Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
PROLETÁRJA / EG VE SÜL JE A S«nsogymegyei Faipari Vállai«* dolgozóinak felajánlása április 4 tiszteletére A Lengyel Népköztársaság kormánya jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál Dolgozók! Képezzétek magatokat a dolgozók gimnáziumában PÁRTJÁ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÄ.NAK LAPJ A .JM X. évfolyam, 16. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, .1953. január 28. Békebizottságaink nagyszerű feladata: fokozni a békeharcot Békeíbizottsági tagnak lenni; nagy felelősség, kitüntető megbízatás. E gy-lé gy utcáért, házcsoportért, területért felelősnek lenni — bogy annak lakóit bevontjuk a béke aktiv védelmébe —■, nem1 kis feladat, kitartó,, szívós munkát követel. Most, a népek bécsi béke- kongresszusa után még sokkal inkább megnőtt fcékeb i zottsága ink tagjainak: felelőssége. A népek bécsi békekongiresszusa nagyjelentőségű felhívást intézett a világ népeihez, amely többek között így szól; „Elég volt a városok és falvak lerombolásából! Elég volt a gyűlöltség szításából és a háborús uszításból!... A népek — bármilyen rendszerben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak is — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyüjöli. a háború árnyékot vet valamennyi böl- csó're. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapban”. A répek bécsi békekongiresszusá- mák felhívása a mi békebizottságaink számára is megjelölte a feladatokat. Ezeknek a feladatoknak a megoldása azt követeli tőlünk, hogy még fokozottabb mértékben kiszélesítsük hazánkban a békemozgalmait. Ma már a világ valamennyi becsületes embere tudja, hogy a béke legádázabb ellensége az amerikai imperializmus, s ezért minden hazáját szerető embernek kérlelhetetlen harcot kell vívni az amerikai imperialisták ellen. A mi békeharcunk formája egészen másj, mint a kapitalista országokban élő békeharcosoké. Nálunk a terv teljesítése, a munka- fegyelem, az állami fegyelem megszilárdítása egyet jelent a báíkie- hanccal. Az új módszerek alkalmazása, a honvédelem erősítése mind, mind egyet jelent a béke erősítésével. Bié'kebizottságainknák tehát az elkövetkezendő időben ezeknek a feladatoknak megoldására kell mozgósítani egész békeszerető népünket, * A somogymegyei békebizottságok munkájában "az elmúlt ,év alatt komoly fejlődés volt tapasztalható. Meglévő békebizottságaink többsége megerősödött, s mellettük újak alakultak. Ezek a békebizottságok az elmúlt évben aktiv tevékenységet fejtettek ki a béke megvédése érdekében. Barcson például a békebizottsá- gok számának megfelelően a községet 38 kis körzetre osztották, s egy-egy békebizottságot tettek felelőssé azért, hogy a saját körzetében’ mi történik: a dolgozók hogyan tesznek eleget hazafias kötelességüknek. A békebizottságolk titkárai és elnökei voltak a felelősek azért, hogy a körzetiben lakó dolgozók időben értesüljenek a fontos kü‘l- és belpolitikai eseményekről, a nemzetközi békeharc egy-egy fontos mozzanatáról. A toéikemozgalomban eddig elért eredményeink azonban még nem vonatkoznak mindenegyes békebizottság munkájára. Vannak íbékeibizottságaink — melyek bár dolgoznak —; még sem tesznek meg minden tőlük telhetőt a héfcamoz- galom kiszélesítései érdekében a dolgozók között, Vannak dolgozók, akik bekapcsolódnának a békemoz- gaíomba, csak nem tudják, hogyan. Nem lehet békebizottsági tagjaink számára hálásabb feladat, mint ennek megmagyarázása, mint ötéves tervünk — a mi világos békeprog- rammumk — eredményeinek ismertetése a dolgozók között. Nem lehet megtisztelőbb feladat, mint ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítására mozgósítani a dolgozók tömegeit. Megyénk dolgozóinak békevágya a munka frontján napról-napra a hőstettek százait szüli; munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, ki-ki a saját munkahelyén ad csattanós választ a háborús ú-zítóknak, az amerikai imperialistáknak. A magyar dolgozó nép — köztük megyénk dolgozóinak — egyre növekvő békeafearatával, békeharcával nem könnyű lépést tartani. Voltak olyan békebizottságok. melyek eddig nem tudtak minden területen megbirkózni1 a feladatokkal. A békebizottsági tagok felvilágosító munkájának színvonala még sok esetiben elmarad a követelmények mögött, pedig a békebizottsági tagok csak akikor lehetnek büszkék munkájukra. akkor mondhatják el, hogy feladataikat jól . oldották meg. ha a dolgozók a velük való beszélgetés után úgy érzik, hogy többet tudnak, újalbb ismeretekké1] lettek gazdagabbak. Rákosi elvtárs az országgyűlés 1952. december 15-i ülésén a béke- harccal kapcsolatban a következőket mondotta: A magyar népi de mokrácia a béketábor hű tagjaként kiveszi részét a békééért vívott küzdelemben, az imperialista háborús gyujtogaták leleplezésében. Szakadatlanul résen vagyunk, 'készmi arra, hogy meghiúsítsuk az amerikai imperialisták és csatlósaik ellenünk irányuló támadásait. Lankadatlanul folytatjuk harcunkat a béke megszilárdítása érdekében, erősítjük minden téren a nemzetközi együttműködést, szilárdabbra vonjuk megbonthatatlan baráti kapcsolatainkat, felszabadítónkkal^ a hatalmas Szovjetunióval és a népi demokráciákkalRákosi elvtárs szavai egész dolgozó népünk szívéből fakadtak, éppen ezért békem'oz- gatmunk kiszélesítésében békebizottságaink felelőssége még inkább fokozódik. Alig egy hete, bogy Teknő® Pé- terné elvtársnö, a bécsi biékekon- gresszuson résztvett magyar delegáció egyik tagja beszámolót tartott Kaposváron a népek békekongresszusáról. A beszámolón résztvett sok békebizottsági tag, s most az a feladatuk — de valamennyi békebizottsági tagnak —, hogy a bécsi békekongresszus felhívását megyénk minden dolgozójához eljuttassák. Tartsanak taggyűléseket., ismertessék a Szovjetunió következetes békepolitikájat. Tartsanak felolvasásokat a „Szabad Nép”' ben megjelent, a bécsi békekongresszuson résztvett küldöttek felszólalásaiból. Kis,gyűléseken beszéljék meg, hogy minden dolgozó hogyan tehet legtöbbet saját területén a béke megőrzéséért. Ismertessék ötéves tervünk célkitűzéseit, hogy egész dolgozó népünk mit köszönhet a tervnek. El kell vinni a béke tervének nagyszerű adatait az emberekhez; az ötéves terv számaival, már meglévő létesítményeivé* mozgósítani a legszélesebb rétegeket a bébe megvédésére. Ezért a nagy célért induljon most harcba minden békebizottság, minden be- kdbizottsági tag. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, vala | mint a dolgozók anyagi és kultúra-1 lis színvonalának emelkedését 1952-ben a következő adatok jel Iemziik: IPAR A gyáripar 1952. évi teljes termelési tervét 100.7 százalékra, ezen .belül a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyűipar 101.4 'százalékra, az élelmiszeripar 103.1 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 százalékkal termelt többet, mint 1951: ben. A nehézipar termtelése 33$ százalékkal, a könnyűiparé 10.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 25 százalék, a kohászatnál 20.1 százalék, a gépgyártásnál 35.9 százalék, az építő- anyagiparnál 19.6 százalék, a köny- nyűiparon belül a textiliparnál 8.6 »százalék, a ruházati iparnál 17.9 százalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok az 1952. évi ipari termelési tervüket a követkszóképpen teljesítették; 1952. évi tenvteljesités százaléka; bánya- és 'energiaügyi minisztérium IC!.2, híólhó- és gépipari minisztérium 100.6, középgépipari minisztérium 91.9, könnyűipari minisztérium 101.4, élelmiszeripari minisztérium’ 103, építőanyagipari minisztérium 101.8, közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 99.4 helyi ipar minisztériuma 105.4. A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelési tervüket 104.3 százalékra teljesítették, 93.8 százaié'kai termeitek többet, mint aZ előző évben. Az ipari termelőszövetkezetek évi .termelési tervüket 109.1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951. évinek 211.2 százaléka. A fontosabb iparcikkek termelése 1952. élvben 1951 évhez képest a következőképpen alakult; Az 1952 évi termelés az 1951 évi termelés százalékában: szén viilamosenergia acél vasöntvény hengerelt rúdacél hengerelt idomacél esztergagépek mozdony vasúti teherkocsi tehergépkocsi Dieselmotor gépolaj és motorolaj tehergépkocsiabroncs köpeny tégla mész ■ cement tuzállóanyag motorkerékpár kerékpár rádióvfvőkészülék varrógép pamutszövet selyemszövet len- §s toenderszövet bőrcipő liszt nyershúsok, zsír és zsír szál. édesipari készítményeik szappan cigaretta 121.8 Terven felül 1952-ben jelentős mennyiségű durvalemezt, szalag- á’célti, gőzturbinát, gyors égésű gépkocsi motort, gyalugépet, fúrógépet, nlővényvédőszert, téglát, égetett meszet, öntött üveget, karton készárut, flanellt, selyemszövetet, szalonnafélét, ’kolbászárut és száraztésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás volt az acél, egyes hengerelt acél gyártmányok, a gőzmozdony, a traktor, a csúcseszterga, a teher- és személy,gépkocsi köpeny s néhány más termék termelésében. Közel három és fél millió tonnával több szenet termeltek, mini a múlt évben, ezzel az éves tervet 1.3 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság egyre növekvő szükségletei — e nagy eredmé nyék ellenére — egyes időszakok ban, csak nehezen voltak fedezhetők — részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megfelelő. A gyáripar 1952. évben az új technika bevezetése terén jelentős eredményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára újtípusú revtílveresztergapa- dokat, a mezőgazdaság számára újtípusú, nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukorícavetőgépeket, a személy- forgalom megjavítására trolleybu- szökat és újtípusú autóbuszokat gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány — pl. exkavátor és az egyetemes marógépek — prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai eljárásokat; a gépgyártásban az indukciós edzést, a bőriparban az üveglapon történő szárítást és egyéb új eljárásokat. A millsze- kundos robbantással jövesztett szén aránya az 1952. év egészére nézve magasabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz munkafolyamatok gépesítése 1952. év folyamán — főképpen a szénbányászatban — folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgépek, a rakodógépek, á szénkombájnok és a kaparószal'.agok számai — de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem használják ki eléggé. „A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952 ben — előzetes számítások szerint — az előző évhez képest 4.2 százalékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket, MEZŐGAZDASÁG 1952-ben a mezőgazdaság szocialista szektora erőteljesen fejlődött, Míg 1951 végén az ország szántóterületének 25 százaléka tartozott e szektorhoz, 1952 végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952-ben több mint 90 ezer család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok száma az ,év végén meghaladta a 280 ezret.. A termelő- szövetkezetekbe belépett középparasztok száma az év folyamán több joint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek téglái'* átlag 50 százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-ben. A szocialista szektorban, a jelentős eredmények mellett — melyek kézzelfoghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a ! kisüzemi gazdasággal szemben — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami; gazdaság, egy sor fontos növény- j nél az országos átlagnál alacsonyabb holdén kéreti termésátlagot ért el," az álatok elhulíási aránya számos állami gazdaságban még mindig magas-, volt, az állati j termékek hozama sokhelyütt alacsony. A gazdálkodásban nem j [mindenütt érvényesült kellő takarékosság; a termékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat, sokhelyütt nagy volt a betakarítási veszteség. Az 1952. évi őszi mezőgazdasági munkák végzésében a szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészében azonban a tervhez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van, melynek megszüntetése az 1953. évi megnövekedett tavaszi ■munkák gondosabb, szervezettebb megvalósítását teszi szükségessé. A földművelés belterjessége 1952-ben nagyobb volt, mint a korábbi években. Tovább nőtt az ipari növények, különösen a rostnövények és az új kultúrák vetés- területe, ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb olajos növény, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel művelt terület 32 százalékkal voi!>t nagyobb az előző évinél, de az 1952. évi aszály következményei azt mutatják, hogy az öntözőberendezések építését még nagyobb mértékben kel] növelni. Az 1952. év terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatását a mezegazdesági doígozók munkájával részben sikerült kiküszöbölni, de a fontos termények, bői a betakarított termés kevesebb volt, mint az előző esztendőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesítése tovább fokozódott; a kombájnok száma az 1951. évinek háromszorosára nőtt, a géppel ara tott terület kétszeresre emelkedett. A gépállomások 1952-ben a termelőszövetkezetek részére másfélszer annyi tálajmunkát végeztek, mint az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952-ben jobb volt, mint 1951-ben, a gépesítés adta lehetőségeket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a munka minősége, ami a term elősző vetkezetek terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolt,a. Az állatállomány jelentősen emelkedett; a sertésállomány 19 százalékkal, a szarvasmarhaáÜlo- rnány 9.5 százalékkal. Ezt elsősorban az állami szervek széleskörű állattenyésztési és hizlalasi akciói és új takarmányozási eljárások bevezetése tette lehetővé, Különösen jelentős az állatállomány növekedése a szocialista szektorban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állat- állománva az ország egész állat- állományának mintegy 25 százalékát érte el, az előző évi 13 száza- lókkal szemben. Hozzájárult e növekedéséhez az 1951. évi jó takar mán y termés, v'szonf az 1952-es kedvezőtlen takarmánvtermés az állatállomány növekedését ‘hátrányosan érinti. Az állami erdőgazdaságok fakitermelési tervüket 100.3 százalékra tel-psítet'ék, közel ötezer holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúlt évben. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1052. évi téherszállí- tá=i tervüket 102.2 százalékra tel ie°í tett ók. 1051-hez, kénest a te her szállítás 26 százalékkal, a sze- mért'.-z; kítás 1.8 százalékkal emelkedett. 4 fontosabb áruéi'kék közül ,97órÉ'ő] 30 százalékkal, vasérc bői aa 7 százalékkal, hengerelt acéltól 67.3 százalékkal, őrleményekből (Folytatása a 2. oldalon.) 1122.8 110 3 113 1 126.7 125.6 113. 108 4 91 112.6 166.3 129.4 130 7 134.0 126 9 113.3 111.5 120 1 106 1 117.8 128.8 110.8 104 8 104.8 107.4 115.2 106 3 128 2 119.1 106.1
