Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

SOMOGYI NÉPJ.AP » Slépktotór.aság ElnSki Tanyának P, dí k<*'■ állami beg-yültéből Vftnvprwií rpnrírvlof _ +o*- T IfíCO ____n ~ ~ . ... A „Szabad Nép“ január l i szá mában beszámolt arról, hogy meg jelent a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami be­gyűjtésről. A rendeletét az aláb­biakban kivonatosan ismertetjük­A törvényerejű rendelet általá­nos rendelkezéseiben megállapítja, ihogy a szerződéses növényterme­lést,, az állattenyésztést és hizla­lást, valamint a sert és vágások után kötelező zsírtbeadást az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. A glépállomás által elvégzett talajm-unkák ellenértékét a ter­melőszövetkezetek és III, típusú termelőszövetkezeti csoportok az összes területük után számított katasztráli-s holdankénti 30 búza- ■ kilogrammig természetben, az ezí meghaladó részt szabad választó suk szerint természetiben vagy pénzben fizethetik. .Beadásra az köteles, alki a be­adási kötelezettség alapiául szol- gá'ó földterületen bármilyen ci­ánén ténylegesen gazdálkodik. A termelek több község vagy város határában fekvő földterületeit a lei meló lakóhelyén összesíteni kell, s a beadási kötelezettségét ennek alapján ott kell megállapí­tani. A beadás kötelezettségének megállapításánál az egész holdon felüli, 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni. A 400—1200 négyszögöl közötti területrészre a holdiankénti kötelezettség felét, 1200 négy­szögölre, vagy ennél nagyobb te" rüiietnészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számítani. A borbeadásinál vi­szont minden 200 négyszögöl! sző­lőterület után az egy holdra eső kötelezettség egynyolcad részét A törvényerejű rendelet megál­lapít;; , hogy a termelőszövetkeze­tek és a III. típusú tszcs k beadá­si kötélözét fségét. közösen kell tel­jesíteni, s ezért —■ az elnök sze- ^—mélye s felelőssége mellett — a tagok egyetemlegesen felelősek. Az l es és Il-es típusú tszcs-k tag A törvényerejű rendelet a tér ménylbeadás mértékének megálla­pítása szempontjából a gazdaságo­kat 8 kataszteri csoportba és 8 j biitclkcsoportba sorolja. A tavalyi rendelkezéstől eltérően a tsz ek és a III. típusú tszcs.k számára is 8 kataszteri csoportot állapít meg. A rendelet búzaikilogrammban ír­ja elő a terménybeadás kötele­zettségét. Megszabja, hogy azokra a kuilákokra, akiknek összes föld­területe 25 kát. holdnál 'kisebb, a dolgozó parasztok terménybeadási kötelezettségének 110 százalékát kell kivetni. A 8 holdon aluli termelők, akik tehenet nem tartanak, a -rendelet­ben megállapított terménybeadási kötelezettségen felül, az eredeti takarmánybeadási kötelezettségűk további 20 százalékát kötelesek helyettesítésül beadni. Az 5 holdon aluli dolgozó pa rosztoknalk az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holídra eső terménybeadási köte­lezettségét el kell engedni. A termelési szerződéssel lekö­tött szántóterületet, valamint a zöldségtermelésre használt öntözé­ses szántóterület után megállapí­tott ferménybeadási kötelezettsé­gei\ — a minőségi vetőmagvak, a etcíburgcmya és a szerződéses új­burgonya kivételével, melyek a terményibeadási kötelezettség tel­jesítésébe beleszámítanak - a szerződés teljesítése esetén töröl­ni kell. Ha elemi kár miatt a ter­melő földadóját csökkentik vagy elengedik, mérsékelni kell: a ter- ményibeadás kötelezettségét is. A terményibeadás kötelezettsé­gének 47 százalékát a kenyérga bonacso,portba, 31 százalékát a takarmánycsoportba, 15 százalé­kát a naprafoTgócsoporlba, 7 szá zalé.kát a lxirgonyacso-pc.rtlba tar tozó terményekkel kéül teljesíteni. A csocortok arányát, a begyűjtési miniszter egyes járások területén a termelés helyi -adottságainak megfelelően módosíthatja. 1953 szeptember 30-ig kell bead­ni. A törvényerejű rendelet 1953 második félévére az állatbeadás kötelezettségét élősúlykilogramm­ban állapítja meg. Az így megál­lapított kötelezettség — a megyei állat állomány arányában — -ser­tés- és marha-beadási kötelezett­ségre oszlik. Az állatbeadás köte­lezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a terménybeadás alapjául szolgál. A terménybeadás alól mentes területeik ál) -ik» —v -«íj». ■-------- i'.íWMuuiauu J­A termé-nybcavlás írfrZakllO- ^ 71- • 1^1*0 A ,....rí, .. „a—A neä3$a kötelezett© g rammra vonatkozik, s az egyes termények átszámításának kulcsa--- - - -- V i - «•'•‘g I J.... .............. j aii* az egyénileg dolgozó parasz- i azonos a tavalyival. natkozó mennyislégben és A kenyér,gabona-csoportba m á tdkra vo:,«...-.u -------,__...__ . szabál yolk szerint, egyénileg kö­telezettek a beadásra. A beadás kötelezettségének tel­jesítése után fennmaradó termék­ből a termelő elsősorban az állami terménykölcsönt és a gépállomás­sal szemben fennálló természetbe­ni tartozását köteles -kiegyenlíte­ni. Köteles a következő évi vető- lagszükségletét biztosítani, s az általa kötött szerződéseket telje­síteti. Az ezek után fennmaradó termékeikkel szabadon rendelke­zik. A termelő kötelezettségeinek teljesítése után fenmaradó termé­keik szabadpiaci forgalmát és sza­bad szállítását engedélyező ren­delkezések a gabonaféléket ille­tően 1953 június 15-ig, a 'kapásnö- vényekre és borra vonatkozóan 1953 augusztus 15-ig érvényesek és az 1953. évi begyűjtés előre­haladásától függően lépnek újlból életbe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1. ter­mény-, 2. állat-, 3. tej-, 4. baromfi- és tojás-, 5. borbea-dás. A -rende­let a termény- és borbeadás kö­telezettségét az 1953—54. gazda­sági évre, a t©j-, tojás- és a ba- rcTnfibeadás kötelezettségét az 1953-as naptári évre, az állatbe- pdás köte-lezettslégét 1953 második félévére vonatkozóan állapítja ir.eg. Az 1953-as év első felében az 1952—1953-ias gazdasági évre megállapított ái-latbead-ási kötele­zettség hátralévő részét kell tel' jesít&ni. A tenné -ybeadas kötelezettse gének alap ú a teiunelö gazdasága hoz tartozó szántó, rét -és legelő együttes területe. Mentesek a Ler ménybeadás kötelezettsége alól 'az egv 'kát. hóidnál ’-ísebb 'háztáji e-s egyéb gazdaságok a községi vadv i'árosi legeltetési bizottság * ’ ezefésébe vont leg-élő­"» '■•»ötfazdaságiilag “1 etek és L wniat 4 ____ elő­í rt kötelezettséget a tényleges íerméserecPményne-k megfelelő arányban búzával és rozzsía-I kell teljesíteni. Ha a. termés erre nem elegendő, a fennmaradó részt el­ső-sorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával és m prafcrgómaggal lehet helyette­síteni. A takarmánycsoportban a köte­lezettség 30 százalékát árpával és zabbal, 55 százalékát kukoricával, a fennmaradó 15 százalékot sza­bad választás szerint árpával, zab­bal, kukoricával és sízálaGir-kar- mánnyal kell teljesíteni. Fejlett állattartással rendelkező tszcs-k és III. típusú term-e lő csoport ok a begyűjtési miniszter engedélye alaipijéin a taikarmánylbeadást hí- zot-tsertéis beadásával is teljesíthe fik. A nap-raforgócsoportban elő­írt kötelezettséget napraforgó maggal, ennek hiányában hízott sertéssel vagy sertés-zsírral kell teljesíteni. A kötelezettség telje­sítése után fennmaradó naprafor­gómagot a megállapított vám elle­nében étolajra és darára cserél­hetik át a termelők s ezzel szaba­dom rendelkeznek. A napraforgó- magot szabadpiacon eladni nem lőhet. A burgonyacsoportlban előírt kötelezettséget -burgonyával és hüvelyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után rizst -kell- be­adni. A rizsbead'ás mértéke: az ütemtenben., illetve termelési tervben e irányzott termlésm-eny- nyiség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő vám elleniben neghántoltafchatja, s a hántolt rizzsel szabadon rendelke­zik. Újonnan létesített, vagy kizá­rólag helyi vízzel öntözött rizste- lopekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kötelezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendelet szerint a gabona! léket a cséplőgéptől kukoricát és a napra­I b "'.i m - í t a ■»takarítástól, a ■ j :'z, , )lési mított öt na­1 ; ú , a br - szedéstől *t tgy ml, a szé legkésőbb x/ ----o— • z «. i v.-Miüuyjuect uai alól mentes területeik *hz állatbe adás alól is menteseik, kivéve a tsz-ek és a III. típusú tszcs-k le­gelőterületének -a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A termelőszövetkezetek és a III. tí­pusú tsizcsjk birtokcsoportra való tekintet nélkül, a félévi állatíbe- adási kötelezettség fejében kát. holdamként 7.70 kiló, az egyénileg dolgozó parasztok és az I-es és fl eis típusú tszcs-k tagjai 12.60 kiló, a kulákok 13 kiló húst kö teleseik -beadni. A sertésbeadás kötelezettségét a -tsz-ek, a hármas típusú tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 kiló, a kulákok' pedig legalább 130 kiló élősúlyú hízcttsartéssel, ; marhabeadás kötelezettségét a tér melók legalább 280 kiló élősúlyú vágómarhával kötelesek teljesíteni. Azok a termelők, akiknek együt tas szántó-, rét- és -legelö'terütete a 14 holdat nem éri -el, egy hízott- sertést önkéntes társulás alapján, közösen is beadhatnak. Egy-egy -hí­zottsertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt vagy három kukák társulhat. A marhabeadás kötele­zettségének teljesítésére — a föld­terület nagyságától függetlenül — legföljebb 12 dolgozó paraszt, vagy 4 kulák társulhat. Mind a sertés-, mind a marhabeadásra a kulákok csak egymással társulhatnak. Akin k sertés-beadási kötelezett­sége 20 kilónál nem több, kötele­zettségét zsírbeadással teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a terme­lőkre, akiknek a hízott-ertés-beadás után fennmaradó hátralékuk 20 ki­A termelő kö-teies az egy-egy hó­napra megállapított tejmennyisé­get a hónap utolsó napjáig beadni. A baromfi- és „ f jásb.adás köte­lezettségének alapja a termelő gaz­daságához tartozó szántó rét, 1 , gelő, kert és szőlő eyy.itú i 1 cmzalekos rülete. A háztáji gazdaságok ílögy-íi ^ rtn-uc-i ságukra való tekintet né,kid, .a egyéni gazdasá g:*; 800 négyszögöl vagy ennél nagy. bb terűét után kötelezettek brjmfi- ó| tojá-'be­adásra. A tsz*ék és a hármas ti íü‘ ez vona: Ju­tott szőlői szerződésbe teljesítette, elengedése a borbeadá ú tszcs-k kötelezettsége a közös művelés alatt álló terület után ho dankint 1.5 kilo baromfi , s 1.1Q kiló (20 -darab) tojás Azok a ‘ e-k és hármas típusú t-?A k. n e lyek 1052 március 10 után alak.il tak, vagy területük azóta legalább háromszorosára emelked bt. kata .t- rális holda-nkint csak i kiló harc n- fit1 és 0.85 kiló (15. darab*) tojást kötelesek beadni. A tsz-tagclk adási kötelezettsége a 800 n szegölön alub háztáji gazdaság után 1.35 kiló-baromfi é 1.2! 6 (23 darab) tojá 800 nígysz-göIrAl nagyobb háztáji gazda-ág ut n 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás. A dolgozó parasztok és az I- \ Il-es típusú t z-tagok kötelezettsé­ge holdanként 2.50 kg baromfi és 2.50 kiló (45 darab) tojás. A baromfi-beadásnak legalább 40 százalékát híz-dtlihával és acf.á1 ad kell teljesíter. A barom' ’ u-d'.'i -kötelezettségét uegjiedévi és havi részleteiére osztják. Március 31 í -r teljesíteni kell a baromf*b*„>a<lásn.:i k legalább 15, a tojásb-r.dásn k ’.5 százalékát; június 30 .g a ban rr fibeadás 10, a tojásbeadás tová:,oi 40 százalékát: szeptember 30-ii a baromiibeadá? t-i.vábbi 26 a i beadás további 15 százalékú,.; végül a negyedik negyedévben december 31-ig a fennmaradó r's.T. A kieseti téli­kéi lehet a szőlővel, cs Az előző é gyűjtés át érvényesek A rondel m élők bet megállapító gyűjtés te) illetékes ta rebaj.tó biz nőké fék lói ben legjobl ségek vár­dolgozó pai tőválía.atok zetek pénSj let és vént Minden 1 kötelezettsé kell kiállíts március 3T kapnia. A 1 len a kön: nyolc napa ná-cs végre, szólalhat, határozata míto-tt lő tanácshoz A tej-, r. adást a be: I függetltnül ' folyamatos; A törvén hogy a h; százalékává •x termelőn: beadás -kötelezett-égem k alapja ségét a termelők egységesen sertésbeadássai is tel­jesíthetik. 1953. második félévében az üsző-, tinó-, bikanevelésre, húsbilka- és ürühízlalásra -kötött szerződés alap­ján átadott- állatokat, továbbá - vállalatok által megvett törzsköny­vezett sertés és szarvasmarha te­nyészállatokat a kötelezettség telje­sítésébe bs kell számítani A törvényerejű ren-d'efe-t a tejbe­adást az 1953-as naptári évre sza­bályozza. Nyolc ho’dig minden te­henet tartó termelő a tehén után nyo’c hold fölött kivétel nélkül minden termelő földterülete után köteles tejet teadni — akkor is, ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli termelők, ha tehenet nem tar tanak. több takarmányt -kötelesek beadni. A törvényerejű rendelet a tej beadás mértékének megállapítá­sa szempontjából az országot négy tájegységre osztja. Az újonnan ala kult terme'őszöve t kezetek kedvez m-ényt. kapnak. Az egyénileg dol­gozó parasztok kötelezettsége a má­sodik é? a további tehenek után ke­vesebb. mint az első tehén után. Az egy tehén: után járó tejbe- adási kötelezettséget elengedik a szoptatás és a nevelés idejére, ha a t;rme!ő bika-borjú nevelésére szerződést köt. Ez vonatkozik a ter­melőszövetkezeti tagoknak a terme- .lőszövctkezettlel kötött szerződésére is, A nyolc holdon aluli dolgozó parasztoknak, ha tehenük orvosilag igazoltan beteg és emiatt nem ad tejet, ej kell engedni a tejbeadás kötelezettségét. A tefheadás kötelezettségét mér­sékelni kell minden- olyan tehén-tar­tó gazdánál, akinek háztartásában négy, vagy ennél több 14 éven ahi- li gyermek vagy tejjel való táplál­kozásra szoruló beteg van; és azok­nál a dolgozó parasztoknál, akik ti­nó vagy üszőborjú nevelésére szer­ződést kötöttek (a borjú szoptatá- ó n O 1 - Act ..CTT,01 í 1C A.1J1L- 1 ,1,, 1 ,’,r,p Vp­termelő gazdaságához ta lőterület (egyszeresen számüva). A 400 négyszögöllel kisebb szmőt.»rü- letek után nem kell bort bíndni. A borbeadás kötelezettsége mértéké nek szemjpontjá 'ói az rr-zác öt t 'i- egyregn? 0szfflt. A bőrben .fás m ' féikét literekben, állapítja me* n rendelet. Az így megállapított kötje- lezettség 11.5 nvligáud f mi borra vonatkozik. A négy évnél fiatalab te’epité- si szőlőterületei után > -..»rtoeatlns kötelezettségét törölni kei!. Ugyau­,! a (beadást 1 -zó szö !.E^táT1 a helyszínen ve kár térít lezni. A tői vé (U A'Za?*' »adá-'ía kö 1953-as i teljesíteni romfiheai negyed-ebé kok beadá k-és< de’meí ményei al A szovjet munkások r /4 szovjet kormon}) ál!'.,idő ■ pondcsli'di! a dolgozó’; munkafeltételeinek jOnMásár Sztálin eívtárs szavai szerint a h í főbb érték az ember. A Sz >vjet. unió Allcotmány hűen tükrözi ezt a. sztálini gondolatot. A munkavé­delmi törvények olyan joy-, műsza­ki és egészségügyi előírás okot tar tuhnazmk_ amelyeknek 'betartó i egészséges munkafeltételzkrt bizto­sít minden dolgozó számú;,a A munkavédelem és balesett), cg előzés megvalósít é só ban a: űzi ■■el­szántára igen nagy segítségei yvjt « tudomány is, A Szovjetunió hat legnagyobb ipari városát, m munka- védelmi, tudományos és len: tóinté­zetek működnek, amelyek■■ ■k del gőzéi igen magas képzi ft- égéi szak emberek. A szovjet oányászok érdekében j ségét. védi szülékeJc i­w/ meg ti­lerakódé U Tiszta le A szó szert és a munka szopyaim Újabbi zanalizAU amely tói a rnvnka ben van tetkezö j bözü els. máznák, mi intéz egy rAg tisztító, szüléket. berendez- szabálya. Az üzem A sának és 'nevelésének idejére). Vé gül mérsékelni kell a tej beadás kötelezettségét azoknál a tsz-tagok­nál és egyénileg dolgozó parasztok­nál, akik 1952 január 1 óta tehenet nem tartottak és -e-lőhasi üszőt állí­tanak be. A tejbea-dás kötelezettségét nap- U nkir-t 270 napon át. foiya- ni - iponkint kel! teljesíteni.! n A sztálini ötéves tervek alatt, tá­lán a bányászok élete és munkám, szonyfi javultak legtöbb t a Szói jepanóban. A forradalom előtti nyomorúságos, bányának nevezett ,,vakondtúrások” kel ■olt korszerű,, biztonságos munkahelyit; vannak,{ míg. ahol nuír csaknem miiu'ea mv.nl;<t-[ fel non folyamatot gépekkel végeznek. 1 szovjet tudomány és technika ló­dig édlandóan azon fán áfc hogy ezt a munkát még könnyebbé te­gye. Például olyan vájár -„kát használnak már a szovjet bányá­szok, amely tökéletes védeln.et biz tosít a víz ellen, s minden terme­lési és egészségügy ■ kém. télmény­nek megfelel. Ugyancsak mostaná­ban próbáltáJc ki az újtípusú gáz­jelző készüléket is, A lcésziilélc a legminimálisabb gázmennyiséget is (0.02 százalékot) éles füttyel jelzi. He’ M' fi ve p bán y aszok ure, v gin g \napfé) t vh ez ja mák, .,» k'orckv ,tk péhl- 4 lámjdszok tyész­ro ■ í o! •kok Iá dolgozó], eilen. A ok térén í szóm fa 1 dl k a v alkoto. b tosít lo A-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom