Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953. január 11. A munka- és tervfegyelem megszilárdításával harcolunk gazdaságaink 1953. évi eredményeiért Ha visszapillantunk a somogy- megyei állami gazdaságok múlt ,évi munkájára, me,gállapíthat.juk, hogy gazdaságaink sokat erősödtek, szilárdabbak lettek. 1951-lhez képest javult a. munkafegyelem is, ami lényegesen növelte a terme lé'kenységet. Uj munkamódszerek szovjet tapasztalatok alkalmazd' savai nagy mértékben tudtuk emelni például tejtermelésünket. 1951-ben, amikor még naponta kétszer fejtünk — bár jobib ta karmány ellátásunk volt — féhe- neink tejtermelési átlaga háromnegyed év alatt 766 liter volt 1952ben ugyanezen idő alatt viszont- már 1786 liter tejet féltünk egy-egy tehéntől. Ez 235 százalékos növekedést jelent. De így van ez a sertéstenyésztésben is, ahol a szovjet zooteefiniikai eljárások bevezetésével például a nagyba rátj állami gazdaság a háromne gyedéves szaporulati tervét 123 százalékra teljesítette, A növénytermesztésben szintén ez a'helyzet. Az alsóbogáti állami gazdaságban például a jarovizált tavaszi árpa 11.10 mázsát termett holdanként, míg a jarovizálatlan csupán 8.5 mázsát. Nagy-barátiban a keresztsc.rosan vetett ősziárpa 12 75 mázsát termett, míg az egy irányban vetett csalk 8.24 mázsát adott. Az 1952-es évben további fejlődés jellemezte gazdaságainkat Ebben az esztendőben azonban még nagyobb lépésekkel kell előbbre .haladnunk. Az új módsze- rek bevezetése ugyanis idáig csak kis területeken történt még. Most arra kell törekednünk, hogy min. denütt bevezessük. Má,r most ősszel is elrendeltük például, hogy valamennyi gazdaságunkban ke- resztsorosan vessék az őszi gabonákat. Meg is lett az eredménye, mert az árpát, rozsot és búzát 86 százalékig keresztsorosan ■ vetettük el, ez k’u. 8000 holdat jelent. Ha csak másfél mázsás termés- töbibletet számítunk holdanként — bár a legtöbb esetben tavaly két mázsa volt a többlet — akkor is 120 vagon őszi gabonával tudunk többet adni hazánknak. Pedig még mindig voltak hibák ebiben a munkában is. A tavalyi hibákból tanulva az idén már meigengedbetetlennek tartjuk például azt, amit az alsóbogáti állami gazdaság tett, hogy háromnegyedéves tejbeadási tervét mindössze 80.9 százalékra teljesítse. Alsóbogát on baj volt a (malacszaporulati tervvel is, ami a bugatások felszínes végrehajtásának következménye. Mintegy 400 darab koca egyszeri bu. gatását mulasztották el, s ez körülbelül 24C0 darabbal kevesebb malacot jelent, A munkafegyelem lazaságára mutat az is, hogy itt csupán 96 százalékos az állattenyésztésben a munkatermelékenység, a dolgozók átlagkeresete csupán 633 forint. Pedig itt is dolgozhatnának Ügy, mint Somogytarnóicán, ahol az állattenyésztésben a munkatermelékenység 136 százalék, a dolgozók átlagkeresete pedig 867 forint. Nagyobb takarékosságot! A. munka alacsony termelékenysége, a tervek nemteljesítése mellett s-o.k helyen igen könnyelműen bánnak az állam vagyonával is. Valósággal pazarolják a szocialista tulajdont, ijgen miagas önköltségi áron termelnek. A tengődi állami gazdaságtan például a megtervezett 8 vagon aibraktakarmány helyett 15 vágom ab raktak arm án y t használtak fel. A vései állami gazdaság egy kg hízó előállítására 6.66 forintot fordított, Somogytar- nócán pedig egy kg marhahízla- lásra 14.50 forintot költöttek. A túlzottan magas Önköltségű termelés mellett rendkívül zavarja gazdaságaink pénzügyeit az állandó bér alap-túllépés. A kutasi állami gazdaság szeptemberi bér. alapját 135, a l&di gazdaság 154, a tengődi pedig 153 százalékkal lépte túl Sóik helyen még gyakori az időbérek alkalmazása is. A pazarlás egyik okozója az olcsó népszerüséghajhászás. A Iá- j bodi állami gazdaság igazgatója, Kiss .Lajos például a traktorosoknak egy hónap alatt jogtalanul 5000 forinttal többet .fizetett ki, mint kellett volna. Rákosi elvtárs az állami gazda Ságok igazgatóinak értekezletén a munkaifegye-lem megszilárdításával kapcsolatban azt mondta: — ,,Döntő a munkafegyelem helyre- állításában- a politikai meggyőzés, a jó lakásról, kultúráról való gon •doslkoidlás, meg a jó kollektív szellem létrehozása. Külön gondot kell fordítani a nőkre, akik nem olyan könnyen változtatják meg helyüket, mint a férfiak". Rákosi elvtárs megállapításai a somogyi állami gazdaságokra is vonatkoznak. Mégis a somogytar nócai állami gazdaság a Í32 ezer forintos felújítási keretéből há rom negyed év alatt mindössze 38 ezer forintot használt fel. Még ennél fs durvább a helyzet a szo-ciá lis jóléti alapok felhasználásánál, bábodon példáull a 47 ezer forintból, Tengődön pedig a 45 ezer forintból egyetlen fillért sem hasz náltak fél szociális jóléti célokra. A női dolgozók állat tenyésztésbe va’ó bevonása elég szépen halad gazdaságainkban. Ladon például a sertéstenyésztésben 35 százalékban nő dolgozik és most szervezik meg a külön női sertéstenyésztési munkacsapatot. A munkafegyelem megszilárdítása (érdekében szükséges, hogy dolgozóinkat állandóan egy munkaterületen foglalkoztassuk. Nem szabad olyannak megtörténnie a jövőben, mint ami például & kutasi állami gazdaság nagyhajó,mi üzemegységében történt. Nagyba;jómban Pados István technikust négy hónap alatt háromszor küldték más munkahelyre. Naivon fontos feladatunk az éberség fokozása. Aísóhogáton például csak tavaly nyáron több mint 20 ellenséges elemet kellett a tröszt közbelépésével eltávolítani, akik komolyan veszélyeztették a dolgozók munkafegyelmének megszilárdítását. Tengődön is például három kulláik konyhafelelőst kellett leváltani. Mindez arra mutat, hogy gazdaságainkban igyekszik megvetni lábát az osztályellenség, s nekünk harcolnunk ke'll ellene. Trösztünk gazdaságai f megkezdték a jövő é>i munkaerők leszerződtetését Idáig az összes munkaerőszük- ségletnelk körülbelül az 50 százalékát biztosítottuk. Tervünk szerint január 30-ig munlkaerőtobor- zásunlkat teljesen befejezzük. A szerződtetést a 71. sz. minisz. téri utasítás szerint hajtjuk végre, s igyekszünk a lehető legmegbízhatóbb dolgozókat hívni gazdaságunkba. Olyan légkört akarunk teremteni, hogy mindenki büszke legyen arra, hogy állami gazdaságban dolgozik. Éppen ezért igen fontos fel adatnák tartjuk a mostani új üzemszervezési munkák sikeres végrehajtását. Különös gondot fordítunk a növénytermesztési traktoros,brigádok beállítására és a farmok megszervezésére. Az újonnan beáilh'tott farm- és brigád- vezetőkkel mi, a tröszt vezetői személyesen elbeszélgetünk. Ez annál is fontosabb, hogy megismerkedjünk valamennyi középká derunikkal, kátpességükkel, s figyelemmel kísérhessük fejlődésü két. Az új farmvezetők és brigád, vezetőik részére a tél folyamán még külön tanfoíiyamot is irudí tunk. Ezzel azt akarjuk elősegíte ni„ hogy ők, akik a termelést közvetlenül irányítják, tájékozottabbak legyenek munkájukban. Központi feladatnak tartjuk az 53-as tervek helyes felbontását Nc-m akanjulk, hogy gépiesen vé gezzc'k ezt a munkát, ezért a gazdaságok igazgatóit, vezető szakembereit is bevonjuk eibbe a mun kába, s felhasználjuk helyi ismereteiket, gyakorl-aiti tapasztalatai kát. Nem utolsósorban jobban akarjuk biztosítani a párt ellenőrző szerepét. Ennek érdekében szóró, sabibra fűzzük a kapcsolatot a járási pártbizottságokkal: havonta ismertetjük velük a tervek teljesítésiének állását és a gazdaságok közötti muníkaverseny eredményeit. összegezve tehát, feladataink a következők:• szélesebb körben al" kálim az n,i az új munkamódszereket és szovjet tapasztalaitokat, megszerettetni a dolgozókkal a mun káheilyeiket, megszilárdítani a munkafegyelmet és a tervfegyelmet, s ugyanakkor fokozni az éberséget. Mindezeket igyekszünk betartani, is biztosaik vagyunk altban, hogy a párt vezetésével az 1953- as évet jobb eredménnyel zárjuk. Pankász Ferenc a Somogyimegyei Állami Gazdaságok Trösztjének igazgatója. A gépállomás és a tsz közt kötött szerződés jelentősége Nincs nia már olyan község és falu, ahol a dolgozó parasztság életét széppé, gazdagabbá és boldoggá tevő szövetkezeti mozgalom ne -bontogatná szárnyait. A munkírosztAly hű szövetsége« sének, a dolgozó parasztságnak génekkel segít az új élet kialakításában. Államunk a gépállomásokat nap mint nap korszerűbb gépekkel látja el. Az 1952-es gazdasági évben több miint 15-féle mezőgazda- sági munkanemet végeztek gépállomásaink a termelőszövetkezetek', földjén. Gépállomásaink előtt most nagy és fontos feladat áll, az 1953-as évi gazdasági terv elkészítene. A tervnek ,a tsz tervein kell felépülni. Ezért a legfontosabb most az, hogy megkössék a szerződést a gépállomások a termelőszövetkezetekkel. A szerződés meghatározza az egész évre a kölcsönös viszonyt.*a kölcsönös kötelezett-éheket a gépállomás és tsz-ek között, tehát a legerősebb összekötő kapcsot ie’enti a munkásosztály és a termelőszövetkezeti tagság között. A szerződésben a gépállomás ö- telezettséget vállal, hogy a termelőszövetkezetben előforduló legnehezebb me-őgazdasá.gi munkák zömét giépierő-v"! határidőre és jó minőségben elvégzi. Ezzel a termelőszövetkezet részére biztosítja a legfejlettebb géptechnika alkalma- zá án keresztül a magasabb termésátlagot. így válik a mezőgazdasági munka egyre inkább az ipari munka válfajává és mentesül a dolgozó parasztság a fárasztó, nehéz festi munkától. A szerződés első pontja kimondja; a termelőszövet’ezet köteles a gépi művelés a'á kerülő főtteket időben letakarítani, előkészíteni. A legtöbb hiba mind a tsz, mind a gépállomás részéről -e körül mutatkozik és legtöbbször a szerződésnek ezt a rendkívül fontos pontját sértik meg. Addig azonban nem jutott el sem az egyik, scim a másik fél, hogy a. határidő benemtar- tásáért alkalmazták volna a 15 százalékos 'büntető szankciót. .,Ne bánts engem, én sem bántalak” politikát folytattak. Termelő,szövetkezeteinknek tud- i kell. hogy a le nem takarított földek sokszor komoly kárt jelentenek. Ha a gépállomás a letakiarítat- ’an terii!ete,n nem tudia határidőre elvégezni a gépi munkát, ez nagy terméskiesést jelent. Amelyik fél a szerződést megsérti, az a mun- ' ások és dolgozó parasztok közti megbonthatatlan szövetséget sérti meg és.egész szocialista építésünket hátráltatja. Feladata minden egyes gépá’lo- más pártszervezetének, kommunistájának, igazgatójának a szerződések megkötése és a szerződés minden egyes pontjának betartása. Németh Erzsébet Á.M.G. pol. osztály. Tanácsaink adjanak nagyobb segítséget az erdőgazdaságoknak Erdőgazdaságaink fontos sze-zalékra teljesítette. A marcali 103, repet töltenek be népgazdaságunk eleitáben. Az állami erdőgazdaságok adják az iparhoz; a bányáknak a bányafát. a vasúthoz a talpfát. építőiparunknak az építkezési faanyagot, és nem utolsó sorban biztosítják a tűzifát a közülietek, iskolák és a lakosság részére. Nagy népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy erdőgazdaságaink teljesítsék a tervet. A Megyei Erdőgazdasági Egyesülés 1952-ben — az értékesítési terven kívül — teljesítette feladatát., Azokban a gazdaságokban, ahol a vezetőség törődött a versennyel, jól megszervezték a munkákat, a tervteljeeítésben is szép eredményt értek el. A Kaposvár- vidéki Erdőgazdaság 104, az iha- rosi 101 százalékra teljesítette évi fakitermelési tervét. December hó. napban lemaradás mutatkozott a zamárdi erdőgazdaságban. Az egyesülés a terv teljesítése édekében minden gazdaságból a legjobb brigádot Zamárdiba irányította. A brigádok Sztálin elv- társ születésnapjának tiszteletére fogadalmat tettek, szocialista versenyt indítottak. A nagyatádi erdőgazdaság brigádja 181 százalékos teljesítményt ért el. elnyerte az Egyesülés által lji tűzött 500 forint versenydíjat. Második helyezett az i'harosi erdőgazdaság segesdi brigádja lett. Az 19'5.3-as év első negyede sokkai nagyobb feladatokat ró az erdőgazdaságokra. Az első negyedévben 50 százalékkal kel! emelni a fakitermelést a múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva. Ez arra: kötelezi a gazdaságok vezetőit, a pártszervezeteket, dolgozókat, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsanak a verseny szervezésére, mint eddig. A kaposvári és.az iharosi erdő- gazdaság jól fogott hozzá a feladatok végrehajtásához, az idei tervteljesítésben i.s mindkét gazdaság élen jár. Ellenben a zanüvr- di gazdaság vezetői helytelen magatartást tanúsítanak a szocialista virseriy iránt. Rosszul szervezik! a munkát, a dolgozók részére nem biztosítják a kellő műszaki feltételeket, így a tervteljesítés is gyenge. A vezetők a rossz időjárásra, objektív nehézségekre hivatkoznak, és ez komolyan gátolja a munkát. Nagy feladatok várnak erdőgazdaságainkra, tanácsainkra a szállítási terv sikeres végrehajtásában is. Az Erdőgazdasági Egyesülés szállítási tervét 97 száa nagybajomi 101, a kaposvári és vidéke 97, a zamárdi 98, a nagybajomi 93. az iharosi gazdaság pedig 92 százalékra teljesítette iparifa szállítási tervét. Az erdőgaz- das ágak nagyrészo lemaradt, ami döntő mértékben befolyásolja üzemeink, bányáink termelését is. A lemaradás o a az, hogy a községi tanácsok nem adnak kellő segítséget,^ nem biztosítanak a faanyagok vasútra való szállításához elegendő fegaterőt. Sok községi tanács — néhány járási tanács is — úgy véli, hogy az iparifa leszállítása csupán az erdőgazdaságok feladata. A községi tanácsok nagyrésze egyenesen elutasítja az erdőgazda, ságok dolgozóit, amikor fogaterőt kérnek a szállításhoz. A szállítási terv teljesítése állami feladat Az Egyesülés megküldte a tanácsokhoz az elszállítandó faanyagok tervét, de azt a tanácsok nem bontották fel a gazdáikra. Az Egyesülés átiratára a csurgói - járás tanácselnöke kivételével, mégcsak nem is válaszoltak. Keveset törődnek ezzel a munkával a fonyódi, a kaposvári és a tabi járások tanácsai. A kaposvári járási tanáé» megtiltotta, hegy a tanácsok fogaterőt adjanak az erdőgazdaságoknak, mondván azt, hogy vetni és szántani kell. A járás mezőgazdasági, munkájának értékelése mégis azt mutatja, hogy a kaposvári járás a szántásban éa vetésben is lemaradt. Felső,segesden a tanácselnök nem adott fogatokat az erdőgazdaságnak, de nem mozgósította a dolgozó parasztokat a vetésre sem. Mi .or a szövetkezet fogatokat kért a vetéshez, akkor meg azt mondta; elvitte az erdő- gazdaság a fogatokat, nem tudnak vetni. A minisztertanács 209—1051. (XII. 13.) M. T. számú rendelet« meghatározza a tanácsok feladatait a fogatok kirendeléséről. A tanácsok tanulmányozzák ezt ,a rendeletét. Azokat a dolgozó parasztokat, a’ ik a mezőgazdasági munkát befejezték, kü’d'iék az erdőgazdaságokba. Meg kell érteniük a községi tanácsok vezetőinek, hogy a szállítási terv teljesítése I fontos állami feladat, része a tanácsok mindennapi munkájának. Az ipari fát várja a komlói szénbánya, a budapesti Rákosi Művek, a Ganz-gyár és a többi ipari üzem. A Megyei Tanács ellenőrizze az. alsóbb szerveket és biztosítsa,, hogy az egyéb mezőgazdasági munkák mellett gyors ütemben haladjon az erdőgazdaságok szállítási tervteljesítése is. Tartsa be adott szavát a vízvári „Béke44 termelőszövetkezet Nagyon megnehezíti munkánkat, hogy a vízvári Béke termelő- szövetkezet nem tartja be a szavát velünk szemben. Vállalatunk vízvári telepén nagyobb mennyiségű mozdonyhomok van. A tszcs- nek 75 lciogat áll rendelkezésére, ezért örömmel fogadta ajánlatunkat a homok elíuvarozására vonatkozóan. Elvállalták a munkát, meg is kezdték. Akkor azonban, amikor vállalatunk a pénzt átutalta a ba esi OTP-hez és nem közvetlenül a tszcs-nek fizette k‘, abbahagyták a munkát, noha tudnick kell, hogy állami vállalatok semmiféle készpénzfizetést nem eszközölhetnek. Azóta különböző okokra hivatkoznak, de a munkát nem folytatják, ezzel pedig veszélyeztetik azoknak a gyáraknak a tervtelje- sítésát is, ahová vállalatunknak a terv szerint szállítania kellene a homokot. Először arra hivatkoztak, hogy szántani kell. Má~ík leveliikben pedig közük, hegy hajlandók folytatni a munkát, ha a fuvardíj -10 százalékát készpénzben Ezeljük ki. Ezt természetesen nem tehetjük és nem is értjük, miért kérik terünk, de ezzel a válaszukkal megcáfolják az elsőt. Mert ha készpénzben fizetünk, akkor nem kell a szántáshoz a fogat? Később azt kérték tőlünk, hegy bztosíísunk takarmányt, a k- r semmi akadálya a fuvarozásnak. Vízvár megyénk egyik legjebb karmány termelő vidéke, miért nem biztosítottak állatainak kellő snnyiségű takarmányt? Ha jobban megzerveznék munkájukat, :r az első kétheti munkadíjon el tudnák látni most is állataikat tarmánnyal. ' Ilyen visszás helyzetet teremtett to-vünk teljesítésében a víz- rj Béke tszcs akkor, amikor nekik a vállalatnál a téli időszakban gzett munka 60 ezer forint jövedelmet biztosítana. Miárt ellen. gíik saját maguknak? A ndristyák János, J ' V n w r. p í orm Pin
