Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-09 / 7. szám
Péntek, 1953- január 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Búzaveicshen továbbra is a kaposvári járás érte eí a legjobb eredményt k 1953. évi lésé! és a feil ólé rendelet a tehéné zását szí Megyénkben az elmúlt napokban számos községben jó eredményeket értek el a búzavetésben. Több községben teljesítették a vetési tervet. Jól halad a búza vetése továbbra is a kaposvári járásban, t járási tanács jelentése szerint 7-én 179 holdat vetettek be búzával. Ezen a napon a legjobb eredményt Őrei község dolgozó parasztjai érték el; 45 holdon végeztek vetést. Meggyorsult a vetés Igái községben is. ahol az egyéni dolgozó parasztok 7-án 42 holdat vetettek be búzával. Jó .munkát végzett a tanács mellett működő mező- gazdasági állandóbizottság, melynek tagjai felkeresték a 'késlekedő gazdákat és elmondták, hogy miattuk kell szégyenkezni a községnek, számosat iözülük kiírtak á község szégy entábláj ára. Toponár községben a dolgozó parasztok 7-én 20 hold búzát vétettek, Kaposfüreden ugyancsak 20 hold vetés történt. A . barcsi járás községeiben is meggyorsult a vetés. Jó munkát végeznek a járási tanács dolgozói, akik gyakorlati segítségét nyújtanak a helyi tanácsoknak a szántás- vetés megszervezésében. Az előző napok gyeng'e eredményével szemben 7-én 42 hóidat vetették el a járásban. Ez természetesen nem kielégítő. hiszen a járásban még. nagy lemaradás van, különösen a tartalékterületek hasznosításánál. A csurgó) járásban sem kielégítő a vetés üteme. Egy nap alatt mindössze 32 holdat szántottak és vetettek el. Egyedül Iharosberényben értek el jó eredményt, ahol 7-én 15 holdat vetettek be búzával a község tartalékterületén. Továbbra is gyengén halad a vetés a nagyatádi járásban, ahol 7-én mindössze 23 holdat és a tahi jáé ráaban, ahol mindössze 6 holdat vetettek el. 'Súlyos felelősség terheli a siófoki járási tanácsot is. Ebben a járásban 7-én egyetlen holdat sem vetettek, bár náluk jelentős tartalék- terület vár hasznosításra. Járási tanácsaink fokozzák tovább a vetés munkáját, használják ki a kedvező időjárást a mulasztás fejszámolására. A; kulákok vetés- tervteljesítését szigorúan követeljék meg, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy számos helyen a községi tanácsok megfeledkeznek erről a kérdésről, mondván; „úgysem tudják teljesíteni, nincs vetőmagjuk”. Sürgősen számolják fel ezt az opportunista álláspontot és szigorúan követeljék meg a kalákáktól a vetésterv teljesítését. •Fordítsanak nagyobb gondot a silózásra földművesszövetkezeteink Az 1952. évi tejbegyüjtési rendszer nagymértékben hozzájárult a tejtermelés növekedéséihez és a tej minőségének javulásához. Ennek köszönhető, hogy az év folyamán több és jobb minőségű tejjel és tejtermékkel láthattuk el a dolgozókat. Az 1953. évi állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet több módosítást tartalmaz a mullt évivel .szemben. A 15 holdon felüli kö- zétpparaszfi gazdaságok június 30- ig kapnak haladékot tehén beszerzésére és július 1-től tejbeadási kötelezettségüket csak tejjel teljesíthetik. Az új rendelet te- hént&rtásra ösztönzi a 8 holdon aluli dolgozó parasztokat is, mert előírja, hogy ha tehenük nincs, alkkor felemelt tákarmányijbeadást kell teljesíteniük. A rendelet értelmében a kúlákek nem adhatnak be tej helyett más terményt. A tavalyi begyűjtési rendszer eredményeként örvendetes javulás mutatkozik a begyűjtött tej átlagos zsírtartalmában. Ezt az eredményt rögzíti le az új rendelet, amikor a. termelők által beadandó tej kötelező zsírtartalmát 3.4 százalékban, az állami gazdaságokét 3.5 százalékban szabja meg. Az új rendelet megszünteti a kedvezményeik egyenlőtlenségét, így például ai négy- vagy töb|b — 14 éven aluli — gyermekes családapák beadási kedvezményben részesülnek, ha csak egy tehenet tartanak. Az új beadási rendelet figye- Ieimibeveszi a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok megerősödését. A III. típusú tszcs-ket és az önálló tsz-elket három csoportba sorolja be, aszerint, hogy 1952 előtt, 1952-fben, vagy pedig 1953-ban alakultak. A téjibeadást már január 1 -töl kezdve minden termelő az új rendelet értelmében köteles teljesíteni. Egyes gazdaságok még az 1952. évre hátralékban vannak a tejlbeadúsban. Ezek a legsürgősebben számolják fel lemaradásukat. Az ez éviben történő teljesítést elsősorban a hátralék javára írják, mert egyetlen termelő se<m maradhat adósa a nép államának. Pártunk és kormányzatunk azzal bízta meg földművesszövetkezeteinket, hogy szervezzék meg az eigyéni dolgozó parasztoknál is a silózási munkát. Földműves- szövetkezeteink egyrésze nem hajtotta végre a rábízott feladatokat. Számos' földművesiszövetke- zet van megyénkben, amely hoz. zá sem kezdett a silózási munkához, mondva azt, hogy a „dolgozó parasztok nem ákarnák silóz- ni". E szövetkezeteknek a vezetői megfeledkeztek arról, hogy a dolgozó parasztok1 a legtöbb helyen ne,m ismerték a multiban a silótakarmányt. Ezért még most is többen idegenkednek a silózástól, mint minden újtól, amit eddig nem ismertek. Mindebből következik, hogy faluisi pártszervezeteirlknek, -tanácsainknak és főldművesszövet- kezetekfknek fokozott felvilágosító munkát kell végezniük dolgozó parasztságunk közt a silózás érdekéiben. A kaposvári földműves- szövetkezet vezetői és dolgozói jó munkát végeztek Silózási tervüket a mai napig 150 százalékra teljesítették. Dicséretet érdemel jó munkájáért Fűzi István, a szövetkezet ügyvezetője és Gyuíasics Imre elvtárs, akik naponta1 felikeresték a dolgozó parasztokat ás ismertették velük a síiózás jelentőségét. Súlyos mulasztás terheli viszont a nagybajomi földművesszövetkezet ügyvezetőjét, Pírka Jánost, aki nem beszélgetett el a dolgozó parasztokkal a silózás fontosságáról. A hanyag munka következménye, hogy a község 3539 köbméter silózási tervéiből mindnem tudunk répaszeletet vagy melaszt biztosítani, akikor a szalmát silózva 2 százalékos sósvizes oh. dattal áztassuk meg. Itt igen fontos, hogy alaposan megtapossuk a silót, mert csak így biztosíthatunk jó takarmányt állataink számára. össze 500 köbmétert teljesített. Elhanyagolta a silózást a csurgói íöldművesszövetkezet is. 1070 köbméter helyett mindössze 50 köbméter silót készítettek. Felelősség terheli Pápai elvtársiak a szövetkezet ügyvezetőjét, aki a sok munkára való hivatkozással nem aktivizálta a szövetkezet tagjait a silózás megszervezésére. F öldimívesszö vetkezetem k ügyvezetői felelősek a silózási terv teljesítéséért Az ő munkájuktól függ, hogy a községek dolgozó parasztjai hogyan biztosítják az állatállomány Ittele-ltetéséhez szükséges takarmányt. Földlművesszövet’kezete.'nk é!s ta-ácsaink az elkövetkezendő napokban fokozzák a sílíózási munkát, hogy amíg az idő engedi, minden községben teljesítsék a siló- záisi tervet. A s;.l ázáshoz fel lehet használni a kukoricaszár mellett a szalmát, sarjűnádat és minden olyan nö vénytféleséget, amit eddig mint takarmányt nem hasznosítottak. Ha Kihirdették a zárszámadás eredményeit a somogybükkösdi Előrehaladás tszcs ben A csurgói járásban is befejezéshez közelednek a tszcs zárszámadások. Az irodai munkákat mindenütt befejezték, sokhelvütt már az eredményeket is kihirdették. A somogybükkösdi Előrehaladás tszcs-ben is megtartották az évi közgyűlést, kihirdették a zár számadás eredményét. A munkaegységenként! természetbeni osztalék 3.37 kg búza, 0.25 kg árpa, 1.5 kiló burgonya. Ezenkívül olajat és pénzt is osztottaikzjki a lúgok között. A múlt évben az aszály és a fagy sek kárt okozott a termélő- cscpcrtna-k, jövedelmük mégis több volt, mint az egyénileg dolgozó paraszt óiknak. A csoport tagjai ebben az éviben sokkal jobb eredményeiket alkarnak elérni. Megszilárdítják a fegyelmet, nagy gondot fordítanak a tanulásra, hogy a tavasszal könyeibben menjen a munka. Metgszervezitk a munkát már most, hogy időiben és jó talajba vethessék a magot. Sokat fejlődött ai Magyaratád a pártszervezet, a tanács és a termelőcsoport ió munkája eredményeként az elmúlt évben termelőszövetkezeti község lett. A dolgozó parasztok magabiztosan, a boldog jövő tudatában választották az új utat. Elő. szőr ^ t&bb csoport alakult, de rájöttek arra, hogy helytelen az erőt, a meglévő gazdaságot elMor- gácsolni, ezért a három -csoport tagsága a Búzakálász tsz-ben egyesült. A. nagy család, a nagy vagyon növelte a vezetőség feladatát, mélynek megvalósítása gondos munkát, körültekintést, fokozottabb helytállást- követel. Már a kezdetben mutatkoztak nehézségeik, amelyeket a gyors fejlődés hozott magával.' Természetesen az osztályelien- ség, a kulákság nem nézte tétlenül a fülű egészséges átalakulását. Igyekezett ártani, ahol erre alkalom adódott. Először a könnyen befolyásolható embereken keresztül akart hatni a csoportra. Né- hányan hallgattak az ellenségre, amely úton-útfélen hangoztatta: „adjátok be a földet, majd a vezetőség gondoskodik megműveléséről, ti pedig menjetek dolgozni máshova, mert amit a csoportban kerestek, abból nem tudtok megélni. így jól jártok: a föld után nem kell adózni, beszolgáltatni, nem lesz rá gond, a család meg másutt megkeresi a kenyeret“. Dekker András 15 holdas paraszt az ellenségre hallgatva csaelmulf évben is ládjának négy munkaképes tagjából a 60 éven felüli apósát és feleségét Íratta be a csoportba, ő maga és egy másik munkaképes családtag kívül maradt. Hasonlóan tett Ba'ksa Sándor 12, holdas középparaszt is, csuk felesértét íratta be, ő maga kívül maradt. Ilyeneket még lehetne sorolni, »kik azt gondolták magukban: „hadd győzködjenek a 2000 holddal a többiek“. A vezetőség és a tagoik látva ezt a kulák ál- Tal sugalmazott taktikát, gyorsan munkához láttak, hogy leleplezzék az ellenséget és a tévelygőket a helyes irányba vezessék. Tóth István, Pál János és . a többi tagok, akik egész családjuk Icai léptek be a csoportba, ‘kéz. Héttől fogva becsületes munkát végeztek, elmondották a dolgozó parasztoknak, hogy eredményt csak közös erővel, becsületes mimikával tudnák elérni. Kriskér elvtárs, a tsz elnöke taggyűlésen javaslatot terjesztett a tagság elé: tegyék kötelezővé, hogy minden munkaképes családtag tevékenyen dolgozzon a szövetkezet, saját maga és a község érdekében. A tagság elfogadta a javaslatot és határozatot hoztak, hogy kötelezik a családtagok bevonását. Utána: négy brigádot alakítottak, a legjobb tsz-tagok at tették meg ibrigádvezetönek. Az ellenség azután másképpen akarta akadályozni a tsz munkáját. A tagoknák arról beszél: „ne adjátok be a vetőmagot, a 3 magyaratádi tsz csoport megszerzi majd az államtól. Őröljétek meg, s fogyasszátok, legalább annak magatok látjátok hasznát". Ezt „vitéz“ Róka József terjesztette, akit azóta már eltávolítottak a csoportból. Finta Józsefi megfogadta ezt a „javaslatot“. Megőröltetje a vetőmagot, de maiga látta kárát, mert a vezetőség határozata után nem tehetett más;, mint hogy megvette azt a mennyiséget, amit földterülete után be kellett adni a közösbe. Ez pedig meglehetősen többe került neki. Az ellenség aknamunkája) — bár ideijében észrevették — súlyos károkat okozott a tagsának. A kenyérgabonát nem vetettek el idejében, még ma is van vetetien terület. Lemaradás van a mélyszántásban is, mert kezdetben kevés volt a fogaterő, de még. ma sem- vonták be a fogatokat a munkára. Ez nagyon visszahúzza a szövetkezetét a munkákban. Most az a feladat, hogy sokszoros erővel, jó munkaszervezéssel biztosítsák a mélyszántás, a vetés gyors befejezését. Az ellenség a jövőben is igyekszik ártani, ezért éberen őrködjenek a szövetkezet rendje, fegyelme, eredménye feleit. Ne tűrjenek meg lazaságot, fegyelmezetlenséget, hisz saját ká-. ru'kon tanulták meg, hogy ez az ellenségnclk kedvez, az; ellenség malmára hajtja a. vizet. Értekezleten vitatták meg a tejtermelés növelésének kérdéseit a kutasi állami gazdaság tehenészei A kutasi állami gazdaság tehenészei értekezleten tárgyalták meg a tejtermelés növelésének kérdését. Már eddig is alkalmazták az új zootechnikai módszereket, ami jó eredményt hozott a tehenészetben. A jelenlegi istállóátlag 4.6 liter, a tehenészek egy kissé szégyenkeznék a jelenlegi alacsony tejtermelés miatt. Éppen ezért, az értekezleten elhatározták, hogy december 21-re az 1953-as évi tejtermelési tervüket 105 százalékra, tejbeadási tervüket pedig 110, százalékra teljesítik. Vállalták, hogy a tehénállomány 1; százalékánál elérik az ötezer literes hozamot, 5 százalékánál a. 4000 litert. 15 százalékánál pedig a 3500 litert, a tehénállomány 50 százalékánál a 3000 literes évi hozamot. Megfogadták, hogy a jelenlegi 4.6 literes istállóátlagot március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjára 5.5 literre, május 1-re 6 literre, augusztus 20-ra 8 literré növelik. Az 1953-as évben az állomány 100 -százalékánál -bevezetik a mesterséges boirjúnevefé-st- E cél megvalósítása érdekében íjkalmazzák továbbra is a háromszori' etetést és a fejést. Különösen nagy gondot fordítunk — mondották a tehenészek — a pontos etetésre és a fejesre. Alkalmazzuk a tőgymasszázst, a tőg-y melegvízzel való mosását. A tejtermelés növelése szempont, jából nagy jelentősége van az érdemszerinti, egyedi takarmányozásnak. Ezért úgy határoztak, hogy a' szovjet tapasztalatok felhasználásával szigorúan ellenőrzik az egyes tehén tejelőképességét és annak megfelelően takarmányozzák a teheneket. A jelenlegi takarmányhiányt a szama és a t-örek mésztejes feltárásával, párolással oldják meg. Az állatállomány számára szükséges vizenyős takarmányt silótakarmánnyal pótolják A vizenyős takarmányt pótolja a 86 hold repce is, amelyen szintén lege hetest folytatnak. A tehenészet zöld-takarmánnyal való ellátása érdekében 400 hold őszi - everéket vetettek, ami egész éven keresztül biztosítja a tehenek nedvdús takarmányát, mely egyik legfőbb feltétele a tejhozam állandó emelésének. A legelek távolsága miatt megszervezik a legelőn történő fejest. Az állatok számára szükséges fehérjedús takarmány pótlására 100 holdon csillagfürtöt vetm>K a tavasszal. Mindezeket az eredményeket csak akkor tudják elérni, ha minden állatgondozó (tehenész) megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik. A gazdaság vezetői ezért az állattenyésztésben dolgozók részére állat- tenyésztési szakkört szerveznek, melyen megisme-rkedoek az állattenyésztés alapelveivel. A kutasi állami gazdaság tehenészei az értekezlet után elhatározták, hogy párosversenyre hívják ki a nagybaráti állami gazdaság tehenészeit és versenyre a megye állami gazdaságainak összes tehenészeit. A vállalások teljesítésének elbírálására, melyet havonta értékelnek a megyei Trösztöt kérik fel. Megyénk kultúr munkásai nagy lelkesedéssel készülnek a jan. 11-én kezdődő kultúrhónapra A három határmenti járásban — ahol a kultúrhónap le§z — nagy ütemben halad » szervező munka. Velük együtt készülnek a legjobb kaposvári kulhírcsoportok is, hogy az ünnepélyes megnyitó alkalmával méltó módon szerepelhessenek. A három járás minden községében ünnepi kultúrműsorok lesznek 11 én. Kiemelkedőbb ünnepélyes megnyitók lesznek Barcson, Csurgón, Nagyatádon, Lalkócsán és Babácsán. Barcson az ötéves terv-kiállítás megnyitásával egybekapcsolt kultúrhónap ünnepi megnyitóját Por- rogi István elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese tartja. Utána Ivánfi Flórján zongoraestje következik, majd a. Bőripari KTSZ és a Kaposvári Cukorgyár kultúr- csoiportijai -mutatják be műsorukat. Nagyatádon ugyancsak az ötéves terv-kiállítás megnyitásával kezdődik a kultúrhónap. Megnyitó beszédet Szirmai Jenő elvtárs mond. A színes kultúrműsor kereteiben, melyet éneik és szánj át- szócscportok adnak elő, fellép Váczi Gyula zongoraművész is. A csurgói ünnepi megnyitót a fejlődéstani kiállítás megnyitásával kapcsolják össze, melyet Ke- szerice Ferencné ellvtársnő, a Megyei Tanács elnökhelyettese tart. Ugyancsak zongoraesttel folytatódik a színvonalas ünnepség, melyen Paulovícs Erzsébet zongoraművésznő és az MSZT megyei kultúrcsoporfja lép fel. Babócsán a csurgói Üj Élet termelőszövetkezeti csoport elnöke tart beszámolót eddigi eredményeikről, a zárszámadás tükrében mutatja be csoportjuk egyéves fejlődését. Lakácsán a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke Fart beszámolót a tsz fejlődéséről. Utána a mogyimegyei Rendőrkapitár szimfonikus zenekara ad h? senyt. Ugyancsak színivon túrműsor követi a baibó' számolót is.
