Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

lUí |\ XX, I-M-um Jé munkát végez ss párttagok aktivizálásában a bőikéi pártszervezet A kommunisták fejlődését legjob­ban az segíti elő. ha tevékenyen résztvesznek a szervezet életében és a pártszervezet közvetlen és állan­dó vezetése alatt dolgoznak. Párt­szervezeteink vezetőinek feladata, minden párttagot bevonni a párt­munkába, biztosítani, hogy minden párttag kapjon pártme,gbiza,tást. Ez a feltétele annak, hogy a pártszervezetek maradéktalanul végrehajtsák a párt- és kormány­határozatokat s eredményesen har­coljanak a párt célkitűzéseinek meg­valósításáért. A pártszervezet meg­bízatása szerint végzett munka, •társadalmi tevékenység erősiti a pártot. Neveli, megacélozza a párt­tagokat és tagjelölteket, fejleszti aktivitásukat és kezdeményező ere­jüket. Pártszervezeteink ^vezetői mindinkább megértik ezeket a fel­adatokat és arra törekednek, hogy a pártszervezet tagságát az eddi­ginél sokkal jobban aktivizálják. A 'bolhói pártszervezet vezetői is mindent elkövetnek, hogy a szer­vezet tagságát pártmegbizatásokkal lássák el. Az eredmények természe­tesen. nem is maradnak el. Laklia ^ Jánosné. a pártszervezet titkára, különös gondot fordít a pártcsoport­azt, hogy a pártszervezet vala mennyi tagja kivétel nélkül részt- vesz a pártmunkában: valamennyi párttag eleget tett hazafias köte­lességének. Lantek Ferenc pártcsoportbizal- mi elvtárs példásan .kivette a ré­szét a békekölcsön jegyzésből és be­gyűjtési kötelességének is minden terményféleségből 100 százalékon felül eleget tett, ugyanígy a hozzá beosztott elvtársak is. Jó munkája révén elérte azt, hegy a hozzá beosztott elvtársak pontosan résztvesznek a taggyűléseken és a politikai oktatáson. Gadanecz Pál elvtársat a vezető­ség megbízta azzal, hogy a község­ben működő 45 tagú népnevelő cso­portot tartsa .össze és állandóan aktivizálja. Gadanecz elvtárs pártraegbizatásának eleget tett. Jó munkájával elérte azt, hogy a nép­nevelőcsoport valamennyi tagja példamutatóan teljesítette beadási kötelezettségét; eleget tett az őszi szántás és vetési munkálatoknak is. Valamennyi népnevelő rendszeresen foglalkozik a dolgozókkal és ennek következtében a község 100 százalékon felül teljesítette ay. bizalmi eTvtársak nevelésére, vetését és a kö:zségb£ határ­időre elvégeztek az őszi melyszan­tudja azt, hogy a pártbizalmi fel­adata fontos megbízatás. így a pártbizalmiakon keresztül, a párt- szervezet vezetősége el tudta érni tást. Végvári József elvtárs, a terme­lőszövetkezet tagja, a párt vezető­ségétől azt a feladatot kapta, hogy a termelésben aktivizálja a tsz. va­lamennyi párttagját. Az eredmény itt sem maradt el. Végvári elvtárs saját maga példát mutatva a töb­biek előtt, 470 munkaegységet ért el és a hozzá beosztott elvtársak is kivétel nélkül szép eredményeket értek e'1. Pl. Virovecz József elvtárs a felvi'.ágosítp munka folytán az elmúlt évben 380 munkaegységet szerzett; 1 A pártmegbizatások végrehajtá­sát a pártszervezet vezetősége ál­landóan ellenőrzi. A fenti példák bizonyítják, hogy ott, ahol az egész pártszervezet dolgozik, a titkár nem egyedül akarja elvégezni a feladatokat, az eredmény nem marad el. A bolhói pártszervezet feladata, hogy széles pártonkívüli aktivahá- lózatot teremtsen s ezzel a párt és a tömegek közti kapcsolatot szo­rosabbá tegye. Sztálin elvtárs ta­nítja hogy a; „Párt nő és erösö. dik, hu nő és erősödik a párt körül a pártonkívüli aktívák széles rété­í/e.’1 Tehát á pártonkívüli aktívákat, bátran meg kell bízni feladatokkal, mert így a pártonkívüli aktívák bizalma növekszik a párt iránt. S így. egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a párt ügye az egész dolgozó nép ügyel Wirth Loyjos. ÍJ államylzggarendszer egyetemeinken 3ói dolgozik a szentbalázsi tszcs vezetősége és tagsága A szentbalázsi tszcs 1952 szep­temberében alakult: 62 család, 112 taggal és 670 kát. hold föld­del. Szép- állatállománnyal ren­delkezik a csoport. 21 darab te­hén, 8 darab szerződéses uöven- dékbüka, 12 darab növendélkiiszö, 10 dlanalb tenyészállat, 72 darab ló és 32 darab sertés a jószágállo­mány. A gazdaság fejlesztésének érdekében az állatállományt még több tenyész! 'kával és 10 darab tehénnel növelik. Az állatállo­mány számára mintegy 500 köb­méter silót készítettek, ezzel biz­tosítják az átteleltetésj. A téli időszakban sem ülnek tétlenül a tszcs tagjai. Most építkezéssel foglalkoznak Eddig egy baromfiólat és egy ser­tésólat építettek. Jelenleg egy te‘ hénístáí'ló építkezésén dolgoznák. Tervük, hogy még a nyári kam­pánymunkáik előtt egy sertésfiaz- tatót is építenek. Azok a dolgozók, akiket az építkezés nem foglalkoztat, fát szállítanak az erdőből és a szán­tási munkálatokat végzik. Nincs olyan tag, aki ne igyekezne jó munkájával a tszcs fejlődését elő­segíteni. A tszcs őszi mélyszántási és vetési tervének eleget tett. A ta­vaszi vetőmagelláiásról is már idejében gondoskodtak. Nagy gonddal készülnek a tavaszi munkákra A. tszcs vezetői és tagjai tervbe- .vették, hogy a 100 hold kukoricá­ból 10 holdon heterózis, 20 hol­don pedig rövid tenyészidejű ku­koricát vetnek. A kukoricát négy­zetesen vetik és alkalmazzák a pótbeporzást. Tervbevették, hogy 100 kát. holdon öntözéses gazdál­kodást folytatnak és egy holdon konyhakertészetet létesítenek. Tervük egyik büszkesége az 5 hold gyümölcsös létesítése, Az előkészítő munkálatokat már jövő héten megkezdik. A földterületet brigádokra majd egyénekre osztják fel, így értékelni tudják minden egyes tag munkáját. A jó eredmény ék érdekében minden dolgozót olyan munkakörbe osztanak be, amely­hez leginkább van íkedive és te­hetsége. E módszer 'helyességét bizonyítja Wágner Ferenc ser tesgendozó példája is, aki munká­ját nagy lelkesedéssel végzi. A női dolgozókat is bevonják az állattenyésztés és növénytermesztés ámnkáiba A vezetőség gondoskodott ar­ról, hogy a tagokkal megismert: se a nemrég megjelent 1953-as évi begyűjtési rendéletet. Vasár nap délelőtt a tszcs-taggyűlésen megtárgyalták és a tszcs t'agiai elhatározták, hogy az állam iránti kötelezettségeiknek elsőknek tesznek eleget. Munkájukat csak abban az esetben tudják jól elvégezni, ha nagyobb gondot fordítanak a po litiikai képzettségük fejlesztésére is. Ebben a munkában is a veze tőségnek kell példát mutatnia és pontosan látogatnia a községben tartandó szemináriumokat. A lábodi termelőszövetkezetekben megkezdték a házi építkezést Lábcd község termelőszövetkeze­teiben a mezőgazdasági munkái be­fejezésével sem szünetel a munka. A tsz tagjai elhatározták, hogy a téli időszak alatt rendbehozzák a .gazdasági épületeket, ezzel a fejlődő állatállomány számára biztosítani tudják a megfelelő férőhelyet. A lábodi Ezüstkalász termelőszö­vetkezetben nemrégen kezdték meg bontási anyagból egy 20 férőhelyes tehénistálló építését. Az építkezést teljesen maguk vállalták, minden építkezési hitel nélkül. Számítás szerint ezzel a módszerrel m.indösz- sze 2000 forintba kerül a 20 férő­helyes istálló megépítése és így nem kevesebb, mint 8—10 ezer forint megtakarítást érnek el. A csoport tagjai szívesen vállalták ezt a munkát, mert ezzel jelentős több­letjövedelemhez jutnak. Hasonló helyes kezdeményezés történt a lábodi Alkotmány tsz-ben is, ahol egy 30 férőhelyes istálló építését kezdték meg, házi építkezés kenetében. A csoport tagjai ezzel mintegy 10 ezer forint megtakarí­tást érnek el. Az építkezéshez fel­használják .a lábodi Béke tsz. által készített szalmapallót. A lábodi termelőszövetkezetek az építkezés mellett már előkészülete­ket tesznek a tavaszi munkálatokra. A tsz-ek vezetői számbavették a ve­tőmagkészleteket és hozzákezdtek azok tisztogatásához. Nagy gondot fordítanaik a gépek, munkaeszkö­zök javítására is. hogy tavasszal — a minisztertanács határozatá­nak megfelelően — időben végez­hessék el a szántást. Felállítják Budapesten Dózsa György és Ady Endre szobrát A népműve’ósi minisztérium és :• Budapesti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága pályázatot hir­det múltúnk két nagy alakja: Dó­zsa György, az 1514-es piraszt- forradalom vezére és Ady Endre, a nagy forradalmár költő emléké­nek méltó megörökítésére. Az Ady-emlékmű 1953 november ében, a Dózsa-emlékmű pedig 1954 má­jusában kerül felállílásrá. Mindkét pályázat nyilvános. A pályamunkák beküldésiének ha­tárideje: az Ady-szclbor pályáza­tánál 1953 március 31, a Dózsa szobor pályázatánál pádig 1953 június 1. A részletes pályázati feil tételeket a népművelési miniszté­rium és a Budapesti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a saj­tó útján fogja közölni. Az ellenség eltávolítása óta sokat javult a kaposvári állami gazdaság munkája A kaposvári állami gazdaság ve­zetősége az ellenség eltávolítása után megfogadta, hogy ebben az évben kijavítja a hiányosságokat és úgy dolgozik, hegy az év végén gazdaságából élgazdaság legyen. Az eddigi négy üzemegység he­lyett január 1-től — a szovjet =zov- huzok példája nyomán -— egy ál­lattenyésztés* farm és három bri­gád működik. Az átszervezéssel je­lentősen megváltozott a gazdaság vezetése is. Eddig a hiányossá­gokért csak az állami gazdaság igazgatója volt a felelős, az üzem­egységek vezetői kibújtak a fele­lősség alól. most a brigádvozetők és a farmvezető önállósága, de fe­lelőssége is megnőtt. A ráksipusztai brigád 620 hol­don gazdálkodik. A brigád zöldség­es gabonatermeléssel, ez mellett ál­lattenyésztéssel is foglalkozik. Feldmann Károly elvtárs, a bri­gádvezető már most elkészítette a gazdálkodás évi tervét. A brigádot elosztotta munkacsoportokra és a csoportvezetőknek jegyzőkönyvileg adja át >a földterületet, amelyen minden munkát. — a vetéstől kezd­ve a betakarításig — el kell vé­gezni. Külön növénytermelő, gabonater­melő. zöldségtermelő és egy szállí­tó (mozgó) csoport működik majd. A csoporton .belül a vezetők egyé­nekre is felosztják a megművelen­dő területeket, így biztosítani tud­ják az egyszemélyi felelősséget és be tudják vezetni a premizálást. A brigád dolgozói lelkesedéssel fogad­ták az új szervezést, mert az nagy­ban segíti munkájukat, a szocialis­ta munkaversenyt. A brigád dolgo- ói brigádértekezletrn elhatározták, hogy a nöyényápolási munkát 90 százalékban gépesítik, ezzel biztoJ sitani tudják az 1953-as évi tervek teljesítését. A felszabadulás előtt nem volt egyetemeinknek egységes képesítési rendszere. A legtöbb szakon a hall­gatók tetszés szerint választották meg azokat a tárgyakat, amelyeket hallgatni akartak, s tetszés szerint tették !e vizsgáikat is. 1948-ban az egyetemi reform megváltoztatta a vizsgaszabályzatot. A hallgatók kollokviumokat és szi­gorlatokat tettek azokból a tárgyak­ból, amelyeket kötelező veit .hall­gatni. Ez a rendszer biztosította az állandó tanulást, viszont túlterhe­lést jelentett az egyetemistáknak és nem adott módot arra, hogy az egyes részi-tantárgyak anyagát" na­gyobb összefüggésekben áttekint­hessék. ges vizsgarendszert vezettek be egyetemeink, a szovjet vizsgarend tapasztalatai alapján. Az új rend­szer szerint a hallgatók az egyes tantárgyakból a félévben, vagy a tanév végén csak egyfajta vizsgát tesznek. Megszűnik tehát a különb­ség a kollokvium és szigorlat kö­zött : a hallgatók egy-egy tananyag­részből csak egyszer vizsgáznak. A legtöbb egyetemen és főiskolán a tanulmányaikat befejező hallga­tók államvizsgát tesznek, amely marxizmus-leninizmusból és a szak­tárgyakból áll. A műszaki egyete­meken a hallgatók az államvizsga helyett diplomatervet* készítenek, mely önálló mérnöki feladat meg­oldásából, műszaki tervek elkészítő-1 Ennek a hiányosságnak felszámo- ssből áll. Az államvizsgát tett hall* lására az új tanévben új, egészsé- j gatók egységes oklevelet kapnak. teji ÉS 82 jtátat íi Éfce! fei Az állattenyésztési kutatóinté­zet irányítása alá tartozó kísérleti gazdaságoknak egyik feladató, hogy kiváló fajállatokat tenyész- szenek ki­A keszthelyi kísérleti gazdaság­ban a magyar tarka fajtából igye­keznek irányított nevelés és kivá­logatás útiján az eddiginél na­gyobb .tejhozamú, teíjdús típusú fejtát kitenyászteni. A gazdaság elérte, hogy a szedett állomány tehenenkénti évi fejsei átlaga 5509 literre emelkedett. A táplánszentkereszti kísérleti gazdaságban a borzderas fajtával folynak feljavítási kísérletek. A. gazdaságban eredményes kí­sérleteiket folytattak a borjak ita­tásos és edzett' felnevelésével is. A legkedvezőbb istállchőimér­séklet megállapítására folytatott kísérletek eredményei azt mutat­ják, hogy téves az az általánosan elterjedt nézet, amely szerint a hőmérsékletnek 18—20 foknak kell lennie. Bebizonyosodott, hogy a legjobb a 12 fokois hőmérséklet. Ugyanazok a teheneik 12 fokos is­tállóiban 10—15 százalékkal több tejet- adtak, mint a 20 fokos istál­lóban. A magyaróvári és hosszúbáti kísérleti gazdaságaidban a világ­hírű kosztromai .gályának négy bi­kájává,! folynak keresztezést kí­sérletek. A cél: olyan új fajta ki. tenyésztése, amely megközelíti a E zcvi-'etunióban kitenyésztett kosztremai szarv as'marbaf alj t án atk az egész világon egyedit'való nagy tejhozamát. !z 1933-51. évi borbeadásrdi szóié intézéssel! iÉzottlii ligjÉÉs veszi! a termelés lieliii viszonyai! Az 1953. évi álami begyűjtésről szóló törvényerejű rendeletben a tavalyihoz viszonyítva is fokozot­tabban érvényesül az igazságos te­herviselés elve, és a rendelet még fokozottabban figyelembe veszi a termelés helyi viszonyait. Ez a be­gyűjtési rendeletnek a bérbeadást szabályozó intézkedéseire is vonat­kozik. Döntő változás az 19'53—54. évi ■borbegyüjtésben, hogy a kötele­zettség megállapítása szempontjá­ból nemcsak a járások, d^ egyes községek és varosok is külön ^so­rolhatók valamely tájegységbe. Ugyanakkor az elmúlt évivel szem­ben nem négy, hanem öt. tájegysé­get állapít meg a rendelet. Például a zaiamegyei letenyei járást az új rendelet a iy-es tájegységbe so­rolta be, de egyes községei a terme­lés kedvezőtlenebb helyi viszonyai miatt a II tartoznak. Másik előnye az új, borbegyüj­té'it szabályozó intézkedésnek az, hogy a köte’ezettS'éget kétszáz négyszögölenként állapítja m..g — de a 400 négyszögölnél kisebb sző. lőterületek mentesek a beadási kö­telezettség alól. Vá.tczást jelent a begyűjtési rendeletben az is, hogy az idén a kivetés nem mailigand-fokban, ha­nem literben történik. Ez azonban '■ryegébsn csak a tervfel’oontások- kai kapcsolatos munkák egyszerű­sítése érdekében jelent változási. A törvény ugyanis a literben meg­határozott normák mellett azt is megállapítja, hogy ezek 11.5 mal- ligandos borra vonatkoznak, tehát ugyanúgy mint az elmúlt évben, ha valaki magasabb malligand-fo- kos bort ad be, .kevesebb litermeny- nyiséget, ha pedig ennéd alacso- es III. tájegységhez! nyab.b fokú bort. ad be, akkor több í litermennyiséget kell beadnia. A TANULÁS LEBECSÜLÉSE NAGY KÁROKAT OKOZ A mezőgazdaság átszervezése, szocializmus felépítése komoly mimikát 'követel falusi pártszerve­zeteinktől és tanácsainktól. A nö- vfekvő feladatokat csak úgy tud­ják végrehajtani, ha állandóan fej­lesztik politikai tudásukat. Ezen a területen még komoly hiányos­ság van. Gyakran lehet találkozni megyénkben olyan párt- -ás tanács­vezetőkik el. akik lebecsülik a ta­nulást és ennek következtében el­térnek pártunk politikájától, me­lyet nem egy esetben durván meg sértenek. Torvaj községben például Lé- ner József tanácselnök dolgozó parasztokat minősített kulákoklká, ügy kezelte eket, mint osztályéi-' lenséget. Amikor a talbi járási pártbizottság kivizsgálta az ügyet, kiderült, hogy a tanácselnök dur­va hibát követett el. A hízottsej*- tésbegyüjtésnél előfordult, hogy olyan dolgozó paraszttal adatta be a sertést, aki már teljesítette hízottsert'ésbeadását. Az ősszel például Krasznicza Kálmán két- h oldja® dolgozó parasztot kötele­zett a tanács sertésbeadásra, pe­dig teljesítette már a hízottsertés- beadását. A községi pártszervezetet fele­lősség terheli, mert elnézte azt, hogy a tanácselnök 'lépten-nyo. mon megsértse pártunk politiká­ját. A párt irányvonalától való elhajlás, akár „jobboldali“, akár ,,baloldali", mind a kettő egyfor­mán veszélyes. Sztálin elvtárs azt tanítja: „Kétségtelen, hogy a „baloldali’’ arra vezetne, hogy » munkásosztály élcsapata elszakad­na a munkástömegek többi részé­től — következésképpen a pro- Icfáriátus vereségére és a kapita­lizmus visszaállításakor szükséges viszonyok megkönnyítésére’’. Léner elvtárs tanulja meg pár­tunk parasztpolitilkáiját és annak megfelelően végezze feladatát. A pártszervezet vezetősége el­lenőrizze a tanács munkáját, ad­jon több segítséget a tanácselnök­nek. Sokkal következetesebben harcoljanak pártunk politikájának végrehajtásáért. A pártszervezet vezetősége tárgyaljon meg minden fontos feladatot. Ne forduljon ölő az, hogy » pártvezetéséig tudta nélkül hoz határozatot a tanács olyan kérdésekben, amely először a pártszervezet vezetőségére tar­tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom