Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

PROLETÁRJA! EG YE SÜLJETEK/ A Bolgár Népközfái saság kiilügym telsz tóriumának jegyzéke a jugoszláv kormányhoz Uj állkmvizsgarendszer egyetemeinken A Csurgói Lenüzembem a kommunista dolgozók a ternielés élharcosai A M E GY E I P A'RTB IZOTTSÄ GÄN A lé LAPJA •• , »-it ,. ijír-'v ,■ W' i' v •''••Ni-..* • X. évfolyam, 6. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1953. január 8. A GAZDA-MOZGALOM FEJLŐDÉSÜNK EGYIK TÉNYEZŐJE Az új tervéviben új feladatok megoldása vár egész dolgozó né­pünkre.» Az 1952-es tervév sikeres befejezése után egész népünk,' mun­kásosztályunk az új tervév sikeres végrehajtásán munkálkodik újúlt erővel. Az 1953-as terv.év felada­tait csak akkor tudjuk végrehajta­ni, ha az előbbiektől sokkal na­gyobb mértékben felhasználjuk a múlt év tapasztalatait, ha megszün­tetjük a hiányosságokat, amelyek egyes üzemekben gátolták az egész­séges fejlődést, a helyes munka- szervezet kialakítását. Az új tervévben a feladat az, hogy felszínre hozzuk a rejtett tar­talékokat, hogy egész népünk, mun­kásosztályunk mint jólfelszereli hadsereg, indulhasson harcba a ter­vek teljesítéséért, túlteljesítéséért. A rejtett tartalékok feltárásánál és kihasználásánál döntő feladat a kü­lönböző mozgalmak széies körben való elterjesztése és alkalmazása. Népgazdaságunk számára már ed­dig is sokszázmillió forint megta­karítást eredményeztek a Szovjet­uniótól átvett mozgalmak .bevezeté­se és a hazai kezdeményezések tö­megmozgalma. Pártunk Központi Vezetőségének november 29-i ülésTn Gerő elvtárs részletesen foglalkozott az új terv- év döntő feladataival és többek között azt a feladatot szabta meg pártszervezeteinknek szakszervez z- teinkiidí,. PlSZ-szer vezeteinknde, hogy a munkaverseny x-rvezése mellett „.. tegyék eleven valósággá, igazi széles tömegversennyé a 'Gaz­őr--, a Röder-, a Deák-, a Loy-moz- gahnaty Gerő elvtárs útmutatása nagy feladatokat állított megyénk üzemeinek vezetői elé a terv telje­sítése sikerének biztosítása érdeké­ben. Megyénk üzemeiben nagy lelke­sedéssel' fogadták a dolgozók Gazda Géza elvtárs kezdeményezését, amely szinte percek alatt járta be az egész országot és napok alatt százezreket megmozgató tömegmoz­galommá vált. Üzemeink legtöbbjé­ben a műszaki vezetőkkel együtt harcot indítottak dolgozóink a se- •lejtanyagok felhasználása érdeké­ben, ami rövid idő alatt nagy megtakarítást eredményezett nép­gazdaságunk számára. A Barcsi Fűrészüzemben a korábban tűzifá­nak felhasznált hulladékból szap­panosládákat készítettek a dolgo­zók, hogy csökkentsék a setejtét, Rövid idő alatt bekapcsolódott a Gazda-mozgalomba az üzem minden dolgozója, ez jelentős megtakarítást •eredményezett. Hat hónap alatt 56.200 Ft megtakarítást értek el. Üzemeink nagyrészében azonban a kezdeti lelkesedés hamarosan alábbhagyott és a többi mozgalmak-- kai együtt elhanyagoltak a Gazda­mozgalom terjesztéséit is. A Textil- műveknél például az üzemfenntar­tásnál több-tízezer forint megtaka- rítá t értek el azáltal, hogy a ke~ vésbbé munkaigényes gépalkatré-i székét -selejtanyagból, ócskavasból készítik el. A vállalatvezetés fel­adata, hogy az 'üzemfenntartók kez­deményezését kiterjesszék az üzem többi részére is, mert a mun­ka minden területén bőséges lehető­ség nyílik a talmr ékosságra, a se­lejtes anyagok újbóli felhasználá­sára. Ugyanilyen lehetőségek vannak többi üzemeink vezetői előtt is a nagyjelentőségű Gazda-mozgalom kiszélesítésében. S ez a lehetőség még fokozottabb mértékben áll az ■építőipar területén. Megyénkben számos nagy építkezés folyik, ahol többmillió forint értékű építési anyagot használnak fel. A 73/4. sz. Építőipari Vállalat dolgozói egy év alatt a 'elejt deszka és tégla fel­használásával 106.962 forintot ta­karítottak meg népgazdaságunk­nak. Az építésvezetőle azonban nem érezték még át a takarékosság nemzetgazdasági jelentőségét és gyakran elnézik, hogy törött téglá­kat sárba taposnak, nem használ­nak fel. A nagyatádi 73/1. számú Építőipari Vállalatnál! például egye­nesen bűnös pazarlásnak beillő anyagpocséltolás folyik és nemhogy a Gazda-mozgalom tömegmozgalom­má fejlesztését tűznék célul maguk elé az építkezés vezetői, hanem a meglévő anyagokat sem használják fel gazdaságosan.. Gerő elvtárs a Központi Veze­tőség november 29-i ülésén'nyoma­tékosan, felhívta figyelmünket a fokozottabb anyagtakarékesságra a nemzetgazdaság minden területén. „.. . sakkal alaposabban, körül­tekintőbben kell megvalósítani a takarékossági rendszabályokat, szi­gorúbban, keményebben, mint ahogy eddig tettük” — mondotta Gerő elvtárs. Takarékossági mozgalmunk egyik jelentős, tényezője kelj hogy legyen üzemeinkben a Gazda-mczgailom szé­leskörű alkalmazása. Üzemeink ve­zetőinek, pártszervezeteinek és üze­mi bizottságainak az ötéves terv negyedik esztendejének sikeres megvalósítása érd-kében mindent el kell követniük. s ennek egyik je­lentős mozgalma a Gazda-mozga­lom. Tűzzék maguk elé feladatul, hogy felvilágosító neveömunkújukat az új tervév sikeres megvalósításáért vívott harcban nemcsak egyi’- áur - ban fokozzák, hanem nagyobb gonddal, szemléletes agitáicióvaí megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy minden s: lejt be kerülő nyers­anyagot, vagy elhasznált anya vöt valahol ismét a termelés szolgála­tába lehet állítani. Egy-egy üzem ben egy esztendő alatt mii ,iók*at lehet megtakarítani a hulladék, vagy selejtes anyagok felhasználá­sával. Minden fel nem használt nyers- I anyagban munka, tehát érték fek­szik. Újrafelhasználásával a benne rejlő értéket mentjük meg a pusz­tulástól, s egyben lehetővé tesszük bogy a selejtes anyagból pótolt szerszámokat más, a népgazdaság fontosabb területén tudjuk felhasz­nálni. Jó gazdához illő takarékos munkával erősítjük üzemünkét, egész népgazdaságunkat, s egy-egy tégláival járulunk ismét hozzá szo­cialista hazánk mielőbbi felépítésé­hez. Nagy szerepe van a takarékos­ságnak a terv túlteljesítésében is. Tervteljesítésünk jelentős tényezője az önköltségcsökkentés, a selejtszá­zalék csökkentés. Ha üzemeink ve­zetői nagyobb mértékben ráirányít­ják a dolgozók figyelmét az anyag­gal való takarékosságra, a selejt csökkentésére, harcot indítanak az anyagpazarlás ellen, meggyorsítják tervük teljesítését, sőt túlteljesíté­sét, mert az emelkedő százalék mel­lett döntő tényezőként jelentkezik az önköltségcsökkenés is. A feladat az, hogy már az év első napjaiban megteremtsük a le­hetőségét a terv naponkénti teljesí­tésének, melyet össze kell kapcsolni a még fokozottabb takarékossággal. Országot építő munka az. ha min­den apró szöget, amely már a hul­ladékban hever, felveszünk s új ér­téket állítunk elő belőle. Minden dolgozó, aki újra felhasználja, amit már korábban eldobott, saját jövő­jét, egész népe jövőjét hozza kö­zelebb a megvalósuláshoz. Jó mun­kát csak akkor végezhetünk tervünk teljesítésében, ha munkánkban min­dig szem előtt tartjuk, hogy a ta­karékossággal hazánkat, a béke or­szágát védjük, s ez ma minden be­csületes dolgozó kötelessége. Szombaton délután héhenagygyűlés less a Városi Ssínltásbtm A Somogyinegyei Békevédelmi Bizottság felhívja az üzemek, válla latok, hivatalok, egész Kaposvár város és környéke dolgozói­nak, békeharcosainak figyelmét, hogy január hó lG én, szombaton délután 5 órakor a Városi Színházban Teknős Pétcrné elv társnő, az MNDSZ Országos Vezetősége titkárságának tagja, a népek bécsi viiágbékekcngresszusán részívett magyar küldöttség tagja beszámol a népek békekongresszusáról. Az előadás után Kaposvár város kultúrcsoportjaí kultúrműsort adnak. A békegyűíésre Kaposvár város és környéke békeharcosait szeretettel várja a Somcgymegyfti Békevédelmi Bizottság, Mezőcsokonyán kedden* 37 hold búzát vetettek el Megyéink dolgozó parasztjai a kedvező időjárást kihasználva, nagy lendülettel fogtak hozzá a vetésterv teljesítéséhez. A pártszervezet és a tanács jó felvilágosító munkája eredményeként több községben megértették a dolgozó parasztok, hogy a vetésterv teljesítése, jövő évi k ínyére 'át ólunk biztosításának egyik legfontosabb feltétele. A kaposvári járásban az utóbbi napokban szép eredményt értek el a vetésnél. A keddi napon 48 hold búzát vetettek. Ebből Mezőcsoko- r.yán 37 holdat, Batéban 8 holdat, a járás többi, községében pedig 24 holdat. A nagyatádi járásban a leg­jobb eredményt Lábcd községben értele el, ahol a termelőcsoport tag­jai 13 holdat vetettek be. Segesd községben pedig 3 hold búzát vetet­tek kedden az egyéni gazdák. A marcali járásban Mesztegnyő községben 4 holdat. Nagyszakácsi­ban 8 holdat vetettekébe. A siófoki ti csurgói járásban mindössze 1 holdat vetettek el ezen a napon. Balatonkiliti községben, Csurgón és 1 Iharos,berényben egy-egy hold bü- zát vetettek. A lengyeltóti gépállomás megelőzte darányi versenytársát c& mélyszántá ban Megyénk gépállomásainak írakto- rosai minden lehetőséget kihasznál­va folytatják a mélyszántást. Ja­nuár 2-től 5-ig — amikor gyen­gébb fagyok is könnyítették a trak­torok járását —*, 588 normálholdon végezték -1 a mélyszántást. Ez alatt az idő alatt a lengyel­tóti gépállomás traktorosai 99 nor- málhddnak megfelelő mélyszántást végeztek el. Ezzel az őszi mély­szántási tervüket 111 százalékra teljesítették és megelőzték a dará­nyi gépállomást, amely az említett idő alatt 8Í normálhold mélyszán­tás elvégzi ével 103 százaiéi ig ju­tott őszi mélyszántási tervének teljesítésében. A lengyeltóti gépállomás trakto­rosai közül különösen kitűntek jó munkájukkal Gyárfás Mária:, Papp Erzsébet, és Győré Mária traktoro­sok, akik a kedvezőtlen idő elle­nére minden reggel jókedvvel indul­tak szántani gépeikkel és mindegyi­kük felszántott 2—3 holdat na­ponta. Például január 6-án, az egésznapos havaseső ellenére 2—2 normálholdnak megfelelő mélyszán­tást végeztek el. Újabb termelőszövetkezeti csoportok alakultak a megyében T enmelőszcivefkezeti mozgal­munk az elmúlt napokban erőtel­jes feledésnek indult. A termelő­szövetkezeti csoportok eredmé­nyei .agitáltaik magúikért, sok egyé­nileg dolgozó parasztot győztek meg a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényéről. Uij III. típusú teiimelöcscport alakult Mike községben 33 csa­ládidal, 67 tagigiafl, 450 kataszteri hold földdel. Az andocsi Sztálin tszcs éléit eredményei is meggyőzték a köz­ség több dolgozó parasztját a kol­lektív gazdálkodás fölényéiről. 32 család lépett be a már meglévő, jói működő termelőcsoiportba 39 tagsfal és 132 kát. hold földdel. Karódon 43 család, 101 taggal, 499 hold .földdel! alakított terme­lőszövetkezeti csoportot. Inüe községben 15 család, 30 taggal, 110 hold földdel lépett be a már ni egléivő term előcs op or tibia-. Szép eredményt értek el a Cseriúti Tejüzem dolgozói az év első napjaiban Megyénk valamennyi becsüle­tes dolgozó,ia nagy ileüke.sedéssel kezdett munkához az új esztendő első napjaiban. Üzemeink dolgozói az első negyedévi terv sikeres teljesítéséért, az ötéves terv ne­gyedik évének sikeres teljesítésé­ért indulták harcba. A dolgozóik lelkesedése, a szor­galmas munka már az első na­pe ikt an meghozta gyümölcsét a Cseriúti Tejüzemben is. A dolgo­zók szép eredményt érteik el az év ellsö .napjaiban. Ács Vilma és Ke- ceú Hop», a vajiüzem két dolgo. zója 140 százalékot teljesített. A vajcsomagolónál Mihály Dezső 173 százalékot ért el, Rúzsa Mar­git és Filici Lajos fel öntők ugyan­csak széip eredményt értek eil: 155 százalékra, teljesítették normáju­kat. Megjutalmazzák a silózási és a mélyszántási versenyben a jó eredményt elérőket A muilt év őszén indult silózási versenyben az ÁMG főosztály ér­tékelése szerint Mihályi József, a kaposvári gépállomás traktoro­sa érte el a legjobb eredményt- 4260 köbméter takarmányt sHo­zott be. A második helyre Toll József ugyancsak kaposvári trak­toros került 3619 köbméteres eredjmébnyel, a harmadik helye­zést Horváth Imre, a nemeiskol'tai gépállomás traktorosa érte »I 3195 köbméteres silózásával. Mi­hályi József 1400, Töli József 110ő, Horváth Imre 800 forint ju­talomban részesül kiváló munká­jáért. A gépállomások silózási verse­nyében az a'lbertirisiai gépállomás került az élre, A megyék gépállomásai közül a szabolcsmegyeiek 159.5, a pest megyeiek 105.9 százalékos ered­ményt értek el. A versenyt érté­kelő bizottság úgy döntött, hogy bár a szabolcsin egyelek nagyobb terv túlteljesítést érteik el, mint a pestmegyeiek » silózási versenv- be.n, mégis a pestmegyeiek lettek az elsők, mert 47 silótöltőgéppe! csa/kncjm olyan teljesítményt ér­tek eil, mint a szabolcsmegyeiek 81 géppel. A mélyszántási versenylóén az első helyre Karsai József, a köm- lődi gépállomás forígádVezetője került, a második helyre Mohácsi Lajos, a darányi gépállomás fari- pádvezetője, a harmadik Farikas Lajos, a vasszilvágyi gépállomás brigádvezetője, Karsai József 3000, Mohácsi Lajos 2000, Far kas Lajos 1500 forint jutalomban részesül jólvégzett munkájáért. A csurgói gépállomás gépjaví­tási tervét 127 százalékra teljesí­tette. A tapsonyi 80, a ladi 53, a kereki gépállomás pedig 50 -száza­lékos tervteljesítést ért el. Leg­rosszabb a mernyei 0.3 százalékkal, a -karádi 13, a nagyatádi 13, és a balatonkiliti gépállomás 19 százalé­kos teljesítéssel. A csurgói gépállomáson az ösz- szes javítandó gépek 23 százalékát, a cséplőgépek 36, a munkagépek 42, a tartozótok 18 százalékát, Tak­sonyban az erőgépek 24, a cséplő­gépek 33, a munkagépek 22, a tar­tozékok 16 százalékát javították ki. Az őszi mélyszántásban 149.5 százalékkal legjobb a mennyei gép- állom, á.?. A pusztaikcvácsi gépállo­más 129, a ladi 124, a lengyeltóti 111, a darányi 103, a nagybajomi 103 százalékos teljesítést ért el. Az őszi mélyszántásban országo­san második, megyei viszonylatban eső lett Darányban a Mohácsi-bri­gád. ezért 3200 forint jutalomban részesült. A fonói gépállomáson a Somogyvári-briigád, a megye máso­dik brigádja, 1200 forint és a Sza- bad'ágharcos-brigád, a megye har­madik brigádja, 800 forintos pénz­jutalomban részesült Kislakás-építési akció indul az állami gazdaságok dolgozói részére Az elmúlt év termelési tapaszta­latai bizonyítják: igen fontos, hogy az állami gazdaságoknak állandó dolgozói legyenek. Különösen az állattenyésztés területén van ennek nagy jelentősége, de szükség van arra is, hogy a növénytermelők, traktorosok is éveken keresztül ugyanazok legyenek. Csak íigy va­lósítható meg az állandó munka- szervezet. Ennek a törekvésnek egyik fon­tos fe.bétele, hogy az állami gazda­ságok munkásai a környékien lakja­nak, lakóházuk munkahelyükhöz kö­zel legyen. Ezt segíti elő a kisla­kás építési akció, amelynek kereté­ben a nép állama mintegy 2600' csa­lád’ .számára tes-zi lehetővé, hogy munkahelyéhez közel építsen ma­gúnak családi házat. Az egyszobás lakásra 18.000, a kétszobás lakásra pedig 24.000 forintos hitelt kap­nak, a dolgozók. Ezt az összeget egyrészt anyagban kapják, másik részével az építő vállalat, vagy épí­tő-brigád bérköltségeit fedezik. A lakásokhoz a helyi tanácsok ingyen adják a telket. Az építés szükség­lete szerint felvett hitelt húsz év alatt kell visszafizetni. A kedvez­ményes építkezésre a jelentkezések most folynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom