Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
Szombat, 1953. január 3. SOMOGYI NÉPLAP mm—»—»— —wmi v mu Súlyos károkat okozott az ellenséggel való megalkuvás Somogyaszalóban Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán a következőiket mondotta a falusi osztályharc éleződéséről: „Az osztályhjarc élesedik. Élesedik és élesedni fog, mert a szocialista építés terjedése miatt az osztályellenség egyre szőkébb területre szorul és egyre elkeseredettebben védi azt, ami még megmaradt számára. Ugyanakkor a nemzetközi reakció, a nyugati imperializmus mozgósítja itthon maradt erőit. Ilyen viszonyok között nem szabad tűrnünk a lazulást, hanyagságot, ilyen viszonyok között az eddiginél sokkal keményebben kell fellépni minden fegyelmezetlenség, megalkuvás, pártszerűtlenség ellen“. Rákosi elvtárs bölcs szarvai vonatkoznak Somogyi szaió község vezetőire is. A dolgozó parasztok — egy-két kivétellel — eleget tettek a beadásnak, csupán 'a ku- lá'kok tartozásai hátráltatják a község 100 százalékos teljesítését. A községben 10 kulák van nyilvántartva, ezek közül egy sem teljesíteJte beadási kötelezettségéi. Berta Sándor kulák 22.58 mázsa búzával, 45.04 mázsa kukoricával, 25.43 mázsa napraforgóval, 13.78 mázsa burgonyával, 100 kg balbihal, 2983 d'rlb tojással tartozik áljain úriknak, de 'elszabotálta 24 kg baromfi-, vágómarha- és sertésbeadási kötelezettségének teljesítését js. így lehetne sorolni ,a többi kulákot, mint Becsi Lajos, Jágor Kálmán, Szén te József, Paipip Pál, Hideg József, Győri Vince, Győri Pál és Fischer Henrik kulák ok ns- vét, akik összesen 716 mázsa terménnyel, közel 20.000 darab tojással, valamint hízottsertéssel és vágcmarihaibeadással tartoznak az államnak. A tanács vezetői megalkuvásának eredményeként a kulá- kok ma is vígan élnek a községben, megsértik a törvényeket, szabotálnak, spekulálnak a dolgozó parasztok rovására. Ezenkívül aknamunkájukkal lazítanak a népi demokrácia, a begyűjtés ellen a dolgozó parasztok között. A ku'lálkcik egyrésze évek óta fokozatosan „eltűnik“ iá fculáklis- táról, . középpai-asztok" lesznek belőlük. Nagy József tanácselnök elvtárs nem érvényesítette al ku- lákokikal szemben a törvényt, úgy gondolja, „ha már a község terve globálisan teljesítve van a 'beadásból, a kulákok beadási kötelezettségét nem kell beadatni". Úgy beszél a kulákokról, mint „szegényekről, akik nem is tudják a beadást teljesíteni". Az ilyen vezetők nem harcolnak köve(Ikezeíesen a párt- éls kormányhatározatok végrehajtásáért, az ilyen tanácselnök elveszti tekintélyét a becsületes dolgozó parasztok előtt. Á somogyaiszalói tanácselnök megszegte a dolgozó nép törvényét, segíteni akart a kuláikokon, pl. Fischer Henrik kuliknak — aki 'kukoricabeadási kötelezettségén ek nem tett eleget, jogtalanul vágási engedélyt adott ki. S akkor is súlyos hibát követett el, amikor vágási engedélyt adott jogtalanul három dolgozó parasztnak. A tanácselnök nem gondoskodik arról, hogy a kuláklistáről eltűnt kulálkdkat újra nyilvántartásiba vegyék. Özv. Decsi Pálné, akiről a községben mindenki, tudja, hogy kizsákmányoló volt, a múltban cselédeikkel műveltette meg földjeit —- a tanács nyilvántartása szerint „ma mégsem kulálk". Unokája, Beik László, alki szintén arról voí't híres, hogy a cselédeiket szerette nyúzni, ,a tanács vezetői szerint szintén „nem kulák". Ugyanígy mentesült a kulákság alól Berta Árpád, volt leventeolktató, akitől rettegtek a falu dolgozói. Ez ,a k-uléik .a tanácselnökkel baráti kapcsolatot Jjairt. disznót vágott náí'a. így nemi csoda, ha a kulák apjának a községben a legtöbb hátraléka van. Kovács Károly kulákot is csak ez év augusztusában vették kuláklístára, pedig földterülete jóval meghaladta a 25 holdat, mégis addig közép,parasztként kezelték. Ronga Pál spekulánsnak bottjá, kocsmája, 6 hold földje volt, ma mégis „szövetkezeti dolgozó“, valakinek a jóvoltából pedig népművelési ügyvezető lett. Lánya a községi tanácsnál nyilvántartó. Nem véletlen tehát, hogy a kulákok nem teljesítik beadási kötelezettségüket S om og yas z.al óban. A tanács vezetőinek, a párt- szervezetnek és a tsz vezetőségének ébertelenségéből, sőt nem egy esetben, kulákmentő politikájából eted, hogy a járási pártbizottság többszöri figyelmeztetése ellenére, hagyták a kalákákat beíér- kőzni a tsz-be. Özv. Becsi Pálné, Bók Láiszíó jelenleg is tsz-tagok, sőt i. tsz vezetőségének helytelen káderpolitikájából Bók Lászlót állattenyésztési tanfolyamra is elküldték. Bevették a tsz-be Ronga Pált is. Csalk a járási páttlbizott- ság figyelmeztetése ut'án távolították el Berta Árpádot és több kulákot a tsz-Bői. A La tinika tisz-ben a kulákok ak- namudkáijia a termelési eredményekben éreztette hatását, mindezért súlyos felelősség terheli a tsz pártszervezetét, s minden egyes kommunistáját. A községi pártszervezet, a tsz üzemi pártszervezete sürgősen teremtsen rendet, távolítsák el az ellenséget mind a tsz-bői, mind a tanácsból. A község vezetői tartsák szem előtt Rákosi elvtárs tat- nítáisát. Most saját példájukon igyőzcd'bettelk meg arról, hogy az osztályellenséggel való megalkuvás milyen károkat okozhat dolgozó parasztjainknak, egész n épgr'zdas égünk® a k. Teljesítsék az őszi vetéstervet Jután „Különösen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, melynek teljesítéséhez ,a rossz időjárás következtében néhány százalék még hiányzik, ss utolsó holdig teljesít síik“ — mondotta Rákosi elvtárs az országgyűlés 1952 december 15-i üléisén. Juta község dolgozó parasztjai magúikévá tették Rákosi elvtárs útmutatását és lelkesedéssel végeztéik az őszi vetési munkákat- Tudták, hogy ezek a biztató szavak saját jciblfc.létáik és az ország felvirágoztatása érd'aklélben hangzottak él. Hisz megszámlálhatatlan azoknak a sikereknek a száma, amelyeket a magyar dolgozó nép, közte a dolgozó parasztság is elért a felszabadulás óta. Rákosi ellvtárs szavai új lendületet öntöttek Juta község dolgozó parasztságába is és ndhézsége- ket nem ismerve, az alkalmas idő járás miniden percét kihasználták, hogy behozzák a vetésiben mutatkozott lemaradást. Ma már a községben előirányzott vetés glá kerülő területet teljes egészében bevetették a dől. gozó parasztok. A községben működő Úttörő te.rmelőicsoport jó példával járt elő e munkában is. Be sóik egyénileg dolgozó paraszt is példamutatóan élenjárt, köztük Vörös Ferenc 18 holdas, Márton József 5 holdas, Bárány József 8 holdas dolgozó .parasztok. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a községi pártszervezetnek és a tanácsnak, mert állandó népnevelő- munkával mozgósították a falu dolgozó parasztságát a vetési munka mielőbbi elvégzésére. Hetenként rendszeresen kétszer tartottak gazdagyűlést a faluiban, amelyen ismertették a dolgozó parasztokkal a párt és a kormány határozatát, amely a vetési munkálatokra vonatkozik. Az élenjárók nevét naponta felírták a tanácsh áznál lévő ditcső- s ég táblára és kipellengérezték a lemaradókat d szégy entá'blán. Nem egy esetben dobszó útján is népszerűsítették az élenjárókat és kipellengérezték a törvény meg szegőit. Nagy segítséget .nyújtott -a tanácsnak a mezőgazdasági állandó bizottság, amelynek tagjai ellenőrizték a mezőn, hogy mindenki a rendeletnek megfelelően végzi-e a vetést és erről naponta tájékoz- tattáik a végrehajtó bizottságot. A pontos ellenőrzés során időben felismerték az ellenség aknamunkáját, a kulákclk szabotáláisáti é.s leleplezték. azt. így derítették fényt Juhász Antid 3Ö holdas kulák sötét szándékára, aki a. törvényt .seimimi- bevéve szabotálta 14 'holdján az eszi vetést. Be nemcsak a .szabo- t£tással, hanem a „nincs vető- mag"-íéle elmélettel is igyekezett Juhász félrevezetni a becsületes dolgozókat. A „Ikulákagitácíó“ uzoriban nem tévesztette meg a dolgozókat. A pártszervezet a tanáccsal karöltve nevelte és segítette a dolgozó parasztokat a párt és a kormány határozatainak végrehajtása érdekében. A veiőmag beszerzését maga a tanács szervezte meg és hozzásegítette a gazdákat — akiknél hiány mutatkozott vető- magiból —, hogy azt helyben vagy a szomszéd községekben szabadpiacon be tudják szerezni. Az eredmények mellett azonban még vannak hiányosságok is a vetési munkák elvégzésében Jután. A felelősség üt a földlművesszövet- kezet vezetőségét és elsőisorban személy szerint Vancsura János eDvtársat, a földművesszövetkezet ügyvezetőjét terheli azért, hogy a tartalékterületből még minidig vetetlem az a 40 kát. hold, amely elő van irányozva őszi vetés alá, bár bőven állt rendelkezésére idő a földművesszövetkezetnek, bogy intézkedjen a gondjára bízott terület megművelése és bevetése érdekében. A nemtörődömség, a párt és a ko.irány határozatához való rossz viszony okozta ezt a hiányosságot. Ezt bizonyítja az is, hogy a községi tanácsnak a többszörös felhívása után csak most tett intézkedést a íöldíművesszö vetkezet vezetősége, hogy megtörténjen a vetés a tartalékterületen, Ezért a lazaságért felelősség hárul a MÉSZÖV járás1 titkárságára is, .mert nem ellenőrizte a községi földműves'; zö vetkezet munkáját és nem adott segítséget időben az ilyen és hasonló hiányosságok kiküszöböléséhez. A föiclművesszövetkezet vezetősége a községi tanács segítségével a párt és Rákosi elvtárs útmiuta- fása nyomán harcoljon minden, vetés .alá kerülő terület mielőbbi bevetésének elvégzéséért. Használjanak ki minden percet, hogy a vetést elvégezzék. A vetésterv maradéktalan teljesítése mind egyéni, mind nemzetgazdasági érdek, amellyel elősegítjük dolgozó népünk kenyérellátásának zavartalan biztosítását, nt-ipgazdaságunk erősítését és a béke megvédését. Ez becsületbeli ügye minden egyes dolgozónak. A kárpátukrajnai m agy au népi együttes a Ka él Fini SZSZK ban vendégszerepel Moszkva. (MTI). A kárpátukrajnai magyar népi ének-, zene- és táncegyüttes rövid fennállása alatt nagy népszerűségre tett síért a kárpátukrajnai terület határain túl is. Az együttes a napokban a KaréF Fimn SZSZK városaiban, a többi között Sortavalában vendégszerepelt. Ezzel kapcsolatban a ..Leninszkoje Zramja” kiemeli, hogy a kárpáton- túii népi együttes szereplése nagy kulturális esemény volt Sortavala dolgozóinak életében. j Fokozzák a felvilágosító munkát a vetés befejezéséért a mernyei népnevelők MEGYÉNKBEN súlyos lemara- dá.s tapasztalható, mind az őszi vetésterv teljesítése, mind pedig az őszi mélyszántás végrehajtásában. Ezért falusi pártszervezeteink súlyponti f. ladatnak kell tekintsék, hogy a népnevelőkön keresztül megértessék és tudatosítsák megyénk dolgozó parasztságával a vetés rendkívüli fontosságát, azt, hogy mindenkinek el kell vetni, mert a vetésterv sikeres elvégzésével dolgozó népünk jövő évi kenyerét biztosítjuk. A feladat tehát falusi pártszervezeteink előtt az, hogy szívós politikai, felvilágosító munkával elérjék, hogy falujukban, tsz-ükben a vetési mulasztást pótoljak, vetéstervüknek minden körülmények között elegét tegyenek. Mernye községben komoly lemaradás tapasztalható az őszi gabonafélék vetésénél, valamint a mélyszántás elvégzésénél is. A 'község ezideig mindössze 70 százalékra teljesítette őszi vetéstervét. A súlyos lemaradáshoz nagyban hozzájárult a pártszervezet hanyag, félti, fetes munkája is. A falu kommunistáinak példamutatása sem kielégítő, a pártszervezetnek ezen a területen komoly javítanivalója van. Nem egy olyan párttag van a községben, aki még ma sem teljesítette őszi vetéstervét, ezáltal nemcsak községének, hanem a járása, az egész megye vetéstervének teljesítését hátráltatja. Például Kovács János párttag, akinek 1)2 hold földje van. még a mai napig sem vetette be azt a földterületet, amelyet kenyérgabonával be kellett volna vetnie. Hasonló mulasztást követtek el Csurna Ferenc és Kövesdi Ferenc párttagok, akiknek még ezen felül beadási kötelezettségük teljesítésénél is komoly kimaradás mutatkozik. Ezek a példák a párt- ! szervezet gyenge munkájáról tanús. | kodnak, arról, hogy a községben J nem harcolnak a kommunista pél- I damutatás fokozásáért. A KÖZSÉGI PÁRTSZERVEZET vezetőségének odú kell hatnia, hogy valamennyi párttag m a raid ékt alánul teljesítse vetési tervét, mert elsősorban ez az alapja annak, hogy a község minden dolgozó parasztja betartsa a tervfegyelmot, pótolja a lemaradást. A pártvezetőségnek elsősorban a népnév-élőmunkát kell megjavítani, ara egysége5 népnevelő csoportot olyan becsületes dolgozó parasztokkal frissítsék fel, akik vetéstervüknek már eddig eleget tettek. A népnevelőkön keresztül tudatosítsák a dolgozó parasztok között, hogy mindenkinek el kell vetni. Magyarázzák meg, hogy az 1953-as évben a beadási tervet mindenkinek a vetésterve arányában kell teljesíteni. Tudatosítsák a népnevelők a földművelésügyi és a belügyminiszter együttes utasításait a kenyérgabona vetési munkáról a betakarítás befejezéséről, valamint az őszi mélyszántás maradéktalan befejezéséről. Azoknak a tsz- eknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, akik az 1952. évi kenyérga- bonabeadási kötelezettségüket, továbbá őszi .gabona-vetéstervüket maradéktalanul teljesítették és a tanácsok közbejöttével és ellenőrzésével szabadforgalmi úton kenyérgabonát vetés céljára, eladásra felajánlanak, a felajánlott és átadott kenyérgabona minden mázsája után 25 kiló kenyérgabonát jóváírnak az 1953. évi kenyérgabona- beadásnál. MAGYARÁZZÁK MEG a népnevelők, ha a kenyérgabona vetéstervet túlteljesítő egyéni dolgozó ■parasztoknak, vagy termelőszövetkezeteknek kártérítési kötelezettsége, illetőleg pénzbüntetése van (kivéve az adóhátralékot s a szerződéses termelésből folyó kártalanítási köttdezettsérret) minden egy százalék túlteljesítés után a kártalalní- táö 4 százalékát törölni kell. Tudatosítsák a község népnevelői', hogy a kenyérgabona vetéstervüket túlteljesítő tsz-ek és dolgozó parasztok részére, a már korábban megállapított műtrágya terven felül, kötelesek a községi tanácsok minden túlteljesített, kát. hold után 50 kilogramm műtrágya kiadásáról szóló igazolványt kiállítani és a földművesszövetkezet a községi indokolás alapján a szerződéses termelésnél megállapított árért kész- pénzfizetés ellenében köteles kiadni azt a termelőknek. Ha a mernyei egységes népnevelőcsoport (tagjai munkájuk soré™ jól felhasználják a. földművelésüg' és a belügyminiszter együttes uta sítúra által a dolgozó parasztságnak adott kedvezményeket ha állandóvá teszik a népnevelőmunkát, a község dolgozó parasztjai megértik, 'hogy a tervfegyelem betartása milyen jelentőséggel bír dolgozó népünk jövő évi kenyere biztosításában. 700 előfizetővel növelték a „Szabad Föld” olvasóinak táborát Szipli József és György kézbesítők Dolgozó parasztságunk között egyre jobban elterjed a „Szabad Föld” olvasása. A hosszú téli esték igen alkalmasak arra, hogy a dolgozó parasztok otthon a családi kör. ben, vagy a fala, •ogyik helyiségében egybejöjjenek és közösen megvitassák a .,Szabad Föld” fontosabb cikkeit. Azokban a községekben, ahol ilyen csoportos újságolvasás van, meglátszik az eredmény a munkában is. Pártunk közel két ^éve, hogy a postás dolgozókra bízta a lapok terjesztését. Tabon Szipli György és Szipli József kézbesítők bebizonyították, hogy érdemesek a párt bizalmára, két hónap alatt több mint 700 előfizetővel növelték a „Szabad Föld1’ olvasóinak táboréit. Hogyan tudták ezt az eredményt elérni? Munkájuk után és vasárnapon kint felkeresték a szomszéd községek és tanácsok dolgozóit is. Agi- tációjuk során mindig magukkal vitték a „Szabad Föld” legújabb számát. Egyik helyen — mondja Szipli György — libalúzlalási szer- ződóst alzartak kötni, de nenn ismerték ennek előnyeit. A ..Szabad Föld’‘-ben éppen megjelent egy cikk, amelyben a libahízlalás és an- naJ; előnyei voltak ismertetve. Szipli elvtárs megmutatta ezt a dolgozó parasztnak, aki látta, hogy n „Szabad Föld” olvasása sokmindenben segítségére lesz, kitöltötte a megrendelő lapot. Szipli József ió munkája jutalmául december 27-én ünnepélyes keretek között egy vadonatúj kerékpárt. kapott. A kerékpéir, átadásakor Sovák elvtárs, községi párttitkár ismertette a sajtó jelentőségét. Szipli József pedig a következőket mondta■ — ..Annak ellenére, hogy tudtam azt. hogy pártunk és vállalatunk kerékpár jutalmat helyezett kilátásba annak, alá a terjesztésben eléri a 300 példányt, mégsem, a kerékpár elnyerése vezetett engem a sajtótérjesztés munkájában” — Ezt bizonyítja az is, hogy Szipli József elvtárs nem a könnyebbik ellenállást választotta működési területnek. tehát nem Tab községet, ahol ljönnyebb lett volna munkája, hanem olyan községekre és tanyákra látogatott el, ah siet Jtehd kézbesítők sokszor kijelentették; ' „itt nem lehet sajtóelöfizetöt szervezni”. Szipli elvtársak a jó politikai felvilágosító munkával bebizonyították, ha megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak a sajtóolvasás jelentőségét, azok örömmel hallgatják és szívesen csatlakoznak az elő fizetők táboréihoz. Szipli elvtárs pedig az ajándék átvételekor megfogadta, hogy a jövőben még nagyobb odaadással dolgozik a járás területén, több olyan községbe ellátogat, ahol a lapok terjesztését helyben nehéznek tart- {& és megmutatja, hogy a dolgozó parasztokat hogyan kell meggyőzni arról hogy rendszere.:} olvasói legyenek párunk ■»,: iá melyik lapjának.
