Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

A II. országos kultúrverseny járási bemut készülnek megyénk kultúr csoportjai ■ 'körzeti bemutató után a leg-l alatt nem tudnak olyan jelenete- nácsoknak, nagyot “"i'—a-»* SOMOGYI NÉPLAP a>SaE^áJ52íXsajUSS5iaE3^ffi5GIW»B^aMii«S*,< Kedd, 1953. január 6. bemutatóir A körzeti bemutató után a leg­jobb kultúrcisciportok most a já rási bemutatókra készülnek. A II. országos kultúrversenyre me­gyénkből 163 területi kultúrcso- pori nevezett be 2856 kultúrmun- k ás sail. Ebben az esztendőben kü­lön versenyeznek az iskolák kul- tiúrcsoportijai. Az iskolai kulbúr- csoportok száma 53, a kultúrmun- kásoifcé pedig 1748. Ha megnézzük a számokat, akkor meg 'kell álla­pítanunk, hogy az 1950-ben le­zajlott I. országos kultúrverseny eredményei mögött elmaradtunk mind a .nevezett csoportok, mind pedig a versenyben részvevő aktív kultúrmunkások számával. A lemaradás oka egyrészt az, bogy a községi tanácsok még min­dig nem értékelik kellően a kul­turális munkát, a kiül tűre:söpörtök munkájának jelentőslégiét, nem ad­nak elég segítséget, támogatást munkájukhoz. Pl. Gigán a tanács a kt'J’túrcsoport részére nem biz­tosított járművet, amivel eljutha­tott volna a nagy'bajomi kultűrbe. mütatóra. A kultúrcsopoirt tagjai­nak elment a kedve a további te­vékenységtől és az egyébként, jó felkészültségű falusi kultúr- csoport1 kiesett a verseny­ből. Siófokon két kultúrcso- iport nem tudott résztvenni a ver­senyen, mert a községi tanács nem biztosított járművet. Az el­lenség munkáját is megtalálhatjuk. Bomlasztotta, akadályozta a kul- túrcsoportoikat a kulálkság és a klerikális reakció altiban, hogy résztvegyenek a II. országos kul- túrvensenyben. Tótűjfalun pl. az ellenséges agitáció tartotta vissza a kiuíltúrcsoportot a decemberi kult úrb emut átokról, A körzeti kultúrverseny- bemutatók sikeresek voltak A versenyeken összesen 5500 fő­nyi közönség vett .részt. Számos helyen a nézőközönség bírálta a kult úr c s op or tóik at: ja­vaslattal, kritikával segítette a csoportok további fejlődését. Tcbb kultúrcs'opo.rt eredményesen kutatta fel népi kultúránk kin­cseit. Az 1952-es II. országos kul- túrversenyben a népi hagyomá­nyok feltárása tekintetéiben So­mogy megyében szép eredmények mutatkoztak. A kalmánosaii kórus jó mumikát végzett. Környékbeli régi népda­lokat gyűjtött össze. Szép ének­léssel adta elő a „Kálmámcsai ker­tek alatt'1, „Arra alá vörös az ég alja" című délsomcgyi népdalokat. A lakócsai népi együttes dél­szláv nlépi játékaival aratott nagy sikert. Legkiemelkedőbb volt a fonójelenet. A lakácsai kultúrcso- port munkája az elmúlt két év alatt sokat fejlődött. Az általuk bemutatott íonójelenet arról ta­núskodik, hogy a kultúrcsoport helyes úton jár. A ííonójelenet- ben a régi tánc- és né.phagyomá- nyok bemutatását úgy oldották meg, hogy a régi kereteket meg­töltötték új, szocialista tartalom­mal. Értékes volt a szenyériek és a babócsaiak lakodalmas játéka, valamint az I. országos kultúrver- senyben is nagy silóért elért kiará- di együttes 800 éves népi tánca. Kuitú.rcscport|ja.inik magyrésze nem ismerte fel az új mű­faj: a csasztusíka (riiglmu.sk a) jelen­tőségét a kult ármunkában. Mind­össze öt kultúrcisoiport szerepelt rigmusfca-brigádidab Enhek a mű­fajnak a lemaradása a II. kúltúr- versenyen mindjárt azt a hibát is feltárja, ami nagymértékben ural­kodik a megye kulturális életé­ben: .kul'túrcsoportfiaink műsorai­kat nem eléggé állítják a napi po­litikai, gazdasági feladatok szol­gálatába. Nem kapcsolják eléggé össze a csoportok a párt és a tanács által megjelölt feladatok agitációs mun­kájával. Ezt igazolja a színjátszó- csoportok műsorpolitikája is. A versenybe benevező csoportok kö­ziül nagyon sok a hároimfelvoná- scs színdarabot és a 'klasszikus színműveiket tanuló csoportok szá­ma. Ez a szakmai felkészültségü­ket nagymértékben túlhaladja, ta­nulásuk bosszú ideig tart és ez­! alatt nem tudnak olyan jelenete ; két tanulni, amelyek közvetlen I segítséget adnak a soronlévő fel­adatok végrehajtásához, mint pl. a vetés, vagy a munkafegyelem megjavítása, az álllami kötelezett­ségek teljesítése. x Itt gyakran az ellenség tevé­kenységével találkozunk, amely a nehéz, bárcniíeívonáso-s művek betanulását javasolja, hogy olyan feladat elé -állítja a kultúr csopor­tot, amivel nem tud megbirkózni és a sikertelenség legtöbbször fel­bomlasztja a csoportot. Népi színiátszócsoportjáink po­litikai és szakmai képességének a színvonala nem kielégítő. Az 1950-es I. országos kultúrverseny alkalmával országos sikert és hír­nevet elért bőszénfai népi színját­szócsoport színvonalát egyetlen csoport sem éri el. Kulíúrooportjaink és népművelési szak­embereink feladata, hogy f> hibákat lelkiismeretes, szí­vós munkáival kiküszöböljék és már a január 18-ával induló járási bemutatókon eredményt mutassa­nak fel. Jobban ki kell építeni a népművelési szakembereik pat.ro- nálási munkáját. Kultúrcsoporíia- iinknak is keresniük kell a. kapcso­latot egyes művészeti ágakban a szakemberekkel munkájuk megja­vításához. A járási és ‘köziségi ta­nácsoknak nagyobb mértékben kell segíteniük a kultúrcsoporto- kat mind a technikai nehézségek leküzdésében, mind pedig a poli­tikai, szakmai színvonal emelésé­ben. A járási bemutatók előkészí­tését a soimogymcgyai népműve­lési munka egyik harci feladatá­nak kell tekinteni. Díszes termekben, nagyarányú közönség mozgósításával, jó ren­dezés mellett ünnepéllyé kell ten­ni a januári országos kultúrver­seny járási bemutatóit. A dolgozó tömegek ügyévé kell tenni me­gyénk k ultú rcso-p or tj a inak munká­ját, fejlődésiét, hogy minél ered­ményesebb segítséget 'kapjanak a további fejlődésükhöz kultúrcso ■ portjaink. Ezeken a bemutatóikon mérjük le megyénk kultúr.munká- j átrak helyzetét, kultiú'rcsoportja- iek fejlettsiágéne'k színvonalát. Nagy felelősség hárul a járási bemutatok versenybíráló bizottsá­gaira. Ezért biztosítani kell a szakmailag és politikailag legkép­zettebb dolgozók bevonását a ver­senybizottságokká. A szakembe­rek, a versenybíráló bízót [sag tag­jai és a ‘legszélesebb dolgozó tö n egek bekapcsolása az elbírálás ba, észrevételeik, véleményük lesz a legnagyobb segítség, melyeiknek felhasználásával kultúrcso,portja írlk előre haladba imáik azon az új, pártunk által vezetett úton, ame­lyen haladva minden del! gőz ót mü­veit emberré teszünk. A lengyeltóti gépállomás vezetői szorgalmazzák a munkát, hogy o tervet teljesíthessék ,A megye területén a gépálio- mási dolgozók mindem percet igye­keznek kihasználni, hogy az őszá mélyszántási tervet teljesíthessék. A lengyeltóti gépállomás vezetői pedig az íróasztal mellől megállapít­ják; rcssz az idő, nem lehet szán­taná. Mit törődnek azzal, bogy a Táncsics termelőcsoportban' 60 hol­don nincs elvégezve a mélyszántás. Fontos, hogy meleg legyen az iro­dában. Nyugodtan melegszik a gépállo­más vezetősége, pedig az őszi mélyszántási tervet csak 95.5 szá­zalékra, az* őszi tervet pedig csak 86 százalékra teljesítették. Heinz István elvtárs. a •gépállomás igaz­gatója nem érzi a felelősséget, gon­dolja; a mezőgazdász feladata a mélyszántás szorgalmazása. Vas­vári Lajos, a gépállomás főagro- nómusa pedig az ellenkező vélemé­nyen van. Somcdori János politikai j helyettes pedig egyszerűen bele sem szól az ily n szántási ügybe; mind­egy, hogy leire tartozik, csak neki hagyjanak békét. Az a jó, hogy a gépállomások megyei központjá­ból ellátogatnak a lengyeltóti .gép­állomásra. így aztán a kiküldött elvtárs „megggyőzte” a gépállomás vezetőit, hogy a lazaságért mind a hárman felelősek. Tegnapelőtt megpróbálták a szántást. A gép rácáfolt a vezető-égre. Kettős eké­vel könnyen ment a szántás, 25— 28 cm mélyen. Úgy -hisszük, hogy a lengyeltóti gépállomás vezetői ta­nultak ebből a példáiból. Tanulja­nak a megye többi gépállomásai is. Ne az irodában, íróasztalnál ülve állapítsák meg, lehet-e szántani és vetni, hanem kint a területen, ahol ezt a munkát végezni! kell. És ne c-ak megállapítsák, hanem telje® erőből lássanak is hozzá a munká­hoz, hogy a tervet teljesíthessék. Miért lett kevés munkaegysége Somogyi Lászlónak? elmúlt 10 általános iskolai napközi otthon kezdi meg működését A minisztertanács határozata ér­telmében a termelésben részvevő, nagy elfoglalt«ágú szülők gyerme­keinek elhelyezése céljából általá­nos iskolai napközi otthonok nyíl­nak. Az általános iskolai tanulók dél­előtt vagy délután részesülnek is­kolai oktatásban. A foglalkozásnél­küli napszakban a dolgozó szülők gyermekei ellátását. gondozását, nevelését, ellenőrzését nem tudják ellátni. Ezért pártunk segítségére sietett a dolgozó szülőknek. Me­gyénkben1 ma indul meg 10 általá­nos iskolában a dolgozó szülők gyermekei számára az iskolánkívüli étkeztetéssel egybekapcsolt napkö­zi otthon foglalkoztatás. Kaposváron 6 általános iskolá­nál. vidéken: Barcson, Marcaliban, Tábori és Fonyódon kezdi meg munkáját a napközi otthon. A nap­közi otthonokban' biztosítva van a gyermekek megfelelő ellátása, ne­velése. A napközi otthon fontos té­nyező; szervezetében és munkája tartalmában bel 3 illeszkedik az is­kola életébe. Arra hivatott, hogy a dolgozók gyermekei számára me­leg otthont nyújtson, az iskola ck- tató-nevelőmunka eredményeit el­mélyítse, megerősítse és fokozza. A szülők nevelési elveinek egybe­hangolása és a szocialista ember níeveliée;) érdekében szoros és ál­landó kapcsolatnak kell létrejönni a szülők, a tanítók és a napközi ott­hon vezetői között. Hegedűs Gyula, Az 1935. évben születeti- férfiak és nők bejelentése Á IS evés férfiak és nők szo­kásos évi bejelentését a belügymi­niszter rend.lete szerint január 1. és 31. napja között kell teljesíteni. 1953. évi január hó 31. napjáig tehát az állandó lakásukba bie kell jelenteni mindazon magyar állam­polgár férfiakat és nőket, akik 1935. évben születtek, tekintet nél­kül arra, hogy ezideig külön beje­lentőlapon vcltak-e bejelentve. Ha az 1935. évben született személy állandó lakásától ideiglenesen távol tartózkodik és hazatérése 1953. ja­nuár 31-'ig nem várható, a szülője, vagy törvényes képviselője köteles gondoskodni az állandó lakásba tör­ténő bejelentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, községekben a községi tanács végrehajtó bizott­ságánál. a férfiak és a nők állandó lakásának bejelentésére szolgáló 1., illetve 2. számú bejelentői apón kel'! teljesíteni. A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasárnapokon is le­het teljesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1935. évben szüle­tett személy és szállásadója (szülő­je) is felelős és mulasztásuk bünte­tést von maga után. A bejelentéskor visszakapott iga­zolószelvény az állandó' lakás beje­lentését igazolja és azt a bejelen­tett személy köteles megőrizni és hatósági közeg felhívására bármi- j kor felmutatni, majd a lakásból I való távozáskor a kijelentőlaphoz 1 csatolni. — Pénzt találtak pénztárcával együtt, igazolt tulajdonosa a rend­őrkapitányságon átveheti. MUNKÁSNÖ-FELVÉTEL ! A Kaposvári Textilműve.k f°- nótanulókat vesz fel 18-tól 28 éves korig. Jelentkezés a Tex­tilművek Jutai-úti gyártele­pén naponta reggel 8 órától 12 óráig. SOMOGYI NÉPLAP Felelős s'erkesző: Zsurakovs/ki Mhály Ffle ős kiadó: Gabri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u 7. Telefon: 901. 46468 Kiadóhivatal. Kaposvár, Május 1-utca 16. Telefon: 999. Somogvmegy i Nvomdaipari Vállalat Kaposvár, Latínka Sáodoi-u 6. Telefon: jű8. Nyomdáért telel: Hidas János Az elmúlt nyáron történt Szinte krónikus jelenséggé vált: Somogyi László szentgáloské- ri tszcs-tagdn erőt vett a rokoni szeretet, A tszcs tagsága a kora hajnali órákban felkelt, igyekezeti ki a földekre, hogy még mielőtt a nap az ég közepére ér, sok munkát végezzenek. Persze, Somogyi László­ra sem lehet mondani, hogy késön kelt, lustálkodott otthon az ágyban. Koránkelő ember volt ő világélesté- ben. Csakhogy nem a csoport föld jelre igyekezett a nyári hajnalokon. Ritkán találta öt a felkelő nap u tszcs földjén munkaközben, pedig hát... ö is tagja a csoportnak, övé az a föld most is, amit bevitt oda, sőt nem csupán az, hanem a tszcs összes földjének is tulajdonosa ép­pen úgy, mint a többi tszcs-tag. Somogyi László azonban a nyá­ron mintha megváltozott volna. Szerette ö azelőtt is a ro­konokat, el-el látogatott hozzájuk, de akkor néni' a legnagyobb dolog időben! Az idén pedig pontosan ak­ikor jutott eszébe, hogy rég látta a mesztegnyöi rokonságot, amikor égető szükség lett volna műn!céljára a csoportban. Ezzel nem sokat tö­rődött, sokszor 3—U napig is el­húzódott a. rokonlátogatás. S ez többször megismétlődőtt. Aj látogatások után mnlhatat. kínul szükségét érezte an­nak, hogy a Váczi gazda földjén biztosítsa a jó termést, ott szánto- gasson, dolgozzon. Készpénz kel­lett a legközelebbi rokonlátogatás­hoz. Vannak még ma ilyen furcsa emberek, akiknek első a másé és mm a, sójátja. A csoport tagjai megfeszített erővel dolgoztak he­lyette is. Hogy mennyit, az nem nagyon zavarta Somogyi Lászlót Ha befejezte a napszénnot, volt lyukas" napja, akkor a házán épít. leesett, fontos volt nyáron, hogy magasítsa házát. Rokonlátogatás, építkezés, másoló­nak napszámba dolgozás, ez mind olyan, ami nem segítette a csopor­tot, de nem juttatta Somogyi Léosz­lót sem sok mvkaegységhez. Az, aki csak látogatóként járt a tszcs-be dolgozni, most aztán a zárszámadás titán „lógó orral jár." WJ Ion, útfélen hangoztatja, hogy nem kereseti a közös-' ben annyit, amennyi a kenyérre elég lenne. — Hiába van a csoportnak az 1951. évi 98 ezer forint vagyon, na! szemben most 151 ezer forint értékű vagyona, ha neki ilyen ké­vék jut —ez a véleménye. Savanyú képet vágott, amikor megtudta, hogy Varjas István 392, Juhász Lév-zlóné asszony létére 368, Takács Pál 315 munlxiegysége után kapott részesedést a termésből. So­mogyi László nem gondol arra, hegy a becsületes dolgozó tszcs-ia. gck munkálja eredményezte.- az 1952-es évi rossz időjárás elle­nére is 8.70 mázsás éitlagtermést értek el búzából, mig az egyéniek csak hét mázsást. Burgonyából 80 mázsás termésük volt, pedig az egyénieknél csak 10 mázsa ter­mett egy-egy holdon. M4Tőst már gondolkodik. Bizo­nyéira rájön arra, hogy ér­demesebb kihasználni a munkaidőt a csoportban. Érdemesebb dolgoz­ni, mint egyéb dolgokkal agyonütni az időt és főképp érdemesebb a csoportban dolgozni, mint másokhoz napszámba járni. ifSSAZ ÁLL AMÜMTOS BOLTOK. ífoyy az ous/Ag ahnden Kimm Megkezdte működését s, Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete Január elsején megkezdte mű­ködését a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete (KSZKBI). Az új biztosító intézethez a kis­ipari szövetkezetek tagjai és azok családtagjai tartoznak. A KSZKBI orvosi, kórházi kezelést, gyógy­szert, táppénzt, segélyt, családi pótlékot nyújt a tagoknak. A kis­ipari szövetkezeti tagok ezentúl nyugdíját is kapnak. Az új intő zet különös gondot fordít a bal eset.- és munkavédelemre, vala­mint az üdültetésre. A biztosítónak minden szövet­kezetben üzemi alapszerve van január 1-től. Ez munkavédelmi, szociális bizottságokból áll. Fel­adatuk a szövetkezeteiken belül a balesetelhárítási és egészségügyi berendezések biztosítása. Vidéken minden nagyobb me­gy, székhelyen alközpontok, ki­sebb megyék székhelyén kiren­deltségek lesznek. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Két út 1—7. Szabad Ifjúság: Szárnyaló dalla­mok 1—6. APRÓHIRDETÉSEK Kaposvári Mezőgazdasági Fel­szereléseket Gvártó és Karban- , tartó KTSZ, Kaposvár, Achim András u. 2—4—6. sz. vállal: ko­vács töm egerünk ák, javítási mun­kák (kocsijavítások is), kádáripari cikkeik (új dézsák, hordók, kádak, favedrek stb.) készítését és javí­tását, bognáripari cikkek, új igás- kocsiík, bármilyen méretű kere­kek, kocsiaikatrészek, szerszám- nyelek stb, készítését és javítását árjegyzék! áron. Egyajtós, keskeny szekrényt ve­szek. Címeket a kiadóba kérem. Réti László, Vörösteleki u. 20. szám. Lakos gyártmányú tűzhely üze­mi konyha részére eladó. Cím: Winidischné, Kutas. Eladó: Columbiai grammofon rá­diótartóval (villany), íróasztal» sublót, fekete télikabát, női kabá­tok, cipőik, férfiruha, előszoba faL Bővebbet: Lenin-u. 6., volt Teleiki- u., nci-kaláp-os műhelyben. Efedó: egy nagyméretű, keftő- sütes tűzhely üzemi konyhára. Ápxilis-u. 26. Fgy kétsütőis asztalfuzhely el­adó. Rip-pfi-Rónai-u. 16. Adminisztratív női munkaerő­ket keresünk. Délsomogyi Húsipa­ri Vállalat, Kaposvár, Vöröshadr sereg u. 67. (Vágóhíd.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom