Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
Vasárnap, 1953. január 4. SOMOGYI NÉPLAP 5 Jó szervező munkával a barcsi járás került első helyre a háza vetés ben A barcsi járási tanács mezőgazdasági osztálya jól fogott hozzá a vetés meggyorsításához. Az osztály dolgozóit kiküldték azokba a községekbe, ahol a vetési i&rvb'in lemaradás mutatkozik, s ott a helyszínen segítik a tanácsokat. A járásiban 340 hold tarteMlkterüle- tet vetettek be, így a megyében az első helyen halad a járás a vetési munkákban. jCsokonyavisontán 250 holdat, Drávagárdony és Lakácsa községekben 40, Homokszentgyörgyön 50 hold tartalékterületet vetettek be búzáival, A vetéshez igénybe- vett’ék a fogatokat, s ahol a gép nem tudott dolgozni, ott a fogatokkal végezték a munkát. A mezőgazdasági osztály dolgozói 'a, községekben tudatosítják a lo - gozó parasztokkal: milyen fontos -népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy mirdcn egyes dolgozó paraszt ékget tegyen kenyérgabona* / vetési ‘kötelezettségének. Ismertetik a minisztertanács határozatát, amely szerint az a dolgozó paraszt, aki gabonafelesicgfébö 1 vetőmagot ad kölcsön, minden mázsa gabona után az idei beadási kötelezettségéből 25 kilogramm kedvezményt kap. Somogytarnócán a népnevelő- murka következtében két nap alatt 32 hold búzát vetették el az egyénileg dolgozó parasztok. A tanácsok szigorúan fellépnék a vetést szabót álókkal szemben. Pe- perü József csokonyavísontaj 18 holdas gazdát, aki nem vetett el, megbüntették. Bele József péter- hidai lakos egy hold rozsot és 1400 négyszögöl búzát nem vetett el, ezért 30CÖ forintra büntették. A járásban lévő gépállomások is hozzáfogtak az őszi munkák meggyorsításához. A csokonyarvk sontei gépállomás az összes erőgépét 'kiküldte munkára. A gépállomás traktorosai esőben is vetettek. Jól halad a munka a ladi és a darányi gépállomáson is. Az eredmények nem tehetik önelégültté a járási tanács vezetőit, mert hiszen még az egyénileg gazdálkodóknál van vetetlen terület. A tanácsok nem tettek meg mindent, hogy a hiányosságot kijavítsák. Hiba, hogy a tanácsclk nem tudnak olyan dolgozó parasztot mondani, aki túlteljesítette beadási és vetési kötelezettségét ©s rendelkezik felesleges vetőmaggal, pedig vannak ilyenek a járásban. Az egyénileg dolgozó parasztok egyrészénél vontatottan megy a vetés. A tanácsok feladata most az, hogy népszerűsítsék az élenjárókat, beszélgessenek a dolgozó parasztokkal. Leplezzék le a vetést szahotálókat, mint a dolgozó nép ellen törő spekulánsokat. A tanácsok tárják fel a tartalékokat, a dolgozó parasztok egymásközt cseréljenek vetőmagot. Tanuljanak a többi tanácstól. Bábonymegyeren pl. He lene ei Lajos terhére két holdat, Szabó István költségére szintén két hold búzát vettetett el a községi tanács. A járási tanács dolgozói harcoljanak az olyan tanácselnökök és tanácsvezetők ellen, ajkúk közömbösen 'kezelik ezt a kémdlést. Biztosítsák, hogy a hátralévő vetési munkát rövid időn belül elvégezzék.--------------------------------) Tanultak az idei zárszámadásból a mezőcsokonyai Üj Élet tszcs tagjai Miért maradt le a begyűjtésben, az őszi munkában, a vetésben a nagyatádi járás? A nagyatádi járás a kenyérga bo nave fősben. is az utolsó helyen kullog a járások között. A járás dolgozó parasztjai nagy területen még nem végezték el a vetést. A járásban vannak jól teljesítő községek, melyek mind a beadási kötelezettségüket, mind pedig a ke- nyiérgabonavetési kötelezettségüket becsülettel teljesítették. Azonban van a járásban jó pár olyan község, amely még nem ve tette el a szántóterület arányiban kötelező földterületet kenyérgabonával. A mulasztásokért felelősek a községi tanácsok vezetői, de nem kisebb felelrrség terheli a járási tanács veze _t sem. A járás vezetői maguk is az ellenség uszályába kerültek, „vetőmag-hiánnyal“ akarják magukról a íelelcsséJet elhárítani. Ha a felsőbb szervek a lemaradás okát keresik, a járási tanács vezetői egyszerűéin kijelentik: „nincs vetőmag". Ez elváltaién nem fedi a valóságot! A járási tanács vezetői a dolog könnyebbik végét választják, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy számos olyan község van a járásban, amely példamutatóan, időben elvégezte a vetést. Tények bizonyítják, hogy a járási tanács nem tesz semmit azért, hogy a járás dolgozó parasztjai helyrehozzák a vetéstervteljesítésiben eddigi szégyenteljes lemaradásukat. A dolgozó parasztok példái bizonyítják, hogy ván vetőmag és lehet vetni, csak éppen fel kell kutatni a készleteket. Kutas községben pl. Fekete János hat holdas dolgozó paraszt eladta vetőmagját, ő maga a vetéstervét nem teljesítette. A tanács nem tett semmit. Belegen a vetéstervből még je- ’entős terület van hátra. Itt áita lóban vetcmaghiányról beszélnek. Köziben a tanács nem tesz intézkedést, hogy a lemaradókat köte lezze a vetésre. Horváth Feren" 8 holdas dolgozó paraszt rendel kezik vetőmaggal, a kötelező terű letet mégsem vetette el, mert ö is beleesett a tanács vezetőin ék vetcmaghiányról szóló sirárJkozá sába, megfeledkezett a tervtelije sítí/sről. Á községi tanácsok szili te valamennyien átveszik a járási tanács „elméletét", ezért hanya go'iák el a vetést. Ahelyett, hogy a járási tanács kifigyelne a hibáikra -és megke reioi-é a hibák igazi okát: az ellenség munkáját, ahelyett, hogy a tanács dolgozóit kik®dené a lemaradt községekbe, a vezetők az irodából akarnak irányítani, azt gondolják, hogy a „dolgok hragukt tói is mernek". A szerdai napon mindössze két helyen volt járási aktíva, pedig a vezetek azt állították. hogy mindenki kint van a községekben. Gátolja a terv mielőbbi teljesítését az, hogy a tanácsok, de elsősorban a járási tanács, az ellenséggel, a tervet szabotáló Indák okkal Igein gyenge kézzel bánik, nem érvényesíti velük szemben a törvényt. Megtörténik, hogy csak a formaság kedvéért, igen nevetséges összeggel büntetik a szábotá lókat. Legtöbb esetben 3 hónapi elzárásra, vagy 300—400 forintra hűn'étik a szahotálókat. Sok esetben a kivetett büntetéseket sem hajtják be, így a dolgozó parasz- tok előtt lejáratják a kormányhatározatokat. Tarany községben pl. több személyt büntettek meg, dé a tanács liberálisan kezeli ezt a kérdést: nem hajtotta be a büntetéseket. Vájjon mivel magyarázzák a járási tanács vezetői az őszi munkáikban és a mélyszántásban való lemaradásukat? A nagykorpád— szabási út mentén meg mindig áll a napraícrgászár. A vetésekről nem eresztik le az esőzéseik következtében összegyűlt vizet, ami veszélyezteti a már szépen kikelt gabonaféléket. Itt is „vetőmag- hiányra" hivatkoznak? A járási tanács vezetőinek z legrövidebb időn belül változtat niok kell eddigi laza, lélektelen, bürokratikus munkájukon. Itt az ideje, hogy levessék a közömbösséget, •a liberalizmust, á fel életlenséget, ami eddigi munkájukat jellemzi. Fz az egyedüli mód és lehetőség, hogy a járási tanács vezetői saját munkájukat .megjavítva, az ■2őé ginéi sokkal jobban segítsék a községi tanácsok vezetőit a feladatok végrehajtásaiban. Ehhez segítséget kell adnia a járási pártbizottságnak is, amely szintén feless a járás lemaradásáért, a járási tanács ro.nsz munkájáért. Valljon mit tett eddig a járási párllbízott- ■-■'g. hogy járásiban megmutatkozó hiányosságokat időiben kiküszöbölik, hogy a tervek teljesítését sikerre vigyék? A járási párt- bizottság munkatársai iis csak az irc-daaíjtóig látnak, ritkán ellenőrzik apártszervezetek és tanácsok mun kaját. Feltétlen meg kell1 javíta- nick munkamódszereiket, hogy a A tszcs-ir.cdábain nyolc-tíz ember beszélget a déli ebédidő alatt. Van, aki az elmúlt év eredményeiről beszól, mások a hiányosságokat vetik fel. Aztán akad olyan dolgozó is, aki nincs meg. ■ légedre a jövedelemmel, hiszen ennél jóval több osztalékot kaphattak vo-Ina, ha földjeiket jobban megművelik, alkalmazzák a szovjet agrotechnikai módszereket, a földterületet kiosztják a tagokra és aszerint dolgoznak. Kaszás István elvtárs idős ember már. Életében sokat .szenvedett, nélkülözött, az urak, a földbirtokosok cs.lédje volt ^gész életében. — „Voltam cseléd, napszámos és summás — mondja Kaszás elvtárs — de soha nem tudtam annyit keresni, hogy családomnak emberséges életet biztosítsak. Ütöttek, dobtak bennünket, ez volt a sorsunk.” — A felszabadulás neki is jobb életet hozott. Megszabadult az állandó vándorlás tói és a többi dolgozó paraszttal — a volt cselédekkel. zsellérekkel — szövetkeztek. A volt Eszterházi herceg ms- zőcsokonyai birtokán alakult meg 1050-ben az Uj Élet tszcs. Kaszás elvtárs azok közé tartó' zik, akik egész évben jó munkát végeztek. A Kaszás-család ebben az évben 770 munkaegységet teljesített Jövedelmük 10 mázsa kenyérgabona. 192 kiló árpa. 9.52 mázsa burgonya. ezenkívül étolajat is kaptak. A tagok tudják, hogy amennyit termeltek, ahogy dolgoztaik, -úgy részesednek most a jövedelemből. Az üzemi ipárttitkár '’elmondja, hogy termésátlagaik alacsonyak voltak. Pl. a múlt évben a kenyérgabonát búzatermésük négy és fél, a rozs pedig négy mázsát termett lioldan- fciiat. Árpát érmésük is csak négy mázsa- volt. A vezetőség nem törődött azzal, hogy a tszcs működési szabályzatát he is tartsák. A munkákat közösen. „bandában” végezték, így nem tudták felelősségre vonni azokat, akik lelk'iismisrotlenül dolgoztak. Kuikoricájlukj egy részét veteftték: csak négyzetesen, de ebbői több termett, mint a régi módszer szerint vetett területen. A tszcs-tagek bosszankodnak a gy-nge eredmények láttán, de tudják, hegy -ennek saját maguk voltak okozói. Sokat gondolnak az új gazdasági évre. Sokat tanultak a zárszámadásból Tudják, hogy a jó gazdasági eredmények elérése minden ts-zcs-tagtól megköveteli; becsületesen! vegye ki rélszét a munkából. A közös vagyon növelése egyéni 'rdeke minden tsz.cs-dolgceónak. Ezért a vezetőség már most. a tervek elkészítése e’őtt alaposan megbeszéli a tagsággal a feladatokat. A múlt évinél jobban megszervezik a munkát, a brigádoka t és munkacsaptokat nemcsak papíron osztják el, hanem a gyakorlatban is megvalósítják. Így meg tudják valósítani a helyes ellenőrzést. a verseny fokozásával jobb minőségi munkára, a terméseredmények növelésére serkentik a dolgozókat. Az őszi ikenyérgahonavetésnél már 60—80 százalékra keresztso- ros-an vetettek és a vetéssel együtt műtrágyázást végeztek. A mélyszántásig] 25 hold van vissza. Most a trágyakiihordást végzik, tudják, hogy ez egyik feltétele a jó termés régi módszer szerint vetették. í eléréséért vívott harc sikerének. _____ A Kefeüzem dolgozói megfogadták: túlteljesítik 1953-as évi tervüket A Kaposvári Keifeüzőm dolgo zói z-z 1952-es évi termelési telküket mindössze 50 százalékra telfesítetfék. Ezért a súiyo-s lema radás/ért az üzem vezetősége, pártszervezete és üzenni bizottsága már tebbízben kapott komoly bírálatot a „Somogyi Néiplsp“-tól, d-e a. bírálat óta is csak 'kevés javulás tapasztálba tó. Az üzem •vezetősége rész-érői olyan kifogások vannak, hogy négyszer -kellett átszervezni az üzemet, egyik •munkafolyamatot méíg el sem sajátították a dolgozók, máris ma si'kat kellett -megtanulnfok. A dolgozóik nagyrészt 1952 elején ke rii.lt1 az üzeftnlbe, jó részük addig még nem is látott üzemet belülről stb. A dolgozóik számtalan esetben megsértették a munkafegyelmet, más munkájukra hivatkozva minden előzetes bejelentés nélkül otthon maródiak, sorozatosan fordultak elő késések. A pártszervezet és az üzenagyatádi járás dolgozó parasztijai \ mi bizottság harcot indított az kiikö-szörűílrík a becsületükön esett csorbát, teli’etrí'sék tervüket. Ezt várja tőlük a párt, az egész •dolgozó nép. A BÉKEHARC HÍREI Kiss Júlia elvtársnöt. «* kutasi állami gazdaság dolgozóját az a megtiszteltetés érte, hogy a III. miagyar békekongresszusra a nagy. atádi járás küldötteként választották meg. Kiss Júlia elvtársnő a kongresszusról hasznos tapasztalatokkal meggazdagodva tért haza, hogy ezeket a tapasztalatokat itthon felhasználva, a békemozgalomban még szebb eredményeket érhessenek el. Kiss elvtárSnö a III. békeko-n. gresszus után a nagyatádi járás négy községében békegyűléseken számolt be kongresszusi txvpasztatartott beszámolót a békeken gr esz szusról, s a faluban külön még kis- gyüléseket is szerveztek l—5 ház. nád. ahol esténként. egybejöttek a dolgozó parasztok és Kiss Júlia elv- társnő beszélt nekik arról, hogy az ország minden területén milyen lelkesen harcolnak a dolgozók a béke megszilárdításáért. Beszélt a. Szovjetunó békepolitikájáról, a XIX. pártkongresszus óriási jelentőségéről, amely a békeharcosok szórnám is megszabta a feladatokat. Elmondotta, Kiss elv társnő azt is, hogy a dolgozó parasztoknak mi a kötelességük, hogyan vehetik kileglatairól. Uj szempontodat adott a* jobban részüket a békekarcból: békebizottságok munkájúihoz. hogy minden békebizottság a kongresszus átal megszabott úton haladva végezhessen az eddiginél jobb munkát. Kutas község bekéharetusainak is hogy időben elvessenek, teljesítsék beadásukat, ezzel járulhatnak leg. jobban hozzá a béke megszilárdításához. De nemcsak a község dolgozó parasztjainak tartott kisgyűléseket 1 Kiss Júlia, hanem az állami ga, daság békeharco.eainak is beszámolt a békekongresszuson szerzett tapasztalatairól, a békemozgalom hatalmas fejlődéséről. A békebizottságok vezetőinek soü segítséget nyújt Kiss Júlia elvtárs. nő abban. hogy még sokkal több dolgozót vonjanak be a községben a békeharcba) hogy ne legyen egyetlen olyan becsületes család, aki ne tenne valamit a békéért. Most új békebizottságok alakításával akarják a községben a béke- mozgalmat fejleszteni. Népnevelő, felvilágosító munkát végeznek• a dolgozók között, elmondják, hogy a békét akaró dolgozóknak milyen hatalmas a tábora, hogy a béke erői legyőzik a háborút, hogy minden becsületes dolgozónak a béke- harcatsok között a helye. igazolatlan mulasztókkal! és az él- léé,sekkel szemben, aikalmaztálk a törvény szigorát. Ennek nyomán a kélsése'k és ajz igazolatlan mulasztók száma egyre inkább csökkeni. A munkafegyelem liaza-s-ága azonban komolyan kihatott a terv teljesítésére. A Kefeüzem dolgozói 1952. évi termelési tervüket csak 50 századikra teljesítették, az utolsó hónapokban sem fokozták teljesítményüket. December hónapban a dolgozóknak mindössze 59 százaléka teljesítette 100 százalékra vagy azon felül a tervét, 41 százaléka pedig 100 százalékon alul teljesített. Az üzem vezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága kísgyűlésen ismertette Gero elvtársnak a KV 1952 novem bér 29-i ülésén mondott beszédét 1 és a dolgozóik meg is fogadták, hogy kiköszörülik az üzemük becsületén esett csorbát. A vezetőség a KV határozata érteiméiben a dolgozókkal karöltve beszélte meg és dolgozta ki az 1953-tas évi terv előirányzatát. A dolgozók 12 értékes javaslattal segítették az üzem vezetőit a terv elkészítésében. Javaslataikat a minőség megjavítása, 'az anyagin cirgctás. és az anyagelőklészítés célszerűbb megoldása, >az anyag- takarékerság al'ka'lmiazáSa érdekében tették. A műszaki dolgozók azt javasolták, hogy Oldjanak ki annyi szerszámot és anyagot a dolgozók részére, hogy emiatt ne legyen hiány, csak így tudnak a do-llgozó'k kiváló eredményeket elérni. A Kefeíizem vezetői és dolgozói, okulva az 1952 es é,v hiányosságaiból, kezdtek hozzá az 1953 as t'ervév növekvő feladatainak megoldásához. Az új év első msrlkancipjának megkezdése előtt a vezetőség ötperces röpgyűlésen ismertette az 1953-as tervév feladatait. A dolgozók megfogadták, hegy az új tervév célkitűzéseit túlteljesítik. Január 2án már 118 százalékos átlagteljesítményt értek el. Ahhoz, hegy az tízeim dolgozói eredményüket tovább fokozhassák, m'ég jobb eredményeket érhessenek el, biztosítani kell a műszaki feltételeket, megfelelő mennyiségű anyaggal kell ellátni a dolgozókat, hogy munka,ideijük minden percét kihasználhassák. Meg kell szervezni az üzemben a szocialista munkaversenyt és állandóan népszerűsíteni a )ó eredményt elért dolgozókat. Az élenjárók adják át munkamódszerüket a lemaradóknak, hogy ők is tclljesítnesséik tervüket, kimagasló teljesítményükkel vigyék előre a szocializmus építésének ügyét.
