Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-24 / 301 szám
1 Szerda, 1952, december 24. SOMOGYI NÉPLAP T apasztalatcsere-látogatás a nagyberki és a szabadi tsz-ekben Zala és Somogy megye tsz-ein'ek építési brigádvezetői, járási tané -esők osztályvezetői és építési előadói hétfőn látogatást tettek a nagyberki és szabadi tsz-ekben, ahol megtekintették a házilagos építkezés új módszereit. A mintegy 120 főből álló küldöttséget a nagy. berki állomáson úttörőzenekar fogadta. A község kulturfaázában Csutak Pál elvtár-, a Megyei Tanács Mezőgazdasági ' Osztályának helyettes vezetője üdvözölte a két megye küldötteit. Röviden ismertette a tapasztalatcsere célját. Rámutatott, hogy tsz-eink mennyiségi fejlesztése mellett központi feladat . tsz-eink 'tovább szilárdítsa, gazdaságuk állandó gyarapítása. Ennek a feladatnak egyik döntő feltét sie a közös vagyon gyarapítása, különösen áz állatállomány fejlesztése Útján. Az állatállomány fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő férőhelyek biztosítása, az, ihogy állataink a nagyüzem követelményeinek megfelelően legyenek elhelyezve TSz lehetővé teszi a szakszerű állattartást, az új zootechnikai eljárások sokoldalú alkalmazását. Az építkezésnek számos módja van. Lehet nagy költséggel is építkezni rc?z- szul, a célnak nem megfelelően, de ugyanúgy lehet a belső tartalék feltárásával észszerűen, olcsón jót építeni. Napjainkban különösen nagy jelentősége van a takarékosságnak, mint a szocialista építés egyik alapvető feltételének. Számos példa van ama, begy termelőcsoportjaink -a pillanatnyi kényelmességből minden építkezést állami hitelek útján és magas költséggel akarnak megoldani még ott i-, ahol a belső tartalék feltárásával ezt el tudták kerülni. A mai tapasztalatcsere-értekezlet arról fog bennünket meggyőzni — mondotta C utak elvtárs —, hogy 'hogyan lehet házilagos építkezéssel olcsón és jó építkezést végezni. Hogyan takaríthatunk meg népgazdaságunknak jelentős összegeket, "ha bátran alkalmazzuk az új módszereket az építkezés területén is. Jelentős megtakarítást érünk el, ha meglévő épületeinket nem bontjuk el, hanem átalakítjuk és erre minden esetben megvan a lehetőség. Megyénkben eddig 22 állandó és 31 alkalmi építési brigád dolgozik, melyeknek munkájában 140 szakmunkás és 200 segédmunkás vesz részt. Megyénk tsz-ei 1952-ben építési tervüket eddig 190 százalékra teljesítették Jelentősen fejlődött a házilagos építkezés, ami lehetővé tette, hogy csoportjaink nagyrészben megoldották az állatállomány elhelyező: sét. Ezt a mozgalmat kell tovább fejleszteni, amihez újabb lendületet ad az építési tapasztalatcsere-érte kezkt — fejezte be rövid beszámolóját Csutak elvtárs. Az értekezlet részvevői megte kintették a nagyberki tsz mintegy 10 méter hosszá romistálló helyre- állítási munkálatait. Ezt az istállót a tagok saját erejükből hozzák n-ndbe. Az1 építkezésben résztvesz nek a tsz női dolgozói is, akik takarítanak, cserepet és téglát hordanak. Mindenki megelégedetten beszél a csoport eredményeiről. Bánáti Ferenc és Tislér Imre, akik most léptek be a nagyberki tsz-be, már is résztvesznek az építkezésben. Nem-fiatalok, közel 70 évnél tartanak, de boldogan mondják el a látogatóknak az építkezés terveit. Már előre számolgatják, hogy mennyi állatot helyeznek el az istállóban. . A látogatók elismeréssel nyilatkoztak a nagyberki Béke tsz kezdeményezéséről és arról, a lelkes munkáról, amely mindenütt tapasztalható veit. Tislál* elvtárs elmondja, érdemes dolgozni. Számításuk szerint nem kevesebb, mint 100 ezer forintot takarítanak meg, mert ha mással csináltatnák, ennyibe kei ülne a költség. A csoport valamennyi . tagja így gondolkodik, hiszen a téli időszak alatt ezt a munkát könnyen el tudják végezni. A látogatók ezután a szabadi termelőcsoporthoz mentek Itt is az általános iskola úttörő- csapata köszöntötte őket. Elsőnek megtekintették a házilagosan épített baromfiólat és csibenevelőt. A csoport párttitkára, az építési csoport vezetője, ismertette az új rendszerű fűtés lényegét és célját. Elmondotta, hogy az épületben végig fekvőkéményt építettek téglából. mely az épületen kívül fűthető gazzal és egyéb hulladékokkal, ez jelentős tüzelőanyagmegtakarítást eredményez. A fekvő-kémény állandó meleget ad a baromfiak számára és így télen sem csökken a tojáshozam. Jelenleg gyapotszárításra használják az épületet, ami szintén igen előnyös, mert minden külön költség nélkül, házilagosan készítették el a szárítóberendezést. Ezután sor került a szalmából készült palló gyártásának megtekintésére. Ez az eljárás valamennyi látogató számára újszerö volt. hiszen ilyet még nem használtak az építkezésnél. Ez az eljárás egyszerű fapréssel történik, melynek méretei: 100—120 cm hosszú és 50—őt) cm széles, melybe egyenesen a szalmakazalból csavart kötélcsomót helyeznek el. Ezt .egy fafödémmel szorítják össze, dróttal erősítve a napraforgószárhoz. Ezzel az eljárással egy négyzetméter szalmapalló mindössze kilenc forintba kerül. Az így készitett szalmapallót igen jól f;l lehet használni istáilópalló készítésére. Egy 150 négyzetméter területű épületnél, melyet a szabadi tszcs most palióz be, mindössze kétezer forintba kerül a szalmába préselt pai ló. Ha ezt deszkából akarnák eiké szíteni, nem kevesebb, mint 35 ezer forintot kellene kiadni a csoport nak. A látogatók közül .számosán ja vasolták. hogy az elkészített szál- mapallókat már lent a földön vonják be habarccsal és szárítás után rakják fel, mert így kevesebb munkát keli ráfordítani, mintha azt. a mennyezeten vakolnák be. A tsz tagjai megfogadták, hogy ezt ezután ilyen módszerrel végzik. * A szalmapallót felhasználják közönséges fal építéséhez! is, mert igen jó hőszigetelő és télen megtartja a meleget,' nyáron pedig hűvös. A látogatók valamennyien elismerésüket fejezték ki ezért a hasznos újításért, melynek tömeges gyártása jelentős összegeket taka* rít meg népgazdaságunknak. Nagymértékben elősegíti tsz.einkben az építkezést, az állatállomány férőhelyeinek biztosítását. Különösen dicséretet érdemei a Megyei Tanács Építési Csoportja, mely igen s0k segítséget nyújtott az újítás bevezetéséhez. Ezzel az értekezlettel is igen nagy mértékben elősegíti a házilagos építkezés széleskörű elterjesztését. A látogatás után a részvevők közös ebéden vettek részt, amit a szabadi tszcs rendezett számukra, majd utána értékelték a látottakat. Számos hozzászólás volt. melyek igen helyesen rámutattak, hogy eddig milyen mulasztást követtek el, amiért nem foglalkoztak házilagos építkezéssel és így igen jelentős ös?zegek:t fordítottak az építkezésekre. A hozzászólók valamennyien megfogadták, hogy továbbviszik az itt szerzett tapasztalatokat és ezek alapján szervezik meg Lrmelőcsoport jaikban az építkezést. Az értekezleten felszólalt a Megyei Tanács építési csoportvezetője, valamint Vittman József elvtárs. a kaposvári járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is. Hozzászólásaikban a házilagos építkezés jelentőségéről beszéltek, majd versenyre hívták ki a zala- megyei tanács építési csoportját, az 1953. évi építkezési terv végrehajtása érdekében. A Cukorgyár dolgozói értékes javaslatokkal segítik az 1953-as terv feladatainak sikeres megvalósítását A Kaposvári ’Cukorgyárban befejeződött az 1952. évi cukorgyár tási idény. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a. Cukorgyár dolgozói magukévá tették pártunk útmutatását és komoly harcot indítottak az üzem tervének teljesítéséért. A répafeldolgozási tervüket 107.2 százalékra teljesítették. Ugyancsak kiváló eredményt értek ql a széníeldolgőzási terv 108.3 százalékos teljesítésével is. Ez azt jelenti, hegy minden elő állított egy vagon cukor után közel 9 mázsa szenet takarítottak meg népgazdaságunknak. Becsülettel harcoltak a cukorveszteség csökkentéséért is. A dolgozók egymással versenyezve értek el kiváló ered menyeket: Horváth János. Patccs' i .István, Szigethy József csoport,a a diffúziónál, Fazekas György, Horváth István. Szabó János elvtár sak csoportja az iszappréseknél. A cukorfőizési kampány befejezése után mertették a dolgozókkal a gyár műszaki problémáit. Megkérték az üzem dolgozóit, hogy mindenki segítse javaslataival az üzem. vezetőségét az 1953. évi terv elkészítésében. A Cukorgyár dolgozói értékes javaslataikkal nagymértékben elősegítik ötéves tervünk feladatainak határidő előtti teljesítését. Eddig 167 javaslatot adtak át az üzem vezetőségének Az erre a célra alakult műszaki bíráló bizottság az eddig leadott 167 javaslat közül 102 értékes javaslatot fogadott el. Intézkedést tett annak érdekében, • ogy az 1953. évi terv készítésébe vegyék he. Különös gonddal vizsgálta meg a bizottság a balesetvédelemmel kapcsolatoc javaslatokat, melyek valóra váltásával a dolgozók egészségét és testi épségét védik, a balesetek számát nagymértékben lecsökkenek Kiemelkedő javaslatokat tettek i'z erőtelep dolgozói, akik javasolták, hogy a BW-kazánok tűzte, oigozok becsülettel kivették |!et na,Sy°hlitsá'k meg. A nagyobb két Sztálin elvtárs 73. szüle- Ä-:'esitmeny« olaj póftuzelés és • - •• • porszem pottuzeles bevezetésével az alacsonyabb fűtőértékű szenet is el lehet tüzelni, így űjSbb szénmegfakarítást tudnak elérni. Javasolták a földzár lat-jelzőberendezések létesítését az egyes vil- iamcselosztó-táblákon. Kelemen György sztahanovista kazánházi iőíűtő a gyári kazánban ez évben megval ósátott pSkura-tüzeléssel kapcsolatban tett olyan .javaslatokai, ^melyekkel az üzembiztonsá- got lehet növelni. Győrfi György sztahanovista, a répa vágóállomás csoportvezetője az ötös számú úsztatőárok kibetonozását javasolta. Zsíboirás Lajos úsztató elomunkás az «gyes és a hármas számú úsztatok künettái- nak korszerűsítését javasolta. Jelenleg nagy lendülettel haJó eredmények a karádi Rákosi tszcs-ben A karádi Rákosi tszcs egy év óta működik. Az éwégi eredmények máris bizonyítják, hogy mennyivel jövedelmezőbb a közös gazdálkodás az egyéni gazdálkodásinál. A tszcs zárszámadása bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás is csak akkor lehet eredményes, akkor biztosít magas jövedelmet, ha a gazdálkodásiba az egész tagság beleszól, ha minden tag magáénak érzi a szövetkezetét, a vezetőség pedig érzi, hogy milyen nagy felelősséggel bízta meg a tagság. A Rákosi tszcs ez év február 11-én alakult. Földjei tagosítatl'anok voltaik, de azért hamar megbirkóztak a nehézségekkel. A megalakulás után mindjárt gondoskodtak kiözös állatállományról. A tagok saját maguk kezdeményezték a vezetőségnek, hogy <a háztáji gazdaságban felesleges jószágot adják be a csoportba. Tudták a tszcs dolgozói, hogy az állattenyésztés az alapja az egész gazdálkodásnak és egyik (legjobb jövedelmi forrás. A dolgozó parasztok elmondták, hogy míg egyénileg gazdálkodtak, a legtöbb jövedelmet a hízósertéseladásból, tenyészállatok neveléséből nyerték. Annak az egyéni gazdának, aki nem törődött az álatokkal, évi jövedelme sokkal kevesebb volt. ’ A tszcs-tagok bevittek a csoportba 14 lovat, 1 tehenet. Év közben vettek még jószágot, így most már 11 tehenük is van. Tejbeadásukat könnyen teljesítették, még szabadon is tudtak eladni, Saját erőből vásároltak sertéseket is. Nyolc hízót beadtak a kötelezettség teljesítésére, jelenleg 12 darab sertés van hízóba állítva. így biztosítva van a jövő évi sertésbeadási kötelezettség is. Emellett 10 anyakocájuk is van. Eddig 29 malaccal szaporodott a sertésállomány és most várják a többi kocák ellését, ami szintén növeli a sertésállományt. Az állattenyésztés mellett nem feledkeztek meg a növénytermesztésről sem. A csoport valamennyi munkaképes tagját bevonták a munkába. A 15 családból állandóan 30 tag dolgozott a csoport földijein. A tavasszal a szántás jórészét már géppel végezték. A tavasziakat időiben elvetették, emellett a kap ás dk ápolását sem hanyagolták el. Kukoricájukat kétszer kapálták, 10 holdon négyzetesen vetettek, melyen a termés jóval meghaladta' a régi módszerrel vetett kukoricatermés átlagát- Cukor- és takarmányrépájukat háromszor kapálták. Termése k nagyobbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodóké, ,pedi<5 a tszcs földijére sem esett tclbb eső. Az ősszel siettek a betakarítással, már rég lesilózták a csutaszárat és egyéb növényt. A szorgalmas munkának meglett a jutalma. A tagoknak 4.70 kiló kenyérgabona, 0.70 kiló árpa, egy kiló burgonya, egy kiló kukorica, 15 deka cukor és 9'forint készpénz jut munkaegységenként. A pénz.jövedelem nagyrésze szerződéses növények termeléséből ered. A csoport vezetői és tagjai nem elégszenek meg eredményeikkel. Tudják, hogy ennél sokkal jobb termést értek volna el, ha például kukoricánál alkalmazzák a pótbeporzást, vagy a burgonyánál a háromszori töltögetést. Ezekből a hiányosságokból1 sokat tanult a csoport. A tszcs tagjai megfogadták, hogy a jövő évben még szélesebb körben alkalmazzák a fejlett agrotechnikai eljárásodat. A tszcs eredményeinek láttán ez évben nyolc dolgozó paraszt lépett be a. karádi Rákosi termelőcsoportba. hatalmas lendülettel indultak meg a gvár karbantartási munkálatai. A gyár karbantartási munkáit végző dolgozók becsülettel kivették részű tegnapjának méltó megünneplésé tői. Kiss Ferenc finomítói géplakatos vállalta, hogy a kockavágó prések karbantartásánál 106 szá zalékra teljesíti normáját. Vállalását Sztálin elvtárs születésnapjára 116 százalékra teljesítette, Szeremlei Ferenc a kockavágó- prések alkatrészeinek tisztításánál 107 százalékos teljesítményt vállalt, normáját 110 százalékra teljesítette. Cserháti János esztergályos az üzem gépalkatrészeinek esztergá- lásánál vállalta, hogy normáját 110 százalékra teljesíti, vállalását túlszárnyalva 120 százalékos teljesítményt ért el. Harsányi József és Urbarscsek József elvtársak a cukorfőző-vákuumok karbantartását végzik. Vállalták, hogy Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére normájukat 105 százalékra teljesítik. Vállalásukat 107 százalékra teljesítették. Baranyai István szíjgyártó vállalta, ihogy a kampány után a szíjak leszedését és raktározá&t december 21-re elvégzi. Vállalását túlteljesítve ezt a munkát december 19-én elvégezte. Ezzel az eredményével 116 százalékra teljesítette normáját. A cukorfőzési kampány befejezése után az üzem műszaki vezetői, a dolgozók bevonásával megkezdték az 1953. évi terv kidolgozását. Termelési értekezleten isiad s gyárban a gyors értékelő újítási kampány, melynek során eddig 79 újítás került elbírálásra. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói becsületes munkájukkal harcoltak az üzem tervének és ötéves tervünk feladatainak maradéktalan teljesítéséért. Az 1953-as terv előkészítéséből értékes javaslatokkal példásan kivették részüket. Tudják, hogy javaslataikkal a maguk munkáját segítik elő, azt, hogy 1953-ban még jobb és kima- gaslctb eredményeket tudnak el-’ érni. Weinich Bódog. A KARNEVÁL dolgozói teljesítették évi tervüket A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói lelke; munkával harcoltak a felemelt éves terv teljesítéséért, amelyet december 15-én 13 órakor befejeztek. A legutóbbi termelési értekezleten ismertették a dolgozókkal az 1953-'as terv előirányzatát. amelyhez a dolgozók konkrét javaslatokat téve szóltak hozzá. Ferenczi József javasolta az üzem vezetőségének, hogy vegyék tervbe az 1953oas évben a zsírleválasztó Itazánt. amivel meggyorsít ják a termelést. Javasolta, hogy az üzem dolgozói számára építsenek kultúrhelyiséget, ahol a dolgozók tanulhatnak, szórakozhatnak. Az (izem kommunistái nem feledkeztek meg arról, hogy nekik kel! élenjárni a termelésben. Pártunk és az egész nép példamutató munkát vár el tőlük, mint 1952-ben, amikor nagy .segítséget nyújtottak az 1952-es éves terv határidő előtti befejezésében, Tóth Sándorné átiagszázalé'ka 160. Balázs János üzemvezető a dolgozóknak / inagy segítséget nyújtott munkájukban, szakmailag oktatja őket. hogy nagyobb eredményeket tudjanak elérni. Az üzemnek hat sztahanovistája van Sztálin elvtárs 78. születésnapja alkalmával III. Horváth Józsefné és Borsföldi Magda elvtársnők sztahanovista kitüntetésben részesültek, mert 170—180 átlagszá- zalékct értek el, amivei bebizonyították, hogy a népi demokráciának hű harcosai NAGYARÁNYÚ MAGÁNLAKÁSÉPÍTKEZÉS A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban az állami lakóházépítkezé- seken kivül igen sok magánszemély is épített lakást. Minden szovjet embernek joga van családi házat venni vagy építeni. A magánlháza- kat építtető dolgozók tízezer rubelig terjedő hosszúlejáratú kölcsönt kapnak. 1952-beiní körülbelül egymilliárd rubelt adott kölcsön a szovjet állam ilyen célra. A különböző vállalatok is építenek lakóházakat, amelyeket féláron adnak el a dolgozóknak. A ház árának másik felét az állam téríti meg. Különösen sok lakás épül a nagy ipari központokban, az Uraiban, a Donyec-medeneében.
