Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297 szám

1 WllÚ 9 PROLETÁRJA/ VE SÜL IX. évfolyam, 297. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1952. december 19. Méray Tibor elvtárs beszéde a Népek Békekongresszusán Levelezőink írják Közösen készítik az 1953. évi tervet a Déldunántúii Kavics- termelő Vállalat vezetői és dolgozói A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Pártválasztmáoyi ülése A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Pártválasztmánya 1952 december 17-én ülést tartott, melyen Nagy Lajos elvtárs, az MB ágit. prop. titkára terjesztette elő a Megyei Pártbizottság beszá­molóját „A PB 1952 június 5-í határozatának végrehajtásáról és az SZKP XIX. kongresszusa anyagának feldolgozásáról s a megye kom­munistái helytállásának helyzetéről“. A Megyei Pártválasztmány a beszámolót széleskörű vita után elfogadta. 11 Macyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Párlválasz!máfiyán&k 1952 december 17-i határozata az SZKP XIX. kongresszusa anyaga feldolgozásával és propagandamunkánk megjavításával kapcsolatban A Megyei Pártválasztmány az előterjesztett beszámoló alapján megállapítja, hogy egészébenivéve pártoktatá ■ unk eredményesebben folyik, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A propagandamunkának különösen az SZKP XIX. kongresz- szusa anyagának feldolgozása adott jelentős lendületet s enn:k eredmé­nyeként a propagandamunka egyre inkább a pártmunka középpontjába kerül. A fennálló hibák kijavítása ér­dekében, most, amikor a párttag­ság 62 százalékát oktatjuk, a tag­ság politikai nevelése a pártbizott­ságok és pártvezetőségek közös munkaterületévé kell hogy váljék mind nütt, mert különben sem szervezetileg, som politikailag őem lesznek képesek megbirkózni á pártoktatási munkával. Ennek érdekében: f Az első követelmény, hogy 9 a pártbizottságok és alap. szervezetek jobban az oktatási mun­ka gazdájává váljanak saját terü­letükön és a pártbizottságok, alap. szervezetek egésze jobban foglal­kozzon a propagandamunkával. a) Gazdájává válni az oktatásnak ideológiai szempontból azt jelenti, hogy a pártbizottságok titkárai maguk fog’alkczzanak és nyújtsa­nak segítséget a propagandista szeminárium-vezetőknek, illetve a propagandistáknak. Hívják maguk­hoz és ellenőrizzék felkészültségü­ket, nézzék át jegyzeteiket, adja­nak nekik tanácsokat és közöljék velük a pártoktatás terén szerzett tapasztalataikat. A propagandista- szeminárium után számoltassák be a propagandista-szeminárium veze­tőket tapasztalataikról. A p ropagand ist a - s z eminá r i u mó­kát a JB-k legfejlettebb tagjai el­lenőrizzék és módszertani segítsé­get is nyújtsanak nekik. Biztosít-, sák, hogy azon minden propagan­dista minden esetben pontosan és jól felkészülten megjelenjen. b) Javítsák meg, tegyék rendsze­ressé a politikai iskolák tartalmi és módszerbeli ellenőrzését. Az el­lenőröket minden, esetben hívják össze, instruálják és rendszeresen számoltassák be őket. Hozzák fel és jelentsék a meg nem értett, vagy téves nézeteket, mert csali így tud­juk azokat tisztázni, csak így lesz képe a JB-nak az anyag feldolgozá­sának színvonaláról. Ne főként az ellenőrzés mennyiségére, hanem mi­nőségére fordítsuk a főhangsúlyt. c) Rendszeres ellenőrzésen ke­resztül, tapasztalatcserék, konzul­tációk szervezésén, keresztül bizto­sítani kell, hogy a politikai iskolá­kon az elméletet összekapcsolják a gyakorlattal, nehogy elvontan' ta- ínulják az anyagot, hanem saját feladataikkal összekapcsolják. Csak így válhat a XIX. kongresszus' anyagának a feldolgozása a kommu­nisták nevelő. iskolájává. Csak így fog növekedni az éberség, a har­cosig, a hazaszeretet, a példamu­tatás jelentőségének megértése. d) Biztosítani kell a politikai is­kolák hallgatóinak pontos megjele­nését' a foglalkozásokon. Tűzzék alapszervi vezetőségi ülés, pártcs0- portértekezlet napirendjére az ok­tatás kérdését, vonják felelősségre és bírálják meg a vezetőségi, ülé­sen, taggyűlésen, pártesoportérte- kezleten azokat, akik hanyagul vi­szonyulnak a tanulás kérdéséhez. Tudatosítsák a szervezeti szabály­zat idevonatkozó pontját. e) A politikai iskolák propagan­distáival, a kádercktatás legjobb hallgatóival tartassunk szervezetten kisgyüléseket, felolvasásokat, cso­portos beszélgHéseket a kongres­szus anyagából, hogy a tanultakat továbbadják, felhasználják az agi- tációhan. ismertessék a kongresz- szus anyagát a dolgozókkal, ® A döntő, hogy a legfontosabb * területeken, üzemekben és a mezőgazdaság szocialista szekto­raiban javítsuk meg a munkát — e helyekre nyújtsuk a legnagyobb segítséget. a) A pártbizottságok a legna­gyobb segítséget az üzemek, gép­állomások, állami gazdaságok, tszcs-k és erdőgazdaságok politikai iskoláinak nyújtsák. Időnként hív­ják össze ezeknek az alapszerveze­teknek titkárait, tárgyalják meg velük feladataikat a propaganda, munka megjavításával kapcsolat­ban. A JB-k hetenként rendsze­resen értékeljék ülésükön a helyze­tet és tegyék m g a szükséges in­tézkedéseket. b) Pártbizottságaink kisérjék figyelemmel a DISZ-oktatást és adják meg a szükséges segítséget ahhoz, hogy a DlSZ-oktatás zavar­talanul folyjon. Biztosítani kell, ihogy az alapszervezetek rendsze­resen ellenőrizzék a DISZ politikai köröket és politikai iskolákat. A ve­zetőségi ülésre időnként hívják meg és számoltassák be a DISZ po­litikai iskola előadóját, akit az alapszervezet adott át a DlSZ-nek propagandistának. c) Mindezeknek a feladatoknak a végrehajtását, a XIX. kongresz- szus anyaga magasszinvönalú fel­dolgozását csak az biztosíthatja, ha mindenütt a pártbizottságok és alapszervezetek vezetőségeinek minden tagja foglalkozni fog a propagandamunka kérdésével. Ezt elsősorban a pártbizottságok titká­rainak kell biztosítani. Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának magasszinvonalon való feldolgozása pártszervezeteink mun­kája megjavításához óriási erőfor­rás. A meglévő hibák kijavítása, a XIX. kongresszus anyagának fel­dolgozása pártmunkánkat hatalmas mértékben fellendíti az egész me­gyében. Azokat a nagy feladatokat, melyeket a KV. november 29-i ülé­se elénk állít, a pártoktatási mun­kánk alapvető megjavításával, párt- szervezeteink erősödésével, a Köz­ponti Vezetőség és Rákosi elvtárs vezetésével biztosan győzelemre is visszük. Kaposvár, 1952. december 17. Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Pártválaszt­mánya. Az 1953. évi költségvetés vitája az országgyűlés szerdai illésén Az országgyűlés szerdán folytat­ja az 1953. évi állami költségvetés vitáját. Az ülésen résztvett Rákosi Mátyás elívtárs, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Nagy Imre, Kiss Károly, Házi Árpád elvtár­sak és a minisztertanács töb'.b más tagja. Ott volt az ülésen Dobi 1st ván elvtárs, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Az ülést Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Keleti Fe­renc elvtárs volt. Külpolitikánk alapja : a Szovjetunió iránti hűség és barátság Felszólalása elején hangsúlyoz­ta: népünik teljes helyeslésével ta­lálkozik kormányunknak az a tö­rekvése, hogy olyan külpolitikát folytasson, amelynek alapja a né­pek 'barátsága, hazánk, független­ségének, a béke megvédésének biztosítása, A Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus kormá­nyunk külpolitikája a sztálini békepoíítíkára épül. Ez a mi terveink teljesítésének, boldog szocialista jövőnknek ^eglőbb biztosítéka — hangsúlyozta-. — A mi külpoli­tikánknak éppen azért vált alap­jává a Szovjetunió iránti örök hű­ség és barátság, mert tudatában vagyunk annak, hogy a Szovjet­unió politikája b'étkepolitik:', s a kis és nagy népekkel való barát­ság és együttműködés megfelel a magyar nép érdekeinek. A szov­jet-magyar barátság ápolása első­sorban bennünket erősít. A Szovjetunióval kötött meg bonthatatlan szövetségnek és elszakíthatatlan barátságnak ez útjáról soha többé letérni nem kívánunk. Beszéde további részében a ju­goszláv nép tragikus sorsáról be­szélt, amelynek állandóan fokozó­dó nyonyrra, brutális elnyomatása meggyőzően bizonyítja, hogy a bé- keíáboron kívül a népeknek csak elnyomás, szolgaság, a maximális profitot hajszoló amerikai rablók általi könyörtelen kizsákmányolás jut osztályrészül. Rámutatott: — A szovjet kor­mány lenini-sztálini külpolitikája támogatja a béketábor valaimeny- nyi népét és ezek döntően ennek köszönhetik, hogy függetlenségük teljes 'mértékben biztosított, gaz­dasági erejük egyre inkább gya­rapszik. A mi külpolitikánk, va­lamint a csehszlovák, a román, lengyel, bolgár, albán kommunista, illetve munkáspártok irányvonala a felszabadulás óta a kölcsönös bi­zalom és megértés irányában fej­lődik. Testvéri viszony jött létre közöttünk és a távolkeleti népi demokratikus országok, valamint a Német Demokratikus Köztársa­ság között is. A béketáibor országaival létre­jött örök barátság mellett mi bé­kés kapcsolatokra, az egyenjogú­ság és az egymás érdekeinek tisz- feletbentartása alapján a világ miniden államával való együttmű­ködés létrehozására törekszünk. Befejezésül hangsúlyozta: — Rákosi Mátyás elvtárs bölcs veze­tésével kormányunk olyan külpo­litikát folytat, amely méltó a bé­ketáborban elfoglalt helyéhez, amely -egyedül felel meg népünk érdekeinek és törekvéseinek, ezért a külügyi tárca költségveté­sét elfogadom. Ezután Katona Jenő emelkedett szólásra. Részletesen foglalkozott az amerikai imperialisták vezette agresszív tömb háborús törekvé­seivel, s a világ népeinek a béke fenntartásáért vívott küzdelmének eredményeivel: Hangsúlyozta: a magyar népet elszánt, kemény aka­rat köti össze a világ minden bé kéért küzdő népével, mert tudja, hogy a tartós béke további boldo­gulásának, egész jövőjének alapja. Minthogy a Magyar Népköztár­saság külpolitikája a béke megvé­désének ügyét szolgálja, a költség- vetést elfogadom — mondotta.-Parragi György beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy a .magyar nép legelvetemültebb ellensége, az amerikai imperialisták az idén újabb, az eddigieknél is aljasabb módszerek alkalmazását kezdték meg a háború kirobbantása érde­kében. Hangsúlyozta, hogy az amerikai háborús uszítok a- mi országunkat is Koreává szeretnék változtatni, s hazánk déli határain, de a nyu­gati határon is ott leselkedik a magvar népi demokrácia legna­gyobb ellensége: az amerikai im­perializmus. Ezért szívleljük meg valameny- nyien Rákosi Mátyás elvtárs fi­gyelmeztetését: „Még éberebbek, még kímé­letlenebbek leszünk népünk és békénk minden ellenségé­vel szemben“ — mondotta befejezésül. A költ­ségvetést elfogadta. Az állami költségvetés végrehajtása az egész államapparátus, minden állampolgár feladata Ezután Pongrácz Kálmán elv­társ, a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó -Bizottságának elnöke szólalt fel. Bevezetőben utalt az MDP II. kongresszusának határozatára, amely az államgépezet munkájá­nak további javítását, a közigaz­gatás, valamennyi állami szer-v de­mokratizálását, a bürokratizmus elleni harc fokozását, a tömegek bírálatának és alulról jövő ellen­őrzésének fejlesztését állította fel­adatként ei belügyminisztérium elé. Pongrácz elvtárs ezután részle­tesen foglalkozott a tanácsok-mun­kájával. Rámutatott, -hogy a dol­gozók íjjindjobban magukénak ér­zik a tanácsokat és mind nagyobb mértékben vesznek részt közvet­lenül is a tanácsok munkájában. A tanácscpparátus dolgozói­nak: magasabb színvonalú szakmai továbbképzése érdé kében a belügyminisztérium jelentős köliséggel tanácsaka­démiát létesít. Elmondta, hogy a helyi tanácsok­nál ma már ezernél töltlb nő van vezető állásban-. Majd arról szá­molt be, hogyan válik egyre szo­rosabbá a tanácsok kapcsolata a tömegekkel. Szeptemberiben már 15.344 állandó-bizottság és a mun­kájukba bekapcsolódott több mint kétszázezer dolgozó segítette a tanácsokat feladataik ellátásá­ban. Budapesten például at ta­nácstagok májusi beszámolóin -majdnem 25 ezer dolgozó szólalt fel, s mintegy 20 ezer közérdekű javaslatot tettek. Beszámolt ezután arról, hogy a tanácsok egyre eredményeseb­ben látják el -gazdasági, kulturális és egészségügyi munkájukat. A minisztérium azonban nem mindig ad -megfelelő segítséget a tanácsok munkájához —' hangoztatta. A belügyminisztérium költségvetésé­vel foglalkozva, elmondotta: A belügyminisztérium jövő évi költségvetésében jelentős összege­ket fordítunk a közrendészet fej­lesztésére. Az imperialista álla­mokban a rendőrséget nagy ösz- szeggel tartják fenn, azért, hogy letörjék a dolgozók megmozdulá­sait, hogy szétverjék a békéért tüntetőket és börtönbe hurcolják azokat, akik a nép szabadságáért küzdenek. A mi rendőrségünk a do’gozó néppel összeforrott rendőrség, amely híven védi a dolgozók rendjét és biztonságát. Elmondotta, hogy míg az impe­rialista államokban állandóan rom­lik a közrend, növekszik a bűncse­lekmények száma, népi demokra­tikus államunkban a bűncselek­mények száma állandóan csökken. A bűnözők egyre jelentősebb ré­sze a volt úri osztályok tagjai kö­zül kerül ki, akik most ilyen úton akarnak maguknak gondtalan éle­tet biztosítani. A közLekiedésrendészetröl szól­va elmondotta: annak ellenére, hogy a forgalom a tavalyihoz vi­szonyítva 20 százalékkal emelke­dett, a balesetek száma csökkent. Pongrácz Kálmán módosító ja­vaslatot terjesztett ezután az or­szággyűlés elé: javasolta, hogy a gyermekott­honok céljaira fordítandó ösz. szeget 3 millió forinttal, a nap köziotthonokra fordítandó összeget pedig Í0 millió fo rínttal emeljék. Majd így folytatta: — Most, ami­kor a jövő évi költségvetést tár­gyaljuk, egész jövő évi program- m unkát., munkatervünket határoz­zuk meg. Az állami -költségvetés végrehajtása az egész államappa­rátus, minden állampolgár felada­ta. Ha a jó költségvetést jól hajt­juk Végre, biztosak lehetünk ab­ban, hogy további 'hatalmas lépést tettünk előre szocialista jövőnk építésének útján. A belügyi tárca Í953. évi költségvetését pártom és a magam nevében elfogadom — fejezte be nagy faps-sail fogadott beszédét Pongrácz Kálmán. Az elnök javaslatára az ország- gyűlés Pongrácz Kálmán elvtárs módosító javaslatait kiadta meg­tárgyalásra a pénzügyi és gazda­sági bizottságnak azzal, hogy a bizottság a költségvetés vitájának bezárása után tegye meg a módo­sító indítványra vonatkozó javas­latát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom