Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-03 / 283 szám
SOMOGYI NePLAí' 3 Szerda, 1952. december 3. ■ ■asK.urr'i A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-han Gerő i]raő elvtárs beszámolója ss Möxponti Vezetósíg ülésén (Gerő elvtárs beszámolójának első részét lapunk tegnapi számában közöltük. Az alábbiakban követ kezík a beszámoló második része.) Az őszi munkák elhúzódásánál a rossz időjárás mellett^ legalább ugyanilyen súllyal esik latba számos tanács- és pártfuíikcionárui- sumlk — közöttük fele ős megyebi- z'Oittsági és megyei tanácsi funkcionárius •— és igen sóik szövetkezeti vezetőnk opportunista magatartása, melyet az ósztá'lyellen- ség, a kuiákok és egyéb reakciós elemek ügyesen megnyerge.t&k. A kuiákok és egyéb reakciós ellem ik azt igvdkeztek terjeszteni, hogy várni keli a vetéssel, mert ,,az álleim majd ad vetőmagot . Számos -párt- és tanácsi unkc i on ári u s un k pediig az ellenséggel nem szállt szénibe, nem leplezte le, s szövetkezeti vezetőink egyrésze is falúit ez ellenség hírverésének. Ezfc. az" opportunista hangulatot _ az i.S táplá'ta-, hegy a begyűjtési fflr niszjéiilum felügyelete alá tnrtozö begyűjtő vállalat összeirr.tta, hegy mely termelőiszövetikezetiniÉíl hiányzik takarmány, s ez ugyancsak fokozta .a messiiás-várást. Mindebből az a tanulság, hogy a tavaszi mez ő gaz das ági munkáikat előrelátókban, tervszerűbben» ke l megszervezni, a vetőmagot e ő kell készíteni, elő kell teremteni, s hogy az ellenséget idejében le keli lep ezni, s el kell szigetelni. Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a, miszőgczdasági munkákat terv szc rint, ideijében végezzük el, s ezzel is elősegítsük a mezőgazdaságiban a növényterme. esnél a termésho zam emelését. Az állattenyésztésnél a hozam növelésének fő kérdése a he yes takarmánygazdálkodás és takar- mánylkiezeléis megszervezése, valamint a tenyésztői munlka megjavítása, vagyis mindeneikclStfe "áznak biztosítása, hegy a ^ magastermelé- kenységű állatok leszármazottai ból történjék az anya- és az apaállatok úti -pótlása. Emel ett, írJindemekelci { az állami gazdaságokban és a térmelöszöveukezetek- hen, komoly erőfeszítéseket keli tenni ia napi háromszori fejes és a mesterséges borijütievelés elter- jcszté.sér.e^ Azonban az ál lattenyésztésnél Ugyanúgy, mint a növénytermeliés- néí, ajm'iikor a legközelebbi év és a legközelebbii évek döntő, központi felecat: ként állítjuk előtérbe a hozam emelését, nem feledkezhetünk meg a reális ■ helyzetről, arról, hogy takarmánnyal szűkösen vagyunk, hogy állatállományunk áttelelt'étését mindlein körülményeik 'közötti 'biztosítani kell, hogy ennek érdekében meg kell valósítani a silójás tervét, amely idén sokkal magasabb, mini tavaly, bogy fel kell használnunk minden fellelhető és fel haszná ható takarmányt, hogy állatállományunkat mennyiségileg i.s, számszerűleg is továiblbíeijiesszifk. A hozam növelése a mezőgazdaságban most és a legközelebbi években — a növényterme.ésben és az állattenyésztésben egyaránt -— központi feladat azért, mert egyrészt szántóterületünket csak korlátozott mértékben tudjuk növelni, másrészt mert meglévő szántóterületünk, ha .ennek iho,zamát csupán átlagosan 20—25—30 százalékkal emeltjük, elegendő terményt ad ahhoz, hogy összes közel átlásd szükségl eteinket kielégítsük és még külkereskedelmünknek is jelentős feleslegeket bocsássunk rendelkezésére, tartalékokat is gyújtsunk. A hoziam növelése központi kérdés az állat- tenyésztésben azért k, mert itt különösen szembeszökő az elmaradás. De a hozam növelése mind a növényiemre ésben, mind aiz állattenyésztésben is előfeltétele és az alapja annak is, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb a gyakorlatban győződjenek nreg a nagyüzemi, társasgiazdállkodás fölényéiről az egyéni, kisüzemű gazdálkodással szemben és 'teljesen önkéntesen belépjenek a terme ő- szövetkeze teíkbe. Ami a mezőgazdaság szocialista átéroítését illeti, itt továbbra is változatlanul az eddig elért eredmények megszilárdítása, meglévő szövetkezeteinlk gazdasági megerősít ess a fő kérdés. Lényegében ennek kell meghatároznia a fejlődés ütemét a továbbiakban. Az idei év tapasztalata azt mutatja, hogy többnyire azok a terme őszövet- kezétek küzdöttek meg eredményesen az időjárás viszontagságaival, a nehézségekkel, amelyek már néhányéves múltra tekinthetnek vissza. Azt is figyelembe kell venni, hogy az idei gyenge termés következtéiben számos ''termelőszövetkezetünk jövedelme elmarad a múltévá mögött s az ilyen termelőszövetkezetek megszilárdítására kü örös* gondot kell fordítanunk. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy a legközelebbi esztendőben sem. gondolhatunk ai termelőszövetkezeti mozgalom túlságosan <fyors mennyiségi fejlesztésére. A tenrlíohozam növe-léséb-en s a mezogazdas áS; ^szocialista alapon va'ló átszervezésében különösen fontos szerepet kel, betöltenie a gépállomások hálózatának. Meg kell azonban mondani, bogy a gépállomások jelentős része ezt a szerepét még csak igen hiányosan tölti be s éhben mindenekelőtt az ÁMG, a gépálloimás-oik központja, s a földművé ésügyi minisztérium vezetése a hibás Ezért a mezőgazdaságban megvalósítandó feladatok megoldás árak egyik alapvető feltétele: a gépállomások munkájának megjavítása. Ennek érdekében meg kell szilárdítani a gépállomások központját, meg ke 1 javítani mindenekelőtt az ÁMG vezetését! A mezőgazdaság kérdésével szorosan összefügg a begyűjtés kérdése. A begyűjtés területem vannak eredményeink. A kedvezőtlen mezőgazdasági esztendő ellenére a begyűjtés feladatait alapjában sikeresen valósítjuk meg, s biztosítjuk a lakosság zavartalan, mondhatni bőséges cl áfását, jjz összes fontosabb élelmiszereikben« De a begyűjtés területén komoly hiányosságok is mutatkoznak. Hiú. nvosisái-ía a begyűjtésnek, hogy nem teriz elég különbséget a termelő szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók között, rém nyújt megfelelő kedvezményt a termelőszö- 'vatkezeteknelk. Nem egyszer elő íordu t olyan tűrhetetlen eset is, bogy a begyűjtési szerveik olyanoktól követeltek többletteljesítést a begyűjtésben, akilk kötelezettségűiket már teljesítették. Az ilyen túlkapásokat meg kell szüntetni és a felelőseiket szigorúan meg kel tüntetni. Azt sem lélhet szó nélkül hagy- r.ii, hegy termelőszöivetkezeteirk jelentős része rosszabbul tesz eléget beadási kötelezettségének, mint az egyéni parasztgazdaságok. Küllönösen feltűnő a termelcszö- v étiké izetek • elmaradása a begyűjtésben kukoricánál és napraforgó- rá . És az is előfordul, hogy egyes helyi és járási párt-, valamint fa- náosfúrlkcionáriusiainjk, helytelenül, igyekszenek a termelőszövetkezeteket mentesíteni az állaimmal szemben fennálló köte ezettségeik teljesítése a;lól. Jelentősein lemanadtak begyűjtési 'kötelezettségeik teljesítésében állami gazdaságaink is. Ennek oka részben a gazdálkodás igen számos területén még meglévő hiá nyosságokhan keresendő, részint azonban' onnan is származik, hogy sók á lamii gazdaságunk vezetője még nincsen eléggé tudatában an nalk, hcigy az állami gazdaság célja nem a- gazdaság öneállá'fása, hanem az ország ellátása! Begyűjtési politikánkban » továbbiakban is biztosítanunk kell, hogv a termelőik feltétlenü , az előírt időre, teljes mértékben eleget 'tegyenek a nép állama iránti kötelezettségüknek. Urt'-ainiekkor azonban ügyelni kell arra is, hogy az egész mező- gazdaság területén, úgyszólván münden növénynél, s Síz állattenyésztésben is, következetesen megvailcisítsuk azt az irányelvet, hogy aki az állammal szemben fennálló kötelezettségét teljesítette, a fennmaradó résszel szabadon rende lkezzék. Ezt ki kell' terjeszteni már 1953-ban például a napraforgóra és a rizsre is azzal az egyedüli megszorítással,, hogy óla jat ütfetnii és rizst hántoltatni csak állalmi olajütőben, illetve állami ma ómban szabad. c) A takarékosság terén Ahhoz, hogy az 1952-‘es év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye elleniére sikeresen megvalósíthassuk felemelt ötéves tervünket, sikeresen fejleszthessük tovább egész népgazdaságunkat, mindén téren a legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani. A takarékosság kérdését most másként kell felvetni, mint ahogy eddig fe vetettük. Most sokkal alaposabban, körültekintőbben kell megvalósítani a takarékossági rendszabályokat, szigorúbban, keményebben, mint ahogy eddig tettük. 'Mindenekelőtt tekintetbe kell vennünk, hogy népgazdaságunkban, a termelésben és az árulfúr- galomhan egyaránt a megengedett normákon feíü igeit- jelentős készletek halmozódtak, fel anyagban, félkész- és készáruiban. ( Gyáraink igazgatói gyakran hivatkoznak „obijéktiv“ nehézségek - re, amikor a termelési tervet nem teljesítik, hivatkoznak anyaghiányra, holott a valóság az, hogy a vállalatok jelentős részénél igen sók fonio's anyagbó. és félkészáruból, féllké'sz'termékbőil az enige- d'élyjízett kész.letnormát messze meghaladó készleteket táróinak. Ezek a .jelenségek felihívják a figyelmet a forgó eszközök forgási sebességének lassúságára és felvetik azt a feladatot, hogy mind az iparban, mind a kereskedő emben. s általában egész né p gÓzd a.s águnl. i - ban megn-öv éljük a forgóeszközök 'forgási seb'es'jíégét. Figyelembe kell venni, hogy ha a forgóeszközök forgási sebességét népgazdaságunkban eigyetlen nappal gyorsítjuk meg, úgy ezzel 230 millió forint értékű' készletet szabadítunk fel a népgazdaság számára. Tékát teljesen reá is feladatként ileihet és kell magunk elé tűznünk: az iparban a forgóeszközök forgási sebességének megnövelését és ezzel 1953-b,an mintegy egymiilliárd forint felszabadítását anyagban, féf- kéisz,áruban,' kéiszterrrélkti&n. S azt hiszem nem tévedek,, ha azt mondám, hogy mindezekkel az eszközökkel egész 'népgazdaságunkban körülbelül, két és félmii - iiárd forint 'értékű anyagot, félkész- és készáruterméket tudunk a népgazdaság számára felszabadítani. A forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása mellett a takarékosság fontos területe: a hciuiházásdkmál tapasztalható pazarlás és szervezetlenség megszüntetése, 1953-ban mintegy 23 száza le Iklkal több beruházást ke 1 megvalósítom úrik, mint 'amennyit előre láthatóan 1952-ben végrehajtottunk. Ezért, mint már Említettem, a rendelkezésre álló eszközöket a- legfontosabb tenmelő-be- ruházá sokra kell összpontosítani és gondoskodni kel a megkezdett beruházások mielőbbi befejezéséről. Végei kell vetni annak, hogy fontos beruházásokat nagy késéssel adnak át rendeltetésüknek. Gyakran fényűző módon építenek meg üzemeket, gyári csarnokokat, amelyeket céljuknak megfelelőén, szerényebben és olcsóbban is meg lehetne építeni. Álta- áncis 'jelenség, hogy a beruházások sck'kaj többe kerülnék, mint amennyire eredetileg tervezték és amennyit a beruházó az 'adott be- röliázásra igényelt. Ez éviben az üzemeik között, pártunk kezdeményezélsére,, * mozgalom indult a beruházásoknál elérendő megtakarítások érdekében. Ilyen megtákarításra kétségtelenül 1953-Lan is lehetőség nyílik. Nagy a pazarlás az amyagfe.- hosználás terén. A miniszteri úrnők felelős funkcionáriusai, gyárak igazgatói igen gyakran szemrebbenés nélkül követelnek drága, ne- hs zen beszerezhető importanyagokat olyankor, 'amikor az anyagokra n' ncsen szükségük, vagy csalk a távol jövőben lesz szükségük. Igen nagy megtakarítási lehetőség van a veszteséggel dolgozó üzemek veszteségének megszüntetése, s az üzemeiknek juttatott állami dotáció csökkentése révén is. Különösen magas a veszteséges vállalatok száma a könnyűiparban, ahol 1952 első három negyedévében 104 vállalat volt vagy az egész időszak alatt, vagy annak egy részében veszteséges. Megengedhetetlen, hogy a legnagyobb aikkumu. áriéval dolgozó könny ű- ipiaúban ilyen sok veszteséges vállalat legyen. A könnyűipari vállalatok által befizetett állami nyereség közel 20 százaléka.' kerti vissza veszteségtérítés és dotáció címén a könnyűiparba. Nagy megtakarítási lehetősége- ink vannak a létszámgazdálkodásnál is. Túlzottan magas nálunk a nem termelőmunkát végzők száma. Arányszámuk nem javult 1952 folyamán sem. A kívánatosnál gyorsabban nő az államigazgatásban fog alkozÍEíottak száma. Számos szervnél súlyosan megsértik a létsZiámfegyelmet, nem tartják be a h'a'tároiziatokat, külcr.Lcle fondor- lytcikikal kijátsszák ezeket.. A létszámkérdés könnyelmű ke_ zenésének iskolapéldája a földművé ésügyi minisztérium ÁMG főosztálya. Ez a főosztály ,a gépállomások gdroinisztnativ dolgozói lé't- száimiának 500 fővel való felemelését kérte. Az ügy kivizsgálása során kiderült, hogy nemcsak lét- snámeiméjésre nincsen szüksélg, de 245 főnyi létszámcsökkentési le- 'lieí végreihiajtainii, amjii «az összes a dmi'inisiz t r a ti v alkalmazottiak 14 százaléka. Eresen felduzzasztott a mezőgazdasági igazgatásiban a megyei Létszám. Itt az a helyzet, hogy egy megyei mezőgazdáság! dolgozó nem egészen három járási mezőgazdasági dolgozóit irányít. Az Országos Létszámbizottság (OLB) létrehozása komoly segítséget jelentett a kormánynak az im- proidluktív létszámok mértéktelen felduzzasztásává, szemben, de a várt eredményt még nem hozta meg. Itt miég további megtakarítási lehetőségek vannak. Szigorú intézkedéseket kell tennünk azokkal szemben, akik az állam zsebébe úgy nyúlnak bele, mintha a magiak zsebébe nyúlnának. Megállapítást nyert például, hogy a vállalatok úgynevezett „különféle 'költségei“ 1952-ben zz e;ő.ző évekhez képest lényegesen emelkedtek. A kohó- és gépipari minisztérium vállalatai például 1952 harmadik negyedévében 71 millió forinttal .éptéik túl a „különféle költségek“ tervét, a köny_ nyűipari minisztérium vállalatai pedig ugyanezen idő alatt 21 millió forinttal. Ennek magyarázata az, hogy a kevéshbé el enűrzött „'különféle költségek“ közt bújtlat ;álk el a felesleges, túlzott, szükségtelen, nemengedélyezett kiadásokat. .Mindezek azonban csak kis részét mutatják meg aninlak a pazar- lásr-dk, az állami eszközök elihar- dá ágának, a felelőtlen gazdálkodásnak, amely nálunk még elég széles területen feltalálható. Nagyon sok még nálunk a felesleges reprezentáció, a túlzott kiadás, a bankettezé's az állam pénzén. Mindezt fe. kel] számolnunk s ily. módon is komoly megtakarítást k'5'11 elérnünk népgazdaságunk, kultúránk, a tudományos kutatás fejlesztése, népünk ainyagí színvonalának emelése érdekében. A pazarlás, áz állam, a közösség eszközeinek felelőtlen, gondtalan és nem egy esetiben bűnös kezelését megkönnyíti nálunk a pénzgazdálkodás lazasága is. Mindezeket figyelembevéve a minisztertanács a'z elmúlt beitekben Rákosi elvtárs javaslatára, felelős személyekből ál ó tákaréikoissági bizottság létrehozását határozta el, melynek feladata a minisztertanácsinak j alvásba tokát tenni annak érdekében, hogy 1953 folyamán jobban gazdálkodjunk, gondosabban, takarékoisiaibban bánjunk a rendelkezésünkre álló eszközök, kel, az álami vagyonnal, a szövetkezeti vagyonnal, mint ahogyan ezt az előző években tettük. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójában Mlale-nkov elvtárs. Összefoglalva a néfpgazdaság terén a párt előtt álló feladatokat, a következőket mondotta: „Most az ai feladat, hogy véget- vessünk a gazdasági vezetők és p á ntsz er ve z e te k köz ömbösség ének a gondatlan gazdálkodás és paínr- láis irányában. A legszigorúbb takarékosság megvalósításával ősz- szdfüggő kiérdéscknek ni'nnenKor egész gazdasági és ' pártniuiikánk középpontjában kell állnia, l’árad. batatllanul neveljük a szovjet embereket, hogy mint a szemük fényét, úgy őrizzék a társadia mi, a szocialista tuajdont. Egyszersmin- denkorra szüntessünk meg miniden felesleges anyag- és munktafelhasználást, valamint pénzlkiadást és rendszeresen biztosítsuk a termelés önköltségcsökkentés: feladatú' nak tejesítését és túlteljesítósui. Fclkozottan harc díj unli a gondatlanság elen, határozol tap csók- kcntsűik az ipar, az éipítkezcsek a köztelkedé«, a mezó'gazd ág, a'kereskedelmi, a begyűjtő- és érteke, síté’iszervezetek áhalános üzemi költségeit, arányosan haitsuk végre az állami és gazdásági apparátus egynzerűisítéséit és oftcsóbbáté- telét, fokozzuk a pénzügyi szervek ruibelellleniőrzésé't ai gazdásági tervek teljesítése és a takarékos gaz- dá kodás követelményének megtartása felett. Gazdásági ’kádere- iirik a tökéleteisségig .sajátítsák el a szocialista gazdálkodás módszereit, emeljék műszaki és gazdasági felkészültségük színvonalát, rendszeresen javítsák a termelési módszereket, kutassák fel és aknázzák ki a népgazdaság, rejtett tartalékait".Hia, minderre szükség van — és kétségtelenül szükség van — a: Szovjetunióban, 35 esztendővé, a Szociialista Forradalom után, akkor mindez száz szór osan inkább szükséges nálunk, a magyar népi demokráciában. Az 1952. évi kedvezőtlen időjárás s az ezzel járó nehézségek viszonyai között, s ugyaniakkor eddig elért igen jelentős eredményeinkre és sikereinkre támaszkodva, most azt a feladatot tűzzük mia- gur.lk elé, hogy a nehézségekkel dacolva, az ötéves terv még hátralévő két évében, 1953—54-ben úgy dolgozzunk, hogy egészében teljesítsük népgazdaságunk leemelt ötéves tervét. Ez nem kony- nyü feladat, de eddigi eredményeink alapján ítélve ez a feladat reá lis, ezt a feladatot meg tudjuk valósítani akkor, ha nemcsak az ál* k'.mi, a gazdásági munkát szervezzük meg helyesen, hanem .lényegesen megjavítjuk a pártpolitikai, a pártszervezieti munkát is, s ennek nyomán 'a tömegszervezeteik, a szakszervezetek, a DISZ munkáját is. Ha maradék né kü.l végre- h: fiijuk Központi Vezetőségünk ju_ niv'ő ülésének idevonatkozó határozatai;, d) A pártpolitikai és pártszervezeti munka terén A pártpolitikai és pártszervezeti munkát mindenekelőtt az alap- anyagiparban kell gyökeresen megjavítanunk: a szérjbányászat- bíin és a#kohászat:ban. Fel ke® száradnunk azt a 'tűrhetetlen állapotot, hogy szénbányászatunkban és vaskohászati üzemeinkben, valamint egész sor fontos ’ gépipari nagyüzemünkben a pártmunka (de természetesen a szakszervezeti és DISZ-mun'ka is) á tálában gyengébb, alacsonyabb .színvonalú, mint a legtöbb középüzemünkben és mint a könnyűipar számos üzemében. Ami a gépipart illeti, különösen á!il ez olyan nagyüzemeinkre, melyeik nehézipari beruházásaink számára gyáríainak ipari fe szerelést, vagy amelyek exportra szállítanak. A pártpolitikai és pártszervezeti munka megjavítására konkrét intézik edés-ek szükségesek. Ehhez szükséges — a többi között — bizonyos mértékű káderáticsoporto- sítás megvalósítása a'z alapanyag- ipar különféle ágai, mindenekelőtt a szénbányászat, a vaskohászat és a legfontosabb gépipari üzemek, valamint a megfelelő területi vezető pántszervek (városi, járási, megyei, kerületi pártbizottságok) (Folytatása a 4, oldalon.) ' «
