Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294 szám

1

[VILÁG PROLETÁRJA!EG SÜLJETEK

Gépállomásaink a fogadalmak valéraváltásáért

Küldöttbeszámoló békegyűlés a Kaposvári Cukorgyárban

Zákányí György sertéshízlaló munkamódszere

IX, évfolyam, 294, szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Kedd, 1952. december 16.

Hétfőn délelőtt megkezdődött az országgyűlés áj ülésszaka

Az 1953. évi költségvetés megtárgyalására hétfőn, délelőtt a parlamentben megkezdte tanácskozásait az országgyűlés.

Tizenegy óra után méüiány perccel vonultak be a terembe a mi- niszterianlc *. elnökhelyettesei és a minisztertanács tagijai, élükön Rákosi Mátyás elvtársisal, a minisztertanács elnökével. A terembe lépő Rákosi elvtársiad ihelyiükról felállítva, viharos tapssal köszöntőt tök- dolgozó népünk képviselői. Ezután Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke megnyitotta az új ülésszakot, majd Szabó Piroska, az

Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az elmúlt ülésszak ót,a végzett munkájáról.

Szabó Piroska beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette, ■majd Gerő Ernő, a minisztertanács elnökhelyettese az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot, Olt Károly pénzügyminiszter pedig az 1953. -évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot terjesztett ibe.

Ezután 'a képviselők viharos tapsa 'köziben Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra.

Rákosi Mátyás clvfárs beszéde

Tisztelt Országgyűlés!

Megragadom az alkalmat — kezdte beszédét —, hogy a költség, vetés tárgyalása előtt ismertessem a nemzetközi helyzetet, hazánk belső helyzetét és azokat a feladatokat, amelyek előttünk állnak.

A nemzetközi helyzetet -az jellemzi, hogy az Egyesült Államok monopolkapitalistái egyre nyíltabban törnek világuralomra é'S a céljuk elérésére egyre nyíl tahiban, készítik elő a harmadik világháborút. Ezzel kapcsolatban egyre élesebb a háborús uszítás a Szovjetunió, a béketáibor ellen.

Az amerikai imperialisták világ- uralmi terveik támogatására alávetik maguknak a többi kapitalista országokat. Ezeket az országokat » „Marshall-segély“ révén, vagy hasonló módon gazdasági függésibe hozták, szövetséget kötnek ezeknek az országoknak reakciós tőkéseivel, akik szívesen eladják hazájuk függetlenségét a dől lárért és azért, hogy az amerikai kizsákmányolok oldalán, mint i,fiatalabb cégtárs", folytathassák saját dolgozó népük megrablását. Az amerikai imperialisták ezekre a szövetséges országokra eszeveszett fegyverkezést kényszerítenek rá, ami nagy haszon forrása számukra, tekintettel arra, hogy a fegyverek jelentékeny részét - ők szállítják. Megkezdték Nyugat-Német- ország és Japán felfegyverzését is. Világszerte lázasan építik a hadi- tánxv.zipontohat és .szervezik a legkülönbözőbb támadó szövetségeket.

Az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkései ugyanakkor fokozott mértékben zsákmányolják ki gazdaságilag szövetségeseiket. Míg az amerikai piacot maigas védővámmal veszik körül, maguk benyomulnak Angliába. Franciaországba. Beülnek szövetségeseik gyarmataiba, szívósan, alattomosa,n kiszorítják őket, hogy ők maguk. ülhessenek oda. Az utolsó hetekben vált nyilvánvalóvá például, fioigv Iránba a kiszorított angol tőkések helyéibe az amerikaiak készülnek beülni és az angolok most azon mesterkednek, hogyan kaphatnak részt az iráni olajat kézbe- vevő amerikai társaságban, hogy ígv legalább a veszett fejsze nyelét megmentsék. Az amerikaiak beültek Marokkóba, a francia gyarmatokba és egy 1932-es szerződés alapián. melyet az akikori szultánnak kötöttek, kicsikarták, hogv vámmentesen viszik be oda áruikat.

A Rare a piacokért rendkívül kiélesedett

Kiélésedéit azért, miért a második vilájpfh álború után már nem áll a 'kapitalista kizsákmányolok rendel kezesére az a 800 millió lakossal bíró terület, mely a Szovjetunió vezette béketáborhoz tartozik. Az összeszűkült kapitalista világpiacon a versenyt élesíti az is, hogy újra megjelent a japán és a nyugatnémet konkvxrenda _ Megnehezíti a gyarmati kizsákmányolást, hogy a

j gyarmati és félgyarmati népek szabadságharca elnyomóikkal szemben a Szovjetunió győzelme és a kínai nép felszabadító harca következtében1 hatalmas lendületet kapott. Az elmúlt egy-két esztendőben ezekben a gyarmati és félgyarmati országokban, Tunisztól Dél-Afrikáig és Iraktól ■Vietnamig, hatalma® erővel lángolt fel a gyarmati elnyomók elleni harc.

— Az amerikai monopoltoke vi- láguralmi törekvésén k és a háború előkészítésének elkerülhetetlen velejárója, hegy magában az Egye- sült Államokban éles fasizálódási folyamat indul meg. A háborús ag- re-szor otthon, a. saját országában biztosítani akarja a hátát. Bizto sítani akarja olymódén, hogy üldözi, fterrorizálja a békét védő, há. borút ellenző demokratikus szervezeteké£ elsősorban a kommunistákat, haladó polgárokat.

— Az Egyesült Államokban k-Z denek mindenkit üldözni, aki szót emel a polgári szabadság mellett, a békéért, vagy aki egyszerűen nem ért egyet a monopoltőke háborús uszításával. A besúgók, spiclik, provokátorok, kapók soha nem látott

I hada nyüzsög Amerikában. A tit- j kosrendőrség mindén munkás ujjlenyomatát megszerzi.-A városok utcáin, ten in figyelmeztető táblák hívják fel a polgárokat arra, hogy leselkedjenek szomszédaikra és tapasztalataikat jelents ék be a. titkos- rendőrségre. Ez a titkosrendőrség a „szabad Amerikában” olyan hatalom, amilyenhez hasonlót a régi rendőrállamok nem ismertek.

Ez a titkosrendőrség mindenható. Ma már ott tart Amerika, hogy Eia nihower jövendő kormányának tagjai, Dulles külügyminiszter-jelölttel az élükön, hivatalosan felkértlék a titkosrendőrség vezetőjét, hogy mielőtt miniszteri széküket elfoglalják, á'lítson kii róluk erkölcsi bizonyítványt.

Az Egyesült Államok monoppltö; kései viláiguralmi céljaikat és agresszió? terveiket a demokrácia és a szabadság megvédésének ürügye alatt készítik ' Jő. S mert kezükben van az Egyesült Államokban — és, más tőkés országokban — nemcsak az államhatalom, hanem ?. sajtó, a televízió, a színház, a rádió, az egyház, a legtöbb szakszervezet veze-' téré, egyelőre félre tudják vezetni a naptömegeket. Miközben szabadságról és demokráciáról szájai, az amerikai mon0pcltőke háborús hisztériát teremt, melyben a népszabadság utolsó maradványait is kezdi megsemmisíteni és egyre inkább átveszi a német nácik, a német fasizmus minden funkcióját.

Ugyanezt teszi nemzetközi méretekben is. Szolgálatába állítja Hitler és Mussolini háborús bűnös tábornokait, a német és japán, fasisztákat. Udvarol Fran.conak, a spanyol nép hóhérának. Gondosan összegyűjti a világ mindi n részéről megszökött fasiszta csőcselék maradványait és világszerte segíti a reakciós, népelnyomó erőket, i&nt ahogy ezt annakidején Hitler és

Mussolinii tették. Ezzel párhuzamosan üldözi,*' ahol csak módja van rá, a béke, a demokrácia, a népszabadság erőit. így az Amerikai Egyesült Államok fokozatosan a világ zsanddraivá válnak.

Az erőszakolt fegyverkezéssel ■ jár, melyet az amerikai imperialis : ták szövetségeseikre kényszerítenek, hogy

a Radii par egyre inkább elharácsolja a békeipar elől a nyersanyagot,

ami fokozódó munkanélküliségre, í dolgozó tömegek életszinvcnalának csö'kikenésére vezet a kapitalista or szágokiban.

Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottságának legutóbbi jelentései erről a tényről ilyen megállapításokat tartalmaznak:

„Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország, a skandináv orszá gok, Belgium, Hollandia és Svájc lakossága — 1952-ben kevesebbet eszik, iszik, dohányzik, kevesebbet utazik, kevesebbet szórakozik, kevesebb ruhát, háztartási cikket vásárol. mint 1951-iben Az 1062-1 év első negyedeken a kereskedelem minden ágában a pangás és több ágában a válság korszaka^volt.” És hogy az év folyamán a helyzet nem javult meg, azt ugyanennek a bizottságnak ez év november 30-ár, megjelent közleménye mutatja, mély így kezdődik; „Az ipari termelés általában gyengébb volt. mint a megelőző év hasonló periódusában. Nyugat-Nlémi .tországiban meglassúibbodott a fejlődés és Franciaországban a háború óta először a második negyedév termelésének színvonala a’acsonyabb volt, mint az első negyedévé. Az Egyesült Királyságban a termelés körülbelül 5 százalékkal, volt kevesebb, mint 1951 második negyedében és valamivel meg gyengébb volt. mint 1950-ben is. Hasonló fejlődés tapasztalható a többi ipari országokban is, melyekben a termplés vagy pangott, vagy csökkent. A fogyasztás ís általában csökkent.”

Az ipari munkások a kapitalista országokban hatalmas sztrájkokkal igyekeznek életszínvonalukat megvédeni. Az Egyesült Államokban az acélipari munkások sztrájkja hét hétig tartott és húsz millió tonna acél kiesését okozta. A rcsz- szabbodó gazdasági helyzet következtében a kapitalista államok- legtöbbjében kezd egyre jobban ter- jj dni a felismerés, hegy az ellenség maga a szövetséges, az Amerikai Egyesült Államok és hogy az országok függetlenségét és szabadságát egyetlen oldalról, az Egyesült Államok imperialistáinak oldaláról fenyegeti veszély.

Felmerül a kérdés, annyira hatalmába kerítette-e az amerikai monopoltőke a többi kapitalista országot, hogy kizárta annak lehető

Feltételezhető-e, hogy ezek az J szágban, erősödött, ahol egyre éle*

országok a végtelenségig tűrni fogják a. mai helyzetet,- amikor az amerikaiak a .,Marsh all-terv" keretében nyújtott „segély” leple alatt befészkelik magukat Anglia és Franciaország gazdaságába és igyekeznek azt az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé tenni, amikor az amerikai töke elhódítja az angol és francia gyarmatokon lévő nyersanyagot .és felvevőpiacokat és ilymódon vészesen . fenyegeti az angol és francia kapitalisták nagy profitjait? Nem helyesebb-e azt mondani, hogy a kapitalista Anglia, majd nyomában a kapitalista Franciaország végülis kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és kon. fliktusba kerülni vele, hogy biztosítsa magának az úvéríórágQt és persze a busás profitot?

Térjünk át a fő legyőzött országokra, Németországra (Nyugat- Németországra) és Japánra. Ezek az országok most nyomorúságosán tengődnek az amerikai imperializmus csizmája alatt. Az amerikai megszállási ,’rendszer’'' bilincsbe verts iparukat és mezőgazdaságú kát. kereskedelmüket, leül- és belpolitikájukat, egész életüket. De hiszen ezek az országok tegnap még imperialista nagyhatalmak voltak, amelyek Anglia, az Egyesült AVa; moli és Franciaország uraiménak alapjait Európában és Ázsiában megrendítettek. Aki úgy véli. hogy ezek az országok nem kísérlik meg, hogy újból talpra dúljanak, szétzúzzák az Egyesült Államok „rendszerét” i és erőszakkal kitörjenek az önálló fejlődés útjára — az csodákban hisz.”

Sztálin elvtárs zseniális megállapításait rengeteg olyan tény igazolja, mely abba az irányiba mutat, hogy az Egyesült Állaimolk szövetségesei kezdik tűrhetetlennek tartani a helyzetűiket. Az amerikai monopol tőke politikája, mint a fasiszta poliUka áltaTálblan kizsákmányoló, erőszakos, durva, kíméletlen, szakadatlanul megsérti sző. vétségeiéinek létérdekeit, önérzetét, nemzeti büszkeségét. Gondoltunk arra, hogyan lökte (félre az Egyesülj Állaimolk kormánya Ang liának azt a kérését, hogy a Földközi-tenger flottájának angol legyen a parancsnoka. Elutasították az angol' kormány azon alázatos kérését, hogy a csendesóceání paktum tárgyalásánál, melybe Auszt ráliát és a kétmillió lakosú Uj- ! Zcl.andot i bevonták, legalább mint 4iiegifígyelő lelhessen jelen.

A francia nép fel van 'háborodva amiatt, hogy az Egyesült Államok beleülnek a francia gyarmatokba. Elkeseredve látja, hogy az amerikai tőkések azzal fenyegetödznek, hogy a német fasiszták és Franco támogatásával szorítják a ’falhoz

sávét, hegy e tőkés országok egy-j Franciaországot és így Ikényszerí- má.s között vagy az Egyesült Álla- tik rá akaratukat. Nyugat-Németmolc ellen háborút viselhessenek. E kérdésre Sztálin1 elvtárs korszak- alkotó művében: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” a következő választ adta: ,Látszólag minden rendben van.országot nyíltan és szemtelenül ra boljáik meg. Például olcsón ellvisz- •ne'k 9 millió tonna szenet és ennék egyrészét duplái áron mint amerikai importot visszahozzák. Az amerikai katonák és hiVatalno- az Amerikai Egyesült Államok lkok, akik Angliáiban, iFranciaor- Lényszeribette Nyugat Európáit, Ja-' szagban és a többi szövetséges pánt és a többi kapitalista orszá- vagy megszállott országokban a

goit, hogy összébbhúzzák nadrágszíjukat; Németország (Nyugat-Né- metország), Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán az Egyesült Államok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy „örök időkre” minden „rendben” maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni, fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem■ próbálják meg. hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek...

legkülönbözőbb címen tízezrével nyüzsögnek, pökhendi imagatartá- suklkal, durvaságukkal, kicsapongásaikkal és garázdálkodásaikkal maguk ellen bőszítik a lakosságot.

Ez így van világszerte. A Nyugat-Németországiban megjelenő „Freie? Europa“ című újság azt írja erről: „Európában, csakúgy mint Ázsiában, iaz amerikaellenes- sóg egyre inkább növekszik. Abban az időiben, amikor a Távol- Keleten, mindenekelőtt Japánban nő az amerikaellenesség, Európá. ban, különösen) Nyugat-Németorsebb ,az amerikaiak elleni kritika és olyan formákat ölt, amely komolyan veszélyezteti Washington és Bonn közt a viszonyt. De Fran-, ciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Angliában, Svédországban és Ausztriában is erősödik az amerikaellenesség".

A „Colliers“ amerikai folyóirat párizsi tudósítója erről' a kérdésről így ír: „Az Egyesült Államokat egész Nyugat-Európá'ban a leghevesebb támadások ‘érik, a nem kommunisták részéről is. Ezek a kirohanások minden amerikait m e gdöbbent en e k, elfcép e s z ten e k

és nyugtalanítanak . . . Három országban, Angliában, Franciaországban és Nyugat-Németországiban lármáznak legerősebben''.

Arról is panaszkodik ez ai folyóirat, hogy a népek az Amerikai Egyesült Államokban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségüket.

És valóban. Londontól Tokióig, a házaik falát egyre sűrűbben borítja be az a felírás: ..Yankee Go Homel Jenki takarodj haza!” Ez a népihangulat oda vezetett. fogy Dél-Amerikáiban egymás után búk. nak meg a választásokon az ame- rikalbarát köztársasági elnökök. Az Egyesült Nemzetek Szövetségéiben, ahol' két évvel' ezelőtt korlátlanul rendelkezett, most egyre- másr.; vereség éri. Nyugat-Német- országnah a katonai keretszerződés 'ratifikálása (körül hetek óta folyó buza-vonáj'át is az az ellenállás okozza, mely a nyugatnémet tömegekben a bonni bábkormány amerikaibarát politikájával szem ben megnyilvánul. Az amerikai im. perialistak agressziója kezd 'világszerte megfelelő ellenhatást kiváltani,

Magyarország, mint a béketáibor hű tagja, lépten-nyomon tapasztalja az amerikai háborús gyújtogatok agresszióját és gyűlöletét. Az Amerikai Egyesült Államok akadályozták miéig eddig azt, hogv Magyarországot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szövetségébe. A Szovjetunió (minden észszerű javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy az összes felvételre jelentkező országokat, köztük Magyarországot is. felvegyék az ENSZ-be, az Egyesült Államok é,s csatlósai makacsul elutasították. AzjEgye- sült Államok csak csatlósaikat és vazallusaikat hajlandók az ENSZ-be felvenni.

Az Egyesült Államok mind g. mai napig nam szolgáltatták vissza azoknak 3 magyar javaknak jelentékeny részét, amelyeket a német fasisztáik és a magyar nyilasok 1944—45-iben nvugatra hurcoltak. Az Egyesült Államok íkonmányát ezeknek a javaknak visszaszolgáltatására kötelezi a békeszerződés, kötelezi z-- saját ünnepélyes nyi- latkozal*. Ezeknek a javaknak jelentékeny része magák-, az Egyesült Államokba «vándorolt. És bár ismételten visszaköveteltük őket, az Egyesült Államok makacsul megtagadták az általuk is elismert' jogos követeléseink teljesítését.

Emiatt (kénytelenek voltunk nem egyszer diplomáciái jegyzékben

tiltakozni.

A Magyar Népköztársaság kormánya ez év folyamán kénytelen volt nyilatkozni az ellen a különszerződés ellen, melyet az Egyesült Államok Nyugat-Németország úgynevezett kormányával' az „európai védelmi közösség“ és az európai hadsereg“ alakításáról

megkötöttek. A magyar 'kormány nyilatkozatában kijelenti:

„A Magyar NépköMrsasétg kormány-a ezeket a bonni és párizsi szerződéseket újabb kísérletnek te.

(Folytatása a 2. oldalon,}