Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293 szám

Vasárnap, 1952, december 14. SOMOGYI NÉPLAP 7 A jó munkaszervezés a jé termés egyik alapját A somoigymegigyesi Petőfi ter­melő szövetkezeti; en _soik szó esik mostanában a munkaszervezésről. Sok tapasztalatuk van erről az év. ről. A tsz tagjai bebizonyították, hogy helyes munkaszervezéssel, terv­szerű munkával mennyivel könnyebben, gyorsabban ha­lad a munka, mennyivel jobban fejlődhet a szö­vetkezet vagyona, mint ott, ahol nem tartották be a tsz-elk a mun­kaszervezést. A tsz birtoka elég nagy kiterje­désű, több minit 900 hold. A veze tőségnek volt mit tennie az év ele­jén. Különösen nagy probléma volt a munkaerőhiány. 85 tag dol­gozott a t.szben, ezek 'közül sokan az állattenyésztésben. így egy-egy tagra több minit 10 hold föld megművelése jutott. De ezt a nehézséget a vezetőség időben le­győzte, .gondoskodott arról, hogy megszervezzék a brigádokat, mun­kacsoport okát. iMár tavasszal, a, munkák megkezdése előtt a szövetkezet tervet készített, számításba vette a rendelkezésire álló munkaerőt. Bevonták a csa­ládtagokat. Három növénytermelő brigádot alakítottak. A brigádok élére függetlenített brigádlve'zető- feet állítottak, akik gondoskodtak arról, hogy a brigádra tóimért föld­terület jól meg legyen művelve. Egy-Cigy brigádba 19—28 dolgo­zót osztottak be. A területet a brigád létszámához ará,nyitva mér ték ki. Mindegyik brigádnak kü­lön helyisége is volt, ahol a brí­gádértekezle'teket, megbeszélése­ket tartották. Hetemként egyszer a vezetőség értekezletet hívott össze, ahol a brigádvezc'.ék és igazgató- sági tagok megbeszélték az egy­heti munkát és a következő hét feladatait, A munka helyes vég­rehajtása még csak most, a vetés elkezdése előtt kezdődött­A brigiádlvezetök jegyzőkönyvi­kig á'.vettfik a brigádjaik szüksé­ges fogatokat és a földterület el­vetéséhez a vetőmagot, továbbá a műtrágyát. Az egész tsz tagsága örömmel fogadta a minisztertanács ha­tározatát a helyes munkaszervezésről. A ve­tés után a brigádvezetők felosztot­ták a területeiket munkacsapatok­ra és ezen belül pedig egyénekre. A tsz tagok ugyanazon a terü­leten dolgozlak egész évben, te­hát ellenőrizhették egymás mun­káját, ki hogyan művelte meg a területei. A brigádok egymássá] verse­nyeztek, ami i\ít eredményezte, hogy a nö­vényápolási munkákat mindig idő­ben befejezték, az aratással is \2 nap alatt végeztek. Nagy szerepe volt a versenynek és a helyes murikasze-rvezésne’k a termés nö­velésében is. Szálai János brigád!;» kukoricá­ból'két mázsával tériméit többet •holdanként, mint a másik brigá­dok. Ezt úgy érték e'i, hogy a bri­gád a növényápolási munkákat előbb végezte el a határidőnél és jobban alkalmazták a helyes ag­rotechnikai módszereket. Amikor a munka szorosabb lett, bevonták a családtagokat is. Kovács Józoefnének pl. öt kis­gyermeke van, de rásztvett az ara­tásiban és szépen teljesített mun­kaegységet. A tsz vezetői vigyáz­tak arra, hogy a tagoknak az el­végzett munka után a munkaegy­séget mindig beírják. A tsz vezetőire most még na­gyabb feladat vár. A szövetkezet az ősszel új családokkal és mint­egy 300 hold földdel szaporodott, s ez még jobb szervezést kíván még, hogy a jövő évben is határ­időre tudjanak végezni a munkák­kal. A vezetőség most, a zárszám­adás után lásson hozzá a brigá­dok, munkacsapatok megszervezé­séhez, a jövő évi tervek elkészí­téséhez. Tanítsák, neveljék a dől. gozclk'at, szervezzék meg a téli ok­tatást, hogy új erővel, nagyobb tudással lássanak majd tavasszal mun­kához. A zárszámadás eredményeit is használják fel a tsz-fagolk, nevelé­sére, a jövő évi terv előkészítésé­re. Munkájuk cs'ak úgy lesz,ered­ményes, h)a az idei tapasztalato­kat helyesen felhasználják és azt a jövőben £s alkalmazzák. A veze­tőség már most tárgyalja meg a tagsággal a_z ezévi hibákat és hogy hogyan tudják azt kiküszöbölni, A tervkészítésbe vonják be ar dolgo­zókat, kérjék ki véleményüket, hogy münden dolgozó sajátjának érezze a szövetkezetei. Teljesítsük minden részletében a begyűjtési tervet Megyénk a begyűjtési mi­nis z tiér iuim v er senyj el an t é - se szerint a begyűjtési versenyben a 15. helyet foglalja el. Me­gyénk dolgozó parasztsága még mindig több vagon terménnyel adata a nép államának. November 7-re a községeik vezetői, a dolgo­zók tettek vállalásokat, s ez nagy­ban emelte a begyűjtési eredmé­nyeiket. Több község és járás azonban, nem teljesítette fogadal­mát, még ma is tartoznak az ál­lamnak. A november 7-i verseny- szakiais^ után pedig majdnem te­jesen .alátthagyott a verseny dol­gozó parasztjaink között. A járá­sok alig haladtak valamit előre ä versenyben. íMi akadályozza a lassú tervtel- jfesitést? Az, hogy egyes közsé­gekben a község vezetői maguk is az ellenség uszályába kerültek, s a község'rassz eredményét a fagy­éi aszálykárral magyarázzák. Pe dig ha egy-egy község rossz 'be­gyűjtési eredményét vizsgáljuk, mindenütt kiderül, hogy nem a rossz terméis az oka a lemaradás­nak, hanem a község vezetőinek a nemtörődömsége, sok esetben az eülerdéggél való megalkuvás a tervteljesítés gátlója, A tanácsok sok helyein a dolgozó parasztok rovására a falu ádáz ellenségeivel, a 1 ulákokkal szemben engedéke­nyek, elnézek voltaik. Jgem. gyenge kézzel sújtanak le a tervet szabotáló ka­lákákra, s ez rányomja bélyegét a beadásra. Az sem véletlen a ta­nácsoknál, hogy munkájukon „könnyítseijek“, a hátralékos ku- lákcfcnai ki sem vetik a kártérítést. Sok helyen eltűrik azt, hogy a jól teljesítő dolgozó parasztok ro­vására níéhányan elmulasztják az állam iránti kötelességteljeisítést. A járások begyűjtési versenyé­ben a járások helyezése változat­lan. Az elkövetkezendő 15 na,p, ami még áz év végéig hátra vian, arra kötelezi tamácsalinikiat és minden vezetőt, hogy erejüket hiarcbaves- sék a terv teljesítéséért, kövesse­nek él mindent, hogy a tervet hi­ánytalanul teljesítsék, hogy adós­ság nélkül lépjünk az 1953-ias év­be. Községi és járási vezetőink, pártszervezeteink Sztálin elvtárs 73. születésnapjának -évfordulójá-. ra való készülődést is használják ki arra, hogy ai hátralékos dolgo­zó parasztok, községek és járások egymással versenyezve hiánytala­nul teljesítsék a beadásii tervet. járások helyezése termé­nyenként a begyűjtésben: Kukoricaíbeiadáslban: 1. siófoki, 2. kaposvári, 3. t'abi, 4. foinyódi, 5. marcali, 6. barcsi, 7. csurgói, 8. nagyatádi járás. iBurgonyabegyüjjtésben: 1, fo­nyódli, 2. siói ciki, 3. barcsi, 4. mar­cali, 5. kaposvári, 6. csurgói, 7. tabs, 8. nagyatádi járás. Nüpnafoirgó'beadásban: 1. siófoki, 2. talbi, 3. fonyódí, 4. kaposvári, 5. marcali, 6. barcsi, 7. csurgói, 8. nagyatádi járás. Gyorsítsuk m Megyénkben még mündig von­tatottan haljad a siilózásj különösen a hóesés után tapasztalható ko­moly visszaesés. A barcsi járás, amely hosszú ideig tartotta az el­ső helyet, a legújabb értékelés szerint a második helyre került a silózási terv teljesítésében és így a fonyódí járás, mely az utób­bi napokban jelentősen növel­te teljesítményét, 76,6 száza­lékkal az első helyre került. Ez aiz eredmény azonban koránt­sem kielégítő, mivei a járásiban még 'óiniélbány község van, amely hozzá sem kezdett a silózásthoz. Ä marcali járás is az elmúlt napok­ban jelentős eredményeket ért el és így a harmadik helyein van a járások közti versenyben. Ebiben a járásban is sok még a tennivaló. Számos termelőcsoport nem tel­jesítette még silózási tervét. A kürtöspusztai Latinka és a pusztaikovácsi termelőcsoport a bírálat ellenére sem javított munkáján, úgylátszik, hogy a járási tanács még mindig nem vonta felelősség­re a taz-yezetőket, aklilk hanyag­ságuk miatt súlyos károkat okoz­tak saját csoportjuknak. Nem javult meg a silózás a nagyatádi járásban sem, bár itt van a legtöbb tennivaló, mivel a eg a silózást mai napig mindössze 39.6 százalék­ra1 teljesítették tervüket. Ezért a mulasztásért kapott már bírálatot a járási tanács, de azóta sem tet­teik komolyabb intézkedést a si'ló- zás meggyorsítása érdékélbein. Kü­lönösen súlyos felelősség terhe’í a me­zőgazdasági osztály főállatte­nyésztőjét, Csokonai elvtársat a hanyagsá­gért. A Megyei Tanács vonja fe­lelősségre mindazokat, aki:k elmu­lasztották a sílózást. ;A kutasi községi tanács és föld­művesszövetkezet még a rélpasze- let igénylését is elhanyagolta, de nem gyűjtötte össze a ikiukorica- száriat sem. A tervbevett 600 köb. méterből' a mai napig semmit sem stil'óztak le. Meg kel’ gyorsítani a silózást Balatonszárszó, Szólád, Bala. tonkilítí községekben is, ahcll még komoly lemaradás van a silózási terv teljesítéséinél. A jutái Alkotmány tszcs a terv­bevett 230 köbméterből miindös'sze 100 köbmétert sálózott le. De ugyanakkor még 50 hold kuko- ri'oaszár lábon áll, ami nap mint nap veszít tápértékétből. Járási és községi tanácsainknak sürgősen "ót ölni ók kell ezt a mulasztást, amíg az idő még alkalmas a siló- zásra. „Még mindig nem teljesítet­ted a hízottsertés beadásodat“ Kedves Szántó gazdatárs! Én, a 8 hold földem után már mindenből eleget tettem hazafias kötelességemnek egész évre. Ez be­csületbeli ügyünk nekünk. dolgozó parasztoknak, mert csak úgy tud. juk elősegíteni a hatalmas építke­zéseket és az' egész ötéves terv megvalósítását, ha nem maradunk adósa államunknak. Én nem sze­retném. ha rólad úgy beszélnének a faluban, hogy: a Szántó Lajos 10 holdja után nem adta be a, kö- telezőt. Hiszen együtt léptünk be most ősszel a termelöcsoportba és nekünk különösen nem lehet adósa maradni az államnak. A te földed sem rosszabb, mint az enyém és meg is művelted úgy mint én, de te még mindig vissza vagy a hízottsertésbeadiissal, meg tojásból is 200 darabbal tartozol. Én kérlek, hogy ne halogasd ezt a tartozást, hanem minél előbb ren­dezd. Neked is tudnod kell, hogy a beadás teljesítésével csapást mé­rünk a háborús uszí tokra és q békét védjük vele. Te is szereted a családodat és nem akarsz hábo. rút, hát akkor segítsd elő a béke megvédését. Ezt követeli tőléd a haza és az egész dolgozó nép. Brezoczki Sándor Tengőd. Fordítsanak több figyelmét a silózásra a tengődi állami gazdaságban A tengődi állami gazdaság he­lyettes igazgatója úgy vélekedik, hogy már biztosították a kellő ta­ka rmánymennyiséget az álhatók áttelelte'téséhez. Az a tény azon­ban, hogy még a silózási tervet mindössze 71 százalékra teljesí­tették, nem erről tápuskodik. Mi az oka annak, hogy nem megy kellő ütemben a silózási munka? Először is az, hogy az állami gazdaságban a kuko­ricaszár legnagyobb része nincs betakarítva. Másodszor pedig az, hogy még 15 holdon nem ásták' ki a takarmányrépát, mely szük­séges a .silóihoz. Mindezért felelős­ség terheli személy szerint Pasz- tusics János igazgatót, mert nem gondoskodott kellő időben arról, hogy ezek a silózásihoz szükséges termények be legyenek takarítva. Pedig Gerő elvtárs a Központi Ve­zetőség november 29-i ülésén felhívta a figyelmet az állatok áttelelt eléséről való gondos­kodásra, központi feladatként jelölte meg mind a inővénytermesztéslben, mind az állattenyésztésben a hozam ál­landó növelését. A tengődi állami gazdaságban azonban ennek ellenére még m'a is hanyagul kezelik ezt a kérdést, nem tesznek eleget a párt felhí­vásának. A takarmányrépa, mely még 15 holdon a földben van — ha nem takarítják be — csökkenti az állatok áttele'ltetésélhez szüksé­ges talkfarmánymenmyiségot. Egy­ben » gazdaság vezetői ezzel sú­lyos kárt okoznak egész népgaz­daságunknak. A fejősteheneknél már most *s megjmutátkozik — a fejési átlag­ba, n —, hogy nincs biztosítva jeminőségű és megfelelő mennyiségű takar­mány. Annak ellenére, hogy a gazdaság tehenészetében alkalmazzák a na­pi háromszori etetést, {tatást, és fejest, mégis csak 5,1 liter a fejési átlag. Az ilyen takarmány el lát ás mel­lett pedig méginkálbb a fejési átlag csökkenésére számíthatnak, mely a tej termelési terv nemteljesíté­sét eredményezi. Szívlelje meg a gazdaság veze­tősége a Központi Vezetőség út­mutatását és mielőbb gondoskodjanak mind a takar­mányrépa, mfnd a. kukorica szár betakarításáról és ezzel egy .időiben a silózási terv maradéktalan teljesítéséről. Sok­kal lellkiisimereteisebben bánjanak a nép vagyonával és érezzék a fe­lelősséget annak megőrzéséért, to­vábbfejlesztéséért. Ezt követeli a párt és a dolgozó nép. Mészáros Ferenc traktoros 173 százalékra teljesítette tervét Az » ihar.osberényi gépállomás dolgozói lelkesen készülődnek de­cember 21-re, a világ dolgozóinak szeretett vezére, Sztálin' elvtárs 73. születésnapjára. Ez a készülő­dés a jobb munka jegyében folyik. A gépállomás legjobbjai járnak most, is az élen. Mészáros Ferenc traktoros, aki eddig 173 százalékra teljesítette őszi tervet, éves tervét pe­dig 142 százalékban teljesítette, vállalta, hogy december 10—20-ig 60 normálhold mélyszántást végez el. Mészáros elvtárs december 13- ig 15 normálholdnak megfelelő te­rületen végezte el a munkát. A 60 normálholdas mozgalomhoz a gép­állomáson több olyan dolgozó csat­lakozott, aki már ezideig túltelje­sítette őszi és éVes tervét. A ZÁRSZÁMADÁSOK HÍREI Nagy figyelemmel kísérik egyé­ni dolgozó parasztjaink a termelő­szövetkezetek zárszámadásai;,. A zárszámadások mu<tá{íjá.k meg, hogy melyik tszcs végzett jó mun­kát ebben az évben, hogy eredmé­nyeikkel hogyan tudják meggyőz­ni »z eigyéinii dolgozó parasztokat a niagyüzeimi termelés előnyéről­Tszcs-iínik feladatukat átérezve, igyekeztek is jó munkát végezni, melyről a zárszámadások is tanús­kodnak. Ádámd községben a Petőfi tszcs tagjai is jó munkájukon ke­resztül 'érték el, hogy egy munka­egység után búzáiból 4.20 kg, rozs­ból 0.25 kg, árpáöclvO 44 kg, ku­koricából 3.81 kg, szénából 2.87 kg, répáiból 2.10 kg, készpénzből pe­dig 7.67 forint jutott. Horváth Ferenc, akinek 345 munkaegysége volt, búzából 15 mázsát, rozsból 93 kilót, árpából 165 kilót, kukoricából 14 mázsát, szénáiból 18 mázsa 70 kilót, répá­it ól 8 mázsa 69 kilót, burgonyából I 1 mázsa 65 kilót kapott, íkész- j pénzből pedig 2646 forint jutott munkaegysége után. Szép eredmények voltak a be- , degikéri Vörös Zászló tszcs-ben is, ahol egy munkaegység után búzá­ból 3.40, árpáiból 0.50, cukorból 0 8, takarmányból 2 80, burgonyá- 'fcól 0.65 kg jutott, A legjobb dol­gozó: Takács Mihály 339 munka- 1 egysége után búzából 12 és fél mázsát, árpáiból 163 kilót, borsó­ból 112 kilót, cukorból 28 kilót kapott, készpénzben 1200 forintot fizettek ki munkaegysége után. A somoigyaesai Lenin tszcs tag­Í jaii is szép eredményekkel dicse­kedhetnek: egy munkaegység után 3.5 kiló búzát, 1.70 kiló árpát, 4.5 ; kiló szállais'ílakarmányl, 0,2 liter olájat, 0.16 kiló cukrot, 4' kiló burgonyát, 6 kiló kukoricát kap­tak, készpénzben 3.70 forint jutott egv munkaegység után. Sertéshizlalási és süldőnevelési akció a dolgozó parasztság érdekében Kormányzatunk, mint már több Ízben, most ismét külön jövedelem­hez kívánja juttatni dolgozó pa­rasztságunkat. Ennek érdekében szerződéses sertéshizlalási és süldő­nevelési akciót indított be. Mindkét akciót annak érdekében indította, hogy a dolgozó paraszt­ság a sertéseit a kapott abrakta­karmány és előleg segítségével könnyen felhizlalhassa, valamint a süldőnevelési akció keretében — a -kétéves állattenyésztési terv szemelőtt tartásával — állatállomá­nyát fejleszthesse. A szerződéses hizlalás!. akció je­lentős segítségnyújtását jól felis­merték a marcali járásban lévő Nemesdéd község dolgozó paraszt­jai, akik élenjárnak a szerződés­kötésben. Nem figyelt fel az ak­cióra a csurgói járásban lévő Zákány község. Eddig nem hasz­nálták ki az akciók gazdasági előnyeit, a szerződéskötésben hátul kullognak. A szerződéses hízllalási akció dolgozó parasztságunkat a szerző­dés megkötésekor hivatalos áron 2 mázsa erő takarmányhoz juttatja és a gazda 400 forint kamatmentes előleget kap. A süldőnevelési akció pedig 1 mázsa korpát és kocánként 200 forint előleget biztosít a gaz­dának. Kormányzatunk amellett, hogy takarmánysegítséget és kamatmen­tes előleget biztosít a szerződő gaz­dáknak, 12.20 forintos kg-kénti árat ad a 126 kg-ra felhizlalt ser­tésekért. A sertések rendeletben előírt átadási határideje’ diacember l.ő től április 30-ig, a süldőneveiési akció­nál pedig 1953 augusztus hó 30- ig. Az akciók a termelők érdekeit szolgálják. A dolgozó paraszt a köz­ségi tanácsnál vagy a községben megforduló állatbegyüjtőnél jelent­heti be, hogy szerződni óhajt, így minden utánjárás nélkül biztosítva van a 2 mázsa abraktakarmány és a 400 forint kamatmentes előleg, valamint a 12.20 forintos kg-kénti átvételi ár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom