Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-13 / 292 szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1952. december 13. m A jó KÁNYA KÖZSÉGBEN az utóbbi hetekben sok szó esett a termelőcsoportokról, de különös érdeklődéssel várták az emberek a Petőfi tszcs zárszámadását. Vájjon milyen eredményt ér el a fiatal csoport? — Hiszen csak a tavasszal alakult, meg a földje is szanaszét, kis parcellákban volt — tanakodtak •az egyéni gazdák. ■— az igaz, hogy ■még csak kezdők, mert március óta nem nagy idő járt el! De én már a kezdet óta figyelem őket és úgy dolgoznak ezek,. mintha örökké a közösben lettek volna. Még az asszonyok is ott vannak minden munkában a férfiak között. Az én véleményem szerint jó eredménye tesz a nagy szorgalomnak — mond- ja határozott szavakkal Kuczov János 10 holdas egyéni gazda. Így vélekedtek még jónéhányan a kívülállók közül. Kuczor János úgy érezte, hogy még_ más mondanivalója is van. Sokáig töprengett, míg végül határozott. Belépett még a zárszámadás előtt. Az új. amely jelmerült gondolatában, legyőzte a régit. Az ö példáját követték aztán még sokan. Mire december 8-a, a zárszámadás kihirdetésének napja elérkezett. a csoport taglétszáma már Iffí ról 92 re. a földterület 370 holdról 697 holdra nőtt. A csoport szép eredményei vonzzák az egyénieket. Belátják, hogy közös erővel köny- vnyebb a munka és boldogabb az élet. A CSOPORT terméseredménye búzából 9.80 mázsa átlag volt hol. ■dánként, az egyéniek 5—6 mázsás átlagtermésével szemben. Kukoricából pedig 19 mázsát takarítottak be holdanként. Igaz, hogy mikor elfogyott, a tavasszal utána korai kukoricával kipótolták a hiányt. így az új vetésű még elérte az előbbi vetésűt a. növésben. Na meg a háromszori gondos kapálás is elősegítette a fagykár leküzdését, a jó terméseredményt. Az asszonyoknak pedig nagy részük volt a növényápolás elvégzésében. — A nyáron egyhuzamban 32 mp végeztük a kapálást. Én nem ■maradtam ki egy percre sem a munka jutalma munkából. tudtam, hogy rajtunk is múlik a jó terméseredmény. Még Tabra sem mentem el, mint azt egyesek tették. pedig néha én is szerettem volna elmenni a piacra, de nem is bántam meg, hogy a munkát vettem elsőnek, mert most volt miért tartanom a zsákot —• mondja boldogan Tolnai Ferencié. A csoport irodájában lévő grafikon is világosan tükrözi Tolnainé becsületes munkáját. Az asszonyok közül neki van a legtöbb munkaegysége. Március óta. 92 munka, egységet írtak a javára. Pedig otthon, a háztájiban is el kellett végezni a munkát. Minden nap reggel, este megetetni az üszőt, amelyet gondosan nevel, hogy szép tehén legyen belőle. Még a süldőt is pontosan etetni kellett, míg akkora lett, hogy levághatta. De azért majdnem mindig ö jelent meg elsőnek a csoport munkájában is. MOST LÁTJA, hogy mennyire érdemes volt igyekezni. — Ahogy számoltam, 5138 Ft jött ki, ameny- nyit márciustól október 1-ig kerestem a csoportban. Majdnem 1000 forintot egy-egy hónapban. Nincs is kenyérgondom, még a kisfiamnak is tudok venni, amit kell, — mondja Tolnainé. Az igaz, hogy a legtöbb asszony kiállt szorgalmasan a munkában. De Varga Józsefnének a h8 'mun. kge'gysége, amit javára írtak, mást is mutat, azt, hogy Vargáné majdnem csalt fele részét végezte a munkának, mint Tolnainé. vagy a többiek. A nyáron ha az assza, nyolc hívták, hogy tartson velük, legtöbbször nem váltotta be szavát, ígérte ugyan, hogy megy dolgozni, csakhogy ez leginkább ígéret maradt. Szívesebben elment Tabra a piacra, vagy otthon tett-vef.t a ház körül. A kevés munkaegység, a munkához való rossz viszony megbosszulta magát. Most, a jövedelemosztáskor kellemetlenül érintette Vargánét, hogy ö csak 2569 forintot kapott. A nyáron azzal számolt, hogy a férje, aki a tszcs tehenésze, meg keresi amennyi szükséges. MOST BELÁTJA, hogy mennyivel jobb lett volna több munkaegységet szerezni. Az a párezer forint elkelne még a csodádnak, amennyivel kevesebbet kapott mint a többi asszony. Na,, de majd jövőre. Hisz ez az esztendő még csak iskola volt. Hát jövőre bizony másként lesz — tör ki a szó Tolnainéböl —, most tagosítottáli a földünket, megszervezzük a brigádokat, munkacsapatokat és mindenki megkapja a maga területét. amelyen el kell végeznie a munkát. Még pedig nem is akárhogyan, mert azért a területért felelős lesz, hogy milyen termést ad. —A jövőben bizony többet akarunk — vág közbe Szipli elvtárs, a cső. port elnöke. — Azért vetettünk mindent időben, meg azért vetettünk keresztsorosan is, hogy több teremjen. Az idén kenyérgabonából U.5 kiló, takarmánygabonából 1 kiló, Icukoricából Jj.5 kiló, készpénzből 3.67 forint jutott munkaegységenként. Ez is szép eredmény, de az emberek igénye már egy óv múlva nagyobb /esz, mint most, Már pedig rajtunk múlik, hogy kielégítsük azt. A csoport jószágállománya is megnövekedett, pedig még az új belépők nem vittek be jószágaikat. A szarvas-marhaállomány 17 darabról SJj. darabra, a lóállomány 21 darabról Uh darabra növekedett, A sertések száma jelenleg 89 darab, ebből 20 darab hízik a beadásra. -Már egyébből eleget tettek az államnak. Az állatok áttelelte, téséről is gondoskodtak, s mintegy 210 köbméter silót készítettek. — Az állatállomány továbbfejlesztése érdekében már elkészítettünk egy 70, férőhelyes sertésszállást, de a télen sem hagyjuk abba az építkezést, mert látjuk, hogy az állattenyésztés szép jövedelmet hoz a cső portnak -—■ mondja Szipli elvtárs, A PETŐFI CSOPORT tagjai előtt az első esztendő, amikor közö sen dolgoztak, bebizonyította a társasművelés nagy előnyét, ezért bizakodva .tekintenek a boldog jövő felé. NYÍLT LEVÉL Földián György 19 holdas ps Szipli Sebestyén 18 ho das kapolyi középpora sztokhoz Kedves Gazdatársaim! , Tudjátok, hogy dolgozó népünk, munkásosztályunk milyen nagy segítséget ad nekünk, dolgozó parasztoknak. Mi dolgozó parasztok sem lehetünk tehát szűkmarkúak. Becsülettel teljesítem kell minden dolgozó parasztnak a beadási kötelezettséget. Falunkban a szövetkezeti bolt tele van iparcikkel,, mindent megvásárolhatunk, beadott terményeink száz formában kerülnek vissza, Te, Földvári György gazdatár sam, jó gazda vagy, úgy ismernek a dolgozó parasztok, mint szorgalmas embert. A beadásod teljesíté. sét miért hanyagoltad el? Ez rontja tekintélyedet. 322 kiló kukoricával, 10 87 mázsa- napraforgóval tartozol államunknak. Mivel magyarázod a lemaradásodat? Nekem 10 hold földem van, az én földemet is sújtotta az aszédy- és fagykár, beadási kötelezettségemet kukoricából, burgonyából, napraforgóból teljesítettem, már régen rendeztem egész évi adómat. Én is, mint köszégünkben annyian. megcáfoltam az ellenséget, bebizonyítottam, hogy a beadási terv teljesíthető. Szipli Sebestyén gazdatársam, nelced mi a véleményed arról, hogy még mindig 667 kiló kukorica és 600 kiló naprafornó hátralékod van? Nekcd ugyanazt írom, mint Földvári Györgynek. Hanyagságból nem teljesítettétek a beadást. Hali mattatok az ellenségre. Egész dolgozó népünk nevében hívlak fel benneteket: sürgősen pótoljátok mulasztásotokat, köszörüljetek ki a becsületeteken esett csorbát. Közeledik december vége, ne vigyétek át tartozást az 1953-as évre. Kink Béla 10 holdas dolgozó paraszt, t-anácselnökhelyettes, Kapoly. A kutass állami gazdaság teljesítik vállalásukat sói A kutasi állami gazdaság elsőnek csatlakozott a sáribesnyői állami gazdaság felhívásához. A megyében egyik legnagyobb vállalást tették. Megfogadták, .hogy december 31-ig 341.000 forintot takarítanak meg. A gazdaság dolgozói becsülettel harcoltak a vállalt kötelezettség batáridő előtti teljesítéséért. Méltó módon vették ki részüket a szocialista versenyválpa- láshól. az önköltségcsökkentésből, a rejtett tartalékok feltárásából és a termelékenység növeléséből. Vállalásukat november elejéig 66 százalékig teljesítették és ígv 224.200 forint megtakarítást értek el. Ekkor még nagyobb ’ehetőségeiket mér’egelve felajánlották, hogy vállalásukat december 81-e helyett december 21-re teljesítik. —• „Vállalásunkkal is kifejezésre akarjuk juttatni szeretetünket és hálánkat a Szovjetunió nagy vezére és a magyar nép legjobb barátja és tanítója, Sztálin elvtárs iránt. Tudjuk, hogy ezzel is gazda-águnk további fejődését és békénk további erősítését szolgáljuk”. — írják a gazdaság dolgozói vállalásukban, Ä gazdaság dolgozói ezt a felajánlásukat is a vállalt határidő előtt, decembrr 2-re tűitek jesítették és a vállalt 341.000 forint helyett 779.000 forint megtakarítást értek el. A növénytermelő brigád főleg a vetőburgonya termesztésénél ért el nagy megtakarítást. A savanyú f.ű és sás silózásánál is jelentős megtakarítást értek el. A saját építkezésnél és a szénporos tégla égé-. térnél; 120.000 forint megtakarítást ért; k cl Fejezzék be a mélyszántást állami gazdaságaink Megyénk állami gazdaságai a legutóbbi értékelés szerint 71 százalékra végeztéik ©1 az őszi möly- .«ZiánTásit. Országosan az utollsók között vannak a somogymégyei állami gazdaságok. Ez a lemaradás komoly mértékben csökkenti a jövő évi terméseredményt. Állami gazdaságaink vezetői eb_ ben a kérdésiben igen súlyos mulasztást követtek el azáltal, hogy a kedvező időjárást nem használták ki a mélyszántás elvégzésére. Amíg jó idő volt, addig a géphi- ányra hivatkoztak, esős időjárás esetén a sárra, az esőre, most pedig a hóeséssel és a fagyássa] akarják lerázni a felelősséget. Vájjon mit tettek a két műszak megszervezése érdekében? A legtöbb állami gazdaságban .megoldatlan' problémának tartották és nyugodtan elnézték, hogy e^v-egy traktor két-hároim holdat szántson fel naponta. Előfordult az is, hogy még ^ennyit sem teljesítették. Az alsóbogáti állami gazdaság vezetői többszöri figyelmeztetés ellenére sem szervezték meg a két- műszakot, holott ehhez minden lehetőségük biztosítva volt- A gazdaság a mai napig 49 s'zázalékr,a teljesítette mélyszántási tervét. Hasonló felelősség terheli a nagybarátí állatni gazdaság vezetőit is. Ez a gazdaság 50 százalékra áll a mélyszántást terv teljesítésével. Hasonló hanyagság tapasztalható a lad'i, marcali és a kitta sí állami gazdaságokban is. Egyedül a báromíai állami gazdaság teljesítette 100 százalékosan tnélvszántási tervét. Ez a gazdaság már meg js kezdte a téli gépjaví tási munkákat. Eddig két vetőgépet és három tárcsát javítottak ki. Megkezdődött » téli gépjavítás a soimogytarnócaii, nagybaráti gazdaságban is. Állami gazdaságainknak sürgősen be kell fejezniük az őszi mélyszántás, egyrészt a jövő évi termés növelése szempontjából, másrészt, hogy kellő időiben és jó minőségben végezhessék el a gép-ék kijavítását, mert ez a legfőbb biztosítéka a jövő évi jó gépi rmunkáreik, a gépek teljes kihasználás árnak. Meg kell gyorsítani á lanti gazdaságainkban a silózás ütemé* is. Álllaimi gazdaságaink ennél a munkánál is súlyos mulasztást követtek el lammak ellenére, hogy a központ már jóclcre felhívta a figyelmet a silózás fontosságára. De a jó vezetőiknek anélkül is látniok kellett volna, hogy az állatállomány át [ele Hetese az idei fagykár és szárazság miatt csak így biztosítható. A gazdaságok nialgyrésze messze elmaradt a silózási terv teljesítésével. Az allsóibogáti gazdaság például mindössze 42 száza. Iákra teljesítette silózási tervelőirányzatát. A balattoniboglári állami gazdaság 58 százalékra teljesítette silózási tervét. Nem dicsekedhet eredményével a nagybaráti és a vései állami gazdaság sem. Vesén például nemcsak a silózásban, hanem a betakarítás^ munkákban is elmaradtak. A legutóbbi jelentés szerint a kukorica betakarítását mindössze 70 százalékra teljesítették. Állami gazdaságaink vezetői sürgősen számolják fel ia terv teljesítésében mutatkozó lemaradást. Tűrhetetlen az az állapot, mely néhány gazdaságban még mindig uralkodik. Állami gazdaságaink vezetőinek egyrésze, hla IfeOelősségrevonlák, igyekszik a felelősségeit másokra, nem egy esetben a felsőlbflb szervekre hárítani. így nem véletlen- hogy egyes gazdaságokban elterjed az opportunizmus, nem vonják felelősségre a mulasztókat. Több esetben az el enség uszályába kerülnek és maguk is teret engednek az ellenség híresztelésének, aminek következtében nő- az elégedetlenség, lazul a -munkafegyelem Mindez azért van, mert gazdaságvezetőink nem állnak hive.- tásuk magaslatán, visszaélnék a pártunk és dolgozó népünk által beléjük helyezett bizalommal. A S1LÓZÁS HÍREI Állatállományunk téli ellátásában igen naigy szerepe van a siló. zásnak. Ezzel tudjuk pótolni a fagy és a szárazság által okozott károkat. Ezért minden tszcs-neik, állami gazdaságnak és egyéni dolgozó parasztnak érdeke, hogy minél előbb végezzék el silózási munkálataikat. Ebben a munkában élenjárnak tsz-eink. Jó eredményüket ért el a tervek teljesítésében a tótújfaloii Határőr tszcs, mely a tervet háromszorosan teljesítette, vagy a dráviaszentesi BúzaJkalász tszcs, amely 300 köbméter helyett 400 köbmétert silózott. Vannak azonban olyan helyek is, ahol nem fektetnek kellő súlyt a silózási terv végrehajtására. Nem érzik át ennek fontos jelentőségét. Hozzájárul még az a súlyos hiba is, hogy a tauácsiok nem küldik be rendszeresen a jelentéseket a silózási munkák állásáról. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy különösen a kulákck nem teljesítik a silózási tervet. Ilyen szabo- t ál ássál különösen Edde, Kazisolk. Magyaregres, Somogyjád és Szent- gálo-sikér községekben lehelt talál kozni. Nem jobb a helyzet a csurgói és barcsi járásban sean. A silózási terv nem teljesítése károsan hat ki állatállományunk áftelielte- tésére. I 4 tabi járás begyűjtési maiik álról Járásunk a nyári gabonaneműek beszolgáltatását 105 százalékra teljesítette. Dolgozó , parasztjaink magyrésze túlteljesítette állam iránti kötelezettségét, alig akadt olyan, aki adósa maradt áramunknak. A beadási terv példás teljesítésében- élenjártak termelőszövetkezeti csoportjaink. Tervüket hiánytalanul teljesítették, sok közülük túlteljesítette k-ötejiezetitgégétj, mint pl. az andocsi Sztálin tszcs, mely 168 százalékra teljesítette tervét. Az az eredmény, ami megmutatkozott a nyáriak begyűjtésénél, nem mondható el az őszi kapások begyűjtésénél. Szégyen az. hogy járásunk a- Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteltére tett -vállalását nem teljesítette. Mi az oka annak, hogy járásunk az ősziek begyűjtésében el van maradva? Elsősorban- hiányzik a lendületes versenyszellem, amely a nyár folyamán már kezdett egészségesen kibontakozni. Községi tanácselnökeink lebecsülik a verseny jelentőségét, a dolgozó parasztokkal való foglalkozást, a begyűjtést csak hivatali munkának tekintik. így pl. a nyári gabomabegyüjtés. ben Kapoly élenjárt a versenyben, az ősziek begyűjtésében pedig csúfosan lemaradt. Kukoricatervét 61 százalékra, burgonyatervét 98 százalékra, napraforgótervét pedig csak 48 százalékra teljesítette. Sú- ’y-os mulasztás terheli a községi tanácsot, mert nem megfelelő gondossággal és eréllyel fogott hozzá az őszi begyűjtés munkájához, De nem látszik meg a községi tanács munkáján, hogy hibáját igyekezne jóvátenni. Közeledik az 1952-es év vége és nem tesz semmit, hogy mozgósítsa a dolgozó parasztokat december 21 tiszteletére, tervük maradéktalan teljesítésére. Pór elvtárs arról panaszkodik, . hogy egyedül van és nincs segítsége. Kérdezzük, miért nem mozgósítja az állan-dóbizott-ságokat, miért csak 20 hátralékos gazdát tud kimutatni? Miért nem követeli meg elsősorban az állandóbizottság tagjaitól, hogy teljesítsék tervüket? Szégyen az, hogy még az állandóbizottság elnöke is négy mázsa kukoricával tar. tozik a nép államának. Siránkozás helyett inkább végezzen több felvilágosító munkát az elnök elvtárs, akkor nem lesz egyedül a feladatok elvégzésében. Vegyen példát Bábonymegyer község dolgozóiról, akik példásan teljesítették beadásukat. A bábonymegyeri Béke tszcs jó munkája jutalmául 8000 forint jutalmat kapott a begyűjtési minisztériumtól és az ország nyolc legjobb tszes-je között van. Bábonymegyer község dolgozó parasztjai versenyre hívták ki a járás valamennyi községét a tervek teljesítése érdekében december 21. tiszteletére és vállalták, hogy a faluban egyetlen hátralékos gazda sem lesz december 21-én. A tervek teljesítése érdekében csatlakozzanak községeink a bábonymegyeriek versenykihívásához. Skiba Miklós begyűjtési osztályvezető.
