Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-12 / 291 szám

Péntek, 1952, december 12, SOMOGYI NÉPLAP Vonják felelősségre az opportunista, ku'ákmentegető vezetőket Síentgá oskéren Szentgálcskér és Ráíksi község közölt nem nagy a távolság. Pár kilcméter választja el egymástól a két községet, határaik szomszédo­sak. A két község begyűjtésében azonban lényeges különbség van, Ráksi dolgozó parasztjai már rég beadták az államnak a kötelezőt már a 200 százalékot is elkerülték némely terményféleségből. A dol­gozó parasztok büszkék az ered ményekre. Szentgáiosfeéren pedig még a kötelezőt sem teljesítették- Talán Szentgálo-skéren rosszabb volt a termés? Nem, nem volt rosz. ■szab'b. A termés jó volt. A dolgozó parasztok niagyré- sze eleget tett a törvényes kö­telezettségnek, de a szabotáló kulákok és néhány, befolyásuk alatt 'lévő, kötelesség- mulasztó, spekuláns paraszt hát­ráltatja a begyűjtést. „28 mázsa kukoricával vannak még hátra az egyénileg dolgo­zó parasztok — mondja Tóth elvtárs, a tanácstitkár — je* lentéktelen mennyísAg ez, ezért nem is kell nagyon szor­galmazni, bejön ez rövidesen“, A dolog azonban egészen másképp áll Nem 28 mázsa hátralék van a községben, hanem ennél jóval több, hisz ha csak akulálkak nyil­vántartási lapjait vizsgáljuk meg, akkor is sokkal többet találunk. Csakhogy a tanács letagadja a dolgozó parasztok rovására, a ku- lákokat „ k ö-z é tu- a r as z t oknak ‘ ‘, „dolgozó -parasztoknak“ nyilvánít­ják. A tansies megalkuvó politikáját, a pártelllenőrzés hiányát bizo­nyítja az, hogy 1949-ben 13 ku­lákot tartottak nyilván, 1951-ben és ez év tavaszán pedig -mar egyet vezet vezetői közösen mentesítet­ték, nyilvánították őket „kö­zép-parasztokká". A járási tanács figyelmeztette a helyi tanács vezetőit, így hajlandók voltak újból kulák- lístára venni a kulákokat, de most már csak 5 kólákat «ta­lálnak" a 13-ból. Küket mentegetnek olyan szívesen a tanács vezetői? Somogyi Fe­renc 73 holdas kulákot, akinél vért izzadtak a múltban a cselé­dek, a hárem 72 holdas Hicstki- tes,tvért, cséplőgépes kulákokat, Suszter József és Suszter István kulákokat, akik aljas módon a dolgozók munkájából szerezték meg vagyonukat. Ezeket a kulákokat a tanácsnál „dolgozó parasztként“ kezelték, a dolgozó parasztokra kötelező be­adást adatják be velük. A tanács vezetői súlyosan megsértették a minisztertanács hat ára sat: jit, ia It örvényt, a párt politikáját. Somogyi Ferenc kukáknál eb­ben az évben két hold 66 négy­szögöl szántó, 1. hold 1279 négy­szögöl kert és 1 hold 339 négy­szögöl szőlőterületet tartottak nyil­ván. Ez felszorozva 14 holdat tesz ki, utána a dolgozó parasztokra előírt norma szerint 'számították ki a beadást. Ugyanígy a többi kuláknál is. Arra számítanak, hogy a dolgozó parasztok majd . teljesítik a kulá- kek helyett is a beadást. Suszter József kulák 840 kiló kenyérgabonával, 273 kiló napra­forgóval tartozik az államnak. A tanácsnál ezt úgy könyvelték cl, mint „behajthatatlan" tartozást. Pedig Suszternek még ma is cse­lédje van. A kulák nyíltan kije­lentette, hogy addig nem is adja vár, hogy őf is, mint ai többi ku- lákot, „mentesítik". A tanács vezetői nem tesznek semmit, hogy a hátralékot behajtsak. A kulákofc minden alkalmat ki­használnák, hegy álcázzák magu­kat, befurakodnak a tszcsbe, el­mennek a községből a beadás elöl, __ s a tanács szemeláttára garázdái- j nehézségekbe ütközik. Soíc esetben .tódnak Lentgraf Janos asztalos- előfordult, hogy az autóalkatrészek aLandó aixta*niazottai voJtakj TYi'0irr6ndp1ácP1K'or 07. üviír­háj-ü és földje van. Fame(!«,unlki!ó l6l\!t a vIlLS kanták mik 3-4 motorral rendelkezik. 1949-ben mu]Va tudunk szállítani. Ez neve a ■■uraklistan szerepe.t, ma nagymértékben megnehezítette az „nem au.ak ■ Befurakodott *a üzem dolgozóinak tervteljesítését, tszcs-be. Mcdoyics Jánosnak a Ezeket a komoly nehézségeket az inul L.r an vegyeskereskedese, a je. j üzem dolgozói észszerűsítéaekkd. szabadulás után kocsmája es főid-1 iavBÍ!l,,t„kka, Becsületes munkával harco nak az évi terv teljesítéséért az Autójavító Vállalat dolgozói A Somogymegyei Autójavító 1 kos teljesítményét fokozza, noveni- Vállalat dolgozói dacolva a hideg beiben 150 százalékra teljesítette téllel, becsülettel harcolnak az üzem normáját. Horváth József autósze- évi tervének teljesítéséért. A tél j relő megfogadta, hogy 120.-6 szá- beálltával sem riadtak vissza a ne-' kézségektől, hanem még jobb mun­kával. a termelés fokozásával har­colnak ötéves tervünk teljesítésé­ért. Az üzem vezetősége az egyes au­tóalkatrészek beszerzésénél komoly len kulák sem szerepelt a nyílván- j be a hátralékot, amíg nem „rende tartásiban. A tanács és a pártszer-1 ződik“ az ő ügye. Magyarul: arra je volt, szintén beférkőzött a tszcs be. Ko’etár János (földtulaj­donos, darálós szintién tszcs-tag. Bödő Mihály volt kocsmáros, boltos, Zsalákó István volt vegyes- kereskedő, a tanács és a pártiszer­vezet jóvoltából befészkelték ma­gúikat a tszcs-be. Fplsztör János, a volt 200 holdas kulák az Erdő- gazdasági Egyesülésnél „dolgozik". M'ndezek után nem vé étien tehát, hogy a község nem teljesíti a tervet, ,s a kulák ok hangja érvényesül a dolgozó parasztoknál. Nem vélet­len az sem, hogy Lombos István nyilvántartó Koletár Jánosoknál, a kulák vejénél lakik és ezért a kulákot egyszerűen „kifelejtették" a nyilvántartásból. . A ’-ártszervezet vezetői — de tagjai is - - súlyos mulasztást kö­vettek el, amikor szemethunytak az opportunizmus, a tanács rossz munkája felett. Sőt maga a párt- titkár is hozzájárult a- kulákmente- getéslhez. A járási szervek vonják felelősségre az opportunista, ku- iákroemtegető vezetőket, ne en­gedjék, hogy a kuláko'k fondorla­tos módon kibújjanak a közteher­j javaslatokkal, újításokkal igyekez­tek pótolni. A dolgozók egész év­ben kiváló munkát végeztek. Ezt fényesen bizonyítja az, hogy évi tervüket november 30 ig 93 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói novemberben 136.2 százalékos átlagteljesítményt értele el. Sztálin elvtárs születés­napjának 73. évfordulója tisztele­tére szocialista fogadalmat tettek. Rajnai Jerő esztergá'yos vállal­ta, hogy eddig elért 139.4 százalé­zalékos teljesítményével szemben 125.6 százalékos teljesítményt ér el, fogadalmát túlteljesítve, 134 szá­zalékra teljesítette normáját. Kordé János autószerelő váJalta, hogy 114 százalékról 118 százalék­ra fokozza teljesítményét, vállalá­sát túlteljesítve 125.2 százalékra teljesítette normáját. Az üzem doSgozóinaJc 85.7 százaléka van parosversenyben, becsülettel harcol a pártnak adott szó valóraváltásáért. Az üzem pártszervezete és az üzemi bizottság segítse még foko­zottabban a dolgozókat fogadalmuk teljesítésében. Jutalmazza és nép­szerűsítse az élenjáró dolgozókat. Dekádonként írják k'i a dolgozók neveit, elért eredményeit a ver- senytáblára, ez még jobb eredmé­nyűt elérésére serkenti őket. Az élenjáró dolgozók adják át tapasz­talataikat, munkamódszereiket a ke­vesebb szaktudással és gyakorlattal rendelkező fiatal munkatársaiknak, hogy ők is túlteljesíthessék normá­jukat. viselés alól. Sürgősen teremtsenek rendet Szentgálosikéren. r r A csurgói Uj Elei tsz zárszámadásra készül A csurgói Uj Élet tsz azok közé -a termelőszövetkezetek közé tar­tozik, ahol a közös vagyon nőve lesében a legjobb eredményt ór- ték el. A tsz vezetői s tagjai első feladatuknak tartották ai közös vagyon növelését, Sok vita voi a csoportban arról, hoigy mive. kezdjek: a növénytermeléssel vagy az állattenyésztéssel. Egyesek i növénytermelés, mások az állat tenyésztés mellett foglaltak állást Füstös elvtárs, a tsz elnöke az ál lattemyésztést javasolta, mert tud ta, hogy a község inegyesz-srte hí­res volt állattenyésztéséről és csoport tagjainak nagyrésze kitűnő állatokat nevelt. Fekete eilvtárs, a csoport jelenlegi elnökhelyettese is az állattenyésztést javasolta. Va '.amennyien csatlakoztak a javas­lathoz. Nem ment minden simán a kez­detben. A tagok ©gyrés’ze a beié' pés előtt eladta jószágait, a má sik része visszatartót*.« a háztáji gazdaságában. Egy évvel ezelőtt, am'kor a zárszámadást 'készítet­ték, mindössze 16 darab lovuk volt. A pártszervezet és a tsz vezető­sége nem adta fel a harcot. Szívós felvilágosító munkát végeztek a tsz tagjai köz »ft hogy felesleges állatállományukat vigyék te a csoportba. A csoport tagjai megfogadták a pártszervezet tanácsát. Állandóan emelkedett a- közös állatállomány. Vettek is ál­latokat. A csurgói tsz csakhamar híressé vált állattenyésztéséről. Különö'S'en nagy jövedelemre tét tek szert a tenyész4.1'l-atok nevelé­sével. Most, amikor egy év' munkáját teszik mérlegre, látják, hogy zz állattenyésztés egyéves terve si­kerrel zárult. Tavaly még nem volt közös tehénállomány, ma 64 darab van, köztük 40 darab törzs- ' köny vezeti, minőségi állat. Ta­valy 16 ezer forint értékű te­nyészállata volt ei tsz-nek, ma 293.843 forint az állatok értéke. Igásállat 16 darab volt 49.700 fo­rint értékben, most 48 darab van 153 300 forint értékben. 44.000 fo­rint értékű növendé'káJllat volt ta­valy, az idén 165.531 forint a nö­vendékállatok értéke. Tavaly mindössze 13 darab hízó volt, az idén állandóan 80—100 darab ser­tés hízik. A hizlalást úgy ütemez­ték be, hogy havonta 20—25 darab kész hízót tudnak szállítani. Egy­részt ebből teljesítik az állam irán­ti kötelezettséget, másrészt ebből pénzelnek a csoport Ragjai. — Je- 'cnleg is 102 darab hízónk van — mondja Fekete elvtárs. — De a beadás céljára hizlaltunk 40 da­rab libát és 20 darab kacsát is. Hogyan biztosították * férőhelyet az állatállomány számára? — Ez sem volt könnyű feladat —- mondja Bogdán Ferenc elvtárs, a tsz agronómusa. — Építcibrigá- dot alakítottunk, amely egész év­ben az építkezéssel foglalkozott. Az építkezést nagyrészt saját erőnkből oldottuk meg, hogy ezzel s növeljük a közös vagyont. Egy év alatt rendibehoztuk a 400 férő­helyes sertéshizlaldát és fiaztatót. Emellett egy 60 férőhelyes sertés- fiaztatót és egy ugyancsak 60 té r ölhelyes tehénlistállót építettünk. Szép eredményt értek cl a nő- v én y tenni e 1 éab e n is. Jelentősen növekedett a búza-, burgonyater­més hozama. Búzából 12.40, bur­gonyából pedig 50—60 mázsa, ter­mett holdadként. Jelentősen növe­kedett a tagok jövedelme is. Most készítik a mérleget. Az eddigi számítások szerint 3 kiló búza, 3 kiló burgonya, 8 deka cukor, egyéb termény és 3 forint jut egy mun­kaegységre. A csurgói Uj Élet tsz vezetősége nincs megelégedve ezzel az ered­ménnyel. Eddig a közös vagyont növelték, ami a legfőbb biztosíté­ka a tsz további fejlődésének. Az Idén aránylag kevesebbet osztanak ki, mint tavaly. — Sokat tettünk -- mondlja Fekete elvtárs —, de ez még nem elég. Hibákat is követtünk el. Amikor láttuk, hogy szépen fejlő­dik szöve'kezetünk, felütötte fejét az önelégültség. Mi vezetők sem voltunk elég következetesek. Nem vontok felelősségre a mulasztókat, nem eszközöltük velük szemben a munkaegységlevonást. Ez oda ve zeteft, hogy a három növényter­melő brigád 114 tagja -közül na ponta 30—35-en vpttelk reszt a murikéban. Már tavasszal nem tel­jesítettük a tervet. A négyszeri cukorrépa-kapálás helyett csak háromszor kapáltunk. A három­szori kukoricakapálás helyeit egy-' szer, ezt is kézikapával végeztük el. A munkából való hiányzás meg­bosszulta magát. Molnár Sándor és felesége most méltatlankodnak, mert kettőjük­nek csak 326 munkaegységük van. De amikor a legnagyobb munka volt, akkor a háztáji gazdaságuk­ban tcltött-ék el 3' napot, gondol­va, hogy a csoportban nélkülük is megy majd a munka. Ugyanígy volt Kurucz Mihály is, és még jónéhányan, akik arra spekuláltak, hogy ha nem lesz a csoportban, akkor majd lesz oda­haza. A vetést most is késen fe­jezte be a tsz. A betakarítással még most sem végeztek. Három hold nyári ültetésü burgonyájuk még a földben van. Ennek összege is szétosztásra került volna. A ko­rábbam kiszedett burgonya is még kint van a mezőn, egyirésze már megfagyott. Kint van még 15 hold tartó répa, amit silózásra szántak. 45 hold kukoricaszárat meg a mai napig sem vágtak le. A 4.5 vagon burgonya, ami még kint van a me­zen, szabadpiaci áron számítva 90 ezer forintot jelent. Munkaegysé­genként 2.60 forintot. így nemcsak 3 forintot oszthattak volna, ha­nem 5.60-at. Például Szabó József kocsis, aki 327 munkaegységet szerzett, 840 forinttal kapott volna többet. A 45 hold kukorica,szár le silózva 15 hold tarlórépával, 25 számosállat egész téli takarmány­szükségletét biztosította volna. Ezek a mulasztások nagymérték­ben befolyásolják az idei jövede­lemelosztást. Mindez arra figyelmezteti a tsz ve. zetőségét és tagságát, bogy a zár­számadáskor élesen vessék fel eze­ket a hiányosságokat, személy sze­rint bírálják azokat, akik a legna­gyobb munkáik idején távol marad­tak a csoporttól. Vessék fel bát­ran a vezetőség hibáját is, csak így létez biztosítva a jövő gazdasági évben a tsz egészséges fejlődése. A tnbi leg fagy or dolgozói 102.5 százalékra teljesítenék évi nyprsgyórtási tervüket Megyénk egyik legjelentősebb ’ dóbrigádolk megújították november téglagyára a taibi téglagyár. Kor-, havi felajánlásaikat és azóta is szerű gépeik könnyítik meg a dől- i napról-napra teljesítik. A -minden gőzeik munkáját, teszik lehetővé, i munkaterületet átfogó munkaver. hogy n'apról-napra nagyobb meny- seny vitte előbbre a íervteljesítést nyiségű tégla gyártásával járuljon. az'üzemiben. Novemberiben 2 szá- hozzá hazánkban, a szocializmus j zalékkal többet termeltek az éves mielőbbi felépítésiéhez. Az új mó- j tervhez viszonyítva, mint október - don való termelés állandóan for | hen, annaik ellenére, hogy ékkor málja a dolgozókat. A modern már az időjárás viszontagságaival technika alkalmazása magával ra-jis meg kellett küzdeniük. Decem- gadja az üzem dolgozóit, s egyre ] berken— ahogy közeledik Sztálin öntudatosábban, a munkaidő mind jobb kihasználásával küzdenek azért, hogy tervüket túlteljesíthes­sék. A fejlődő munkave,rsenylben ha­tárkő volt a Nagy Októberi Szó cialista Forradalom évfordulójának tiszteletére indított -murJkaverseny. A brigádok jelentős felajánlásokat telítik tervük túlteljesítésére, A behordó brigád vállalta, hogy napi elvtárs születésnapja — tovább nö­velik eredményűket és 8-án már a 12-i tervükön dolgoztok.-Ebben a hónapban bevezették az égetőknél a jól bevált munkamódszert, így a szállító brigád is 7 napos munkahetet tart. Ennek eredmé­nye már az első vasárnap bekövetkezett, mert 30.000 tervén felül 1000 darab téglát hord' t£g}a egy na,pP,a] előbb jutott el l — _1 .— t —C r1 „ 1 i—— n X — , — — — ——i (1- a . — 14 /X . be . Fogadalmukat november hó minden napján valóraválfották és a havi tervet 108 3 százalékra te-1- jesítetíéjk. Ugyanolyan lelkesedés sei váltotta valóra fogadalmát a kihordó -brigád is, melynek tagjai terven felül napi 2000 tégla kihor­dását ajánlották fel. Havi átlagtel­jesítményük 114.7 százalék volt. A lelkes verseny tette lehetővé, hogy az egész üzem november havi tervét 114.7 százalékra teijjesítette. az építkezés helyére, mint eddig, amikor csak hétköznap szállítot­tak. Ezen túlmenően segítséget nyújtanák a vasútnak Í9 a kocsi- forduló meggyorsításában. A tahi téglagyár jelenleg me­gyerik Legjobb munkahellyé. Ezt bi­zonyítja a szép selyamzászló, me­lyet a Téglagyári Egyesülés aján­dékozott az üzemnek. Kiváló dol­gozói vannak, olyanok mint Ka caravek F'erenc elvtárs, kihordó ibrigádvezető, aki novemberben 114.7 százalékos teljesítmény el- A szilárduló munkafegyelem, az érését tette lehetővé brigádja tag- igazolatlan mulasztások megszün- j jni .számára a munka jó mégszer- tetése. a munkaversenyben való j vezésével, vagy Kersncr István részvétel meghozta- gyümölcsét a vezető égető, aki munkájával, ma. tahi téglagyárban. Nyersgyártási éves tervüket Október 31-én 102,5 százalékra teljesítették. * A novemberbeai elért jó ered­mény még jobb munkára serken­gajartásával példát mutat munka­társainak. A feladat most az, hogy az éves terv határidő előtti befejezésének biztosítása mellett jól megszervez­tette a dolgozókat és most 'niar í zék az üzem vezetői a jövő évi minden erőt arra összpontosíta-1 terv előkészítését mind műszaki­nak, hogy égetési tervüket a világ lag, mind szervezetileg, hogy a jö- dolgozóin-ak nagy vezére, Sztálin vő hónapban meginduló földlkiter- elvtárs 73. születésnapjára hiány-, melés valóban a jövő évi terv talanuí teljesr'-sék. A ki.- és beihor.. teljesítésének záloga legyen, A BCG-védőoltások elő egítik a tbc megelőzését A fertőző betegségek, köztük a tuberkulózis megelőzésében is nagy szerepet játszanak a védőol­tások. Sok évtizedes tudományos vizsgálatok eredményeképpen ha­zánkban is alkalmazzák az úgyne. vezeti BCG (bacillus caümette- guérin) védőoltásokat. Lényegesen kisebb a gümőlkóro-s megbetegedések airányszáma azok között, akik védő oltásban része­sültek. Szükséges, hogy mindenki, aki fertőzésen még nem esett át, részesüljön BCG oltásban. Elsősor­ban az újszülötteket kell beoltani. Védőoltásban kell részesíteni azo­kat a gyermekeiket, akik olyan környezetben élnek, ahol ki van­nak téve a fertőzés veszélyének. Be kell oltani az ipari tanulókat és “hasonló életkorú más tanuló­kat, s azclkat az egészségügyi dol­gozókat, akiknek a foglalkozásuk alkalmat ad fertőzésre (tüdőbeteg- osztályok, gondozók egészség- ügyi dolgozói). A Szovjetunióban is nagy siker­rel alkalmazzák a BCG védőoltá­sokat. Hazánkban 1948—49-ben négy és félmillió embert vizsgáltak meg a tbc fertőzöttség szempontjából. Az 1948—49. évi nagy oltási kam­pány idején 1,700 000 ember ka­pott hazánkban BCG védőoltást. Azóta az újszülötteket 'kívánságra beoltják. Ma már 80—85 százalé­kuk részesül védőoltásban. A BCG oltás 3—8 évig relatív védettséget -biztosít a tbc ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom