Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287 szám

SOMOGYI NÉPLAP ü • >«MM9SMMNSW» ««r i Szép jövedelem a jó munka jutalma A * DECEMBERI kora estében I holdas parcellákon nem lehet a nagy pelyhekben hullt a hó és mint\ nagy mezőgazdasági gépeket jól ki- va-iaiw fehér szőnyeg takarta bei használni, az egyes lóval vagy te. az egész vidéket. Ziniány községben, hénfagattal pedig nem tudnak ala- ünnepélyes hangulat uralkodott. AI pr.s tulnjművvléV végezni, fdu minden részéből férfiak és A gazdag jövedelemből szépen asszonyok vidám beszélgetés köz-\ jut egy.egy munkaegységre a cső­ben siettek az utcákon. A legtöbbeni portagoknak. A boldogság, a meg tszcs.tagok, de egyénileg dolgozó (légedén sugárzott az arcokon, mi­parasztok is jónéhérnya.n vol. tak köztük. Mindannyian egy irányba, ajszcs irodája felé. tartót, tak. Valóban ünnep volt a faluban a Béke tszcs zárszámadása. — Mi­lyen eredménnyel zárja, le az évet. a csoporté — kíváncsiskodtak Papp József, Zalaitá János és a többi egyéni gazdák. A csoport kultúrhelyisége hama­rosan benépesedett. Mindenki ér­deklődve hallgatta Farkas József tszcs elnökhelyettes gazdasági be. számolóját; — Termelőcsoportunk « múlt esztendőben. 2d családdal. 310 holdon gazdálkodott, ma, a zárszámadás kihirdetésekor már 17 család, 510 hold földön dolgozik a Béke-csoportban. Majd. rámutatott, hogy a fagykár és az aszály elle­nére is jó terméseredményt, értek cl, ami bizonyltja a közös gaz­dálkodás hatalmas előnyét az egyé. ni gazdálkodással szemben. A GÉPI MUNKÁT és a tagság jó munkáját dicséri az, hogy a rossz időjárás ellenére, búzából 10.5 mázsa, rozsból 10 5 mázsa, ár­pából 12 mázsa, zabból 11 mázsa, kukoricából 15.65 mázsa, burgo. nyából 94.66 mázsa termett átlagholdanként., hangsúlyozta be. számolójában Farkas elvtárs. Ezek- nek az eredményeknek a hallatán fel. villantak a jelenlévő egyéni gazdák szemei is, szinte látni lehetett raj. tűk, hogy érzik: közösben van az erő. Nekik, egyéni gazdáknak jóval kisebb volt a termésátlaguk. De ez érthető is, mert fél holdas, meg egy k< r-az elnök kihirdette, miből meny nyi jut munkaegységenként. A zár­számadásnál először is szón előtt tartottuk a szövetkezeti vagyon továbbfejlesztését — mondja Far- kas elvtárs.-—Ezért az üzemi alap. ha 82.000 forintot, a szövetkezeti alapba 112.167 forintot helyeztünk. Az állami kölcsönt is rendeztük, saját erőnkből kifizettünk 65.800 forint adósságot.. Az összjövedelem, bői egy-egy munkaegységre jut ke. ny ér gabonából 3.78 kiló, árpából 23 deka, kukoricából 1.98 kg, bur­gonyából 2 kg. takarmányrépából 3.88 kg, szénából 22 deka, alomszal­mából 1.81 kg, silótakarmányból 2.46 kg. lőrékből 30 deka, máikból 47 deka., cukorból 26 deka, kész. pénzből 4.14 forint. HA A TERMÉNYEKET sza­badpiaci áron számítjuk, akkor több mint 40 forintot tesz ki egy- egy munkaegység után a jövedelem. Ezek szerint tehát egy olyan tag, mint Szíjártó János, aki 289 mun. kaegységet szerzett becsületes mun­kával, márciustól eddig 11.560 fo. rintot keresett, amely havonta 924.80 forint jövedelmet tesz ki. Ha összehasonlítjuk egy olyan cso­porttag jövedelmét, ak i YnásoébniCi~ gával dolgozott, egy 16 holdas egyé­ni gazdáéval, aki harmadam gával dolgozott a következőket látjuk: Farkas József és felesége 425 mun. kwegysége után haza vitt 16 mázsa kenyérgabonát, 129 kiló árpát, 850 kiló kukoricáit, 850 kiló burgonyát, 110 kiló cukrot, 1650 kiló takar, mányrépát, 2143 forint készpénzt. Szabadpiaci áron számítva a tér- < rnényt, az évi tiszta jövedelműi. 17.000 forint. Bizdei János 18 holdas egyéni gazda harmadmagával dolgozott egész éven át és tiszta jövedelme maradt 4000 forint, ha szabadpiaci áron számítjuk terményeit. Ezek a példák is világosan igazolják, hogy sokkal jobb a közösben dolgozni, mint egyénileg. A csoport állatállománya is szé­pen fejlődött, A kezdetkor még cs-io- pdn 13 lovuk volt. Most 23 darab ló, 4° darab szarvasmarha, 178 da. rub sertés, 227 darab baromfi képe zi a csoport állatátomángát. Az ál. latok áttéleltetéséröl már jóelöre gondoskodott az intézőbizottság. Idáig mintegy 350 köbméter siló to­kormányt készítettek. Ezenkívül az állatok részére tartalékolnak 11.56 mázsa szénát. 300 mázsa ta­karmányrépát, 19 mázsa zabot, 17 mázsa korpát, 227 mázsa kukon, cát, 70 mázsa burgonyát. Az állat­állomány továbbfejlesztése érdeké­ben állandóan építkezik a csoport, istállókat és ólakat. Építettek egy 20 férőhelyes sertés,fiaztatót, 500 férőhelyes tyúkó/at, 120 férőhelyes libaólat. A csoport eredményeiről elismeréssel beszélnek az egyénileg dolgozó parasztok is. RONGA FERENC. 8 holdas egyéni gazda elmondotta: — Én már hosszú idő óta figyelem a cso­porttagok munkáját és meggyőződ tem róla hogy nagyszerű eredmé. nyékét hozott a közös munka. A többi jelenlévő egyéni gazdák is úgy érezték, mintha már idetartoz­nának a csoport nagy családjába. A csoport tagjaival együtt öröm­mel ünnepelték a csoport sikeres esztendejének záráestjét. Az idő már jó benyúlott az cjtszalcába, mire az értekezlet végétért... Az utcák újra benépesedtek, sokáig lő­hetett hallani, ahogy a hazatérők a csoport eredményeiről vitatkoz­tak. Vo.zz.rczp, 1952. december 7. Javítsák meg a begyűjtési munkát Nagyatádon A KV november 29-i ülé­sén Gerő elv'cárs a beszámolóid; ban foglalkozott a mezőgazdasági termeléssel Megállapította, bogy a mezőgazdasági termelés 195-' ben jóval elmaradt az ipar fejlődé­se mögött. Felhívta a figyelmet a begyűjtés, ben (fennálló fogyatékosságokra.!. Csak egy község begyűjtési mun­káját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunknak milyen nagy károkat okoz a beadási terv a-emteljesítélse. Nagyatádon pl. a* vezetők kö­zött Is igen elterjedt az aszályról és a fagykárról szóló nézet. Ma­guk a tanács vezetői úgy gon­dolták, hogy a beadási tervet nem lehet teljesíteni ezért lazán ke­zelték a begyűjtést. Ez okozta, hogy a község kukoricából 53, nap­raforgóból 22, burgonyából pedig 66 százalékra teljesítette csak a be. adást. A tanács vezetőinek lélektelen, bürokratikus munkáját súlyosbít­ja, hogy még most sem tanultak, a lemaradás ellenére sem gyorsí­tották meg a begyűjtés ütemét. A vezetők maguk sincsenek tisz­tában a beadási terv teljesítésének fontosságával. .— ,,És ha pártiunk, cionáriusaink előtt nem világos, jni't jelent népgazdaságunk számá­ra az idei fagy- és aszálykár, úgy *iég kevésibbé vannak ennek tuda­tában az egyszerű emberek, akik azít látják, (hogy a fagy és aszály ellenébe az üzleteid tele vannak áruval, élelmiszerekkel és ipar­cikkeikké]. Az emberek ezt termé­szetesnek veszik." — mondotta Gerő elvtárs. A nagyatádi tanács vezétői ugyanebbe a hibába esték Elfeledték, hogy az idei árubőság onnan van, hogy népi kormányunk az előző években. előrelátóan ■ gyűjtött, így jelentős tartalékok­kal rendelkezünk. Fokozzák ii begyűjtés ütemét November 29-ig, egy hét alatt, mindössze 313 mázsa burgonyái, 25 mázsa kukoricát gyűjtöttek be Nagyatádon, ami azt jelenti, ha ilyen „ütemben" megy a begyűj­tés. akikor a burgonyabegyüjtéshez 69, a kukoricabegyüjtéshez pedig 253 napra volna szükség, hogy a tervet teljesítsék- A tanács nem szorgalmazza a begyűjtést, arra- számít, hogy majd „jövőre" telje­sítik hátralékot. A község tervteljesítése még a járási átlagon is alul van, pedig a járásra sem lébet mondani, ITogy „siet a tervteljesíiéssel". A ta rácsnál azj sem tudják megmonda ni, hány gazda teljesítette a be­adást, mert a nyilvántartásokat még nem vizsgálták felül. Ormai István tanäcselnökihelyettes el­mondja, hogy az elszámoltatást az utca végén kezdték és házról-ház- ra jártak, olyanoknál is voltak, akik már eleget teiték kötelezett­ségüknek. Nem sokat törődik a begyűjtéssel Ormai István, he­lyette egy párszor a borospöhár fenekére néz, „fáradalmait" ivás- sa] piheni ki. Vonják Felelősségre a kulákokat Keveset törődnek a tanácsnál azzal is, hogy a kulákok szabotál­ják a beadást. Pedig ha a kulá- koklkal beadatnák a hátralékot, ez maga több vagon kukoricával, burgonyával növelné a község eredményét. Rozik Ferenc ikulák pl, két tőbe né t pusztította el szándékosan, beadásának nem tett eleget, legjobb barátságban van Ormai István tanácselnökhelyettes­sel, aki szívesen ad segítséget a kuiáiknak. A kulákok,nak a burgo­nya- és sertésíhátralékuk után ki­vetett 70 ezer forint kártérítést még a mai napig sem hajtották be. Arrai hivatkoznak, hogy 15 napi „felszólítási határidő" megjár ne­kik. Az ilyen osztálybékés politi­ka mellett nem csoda, ha a kulá­kok inkább elrejtik terményeiket, mentsem teljesítenék a beadási kő telezettséget. Tojásból mindössze 62, baromfi­ból 73 százalékra teljesítették a beadást. Még ma sem tudják meg­állapítani, hogy baromfiból és to­jásból kik vannak hátralékban. Hízotts,értés,bő! 59, tejből 78 százalékra teljesítették a be­adási tervet, pedig ezeknél nem hi­vatkozhatnak a „fagykárra", sem az „aszálykárra". Valljon mivel madvarázzák ezt? Itt csak az a magyarázat lelhet, hogy nem tö­rődtek a beadással. Sürgősen sza­kítani kell eddigi bíinös, hanyag, lélektelen munkájukkal. Le ked leplezni az 'ellenséget, a kulákokat. Érvényesíteni kell a törvényt, az állami fegyelmet. Adjanak segítséget a tanácsnak Rövid idő, mindössze 25 nap van hátra, amikorra a beadási ter­vet részleteiben is 100 százalékra kell teljesíteni. Kapcsolódjon bele a munkába a tanács minden dol­gozója, használjanak ki minden le­hetőséget, mert a beadási terv tör­vény, azt minden körülmények kö­zött teljesíteni kell. Aki ezt a mun­kát elhanyagolja, az a dolgozó nép törvényét rúgja fel, a nép ellensé­gévé válik. A pártszervezetre, különösen a csúcsbízottságra vár nagy feladat- Ilászti János elvtárs, a csúcsbi­zottság titkára állítsa munkába az alapszervezetet, követelje meg a munkát. A járási pártbizottság és a járási tanács az eddiginél foko­zottabban segítse a községi ta­nács és a pártszervezet munkáját. Vonják felelősségre a vezetőiket, ne nézzenek el hibáik felett. El kelj érni, hogy Nagyatád, mint a járás székhelye, kiköszörülje a be­csületén esett csorbát és az élen­járó községek közé zárkózzon fel Alkalmazzák ez új módszereket a bárdibükki állami gazdaságban! Állami gazdaságainknak — a| A fejlett módszerek terjesztésé- szovjet szovhozok példája nyomán j nek elhanyagolása következtében — a dolgozó parasztság és terme- lőszövetkizetek előtt, mint mintagaz- dasúgóknak példát kell mutatniuk a termelésben. Nemesített vetőma­got kell termelniök, az álattenyász tésnél az új módszereket széles kör­ben alkaimazniok és azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket elérnek át kell adniuk a mezőgazdaságnak. De különösen nag.y feladat- hárul állami gazdaságainkra a munka he­lyes megszervezése, a minél olcsób­ban való termelés terén is. A bárdi- bükki állami gazdaságnak már kö­zei .9 ezer holdas birtoka van. szőlő- és gyümölcstermeléssel is foglalkoznak, de a fő termelési ág ma még a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ebbon az évben a gazdaság ért el eredményeket. Ál- lat'áll-cmán.va jelentősen megnöve­kedett. Azonban súlyos hibák is vannak. A növénytermesztés Fejlődése jó­val elmaradt a kitűzött t.rvfelada- tok mögött, de alul maradt a me­zőgazdasági termények hozama az 1951 évi átlagnak is. Éjinek okai részben abból eredtek, hogy a fagy­éi az aszálykár rendkívül sújtotta a gazdaságot. Búzából 6.46 mázsa átlagot értek el holdanként a ki­tűzött 11 mázsa tervvel szemben. Rozsból 6.78 mázsa, árpából 7.75 mázsa, zabból 3.45 mázsa holdan- énti átlagot takarítottak be. Nemcsak az aszály- és fagykár okozta az alacsony termésátlagot, hanem elsősorban a földek rossz termőállapota és az. hogy nem al­kalmazták az új agrotechnikai mód szereket. Például azon a fö'dterüle- ten, melyet már az alakulás óta művelt az állami gazdaság, alkal­mazta a műtrágyázást, a kereszt- soros vetést, búzából 9 és fél mázsa termett holdanként. Ugyanez a helyzet a rozstermésnél és a kuko­ricánál. A gazdaság .vezetőség0, az agronómusok nem terjesztették cl az újat, nem tanították, meg a dol­gozókat és ez meglátszik az ered­ményeken Legnagyobb részben ez okozta, hogy a gazdaság nem telje­sítette a tervek:t, hogv- a három­negyed évbem 2 millió forinttal ká­rosították meg az államot. kukoricából 3 ék fái mázsa volt a termésátlag, ugyanakkor a gazda­ság annyi bért fizetett ki a dol­gozóknak. mintha 25—30 mázsát termeltek volna. Ezenkívül nagy- kárt 0koz az alacsony termés azzal is. hogy az állatok számára szük­séges takarmánymennyiséget más­honnan keli biztosítani, Elmarad­tak a szőlő, és gyümölcstermesztés terén is a tervteljesítéssel. Az ál­lattenyésztésben a hozam szintén nem emelkedett annyit, amennyit a terv előír. A vezetőség nem fett meg mindent annak érdekében, hogv az állattenyésztés dolgozói el­sajátítsák és alkalmazzák a fejlett zooteohnikát. így a fejési átlag 5.5 liter, az istállóátlag pedig a 4.5 liter körül mozog. Jelentősen lemaradtak a tojást o- zam növelésével is, ennek követ- keztéb-n tojásból csak 18 .százalék­ra teljesítették a begyűjtési tervet, hátra vannak a tejbeadással is. A gazdaság tervteljesít-ésének elma­radásáért felelősség terheli a veze­tőséget. Meg kell szívlelniük Gerő elvtársnak pártunk Központi Veze­tőségének ülésén elmondott beszá­molójából: A hozam növelése a mezőgazdaságban most és a legkö­zelebbi evekben — a növény tér. mesztésben és az állattenyésztésben egyaránt — központi feladat A gazdaság vezetősége, a szak- emb rek, brígádvezetők, állatte­nyésztési dolgozók kövessenek el mindent, hogy az ezévi hiányossá^ gokat kiküszöböljék, hogy a jövő évben sokkal fokozottabb mérték­ben támaszkodjanak a fejlett tech­nika alkalmazására. A dolgozókat tanítsák meg új módon, eredmé­nyesen dolgozni, hisz ez döntően be­folyásolja a jövő évi terv túltelje­sítését. A pártszervezet folytai­én harcot az újnak az elterjeszté­séért. elsősorban a kommunisták mutassanak példát, harcoljanak az ellenség minden megnyilvánulásá­val szemben. Harcoljanak az 1953. évi terv sikeres végrehajtá­sáért. Fináy vereséget szenvedett a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában Párizs (MTI). Pinay francia mi-- rdszterelnök csütörtökön „kom­promisszumos" javaslatot gerjesz­tett elő rendkívül népszerűtlen adóügyi reformjaival kapcsolatban. Pinay közölte a nemzetgyűlésben, hogy kész az adóreform legkirí­vóbb intézkedéseit visszavonni, amenyiben a nemzetgyűlés meg­szavazza azt, hogy 1953 június el­seje után teljhatalommal intézze Franciaország pénzügyeit. Pinay javaslata pénteken dél­előtt került a nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottsága elé. A bizottság a miniszterelnöknek a pénzügyi telj­hatalom megadására vonatkozó ja­vaslatát elutasította. Az otthonban a gyermekek bőség es el átást kapnak és szakképzett óvónők gondoskodnak tanításukról. Fokozzuk a mélyszántás! és a silózási munkát állami gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságai kö­zül már néhány befejezte az őszi mélvszántást. Jól szervezték és végezték ezt a munkát a háromfai, vései és a somogytarnócai állami gazdaságok, ahol már 100 száza­lékra ‘befejezték az őszi mélyszán­tást. A megyei Tröszt november 26-i értékeléséhez viszonyítva, igen alacsony százalékemelkedés van állami gazdaságainkban az őszi mélyszántási terv teljesítésé­nél. Az alsóhogáti állami gazdaság­ban néldául mindössze 3 százalé­kot, a marcali állami gazdaságban pedilS 4 százalékot emelkedett az őszi mélyszántási terv teljesítése. De ugyanez a helyzet megyénk legtöbb állami gazdaságálban. Vontatottan halad a silózási munka is állami gazdaságainkban. Pedig a sílózás elengedhetetlen kö­vetelmény ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takar­mányt biztosítsunk állatállomá­nyunk számára. Az aszályos esztendőben kevés takarmányt tudtunk betakarítani, fontos, hogy minél több silótaikar- mányt készítsünk. Az állatok jó átteleltetéséhez tehát rendkívül fontos a silózási terv maradékta. lan teljesítése. Hiba az, hogy me­gyénk állami gazdaságai közül még egy sem teljesítette a silózási tervét. A silózásban első a marcali ál­lami gazdaság 79 százalékos telje­sítésével. A tengődi és az alsóbo­gát! állami gazdaságok a silózási tervet még 50 százalékra sem tel­jesítették. Az ilyen súlyos lemara­dásért felelősség terheli az állami gazdaságok igazgatóit, mert nem teremtették meg a feltételeket a silózási terv teljesítéséhez, ugyan­így, az őszi mélyszántási terv tel­jesítéséhez sem. E két igen fontos feladat végrehajtását az eddiginél sokkal nagyobb lendülettel végez, zék állami gazdaságaink, hogy a lemaradást behozzák és teljesít­sék a. tervüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom