Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287 szám

ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A szovjet szakszervezetek a munkavédelmi rendszabályok betartásáért A Szovjetunióban a szakszerve-1 vezni. A munkavédelmi bizottság zetek nagy segítséget nyújtanak a ; tagjai sztahanovisták, mérnökök és gazdasági vezetőknek a munkavé- í technikusok. A munkavédelmi bi-, delmi rendszabályok betartásában } zottság résztvesz a munkavédelem és betartatásában. A munkavédel- terveinek és a hozandó intézkedé­mi szervek fontos helyet foglal­nak el a szakszervezetek rendsze­rében, a szakszervezeti csoportok selk kidolgozásában, ellenőrzi, ho­gyan tartja be az igazgatóság a munkaidőre, szabadnapokra, sza­tól kezdve egészen a Szovjetunió badságolásra vonatkozó törvénye-. Szakszervezeteinek Központi Ta­nácsáig. Minden szakszervezeti csoport­ban társadalmi munkavédelmi meg­bízott van, aki a munlkatörvények, a balesetelhárítási és egészségvé­delmi utasítások és előírások be­tartását ellenőrzi. Felülvizsgálja a munkahelyeket, megnézi, kifo­gástalanok-e a gépek és egyéb mun­kaeszközök, rendben van-e a szel lőztető berendezés, jó-e a világí­tás, stb. A társadalmi megbízott ügyel arra, hogy a munkásokat el­lássák védőfelszereléssel. A mun­kavédelmi megbízott szabadidejé­ben tesz eleget kötelezettségeinek. Abból a célból, hogy a szak- szervezeti tagok széles tömegeit bevonják a munkavédelmi törvé­nyeik megvalósításának ellenőrzé­sébe, az üzemi szakszervezeti bi­zottságok és műhelybizottságok szemináriumokat szerveznek. A szemináriumi foglalkozásokon a hallgatók megismerik az alapvető munkavédelmi feladatokat. Minden olvan vállalat szakszer vezeti két, tanulmányozza az üzemi bal­esetek és szakmai megbetegedések okait és intézkedéseket tesz meg­előzésükre. Az egyes iparági szakszervezeti központokban külön osztály foglal­kozik a munkavédelmi kérdések­kel. Ennek az osztálynak a mun­katársai rendszeresen látogatják a hatáskörükbe tartozó vállalatokat és intézményeket. A munkavédel­mi ellenőrök kötelességei közé tar­tozik intézkedéseket tenni az eset­leges szabálytalanságok és fogya­tékosságok kiküszöbölésére, bizto­sítani a munkaviszonyok javítását célzó intézkedések végrehajtását. Az ellenőrnek a munkavédelmi szabályok megsértése esetén jo­gai van vizsgálatot folytatni és pénzbüntetést kiróni a vétkes sze­méltekre. A munkavédelmi, a bal­esetelhárítási és ipari egészségvé­delmi rendiszaíbályok betartásáért a vállalatok, hivatalok és intéz­mények igazgatóságai felelősek. Súlyos mulasztás esetén a szak- szervezeti ellenőrök jelentései r\“v?r SÄftsi ónul touuet foglalkoztat, köteles j ;ai. a munkások egészségvédelmét zóna munkavédelmi bizottságot szer­ják a munkások egészségvédelmét elhanyagoló vezetőket. Az uráli és ukrajnai hengerészek versenye Mocsarak helyén — termőföldek Két évvel ezelőtt még többezer hektárnyi mocsaras terület volt a kozelecki és bobrovicai kerületben. 1050-ben talajjavító állomást lé­tesítettek itt. Két esztendő sem telt bele és a mocsarak eltűntek. Helyükön termékeny rétek és szán­tók gyarapítják a kolhozok vagyo­nát. A Kozeleck kerületi , Sevcsenko” kolhoz hektáronkint 400 mázsa ta­karmányrépát és 50 mázsa jóminő­ségű szénát takaritott.be a termé­kennyé tett, ■ mccsártalanitott föld­jeiről. Ugyanebben a kerületben az ,.I:jics”-kolhoz először vetett a lecsapolt területen rozsot. A 35 hektárnyi. területről hektáronkint 15 mázsa termést takarítottak be. A kolhozok a XIX. Pártkon­gresszus határozatának megfelelően fokozzák erőfeszítéseiket a mocsa­rak lecsapolására. A kolhozparasz­tok a talajjavító állomások segít­ségével arra törekszenek, hogy az ötödik ötéves terv végére minden mocsaras területet meghódítsanak és megműveljenek. ,K. Liebkneclit”-gyár cső-iját. A dnyepropetrovszki hengeré- j yegére ^ előirányzott Magnyitogorszk a tervért A magnyitogorszki Sztálin-kchó- komibiinát kollektívájában lelkes visszhangot keltettek a XIX. Párt- kongresszus határozatai. A kombi­nát dolgozói újult erővel indultak harcba a nyersvas-, acél- és öntött­vastermelés fokozásáért. A 20-as kemence olvasztárai vál­lalták, hogy még ebben az évben 5 ezer tonna acélt adnák terven fe­lül az országnak és 100 ezer ru­belt takarítanak meg. Megfogad­ták, hogy határidő előtt érik el 1 az acéltermelésnek az ötéves terv színvonalát. •hengerműfcelyében Glikin művezető! szék levelet írtak az ura'i újítólc­műszaka kapcsolódott be elsőnek a hengersorok óránkinti teljesítmé­nyének emeléséért indított ver­senybe, amelyet a pjervouralszki „Sztáji'id'-gyár dolgozói kezdemé­nyeztek. Glikin műszaka az új módszer­rel. határidő előtt fejezte be tíz­hónapi tervét, többezer tonna csö­vet gyártott terven felül, közel 700 tonna fémet és 475 tonna tü­zelőanyagot takarított meg. Az ön­költség csökkentésével 743 ezer ru­bel megtakarítást ért el. Glikin mű’zaka nemrégiben ki­hoz, amelyben közölték e’határozá sukat, hogy évi tervüket Sztálin elvtárs születésnapjáig, december 21-ig befejezik, a hengersorok tel­jesítményét 6 százalékkal növelik és 15 százalékkal csökkentik a hen­gersorok megengedett állását. Csursznnov válaszlevelében kö­zölte, hogy brigádja elfogadta a versenykihívást. Az uráli hengeré­szek lehetőségeiket mérlegelve szin­tén vállalták, hogy évi tervüket de­cember 21-re befejezik, 8 száza­lékkal növelik a hengersorok tele­ki tményét és 22 százalékkal csők hívta szocialista munkaver. envre a: kentik a hengersorok megengedett pjervouralszki Csurszánov brigád- ‘ állását. Ennek érdekében átszervezik a ter­melési folyamatot és még követke­zetesebben alkalmazzák a korszerű technológiai előírásokat. Az olvasztárok kezdeményezését lelkesen támogatják a bányászok, kohászok, koxolómunkások, henge­részek és a kombinát többi dolgo­zói. A dolgozók munkaver senyét a kombinát pártszervezetei irányít­ják. Több mint 2.000 népnevelő vi­lágítja meg a kombinát dolgozói előtt az olvasztárok 'kezdeményezé­sének jelentőségét -s felhívják a munkásokat, hogy minél több és minél jobb minőségű acélt adjanak a hazának. B. Zsirnov: A lengyel népgazdaság fejlődése A_ Lengyel Népköztársaság 8 Lengyelország nemzeti jövedelme­év alatt az iparilag gyengén fejlett, a külföldi moiniopoltőkétől függő or­szágból iparát gyorsan fejlesztő, független országgá vált. A háború előtt a lakosság 61.4 százaléka élt mezőgazdaságból, 1950-ben már csak 45.75 százaléka. Az egy főre eső ipari termelés több mint négy­szerese a háborúelőttinek. Gyors ütemben fejlődik a nehézipar, az egész népgazdaság fellendülésének az alapja. Egész sor olyan gépet és iparcikket gyártanak az új Len. gyelországban, amelyet azelőtt kül­földről kellett behozni. Uj ipar­ágakat teremt a hatéves terv. A szocialista szektor uralkodó helyzetet foglal el a lengyel nép­gazdaságban. 1951-ben már 99.4 százalék volt a szo­cialista szektor részesedése a lengyel ipari termelésiben. A szocialista ipar évnegyedről évnegyedre növeli termelését. Az ezévi harmadik évnegyedben a szocialista ipar termelése 21 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a múlt év harmadik negyedében. A munka termelékenysége 1952 harmadik év­negyedében 14 százalékkal emelke­dett 1951 harmadik évnegyedéhez képest. A hatéves terv megvalósítása so­rán Lengyelországban hatalmas méretű ipari építkezés folyik. A lengyel állam gyorsan növekvő nemzeti jövedelmének mintegy 23 százalékát fordítja új gazdasága beruházásokra. A nemzeti jövede­lem már kétszerese a háborúe'iőtti nek. A nagy ipari építkezések között is első helyen áll Nowa Huta. az épülő hatalmas kohászati kombi­nát. Nagyjelentőségű alkotás a ezestochowai ..Bierut” kohászati üzem is, amelyben már tikészült hat Marbimkemence és az új hen- gerde. 1953-ban két nagyolvasztót helyeznek üzembe. A régi kohásza­ti üzemeket csaknem egytől-egyig kibővítik és korszerűsítik. Az ipar fejlődése lehetővé teszi a mezőgazdaság gépesítését. Egy év alatt 33 százalékkal emelkedett a traktorok száma. Növekszik a szocialista szektor a mezőgazdaságban is. A szántó­földek körülbelül 15 százalékát már közösen művelik meg a dolgozó parasztok. A mezőgazdasági ter­melés színvonala jelentősen maga­sabb a háborúelőttinél. Kulturális téren is hatalmas fejlődésre tekinthet vissza a népi demokratikus Lengyelország. A há­ború előtt Lengyelország lakossá­ginak 23 százaléka írástudatlain volt. A népi Lengyelország felszá­molta az írástudatlanságot. Egyre erősödik a lengyel nép erkölcsi és politikai egysége. A dolgozó tömegek egyre szorosabbá» tömörülnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt köré, amely Lenin és Sztálin útján vezeti a lengyel né­pet. Új emberek a romániai Sstálinvároshan A felszabadulás előtt repülőgé­peiket gyártottak az I. A. R. üzem­ben, amelynek helyén a háború pusztításai nyomán romok .marad­tak csak. A román dolgozók a Szovjetunió önzetlen baráti segít­ségével hatalmas, korszerű üzemet létesítettek az egykori repülőgép- gyár helyén, a - „Szov-RonrTrak- tor“-gyárat. 1946 októberében hagyta el az üzem kapuját az első traktor. Azóta, hat év alatt a Szov­jetunió állandó segítségével az üzem nagyon sokat fejlődött. A szovjet segítség lehetővé tette a kémények erdeje gomolygó ** füsttel felhöite be a gyár. udvart. Lázasan folyt a munlca a csepeli gyárban, Magyarország legnagyobb gépgyárában, A műhe­lyek között alkatrészekkel megra. kott motoros-targoncák közleked- tek. A vülanydaruk hatalmas acél- tömböket ■emelgettek és mkodtak. A gyárudvaron másodmagával szikár, feketesapkás középkorú fér­fi haladt át. A munkások hírét vették jöttének, kitódultak a rnűhe. lyekből és a legkedvesebb szavakkal üdvözölték a messziről jött vendé­get ■ — Moszkva, Lenin, Sztálin! Pavel Boriszovics Bikov. moszk­vai esztergályos — mert ö volt a vendég — abba a műhelybe ment, ahol Muszka Imre, a hírne­ves magyar esztergályos dolgozott. A két híres esztergályos kezetrá- zott, ismerkedett. Muszlca elmond­ta, hogy tanítójának tekinti Biko- vot. Az újságban olvasott rnunlca- módszereiről és ezek segítségével most 3—U normát teljesít naponta. Pavel Boriszovics szemügyre vet. te Muszka gépét és szerszámait. Közben nagy tömeg gyűlt köré­jük. A munkások félkörben körül­állták Muszka gépét és várako­zással tekintettek a csendesen mo­solygó moszkvaira. — Mennyi itt az esztergályosok vágási sebessége? — kérdezte Bi­kov. — A legjobbakc 60 méter. Muszka elvtárs csúcseredménye a 100 mé­tert is eléri — felelt az esztergá- lycsműhely vezető mérnöke, aztán ö is érdeklődött: — És Önöknél mennyi? —■ A mi gyárunkban a gyorsvá­gók átlageredménye 600—700 mé­Pavel Bikov látogatása Vörös Csepelen A Sztálin-díjas Borisz Polevoj cikke nyomán tér. Az én sebességem 1000 méter, tolmács fordított és a mű­helyvezető zavartan nézett körül, mert a vendég az idegen­nyelvű felkiáltásokból kihallhatta nemcsak az elképedést és csodálko. zást, de a hitetlenkedést is. Pavel Boriszovics folytatta: — Három héttel ezelőtt, elvtár. sak, új gépet próbáltam ki. Az az■ tán a gép! 1350 méteres sebesség­gel vágtam vele, de minden meg­erőltetés nélkül ám! A tolmács fennhangon mondta a számot. Bikov érezte, hogy sokan kétél■ kednek szavaiban. Beszélni kez­dett, megmagyarázta munkamód­szerét, elmondta, hogyan érte el a nagy eredményt. Miközben a tolmács szavait for­dította, Bikov megfigyelte., hogy egy idősebb munkás, szemében bi­zalmatlansággal nézegeti a kezét. Pavel Boriszovics tovább be­szélt, aztán megint a tolmács kö­vetkezett. Ekkor az öreg munkás odajött, megragadta Bikov kezét és mondott valamit. A tolmács zavar­tan hallgatott. A munkások bosz- szunkodva rángatták az öreg ka- bátujját. — Fordítsák le kérem, hogy mit mond — mondta Pavel Boriszo- vies. — Azt kéri, mutassa meg a ke­zét — mondta, kicsit szégyenkezve a tolmács. navel megérezte, hogy az -* öreg magyar nem hisz ne­ki. Egy pillanat alatt rájött, mit kell tennie. Elvette Muszka munka­köpenyét, saját zsebéből pedig ki- halászta a kést, amit magával ho. zott mintának. Egy perc alatt be­tette a gépbe, aztán annyit mon­dott csak, hogy most már nem fe­cseg többet, hanem megmutatja.. hogyan is dolgoznak a gyorsvágó szovjet esztergályosok. Dolgozni kezdett. Az emberek iz­gatottan figyelték gyors mozdula­tait. Bikov felegyenesedett és kér­te, hogy emeljék a fordulatszámot 300-ról 700-ra. — Hétszázra —* ismételte a mű­helyvezető. — Kezdetnek jó lesz 700. A. tömeg szájróLszájra adta: hét­száz, hétszáz. Pavel Boriszovics érezte a jelen­tőségét annak a pillanatnak, amikor ő, a szovjet munkás bemutatja munkamódszerét a magyar munká­soknak ebben a gyárban, amely nemrég még valami Weiss Manfréd nevezetű tőkésé volt. — Mennyi a maximális fordu­latszáma ennek a gépnek? — kér­dezte — Ezernégyszáz. — No, akkor állítsuk H00-ra. Viharos zúgás támadt. A mű­helyben már senki sem dolgozott, egymás hegyén-hátán szorongtak az emberek, felkapaszkodtak a- gé­pek tetejére, a létrákramindenki a szovjet esztergályos mozdulatait figyelte. — Ezt nem engedhetem meg. Szerencsétlenség történhetik. Ilyen még nem volt a technika történeté­ben — szabadkozott a műhelyve­zető. — A Szovjetunióban így dolgoz­nak, kezeskedem érte, hogy semmi baj sem lesz. A < műhelyvezető engedélyezte a kísérletet. Emelték a fordulatszá­mot. műhelyben néma csend volt csak a gép zaja hallatszott. Az alkatrész, amelynek elkészítési ideje az üzem normája szerint 80 perc, két és fél perc múlva meg munkálva Bikov kezében csillogott, majd kézről-kézre járt, mint va­lami csoda. Ekkor odalépett Bikovhoz a két. kedö, öreg munkás és azt mondta: — Köszönöm a leckét, elvtárs. Pavel kezetrázott vele és barát­ságosan kérdezte — Csak azt az egyet mondja meg, mit nézett a kezemen? — Én Amerikában dolgoztam és néha meghallgatom Amerika Hang­ját. Azok arról beszélnek, hogy a szovjet munkaeredmények — tiszta kitalálás. Azt is mondják, hogy a munkások helyett pártmunkásokat és mérnököket küldenek ki kül­földre. Hát én nem akartam, hogy öregségemre az orromnál fogva vezesseneli. Pavel felkacagott. Vele együtt nevetett Muszka Imre, meg a többi esztergályos, lakatos, marós. És vé­gül, kissé 'még szégyenkezve, elne­vette magát az öreg munkás is. — Mi mindent összehazudnak azok ott! —- mondta — No, ezután ne- kém is okosabb dolgom lesz, mint hogy őket hallgassam. — Erre ugyan már előbb is rá­jöhettél volna, Lajos bácsi — mondta valaki. a munkások körülvették ** kovot. Bi. — Mondja el, hogyan tanult meg ilyen jól dolgozni? — kérdezték. — A kommunista párt és Sztá­lin tanított rá — felelte. — Válaszát fordítás nélkül is mindenki megértette. És a műhelyt megtöltötte a munkások viharos tapsa, lelkes éljenzése. az öntödei munka teljes gépesíté­sei. Az üzemmel együtt nőnek az emberek is. Giurgiu Aurel öntödei művezető keze alól sokszáz kiváló szakmunkás -került ki. Ő vette pél­dául gondjaiba Dobriceanu Maria fiatal parasztlányt, aki még 1946- ban - Htt a távoli Gropníta köz­ségből (Iasi tartomány) a sztálin- városi üzembe. A művezető meg­mutatta a fiatal lánynak, mi lesz a feladata és azután nap mint np foglalkozott Dobriceanu Maria szakmai képzésével. — Nem kell megijedni a nehéz­ségektől! — bátorította Mariát, amikor észrevette, hogy valami- Wen nehézség már-már kedvét sze­gi. Tanulj csak szorgalmasan, nézz körül, minden részlegben sok falu­ról érkezett ifjúmunkás dolgozik. Körülötted mindenki fanul, képezd magad te is ... Dobriceanu Maria szorgalmasan tanult, állandóan képezte magát és mai a részleg legkiválóbb élmun- kásnője. A lánctalpkészítő részleg veze­tője, a 25 esztendős Bob Victor, a fe-iszabadulás előtt a hododí báró jószágait legeltette. Ma részlegve­zető és az üzem egyik legkiválóbb dolgozója. Állandó párosverseny­ben van Mares Ionnal, a 2. kemen­ce legkiválóbb olvasztárával. Nemcsak a közös célért folytatót* munka kapcsolja össze őket, ha­nem szoros barátság is. Mindket­ten dolgozó paraszt-család gyerme­kei. r.’riik a népi hatalomnak kö­szönhetik, hogy felszabadultak a szolgaságból és most mint kiváló szakmunkások járulhatnak hozzá a szocializmus építéséhez. Vasíle Dícu mérnök, 29 éves, az üzem forgácsolórészlegének ve­zetője, Tö-bb mint 15 évvel ez­előtt került az I. A. R. üzemhez. A kapitalista tulajdonosok szobát sepertetteik a 14 éves fiúval, rit­kán kerülhetett csak a gépek kö­zé, ahova annyira vágyott. Az or­szág felszabadulása, mint annyi dolgozó fiatal elölt, Vasile Dicu előtt is ragyogó távlatokat nyi­tott. A pártszervezet javaslatára az üzem vezetősége 1949ben a sztálinvárosi munkáspolitechniká­ra küldte. Két évvél később Kút községben az öreg Dicu boldogan újságolhatta falubelijeinek, h-ogy fiából mérnök lett-

Next

/
Oldalképek
Tartalom