Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285 szám

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1952. december 5, Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának feldolgozása a politikai alapismeretek tanulókörein A Központi Vezetőség határoza­ta a'l apján a párt oktatás minden form áj álban megkezdődött Sztálin elv társ új müvének és az SZKP XIX. kongresszusa anyagának ta nuiknányozása. A határozat jó vég- rehii'ijtáisa különösen nagy feladat elé állítja a párt és a DISZ politikai alapismeretek tanulóköreinek pro­pagandista szeminárium vezetőit es propagandistáit. Az alapismere­ték tanulókörein — és a tagjelölt tanulóik örökben is, amelyek ugyan­csak a kongresszusi anyagokat ta­nulni ánvózzák — olyan elv társak tanulnak, akiknek nincs tapaszta­latuk a tanulásban, politikai tájé­kozottságuk még csekély, Ez a körülmény e tanfolyam propagan­distáinak munkáját nagyban befo­lyásolja. A XIX. kongresszuson számos olyan n'aigyfontoisságú _új elméleti politika i kérdés vetődött fel, a,me' lyelkikel a propagandisták is most táláilkoznák először. De a kon­gresszusi beszámoló ismertetett kérdéseiről is igen csekély a ta­nulókörök hallgatóinak tájékozott­sága —• nem beszélve arról hogy a beszámolóikban számos olyan po­litikai fogalom merül fal, amelyek megértése nélkül, a beszarna1 ók elvi kérdéseinek a megértése is nehéz. Számolnunk kell tehát ezekkel a tényekkel, már a pro­pagandista szemináriumi foglalko­zásokon is, hogy azok a legtöbb segítséget nyújtsák a tanulókörök vezetőinek ahhoz, hogv élénk, közvetlen beszélgetések fo,rimájá­ban, magas eszmei színvonalon és ideológiailag, politikailag feltétle­nül helyes irányban vezethessék le tv foglalkozásokat. Ä kongresszusi anyagok megbe­széléséinél az a 'körülmény is in­dokolja. hogy mindenképpen bizto­sítsuk a beszélgetések sikerét, hogy az elvtársiak jórésze esetleg nem rendelkezik majd a szükséges iroda lommal, így tanulásuk na­gyobb résziben a' beszélgetéseken hallottakra épül. Mindebből kö­vetkezik tehát, hogy a tanulókö­rök propagandistáinak lelkiismeretes, gondos felké­szültségétől, módszereitől függ most e sősorban a körök fog­lalkozásainak sikere. Tőlük függ, hogy a tanultakat a körök hallgatói milyen eredmény­nyel tudják hasznosítani népneve- lemunkájulklban, mennyire tudnak hozzájárulni a kongresszus nagy­szerű eszméinek elterjesztésé­hez egész népünk körében. A propagandista szemináriu­mok foglalkozásaitól függ dön­tően ,hogy a tanulókörök pro pagandístái hogyan állják majd meg helyüket a kongresszusi anyagok feldolgozásainál. Miben segítsen a propagandistaszeminárium a tanulókörök vezetőinek? Természetesen elsősorban arra van szükség, hogy a tárgyalt kér­déseiket jói megértsék a propagan­disták, azokban eligazodjanak. Másrészt fontos, hogy már a pro­pagandista szeminárium segítse a pi opagandistákat abban,, hogy a kongresszusi anyagok feldolgozá­sa- ideijére bevezetett új módszert — a beszédek egyes részeinek fel­olvasása és megmagyarázása r*- helyesen tudjáik alkalmazni. A propagandista szeminárium- vezetők követeljék meg a propa­gandistáktól, hogy a foglalkozásokra kész beszél­getési vázlattal jöjjenek el. A vázlatokban dolgozzák ki azo­kat a kérdéseket, amelyeket fel­tesznek majd hallgatóiknak és je­löljék meg, hogy a feltett kérdé­sekre milyen választ akarnak kap­ni- A propagandista szemináriumi vita pedig altiban segítse a propa­gandistákat, hogy milyen módon érhetik el, hogy hallgatóik meg­értsék a tárgyalt kérdés legfonto­sabb részeit. E cél eléréséhez leg­jobban az segíti a propagandistá­kat, ha a propagandista szeminá­riumi megbeszélések módszere egyben mintául is szolgál a foglal, kozások helyes levezetéséhez. Az. első téma egyik kérdése: „Mivel érdemelte, ki n-épünk és nagy pártunk a „rohambrigád" megtisztelő elnevezést és ez mire .kötelez bennünket?“ E 'kérdés megbeszélésénél hejyes, ha beve­zetőként azt mondjak el a propa­gandisták, hogy miért kapta a Szovjetunió Kommunista Pártja a „rdfhiambrigád" elnevezést. Mond­ják el a propagandisták azt is, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Leninnel és Sztálinnal az élen, hogyan töltötte be a ,,ro- hűmlhrígád“ szerepét. A beszélge­tés során helyes megkérdezni, mennyire ismerik az elv társak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta a Szovjetunió harcait, eredményeit, hogyan segítették elő a kapitalista elnyomás és ki­zsákmányolás alatt élő népek fel­szabadításáért folytatott harcait. Vezesse rá hallgatóit annak meg­értésére, milyen hallatlan hősiesség és szívósság volt szükséges ahhoz, hogy a szov­jet nép ezt a harcát, magára­hagyva, ellenséges kormányok­tól körülvéve vívta. E kérdés vitájánál beszéljenek a propagandisták arról, mit tudtak a felszabadulás előtti időkben a Szovjetunióról, mondják el, hogy a felszabadulás óta eltelt évek során miből értették meg, hogy a Szovjetunió vallóban az egész vi­lág elnyomottjainak felszabadulá­sáért folytatott karc „rahaimfori- gá dija“. A továbbiakban a. beszélgetés során a'zt ismertessék a propagan­disták, hogy mivel érdemeltük kb hogy Sztálin elvtárs hazánkat is a viláigforrödalom „rothialmbrigád- jai“ között említette. E kérdés megbeszélésével eléri a propagan­dista, hogy megnőjön hallgatóinak öntudata, nemzeti büszkesége, hogy megértsék azt az alapvető megváltozott helyzetet, amelyet hazánk ma elfoglal a haladó né­pek táborában. Büszkén és öntu­datosan 'beszéljenek arról, mit je­lent az, hogy a felszabadulástól eltelt néhány esztendő alatt pár­tunk hősieis harca eredményeiként országunk kapital ista országból, szocializmust építő népi demokra- íikns országgá, elmaradóit agrár- országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Természetesen ne elégedjék meg a propagandista e nagyfon- toisságú tényék általános felsoro­lásával, Kérdezze meg hallgatóit arról, mennyire ismerik hazánk ipari és mezőgazdasági fejlődésé­nek számszerű eredményeit. Tud- ák-e például azt, hogy ■ nálunk a munka termelékeny­sége a háború előtti időszak­hoz képest 165 százalékra emelkedett. Ismerik-e, milyen mértékben nö­vekszik a mezőgazdaságiban "a szo­cialista szektorok aránya. Esetleg arról is beszéljenek, hogy saját üzemükben, járásúikban Vagy köz­ségükben milyen eredtoiényetk fe­jezik ki azit a hatalmas átalaku­lást, amelyen egész országunk ke­resztül megy. Ügyelni kell azon­ban a propagandistának arra, hogy e beszélgetés ne váljon öncélúvá, hanem segítse élő annak megérté­sét., hogy hazánk szocialista átala­kítása terén eléírt sikereink tettek arra méltóvá, hogy Sztálin elv­társ hazánikait a világ'forradalom ro’hianibrigádjai között említette. A propagandisía- szemináriumi foglalkozáson nagy figyelemmel beszéljenek ar­ról, hogy hazánknak ez a nagy megbecsülése milyen kötelezett­ségeket ró egész népünkre. A be­szélgetések keltsék fel a propa­gandisták felelősségérzését, hogy jó munkájukkal ők is milyen nagy mértékben segíthetik elő legfőbb feladatunkat: a felemelt ötéves terv teljesítését és különösen a döntő tervé,v negyedik negyedé­nek teljesítését és túlteljesítését. Mondják el a propagandisták sa­ját üzemük, vagy termelőcsoport- jrik termelési problémáit, beiszél- jenek airró,l, hogyan igyekeznek majd a kongresszusi anyagok meg­tárgyalását arra felhasználni, hogy hallgatóikat' jobb termelési ered­ményekre lelkesítsék. A propagan­distáikat is fűtse az a tudat, amit Rákosi elvtárs a XlX. kongresz- szusról tartott beszámolójában fe­jezett ki: „Sztálin elviéi snak e szavai bennünket még jobb munkára, még áldozatosabb, még meg feszítettebb és még sikeresebb küzdelemre köteleznek a szo- cia ista építés és a béke meg­védésének frontján“. Hangsúlyozzák az elvtársaik, hogy Rákosi elv-társnaik e szavai­ban a proietárnemzetköziség esz­méje is megnyilvánul, mert hi­szen a mi sikereink az egész vi­lág dolgozóinak harcát segítik és könnyítik meg. Nyilvánvaló, hogy a propagan­disták megtisztelő megbizatásuk- n-ak csak akkor felelhetnek majd meg, ha módszereiket állandóan tökéletesítik. Az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a pro­pagandistáiknak ügyelni kelly aa"- ra, hogy a kongresszusi anyagból egyszerre sokat ne olvassanak fel. Inkább rövídeibb szabászt olvas­son fel és utána saját szavaival bővítse ki és emelje ki a legfon­tosabb részeit és így indítsanak beszélgetést a tanulókörön. A kongresszusi -anyagok feldolgozá­sának szakaszában különösem fon­tos, hogy a propagandista szemi­náriumok vezetői rendszeresen látogassák a ta­nulókörök összejöveteleit, szá­moltassák be a propagandistá­kat arról, hogy milyen módszerrel ve­zették a foglalkozásokat. Azok a propagandistáik, akik élénk, köz­vetlen beszélgetést tudtak kiala­kítani, mondják el, hogy ezt ho­gyan érték el. A propagandista szeminárium vezetője ismertesse személye® tapasztalatait is, hívja fel a figyelmet a jó módszerek ah k alma záls ára, mutasson; rá n hi­bákra. A kongresszusi anyagok feldol­gozása nlagy felelősséget ró min­den propagand iis t ára. Megismerte­tésükkel egész népünk politikai öntudatának további növelését se­gítik elő. Gábor Zoltán KV Ágit. Prop. Oszt. munkatársa. A tsz-zárszámadás®k sikeréért Termelőesoportjaink többségé­ben megkezdték az évvégi zárszám­adásokat. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy termelőcsoportjaink nagy gondossággal készültek a zár­számadásra. Megértették, hogy a jól előkészített gazdasági beszámo­ló és a mérlegkészítés egyik legfon­tosabb feltételé' a termelőcsoportok további egészséges fejlődésének. Csoportjaink fejlődését légin-4 kább a zárszámadásokon keresztül lebet lemérni. Az egész évi munka számokban elevenedik meg, a szá­mok szemléltetően mutatják meg a termelőcsoport jó vagy rcssz mun­káját. t A balatonszemesi Dózsa termelocsoportban nagy volt a lelkesedés, amikor a mérlegkészítésnél kiderült, hogy nagyobb eredményeket értek el jó munkájukkal, mint amilyent vár­tak. Bősze András, a csoport ser­tésgondozója is a számc-k tükrében látta meg, hogy milyen jövedelme volt egész évben. A zárszámadásig 592 munkaegységet szerzett. Lelki­ismeretes munkája eredményeként 10 es malacczási. átlagot ért el anyakocámként; prémiumként 5 da­rab süldőt kapott. Ezenkívül 15 mázsa búzát. 215 kg burgonyát, 177 kg árpát és más takarmányt, valamint 5.565 forint »készpénzt. Hasonló jövedelemben részesült Szloboda István is, aki 427 mun­kaegysége után. 10 mázsa búzát, 232 k,g burgonyát, egyéb terményt és 4.017 forint készpénzt kapott. A termelő-csoport többi tagjai is szép jövedelemben részesültek. Jó mun­kájukat dicséri a 100 férőhelyes sertésól, a 30 férőhelyes tehén is­tálló, melyet ebben az évben építet­tek. Ezenkívül két szivattyús vil­lanymotort vettek és szerelteik be, 150 drb, melegágyi ablakot készí­tettek a kertészetihez, , Most latijaik csak a nagyberki Győző termelőcsoport tagjai is, hogy milyen hatalmas fejlődé­sen ment keresztül a csoport. A tsz üzemi alapja 78.054 forint, a fel nem osztható szövetkezeti alap 90,500 forint. 45.917 forint került felosztásra. Vendel Antal 4 tagú családja 556 munkaegységet szerzett, 21 mázsa búzát, 833 kiló árpát, 11 mázsa kukoricát, 16 má(zsa szálas- takarmányt, 502 kiló burgonyát, 82 kiló cukrot és 5 mázsa jákar- mápyrépát kapott. Ezek a számok is igazolják a szövetkezeti dolgo­zó parasztok egyre növekvő élet- színivlonaiát, a, szövetkezetek erő södéíét. A j zárszámadások eredményei­nek kihirdet,élse nagy erőt ad £M" m e Icics oport j ainknak a- további munkához, igen jelentős mérték­ben jviszi előre egész termelőszö­vetkezeti mozgalmunkat. Ezért a termelőszövetkezeti elnököknek a gazdasági beszámolót úgy kell elő­készíteniük, hogy a szövetkezet egész tagsága tanuljon belőle. Milyen legyen a gazdasági beszámoló ? 4 A jgaizdiasági beszámoló akkor jó, ha mozgósít a kiváló eredmé­nyeiket hozó munkamódszerek al­kalmazására, a hibák gyors kija­vítására, a nehézségek leiküzdésé­re. Gondoskodni kell arról, hogy a: zárszámadás ne csupán az elnök, a könyvelő és esetleg még néhány vezetp, hanem- az egész tagság ügye legyen. A brigád- és rmunka­A Siófoki MASZOLAJ Ásvány- o laljivezetélk Vállalat II. éves politi­kai iskola propaganda szemínáriu^ mániáik az előadója vagyok. Sze­retném elmondani a többi propa­gandista elvtársiaknak is módsze­remet a „Somogyi Néplapon“ ke­resztül, A [szeminárium levezetésé­nek alapjait a nyár folyamán á kaposvári proipagandaképiző-isiko- lán sajátítottam el. Megtanultam az iskolán azokat az alapvető módszereket, ame yekből egy pro- pagandis'tániak ki kell indulnia. Az előadásra a köveflkezőlkép- pen készülök fel. Először az anya­got végig elolvasom, azután ki­je, gyiz etelem, majd a jaj vas olt iro­dáimat is elolvasom, továbbá a propagandisták számára kéthetim­HOGYAN KÉSZÜLŐK AZ ELŐADÁSRA? anyagtól1, mert ez zavaróikat idéz ként megtartott szemináriumokon pontosan jegyzete ék és ezeknek fellhiaisználásáival állítom öasunt az anyagot az előadásihoz. Az előadás anyagát mindig világosan és ért­hetően, egyszerű szavaikkal fogal­mazom meg, hogy az élivtársuk könnyebben megértsék, A vitavezetésnél mindig arra ügyelek, hogy egy egy nehezebb résznél a főikérdéseiken be ül oly; n alkérdeseket tegyek fel, melyeknek segítségével sikerül alaposan tisz­tázni az anyagot. Amlíkor egy egy elvtárs a feltett kérdésre helyesen vá aszol az összefoglalóiban, meg­dicsérem. Vigyázok arra, hogy a hallgatók ne kalandozzanak el az Ez. a módszer eddig jól bevált, a szemináriumokról nincsen le­morzsolódás. A hallgatóik között vannak olyan e vtár^ik is, akik­nél az anyag feldolgozása nehe­zebben megy. Az ilyen dvtársak­kal külön foglalkozom és úgy ma­gyarázóim meg nekik az anyagot egyszerű példákkal, hogy megért­sék. Minden tudásommal azon igyekszem, hogy a hozzám beosz­tott- elvtársaik jól fejlődjenek és öi mlarxizmus-leninlzmuis alapjait elsajátítsák. Jáger János II. éves propagandista előadó, Siófok. csapatvezetők, a szövetkezet 1^- jobb tagjai —< élükön a kommunis­tákkal — beszéljenek a tagokkal a zárszámadás jelentőségéről. Érezze, lássa tisztán minden tág: az ő legközvetlenebb érdeke a mérleget ismertető közgyűlés si­kere. Boldogulásához járul hozzá minden jó javaslat, kemény, de igazságos, bírálat, értékes határo­zat, ami a- közös munka, a társas- gazdálkodás eredményét szolgálja. A közös vagyon növekedése, a szövetkezeti gazdálkodás jövedel­mezőségének fokozása a fontos aiEpja annak, hogy évről-évre több részesedés jusson a tagoknak. Nagyon fontos az is, hogy egyet­len elnök se tartsa elegendőnek a zárszámadás adatainak ismerteté­sét. A sízámok felolvasása önmagá­ban rém sokai ér, A tagság érdek-, lődé-sét 'akkor kelti fel, ha jól megvilágítja, hogy milyen helyes módszerek, vagy hibák, kiknek a szorgalmas munkája, vagy ha­nyagsága mjatt alakultak úgy az eredmények, ahogv a mérleg ada­tai mutatják. Az ilyen beszámoló­hoz hozzászólnak a tagok, az ilyen beszámolót termékeny vita követi. A gazdasági beszámolóban érvényesül jön* a bírálat és az önbírálat Az az elnök jár el helyesen, aki a beszámolójában túlzás nélkül is­merteti az eredményeket, érdemük szerint dicséri a legjobb tagokat, de őszintén elmondja hibáikat és 'bátran, feltárta a nehézségeket. Széoítgefés nélkül rámutat arra, hol hibázott a vezetőség, mit kell 'kijavítaniuk a brjigá,övezeteiknek, a fagynak ahhoz, hogy az idén elkövetett hibák jövőre már __ ne gátolják a szövetkezet erősödését. Az öreglaki, rákisí, izimányi, -nagyberki és a kisberki termelő- csoportokban már megtartották & gazdasági beszámolót. A beszámo­lók jók voltak, élénk vitát váltot­tak ki, helyes javaslatok hangzot­tak el. Hiba, hogy a zárszámadá­sok megerősítése lassú ütemben halad megyénkben, ezért főleg a járási tanácsainkat terheli a fe­lelősség. Akadálvozza a zárszámadás el­készítését az őrizi mezőgazdasági munkákban mutatkozó lemaradás 1$. Tszcs-ink bár tudják - jól, hogy a zárszámadást nem lehet megkezdeni addig, amíg nem fe­jezték be ,az évi munkát, mégsem szorgalmazzák eléggé az őszi mii: kék elvégzését. Hanyagság ta- panztailLató ezen a területen a nágocsi Szabadság, a somogydö- r5cekei Béke, ;> talbi- Kossuth és a kapolyi Szabadság tszcs-knól. Akadályozza a zárszámadást a pszos hanyag munkám a tahi já­rásban, A járási tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője, Deák elv- társ, a tszl-szervezők és a járási könyvelő eddig nem sokat tették a zárszámadás sikere érdekében. A kaposvári járási tanács me­zőgazdasági osztályának vezető­je, Vitman elvtárs, az egyik tsz - szervezőt, Kodé elvtársat más munkára állította be, így nem vé­letlen, hogy a kaposvári járásiban jönéhány termelőesoportban ép­pen a mezőgazdasági munkák miatt nem tudják megkezdeni a zárszámadást. A. somogyszili Kossuth tsz még mindig nem fejezte be a vetést és még szegetlen kukoricája is van. 'Hasonló mulasztás van a kapós- füredi és a isomogyaszalál termelő- csoport-okiban is. A járási mező­gazdasági osztály valamennyi dol­gozója ezekben a napokban mim den erejével a tsz-ek zárszámadását segítse. Nyújtsanak gyakorlati se­gítséget csoportjainknak. Segítsék a gazdasági beszámoló előkészíté­sét, hogy minden ts.z-ben sikere­sen hajtsuk végre a zárszámadást, ez egyik legfőbb biztosítéka tsz- eink további egészséges fejlődésé­nek. S kg.rézM egy falusi házat lehet villamosítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom