Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-31 / 306 szám

Szerda, 1952. december 31. SOMOGYI NÉPLAP 3 s as Eredményeink íoválbM fokozásával készüljünk fel az 1953-as feladatok végrehajtására Az 1952-es év is eredmények­ben gazdag év volt. Megszilárdult államhatalmunk, szorosabbá vált dolgozó mepünk erkölcsi, 'politikai egysége. Ez kifejezésre jut a pár­tunk és dolgozó népünk állama által megszabott tervfeladatok végrehajtásában. Egységesen so rakozotí fel dolgozó népünk e nagyszerű feladatok végrehajtásá­ra. Megyénk dolgozói is sikeresen jjárultaik hozzá ötéves tervünk dön­tő évének teljesítéséhez. Ebben a terv évben mi is sokat kaptunk népi demokráciánktól. Kaposvárott tovább épül megyénk büszkesége, a Textilkombinát. Si­keresen harcolnak a már termelő üzem munkásai a terveik teljesíté­séért, Az országos jelentőségű ipar mellett komoly mértékben fejlődött efcben az éviben is a he­lyi anyagokat feldolgozó és helyi szükségleteket kielégítő iparcik­keket gyártó helyiiparunk, vala­mint a kisipari termelőszövetkeze­ti hálózatunk is. Megyénkben ebben az évben lis ielertcsen fejlődött iskolahálóza­tunk. Az iskolák helyreállítása mellett 1 millió forint beruházás­sal új iskolákat építettünk. Ezzel jelentősen hozzájárultunk dolgozó­ink további iskoláztatásához, sí kulturális színvonal további emel­ik edéséhez. Jelentős lakásépítkezést' hajtot­tunk végre: Kaposvárott 9 laká­sos bériházat, Nagyatádon 9 rom­épületet hoztunk (helyre, illetve építettünk újjá. Nagymértékben aivult a dolgozók lakásviszonya. Különösen szép eredményeket értünk el a.z 1952-es évben [' az egészségügy területén. Ebben az évben 7 idé.nybölosődét, Nagyatádon és Kaposvárott 35—55 férőhelyes állandó bölcsődét épí­tettünk, Lengyeltótiban 12 ágyas szülőotthont létesítettünk. A Kaposvári Közkórlháznál új fertőtlenítőt, valamint koraszülött- osztályt iéí - rttettünk, ami orszá­gos viszonylatban is a legkorsze­rűbb osztályok egyike. A Megyei Tanács egészségügyi osztálya ki­váló munkája eredményeként or­szágosan az első helyre került. Szakszervezeti üdültetés útján számos dolgozó pihent az ország legszebb üdülőiben. Dolgozóink kulturális igényeinek kielégítése céljából hatalmas összegeiket for­dított dolgozó népünk állama a kultúrotthonok, könyvtáraik fej­lesztésére, építésére. Ma már me­gyénkben 129 községi és 2 Tárási kultúrotthon áll a dolgozók ren­delkezésére, hogy napi munkájuk után a második otthonukban szó­rakozzanak, pihenjenek és új erőt merítsenek holnapi harcukhoz. Könyvtáraink száma az év ele­jén 121 volt, most, az év végén 151 íj könyvtárak száma. A hatalmas arányú fejlődés hűen igazolja, hogy a dolgozó 'népünk al­kotmányában foglalt jogok és kö­telességek q gyakorlatban 'meg­valósulnak. Megyénk dolgozói tudják, hogy a jogok mellett kötelességeik is vannak a dolgozó nép államával szemben. Ezt igazolják az eredmé­nyek. amelyeket megyénk munkás­osztálya, dolgozó parasztsága eb­ben az évben elért. Üzemeink nagy része becsülettel teljesítette az 1952-es évi tervét. A mezőgazdaság területén Dolgozó parasztságunk nagy többsége jól állta meg helyét az állaim iránti kötelezettség teljesí­tésében. Kenyérgabonabeadását 98 százalékra teljesítette. Az őszi ka­pásokból 81 százalékra teljesítet­tük <a tervet, burgonyából 96, hí- zottsertésiblől 100 százalékra. Dolgozó parasztságunk egyrésze azonban nem járult hozzá kellő mértékben ,az 1952-es döntő terv- évhez, elmulasztotta legelemibb kötelességét: a begyűjtési terv teljesítését. Különösen a kukori­ca, a * napraforgó begyűjtésében van nagy lemaradás, ami onnan ered, hlogy egyes (községi tanácsok vezetői magúk sem érezték át az 52-es év döntő jelentőségét. Súlyos mulasztást követtünk el az őszi mező» lazdaisági munkáknál. Tanácsaink vezetői hosszú ideig az elleni'ég által hangoztatott ve- tőimaghfányró i beszéltek, ahelyett, hogy erélyes kézzel láttak volna hozzá a vetési terv teljesítéséhez. Dolgozó parasztságunk egyrésze megfeledkezett míndlarról, amit dolgozó népünk állama juttatott számára. Legsürgősebb feladatunk, hogy pótoljuk mindazt, amit eddig bű­nös módion elmulasztottunk.'‘Ezek- ben a napokban tanácsainknak minden rendelkezésükre álló fo- gr.terőt mezgósítaniok kell a ve­tés minden részletében való telje­sítésére Nem engedhető meg, hogy egy talpalatnyi föld is beve­tetlen maradjon. Tanácsainknak számvetést kell készíteni az 1952- es évi munkájukról és őszinte ön- bírálattal, a hibák gyors kijavítá­sával mimden intézkedést meg kell tenni, hogy amivel adósai vagyunk az államnak, azt maradéktalanul teljesítsük. Védjük meg megyénk becsüle­tét, teljesítsük az állami tervek reánk eső részét. Készüljünk fel jól az ötéves terv negyedik évé­nek sikeres megvalósítására, hogy büszkén elmondhassuk az 1953-as év végén: becsülettel álltuk meg helyünket mi, Somogy megye dol­gozói a szocializmus építésében. Dani Imre Megyei Tanács VB-elnök. Számolják fel az önelégültséget a fonyódi járási tanács vezetői A fonyódi járás a nyári mező- gazdasági munkálatokban jó ered­ményt ért el. Járásaink közül az első helyre került, országosan pe­dig a legjobb 10 já-rás között volt. Az utóbbi időben azonban; lema­radás mutatkozik a járás munkájá­ban. A burgonya- és hízettsertés- fceadásnak eleget tettek, de lema­radtak a kukorica-, napraforgó-, tej.-, tojás- é:? baremíibegyüjtés- bsn. Az adottságok most is meg­vannak épp úgy, mint nyáron, de ezeket nem használják ki. A ta­nács az eredmények láttán önelé­gültté lett, nem vonta le a tanul­ságokat a többszöri bírálatból. Nem igyekeztek munkájukat megjavíta­ni. A járás községei közül Öreglak érte el a legjobb eredményt, évi tervét november 30-ra .mindenből teljesítette. Eredményüket a párt­ós tanácstagok személyes példamu­tatásának, a jó népnevelőmunkának köszönhetik. Élenjár a begyűjtési terv telje­sítésében Lengyeltóti község is, ahol a tanács jó törnegkapcsolatot teremtett. Jó eredményt ért el Ba- lato-nmárk község is a tojás- és baromfiterv teljesítésében. Kovács Ferencivé e’.vtársnő. a községi ta­nács elnöke, mozgósította a tömeg- szervezeteket és állandóbizottságo; kát, ennek eredménye, hogy de­cember 21-re tojás- és baromfibe. adásukat 133 százalékra teljesítet­ték. Rosszul megy a munka Balaton- berényben, Baíatonkeresz,túron és Vörs községiekben. Komoly lemara.- dások vannak a begyűjtési tervek teljesítésében. A járási tanács sza­kítson az apparátuson bNül meg­lévő önelégültséggel. Általánosítsa, terjessze azokat a jó munkamódsze­reket. melyekkel Öreglak. Lengyel­tóti és Balatonmária vezetői az eredményeket elérték. Vonják fele­lősségre azokat a tanácsv-zetőket, ■akik a kukkokkal szemben elnéző­ek, akik nem követelik meg az ál­lami fegyelem betartását. Nyújtsanak több segítséget a községi tanácsoknak, hogy járásuk ismét a megye első járása legyen. A begyűjtést szabotálókkal szemben tanácsaink alkalmazzák a törvényt! Az 1952-es év végére értünk. A községek és városok dolgozói szám­adást [készítettek: hogyan viszo­nozták pártunk és államunk szerető gondoskodását. Mennyiibani tetteik el get, a nép törvényeinek, az ál­lam iránti kötelezettségeknek. Me­gyénkben ezer és ezer dolgozó pa­raszt büszkélkedik azzal, hogy be­csülettel teljesítette állampolgári kötelezettségét, sőt felesleges ter­ményéből is adott el az államnak. .Számos község van megyénkben:, amely' 100 százalékra, vagy azon túl teljesítőié beadási kötelezettsé­gét. Ráksi, Oszlopán és még lehet­ne sorolni a -jól teljesítő községek neveit. Ugyanúgy sokezsr becsüle­tes dolgozó paraszt nevét, akik ma- púkévá tették a kötelezettségek tel­jesítését. Vájjon elmondhatjuk-e az egész megyére, minden községre és dolgozó parasztra mindezt? Nem, nem mondhatjuk el. Van­nak olyan községek is, amelyek a tervteljesítésben nem érték el a 100 százalékot. A nagyatádi járás­ban. de a többi járásban is lőhet ilyenekkel találkozni. Ezeknek iá községeknek a vezetői nem harcol­tak eléggé a begyűjtési tervek tel­jesítéséért. Némely helyen a bű­nös hanyagság, a törvényék felru- gáisa, az oszitálybékülétónyséff a tervteljesítéa gátlója. . Több helyen lehet olyan tanács­elnököt találni, aki lebecsülte a ku­lá-ksáor, mint osztály ellenség erejét, következménye, hogy, a kulákok ne.rn teljesítettek a beadási kötele­zettséget. Egyszerűen félrevezet­ték a vezetőket, a fagy- és aszály­kárra való hivatkozással kibújtak a beadási kötelezettség, a közteher­viselés alól. Igen súlyos hiba, hogy egyes köz­ségekben, mint pl. Kaposfőn, a ta- nácsvezetők elhitték,ezt és nem kö­telezték a kulákdkiat a terv teljesí­tésére. A hátralékok nagyrésze ku- láktartozás, kisebbik rész-e a ha­nyag, könnyen befolyásolható spe­kuláns parasztok adóssága. Ha ta­nácsaink a törvényt kellő szigorral alkalmazták volna egész évben, ak­kor a tervteljesítésben, megyénk nem. lenne most a szégyen kites utolsók között. Igen súlyos lemara­dások vannak a tojáis-, baromfi-, hízottsertés- és vágómarhabeadás­ban is. Itt is a kulákok tartozásai gátolják a terv .teljesítését. Tanácsaink vezetői — a megyei ta­nácstól a községi tanácsokig — tartsák becsületbeli kötelességüknek az állami iránti kötelezettség tel­jesítésének szorgalmazását. A sza­botáló kulákokkal és hátralékosok­kal szemben lépjenek fel a törvény tAjes szigorával. El kell érni, hogy minden hátralékos rendezze tarto­zását, mert ez egyik alapja az 1953-as begyűjtési terv teljesítésé­nek. Fisli György brigádjának tagjai 100 százalékon íelöl teljesílik normájukat Fisli György, a Kaposvári Nagy- malom lisztszedő brigádjának bi­zalmija. A brigád öt főből áll. Kö­zülük hárman 100 százalékon alul teljesítették normájukat, amikor Fisli Györgyöt megválasztották bizalminak. A pántszért z.et és az üzemi bizottság tanácsát kérve, megkezdte munkáját. Megfogadta, hogy Sztálin elvtárs 73. születés­napjára a brigád minden tagja 100 százalékon felül teljesíti normáját. — Először is népnevelő munká­val kezdtem — mondja Fisli György — ismertettem brigád társa­immal a terv túlteljesítésének je­lentőséget. Megmagyaráztam, hogy az üzem* tervének teljesítése min­den becsületes dolgozó számára .tör­vény, aki nem teljesíti normáját, az megsérti Népköztársaságunk törvényeit. — Utána a munkaveraeny meg­szervezését kezdtem el. Párosver- senybe léptünk egy másik lisztsze- dő brigáddal. Én brigádom min­den tagját külön is kihívtam pá­rosversenyre. A brigád tagjai meg­fogadták, hogy Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére elérik a 100 százalékot. December 21-ig 102 százalékos átlagteljesítményt értek el. Nem elégszem meg az elért ered­ménnyel, hanem tovább harcolok, hogy a brigád túlteljesítse normá­ját és rövid időn belül a malom élenjár?» dolgozói közé kerülhessünk. Legfontosabb célunk: olcsón és sokat építkezni! Ebben az észtén diöben megyénk termelőszövetkezetei 185 száza­lékra teljesítették beruházási ter­vüket. Ezért az eredményért én, mint a Somogymegyeí Tanács VB mezőgazdasági osztályának építési csoportvezetője megkaptam a Ma­gyar Munkaérdemérmet. A terv teljesítésének magas szá­zaléka természetesen nemcsak az én érdemem. Az építkezések sike­rében osztoznak a megyei építési csoport munkatársai, a járási be­ruházási előadók és mindenekelőtt azok a termelőszövetkezeti veze­tők ®s tagok, akik a munkákat a mi irányításunk, tanácsaink sze­rint jól elvégezték. A termelőszövetkezeti építkezé­seknél kezdettől fogva arra töre­kedtünk, hogy a csoportoknak a munka minél kevesebbe kerüljön. Ezért elsősorban a házi-építkezést szorgalmaztuk és el is értük, ;hcgy megyénkben mindössze egy 4 boldhs dohánypajtát épített ál­lami vállalat, de az építtető ter­melőszövetkezet itt is le>galább 30 ezer forintot takarított meg azzal, hogy ,a segédmunkát és a fuvart saját erejéből biztosította. A házi építkezések azonban csak akkor .hozhatnak eredménye­ket, ha meg tudjuk teremteni az előfeltételeket. Ilyen elsősorban a s za km u nlkás ok bi z tb s í t á s a, az építési brigádok pusztán például a termelőszövet­kezet el akart bontani egy régi cselédiházat. Kimentünk hozzájuk, és megállapítottuk, hogy az épü­let fekválse megfelelő, falai még jók, tehát kár volna elbontani. A csoport megfogadta, tanácsunkat,- átalakítással 80 férőhelyes tehén- istállót épített a romos cselédház­ból és íigy legalább 80 ezer forin­tot takarított meg. Az .ilyen pél­dák gva,koriak Somogy megyében, így azután van mivel érvelnünk azokban a termelőszövetkezetek­ben, ahol vonakodnak építési bri­gádokat szervezni, házilag épít­kezni. Elmondjuk például, hogy a. szentborbási termelőszövetkezet egy 4C0 férőhelyes juhhodályt tel­jes egészéiben saját anyagból, sa­ját munkaerővel épített és így 80 ezer forintot takarított meg. Ugyanakkor a taíbi Dózsa ter­melőszövetkezet kívülálló iparo­sokkal építkezett és így legalább 60 ezer forintot fizetett rá a beru­házásokra. Ezeknek a példáknak, a tapasztalatok széleskörű elter­jesztésének eredménye, hogy me­gyénkben minden önálló termelő- szövetkezetben megalakult az 'épí­tési brigád és a kisebb csoportok 70 százaléka is szervez alkalmi építőibrigádokat. Ezek az eddigi eredmények. Most azonban újabb nagy feladat előtt állunk. ^Biztosítani kell az építőbrigádok téli munkáját megszervezése. Ez a munka ko­rántsem ment könnyen. A terme­lőszövetkezetekben igen kevés volt a szakember. Ezen a hiányos­ságon részben úgy segítettünk, hogy azt tanácsoltuk a csoportok­nak: vegyenek fel a tagok közé helyi iparosokat, részben pedig úgy, hogy a csoportok tagjai közül kerestük ki az alkalmas embere­ké;. A csurgói Ej Élet termelőszövet­kezet például tenyészállatnevelés- se'l foglalkozik. Sok épületre van szüksége, de iparosa nem volt egy sem. Kint jártam a csoportban, be­szélgettem a tagokkal és ión Hiá­nyukról kiderült, hogy valamikor segédmunkásként dolgoztaik szak­om,berek mellett. Vagy pedig egyé­ni gazda korukban barkácsoltak odahaza. Ilyen emberekből 8 ta­gú építőbrigádot sikerült a cső. portnál szervezni. Ez a brigád az idén már bikaistállót, sertésifíazta- tót, takarmányos-, baromfiólat épí­tett. Ahol viszont még ilyen embere­ket sem találunk, ott azt javasol­juk a csoport na k, hogy küldje el tanulni egyik vagy másik tagját- A mezőcsoikomyo.'-nyirespusztai termélőcsoport például megfogad* ta tanácsunkat. Egyik tagját el­küldte a szomszédos csoportba az építési brigádvezető mellé dolgoz­ni és ez az ember ma már önálló­an vezeti a nyirespusztai építési brigádot­A. takarékos építkezés másik fontos feltétele, hogy oicsón biztosítsuk a szükséges anyagokat. Mi ezt úgy igyekszünlk elérni, hogy résziben romanyagokból építünk, résziben pedig megszerveztük ter- melő’szövetkezeteínkn'él a szenzo­ros téglaégetést, a házi mészége­tő®! Az idén szükséges téglameny- nyiség 60 százalékát biztosítottuk a házi égetés útján. Jövőre azon­ban még szélesebb körben elter­jesztjük .a szen.pores égetést és összekapcsoljuk mész- és cserép- égetéssel is. Az a célunk, hogy jö­vőre állam i készletből csak a. szük­séges faanyag felét, valamint a vasbetonéienieket, a vasat és ce­mentet kelljen igényelnünk. Az anyagok biztosítása érdeké­ben igyekszünk a termelésből ki­vont anyagokat is felkutatni. Da- rányban például egy kulá'knál 5 köbméter faanyagot, 5 ezér téglát és 3 ezer cserepet találtak elrejt­ve a szövetkezeti tagok. Ezt a mennyiséget a tanács útján igény, bevették és kifizették a kóláknak. A bontási anyagok felhasználására mindig buzdítjuk term dlőszövetkezeteinket, de ugyanakkor ügyelünk arra, hogy használható épületeket ne bont­sanak le. Mezőcsokonya-nyires­általálban a termelőszövetkezeti építkezések folytatását a hideg időszakban is. Célunk ugyanis az, hogy úgynevezett „áthúzódó épít­kezések“, tehát olyanok, amelye­ket csak jövő tavasszal fejeznek be, ne legyenek a megyében. Minden reményünk megvan erre, m.art a csoportok most a kinti munkák befejezése után általában szaporítják az építőbrigádok lét­számát. Októberben például 535 termelőszövetkezeti tag dolgozott az építőbrigádoikban. Ez a szám most 1200—1400-ra emelkedett. Lesz azonban munkáljuk a té­len az építkezések 'befejezésén kí­vül is az épít ©brigád oknak. Még­pedig az, hogy előkészítsék a jö­vő évi építkezésekhez szükséges anyagokat. Ilyen mimika például a szénporom téglaégetés céljaira a- föld kitermelése, s szénporral való ■összekeverése. A somogy gesz ti Uj Barázda tsz- ben például 4 ezeír tézláíhoz ter­melik ki a földet. 15 vagon szén­port befuvaroznak és összekever­nek földdel. A Simonjai Petőfi tér- (melőiszövefkezet 100 ezer tégla égetésére készül fel a. télen. Má­sutt fát termelnek ki vagy nádat. Megyénkben a Balaton, a Dráva ■és a Rinya mentén sóik helyen van nád. Term elősző,vetlkezeteink a télen kitermelhetik a saját terü­letűken lévő nádat. így biztosíta- ítaik n jövő évre szükséges mint­egy 70 ezer kéve nádat. Egyes he­lyeken — például a balatonboglári Dózisában — nádpallót ,is készíte­nek. Termelőszövetkezeteink építkezései eredményeinek fokozása érdeké­ben arra törekszem, hagy a járási szakemberek segítségével oldjam meg feladatainkat. Ezért gyakran látogatom a járásokat. Személyes tapasztalatok nélkül nem tudnám jól irányítani a termelőszövetke­zetek építkezését. Ezért igyek­szem minél többször kimenni a csoportokhoz és minden hónapban meglátogatok legalább 14—15 épít­kezést. A megyei központiban, tar­tózkodást, adminisztrációs munka elvégzését minél rövideíblb időre igyekszem leszorítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen a területen nincsen baj. Baj van példáiul a tervezésekkel, mert mi minidig cSalk a meglévő csopor­tokra tervezünk. Amikorra azon­ban a tervek végrehajtására kéri'1 sor, megsza;porodnak a csoportok, többet kellene építkezni. Hogy könnyebben 'segíthessünk, tanulunk. Én is, a járási szakembe­rek is éís a termelőszövetkezetek iparosai is. Elmondotta: Kelemén Józseí, a Somógymegyei T anács mezőgazd. oszt. Magyar Mun'kaér dem éremmel kitün­tetett építési csop. vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom