Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304 szám

A magyar kormány jegyrékben utasítja vissza a jugoszláv kormány hazug állításait a Mura egyik szigetén történt jugoszláv provokációs határsértéssel kapcsolatban A Külügyminisztérium Tájékoz- tási Főosztálya közli: A magvar külügyminisztérium a Mura egyik szigetén elkövetett ju­goszláv határsértéssel kapcsolat­ban a következő újabb jegyzéket adta át december 28-án a budapes­ti jugoszláv követségnek: „A Magyar Népköztársaság kor­mánya a leghatározottabban vísz- szaat 'SÍtja a jugoszláv követség 1951 december 27-én kelt jegyzé­két, amely a Migyar Népköztársa­ság kormánya 1951 december 20-í Jegyzékében részletesen ismertetet} durva jugoszláv haíárséríést, amit a jugoszláv katonai és polgári sze­mélyek a Marán k egy magyar te­rülethez tartozó szigetére völó be­hatolással követtek el, azzal teté­zik, hogy a magyar szerveknek «z -említett Mará-sziget őrzése végeit magyar terü«eten fog natosíjött in­tézkedéseit mieden elap nélkül „agresszív eljárásnak“, „bitorló ak­ciónak“, „jugoszláv terület megszab lásának“ és ,,kisajátításnak“ mi­nősíti, A jugoszláv kormány nyíl­ván ugyanazokból a provokációs célokból foly módik a tények ilyen meghamisításához, amelyek a magyar területet képező szigetre való behatolásra vezették. A Magyar Népköztársaság kor­mánya leszögezi, hogy a szóbanior- gó sziget s trianoni békeszerződés mellékletei,}' képező, a hivatalos hatérmegáUapító bizottság tagjai — közöttük Jugoszlávia képviselő­je — ált«l ellenjegyzett térképek tanúsága szerint (lásd: Frontiere tinire la Hcngrie et le royf’ume des selbes, croúfes el si.voces, section „B“ homes no. 48—54, bornes no 54—57) minden kétséget kizárólag a határvonaltól, amely a Mura fő­ágának közepén volnul, ÉK-re ma­gyar területen fekszik. A budapes­ti jugoszláv ügyvivőnek 1951 de cember 27-éa a sn gyár külügymi­nisztériumban tett látogatása al­kalmával ezeket a hivatalos térké­peket feimuí£>tíák és így módjában vol' i?z zokba való betekintés út­ján erről a tényről meggyőződni. Mb hogy az 1947 es párizsi béke­szerződés változtatás nélkül meg­erősítette s Magyarország és Ju gosziávia között 1920-ban kijelölt határokat, nem férhet kétség ah­hoz, hogy s fent említett térképe­ken feltüntetett h*tárovnrl ma is válozatlasul érvényes. Fentiek nUpjáa a Magyar Nép- köztársaság kormány* ismételten leszögezi, hogy a Mura említett szigetére való behatolás jugoszláv részről efőre megfontolt, durva ha tál-sértés volt és újból s leghatá­rozottabban felszólítja a jugoszláv kormányt, gondoskodjék arról, hogy a jugoszláv határőrizeti szer­vek a jövőben magyrr területen lévő szigetre való benn tolástól tar­tózkodjanak. A Magyar Népköz- társaság kormánya ragaszkodik ah hoz, hogy zz elkövetett szándé­kos határsértést a jugoszláv kor­mány vizsgáltassa ki és annak el­követőit részesítse példás bünte­tésben.“ , Kitoloncoltak a határsértő amerikai repülőket A budapesti amerikai követség a külügyminisztérium tudomására hozta, hogy a Magyarország erűié te fölé behatolt amerikai katonai repülőgép személyzetére a kaionai törvényszék által tiltott haíárá lé­pés nsiatr kiszabott, személyenkint 360 ezer forin ot kilevő pénzbün­tetést a követség útján le óhajtják fizetni. Á magyar kormány ez} a közlést tudomásulvetfe és a pénz- büntelés iefizc ése folyó hó 28 ár, megtörtént. A magyar hatóságok a bírósági ítéletnek megfelelően a négy amerikai repülőt ugyanazon a napon kitoloncolták Magyaror­szágról, Diákok nagy imperialista- ellenes tüntetése Kairóban és Alexandriában Egyiptomi sajtójelentések sze­rint csütörtökön középiskolai diá­kok tüntetést szervez ek Kairóban és Alexandriában, A tüntetők ha­ladéktalan intézkedéseket köve­teltek az angol megszálló csapatok kiűzésére Egyiptomból és harcra hív ák a lakosságot az angol meg­szállók, valamint cinkosaik ellen, Alexandriában az egyetemi hall­gatók tüntettek az angol imperia­lizmus ellen. Sajtójelentések sze- r nt Alexandriában a rendőrök es az egyetemi hallgatók összetűzése során 35 egye emi hallga ó meg­sebesült, köztük 18 súlyosan. Lendítjük előbbre a tej begy íijtesi terv sikeréért indítóit versenyt Megyénk a tejbegyüj és terén le maradt az ország többi megyéivel folytatott versenyben. Ennek a le­maradásnak felszámolására indul; Sztálin elvtárs szülefésnapjára teí" begyűjtési verseny, melyben részi- vettek a földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, tszcs-k, vala­mint az egyéni dolgozó parasztok. A verseny eredményéi a Tejipa­ri Egyesülés kiértékelte és megál­lapító; a, hogy az íelentős eredmé­nyeket hozott. Megyénk előbbre jutott az országos versenyben. A termelőgzöve kezeti csoportok tejbeadás/; versenyében a répás- pusz ai ötéves terv termelöcsoport ért el kiváló eredményt. Verseny­ben állf a járás valamennyi terme­lőszövetkezeti csoportjával s a versenyt meg is nyerte. A földművesszöveíkeze ek kö­zött folyó tejbegyüjtési versenyben x somogyszili szőve kezet tejbe- gyüjtöje hívta ki versenyre a já­rás összes tejkezelőjét. Tervét 106 százalékra .eljesítejie. A községen beiül kialakult egyéni verseny is szép eredményeket hozott. Szí a József 136, Bessenyei János 122 százalékra teljesítette tejbeadási tervét- Ezt a verseny; teháí Szita József dolgozó paraszt nyerte meg. Hetes község dolgozó paraszt­jai azt vállalták, hogy december 21 re az évi tejbeadási tervei 100 százalékra teljesí ik. Vállalásukat 105 százalékra teljesítették. Itt pá­rosverseny folyt a dolgozó parasz­tok közölt melynek során jó ered­ményt értek el: Bene Is ván 140, Tőrök István 140, és Vörös István, aki tervé} 135 százalékra teljesí­tette. A tejbegyüj esi versenyben me gyénk többi községei is szép ered­mény érlek el. Gyugy község iér­vét 113, Csurgónagymarton 113, Somogyfajsz 101, Kisbajom 10,5, Ny m 139, Darány 115, Ádánd 102 Juta 147 százalékra teljesítette előirányzatát. A járások közti versenyben a következő eredmények születtek: 1, Tab 106 százalék, 2, Kaposvár Í02 százalék, 3. Siófok 90 száza­lék, 4. Csurgó 70 százalék, 5. Fo­nyód 70 százalék, 6, Nagyaíád 64 százalék, 7. M rcali 63 százalék, 8. Barcs 62 százi lék. Somog-y megye vezet í£ borhegyiijféslten Megyénkben az egyéb termény­féleségek begyűjtése melleit nem feledkeznek el tanácsaink a bor- begyüj.ésről, amit bizonyít, hogy máris szép eredményeket ériünk el. Országos sorrendben első helyre kerültünk, mert a megyék rangsora a következő. 1. Somogy. 2, Veszprém, 3, Pest, 4. Baranya, 5. Komárom, 6. Bács- Kiskun, 7. Nógrád, 8. Fejér, 9. Győr-Sopron, 10. Szolnok, 11. Vas, 12. Tolna, 13. Heves, 14. Csongrád, 15. Hajdu-Bihar. 16. Zala, 17. Bor­sod, 18. Szabolcs-Szatmár, 19. Bé­kés. Hozzászólás a „Levelezőnk levele nyomán'‘ című Cilikhez Levelemet azzal a szándékkal kívánóim írni. hogy nemcsak hoz­zászólás és nemcsak bírálat, hanem egybe» segítség Is legyen a három* napos kocsi forduló megvalósítása érdekében. Szárnyas! elvtárs cikke valóban helytálló és úgy gondolom, hogy e cikk nemcsak bennem, de sok be­csületes vasutas dolgozóiban ad biz. taló reményt, hogy az eredmények imcllelt — melyeik kétségkívül van­nak Kaposvár állomáson — fel kell tárni építő bírálattal azokat a hí ■búkat is, amelyek gátolják a ter­vünk megvalósítását és kocsifordtf lóink biztosítását. Csak néhány esetet említek meg. A Termtényforgalmii szánitótelepe folyó hő 28'ra 4 vagont rendelt ímegrakásra a tüskevári iparvá­gányra. A kocsikat nem kapta meg •de ugyanakkor a tüskevári rakodó téglagyári telepén 3 üres vagon állt 26-án reggeltől. Ahelyett, hogy a forgalom kint a helyszínen átál­lította volna a három kocsit, be­vitték az állomásra 27-én esle. Ugyanez volt a helyzet a Növény olaj Vállalatnál, vagy a Déldunán­túli Közraktáraknál, ahol 27-én reg-l gél óta olt áll a 154.691. számú egy vagon rostién vetőmag Mohács ál­lomásra feladva. 29-én 10 órakor is ugyanott rendelnék- 29'i-e egy (i kocsit .megrakásra, kiállítanak 3 kocsit és mikor megkérdezem a vállalat .megbízót 1 ját, hogy miért áll itt 2 üres kocsi, csak úgy özönle" .nek a panaszok. Mert hogyan tud­ják ők segíteni a háromnapos ko- csifoitdulót, amikor a megrakott (kocsi 48 órán túl még mindig itt áll. Igaza van a vállalatnak, mert ott járt kétszer is a mozdony és ami' nek már Mohácson kellene lenni, még mindig Kaposváron van. A hibák kijavítása nem mcgoldhntuUan feladat Felmerül a kérdés, lehet-e vájjon ezeken a libákon javítani? Igen! Véleményem szej-int. ha a forgalmi naplózó, aki az iparvágányokon, lévő és a vállalatok által telefo­non kijelentett üres, vagy rakott kocsikról naplót vezet és a kijelen­tések nem lesznek puszta „szálló­igék“, hanem ott lesznek a forgalmi szolgálattévő asztalán és bármikor lehet ellenőrizni, hovry hol, mennyi kocsi, hova van készen, üresen vagy rak ottan. Annak, hogy a vállalatok későn kapják meg az érkezett vagonjai­kat, nemcsak az az oka, hogy kicsi az állomás és szűk a keresztmet­szete. Folyó hó 29-én reggel a ke­reskedelmi főnök irodájában Bu" zsáki Lajos vonaivezető a követke­ző kijelentést tette, ahol jelen volt .11) oh sí János kerületi főnök is: „Ne­kem mint helyettes vonatvezetőnek ■az lenne a feladatom, hogy az ipar­vágányokra a kocsikat kiállítsam, ehelyett Horváth Kíván kocsimes­ter egész éjjel a vonatokat állíttatja össze velem és akkor reggel kap­kod, hogy a vállalatok kocsijait miért nem állítom ki.“ Mondanom sem kell, ha ez így van, akkor .Horváth István könnyen szerzett élmunkás jelvényt a kocsikiállítá­sok rovására. Vlajjon tud_e erről Dohai István és Lelkes László kar- tars? Itt kell külön felhívni Ladányi és Cink elvtárs figyelmét a fokozot­tabb ellenőrzésre. Nekik kell leg­jobban tudni, hogy Horváth István kocsimester volt a.z, aki legjobban a Kisgazdapárt jobboldali részéihez tartozott, aki a legodaadóbb imá­dója volt > Nagy Ferenc és Vido- vicsoknak, akik ellen kommunistá­nak nem kis harcot kellett folytatni több mint három és fél éven ke­resztül. Nekünk vasutas dolgozóknak nem akármilyen élmunkásra, nem j akármilyen sztahanovistákra van szükségünk, hanem olyasokra, akik meggyőződésből a nép, a Párt, a Szovjetunió iránti határtalan sze- re'tetéből és hozzávaló ragaszkodás­ból fakadó magatartásával tett ta­núbizonyságot és nem hoimíféie egyéni érdekből törekszik jó ered­ményért. Meg kell lát mi, hogy ki az eiienatg! Igaza van Szárnyasi elvtársnak, hogy a politikai vezetésiben is hiba van. Cink és Ladányi elvíársak, de az utóbb: időben Petravics párttil" kár elvtárs is mellékvágányra lép­tek. Nem ott keresik az ellenséget, ahol van, hanem szüntelenül u hi­bák feltáróiban és azokkal a szak- vonali vezetőkkel, akik nem feltár­ni, (hanem elkendőzni akarják a hibákat, megalkuSznak. Még nincs késő elvtáirsak! Kija­víthat' já'tok hibáitokat, ha nem nyomjátok el, hanem elősegítitek a dolgozók alkotó bírálatát és nem feledkeztek meg arról, hogy amit Rákosi elvtárs mondott: „Mindenéit ,ami ebben az országban történik, mi kommunisták vagyunk a (felelő­sek.“ Szárnyáéi elvtárs cikkével kap­csolatban, a cikk részleteivel is egyetértek, s magain is azon leszek, hogy még nagyobb éberséggel, még több tanulással, s jobb munkámmal építsem 5 éves tervünket, erősítsem a Pártot és ezen keresztül a béke­tábort. Szunyt János raktámok. A sajlólevelezői fontos szerepet töltenek be KAPCSOLÓDJ A LEVELEZŐK TÁBORÁHOZ! Hazánk felszabadulásával meg­változott népünk élete. A régi el­nyomóit dolgozók százezrei tulaj­donba ve'ték a vérük verejtékével (épült gyárakat, bányákat. Az évszá­zadokén más földjén robotoló sze" giénypnrászt boldog tulajdonosa, lett a .földnek. A nép legjobb fiai ke- .riilí ek be az állam apparátus külön­böző szerveibe, akik a nép érde- keiiK-k megfelelően irányítják sor­sunkat. A gazdasági változásai megváltozott az ország egész arcu­lata- Megváltozott a sajtó feladata. i3- * A kapitalista társadalomban a sajtó,, mint minden egyéb .köztudaf formáló kultúrtermék, a kapitalis­ták tulajdona volt. Az igazi prob­lémákat nem tárta. az olvasók elé, -hanem a legmesszebbmenőkig igye­kezett elkendőzni. így nem is volt kapcsolata a széles dolgozó tömeg­gel. Ha akadt is egy-két bátor iinun- kás vagy paraszt, aki megírta a véleményét valamelyik újságnak, cikke soha nem került napvilágra. Gyakoribb volt az olyan eset. hogy kellemetlensége támadt a levél író­jának. A dolgozó nép országaiban meg­változott a sajtó szerepe. Mint ahogy az államapparátus a, dolgozó nép érdekeit szolgálja és védi. úgy a sajtó is annak célkitűzéseit hiva­tott elősegíteni. Ennek egyik döntő •előfeltétele, hogy a «ajtó minél szorosabbra fűzze kapcsolatát a dolgozókkal. Mint minden problé­mánkban, ezen a téren is nagy se­gítséget nyújt a Szovjetunió gazdiig tapasztalata. Nagy klasszikusaink, Lenin és Sztálin elvtársak már a Nagy Ok­tóberi Forradalom 'előtt felismerték, felhasználták a sajtó mozgósító és tömegformáló erejét. Szlálin elvtárs rámutatott arra, hogy a sajtó lát­hatatlan kapcsolatot teremt a Párt és a széles tömeg között, olyan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bármelyik más. tömeg,jellegű közvetítő apparátussal. A bolsevik sajtó, hogy ezt a felelősségteljes feladatát jól végezhesse, bőven fel­használta és felhasználja a töme­gekkel tarlóit kapcsolat legkülönbö­zőbb eszközei'. Ezen eszközök kö­zött az olvasók levelei különleges és jelentőségüknél fogva kizárólagos helyet foglalnak el. Fejlődő szocialista sajtónknak is legfontosabb segítő része a dolgo­zók beküldőt; levelei A levelek írói nagy segítségét iudnak nyújta­ni azzal, hogy időről-időre beszá­molnak a munkaterületükön meglé­vő hiányosságokról, vagv elért eredményekről. Megyénk dclgozoi is fölismerték, milyen nagy segi séget nyuj: mun­kájukban a sajtóban o!vasot; leve­lek. Az elért eredményekről beszá­moló levelek serkentik a többi dolgozókat is hasonló eredmények elérésére. A munkás- és parasztle­velek nyomán feltár} nehézségek segítséget nyújtanak a problémák megoldásához. A dolgozók leveleinek köszönhetjük sok esetben, hogy a megbúvó, befurakodott ellenséget le tudjuk leplezni! Ennek felismerése nyomán la­punk levelezcihálózafa napról-nap- ra bővül. Ma már olyan levelezőkre lehelünk büszkék, min Búzás And­rás, az Útfenntartó Vállalat lakó- csai sztahánovístája, aki új munka­módszerének ismertetésével érde­Az amerikai imperialisták nyomást gyakorolnak a párisi értekezletre Két nap óta folyik a francia kül­ügyminisztériumban az úgyneve­zett „európai hadsereg" felállítá­sára irányuló ófrancia, olasz, né­met, belga, holland és luxemburgi értekezlet- Fémeken Párizsba ér­kezeit az értekezletre Adenauer, íi bonni bábkancellár is. Az ellene irányuló tüntetések elfojtásál a ha­talmas rendőri készültséget vezé­nyeltek ki. A svájci lapok párizsi jelenlései­ből kiderül, hogy az amerikaiak ha­tározott nyomást gyakorolnak csadósaikra az európai hadsereg mielőbbi felállí ása érdekében. A bnseli National Zeitung közlése szerint „az amerikaiak nem egyez­nének bele a nyugatnémet részvé­tel kérdésének további elnapolásá­ba". kés anyagot szolgáltat levelein ke­resztül. Molnár elvtárs művezető levelé­ben elsőnek jelen.ette be csatla­kozását a munkafegyelem megjaví­tásáért; mozgalomhoz. Szárnyasi Gyula levelében feltárta a kapos­vári vasút hiányosságait, rámúta- tolt arra, mi az oka, hogy a 3 n^- pos kocsifordulót miért nem telje- síri a kaposvári vasút. Vagy pél­dául Dömötör Lajos komlósdi tszcs-elnök. — aki kint járt a Szovjetunióban — levelein keresz­tül tapasztala ainak átadásával ér­tékes segítséget nyújtóit megyénk, dolgozó parasztságának. Brogyo- nec Ferencné t«nácselnök'helyet- íes. Bondor Gergelyné péterhidai párttitkár, Szabó József pártiitkár r. taszári építkezéstől, Miokovics Mária, a Kaposvári Fonoda élenjá­ró dolgozója és valamennyi levele­zőnk segítik a hiányosságok kikü­szöbölését, tudósítanak a, kimagas­ló eredményekről. A „Néplap" akkor igazán a né­pé, ha valamennyi dolgozó saját­jának tek nti, nemcsak olvassa, de írja is- Növelni kell a levelezők láborát, mer! minden egyes levél­ből sokat tudunk meríteni. Orszá­gunk dolgozóinak egy az érdeke: minden erőnkkel munkálkodni a terv teljesítésén, elért eredmé­nyeink megvédésének biztosítása, az aknamunkát folytató ellenség leleplezése. A DPA jelentése szerini az ér­tekezleten bizonyos „nehézségek" merültek fel egyes küldöttek állás­ponténak különbözősége miatt­A választások eddigi eredményei Travankor- Köcsin államban A Travankor-kocsini törvényho­zótestületi választásait eddigi ered­ményei a következők: Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt 23 he­lyet, az Egyesült Baloldali Front 14 helye:, a „Fűggeilenek“ 5, a szocialisták 4 és más pártok 1 he lyet kaptak. Olvasd a Társadalmi Szemle minden Süáraát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom