Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-25 / 302 szám
Vasárnap, 1952. december 28. >■ npmmnmmamKm SOMOGYI NÉPLAP APARTOKTATAS ANYAGÁHOZ A dolgozok megbecsülése a Szovjetunióban A cári Oroszország dolgozóinak csak a nyomor és a mérhetetlen szenvedés jutott. A félfeudális, gyarmati elnyomás kettős jármát nyögte az egész orosz nép. A parasztság millióinak neim volt biztosítva a mindennapi kenyér sem. nem hogy a nagyvárosokban, az uralkodó osztály által oly magas fokot eléírt kultúrának" részese lőhetett volna. Még a legelemibb műveltséget sem biztosította a cári rendszer a népnek, nem hogy felső iskolákba vagy egyetemekre juthattak volna a dolgozóik gyerA Sztálini Alkotmány hasal a szovjet Az alkotmányban lefektetett nemzetiségi elv alapján végérvényesen rendezték a nemzetiségi kérdést, egyenlő jogokat kaptak a nemzetiségiek. A fiatal szovjet állam tervszerűen, lépésről-lépésre valósította meg az ötéves terveiket. A párt az egykor gyarmati sorban sínylődő dolgozók előtt ragyogó Sáviatokat nyitott meg a gazdasági é« kulturális felemelkedésben. A népgazdaság minden területén elért sikereik a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszínvona. Iának további emelkedését eredményezték. A Szovjetunióban a szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi es kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb mutat ószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése, A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-tő'l 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A munkások g,s alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által köveik ezetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 19-17—1952 közti időben ötízben szállította le az. állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az élelmiszerek és iparcikkek ára most átlagban 50 százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik évnegyedében. A nagymértékű árleszállítást az telte lehetővé, hogy a Szovjetunió gazdasága évről-évre nagyobb mennyiségű közszükségleti cikket gyárt. A termelési eszközök termelésének növekedése és a mezőgazdasági termelés növekedése biztos á'apot teremtett a fogyasztási cikkeket termelő ipar fejlődé, se számára. 1951 ben ennék az mekei. Az ország lakosságának 80 százaléké írástudatlan vollt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a dob gőzeik anyagi és kulturális fel cunelked őséért vívott harcban a párt forradalmi változásokat hozott létre. Jogos tulajdonosa lett a parasztság a földnek, majd megkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása. Az üzemek már nemi a dolgozóik mérhetetlen kizsákmá- ny oil ás át célozták, hanem a dolgozók érdekeinek védelmét, a dolgozók anyagi éis kulturális fel- emelkedését. más lépéssel vitte előbbre nép ügyét ; iparnak a teljes termelése 43 százalékkal több volt, mint 1940-ben ! és 1952-ben körülbelül 60 száza- j ié'klkal több lesz, mint 1940-ben. j 1952-ben több mint ötmilliárd melier gyapoitszövetet termelnek, j .vagyis körülbelül 30 százalékkal többet, mint 1940-ben. Majdnem 190 millió méter gyapjúszövetet, vagyis körülbelül 60 százalékkal többet, mint '1940-ben. 250 millió pár bőr lábbelit, vagyis körülbelül 20 százalékkal 'többet, mint 1940- i en több minit 3,300.000 tonna cukrot, több mint 50 százalékkal többet, mint 1940-ben; több miiint 380.CCO tonna iparilag előállított állati zsiradékot (nem számítva a jelentékeny mennyiségű háziipari termelésű zsiradékot), ami több' mint 70 százalékkal múlíjla felül az iparilag előáLlíitollt állati zsiradék termelésének háború előtti színvonalát. A if.entemlített számadatok csak kíis részben világítják meg azoknak az előállított közszükségleti cikkeknek hatalmas mennyiségiét, amelyek arról tanúskodnak, hogy csialk egyetlen államforma: a szocialista gazdasági rend képes biztosítani a dolgozók anyagi szükségleteinek ilyen nagy fokú kielégítését. A szocialista rendszer biztosította a. világon először a dolgozók képességeinek teljes kibontakozá sát, amely a szocialista munkaverseny, a fejlett technika szakadat, lan elsajátítása által lehetővé tette a termelékenység állandó foko zását. A munkások felszabadultan, maguknak és gyermekeiknek építik a kommunizmust. A mélységes megbecsülés, mellyel a szovjet államrendszer övezi minden polgárát, még nagyobb lendületre serkenti a dolgozókat, arra, hogy nagyjelentőségű újításokkal, a munka jobb megszervezésével biztosítsák eredményeik további növelését. A szovjet állam méltányosa £s lelkesen ösztönzi a becsületes munkát A párt és a kormány széles kör- ! en alkalmazza a dolgozók jutalmazásának és kitüntetésének i endszerét a népgazdaság és a kultúra valamennyi ágában elért niunkasikerekért. Csupán a Nagy Honvédő Háború befejezése óta eltelt idő alatt a Szovjetunió érdemrendjeleivel és érdemérmeivel 1,346.000 munkást, kolhozparasztot, tudóst, mérnököt és technikust, alkalmazottat, orvost, tanítót és egyéb dolgozót tüntettek ki, A Szovjetunió 6480 dolgozója pedig kiemelkedő újító munkájáért megkapta a „Szocialista Munka Hőse“ kitüntető címét. A párt és a kormány mindig nagy gondot fordított, és fordít a társadalom gazdasági igényeinek maximális kielégítése mellett az állandóan növekvő kulturális igények maximális kielégítésére. 1917, a Nagy Októberi Szocialista ForradaiiOim győzelme óta hatalmas mértékben emelkedett a dolgozók kulturális színvonala-. Az ország legtávolabbi vidéiitein is iskolák, egyetemek, kulturális intézményeik épültek. Felszámolták az írástudatlanságot és a párt írá nyitásával kialakították az »igazi, a népért való, szocialista, realista kultúrát. A második világháború győzelfne.s befejezése után a nemzeti jövedelem állandó növekedésével párhuzamban mind nagyobb összegeket fordít a szovjet állam a szociális és kulturális létesítmények építésének beruházásaira. A közoktatásra fordított kiadások az 1940. évi 22.5 milliárd rubelről 1951*-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több minit 2.5-szere. sére emelkedtek. Csupán a hábo- ni útáni években 23.500 iskola épült. A tanulók száma a Szovjetunióban jelenleg 57 millió, majdnem 8 millióval több mint 1940- ben. Figyelembevéve, hogy a szovjet társadalomban a tudomány egyre növekvő jelentőségre tesz szert, a párt állandóan gondoskodik a tudomány fejlesztéséről A szovjet állaim tudományos kutató iintéizetek nagy hálózatának építéséit és felszerelését indította eil, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára. 1946-tól 1951ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejj le szülédére. Az elmúlt években szélesen bontakozott ki a kulturális felvilágosító íníézimé- nyeik hálózata a városokban és falvakban egyaránt. Az országban jelenleg 268.000 különböző típusú könyvtár működik 800 millió kötet könyvvel. Nagy sikerek születtek az irodalom, képzőművészeit, szín- és filmművészet fejlődésében. Ragyogóan bizonyítja ezt a tényt, hogy évenlte az irodalom és a művészet sok telhes.égeis művelője részesül Szltálin-idíjjbain. Az irodalom és művészet 2339 dolgozóját tüntet {ék ki a „Sztálin díjas'* magas, megtisztelő címével. A Szovjetunió Szfálín. élivtárs, :i dicső Kommunistái Párt vezetésé vei elért eredményei állandóan to válbb fejlődnek. A párt XIX. kongresszusa isimét hosszú időre meg szabta a feladat ok alt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelésében. Egyben ha talmais perspektívát ladoitt a mi számúinkra is. Megmutatta az utat a mi népünk előtt is a felemelkedés felé. | Pártunk és Rákosi elvtárs irányításával a szovjet példa nyomán haladunk. A mi sikereink forrása, melyeket a 111 áramé vés, majd az ötéves terv, során elértünk, a szovjet nép si kér élből fakadnak. Eredményeik bennünket is új harcokra leik esi te uek, az ő példájuk nyomán haladunk mi is az anyagi és kulturális felemelkedés útján. A Szovjetunió példája és önzetlen baráti segítsége telsaí lehetővé számunkra, hogy eredményes harcot vívjunk az ania-lifáb ét izmus teljes felszámo Fisáért. Ennek a példamutatásnak nyomán érjük el, hogy ötéves tervünk végére -minden ember megtanul írni-olva-sni. Nálunk is a társadalom legmegbecsültebb tagjai a- dolgozóik. Népköztársaságunk alkotmánya pontokba foglalja a dolgozók .kötelességei me lieht a jogait is, -mely — eltérően az eddigi társadalmi rendszerektől — valósággá is válik. „Minden hatalom a dolgozó népé” — szögezi le alkotmányunk. Ez azlt jelenti, hogy a dolgozóknak épülnek a szanatóriumok, iskolák, egyetemek. Dolgozóink ezrei üdülnek az ország legszebb üdülőiben-. Népünk legjobb tfifeí van nak néphadseregünk tisztikarában. A dolgozóik anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kiedé gítését szolgálja pártunk és kor Hiányunk 1951 december 1-í katá rczata: a bérek és árak rendezése, a. szabadpiac megteremtése. Népünk kulturális igényeinek kielégítését szolgálják épülő kultúrott- honaink. Művészeink számára az ország különböző helyein „alk-otó házak" állnak rendelkezésre, ahol a dolgozók állama biztosítja az alkotás technikai feltételeit is. Kialakulóban Van a szocialista realista- kultúra, melyhez nagy segítséget nyújt a nép legszélesebb rétegeit felölelő kulturális tömeg- mozgalom. Városaink, üzemeink, falvaink kultúrmunkáisa-i éppen ezekben a napokban mutatják be tudásukat; hogyan éltek a Szovjetunió és pártunk adtia lehetőségekkel, hogyan sajátították el az igazi mű-vészeit különböző ágazatait. Ezrek és tízezrek állnak a színpadra és százezrek gyönyörködnek kiváló művészeink, tehetséges, fiatal írók, zeneszerzők alkotásaiban a második országos k ultúrversenyen. Népünk győzelmesen hadad előre a Szovjetunió mutatta úton és győzelmesen valósítja meg a szocializmus felépítésével együtjt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emelését. Pócza Jánosné. AZ SZKP KONGRESSZUSA ANYAGÁNAK TANULMÁNYOZÁSA A FON YÓDI TÁRÁSBAN Pártunk Központi Vezetősége október 23-i ülésén határozatot hozott arról, hogy Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű művét; „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban”, valamint az SZKP XIX? kongresszusának egész anyagát „Pártunk és államunk politikai, ideológiai, gazdasági, kulturális és szervezeti tévé. kenységémk vezérfonalává kell tenni,, s a mi viszonyainkra értelemszerűen, következetesen kell alkalmazni.” Járási Pártbizottságunk megvizsgálta, hogy a Központi Vezetőség október 23-i határozata alapján hogyan készültek fel pártfunkcionáriusaink, egész .párttagságunk e szép és megtisztelő feladat végrehajtására, hogyan tanulmányozzák a XIX. pártkongresz- szus anyagát. Megállapítottuk, hogy a járási pártbizottság egyes munkatársai, mint pl. Dimovics elvtársn-ő, vagy, Szabó elvtárs alaposan tanulmányozzák a kongresz- szus anyagát, Galácz elvtárs viszont csak részben olvassa el az anyagot. A hiányosságok megállapítása után a járási pártbizottság tagjai és munkatársai közösen megvitattuk a K. V. október 23-i ülésének határozatát és megbeszéltük, hogyan tanulmányozzuk -Sztálin, elvt- tár.s művét és a XIX. pártkongresszus beszámolóit. Ellenőrzést végeztünk az állami funkcionáriusoknál is, többek között a járási tanács dolgozóinál. Kiderült, hogy pl. Béres elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese és Pozsgai elvtárs, a begyűjtési osztály vezetője sok munkájukra hivatkozva az anyagot nem olvasták el. A járási pártbizottság mellett az ellenőrző-hálózatot kibővítettük a legjobb elvtársakból és a megnem felelőiket leváltottuk. Ugyancsak a propagandisták közül kilencet váltottunk le, akik hanyagul végezték a propagandamunkát, felületesen vagy egyáltalán nem készültek fel a szemináriumokra. Felelősségre vontuk azokat, akik elhanyagolták a kongresszus anyagának tanulmányozását. mint pl. Csapó elvtársat, a somogybabodi párttitkárt, két propagandistát pedig pártbüntetésben részesítettünk. így elértük, hogy a tanulásban és a propagandamunkában javulás mutatkozik. A beinduláskor párttagságunk 59.6 százaléka vett részt szervezett oktatásban, most 62 százalékra 'emelkedett a hallgatók létszáma. Pl. Öreglak községben a kongresszusi anyag tanulásának beindulása előtt nyolcán, tízen vettek részt a szemináriumokon, most a politikai iskola hallgatóinak száma még nyolccal szaporodott. A tanulás , iránti érdeklődést mutatja az is. j bogy a XIX. kongresszus anyagá- | ból indított előadás-sorozaton a j járás székhelyén 110—120 propa- t gandista vett részt. Hács községit ben pedig csoportos megbeszéléseken hetenkint kétszer ismertetik a kongresszus anyagát és ennek alapján beszélik meg a község problé- ! máit. Vannak propagandistáink közül olyanok, mint pl. Keresztes elvtárs Somogyváron, aki úgy segíti az anyag megértését, hogy az esti iskolákon felhasználja a XIX. kongresszus anyagához a Szabad Nép egyes cikkeit, a szemléltető agitációt, a Szovjetunió térképét, s megmutatja, hogy hol vannak a hatalmas építkezések a Szovjetunióban. Az eredmény meg is mutatkozik, megszűnt a lemorzsolódás, s a szeminárium színvonala emelkedett. „Meg kell tanulni a mi elvtársainknak is — mondotta Rákosi elvtárs —, hogy az elméleti munka, az agitáció és a propaganda- munka helyességét, jóságát szinte azon nyomban le lehet olvasni a termelés, a begyűjtés, a szántájs- vetés adataiból.*’ Ezt bizonyítja Öreglak, Lengyeltóti és Visz községek dolgozó parasztjainak példája, akik mindenből teljesítették a tervet. Ahol azonban lebecsülik a tanulás jelentőségét, az ideológiai munkát, ott a határozatokat csak részben hajtják végre. Ezt mutatja Somogytur és Balatonberény községek példája, amelyek hátul kullognak a tervek teljesítésében, rendkívül rosszul állnak az őszi mélyszántással. A járási tanácsnál az oktatás lebecsülését mutatja, hogy két esetben nem tartották meg a szemináriumot, sőt vannak egyes elvtársiak — mint Somogyvári elvtársnő —, akik különböző módon igyekszenek az esti politikai iskoláról távojl- maradni. Hasonló a helyzet SZKP első éves konferencia hallgatóinál is. Horváth János elvtárs, a lengyeltóti függetlenített párttitkár, vagy Molnár elvtárs DISZ- járási titkár már több esetben felkészületlenül jelent meg a konferenciákon. Jelenleg is lemorzsolódás mu- tatkozik pl. a Tőzegüzemnél, ahol rendszeresen 8—10 elvtárs hiányzik a foglalkozásokról. Itt a párttitkár, valamint a propagandista elvtärs sem lép fel a fogyatékosságok ellen, sőt volt olyan megnyilvánulás is Bence elv társ, a politikai iskola egyik hallgatója részéről, hogy: „azért nem jelennek meg a hallgatók rendszeresen, mert a normát felemelték és nincs idő a tanulásra.” Pártvezetőségeink sok esetben nem biztosítják a hallgatók számára a helyiségeket. Részben ebből adódik, hogy Balatonlellén, So- mogyvámoson és a lengyeltóti gépállomáson az utóbbi foglalkozásokon lemorzsolódás volt tapasztalható. A pártvezetőségek itt nem eléggé foglalkoznak azokkal a hallgatókkal, akik rendszertelenül járnak politikai iskolára. Hiányosság mutatkozik az ellenőrök munkájában is. Egyes elvtársak csak a késő délutáni órákban indulnak ki az ellenőrzésre, mint pl. Varga elvtárs, a járási begyűjtési megbízott, vagy Pósza Lajos elvtárs, aki este 5—6 órakor indult el ellenőr- zőmunkát végezni. Természetesen ezek az elvtársak ilyen későn már nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani a propagandistáknak és a hallgatóknak. A járási pártbizottság munkájában is komoly fogyatékosság ta- pasztaiható. Különösen a DlSZ-ok- tatásban. Nem segítettük eléggé a DISZ-szervezéteket abban, hogy az ifjúság nagy százalékát bevonják az oktatásba, vagy megszüntessék az esetleges lemorzsolódást. A meglévő hiányosságokat a következőképpen javítjuk ki; Elérjük, hogy járásunk területén egész párttagságunk tanulmányozza Sztálin elv- társ művét, valamint a XIX. párt- kongresszus anyagát. Megszüntetjük azokat az egészségtelen állapotokat a tanulásban. melyek egyes pártszervezeteinknél megnyilvánulnak a párt- és állami funkcionáriusaink részéről. A hallgatókkal való egyéni beszélgetésen keresztül, felelősségrevonáson keresztül megszüntetjük a lemorzsolódást, emeljük a propagandamunka színvonalát. A hácsi példa nyomán mozgósítjuk alapszervezeteinket arra, hogy a pártonkívüli dolgozók számára kis- gyűleseken ismertessék a kongresszus anyagának egy-egy fontosabb részletét. Minden héten, mielőtt ellenőreink kimennének, közösen megbeszéljük a feladatokat, a jó tapasztalatok általánosításával elősegítjük a kongresszusi anyag magasabb elméleti színvonalon való tanulmányozását. Elősegítjük. hogy e történelmi dokumentumok tanulmányozása párttagságunkat, becsületes, dolgozóinkat a párt- és kormányhatározatok végrehajtására mozgósítsa. Azon leszünk, hogy a kongresszus anyagának tanulásával párttagságunkat, dolgozó parasztságunkat a ha- zasferetetre, a helytállásra, az ellenség elleni kíméletlen harcra neveljük. Szőke Pál a fonyódi járási pártbizottság titkára.
