Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-27 / 278. szám

Csütörtök, 1952, november 27. SOMOGYI NÉPLAP Miért nem teljesítette Csokonyavisonta az állattenyésztési tervet és a beadási kötelezettséget A csokonyavisontai dolgozó pa Tasztok egyrésze magáévá tette ; -minisztertanácsnak az állattenyész­tés fejlesztésiéről szóló határozatát. Tudják, hogy az ötéves terv során egrire fejlődő iparunk nyersanyag­szükséglete kielégítéséinek és a közellátás zavartalan biztosításié nak alapvető feltétel e az állatát Icmá-ny állandó növelése. Minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke is az állatállomány fejlesztése, mert ezzel több jőve deleimhez jut, könnyebben eleget tud tenni az állam iránti kötele zettsé'gének, utána pedig szabad­piacon értékesítheti az eladásra szánt jószágot. így gondolkodik Ba- racsi József 7 holdas do gozó pa­raszt is, aki szép állatállománnyal büszkélkedik és már ez 1953-as évre is teljesítette hízotts-ertesbe- adását. Mi az oka, hogy Gsokbnyavison- ia község idáig mindössze 9 száza­lékra teljesítette az évi hízottser- "tcd eadási előirányzatát, vágómar­hából pedig 50 százalékra? Ha ■megvizsgáljuk ' a tanácslház-ná! a Ikül akok nyilvántartási lapjait, mindjárt rájövünk a dolog nyitjá­ra. Leplezzék le a szabotáló kulákokat A községben lévő 33 kulák kö- -zííl csupán három teljesítette hí­zót ísertésbeadási kötelezettségét. -A többi kulák pedig egyenesen szembehelyezkedik a törvénnyel és szabotálja az ál atbeadást. Az 1951--52-és állat számlálási össze­írásból és a kulákclk mostani ál­lat állományának megszámlálásából kiderült, hogy a 33 kulák aljas módon kipusztította állatállomá­nyát. A tanács nem figyelt fel a ku ákok ilyenirányú tevékenységé­re, figyelmen kívül h,agyta a mi­nisztertanács errevonatkozó 'ren­deletét, amely kimondja, hogy a kulák köteles szántóterületének [ arányában szarvasmarhát, lovat, | sertést, juhíc-.yésztő vidéken pedig juhot is tarni. Állattartási köte íezettségének legkisebb mérték« 2.5 ke»t, hold szántóföld, után szá mított egy számosá lat, kivéve a fö 1 dművetlésüigyi miniszter külön A Kaposvári Fonoda dolgozói lelkes munkaversennyel készülnek december 21-ére utasításában megjelölt járásokat, amelyekben 3 kát. hold után kell egy számosállatot tartani. A ren­delet arról is világosan beszé:, hogy a kulák csak a< tanács enge­délyével adhatja el, vagy vághatja le állatát. A csokonyavisoniai ku Iákok a tanács ébertelenségét ki­használva megszegték álamunk törvényeit, Pezdán József 28 hol­das kulák állatállománya jelenleg csak két ló, pedig az 195í-es jó szágösszeíráskor még négy darab szarvasmarhája és számos sertése is volt. Pezdán kulák is eladta, résziben pedig levagdosta állatállo­mányát i így 458 kg hízottsertés beadási tervét még most sem tel­jesítette. Ezenkívül mintegy 26.881 forintot tesz ki az egyéb termé nyék és termékek értéke, amellyel adósa népi államunknak. Balázs János 24 holdas kulák egv lovat és néhány darab baromfit tart gazdaságában. A többi ál latait már az 1951. évi ál atössze írás előtt eladta és egyéb módon elherdálta. Tartozik az államnak 294 kiló hízotts-ertiéssel és 22.244 forint értéket kitevő egyéb ter­ménnyel. Ugyanilyen alattomos módon okoztak hatalmas károkat népi demokráciánknak a község többi ku.ákjai is. A becsületes dolgozók gyűlölettel beszélnek a kulákokról A csokonyavisontai becsületes dolgozók gyűlölettel tekintenek a bélkés építőmunkájukra törő ellen­ségre. Jogosan háborodnak fel az yan élenjáró dolgozó paraszíok, mint Gergő Sándor, aki mindenből ereget tett beadási kötelezettségé­nek. Jogosan méltatlankodnak mind, akik be.csülette‘1 állják meg helyüket a begyűjtési csatában. Özv. Magyar Jánosné 2 holdas iolgozó parasztasszonynak minden szavából az osztá'lyellenség, a ku- láko'k elleni gyűlölet csendül . ki mikor elmondja: — Én már 74 évet megértem és a múltban is hosszú időn át saját bőrömön érez­tem Balázs kulák és hasonló tár sainak 'kizsákmányolását. Most szabotálják az állattenyésztési ter­vet, ezen túl a becsületes do gozó parasztokat is igyekeznek lebe­szélni az állam iránti kötolezett­| ség teljesítéséről. Engem is ie akartak beszélni a sertés"»ásáriás- ról: „ne vegyek, úgyis elviszik tő- em“. Én nem hallgattam rájuk, tudtam, hogy az állatállományom fejlesztésévé! mind az ország, mind a magam javát szolgálom. Én min­dig teljesítettem a beadást. Az adómat már a jövő évre is befizet­tem. Az egyik süldőért most szop pénzt kaptam, a másikat meg le­vágtam és így megvan mindenem, ami csak kell. A helyi tanács nem figyelt fél a kvJlákagitációra, szabotálásra, el­tűrte, hogy a 'kúlákok tudatosan csökkentsék állatállományukat, akadályozzák a párt- és kormány- határozatok végrehajtását. A ser­tés- és vá'gcmarhábegyüjt.ésnlél egy­szerűen belenyugszik a tanács ao- bai, hogy „nincs a kulákoknak jó­szága, nem lehet rajtuk íkövete- 1 edzni”. Vonják felelősségre a mulasztókat A kétéves állattenyésztési terv teljesítését is gátolják a kúlákok a községben, A 33 kulák jóiszágál- lománya azélőtt tetemes részét ké­pezte a község állatállományának. S erre már előbb fel kellett volna figyelni a tanácsnak, hogy megaka­dályozza az ellenség ilyenirányú aknamunkáját. A pártszervezet is súlyos ma lasziást követett el, mert nem el lenőrizte » tanács munkáját A tanács nem harcolt következe tosen a kormány határozatainak maradéktalan végrehajtásáért. Fe­lelősség terheli a járási párt- és tanáosszerveket is, mert hosszú időn keresztül a hiányos ellenőr­zés. következtében nem fedték fel, hogy Csokoryaviscntán a kulák: k hogyan játsszák ki a törvé'nyt. A járási tanács teremtsen rendet, községi tanácsnál vonják felelős­ségre a mulasztókat, vessenek vé­get a kellékek káros tevékenységé­nek. A helyi tanács alaposan ta nuimárvozza a minisztertanács ha tározatát és annak értelmeiben kö telezze a kulákokat a iószágálllo- mány felfejlesztésére. Követeljék meg a kulákoktól az állam iránti kötelezettség maradéktalan telje­sítését.. A darányi gépállomás dolgozói csatlakoztak a tabiak vepsenyfelhívásálioz Mi, a darányi gépállomás dolgo .zói csatlakozunk a habi gépállo más versenyvállalásához, melyet Sztálin ehvtáns 73. születésnapja tiszteletére tettek. Válaszolunk az imperialisták legújabb és léig alja­sabb mesterkedésére, melyet az aimjúi t napok bizonyítanak. A da­rányi gépállomás dolgozói felhá­borodásukat fejezik ki a titóisti banditák aljassága ellen, ezért jobb és több munkával válaszolnak az ellenségnek. Ezcrt megfogadjuk, hogy: 1. December 1-re őszi kampány­tervünket 123 száza! ókra, éves tor- vünket 135 százalékra teljesítjük. Ezt úgy érjük él, hogy a még hát­ralévő időben erőgépeinket állan­dóan két műszakban üzemeltet­jük. Az éjjeli-nappali ellenőrzést biztosítjuk. Az állandó műszaki el­lenőrzésen keresztül a műszaki ki­esést csökkentjük. 2. A téli gépjavítás minősege és időbeni élvégzélse érdekében a kö. vetkezőket hajtjuk végre: a hasz­nált alkatrészeknek felújítása, a javitóbrigádok szakszerű felállítá­sa, az egyéni felelősség elmélyíté­se és a munkaidő tökéletes kihasz­nálása. A saját munkahelyünkön történő alkatrészek előállításával 30 százalékos önköltségcsökken­tést érünk el. 3. A jövő évi munkánk sikeres elvégzésére és a műszaki hibák csökkentésére minden erőgépünk­höz két felelős vezetőt a téli szak­oktatáson kiképziink szakmailag, gazdaságilag, politikailag olyan formában, hogy megfelelő szakká dereink lesznek, akik mind minő­ségileg, mind mennyiségileg jó munkát fognlak végezni. Továbbá vállaljuk, hogy traktoristáink 80 százaléka tsz-tag lesz. 4. A kijavított gépeket összes tartozékaival üzem közben a mi. nősógi ellenőr jegyzőkönyvileg ve­szi át. Az iizemanyagjfogyasztás csökkentése érdekében a mosó- anyagot többszörösen áttisztítva fogjuk kihasználni, ezáltal 40 szá- z al tiltó s önk öltse gcs ö lekent é sí érünk el. 5. Az agronómusok vállalják, hogy a fisz-eknél a szakelőadásokat hetenként rendszeresen megtart­ják, ezáltal a tsz tagjainak gazda­sági szaktudását fokozatosan emel­jük. 6. Gépállomásunk pártszerveze­te vállalja, hogy az oktatás terén fennálló hiányokat fel fogja szá­molni. A vezetőség és a párttagság külön foglalkozik azokkal az eív- társakkal, akik az oktatáson hiá­nyosan vettek részt. Ezen keresz­tül elérjük azt, hogy a dolgozók politikai tudásának színvonalát emeljük. 7. A DlSZ-szervezet összes tag­jai vállalják, hogy minden tag 5 százalékkal emeli a termelési ered­ményeit, továbbá minden DISZ-tag az oktatáson résztvesz éis a jó dolgozókat a szervezetbe felveszi. A gyengéket pedig segítjük. 8. A gépállomás üzemi bízottsá gy vállalja, hogy a szakszervezeti tagok létszámát 50 százalékkal nö­veli. Az oktatás érdekében min­dent elkövet, hogy az összdolgo zók az oktatáson pontosan megje­lenjenek. 9. Kulturális vonalon vállaljuk, hogy a téli estében rendszeresen színdarabokat tanú unk a dolgozók bevonásával, melyet kiviszünk a körzetünkbe tartozó tsz.ekbe és községeikbe, hogy gépállomásunk igazi kultúrközponttá váljon. Hernesz János gépál lomásigazgató, Kovács Lajos politikai helyettes, Kovács János vezető agronómus. Miért késik as eiutóhuss? Az utóbbi időben egyre több dol­gozó eme! kifogást a MÄVAUT- főnökség munkája ellen. A menet­rend be nem tartása, a kocsik el­maradása, a dolgozókhoz való rossz viszony jellemzi a kaposvári MÁV­AUT dolgozóinak munkáját. Elő­fordul olyan eset, hogy 3—4 órá­val később indítják ki a kocsit a garázsból. A dolgozók várjak „tü­relmesen'’ az autóbuszjáratot, de közben a főnökség meggondolja magát és másfelé irányítja. November 15-én, szombaton pl. az igali járatot — amelynek ide­je 18.40 óra lett volna — nem indították menetrend szerint. Mintegy 129—215 dolgozó akart utazni, a MIÁVAUT igazgatója azt a „megnyugtató” választ adta, hogy félóra múlva indul a kocsi. A félórából közel 5 óra lett. Megtör­ténik az is, hogy Igáiban és Rák- sibam annyi utast vesznek fel, hogy akik a következő községekben akarnak felszállni, csak a mellettük elrobogó buszt látják. Az meg sem áll a közbeeső megállóknál. Ilyen­kor a MÁVAUt dolgozói integet­nek a „türelmes” várakozóknak és jót nevetnek rajtuk. Gondolkodjanak a MÁVAUT dolgozói. Biztos elfelejtették, hogy ma már az autóbusa is — mint minden más — a dolgozók érde­keit van hivatva szolgálni. Azt hisz- szük, hogy a jegykezelők és a veze­tők udvariasabb módon is tudná­nak viselkedni a dolgozókkal szem­ben. A Kaposvári Fonodában állandó an változik a termelés üteme. Pél dául a harmadik negyedévi tervé az üzem 97 százalékra, az cktóbe: havi tervét viszont 106 százalékri teljesítette. November első dekád jában 105 százalékot ért el, s i második dekádban ismét jóval 101 százalék alá esett az üzem átlag teljesítménye. Hasonló képet mu­tatnak a napi teljesítések is. Pél dául november 2C-án 97 százalékra másnap 105-re, 22-én pedig 1QÍ százalékra teljesítette^napi tervét ^Kétségtelen, hogy ebben az épü lőfélben lévő üzemben komoly tár­gyi okok is akadályozzák a pontos tervszerű munka kialakulását NapróLnapra újabb és újabb gépe­ket helyeznek üzembe, új munka­erőket állítanak be és e’ág gyakrar kell kü-lönlféle módcsítá-okct esz­közölni a még nem teljesen- stabil bereddezéseken (fűtőtestek szabá­lyozása, stb.). De e tárgyi okok mellett egyebek is nagymértékben okai annak, hogy a negyedik ne­gyedévi terv teljesítésében jelen­leg 4 százalékos lemaradás mutat­kozik. Az üzem dolgozóinak nagyré-sze falusi parasztlány, akik becsülete­sek, jószándékúak, de a kellő szo­cialista öntudat hiányában még nem kielégítő a munkáihoz való vi­szonyuk. Sokszor indo-k-olatlanul el­maradnak vagy késnek a munkából és a munkahelyen is gyakran elfe­ledkeznek magukról, gépeiket ott­hagyva, elbeszélgetnek egymással. Az üzem vezetői és öntudatos dolgozói szakmai oktatással és po­litikai nev-előmunkával állandóan küzdenek e hibák és hiányosságok megszüntetéséért. A gyűrűs-fonó B-mű-szakában Illés Sándorné, Ren- gel Lajos alapszervezeti titkárok és Sós László főművezető, az állan­dó és türelmes szakmai oktatás mellett, egyenként beszélgetnek el a- fonónőkkel a munkafegyelem fontosságáról, a gépek szocialista megőrzésének jelentőségéről és min­den olyan kérdésről, amely a terv­szerű és jó munkához tartozik. En­nek a n-evelőmunikának köszönhető, hogy a B-műszak szinte állandóan vezet a különböző alkalmakból in­dított versenyekben. Például a bé­ke-kongresszus tiszteletére indított versenyben is 106 százalékot tel­jesített átlagosan ez a műszak, s ezzel maga mögött hagyta a másik két műszakot. A keresztorsózóban szintén a B- műsziak ért el legjobb eredményt: a vállalt 104 százalékkal szemben 107 százalékra teljesítette a bé- kek-ongresszus tiszteletére tett fel­ajánlását. Az előfonóban viszont a C-műszak dolgozói szerezték meg az elsőséget 104 százalékos átlag­teljesítménnyel. A szívós nevelőmunka nyomán sok fonónő igen jelentős mértékben javított munkáján, aránylag rövid idő allat-t. Például a gyűrűs-fonó. ban Angyal Ilona 88 százalékról .123.7 százalékra, Fekete Zsuzsa 94-ről 120-ra, Balogh Katalin 92- ről 110 százalékra emelte átlagtel­jesítményét' a kongresszusi verseny alatt, Az előfonóban Biczó Imráné, akinek átlagteljesítményé korábban állandóan 100 százalék alatt volt, a békeko-ngresszusi versenyben 115 százalékos átlagteljesítménnyel dol­gozott. Az üzem fennállása óta még so­hasem volt ilyen lelkes hangulat az üzemben, mint most a december 21-re való készülésnél. Az üzem dolgozói 2400 [felajánlást tettek Sztálin elvtárs születésnapjának 73. évfordulójára, s ugyaniakkor egyhangú lelkesedéssel fogadták meg, hogy minden, erejükkel har­colnak a nehézségek ellen- és a fegyelem megszilárdításáért. Vál­lalták, hogy behozzák a 4 százalé­kos lemaradást és határidőre tel­jesítik a negyedik negyedévi ter­vüket. Ráksi az ország első községe a begyűjtési versenyben Ráksi község dolgozó parasztjai egész évben becsülettel állták meg helyüket, példásan teljesítet­ték beadási kötelezettségüket. Se roüni lehet az olyan becsületes, ha zaját szerető dolgozó parasztok neveit, a'kik mindenből 100 száza­lékon felül teljesítették kötelezett­ségüket. A pártszervezet jó fel- világosító, nevelőmunkája eredmé­nyeképpen, a kommunisták példa- mutatása nyomán nap mint nap teljesítették kötelezettségeiket. A pártszervezet és a tanács szo­rosan együttműködött. 'Közösen beszélték meg a hiányosságokat és a feladatokat. A népnevelőket állandóan mozgósították. Soha nem szűntek meg felvilágosító, nevelő- munkát végezni. A begyűjtési ál­landó-bizottságnak is nagyrésze van az elért eredményekben. Az állandó-bizottság elnöke, Kiss Im­re elvtárs mindig feladatának te­kintette, hogy a községben egyet­len hátralékos gazda se legyen. “Az állandó-bizottság tagjai között felosztották a községet és felelőssé tették őket egy-egy ut­carészért. A tanácsházán minden nap összejöttök, ahol a pártszerve­zet segítségével kicserélték ta­pasztalataikat, megszabták, hogy a következő napon milyen munkát kell végrehajtani. Szita elvtárs, a községi alap­szervezet titkára mindig nagy se­gítséget adott a tanácsnak és a népnevelőknek, jó! irányította a begvüjtést. Már tavasszal megszer­vezték a 36 tagú népneve ő kollek­tívát, a nyáron pedig bevonták az é enjáró dolgozó parasztokat is. Megmagyarázták a dolgozó pa­rasztoknak: ki, hogyan dolgozik, hogyan tesz eleget állama iránti tartozásának, népi demokráciánk­ban aszerint értékelik munkáját. Már a tavasszal, amikor a nö­vényápolási munkákhoz fogtak, el­kezdődött a terv teljesítéséért a harc. A ráksi dolgozó parasztok betartották pártunk és kormány­zatunk útmutatásait, a mezőigaz­dasági munkákat jól és időben vé­gezték el, szép termést értek eJ. A. termésbe takarításkor azért har­coltak, hogy mindenki a mezőről tegyen eleget beadási kötelezett­ségének. Az Uj Élet tszcs példát mutatott a beadásban, s 130 szá­zalékra teljesítette kötelezettse- géí. Ezt követték Ráksi dolgozó parasztjai éis kukoricáiból a mai napig 229, burgonyából 197, nap­raforgóból 167 százalékra teljesí­tették beadásukat. A ráksi dolgo­zó parasztok a megyében elsőnek kapták meg kukoricából a sza­badpiacot. A pártszervezet és a tanács ezután is felvilágosító mun­kát végzett, tovább harcoltak, hogy a község az elsők között le­gyen a begyűjtési ^versenyben. Munkájuk eredményes volt, a mai nappal Ráksi országos viszonylat­ban is az első község lett a be­gyűjtési terv teljesítésében. Büsz­kék erre a ráksi dolgozó parasz­tok, ezért tettek vállalásokat no­vember 7-re és ezért tettek azután is írásban fogadalmait a dolgozó parasztok, hogy ki ér el nagyobb eredményt, ki lesz az első a beadás túlteljesí­tésében. Megyénk minden községe, min­den egyes dolgozó parasztja büsz­ke Rá'ksira, az ország első közsé­gére. Dolgozó parasztjaink lelke­süljenek Ráksi község dolgozóinak példájából, tegyenek felajánláso­kat, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára teljesítik beadásukat, harcolnak a terv si­keréért. Harcol jon minden vezető, minden kommunista és pártonkí- vüli dolgozó paraszt, hogy még több élenjáró községe legyen me­gyénknek, hogy minden község tel­jesítse részleteiben is a begyűj­tési tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom