Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-25 / 276. szám
SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952, november 25, A HARMADIK MAGYAR RÉKEKOIVGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról.) virágot bontanak a' gyümölcsfák, nyáron, amikor már az ér^tt búza hullámzik a töltés két o dalán. Látjuk az asszonyokat dolgozni a földeken, látjuk a traktorokat, visszaintegetünk a gyerekeknek, látunk épülő új házakat, gyárakat, átrobogunk teljes gőzzel új hidakon. Büszke vagyok, ha arra gondolok, mennyi árut, gépet cementet vittem én már szerte a Dunántúlon, az Alföldön épülő szép hazámnak. — Majd elmondotta, hogy a fűtőházban november 20-tól 30- ig valamennyi műhely részvételével 'békeműszakot tartanak. Ezután Parragi György Kossut'hdíjas újságíró szólalt fel. Arról beszélt, milyen mély lu.- raggal, izzó gyűlölettel fogadta népünk a jugoszláv emberrablók és kémek vallomását. — Két Bálint, a két Púpos csak kis kontár a halálnak nagyiparosai mel ett. A méltó büntetéssel sújtott bűnözőknél nagyobb gonosztevők gazdáik: az amerikai imperialisták, a Tito-banda, Az amerikai imperialisták már nem titkolják, hogy egyihúron pen dűlnek a Tito.bandával. Jól tudjuk, hogy a buda_ryesti emberrabló gyilkosok gaztetteinek szálai nem érnek véget abban a budai villában. Belgrádig nyúlnak ezek a szálak, s Belgrádon át Washingtonig. /Nekünk, magyar békéharcosoknak az a kötelességünk, hogy éberen figyeljük a bálintok és púposok felbérlőit, felfegyverzőit: Titot és az amerikai imperialistákat, s tettekkel áIlijük útját gyilkos szándé kaiknak — mondotta befejezésük Gyenge Valéria olimpiai úszóbajnoknő, olimpikonjaink kék egyenruhájában jött el a kongresszusra. — Azért nevelünk mind több és jobb sportolót, hogy ezzel is tanúsítsuk az egész világ előtt: a felszabadult nép, amely békében fejlesztheti képességeit, eddig nem is sejtett eredményeket érhet el — mondotta-. A következő felszólaló Tollas Sándorné, a debreceni Rákosi-te- :ep küldötte volt. Beszélt múltjáról, megváltozott új életéről, elmondotta, hogy 1950. óta a Petőfi tszcs-nek tagja és már ebben az évben 360 munkaegységet szerzett. — Azt üzenik a mi dolgozó társaink, bogy mi építeni, fejleszteni akaró emberek vagyunk, mi nem kívánjuk vissza a múlt keserűségeit. A jobbért, a szebbért, a szocializmus megteremtéséért megyünk harcba. Péter János református püspök felszólalása Ezután Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja szólalt fel. — Mint a magyar református egyház püspöke szólalok itt fél — mondotta a többi között. — Ezért a béke híveinek tömörüléséről, hatalmasodásáról, nemzetközi arányokban, egyházi vonatkozásban szólok. Amikor 1949-ben létrejött a párizsi Béke Világkongresszus, ott a magyar református- ság vezetője, Bereczky Albert püspök már bejelentette a magyar református egyház csat.akozását a 'béke védelmét szolgáló nagy emberi vállalkozáshoz. Azóta a református egyház számos alkalommal kérlelte, intette, buzdította innét Magyarországról a világ különböző tájain é ő református egyházakat. Nagy felelősségükre, arra, hogy vegyenek részt felekezeti különbség nélkül az ember iránt való szeretetből, a minden ember szenvedését megakadályozni akaró vállalkozásban. — Befejezésül ezt mondotta: — Mi, magyar reformátusok együtt küzdünk a magyar néppé:, a béketáborral, a földkerekségén békét követelők döntő többségével, a legszebb győzelemért, a békének a háború felett való diadaláért. (Nagy taps.) A mi Sistálinvárosunk — a n^i hitünk a tartós békében Wolf Johanna, sztálinvárosi főmérnök lép a mikrofon elé, hogy átadja Sztálmváros lakóinak és építőinek üzenetét. — A magyar mérnök — mondotta — a béke és a népi demokrácia légkörében találta meg önmagát. A mérnök, aki azelőtt a profit függőhelyzetben lévő kiszolgálója volt — a termelés parancsnokává magasodott. A jmérnök hisz a‘békében, hiszi, hogy műveit a boldogság felé törő ember fogja felhasználni. Mi, mérnökök a béke katonái vagyunk és tudjuk, hogy minden alkotásunkkal a békét szolgáljuk, a békét védjük. — Abban a kitüntetésben része-, sültem, hogy ötéves tervünk békeművének főmérnöke, műszaki vezetője lehetek. Kiváltságos helyzet ilyen lenyűgözően hatalmas építkezés középpontjában állni és ilyen feladatot becsülettel végrehajtani. — Majd a többi között így folytatta: — Mi, sztálinvárcsiak, akik a lösz sártengeréből, pionír életformák között építettük és építjük meg hatalmas vasművünket és hazánk első szocialista városát, mi talán még közelebb jutottunk a haza szeretetéhez, a béke értékeléséhez, mint bárki más. — Aki tölgyfát ültet — mondja egy régi orosz közmondás — az hosszú időkre rendezkedik be. Aki egy ilyen munkát kezd meg — te~ hetjük mi hozzá —az elkötelezte magát a tartós teremtő békére. A mi tölgyfánk munkások ezreinek békeakaratát tükrözi vissza, a mi munkánk, a mi Sztálinváror.unk: hitünk a tartós békében. — Mint Sztálinváros egyik küldötte eljöttem, hogy szavakba öntsem a muijkástársaimból (kisugárzó hitét és mérhetetlen erőt — mondotta befejezésül, a küldöttek lelkes tapsától kísérve. A hős koreai nép üdvözlete Blidár Rózsa, a Transzvill ipari tanulójának felszólalása után az elnök bejelenti: Han Hjo Szán követ és meghatalmazott miniszter, a koreai nép képviselője kíván felszólalni. Tapsvihar közepette lép n mikrofon elé. — Engedjék^ nieg — kezdte felszólalását —, hogy Korea egész népe nevében üdvözöljem a harmadik magyar békekongresszus küldötteit és az egész baráti magyar népet. Az amerikai rablók Koreáiban meggyujtották a háború füzét. Nyugat-Európa és Ázsia újrafelfegyverzése ped:g új'abb tűzfészket jelent. Az amerikai gyújtogatok mindannyiunk házát lángba akarják borítani. De barbár módszereik és kegyetlenségük nem töri meg népünk, a koreai nép haíci akaratát és e’szánt- ságát hazája, szabadsága és függetlensége védelmében. — A koreai nép szeretett vezére, Kim ír Szén elvtárs megmondotta, hogy az amerikai-angol támadók (hazánk és népünk ellen folytatott háborúja nem végződhet másként, mint úgy, hogy a hős koreai nép, a kínai önkénteseikkel együtt, a demokratikus erők, a béketábor támogatásával győzelmet arat felettük. — A koreai nép hazájáért, a koreai nép igazságos békéjéért foly-1 tatot,t harcát szorosan összekap-1 csolja a világ békeszerető' népeinek harcává'. — Han Hjo Szán hatalmas taps közben fejezi be beszédét. A tapsvihar után Bulla Elma színművésznő, a Magyar Néphadsereg Színházának tagja szólal fel: — Én nem tudok úgy átmenni a hidakon, hogy ne emlékezzem arra, amikor 1945-ben köribegyalo- goltam és csónakon jöttem át Budáról — mondotta. —- Most minden nap újra élvezem a villamost, az autóbuszt, akkor pedig a Sziget utcából naponta gyalog mentem a Belvárosi Színházba, ahol „óriási" feiléptidíjért, félliter olaj áráért léptem fel esténként. Tíz körömmel is harcolnunk kell, hogy (megtarthassuk a csodálatos kibontakozó virágot, új életünket. Bulla Eljma befejezésiül részletet ad e’ő Jirji Marek csehszlovák író „Egv anya beszél“ című elbeszéléséből. Könnybeborulnak az asszonyok szemei, elkomorulnak a tekintetek és ökölbeszorulnak a kezek a gyönyörű szavak hallatára. A művész hangja valamennyi küldött szívéhez szól. A tudomány és a technika minden eszközével küzdünk a békéért Szünet után Mihályii Ernő nyitotta meg a tanácskozást. Majd a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, Vajda Lajosné tett jelentést a kongresszusnak. A mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy az 1200 megválasztott kongresszusi küldött közül 1167 van jelen. A küldöttek közül 792 megyei. 375 budapesti küldött. A kongresszus küldöttei közül1 521 nő (44 százalék) és 646 férfi- (56 százalék). Foglalkozás szerint 387 ipari dolgozó, 386 paraszt, 177 értelmiségi, 105 háztartásibeli és 112 alkalmazott vesz részt a kongresszuson. A parasztküldöttek közül 65 az állami gazdaságok dolgozója, 152 tszcs-tag, 151 egyénileg dolgozó paraszt és 18 a gépállomások dolgozója. Az értelmiségi küldöttek között 15 tudós. 11 művész, 18 író, 53 főiskolai, középiskolai és általános iskolai pedagógus, 57 műszaki értelmiségi, 18 orvos és 5 agro- nómus van. A kongresszuson részvevő nők 72 százaléka dolgozó nő, 28 százaléka pedig háztartásbeli. A kongresszus részvevői között két Sztálin-díjas, 26 Kossuth- díjas, 2A munkaérdemrendes, 135 sztahanovista, 21 élmufi- kás, 21 „a szakma legjobb dől. gozója”, H Népköztársasági Érdemrenddel és Népköztársasági Érdeméremmel kitüntetett van. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus részvevői tapssal vették tudomásul és jóváhagyták. Mosonyi Emil, Kcssuth-díjas egyetemi tanár, a Tiszalöki Vízmű tervezője szólalt fel azután. Ismertette a kujbisevi és sztálingrádi vízlépcső építésének lenyűgöző adatait, a cimljanszki erőmű, a Lenin-csatorna, a turkmáni főcsatorna óriási jelentőségét. — Mi nemcsak a tudományos kutató, a tervező és építő mérnök .érdeklődő .szemével tekintünk a Szovjetunió természetátalakító terveire, hanem azok tanulságait messzemenően fel is használjuk azoknál a hazai építkezéseknél, amelyekről az ország felszabadulása előtt magyar kutató, magyar mérnök még csak nem is álmodhatott — mondotta a békekongresz- szus részvevőinek tapsvihara köze. pette. Az úttörők Kodály békedalával köszöntik a békekongresszust Minlenkcv Ilona, a bácsfeiskum- megyei Szeremle község Béke termelőszövetkezete elnökének felszólalása után az elnök bejelentette, hogy az úttörők kívánják üdvözölni a 'békekongresszust. Abban a pillanatban, amikor az úttörők megjelentek, mindenki felállt, lelkes tapssal köszöntötték reménységünk, jövő gyermekeink küldötteit. A Marciibányi-téri általános iskola 200 tagú úttörő kórusa sorakozott fel az emelvény elé. A fiatal lányok ajkán felcsendültek Kodály Zoltán békedalának megkapó hangjai: „Ez a földhez a nép békét vár...” A dal után a békeküMöttek újból felálltak helyükről és hosszú, lelkes tapssal köszönték meg az úttörőknek a legfiatalabb nemzedék üdvözletét. Most Kodály Zoltán, kétszeres Koesuth-díjas lépett a mikrofonhoz. Arról szólott, hogy a zenészek azzal szolgálhatják a békét, ha hangokkal fejezik ki a maguk gondolatát. — Mert mi egyéb a szene — mondotta —, mint a világegyetem nagy harmóniájának tükrözése, pél- dázása az emberek számára, hogy megtanuljanak beleilleszkedni. —■ Az a baj, hogy kevesen értenek a zene nyelvén mind a mai napig. Világszerte sok jószándékú ember fáradozik azon, hogy ez megváltozzék, hogy minél többen értsenek rajta. Ezután arról beszélt, hogy aki igazán akarja a békét, az legyen a zeneszerzők segítségére. — A mi államunk azt akarja, hogy minden iskola, a legkisebb falusi iskola is meg tudja azt tenni, amit a Marcibányi-téri iskola kórusa tett. Ehhez szükséges, hogy nagyobb gondot fordítsunk az iskolában az énektanításra. Kodály Zoltán beszéde után Balázs Endre, a November 7. Erőmű mérnöke, majd Túra István kőröstarcsai egyénileg dolgozó paraszt beszélt. Valachi Béla, a Rákosi Művek sztahanovista esztergályosa volt a következő felszólaló. — Martinászok és hengerészek, esztergályosok és öntők, tüziková- csok és motorszerelők üzenik velem; Csepel neve ma is azt jelönti, amit az elnyomás elleni nehéz harc, a felszabadulás utáni építő küzdelem esztendejében — mondotta. — Csepel neve: az ellenség félelme, a barát birodalma. Ahol a békéről van szó, ahol a béke ügyéért cselekedni, küz." deni kell, ott a csepeliek, Rákosi Mátyás nevével az első sorba lépnek. Ezután Vas megye küldötte adta át a békekongresszus elnökségének a megye békeharcosainak leveleit, majd Mák Nándor, az Ika- rusz-gyár dolgozója lépett az emelvényre^ Mák Nándor 26 esztendős kanadai tartózkodása után nemrég tért vissza. Magyarországra és most élményeiről számolt be A magyar írók teljesíteni akarják kötelességüket a béke védelmében Ezután Veres Péter, Kossuth- díjas író mondott beszédet. — Azok a dolgozó emberek, akik el vannak merülve mindennapi munkájukban és az azokkal velejáró nem kicsi gondokba, akik nap- ról-napra minden figyelmüket arra adják, hogy az a dolog, amit éppen- terveznek, vagy végeznek, jól sikerüljön, sokszor egy kis hitetlenkedő megütközéssel néznek fel. ha valaki arra figyelmezteti őket, hogy vigyázzatok, az ördög nem alszik, a fejetek felett új háború felhői gyülekeznek. — Hát csak nem őrültek meg? — kérdi ilyenkor az ember, mert szinte hihetetlen, hogy az előbbi háború romjai közt 'botladozna, legyenek emberek, pártok, osztályok, amelyek új háborúra gondolnak, vagy már készülődnek is. Beszéde befejező részében mondotta. -— Én mint író, úgy látom, hogy sem a békéről való sóhaj tozás, sem a békéről való szónoklás nem elég — hanem az emberi élet minden mozzanatára kiterjedő tanító-, nevelőmunkára, az emberi gondolkozást és az emberi lelket átformáló szellemi munkára van szükség. Hangsúlyozta : Az írók teljesíteni akarják kötelességüket, a béke védelmében, s’ tudják, hogy csak a nép életét és az eszmét tisztán és mélyrehatóan ábrázoló iroda, lom, csak az igazi művészet oldhatja meg ezt a feladatot. Carlo Rossi az olasz békeharcosok üdvözletét tolmácsolja Most Carlo Rossi, az olasz béketanács tagja köszöntötte a kongresszust. — Az olasz nép ismeri a magyar nép erőfeszítéseit és azokat a jelentős eredményeket, amelyeket életszínvonaluk emeléséért s a népek közötti tartós békéért folytatott harcukban elértek. Mi is minden erőnkkel a békéért harcolunk. A mi harcunk feltételei természetesen mások, mint a magyar dolgozóké.-—• Az olasz nép nemzeti függetlenségét ismét lábbal tiporják. Idegen parancsnokságok telepedtek be legnagyobb és legszebb városainkba. Termékeny földjeinken a gyűlölt amerikai gépek pusztítják a termést és hadi-repülőtereket, nehézbombázók kifutópályáit építik földjeinken. Ezután- arról beszélt, hogy az olasz nép legkülönbözőbb módszerekkel harcol a békéért. — Minden faluban, minden városban úgynevezett „békefüzetekben’’ írják össze a béke helyi követeléseit. —■ Az olasz parasztok elfoglalják a földeket, hogy megakadályozzák a repülőterek építését. A munkások minden városban, minden üzemben sztrájkbalépnek. hatalmas tiltakozó gyűléseken leplezik le az imperialisták hódító és háborús szándékait. A rendőrség legbrutálisabb beavatkozása ellenére egész Olaszország visszhangzik attól a daltól, amelyet annakidején az osztrák elnyomás ellen küzdő j8-as szabadságharcosok éne-, keltek.- „Takarodjatok az országból, idegen elnyomók”. Ezek után Kolcni Sámuel, gödöllői egyénileg dolgozó paraszt szólalt fel. Beresztóczi Miklós, a katolikus papok országos békebizottsága elnökének felszólalása Beresztóczi Miklós érseki helytartó, a katolikus papok országos békebizottságának elnöke . beszéde elején hangoztatta, hogy az elmúlt hónapban minden esperes! kerületben külön előadásban vitatták meg papjaink a béke és a háború kérdését. — A koreai véres háború, a baktériumfegyver bevetése, ~a német egység helyreállításának akadályozása, az emberi méltóság cinikus 'semmibevétele, a világ életének irányításában az önző amerikai tőkés akarat kíméletlen keresztül- hajszolása, emberi érzéseink, vallási öntudatunk és papi hivatásunk legszentebb eszméivel szemben állnak szöges ellentétben. Ezért nincs máshol helyünk. nem lehet máshol helyünk, mint azok az egységet, a szabadságot, a békét megteremteni és fenntartani akarják — a békét akaró népek táborában. Ezután Bóka Lászlóné sövényházi dolgozó parasztasszony beszélt. Meleg taps fogadta Méray Tibort, a „Szabad Nép" munkatársát, amikor az emelvényre lépett. Méray Tibor csaknem másfél esztendőt töltött Koreában, a szabadságot és a békét elszántan védő hős nép között, s a szemtanú szavaival számolt be tapasztalatairól. A beszéd elhangzása után a békekongresszus küldöttei felállva tüntettek a béke mellett, a háborús uszítok ellen, s ütemesen kiáltják; „Harcolunk a békéért!” Az elnöklő Mihályi i Ernő ezután bejelentette, hogy szünet következik. oldalán, akik a népek életében Versztovsek Borisz, a jugoszláv emberrablók karmaiból kiszabadított forradalmi emigráns felszólalása A szünet után Tasnádi András- né, Koss-utlh-díja-s elnökölt, bejelentette, hogy ismét sókszáz távirat érkezett. Majd bejelentette, hogy Versztovsek Borisz, a jugoszláv emberrablók karmaiból kiszabadított forradalmi emigráns újságíró kíván a kongresszushoz szólani. Mindenki felállt, s amikor az ajtóban megjelent a jugoszláv béke- harcos, egyszerre zúgott végig a termen a kiáltás: „Vesszen Tito!” Versztovsek Borisz két mankóra támaszkodva, ápolók kíséretében megy az emelvényhez. Az emelvényre nem tud felmenni, ezért az emelvény mellett helyeznek el mikrofont számára. — Engedjétek meg, hogy üdvözöljelek benneteket a harmadik magyar békekongresszus küldötteit, a Magyar Népköztársaságban élő jugoszláv forradalmi emigránsok nevében. Beszéde élőjén beszélt arról, hogy a jugoszláv nép a Wallstreet, a Tito—-Rankovics-banda elnyomása alatt nyög. — Fájó az — mondotta többek között —, amikor jugoszláv népünk keserves életére és szenvedésére, a 250 ezer letartóztatott családjára, az anyák és gyermekek százezreinek könnyeire, az UDB haláltáboraiban el pusztult hazafiak ezreire gondolunk. (Folytatás a 3. oldalon.)
