Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

I. Vasárnap, 1952, november 23, SOMOGY! NÉPLAP 5 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS jX Fokozzuk a kommunisták példamutatását, helytállását A szocializmus építése, a béke védelme hatalmas feladatok megol­dása elé állítja pártunkat, dolgo­zó népünket. „Mindenért, ami s bben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi va­gyunk a felelősek. Minél jobban áthatja ez a felelősségérzet min. .dennapi munkánkat, annál inlcább ■meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása." Ezekkel a szavakkal jellemezte Rá­kosi elvtárs a kommunisták fele­lősségét. A kommunistáknak külön foko­zott felelőssége abból fakad, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép él­csapatához tartoznak. Az élcsa­patnak öntudat, fegyelem, áldo­zatkészség, harci készség és küzdeni tudás tekintetében a munkásosz­tály, a dolgozó nép előtt kell jár­nia — hiszen vezeti azt. A párt — átérezve a.nép iránti felelősséget — joggal megköveteli tagjaitól, hogy nocsak elfogadják, hanem a gyakorlatban is valósítsák meg azokat a nézeteket, takti­kai és szervezeti e’veket, azt a programmot, amit a párt zászla­jára írt. Sztálin elvtárs azt tanítja erről: ..Mit jelent a párttag szá­mára a párt nézeteinek megváló, sítása?: Mikor valósíthatja meg ezeket u nézeteket? Csak akkor, ha ,harcol, ha az egész párttal együtt a proletariátus hadseregének élén jár". Ez minden párttag számára az alapvető törvény. Nálulnk is tömegével vannak olyan párttagok, akik át­érzik a szocializmus, a béke ügye iránti felelősségüket, kommunista módra szívósan és áldozatkészen harcolnak érte. nincs számukra szebb és nagyobb dolog, mint a párt, a munkásosztály, a béke ügyének szolgálata Ne hírneves bősökre — egy­szerű párttagokra gondoljunk. Azokra, akiknek tömegei megvaló­sítják a párt határozatait, harcol­nak azért, hogy a programra való­sággá váljék. Itt van pl. Turbéki Sándor elvtárs, a kaposvári Viüa- mosmű dolgozója, akinek az utolsó három havi teljesítménye 150 szá­zalék felett van:. Állandóan élen­jár a termelésben, politikai felvilá­gosító munkát végez. Vagy-pedig Lőczi Aranka elvtársnő, a Kapos­vári Textilmű gyűrűs-fonónője, aki állandóan teljesíti normáját. Mun­kahelyén műszakváltás előtt megje­lenik, gépét rendbehozza. Párt- munkát rendszeresen végez, az alapszervezetben mint pártcsoport- bizalmi dolgozik. De vannak a mi pártunkban olya­nok is, akik nem érzik át a párt­tagságukkal járó felelősséget. A kommunisták, a munkásosztály leg- öntudatosabb, harcokban edzett fiai nem tűrhetnek el semmit sem. ami a munkásosztály, a párt érdekeit sérti. Mégis nem egy párttagunk nem harcol következetesen a párt és kormányhatározatok végrehaj­tásáért, nem mutat példát a terme­lésben, a munkafegyelemben, a szakmai képzettség emelésében, nem őrködik a népi demokratikus állam fegyelme és rendje felett. Koller Mária elvtársnő, a Kapos­vári Textilművek gyűrűsfonónője nem teljesíti normáját, teljesítmé­nye 76—80 százalék. Munkáját ha­nyagul. kommunistához nem mél­tóan végzi el. Gépét nem tartja kellő tisztaságban, nem gondozza, ami a termelésben., úgy a mennyi­ségi, mint a minőségi munkában is megmutatkozik. A magyar nép most harcban áll az amerikai imperialisták egyik legravaszabb, legpusztítóbb ötödik hadoszlopával, a klerikális reakció­val. Köziponti Vezetőségünk 1952. június 27-i határozatában a többi közt arra is felhívta a figyel­met: „megengedhetetlen, hogy párt. funkcionáriusaink és tagságunk egy része elfeledkezik Központi Vezetőségünk 1950. június l-i ha­tározatáról és opportunizímust ta. nusít az osztályharcnak ezen a frontján”. Tarthatatlan állapot, hogy egyes párttagok résztvesznek egyházi megnyilvánulásokon. Krómjuk János elvtárs, cukorgyári dolgozó, nem harcol a klerikális re­akció megnyilvánulása ellen, sőt maga is nem egy esetben résztvesz az egyházi megnyilvánulásokon. Az ilyen, párttagok, tagjelöltek viselke­désükkel lehetővé teszik, hogy a klerikális reakció olyannak tüntes­se fel őket a dolgozók előtt, akik csak látszólag kommunisták, valójá­ban ellenségei a szocializmusnak." A párttagok t ötelességeiről Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, a párttag kötelessége: ,,szakadatlanul fejlessze politikai tu­dását és emelje műveltségi színvo­nalát,' igyekezzék elsajátítani a marxizmus.leninizmus tanításait" Párttagságunk jelentős része megértette e kötelesség teljesíté­sét. Azonban vannak szép számmal olyanok, akik nem tartják köteles­ségüknek a Szervezeti Szabályzat­nak ezt a kitételét. Balogh József elvtárs, a Kaposvári Gazdasági Vasutak dolgozója, jelvényes szta­hanovista. a politikai iskola e’sö évfolyamának hallgatója, az eddig megtartott foglalkozások közül ösz- szesera kettőn vett részt. Amikor megjelenik, akkor is passziv maga­tartást tanúsít, nem készül fel, nem vesz részt a vitában. Csak felszó­lításra hajlandó, felelni. Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja,, a páittag kötelessége, hogy fegyelmezetten végrehajtsa a pártszervezetek határozatait• ál­landóan, erősítse kapcsolatait a tö­megekkel. világosítsa fel őket a párt politikájáról, tanácsadójuk, ve­zetőjük legyen”. Mégis hány olyan párttag van, aki nem teljesíti ezt a kötelességét! Vogél Imre elvtárs, a 73/4. sz. Építőipari Vállalat dol­gozója a békekölcsön-jegyzésnél, de azóta sem veszi ki részét a nép­nevelőmunkából, nem igyekezett munkatársait meggyőzni a III. bé­kekölcsönjegyzés jelentőségéről, a dolgozókat nem világosítja fel a párt politikájáról. Hatalmas feladatai vannak alap-szervezeteinknek. Most (folyik a hare a negyedik negyedéves terv, de egyben a döntő tervév sikeres teljesítéséért. Ugyanakkor megin­dult az 1953-as terv kidolgozása. Megtisztelő és- alapvető feladat pártszervezeteinknek, párttagsá­gunknak, hogy dolgozza fel a Szov­jetunió Kommunista Párcja XIX kongresszusának, valamint Sztálin elvtárs nagyjelentőségű „A -szocia­lizmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című művét. Itt nemcsak arról van szó, hogy. fel kell dolgozni a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszu­sának anyagát, hanem arról: úgy dolgozzuk fel a kongresszus anya­gát és alkalmazzuk a munkánkban, hogy javuljon a termelés, az állami- és munkafegyelem, a párt poli­tikai és szervezeti munkája, fokozódjon a kommunisták helytállása, példamutatása, ja­vuljon a tanulási fegyelem, hogy soha nem látott magas színvonal­ra emeljük az oktatás eszmei és politikai színvonalát. Mit jelent a párt tagjának lenni ? A párt tagjának lenni azt jelen­ti, hogy minden képességünkkel és erőnkkel harcoljunk a párt céljai- nak megvalósításáért, példát mutas. sunk azoknak a feladatoknak el­végzésében. amelyek megoldására a párt az egész dolgozó népet fel­hívja. Párttagnak lenni, ez a mun­kában való példamutatást is jelen­ti. Ez a párttagság ÁBC-je, amit minden kommunistának meg kell tanulnia. Párttagnak lenni azt jelenti, hogy betartjuk a párt fegyelmét, vég­rehajtjuk a párthatározatokat, pél­damutatóan teljesítjük a- kormány rendeletéit, őrködünk azok végre­hajtásán és példamutatóan teljesít­jük az állam iránti minden köte­lezettségünket. Nem jó párttag az, aki feláll ugyan a gyűléseken, ér­tekezleteken és azt hirdeti: ha kell, életét is odaadná a pártért, a ha­záért, de közben nem teljesíti ter­melési tervét, az anyagot pocsékol­ja, rossz minőségű munkát végez, igazolatlanul mulaszt. Párttagnak lenni azt jelenti, hogy szeretjük és megbecsüljük a dolgozó embert, ugyanakkor gyű­löljük, leleplezzük, megsemmisítjük a dolgozók ellenségeit. A párttag legyen éber, legyen kemény, elvhű és következetes az ellenséggel szem­beni harcban. Ugyanakkor, legyen figyelmesebb a dolgozó nép kíván- ságai, problémái iránt. Most, amikor a pusztítás és a haladás, a háború és a béke, a nö­vekvő .szocializmus és a halódó im­perializmus közötti harc egyre éle­sebbé válik, fokozott felelősség há­rul minden kommunistára. A köve­telmények megnőttek pártunkkal szemben, s nem minden párttagunk öntudata, felelősségérzete, aktivitá­sa nőtt meg ennek megfelelő arány­ban. De párttagjaink döntő több­sége odaadó, .áldozatkész, hűséges harcosa a mi nagy ügyünknek. Minden kommunista számára tör­vény legyen, hogy a párt tagjai nem tűrik el soha. .sehol és senki­től a párt és az osztály ügyének megsértését. A párt tagja mutas­son példát a békéért, a szocializ- • másért vívott harcban, a Szovjet­unió és Sztálin elvíárs, e harc nagy vezére iránti odaadó hűségben. Párttagságunkat 'következetesen kell nevelni ezekre a tulajdonsá­gokra. A lenini tanítás nemcsak arról szól, hogy „minden párttag felelős a pártért", hanem arról is, hogy „a párt felelős minden párt­tagért". Pártszervezeteink vezetői­nek meg kelj becsülniük minden ; gyes párttagot, Sokkal többet kell törődni egy.egy elvtárs .nevelésé­vel* egyéni problémáival. Ki kell irtani pártunkból a párttagok lé­lektelen, bürokratikus kezelését, javaslataik, bírálataik elhanyagolá­sát, vagy éppen elfojtását. Minde­nütt a vezetők felelősek azérjt, hogy minden egyes párttag olyan legyen, mint Rákosi e!vtár3 mon- ; dotta; , öntudatos, odaadó, szerény < munkása pártjának, a dolgozó nép. nek”. A párt minden tagja felelős a pártért A magyar nép a mi pártunkra bízta annak a harcnak a vezetését, amely újjáformálja országunk, dol- gozó népünk egész arculatát. A nép szereti a pártot és bízik a párt­ban.'A párt minden tagja, minden kommunista felelős azért, hogy ezi a szeretetet és bizalmat a párt iránt dolgozó népünkben minden, cselekedetével erősítse és elmé­lyítse,. A mi pártunk is a Szovjetunió Kommunista Pártjának nyomain halad. Mi is nagy feladatok meg­oldásán fáradozunk, amely egész erőnk megfeszítését’követeli. Itt az ideje tehát annak, hogy felszámol­juk a felszabadulást követő első idők káros maradványait, kiküszö­böljük a pártéletből a lazaságot és fegyelmezetlenséget. Fokozzuk párttagjainkban az éberséget, fe. gyélmezettséget, a példamutatást és áldozatkészség szellemét. Erősítsük ilyen módon is pártunkat, rakjuk le ezzel is újabb sikereink szilárd alapját. Pártszervezeteink. a kom­munisták, tartsák szemelőtt Rákosi elvtársnak pártunk II. kongresszu­sán mondott szavait; „Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példamutatást, az ál­dozatkészséget, a bátor elszántsá­got. Hadat kell üzennünk a meg­alkuvás, a gyáva magatartás min­den megnyilvánulásának.” S. K. Levelekben köszöntik megyénk dolgozói a békékongresszus részvevőit Mi, a kaposvári Szigetvári-utcai Téglagyár békeharcosai a mai nap alkalmával/ szeretettel üdvözöljük a harmadik magyar békekon. gresszust. Küldötteinkkel együtt ígérjük, hogy az eddiginél még szor­galmasabb munkával erősítjük a békeharcot. A mai napon gyűlésező békeküldötteknek mi, termelőmunkátok azt kívánjuk, hogy eredmé­nyesen küzdjenek a bckeharcban. Szigetvári-utcai Téglagyár békebizottsága. Mi' Kapospida község dolgozó parasztjai a béke védelméért foly­tatott harcot magunkévá tesszük és a harmadik magyar békekon­gresszus tiszteletére vállaljuk, hogy az őszi mélyszántást a rossz idő­járás ellenére, december 5-ig elvégezzük. Az évi sertésbeadási tervün- két 20 százalékkal túlteljesítjük, hogy ezzel is hozzájáruljunk a za­vartalan élelmiszerellátáshoz. A hónapokra beütemezett tejbeadási tervünket rendszeresen túlteljesítjük. A békeharcot tovább folytat­juk, a kulákok aknamunkájáét, leleplezzük. így ágiunk őrt itt,' Tito szomszédságában, Mindig go-ndolunk Rákosi elvtárs szavaira, arra, hogy „Magyarország nem 7-és, hanem erős bástya a béke frontján.” Kopospuia dolgozó parasztsága nevében\ Tóth Sándor. *- * * A III. országos békekongresszust mi, zákányt MNDSZ.asszonyok felhasználjuk arra, hogy ismét sok-sok békeharcos nőt vonjunk be a Magyar Nők Demokratikus Szövetségébe. A kongresszus ideje alatt úgy dolgozunk' hogy ne legyen falunkban egyetlen család sem, ahol ne ébrednének, tudatára annak, hogy a békét meg lehet és meg kell védeni' a háborút meg lehet és meg keli akadádyozni' Mi, asszonyok mindent elkövetünk, hogy déli határainkon a ti- tóistáik minden aljas törekvése meghiúsuljon. Tervünket becsülettel teljesítjük. özv. Mihóczi Józsefné, Zákány.-x Mi, a Sétatéri.iskola úttörői, szeretettel üdvözöljük a békenagygyű­lést. Kívánjuk, hogy munkájuk segítse elő a boldog jövőnket bizto. sító béke fenntartáisát. Sétatéri úttörőcsapat. A magyar békeharcosok találkozója alkuiméiból a Kaposváiri Lak­berendező és Lakásjavító KTSZ valamennyi dolgozója nevében forró üdvözletünket küldjük. Mi, akik itt, a veszett véreb Tito szomszédsá­gában, Somogybán lakunk és a napokban szereztünk tudomást az em. berbőrbe bújt farkasok újabb gaztetteiről, mélységes'felháborodással ítéljük el aljas terveiket és harcolunk azért, hogy vesszenek a háborús uszítok és bérenceik, akik a mi szabad hazánkra törnek. Alig múlt el a borzalmas második világháború, még özvegyek és ár­váik sokasága emlékeztet rá, alig, hogy a romok helyén elkészültek az újjáépített hidak és gyárak, a kapitalisták ismét vérfürdőt, nyomort akarnak ránkzúdítani, romokba akarják dönteni új hazánkat. Nem engedjük. Erőnk tudatéiban vagyunk és látjuk, hogy nekünk és ai világ összes békeszerető embereinek támasza és vezetője a hatal­mas Szovjetunió napról.napra tovább erősödik. A világ békeharcosainak száma állandóan növekszik, a béketá- bor meg fogja akadályozni a hátborús gyújtogatok aljas mesterkedé­seit. Mi, üzemi tervünk túlteljesítésével, a szocialista munkafegyelem megszilárdításával állunk őrt a béke frontján. Ígérjük, hogy ha kell, fegyverrel a kezünkben is kiállunk szabadságunk megvédéséért, gyer­mekeink és mindnyájunk megváltozott életének megvédéséért. Kívánunk a békekongresszusnak jó és eredményes munkát. Kaposvári Lakberendező és Lakásjavító KTSZ dolgozói. Népi ülnökök részvétele a polgári bíráskodásban Alkotmányunk kimondja, hogy népi demokráciánkban a bírói ha­talom gyakorlásában a döntő súly a dolgozó népé. A kizsákmányoló állam bíróságai nem szolgáltak és nem is szolgálhattak más célt, mint a kizsákmányolok hatalmá­nak biztosítását, a kizsákmányolás rendjének fenntartását, megerősí­tését. E bíróságok az elnyomás szervei voltak. Hiába hirdette a burzsoázia, hogy bíróságai függet­lenek, s mindenki tekintetében egy­formán, részrehajlás nélkül ítél­keznek: ennek ellenére a burzsoá bíróságok a kapitalisták érdekeit védték a dolgozókkal szemben; a magántulajdon szentségét és sért. h(’tétlenségét biztosították és bizto­sítják ma is a kapitalista államok­ban. A kapitalista állam bíróságai a tőke bíróságai, a proletariátus ellenségei. A Szovjetunióban, s a példáját követő «népi demokráciákban a bí­róságok a dolgozó nép uralmának, a szocialista államnak, illetőleg a prcitybárdi.ktatura funkcióit ellátó népi demokratikus államnak bizton­ságát és védelmét szolgálják. A proletárdiktatúrában, mondja Le­nin elvtárs, bíróság olyan szerv, amely ... a szegénységet vonja be mind egy szálig az állam igazgatá­sába ... a bíróság a proletariátus és a szegény parasztság hatalmi szerve.” A Magyar Népköztársaság bíró­ságai — az alkotmány szerint — hivatásos bírákból és népi ülnökök­ből alakított tanácsokban ítélkezik. Ezáltal bíróságaink teljes mértek­ben népbíróságokká váltak, mert a dolgozó nép képviselői minden bírósági határozat meghozatalában döntő súllyal résztvesznek, illetve a bírák elejétől végig a népi ülnö­kökkel együtt tárgyalják le az ügyét, szemben az esküdtekkel, akik nem vettek részt tevékenyen az ügy tárgyalásában. Nálunk az irlnükrendszernek ezt a módját már a népbíróságok be­vezették, ahol a múltban elköve­tett háborús és népellenes bűncse­lekmények felett ítélkeztek, majd a munkás’bíróságok továbbfejlesz­tették, végül néhány év óta az ösz- szes büntetőügyekben az igazság­szolgáltatás népi ülnökök közre­működésével történik. Alkotmányunk a népi ülnökök rendszerének bevezetését a polgári bíráskodásban is kötelezővé tette. A következő év elején életbelépő új polgári, perrendtartásunk ren. delkezése szerint az állampolgárok személyi és vagyoni természetű jogvitás ügyeiben, az úgy nevezett polgári perekben is az ítélkezés a népi ülnökök közremű­ködésével történik. A népi ülnö­köket a helyi tanácsok választják, a tömegszervezetek, üzemek, válla­latok, állami gazdaságok, gépállomá­sok, termelőszövetkezetek dolgozói közül, de nem valamely privilégium alapján, hanem a haza javára vég­zett becsületes, önfeláldozó munká­juk és társadalmi tevékenységük elismerése fejében. A népi ülnökök az igazságszolgáltatással olyan ál­lami feladatokat valósítanak meg, melyeknek célja a szocialista tulaj- dón megőrzése és védelme, a dol­gozók érdekeinek megőrzése és vé­delme, polgári perekben az anyagi igazság biztosítása. 4. Francia KP Központi Bizottság# Paul Eluard haláláról rarizs (in 11J. A rrancia ívom- munista Párt Központi Bizottsága közleményt adott ki Paul Eluard halálával kapcsolatban. A közle­mény így hangzik; ,,A Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága mélységes fájdalommai rette tudomásul a hírt, hogy Paul Eluard 1952. november 18-án, 57 ;ves korában Párizsban e.íhunyt. 5aul Eluard elhunytával a Fran- :ia Kommunista Párt nagy költőt j ;s nagy humanistát, igazi hazafit I ;s bátor ellenállót, Maurice Tho- i •ez barátját és harcostársát, az j elvtársat gyászolja, aki egész szív­vel, zsenijének teljességével á It a kommunizmus ügye mellé. Paul E'uard neve halhatatlan, mint ver­sei, neve Franciaország és a mun­kásosztály dicsőségét jelenti". A Francia Kommunista Párt — Maurice Thorez pártja —- felhívja Franciaország népét, ünnepélyes tiszteletadássá, adózzon a költő­nek, aki utolsó lehelletéig az em­berek boldogságáért és szabadsá­gáért, a nemzet boldogságáért cs a békéért harcolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom