Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

mKmmammammammsmm u SOMOGYI NÉPLAP scsBBSwrabmm mmmmmmmmmmmmm i Vasárnap, 1952 november 2. A SZOVJET IPAR 35 ESZTENDEJE AZ UKRAJNAI KOLHOZPARASZTOK ÖRÖME Közeledik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évforduló­ja. November 7-én az egész világ dolgozói harcos szeretettel emlé­keznek meg a szovjet hatalom fennállásának 35. évifordulójáról. Minden dolgozó egyformán érzi hegy november 7 e az ő legna­gyobb ünnepe is, mert hiszen a Szovjetunió minden politikai es gazdasági sikere a világ dolgozói­nak felszabadulását segíti elő. Az Októberi Forradalom óta el­telt idő bebizonyította a szocialis­ta, rendszer fölényét a korhadt ka­pitalista rendszerrel szemben, de bebizonyította a Szovjetunió le­győzhetetlen erejét is. A szovjet emberek magukévá tették a sztálini ötéves terveket, mert ezekben a tervekben felis­merték saját létérdeküket is. Le- nin-Sztálin pártja vezetésével ra­gyogó eredmények születtek » munkások és a parasztok milliói­nak hősies munkájától. Ezt bizo­nyítják Berija elvtárs szavai is. „Ha ősszehasoeilítjuk az utolsó két évben eléri ipari termelés volumenét az első és második ötéves terv összes éveiben el­ért ípa-i termeléssel, kiderül, jbogy* 1551. és 1552. folyamán az ipari termelés 22 százalék kai lesz több, mjr.í az első két ötéves ídv alatt együttvéve“ — mondotta Berija elvtárs kon­gresszusi beszédében. A cári Oroszország egyike volt a technikai és gazdasági szempont­ból leginkább elmaradott orszá­goknak. Azóta óriási sikereket ért el a szovjet nép: a Szovjetunió ipara 1917, óta 39-szeresére növe­kedett! Az iparj termelés volume­ne tekintetében & Szovjetunió már a második világháború előtt első volt Európában, a gyártási techni­ka vonatkozásában pedig első he­lyen állt a világon. A második világháború óriási károkat okozott a Szovjetunió nép­gazdaságának. Ez a háború 8—9 esztendővel, vagyis körülbelül két ötéves tervvel feltartóztatta a szovjet ipar fejlődését- A háborít utáni ötéves terv időszakában a szovjet nép hősies munkával hely­reállította a háborúban lerombolt iparát és diadalmasan halad előre. Az ipari termelés volumene 1950-ben már több mint kétsze­resével meghaladta a háború elc'tti, 1940. évi színvonalat. Ebben az évben körülbelül 2.3- Ezer annyi lesz az ipari terme­lés, mint 1940-ben, ! Rendkívül gyorsan fejlődik a ne- j hézipar, amely az egész népgazda- I ság alapja; 1940-ben közel 16-szor I annyit termelt, mint a cári Orosz- ! ország nehézipara 1913-han. A ter- I meiési eszközöket gyártó ipar. 1951- ben 2.4-szeresével szárnyalta túl termelési volumene tekinteté­ben a háború előtti 1940-es szín­vonalat. Ebben az évben ugyanezt a színvonalat már 2.7-szeresen hs>- ladía meg. Az ötödik ötéves tervben a szovjet ipari termelés volumene körülbelül 70 százalékkal növek­szik, ami azt jelenti, hogy a Szov­jetunió 1955-ben közel háromszor annyi iparcikket gyárt, mint 1940- ben. A forradalom előtti Oroszország­ban csupán Ukrajnában volt fém­kohászat. 1952-ben már 35 millió fonna acélt termel, vagyis közel kétszer annyit,, mint a háború előt­ti 1940-es évben és majdnem ki­lencszer annyit, mint Oroszország 1913-ban. „A Szovjetunió most körülbe­lül annyi acél« termel, mint Anglia, Franciaország, Belgium és Svédország együttvéve“-■ állapította meg Berija elvtárs egy évvei ezelőtt, az Októberi Forradalom 34. évfordulóján mon­dott beszédében. Az új ötéves tervben az acéltermelés 1950-hez viszonyítva 62 százalékkal növek­szik. A cári Oroszország területén 1913-ban 29 millió tonna szenet bányásztak. A szénkitermelés 1940- ben már 166 millió tonnára emel­kedett, ebben az évben pedig el­érik a 300 millió tonnát, vagyis az 1913-as mennyiség több'mint tíz' szeresét, A Szovjetunió szánkiter­melése az első egész Európában. A szovjet szénípar áttér a bányamű­velés egyes folyamatainak gépe­sítéséről a bányák teljes gépesíté­sére. A gépesítés színvonala tekin­tetében a szovjet 'bányaipar ma az első a világon Az ötödik ötéves terv idősza­kában a szénkitermelés 1950- hez viszonyítva 43 százalékkal növekedik,, Az ásványolajipar termelése 1952- fcen 47 millió tonna lesz, ami másfélszerese az 1940-es termelés­nek. 1913-ban az ásványolajipar mindössze 9 millió tonnát termelt ki a gazdag olajmezőkről. 1955-re az ásványolajtermelés 1950-hez vi­szonyítva 85 százalékkal emelke­dik. A víllamoserőműve'k idén 177 milliárd kilowattóra villamosenergi­át termelnek, vagyis 2.4-szer any- nyit, mint a háború előtti 1940-es évben és 67-szer annyit, mjnt a forradalom előtti Oroszország ösz- szes villamoserőműve 1913-ban. A vilLamosenergia termelése az ötö­dik ötéves tervben körülbelül 80 százalékkal emelkedik 1950-hez viszonyítva. A szovjet gépgyártás 1940-ben ötvenezer annyit termelt, mint Oroszország gépipara 1913-ban, A gépipar termelése 1950-ben 1940- bez viszonyítva 2.3-szeresére nőtt, s idén már háromszor annyi gépet és gépi berendezést gyárt, mint 1940-ben. Az új ötéves terv végére kö­rülbelül kétszeresére növelik a gépgyártás, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar termeléséi. 1946—1951 között körülbelül 7000 nagy állami iparvállalatot he­lyeztek üzembe, A negyedik 5 éves tervhez viszonyítva az ötödik öt­éves terv időszakában az ipari be­ruházások körülbelül kétszeresére növekednek. „Öt év alatt az ipari összter­melés évi átlagos növekedési ütemét körülbelül 12 százalék­ban állapítjuk meg, ezen bem! a termelési eszközök termelé­sének növekedési ütemét 13 százalékban és a fogyasztási csibék gyártásáét .11 száza­lékban“ — mondotta Szaburov elvtárs kon­gresszusi beszámolójában. Ezekben a számadatokban kifejezésre jut az a törekvés, hogy még jobbmódú és kulturáltabb legyen a dolgozók millióinak élete. Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek termelésé­nek hatalmas arányokban tervezett fokozása. A lakosság számára idén már 60 százalékkal több közszük­ségleti cikket gyártanak, mint a háború előtti í94C-es évben. A könnyűipar és az élelmiszeripsr termelése az új ötéves tervben legalább 70 százalékkal növekszik. A szovjet nép saját erejeből, ■nem nedig megalázó külső hitelek­ből oldotta meg a legnehezebb há ború utáni gazdasági problémákat. S éppen ezzel magyarázhatók a szocialista iparosítás ragy^ó győ­zelmei, amelyeket a szovjet em­berek: a- „Vörös Október“ nevelt­jei elértek 35 esztendő alatt. A Szovjetunió az élenjáró mezőgazdaság országa Iría: 1. Kuvsinov, a közg. tud. doktora A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Az 1917. októberétől eltelt 35 év alatt a szovjet országban világtörténelmi jelentőségű átalakulások mentek végbe. E változások között rend­kívüli fontosságú a kolhozrendszer megteremtése. A kolhozrendszer megteremtője a nagy Sztálin, aki részletesen ki­dolgozta és valóraváltotta a me­zőgazdaság kollektivizálásának el­méletét. Á kollektivizálás mélyre­ható forradalmi fordulatot jelen­tett, amely következményeiben egyenértékű volt az 1917. októberi forradalmi fordulattál. A Szovjetunió mezőgazdasága .immár » világ leghaladóbb, ^g- ■nagyüzemibb, leggépesítettebb me­zőgazdasága. A háború utáni harmadik évben helyreállították a gabonatermelést. A következő években tovább'nö­vekedett s ezzel együtt nagyban növekedett az árugabona, mennyi­sége. Idén a gabonatermés már 8 milliárd pudot tett ki. Emellett a legfontosabb éleLmiszernövény, a búza termése, 1940 ’hez viszonyítva 48 százalékkal növekedett. „Ilymó- don — mondotta Malenkov elvtárs kongresszusi beszámolójában — a gabotlaprobléma, amelyet régebben a legélesebb, legkomolyabb pro­blémának tartottak, sikeresen meg­oldódott, végérvényesen és vissza­vonhatatlanul megoldódott“. Különösen gyors ütemben növe­kedett a háború utáni időszakban a gyapot és cukorrépa termésho­zama; 1951-ben a gyapottermeiés 47 százalékkal, a cukorrépaterme­lés pedig 31 százalékkal múlta fe­lül a háború előtti színvonalait. Eb ben az évben még gazdagabb ter­mést takarítunk be ezekből az ipari növényekből. Túlszárnyaltuk a háború előtti színvonalat az ola­josnövényekből, burgonyából és ta­karmánynövényekből, erősen foko­zódott a len-, a zöldség- és dinnye­félék termelése is. A növényter­melés árutermékeinek összértéké­ből jelenleg több mint 40 százalék az ipari növényekre esik. A búza vetésterülete a Szovjet­unióban mintegy 25 százalékát te­szi ki az egész világ búza-vetéste­rületének. A Szovjetunióban van a világ rozs-vetésterületének 60 szá­zaléka, a rostlen-vetésterületének több mint háromnegyede. A Szov­jetunió foglalja el a vezető helyet a kender és napraforgó termeszté­sében is. A Szovjetunióban ezidőszerint 8939 gép- és íraktoráilomás, me­zővédő erdősávokat telepítő gép­állomás. rétjavító és állattenyész­tési gépállomás található. A gép­állomások és a szovhozok traktor­állományának teljes kapacitása sí háború előtti színvonalhoz képest 59 százalékkal. a kombájnok kapa­citása pedig 51 százalékkal növe­kedett. A gép- és traktorállomások ma a kolhozokban valamennyi mezei munka kétharmadát végzik el. 1951-ben gépesítettük a kolhozok­ban majdnem az egész szántást, a vetés háromnegyedrészét, a gabo­nafélék vetésterületének több mint 60 százalékát kombájn aratta le a kolhozokban. Majdnem teljesen gé­pesítettünk minden fő mezőgazda- sági munkát a szovhozokban is. Az 1945. júliusától 1952. júliu­sáig terjedő időszakban a Szovjet­unió s za r va stn a r h a á I lom á n y a 13.4 miilióval- sertésállománya 21.2 mil­lióval, juhállománya 41.8 millióval és lóállománya 5.6 millióval növe­kedett. A hús, tej, zsiradék, tojás, gyapjú és bőr teljes árutermelése egészében már felülmúlta a háború eliüti színvonalat. Nagy hírnévnek ö^end a világ legjobb szarvasmar­ha, fajtáía: a kosztromai fajta. A kosztromai tehén átlagos tejhozama egy tejelési időszakban 7000 kilo­gramm, a rekord-tejelő teheneké pedig 10—12 ezer kilogramm. A világ legnagyobb öntözőrend­szerei, a csatornák, a hatalmas me­zővédő erdősávok több mint 28 millió hektárnyi föld öntözését és vízellátását biztosítják. A bősége­sen ömlő víz életrekeltí a perzse­ljen forró sztyeppékét, a félsivata­gokat és a sivatagokat. A szovjet nép csupán az öntözött és Vízzel ellátott földekből annyi gabonát, gyümölcsöt, gyapotot, zöldséget és állati f-erméket nyer majd, amennyi 100 millió ember táplálását és ru- Mzását biztosítja bőségesen. Az öntözött és vízzel ellátott te" rületek bővítése lehetővé teszi, hog- évente további 3 millió ton­na nyersgyapotot termeljünk, ami az USA átlagos évi gyapotterme­lésének több mint egyha rajiadét je­lenti, Lehetővé válik ezenkívül to- váobi félmilliárd púd búza, 30 mil­lió púd rizs és 6 millió tonna cu­korrépa termelése. A szarvasmar­haállomány ezeken a vidékeken 2 millióval, a juhállomány pedig 9 millióval gyarapodik. A kommunizmus nagy építkezé­seinek befejezte után aj Szovjetunió mezőgazdasága óriási hidroener- getikai forrásokhoz jut. A Szovjet­unió mezőgazdasága, a villamosí­tási színvonalat tekintve már most megelőzte a gazdaságilag legfejlet­tebb kapitalista országokat. Szovjet-Ukrajna mezőgazdasági dolgozói is nagy figyelemmel kísér­ték a XlX. pártkongresszus mun káját. Most a kongresszus utáni na­pokban valamennyi kolhozban és szovhozban, gép- és traktorállomá­son élénken megvitatják a kon­gresszus történelmi jelentőségű ha­tározatait. A kolhozparasztok, a gépkezelők, a mezőgazdasági szak­emberek hangot adnak elhatározá­suknak, hogy készek minden ké­pességüket és tudásukat a kon­gresszusi határozatok minél előbbi megvalósítására fordítani. Alekszej Radomszkij, a goro- gyenkoi gépállomás traktoristája ezt mondotta: — A XIX. pártkongresszus hatá­rozatai a kommunizmus felé vezető úton további előrehaladásunk vi­lágos és szabatos programimját je­lentik. Miint minden szovjet ember, én is büszke vagyok, hogy abban az országban élek, melyet a, nagy és bölcs Sztálin vezet; büszke va­gyok, hogy én is egyik építője va-; gyök a kommunista társadalomnak- Idén ősszel a, kiváló hazai gyárt­mányú „BT—-54" traktorral, mely­hez három vetőgép volt kapcsolva, naponta több mint 130 hektárnyi s területet vetettem be a „Sztálin”­kolhozban és több mint négysze­res normát teljesítettem. De ez még nem jelenti a végső határt. A technika kihasználásával még jobb eredményeket érhetünk el. Andrejevszkij elvtárs, a Käme; nyec podolszki terület „Sztálin"- kolhczának elnöke ezt mondotta: — Immár boldogan és kulturál­tan élnek kolhozparasztjaink. Ezt a mi dicső kommunista pártunknak, nagy vezérünknek, Sztálin slvtárs- nak köszönhetjük. A vezér nevét viselő kolhozunk évről-évre növeli a talaj termőképességét, arr* tö­rekszik, hogy fokozza a közös ál­lattenyésztés hozamát. Ebiben az évben az egész vetésterületről hek­táronként 23 mázsa gabonát, illet­ve 290 mázsa burgonyát gyűjtöt­tünk be. Egy-egy hektárról több mint 300 mázsa cukorrépát takarí­tottunk te. Növekedik a kolhoz jövedelme, amely máris felülmúlja ebben az évben a 2 millió rubelt. — Kolhozunk dolgozói nagy lel­kesedéssel fogadták a XlX. párt- kongresszus határozatait. A kol­hozparasztok tudják, hogy ezek a határozatok új lépést jelentenek előre s végrehajtásuk közelebb vi­I szí a szovjet embereket a- kommu­nizmushoz. Megérkeztei; az áj szavjsí gépek az aláa üléves te» egyik áj nagy léteslünényéhez Az üzberísti „Sztálin" textilkombinát helyén nyolc hónappal ezelőtt ’kopár mező terült el. Ott, ahol most betonike,verőgépek ont­ják a habarcsot és hosszú gépkocsisorok szállítják az építőanya­got, puszta síkság volt. Az albán ötéves terv egyik nagy létesítménye épül itt. Az épít­kezés bejáratánál hatalmas faliújság!ábla fogadja a belépőt. A faliúj­ságon a következő vörösbetűs felirat olvasható: „Az SzKP XIX. kongresszusa alkalmából vállaltuk:“ és alatta az értékes munkaválla­lások .hosszú sora következik. „A kongresszus tiszteletére évi nor­mámat 170 százalékra teljesítem; Október havi tervünket öt nappal a határidő előtt teljesítjük; Részlegünkben minden dolgozó alkal­mazza a Levcsenko-Mulhanov módszert; Ez év végéig két szakmun­kást képezek ki,. . “ Ilyen és hasonló felajánlások tükrözik azt a nagy lelkesedést, amellyel a gyapjú textilgyár építői az SzKP XlX. kongresszusának tiszteletére megindult országos méretű munkaver senybe bekapcsolódtak, • i , A kongresszusi verseny ünnepi hangulatú napjainak egyikén, egy verőiíényes reggelen hosszú gepkocsioszloo tűnt fel a tiranai or­szágúton. Már messziről láthatók voltak a gépkocsikon lobogó vörös zászlók. A gépkocsiosz'opot, amelyet nagyon vártak már, a magas­ban dolgozó kőművesek pillantották meg és egetverő éljenzésben törtek ki. — Megérkeztek a gyár gépei! — kiáltották le az építkezés többi dolgozójának. A gépkocsikon virágfüzérek és vörös zászlók közt hatalmas lá­dák sorakoztak, bennük a gyapjútextjlgyár nagyszerű szovjet gépei. A dolgozók gyűrűje pillanatok alatt körülvette az érkező gépkocsi­kat és a nagy Sztálint éltették, majd újabb munkafelajánlásokat tet­tek. ; — Huszonöt éve vagyok kőműves — emelkedett szólásra Llazi Milua kolonyai kőműves. — Mikor Üzberistbe érkeztem, kis falut ta­láltam itt és tüskés bozóttal benőtt terméketlen síkságot. Most pe­dig a kis Üzberístből nagy iparváros lesz. Uj gyárainkba a Szovjet­unió küld gépeket. Az új ötéves tervnek azok a szavai jutnak most eszeimbe, amelyek a népi demokráciák segítéséről szólnak. Ez az új gépszállítmány is fényes bizonyítéka a Szovjetunió önzetlenségének. Az épülő gyapjútextilgyár nagyrésze már tető alatt van és a géptermekben megkezdték a Szovjetunióból érkezett gépek felsze­relését. Az állványokon vakoló nőbrigádok dolgoznak. A tarkaruhás nők kezében serényen mozog a vakolókanál, ajkukról vidáman száll a dal, amely az őszi szél szárnyára kelve hirdeti az építő munka örö­mét- j A MOLDVAI SZSZK FELVIRÁGZÁSA I. Sí. Kodica, a Moldvai SZSZK Legfelxö Tanácsa Elnökségének elnök6 Irta: A Moldvai SzSzK egyike a Szovjetunió legfiatalabb köztársa­ságainak. Területét az amerikai, angol és francia imperialisták 1918- ban két részre szakították, s Besszarábiát a román tőkések és föidesura'k uralma alá vetették. 1940. június 28-án Besszarábia népe visszatért a szovjet népek nagy családjába, majd 1940. aug. 2-án a Szovjetunió Legfelső Taná­csának VII. rendkívüli ülésszaka törvényi hozott a Moldvai SzSzK megalakításáról. Azóta Moldva agrárországból fejlett iparú köztársasággá vált. Az ipari össztermelés csupán az el­múlt évben 4.1 százalékkal, ez év első felében pedig újabb 26 száza­lékkal emelkedett. A szovjet hatalom fejlett kon­zervipart teremtett. A konzerv- gyártás a háború utáni években 21-szeresére növé'kedett. Az ötö­dik ötéves tervben létesített köny- nyűipari üzemek több mint ezer olyan cikket gyártanak, amelyet azelőtt a tőkés országokból kellett behozni. Nagy változások mentek végbe a mezőgazdaságban is. A köztársa­ság parasztgazdaságainak 98 száza­léka kolhozokba tömörült. A szán­I tóföldek 99 százaléka a kolhozok­hoz tartozik. A falvakat egyre nagyobb mér­tékben villamosítják. A háború utá­ni években 229 falusi erőmű, közte 23 vizjerőmű létesült. A kolhozparasztok a mezőgaz­dasági gépek és a fejlett agrotech­nikai módszerek alkalmazásának eredményeképpen a múltban el­képzelhetetlen magas terméseket takarítanak be, Az elmúlt évben a1 kolhozok jövedelme 36 százalékkal emelkedett. Felvirágzott a moldován nép kultúrája is. Rövid idő alatt fel­számolták a múlt átkos hagyaté­kát, az írástudatlanságot. A fal­vakban a hétosztályos, a városok­ban pedig a tízosztályos iskolai ok­tatást tették kötelezővé. 425 ezer gyermek tanul a köztársaság 1924 iskolájában. Negyvenhat főiskolán és technikumon 17.500 ffú és lány nyer magasfokú képzettséget. Ti­zennégy kutatóintézet tartozik a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának moldvai tagozatához. Moldvában 4 színház, 316 mozi, 1433 kultúrház, 2700 állami és szakszervezeti könyvtár működik, 8 folyóirat és több mint 160 újság jelenik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom