Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

Csütörtök, 1952. november 20. SOMOGYI NÉPLAP Ráksi élenjár, Igái lemaradt A BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN Ráksi község megyénk első, legjobban teljesítő községe, már a múlt évben is példamutatóan élen­járt a beadási kötelezettség teljesítésében. Az idén a község dolgozó parasztijai szintén megértették a beadás fontosságát, azt, hogy beadott terményeik­kel a béketábort erősítik, ezért mindenből túltel­jesítették beadásukat. Kenyérgabonáiból 110 százalékra, kukoricából 192, naipralforgóból 173, burgonyából 197 százalékra, teljesítették tervüket. Hízottsertésből a harmadik negyedévre 209 százalékra tettek eleget, tojásból 122, baromfiból 93 százalékra teljesítettek. A be­adáson felül bőven maradt terményük is a dolgozó parasztoknak. Sok tíz mázsa kukoricát vittek a ka­posvári piacra, hogy ott szabadpiacon értékesít­sék. Jó volt (a pártszervezet, a tanács és a dolgozó parasztok közötti kapcsolat. A pártszervezet tagjai és a tanács dolgozói már a gazdasági év kezdetén hozzáfogtak a beadási kö­telezettség megmagyarázásához. Elmondották a népnevelők a dolgozó parasztoknak: ahhoz, hogy a beadási kötelezettségüket majd pontosan teljesít- s'ék, hogy bőven «áradjon saját szükségletre és szabadpiacra, az kell, hogy a földet jó:, megműve,- jék, alkalmazzák az agrotechnikai eljárásokat. Beosztották házcsoportonként a népnevelőket, akik állandóan szívós népneve.őmunkát végeztem. A község dolgozói párosversenyre hívták Igái köz­séget. A nemes verseny serkentette a gazdákat. A tanács begyűjtési állandó-bizottsága is jó: kivette részét a begyűjtési munkából, mert a tanács meg­követelte az állandó-bizottság tagjaitól és a veze­tőktől, hogy elsősorban ők teljesítsek a beadást és csak azután menjenek ki a faluba a dolgozó pa­rasztok közé. Fonai Károly kommunista és Dávid István voltak az elsők mindig, akik bevitték ter­ményeiket. a szövetkezeti raktárba. A jó példának és a jó agitációnak meg is lett az eredménye, a falu dolgozó parasztjai követték az élenjárókat. Mindenki saját ügyének tekintette, hogy közsé­gük győztesként kerüljön ki a versenybő.. A dol­gozó parasztok mindig meghallgatták a népnevelő­ket- Szívesen hallgattak a jó szóra és be is tar­tották azt. Senkit neim ke:lett a kulákokon kívül megbüntetni. A tanács a kulákokkal is teljesíttette a beadást, nem hallgatott a; különféle hazudozá- saikra. Hiába dugdosták el terményeiket, az elszá. moltató bizottság megtalálta náluk. A község dolgozó parasztjai most azon igyekez­nek, hogy ismét az ország első 10 községe közé ke­rüljön községük és a legyűjtésig miniszter jutalmát elnyerjék. Könnyen visszaszerezhetik ezt a helyet, hisz csak 50—60 pont választja ei ettől a községet. Ehhez azon: an az szükséges, hogy a tanács és a pártszervezet továbbra is folytassa felvilágosító munkáját, szélesítse ki a versenyt, hogy a dolgozó parasztok ismét ilyen nagy megtiszteltetésben ré­szesüljenek. Igái község tanácsa és dolgozó parasztjai is len­dülettel fogtak a begyűjtés maradéktalan teljesítő, séihez. Megszervezték a népneveíőcsoportot, amely szép eredményeket mutatott fel, tanultak a ta_ valyí év hiányosságaiból. Igái tavaly a beadásának teljesítésével az utolsók között kullogott. Az idén azért harcoltak, hogy el­kerüljék a szégyent, hogy betartsák az állami fe­gyelmet. Kukoricából 105, napraforgóból 147 százalékra teljesítették beadásukat. Azonban, ha a község bej gyűjtését tovább vizsgáljuk, megláthatjuk, hogy vé­gezhettek volna sokkal jobb munkát is. A burgo­nyabeadásuk teljesítésénél még csak 71 százalék­nál tartanak. Fehér e.vtárs, a tanácselnök azzal vigasztalja magát, hogy majd talán egy hét múlva már más lesz ebből is az éredimény. Babból 57 szá­zalékot teljesítettek, hízottsertésből 47, vágómar­hából 23, baromfiból 79 százalékot. A különfé e terményeidből való lemaradásnak az az oka, hogy a tanács vezetői elhízták magukat. Azt gondolták, mivel a kukoricabeadást túlteljesí­tették, ez majd pótolja a más terményekkel vaió lemaradást. Bárdos eltárs, a tanácstitkár megelé­gedetten állítja, hogy jól megy a begyűjtés a köz­ségben. Pedig a valóság azt mutatja, hogyanéin tet­tek meg mindent. Még kb. 40 hátralékos van Igái­ban, Ha ezeket köteleznék a beadásra, nem ilyen eredmények lennének, hanem sokkai jobbak. A tanács úgy gondolja azonban, mivel egykét terménybeadásiból túl vannak a 100 száza ékon, nem baj, ha néhányan nem teljesítik a tervet. Bele­nyugodtak abba, hogy pl. Csík Imre 14 holdas kö­zépparaszt burgonyából 27, kukoricából 36, napra­forgóból 47 százalékra teljesítse beadását, arra hivatkozva, hogy ,,nem termett elég". De lazaság van a kulákok beadásának teljesítésénél is. Négy kulákhátralékos van. Abbás Györgyné ku lákasszony majdnem mindennel hátralékban van. Dékány Ferenc kulák sertés- és szénabeadását nem teljesítette. A kulákok különféle kifogásokat talál­nak ki. A tanács vezetői számo ják fel a meglévő hiá­nyosságot, az önelégültséget, mert ez veszélyezteti a község további előrejutását a versenyben. Meg­elégedettség csak akkor töltheti el a tanácsot, ha minden dolgozó paraszt teljesítette kötelezettségét. A hátralékosokkal szemben alkalmazzák a tör. vényt, ne hígyjenek a kukkoknak. Élesszék fel e: versenyszellemet a dolgozó parasztókban és har­coljanak azért, hogy Ráksi mögé sorakozzanak fel a begyűjtési versenyben. Mit köszönhetnek a Kaposvári Vágóhíd dolgozói a tervnek? A Kaposvári Vágóhíd a múltban, mint hazánk többi üzeme, a tőkés tulajdonos hasznát szolgálta. Az üzem tulajdonosa nem törődött a karbantartásáva l a dolgozók mun­kájának megkönnyítésével, hanem azon igyekezett, hogy hogyan le­hetne még jobban kizsákmányolni a munkásokat. 16—18 órát dolgoz­tatott ív munkásokkal, ami nagy nyereséget hozott a tőkésnek. 1944. decembere óta, amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Kaposvár dolgozóit a német és a Hort'hy-faisizimus igája alól, a Vágóhídon is nagy változá­sok történtek. Államosították, a nép tulajdoná­ba került. Jelentősen megvá toz- tak a munkaviszonyok. Ma már a munkások nem 16—18 órát dol­goznak, hanem nyolcat. Kalimer elvtárs, üzemi párttit­kár örömmel mondja el, hogy mennyi mindent kaptak a dolgo­zók az ötéves tervtől és mit kap­nak még ezután. A dolgozók munkaruhát, csizmát, sport- felszerelési, vádiét, könyvtá­rai, kultúrterme’, üzemi kony­hát, fürdőszobát és még hosszan lehetne sorolni, mit kaptak. Kairoer elvtárs a terv űjaiblb ajándékáról, az üzem nagy­arányú korszerűsítéséről beszél. Napokon belül megkezdik a jég­gyár és egy négyemé etes hűtőház építését. Eddig nagy nehézségeket okozott az áruk tárolása, ez most a jéggyár felépítésével egycsa- pásra meg fog szűnni. A terv ajándékát érzik az üzem dolgozói a saját életükön keresz­tül is. Károlyi Péter az üzem egyik íegj'obb dolgozója, 14 éve dolgozik a Vágóhídon, Ar­ról beszél, hogy a múlt rendszer­ben a munkásnak csak a kényszerű robothoz volt joga. Sem a dolgo­zó, sem családja nem részesült abból a haszonból, amit munkájá­val okozott. A népi demokrácia a dolgozók egészségvédelme mel­lett a családtagok egészségére is nagv gondot fordít. Kislánya a nyáron üdülni volt. Ma már a dol­gozók gyermekei üdülnek ott, ahol a múltban csak a kiváltságosok töltötték idejüket. Ha valaki 10 évvel ezelőtt azt mondta vo.na Károlyi elvtársnak, hogy fia katonatiszt lesz, kinevet­te volna. Ma a dolgozó népi fiai néphadseregünk tisztjei. Károlyi elvtárs fia katonatiszt lett, A Vágóhíd dolgozói ma már tud­ják, miért dolgoznak, nem úgy, mint a múlt rendszerben. Azért, hogv az ő életük és vele együtt az egész magyar dolgozó népnek biztosítsák a jobb életet, előbbre vigyék a szocializmus megvalósí­tását hazánkban. Javíísók meg a munkál- a 44:3-as számú Építőipari Vállalatnál A tahi gépállomás dolgozóinak verseny vállalása december 21-re, Sztálin elvtárs 73. születésnapjára Mi, a tabi gépállomás dolgozói örömmel és büszkén jelentjük pártunknak, hogy őszi tervünket határidő előtt, november 15-re 102.3 százalékra, éves tervünket pedig 111.2 százalékra teljesítet­tük. Ezt az eredményt úgy értük el, hogy minden nehézséget le­küzdve, éjjel-nappali műszakban harcoltunk a műszaknorma telje1 öltéséért,. Mindez arra kötelez bennünket, hogy harcoljunk tervünk további túlteljesítéséért. Hamarosan hoz- *há kell kezdeni a téli gépjavítás­hoz is, hogy tavasszal üzemképes, jól kijavított gépekkel kezdhes­sünk hozzá a munkához. Decem­ber 21-én ünnepeljük forrón sze­retett Sztálin elvtársunk 73. szü­letésnapját. Ezt a nagy napot mi is még jobb munkával akarjuk ünnepelni. Ezért december 21-e tiszteletére a következőket vállaljuk: 1 Őszi tervünket december ■* *"* 1-re 115 százalékra, éves tervünket pedig 120 százalékra teljesítjük. Ezt úgy érjük el, hogy a 20 szántógépünket mind­két műszakban üzemeltetjük, to­vábbfokozzuk az éjjeli ellenőrzést és az ellenőrzésen keresztül biz­tosítjuk az esetleges gépihibák azonnali kijavítását. 2 Jövő évi munkánk alapja a téli gépjavítás maradék­talan végrehajtása. Ennek érdeké­ben két cséplőjavító, négy trak­torjavító, egy ekejavító és egy tárcsajavító brigádot szervezünk, ezek közül egy ifjúsági brigád lesz. A javítóbrigádok vezetői a körzeti szerelők és a brigádveze­tők lesznek. Q 16 olyan dolgozónk van, * aki még a technikai mini­mum első fokozatát nem tette le, ezek részére külön oktatási mű­helyt állítunk fel, ahol mind el­méleti, mind gyakorlati oktatásban részesítjük őket, ugyanakkor min­den dolgozó részére hetenként egyszer balesetelhárítási oktatást tartunk. Az alkatrészek biztosítása a * érdekében az igényelt a;" katrészek mellett felkutatjuk gép­állomásunk területén a használ­ható, régi alkatrészeket, anyago­kat és ezeket házilag felújítjuk és így elérjük azt, hogy az előirány­zott költséget 35 száza’ékkal csök­kentjük. ^ Az üzemanyagfogyasztás * csökkentése érdekében a mosóanyagot szűréssel újra hasz­nálhatóvá tesszük és így 20 szá­zalékos megtakarítást érünk el­^ A gépjavítással egyidőben ril * a népek szerszámkészletét kijavítjuk, illetve újakkal pótol­juk, hogy a jövő éviben szerszám- hiiány miatt1 fennakadás ne le­gyen. H A minőségi munka érde­* kében a javítóbrigádoktól a minőségi ellenőr által készített jegyzőkönyv alapján vesszük át a gépeket. A gépjavítás ideje alatt * versenyt szervezünk a bri. gádok és egyes dolgozók között és ezt a versenyt 10 naponként ér­tékeljük. Az eredményeket a fali­újságon, hangosíhiradón keresztül tudatosítjuk. Q Minden gépjavító brigád- '' * ban egy népnevelő lesz és rajtuk keresztül állandó felvilágo­sító munkát végzünk a munkaidő teljes kihasználása, a munkafe­gyelem, takarékosság és minőségi munka érdekében. A politikai ok tatást összekötjük a gépjavítással, hogy ezen keresztül is mozgósít­suk dolgozóinkat » jó eredmények elérésére. Kecskés János párttitkár, Zsck József igazgató. Horváth Ferenc traktoros. Földművesszövetkezeteink a hulladékgyűjtés sikeréért A semogymegyei földművesszö­vetkezetek az ezévi fémgyűjtést hó­nap alatt bebizonyították, hogy a hulladékgyűjtési tervet lehet tel­jesíteni. Az elmúlt fémgyűjtés ide­je alatt szövetkezeteink 150 száza­lékra teljesítették hulladékgyűjtési előirányzatukét t. Amikor a szövetkezetek Somogy megyében május hónapban India, dékgyüjtési tervüket 150 százalék­ra teljesítették, egyes szövetkeze­tek kivételével bebizonyították, hogy megértették ötéves tervünk sikeres végrehajtásának jelentősé­gét. A földművesszpvetkezetek most, december 5-től december 20-ig a többi fontos tennivalók mellett ko­molyan foglalkozzanak a hulladék­gyűjtési előirányzat teljesítésével. Megyénk földniűvesszövetkezetei a hulladékgyűjtési tervelőirányzatok teljesítésével 'újra bebizonyítják, hogy betöltik azt a megbizatásu,- kat> amelyet Népköztársaságunk kormánya rájuk rótt. Minden szövetkezeti ügyvezető a részjegybefizetés, valamint a föld- hasznosítás mellett nagy súlyt he­lyezzen a hulladékgyűjtési terv tel­jesítésére. A földművesszövetkeze, teink jó munkáján múlik, hogy a hulladékgyűjtésben milyen ered­ményt érünk el, rajtuk múlik, hogy ebben a munkában Somogy megye az élre kerüljön. Székely Sándor Mészöv, töm. szerv, előadó. Lazaságok, hiányosságok és bű­nös mulasztások egész sora. tapasz- taIható a 44/3-as számú Építőipari Vállalatnál. Önelégültség lett úrrá és ennek az lett a következménye, hogy a vállalatnál nincs tervszerű munka. A tervszerűtlenaágnek nap- ról-naipra megmutatkozik a káros hatása éspedig abban, hogy a dol­gozók nem tudnak folyamatosan dolgozni. A vállalatnál i^lig van szakmai továbbképzés. Nem tanítják és nevelik Icellö- . képpen a fiatal építőipari ta­nuló leányokat és fiúkat. Például a) marcali építkezésen a 10—15 építőipari tanulónak alig van egy kis munkaterülete és en­nek következtében alig tudnak meg­mozdulni az állványon. Ugyancsak a marcali építkezésen egy kicsi betonkeverő-gép van. Ez a kis gép két brigádnak keveri a betont, durva, vastag kavicsot az al jazat betonozásához és szintén az aljazat betonozás iesimításáihoz ap­róbb kavicsot kever. Amikor az aljazat betonozás lesimítáüíhoz ap­ró kavicsot kever a gép, akkor a födémbetonozó-hrigád, amely öt fő, nem tud dolgozni, ez öt dolgozónál személyenkint egy egész és egy ne­gyedórát jelent. Ez 6 és negyed óra munkát vont el az építkezés­től. Ezzel nagymértékben veszé­lyeztetve van a brigád tervének is a teljesítése, ugyanúgy a válla­lat tervének a teljesítése is. Mindez azt bizonyítja, hogy a bb/3 számú Építőipari .Válla­latnál lazaságok vannak a terv­felbontásnál és. a munkafegyelemnél is. A vál­lalat dolgozói nem érzik azt, hogy az elvégzett munkájukért elsősor­ban ők a felelősek. A már elkészí­tett előregyártott betonlapok at építkezés minden területén összetör­ve hevernek és ez mind a dolgo­zók lelkiismeretlen munkája követ­keztében törött el. ' Nem vigyáznak a még alig pár- hetes betonlap felemelésénél és szállításánál, így a lapok egy része összetörik és használhatatlanná válik. Ezzel egyes lelkiismeretlen dolgozók nem törődnek, nem gon­dolnak arra, hogy hanyag munkájukkal milyen nagy kárt okoznak népgazda­ságunknak és vállalatuknak. A vállalatveze- töség, a pártszervezet é.s az üzemi bizottság mindezekre nem figyelt fel és nem tett semmi intézkedést annak érdekében, hogy a vállala­ton belül ez az anyagpocvékolás megszűnjön. Az ebből eredő hiány­zó összeget a dolgozók béréből igyekeznek pótolni. A múlt hónap­ban például a dolgozók béréből jogosan 8 ezer és jogtalanul 24 ezer forintot vontak le, amit hosszú kivizsgálás után egyhónapi késés­sel fizettek ki a dolgozóknak. Hanyag mulasztás az is. hogy a. vállalat sztahanovistái alig for­dítanak gondot a dolgozók szakmai képzésére. Nem adják át munkamódszerü­ket és tapasztalataikat a dol­gozóknak. Nem nevelik és tanítják a jövő fiatal szakmunkásait. Ezért a mu­lasztásért a vállalat vezetősége, a pártszervezet, és az üzemi bizott­ság nem vonja felelősségre a szta­hanovistákat. A vállalat pártszervezetének és üzemi bizottságának az legyen! a legelső feladata, hogy szervezzék meg a szakmai továbbképző körö­ket. Indítsanak harcot a lelkiisme­retlen anyagpocsékolás ellen. Szer­vezzék meg jól a szocialista mun­kaversenyt és segítsék a vállalat dolgozóit abban, hogy vállalásaikat teljesíthessék, ezzel is erősítsék hazánkat és a béketábort. Negyedszer kapott kitüntetést jó munkájáért Erdős Márton Néhány nappal ezelőtt, november 10-én üzemünkben bensőséges ün­nepéllyé vált az üzemi értekezlet. Ekkor kapta Erdős Márton fő­molnár népi demokráciánkban már a negyedik kitüntetést jó munká­jáért. 1948-lban é munkás lett, 1951 - ben sztahanovista oklevelet kai- pott, ebben az évben már a szta­hanovista jelvény tulajdonosa lett, most pedig díszes oklevelet ka­pott, amiért országos viszonylat­ban a szakma második főmolnára lett. Minden becsületes dolgozó örült a kitüntetésnek, mindegyi­künk érezte: megérdeme’ten ju­tott ez az oklevél Erdős Már­tonhoz. Évtizedes gyakorlata van a munkában, de nem zárja magá­ba a tudását. Mindig újabb és újabb jó munkásokat, sztahanovis­tákat nevel azzal, hogy átadja munkamódszerét társainak. Példaképül áll dolgozóink előtt a termelésért folytatott harcban, példaképül szolgál hazafisága is üzemünkben és szakmai tudásával párhuzamosan ezt akarja tovább­fejleszteni dolgozó munkatársai­ban is. Péntek Ferenc Nagymalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom