Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-18 / 270. szám

/ VUÁ 0 PROLETÁRJA!£G A jugoszláv emberrafalók bűnpere tárgyalásának második napja * Nemzetközi szemle Jogos követelés m rCr1 Kedd, 1952. november 18. 3*1»/i ÁRA 50 FILLÉR IÁ. éviolyam, 270. szám. GYILKOSOK, KÉMEK A BÍRÓSÁG ELŐTT Gyilkosok, kémeik mind. nre el­vetemült bandája ál: a budap«3ti megyei bíróság előtt. A bűnjelek­ként lefoglalt tárgyak, géppiszto­lyok, revolverek, kézigránátok, töl­ténytárak, kábítószerek és mérgek, különleges, emberölésre gyártott kések fekszenek a bírósági aszta­lon. A' banda tagjai rovottmultú bűnözök; rablók, betörők, zsarolók, árdrágítók, uzsorások. D: korábbi gaztetteik elhalványulnak a mosta­niak mellett. Emberbőrből kivetkőz rött ícnevadakká váltak, amióta Jugoszlávia lelt a bűntanyájuk, a belgrádi kormány a banidaifönö- kük és a budapesti jugoszláv kö- veteég a cinkosuk. A kémbanda tagjai pokóli bű­neikről vallanak a bíróság előtt és vallomásuk nyomán fény derül al­jas terveikre. Becsületes hazafia­kat raboltak el, s akartak a hó­héroknak kiszolgáltatni, budapesti luxusvillában terrorista központot szervezni, ahol veszélytelenül gyil­kolhatták volna a belgrádi UDB utasítására a jugoszláv emigrán­sokat és a legjobb magyarokat. Gyilkosságot terveztek az ország vezetői ellen; hídjainkat, nagysze­rű munkánk gyümölcsét akarták elpusztítani. A bírósági asztalon hangtalanul heverő fegyvereknek az UDB és amerikai gazdáik pa­rancsára gyilkolniuk, robbanniok, pusztítaniuk kellett volna Magyar- országon. S ezeknek a gazságok­nak elválaszthatatlan részeként az UDB-legónyck, a jugosz'áv határ­őrök provokációk, fegyveres ha­táráértések sorozatát követték el, gyilkos »őrtüzeket adtak le a ma­gyar határőrökre. A magyar nép nem ezen a tár­gyaláson ismerte meg a Tito-r.-nd- szer igazi miivoltát, egész fasiszta lényét. Ebihez nem kellettek az em- berrablő, terroristák bűnperének leleplezérei. Leleplezte és minden­nap újra leleplezi a belgrádi pri­békeket ?; jugoszláv nép rettenetes nyomora és szenvedése. Leleplezte őket egyebek között az újvidéki „emigráns-gyűlésük” ás, ahn.elyről most kitűnt, hogy a részvevők többsége UDB-tiszt és ügynök vett, vagy az UDB fogságából kivezé­nyelt fogoly, s hogy a felszólalá­sokat az UDB írta meg, a „bizott­ság” tagjait is az UDB jelölte ki. Ismeri a világ Titót, a kémvezért, a jugoszláv nép véreskezű gyilko­sát, — ismeri egész bandáját. Nem ezen' a tárgyaláson ismeri meg a magyar nép T Hónak, és kor­mányának háborús politikáját, de ez a per, Bálint UDB-őrnagy és cinkostársainak bűnpere nyomaté­kosam hívja fel figyelmünket: miit jelent számunkra az a tény, hogy hazánk határán banditaközpont van, hogy Jugoszláviában az ura­lom a kémek és gyilkosok kezében van. Ez a bandita központ hatal­mas vonzóerőt gyakorol mindazok­ra, akik a magyar nép előtt gyű­löletesek: bűnözőkre, a társada­lom salakjára, söpredékére, kizsák- mányoiókra. Jugoszlávia a népek kegyetlen börtöne lett, de minden­kor menedéke, búvóhelye a szökött fegyer.ceknek, gonosztevőknek, ka­pitalistáknak. S bűnük minél na­gyobb, annál becsesebbek a Titó- ista gazemberek előtt, annál al­kalmasabbnak tartják őket a tiló- isfa programm szolgálatára, gyil­kolásra, rombolásra, kémkedésre, hazaárulásra. A per napnál világosabban bi­zonyítja, milyen célt szolgál a ju­goszláviai követség hazánkban. Azt, hogy a szennyet, mocbret, me­lyet a tiitóista kormány a belgrádi UDB-n keresztül felszedett, össze­fogja és irányítsa. Homlokzatáról csak a felírás hiányzik, hogy: kémközpont. Az -emberrablók bűn­perének tárgyalása egyben felhív­ja figyelmünket arra is, hogy a jugoszláv diplomácia nemcsak Bu­dapesten végzi ilyen módon aljas munkáját, hanem szerte a világon. Az ENSZ titóista képviselője ép- p. n abban az időben szavalt a ma­gyar „határsértésekről”, amikor hosszú időn keresztül hiába várta a megerősített fegyveres alakulat a határon Bálintnak és társainak megérkezését az új zsákmánnyal. Ahogy Bálinték rejtjeles hírközlé­se eljutott a belgrádi UDB köz­pontba, eljut a világ minden tájára és gombnyomásra megindul az elő­re megrendelt szövegű rágalomhad­járat, amellyel el akarják terelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi e=eményelcről. Tervük azonban itt. is csődöt mondott. A magyar né,, -’beisége, békénk bá­tor védelmezőjének hősi magatar­tása megakadályozta Bálintékat tervük valóraváltásában, ugyan­úgy a világ népei is átlátnak ha­zúg rágalmaikén és gyilkos, rom­boló terveiket fedő hazugságaikon l eresztől felismerik a titóista ban- d’lák ;gazi szándékait. A mi népünk a világ valamennyi békeszerető népeivel együtt egy­értelmű választ ad az elvetemült gyilkos oknak. Töretlen harcot foly­tatnak Tito és a világot újra láng- baborítan i akaró gazdái, az ame­rikai imperialisták ellen. Még sokkal keményebben harcolnak a béke megvédéséért. Különösen nagy feladatok hárul­nak ébben a harcban a mi me­gyénk dolgozóira, akik közvetlen szomszédságban vann'ak a Tito Jugoszláviával. Határmenti dolgo­zóink saját szemükkel győződnek meg a jugoszláv nép szomorú sor­sáról, elnyomott helyzetükről. Ná­lunk győzelmesen valósítjuk meg lépésről-lépésre az ötéves tervet, épül a szocializmus alapja hazánk­ban. A terv nyomán egymásután gyűl ki a határmenti délszláv köz­ségekben is a villany, épülnek a kultúrotthonok, jóvízű kutakkal látjuk el a falu lakosságát. Me­gyénkben épül az öteves terv leg­nagyobb könnyűipari beruházása; a Kaposvári Textilmű, amely több­ezer munkásnak ad nyugodt meg­élhetési forrást. A mi megyénk dolgozói ökölbe­szorított kézzel vették tudomásul a Tito-banda újabb provokációját üzemeink munkásai a tervek rész­leteiben való túlteljesítésével, dol­gozó parasztjaink pedig az állam iránti kötelezettségeik maradékta­lan teljesítésiével válaszolnak az amerikai imperializmus vérebeinek, a gyilkos Tito-baindának. Még job­ban eggyéforr határaink, békeí.k biztosítékának bátor őrével, né­pünk hadseregével és éber szemek­kel vigyáz határainkra, szocialista hazánk, békénk sérthetetlenségére. 1000 forintot nyert Nyakas József, a zeneiskola igazgatója Nyakas József, az állami zeneis­kola igazgatója. « múltban tanul­mányait csak úgy tudta elvégezni, hogy a nyári szünidőkben ‘elment dolgozni cséplőgéphez és egyéb munkát végzett, így kereste meg tandíjának legalább egy részét. 19U5 fordulatot hozott Nyakus József igazgató életében is, « múlt egyszerű falusi tanítójából gimná­ziumi tanár, majd pár hónappal ez­előtt pedig fiz állami zeneiskola igazgatója lett. Nagy lendülettel kezdte meg új munkáját. A l:apos- vári KIOSZ énekkara az ö fárad­hatatlan, lelkes munkája nyomán, a nyáron megnyerte a KIOSZ or. szagos küldöttgyűlés tiszteletére rendezett hangversenyen az 53 énekkar közül az első díjat. — Szívesen jegyzek békeköl­csönt — mondja — mert tudom, hogy az államunknak adott köl­csön többszörösen visszatérül, bizo­nyíték n re a sok-sok építkezés, a sok gyönyörű alkotás, örülök, hogy a forintjaimmal én is -hozzájárulha­tok mindehhez. Közvetlen az isko. Iánkban is tapasztalható, hegy ál­lamunk mire fordítja a néptől köl­csönkapott pénzt. Ezelőtt az isko­lánknak csak négy tanterme volt, és most az átalakítással nyolc meg felelő tantermünk van, amelyek nagyban megkönnyítik a munkát. Nagy örömmel dolgozik Nyakas igazgató az újonnan átalakított iskolában. de az öröme most két­szeres. mert az első békekölcsön harmadik húzásában 1000 forintot nyert. — - örülök a nyereménynek — mondja — mert a nyert össze­get hozzáteszem megtakarított pén­zemhez. amelyet azért gyűjtöget­tem, hogy hízót vegyek rajta. Mindazt, amit az államunktól Ikaptunk — mondja — azzal a ka I rom visszahálálni, hogy még foko­zottabban harcolok a kultúra front. I ján a szocializmus felépítéséért. Sújtsák méltó büntetéssel a gyilkos emherrahlé kém,ehet! bűnözök a haláron túl is rabol" Mi, Potony község délszláv dol­gozó parasztjai a községi tanács­nál hallgattuk a rádión keresztü. ,a jugoszláv emberrsíblók bűnperé­nek tárgyalását. Mindannyian na­gyon iiiegbo Irán koz tunk azon, hogy ismét békés életünkre tör­tek a gyilkosok. Az amerikai irányítás és pa­rancsszó mellett működő UDB nycunorgatja a tőlünlk néhány kilo­méterre élő jugoszláv dói gozó né­pet, a legkegyetlenebb módon kí­nozzák a kommunistákat. Több Lékdhiarcos szökött onnan át a mi országunkba, itt emigrációban él­nek. A vérszomjasok ezeket a be­csületes fcékeliare o sokat akarták elratiolna, hogy ott meggyilkol­hassák őket. Emellett a mi hazánk legfőbb hékemüveit szándékoztak tönkretenni, arra „tökéletesítették tudományukat”, hogy a felszaba­dulás óta felépített új hídjainkat Budapesten hogyan tudnák egy­szerre felrobbantani. Jellemző az emberrablókra, hogy hazánk legjobb fiainak éle­tére is törtek. Ezek a megrögzött nak, gyilkolnak, fosztogatnak, nyo­mor, gatják a dolgozó népet, itteni terrormunkájuk is erre irányult. Szerették volna, hogy itt is vér, jajszó kísér;« „munkájukat”. A jugosz'áv parasztok szájától elvett terményért bilincset, külön­leges emberölőkést, géppuskái Szállítanak az amerikaiak Jugo- Ez'láviába az UDB számára, erről is meggyőződhettünk a periből. Magyarországon és Jugoszláviá­ban elkövetett gaztetteikért és sö­tét gengszter-cselekedeteikért mé­lyen elítéljük a bíróság előtt álló (provokátorokat, de azokat is, akik még nem kerültek a néip törvénye elé. Sújtson le rájuk a Magyar Nép- köztársaság törvénye, szabja ki rájuk azt a büntetést, amelyet al­jas tetteikért megérdemelnek. Ez a véleményünk nekünk, Potony délszláv község dolgoz óinak. A rádiólközvetítést közösen hall­gató dolgozó parasztok nevében: Kátai András levelező és Vertkovczi József. A háromfai állami gazdaság példát mutat A háromiai állami gazdaság egész éven át jól dolgozott, az eszi munkák elvégzésében is az első helyen, halad. Ebben a gazda­ságban jól szervezték a munkát, megszilárdították az állami fegyel­met, s a dolgozókat bevonták a versenybe, őszi búza-, rozs. és takarmány keverék vetésüket már október 7-én befejezték. Őszi mélyszántási tervük is befejezés hez közeledik. A silózás is folyik a többi munkával együtt. Felhasz­náltak silózásra minden arra al­kalmas növényt, temgeriszárat, j falevelet. Összegyűjtöttek már ed- 1 dig kib. 30 mázsát, amit már le is sílóztak. Igyekeznek ezzel is, mert a gazdaság igazgatója, Csóra Mar­git elvtársira megértette, hogy a jószág etetéséről most kell gon­doskodni, amíg olcsón, gondos elkészítés mellett ;ó és ízletes ta­karmányt készíthetnek, ezzel egy­részt biztosítják állataik téli ta­karmányozását, másrészt emelik a tejtermelést. A pártszervezet Dávid Jenő elvtárs irányításával sok segítséget ad vezetőségnek, elért eredményeiket nagyrészt erj- nek köszönhetik. j Rövid idő glatt a Lendület tszcs mellett hat új termelőcsoport alakult Göllén 1951 őszén Gölle községben is szó esett, a dolgozó parasz. tok között a nagyüzemi társasgaz., dálkodásról. Sokan tűnődtek azon, hogy mitévők legyenek. Nehéz volt a régi, megszokottal szakítani és az újat, az ismeretlent elkezdeni. Kesztyűs Ferenc és néhány dol­gozó paraszttársa sokszor meg hányta-vetette magéiban a kérdést. Igen? Vagy nem! Végül is az el. sőt választották. 1952 február 2-án 25 családdal, 29 taggal. 185 hold földdel megalakult a Lendület 111. típusú termelőcsoport. A kezdet nem ment simán. Sokszor gördültek akadályok a kezdők elé. A jövőbe v- tett hit és a párt segítsége erőt öntött a csoporttagokba. Keményen harcoltak azért, hogy győzelemre vigyék azt, amit elkezdtek. Erős elhatározásuk volt, hogy eredmé­nyeikkel bebizonyítsák a társasgaz- dálkcdás fölényét, a kisparcellás egyéni gazdálkodással szemben. Minden munkát időben, a mi­nisztertanács határozata szerint vé­geztek. A számításuk egyik része már a csépléskor teljesült. A táb­lás művelés és a gépi munka elő- nyét kézzelfoghatóan bizonyította be a csoport. Átlagtermése búzából 931 kiló, rozsból 1U mázsa, árpá­ból 955 kiló, zabból 10.80 mázsa termett holdanként. Az egyénileg dolgozó parasztok termésátlaga kö­zül gabonából 6—7 mázsa volt a legkiemelkedőbb eredmény. \z ősziekből is jóval túlhalad, ta a csoport termésátlaga az egyéniekét. Az ájulom iránti kö­telezettséget példamutatóan teljesí­ti a csoport. De a tagoknak is jut mit hazavinni munkaegységük után. Kesztyűs Ferenc karmadma- gávai U36 munkaegységet szerzett. Előleglánt kapott 8H láló búzát, 191 küó árpáit, 8 mázsa szénát, több mint 1300 forint készpénzt. Kukoricából 13 mázsa, cukorból 150 kiló jut. A zárszámadás után pedig még sok mindent kapnak, A terményfeleslegek mellett szép jövedelmet biztosít a csoportnak az egyre inkább fejlődő állatállomány. 30 darab süldő van hízóban. Emel­lett 20 darab anyakoca, 22 darab szarvasmarha, 15 ló képezi a cso­port jószágállományát. A csoport erőteljes fejlődése vonzza az egyé­nileg dolgozókat. Egyre többen ve­tettek számot a saját és a csoport tagjainak jövedelme között. Jfózsás György 9 holddal le­pett a Lendület tszcszbe, most azt mondja: — Én már 20 éve' hogy 9 holdamat művelem, de soha nem tudtam úgy termelni, mint ahogy most a csoport. Igaz, hogy selcszor fogatom sem volt és más szántotta meg. Ilyenkor aztán alig győztem a fuvarért robotolni. De az egy lovammal sem, tudtam rendes szántást adni a földnek, így a termés is gyenge volt. Állandóan figyeltem a csoport munkáját és ■sokat megfordult a fejemben az a i gondolat, hogy felhagyok c. maradi- sággal. A nyár végén aztán mikor összehasonlítottam az én 7 és fél mázsás termésem a csoport 10 rná- I zsás termésével, végleg elhatároz­ta ' 1 tarn. hogy belépek. Miután az ál­lam iréfiiti tartozásomat rendeztem, be is léptem a csoportba. így már én is biztosabban tekintek a jö­vőbe így beszélnek már igen so­kan előliében. jyipontu lépnek a régi csoport­ba vagy alakítanak új cso­portokat a dolgozó parasztok. Olyan a község, mint a megbolygatott méhkas Az utcán, a tanácsháznál, ■mindenütt csak a nagyüzemi gaz­dálkodásról esik a legtöbb szó. Már eddig 7 termelőcsoport van Göllé- ben, ezek közül négy kapta, meg a működési engedélyt. A Lendüle­ten kívül alakult az Uj Élet, 67 családdal, a Szabadság 21 család, dal, az Uj Barázda UU családdal, a XIX. Pártkongresszus 31 család­dal. a Petőfi 18 családdal, a II. Pártkongresszus tszcs pedig 12 csa­láddal. A község dolgozó parasztságá­nak i5 százaléka szövetkezetbe tö­mörült, a község földterületének 50 százaléka került közös művelés alá. helyi pártszervezet tagjai nem rejtették véka a;á <» csoport eredményeit, hanem kon­krétan özekkel támasztják alá a nagyüzemi társasgazdálkodás jelen­tőségét. A pártszerve: etek felada-ta, hogy továbbra is helyesen irányít­sák és segítsék ezt a gyorsütemü fejlődést a Icőzségben. hogy mi­előbb felsorakozzon Gölle is a tér- melőszövetkezeti községek mögé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom