Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1952. november 15. jugoszláv emberrablók Inisipere A budapesti megyei ' bíróság büntetőtanácsa 19*52 november 15. napján tárgyalja az UDB (jugoszláv Gestapo) egy terrorista emberrabló kémbandájának ügyét. A banda vezetője Bálint László, rablásért és zsarolásért többszörösen büntetett, zentai születésű, 'jugoszláv állampolgár, újvidéki lakos. Tagjai: Kenyeres Sándor büntetett előéletű kereskedő.^ dr. Bálint György nagykereskedő és még masok. Bálint László rovottmultú egyen, Kenyeres Sándorral együtt betöréseken kívül hamis rendőrségi igazolványok felhasználásával — mint álnyomozók — korábban zsarolásokat követtek el Magyarországon. A büntetés előtt Bálint László, Kenyeres Sándorral együtt visszaszökött Jugoszláviába. A betörésekben és rablásokban jártasságukra a titóisták felfigyeltek és az UDB szolgálatába állították őket. Bálint László az UDB főhadnagyi egyenruhájában más tisztekkel együtt különböző rablásokat, zsarolásokat hajtott végre. Később az UDB vezetői Belgrádiban megbízták őket. hogy jöjjenek illegálisan Magyarországra, szervezzenek kémhálózatot, raboljanak el. vagy gyilkoljanak meg jugcsz’áv politikai emigránsokat. Bfilintéknak e célra biztosítót, ták a budapesti jugoszláv követség segítségét, valamint azt, hogy a határon fegyveres incidensek provokál ásóval könnyítik meg a visz- szaszökésüket Jugoszláviába. A terrorista bandát az UDB magasrangú tisztjei képezték ki és irányították. Ellátták őket géppisztolyokkal, kézigránátokkal, különleNew-York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének gyámsági bizottsága befejezte az önkormányzattal nem rendelkező területekről szóló tájékoztatás kérdésének, valamint azon külön bizottság helyzetének tárgyalását, amelyet a közgyűlés 1949-ben létesített, hogy feíilvizs- gáija a közigazgatást végző hatalmak által az önkormányzattal nem rendelkező területek helyzetéről * benyújtott tájékoztatást. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy az önkormányzattal nem rendelkező területek képviselői résztvegyenek e a bizottság munkájában. A gyarmattartó hatalmak e kérdésekkel kapcsolatban komoly vereséget szenvedtek. A gyámság! bizottság a gyarmattartó hatalmak tiltakozása ellenébe határozatot hozott, amelyben javasolja, hogy a közigazgatást végző hatalmak helyezzék hatályon kívül, vagy módosítsák mindazokat a törvényeket és rendelkezéseket, amelyek szentesítik a gyarmatok helyi lakosságát sújtó faji, vallási vagy egyéb megkülönböztetéseket. Ä határozati javaslat mellett 46 küldöttség szavazott. Több gyarmattartó hatalom ■— köztük az Egyesült Államok és Anglia képviselői — nem mertek nyíltan a határozati javaslat ellen szavazni, az Egyesült Államok képviselője fenntartással é t. A gyarmattartó hatalmak vereséget szenvedtek annak a kérdésnek megtárgyalásánál is, hogy mi ges rohamkésekkel, amerikai gumicsónakkal. bilincsekkel, gyorsanölő méreggel, kábítószerekkel, a jugoszláv államnyomdában hamisított magyar hatósági igazolványokkal és egyéb felszerelésekkel. Ez év januárjában Bálinték Budapestre szöktek. Vidovity Dusán, jugoszláv politikai emigránst hamis igazolványokkal mint nyomozók, rejtekhelyükre, dr. Bálint György budai villájába csalták és onnan erőszakkal, megbilincselve elhurcolták Jugoszláviába. A határt magasrangú UDB-tisz- tek segítségével lépték át. Bálint Lászlót a sikeres emberrablásért kinevezték az UDB őrnagyának. Ez év augusztusában újra átdobták Bálintékat a magyar habáron. Ezúttal a kémkedésen, emberrabláson kívül azt a megbízást is kapták, hogy szerezzenek Budapesten egy villát, ahol titokban gyilkosságokat lehet elkövetni. Ismét felszerelték őket amerikai és angol gyártmányú géppisztolyokkal, pisztolyokkal, 10 kézigránáttal^ gyorsanölő méreggel, ro'hamkésekkeí. amerikai gumicsónakkal, hamis magyar igazolványokkal. Jelentékeny összegű magyar pénzt és idegen valutát is kaptak a villavásárlás céljaira. Budapestre érkezésük után a banda Versztovsek Borisz jugoszláv emigráns újságírót hamis magyar hatósági igazolványuk felhasználásával éjjel lakásáról elrabolta és egy lopott autón a jugoszláv határ felé vitte. A terrorista, emberrabló kémbanda összes tagjai a hatóságok kezére kerültek. legyen a sorsa az önkormányzattal nem rendelkező területekről szóló tájékoztatás megvizsgálásával fog- le.kozó külön bizottságnak. Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia és főbb más gyarmattartó hatalom igyekezett 1 elszámolni ezt a bizottságot. A gyámsági bizottság elhatározta, hogy az önkormányzattal nem rendelkező területekről szóló tájékoztatást vizsgáló külön bizottság működésének határidejét három évvel meghosszabbítja, mégpedig úgy, ho4y mostantól kezdve — amennyiben a közgyűlés ellenkező értp’mü határozatot nem hoz a bizottság működési ideje háromévenként önműködően meghosszabbodik. A gyámsági bizottság elfogadta1 Burma, India, Indonézia és Pakisztán együttes határozati javaslatát, amely szerint kívánatos, hogy az önkormányzattal nem rendelkező területek képviselői vegyenek részt az e területekről szóló tájékoztatást vizsgáló külön bizottság munkájában. A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy a bennszülött lakosságnak a bizottság munkájában való részvétellé elő fo4ja segíteni az önkormányzattal nem rendelkező területek helyzetének tisztázását. A szavazás során túlnyomó szó. többséggel elfogadták a javaslatot, amely szerint kívánatos, hogy az önkormányzattal nem rendelkező területek képviselői résztvegyenek a bizottság munkájában. Farkas Mihály honvédelmi miniszter hadseregtábornok A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Farkas Mihály honvédelmi miniszter elvtárs, vezérezredest had- •eregtáfco nohká léptette elő. Híreli a Szovjetunióból MOSZKVA A Szovjetunió színházaiban nagy sikerrel játsszák a „Volga—Don című új, színes szovjet dokumentumfilmet, amely a „V. I. Lenin ‘ Volga—Don hajózható csatorna építéséről és megnyitásáról szól. A kritika hangsúlyozza, hogy a film a Volga—Don-csatorna hű képe. Hűen fejezi ki azt, hogy a csatorna építésében résztvett az egész ország. Az épülő kommunizmus gazdaságát, a holnap hatalmas távlatait mutatja be a „Volga —Don“ című film — írja Nylkoláj Pogogyin. ASHABAD A turkmén főcsatorna megépítése az Atrek és Szumbara folyó völgyeiben óriási lehetőségeket nyit a szubtropikus gyümö cster- mesztés fejlesztésére. Kízi'l-Atrek az egyedüli hely a Szovjetunióban, ahol szabad ég alatt virágzik a datolyapálma, gránátalma. Füge, olajbogyó és sok más szubtropikus növény is terem itt, Turkmenia délnyugati részén sokezer hektáron akarnák létesíteni szubtropikus növényövezetet. A köztársaság tudósai nagy munkát végeznek, bogy e földeket művelésre a.kalmassá tegyék. A tudósok emellett sokszáz különböző fajta szubtropikus gyümölcs- és díszfát nemesítenék ki. Az ötödik sztálini ötéves terv harmadik esztendejében a kísérleti telep már sokezer olajfapalántát ad a kolhozoknak, MOSZKVA A szovjet tudósok és mérnökök automata téglagyárakat terveztek. Az ember ezekben a gyárakban csak az automatagépeket irányítja A gyárat hatalmas vízsugárcsö- vekkél, szivattyúkkal, szállítószalagokkal stb. látják el. Önműködő berendezések rakják csillékbe és Számolják meg a téglákat. A gyár irányítóberendezése a diszpécser-szobák;!n összpontosul. Az automata téglagyáriak óriási mértékben növelik az építőanyagtermelést. albán jegyzék OLASZORSZÁG KORMÁNYÁHOZ Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma a tiranai olasz követséghez eljuttatott tiltakozó jegyzékében felhívja a figyelmet olasz repülőgépeknek 1952. október 5. és 23. között ismételten elkövetett légi provokációira. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma — hangsúlyozza a jegyzék — ismételten a legerélyesebben tiltakozik az albán légitér olasz repülőgépek részéről történt újabb megsértései ellen és újból felhívja az olasz kormány figyelmét arra, hogy vállalnia kell a felelősséget a provokációkértAz ENSZ gyámsági bizottságának munkája New-York. (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága befejezte a gazdaságilag elmaradott országok gazdasági fejlesztésének kérdésével kapcsolatos általános vitát. A másodízben felszólaló Lubin amerikai küldött ismét azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok ,.önzetlen” segélyben részesíti a gazdaságilag elmaradott országokat. Lubin elcsépelt szovjetellenes kirohanásokra ragadtatta magát, hogy elvonja a bizottság figyelmét azokról a tényekről, amelyeket a Szovjetunió képviselője beszédében felsorolt és amelyek fényt derítenek az amerikai monopóliumok rabló politikájára. A. A. Gromiko szovjet küldött válaszolt az amerikai küldött rágalmazó koholmányaira. ági és pénzügyi kérdésekkel fogi — A szovjet küldöttség — mondta Gromiko — tényeket és számadatokat sorolt fel, idézte az amerikai kormány és az amerikai üzleti körök képviselőinek hivatalos nyilatkozatait és az amerikai küldött nem tudta megcáfolni ezekét.-T- A gazdaságilag elmaradt országok amerikai „segélyezését” arra szánták — folytatta Gromiko — hogy militarizálják és hadistratégiai .nyersanyagforrásként használják fel ezeket az országokat. Nem akad egyetlen olyan ország sem, ahol az amerikai ,,segély” ne járna együtt a lakosság’kíméletlen kizsákmányolásával. — A szovjet küldöttség — mondotta Gromiko — már rámutatott) hogy a tőkebefektetésekből nem az amerikai nép, hanem az amerikai monopolisták húznak hasznot. A mostani ülésszakon a gazdasáilkozú IMságÉiÉ ülése gilag elmaradt országok képviselői is egyre bátrabban jelentik ki. hogy őket nem elégíti ki a gyarmattartó hatalmak) „segélye”. Mindenki jól tudja —- folytatta Gromiko — hogy a Szovjetunió már régóta követeli az ENiSZ különböző szerveiben, hogy az egyenjogúságra és a nemzeti szuveréni- tás kölcsönös tiszteletben tartásának elvére építsék fel a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, Katz.Sutíhy, Lengyelország képviselője rámutatott a népi Lengyel- ország iparának és mezőgazdaságának rohamos fejlődésére és mindezekkel megcáfolta az amerikai küldött hazugságait és koholmányait. A bizottság ezután áttért a gazdaságilag elmaradt országok technikai segélyezése kérdésének megvitatására. BÍRÓSÁGI népi ülnökök választása Amint Népköztársaságunk államapparátusának, úgy ’a bíróságnak is a dolgozó néphez kell közel állania, a népet kell szolgálnia. A bíróságnak ezért ténykedéseiben zéleskörü népi kezdeményezésre és a néptömegek közvetlen részvételére kell támaszkodnia. A fordulat éve után az igazságügyi apparátusunk is fejlődésnek indult. Az 1949 :XI. t. c. bevezette nálunk is — amint a Szovjetunióban van — a népi ülnökök részvételét a büntető bíráskodásban, amint a törvény bevezetője mondja; „annak biztosítása végett hogy a büntető igazságszolgáltatásban a jogi szakképzettség mellett a dolgozó nép meggyőződése és felfogása teljes erővel érvényesülhessen”. Alkotmál- nyumk országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg abban is, amikor a 37. paragrafusában kimondja; „A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban Ítélkeznek”. Ez évben a polgári perrendtartásról hozott törvényünk már a polgári perekben folytatandó ítélkezésbe is bevezette az ülnökök részvételét. Ezáltal a szocializmus építése során Népköztársaságunk fejlődésével együtt- fejlődött és s - " ~ ' fejlődik a bírói szervezetünk is, felszámoltuk a régi bíróság egész bonyolult, népellenes és zavaros rendszerét. A nép képviselőinek bevonása a bíróságokba egyike a szocialista igazságszolgáltatás pilléreinek. A megyei és a járási tanácsoknál most folyik a bíróságokhoz behívandó ülnökök választásának előkészítése. Üzemek, bányák, állami gazdaságok, t. rmelőszövetkeze- tek, gépállomások, a tömegszervezetek tesznek javaslatot olyan dolgozók megválasztására, akiket politikai öntudatuk, gazdag élettapasztalatuk, tiszta múltjuk, hazájuk, dolgozó népük szeretete és az eddig végzett jó munkájuk méltóvá tett arra, hogy a.bírósági eljárásban, mint népi ülnökök a dolgozó nép meggyőződését fejezzék ki, az ítélkezésben a jogaik és kötelességeik a szakbírókéval egyenlők. Hatékonyan kell közreműködniük abban, hogy Ti népi demokrácia rendje, törvényei ellen támadó ellenséges elemek elnyerjék méltó büntetésüket, hogy a bírósági eljárások és határozatok szilárdít-» sák az állami fegyelmet, igazságszolgáltatásunk védje és biztosítsa a dolgozók jogainak érvényesülését és maradéktalanul eleget tegyen annak a nevelő feladatnak, amely a szocialista bíráskodásnak elsőrendű hivatása. Az üzemekben .és más munkahelyeken mindenhol megértették a választás jelentőségét és azokat a dolgozókat jelölik, akiknek a bíráskodásban való részvétele még közelebb hozza bíróságainkat a néphez, fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést. Ezeket a javaslatokat fogják most a tanácsok megvitatni, a legalkalmasabb, a legjobb dolgozókat választják meg. A burzsoá államban a dolgozók ki vannak zárva a hatalmi szervek-' bői és így a bíráskodásban való részvételből is. Most nálunk ülnökké választható minden 23. életévét betöltött olyan férfi és nő dolgozó, akinek képviselői választási jogosultsága van. Csak a szocialista államban valósulhat meg ténylegesen az, amiről Lenin 1912-ben így szól: „Mind a bírák, mind a népi ülnökök teljes választhatósága a dolgozók által, a dolgozók köréből”. Engels így írt a XIX. század első felének angol burzsoá bíróságáról; „A szegény ügyében nem a vele egyenlők bíráskodnak, hanem minden ésetben született ellenségeik ítélkeznek felette ...” E;z volt a helyzet nálunk is a felszabadulás előtt. Ma az USA-ban, Franciaországban és ahol a kapitalizmus, van uralmon, a jelenlegi bíróság részrehajló és még inkább tobzódik a dolgozók ellen. Közismertek r.z USA-bam a tomegperek -az ártatlan ■négerek ellen, a munkásosztály legjobb képviselői, a Kommunista Párt vezetői ellen. Közismert az angol bíró ágok nyílt kiállása a fasiszták mellett, a francia bíróságok által a bátor békeharcosokra kiszabott fegyházbüntetések. Világszerte a dolgozók hatalmas és jogos felháborodását váltotta ki a számtalan halálos ítélet Görögországban azok ellen, akik hazájuk felszabadításáért harcoltak a fasiszta uralom ellen, avagy Tito bandájának népelnyomó aljas ítélkezései a jugoszláv hazafiak ellen. Az ülnökök választásának nagy jelentősége van Fejlődésünk új lépcsőfokát jelzi, előrehaladást abban a tekintetben, hogy a szovjet bíróságok példája nyomán baladva, a nagy Leninnek azt a tanítását tartja szemelőitt, hogy a dolgozó nép minél szélesebb köre közvetlenül résztvegyen a bíráskodásban. A mi bíróságaink a dolgozók bírósága, mégvédi az állam, a dolgozó nép valódi érdekeit. Az állam és a dolgozó társadalom érdekei azonosak, a szocializmust építő munkásosztálynak és a vele szövetséges dolgozó parasztságnak erkölcsi és politikai egysége kizárja az ellentétet a dolgozók és az állam között, az állam a dolgozó nép akaratának kifejezője. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a fennálló kapitalista környezet miatt erősíteni kell a proletárdiktatúra államát, annak szerveit. A mi bíróságaink a proletárdiktatúra bíróságai. A bíróságok megerősítése a törvények érvényesülésének fokozottabb biztosítását jelenti. Ennek megvalósulásával pedig még szorosabbra fűződik a kapcsolat a bíróságok és a dolgozó nép között, mert a mi törvényeink a dolgozó nép akaratát fejezik ki, a dolgozó nép érdekeit védik. A törvények maradéktalan betartása különösen fontos a mi megyénkben, mely népünk legádázabb ellenségéinek, a Tito-bandának szomszédságában fekszik. Népünk érdekeit védik a bíróságaink akkor, amikor a hazaáruló Mindszenthy, Grősz, avagy a megyénkben az árurejtegető Varga Máriákkal, vagy a beszolgáltatást, a vetési munkák teljesítését szabotáló kulákokkal szemben példásan ítélkeztek és ítélkeznek. A minisztertanács 92—1952., sz. rendelete értelmében a járási tanácsok tanácsüléseiken november hó első felében, a megyei tanácsülésen november hó második felében választják meg a járásbíróságokhoz és a megyei bíróságokhoz két évi időtartamra az üzemek, tsz-ek és tömegszervezetek által javasolt legjobb dolgozók közül a bíráskodásban résztvevő ülnököket. A megválasztandó új ülnökök működése 1953. január 1-el kezdődik évenkint egy-egy hónapon át a bíróságok elnökeinek kijelölésére és behívására. Ez a választás a szocializmus építésének újabb győzelme lesz, a szocialista igazságszolgáltatás újabb erősítését fogja jelenteni, ugyanakkor csapást jelent a háborús gyújtogató imperialistákra, azok hazai szekértolóira. Ezért igen fontos fe’adat, hogy a legjobb és Jegöntudatosabb dolgozókat válasszák meg ülnöknek. Mikes István a megyei bíróság vezetője. Az Indiai Kommunista Párt sajtónyilatkozata a párt ideológiai színvonalának emeléséről Delhi (TASZSZ). Az Indiai Kommunista Párt Politikai Bizottsága sajtónyilatkozatot adott ki, amely közli, hogy az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottsága jóváhagyta a Politikai Bizottság határozatát „A párt ideológiai és szervezeti megerősítéséért folytatott harc rendkívül nagy politikai fontosságáról”. A Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta az ázsiai és csendesóceáni .békeértekezlet határozatait és felhívta a párt alapszervezeteit, hogy tevékenyen vegyenek részt a népék. békekongxesz- szusának előkészítésében. „A Központi Bizottság üdvözli Sztá'in elvtársi „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című rendkívül fontos elméleti munkájának megjelenését".
