Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

SOMOGYI NÉPLAP A. J, Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről as ENSZ-közgyűíés politikai bizottságának november 10-í ülésén New-York (TASZSZ). Az ENSZ J közgyűlés politikai bizottságának november 10-i ülésén A. J. Vísin- szkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője mondott beszédet a ko­reai kérdésről. Az amerikai lapok már előre kö­zölték, hogy november 10-én a Szovjetunió külügyminisztere tart beszédet. Rámutattak, hogy a be­széd nagy érdeklődést ke.t az ENSZ ben és befolyásolja a köz- • gyűlés ülésszakán folyó vita to vábbi menetét. A zsúfolt terem közönsége nagy figyelemmel hallgatta! a Szovjet­unió képviselőjének beszédét. Az alábbiakban közöljük A. J. Visinszkij e.vtárs beszédének ki­vonatát: A koreai kérdéssel1 kapcsolat ban az 1. bizottságban lefolyt vita bebizonyította, hogy az Egyesük Államok kormánykörei nem tart­ják érdeküknek a, koreai háború megszüntetését és a koreai kér­dés békés rendezését. Erőfeszíté­seik arra irányulnak, hogy meg­hiúsítsák a fegyverszüneti tár­gyalásokat és folytassák ezt a már harmadik éve viselt igazságtalan, agresszív háborút. Ezt számos tény bizonyítja. E tények jellemzőek arra, hogy az Egyesi' t Államok agressziv poli­tikát követ Koreával szemben, no­ha az amerikai kormány nem egy­szer jelentette ki, hogy aggodalom­mal tölti -el a Koreában kialakult helyzet és a fegyverszüneti tár­gyalások menete. Mégis, a koreai-kínai parancs­nokság békeszerető álláspontja következtében sikerült bizonyos eredményeket elérni és megegye­zésre jutni a fegyverszüneti egyez­ménytervezet pontjainak túlnyomó többségében. Éz a körülmény a koreai fegyverszüneti tárgyalások során f.o:merült nehézségek elle­nére is azt a reményt keltette, hogy a tárgyalások nem is hosszú idő múlva megfelelő egyezmény megkötésével fejeződnek be. Ez a remény azonban nem tel­jesedet* be, mert kiderült, hogy az amerikai parancsnokság a fegy­verszüneti tárgyalások felborítá­sára törekszik, arra, hogy a ko­reai háborút ne békés megegye­zéssel fejezze be, hanem — miként amerikai kormánykörökben nyíl­tan kimondják — ,,katonai döntés­sel", másszóval fegyveres erővel, a csatatéren minden áron kivívan­dó győzelemmel. Igazolta ezt az az amerikai ha­tározati javaslat is, amelyet Ache- son október 24-én terjesztett elő a Korea egyesítésének és újjáépí­tésének kérdésével foglalkozó ENSZ-bizottság jelentésével kap­csolatban. Ez a határozati javaslat lényegé­ben egy kérdéssel foglalkozik, a hadifoglyok hazatelepítésének kér­désével, ezen a kérdésen jutottak zsákutcába a panmindzsoni tár­gyalások és a kialakult helyzetben e kérdés megoldása a koreai fegy­verszünet megkötésére vonatkozó egész fe.adat megoldásának kul­csa. A határozati javaslat azt ajánlja a közgyűlésnek, hagyja jóvá azt az elvet, melyet az amerikai parancs, nokság vall a hadifoglyok hazate­lepítésének kérdésében. Ilyenfor­mán ;vz amerikai küldöttség kitárt amellett az úgynevezett elv mel­lett, hogy nyomás és erőszak se­gítségével kényszerítő körülmé­nyek között alkalmazott „rostá­lás" vagy „megkérdezés" segítsé­gével, a tömeges agyonlövetésekig terjedő kegyetlen megtorlások at­ka mazásával, visszatartsák a ; ko­reai és kínai hadifoglyok jelentős részét. A. J. Visinszkij elvtárs ezután az amerikai agresszöroknak azzal az aljas rágalmával foglalkozott, hogy at-z agresszió Észak-Koreából indult ki. Visinszkij elvtárs a bizonyítékok egész sorát tárta fel beszédében, amelyek minden kétséget kizáró­lag megmutatják, hogy az agresz- sz.íó Dél-Koreából indult ki, hogy 1950. júniusában Li Sz'n Man csa­patai törtek be amerikai instruk­torok támogatásával és vezetésé­vel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területére. Visszatérve a fegyverszüneti tárgyalások kérdésére, Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy vz Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Intézkedéseket kell tennie ar­ra, hogy végetvessenek a koreai háborúnak, a maga részéről teljes támogatást kel nyújtania a pan­mindzsoni fegyverszüneti tárgyalá­sokhoz, hogy leküzdjék a tárgya­lásokon felmerült nehézségeket és megszüntessék a tárgyalások so­rán keletkezett zsákutcái. Ezen a téren a megoldásra vá ró fökérdés a hadifoglyok kicseré­lésének kérdése. Az amerikai ha­tározati javaslat szerkesztői bizo­nyítani próbálják, hogy e kérdés megoldását meg ’ehet találni az említett javaslatban előterjesztett tervben, abban a javaslatban, amely minden feltétel nélkül az amerikai parancsnokság álláspont, ját támogatja, jóllehet ez az á lás- pont szöges ellentétben áll a nem­zetközi jog általánosan elismert alapelveivel és ez alapelveken nyugvó nemzetközi egyezmények­ké!, köztük az 1949. évi genfi egyezménnyel. Visinszkij elvtárs ezután arról beszélt, hogyan ferdítik el az amerikai küldöttek és az Egyesült Államok „szövetségeseinek" kül­döttei a genfi egyezmény tartal­mát és értelmét. így Lloyd angol megbízott kijelentette, hogy a 113. cikkelye e szavait: „A hadi­foglyokat a hadműveletek befeje­zése után szabadon kell bocsátani és haza kell szállítani", úgy kell értelmezni, hogy a hadifoglyokat nem kel! átadni a másik .félnek, ha a hadifoglyok ebbe nem egyez­nek. bele. mert ez állítólag nem a hadifoglyok szabadon engedését jelentené, hanem a hadifoglyok to. vábbi visszatartását és fegyveres őrizet alá helyezését. Lloyd úr úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy a 118. cikkely­ben hadifogságból va’ó szabadon- bocsátásról van szó, nem pedig általában valamilyen szabadonbo- tásról és, hogy a hadifoglyoknak a másik fél számára történő átadá­sával kapcsolatos szabadon enge­dése minden körülmények között bizonyos időt követel meg, amely­nek folyamán a hadifoglyok elke­rülhetetlenül fegyveres őrizet alatt vannak. Visinszkij elvtárs ezután azok­ról a felháborító bűnös eljárások­ról beszélt, amelyeknek segítségé­vel az amerikai parancsnokság a hazatelepülésről való lemondásra kényszeríti a hadifoglyokat. Az amerikaiak hadifogoly tábo­raiban meghonosodott rendszert csupán leplezetlen és féktelen ter­rornak lehet minősíteni, amelynek célja: aláásni a koreai és kínai ha­difoglyok erkölcsi e lenállását, le­süllyeszteni erkölcsüket, szembe­állítani őket saját kormányaikkal, rákényszeríteni ezeket a hadifog­lyokat arra, hogy lemondjanak a hazatérésről. Az amerikai parancs­nokság kezében ez jó eszköznek bizonyult a fegyverszüneti tárgy a - iások megszakítására és a háború elhúzására. Az amerikai parancsnokság, s vele karöltve az Egyesült Államok és az Egyesült Államokat támoga­tó más országok hivatalos képvi­selői, módszeresen barbár bánás­módnak vetik alá a hadifoglyokat, minden lehető megtorlási módot alkalmaznak velük szemben, s ugyanakkor szüntelenül á'lítóla- gos „humanizmusukról" kürtőinek, bűntetteik leplezésére álszent ki­jelentéseket tesznek, miszerint ők a hadifoglyok jogait és érdekeit védelmezik. A nemzetközi jog és a nemzet­közi gyakorlat szerint minden ha­difoglyot haza kell telepíteni — szögezte le Visinszkij elvtárs, majd rámutatott arra, hogy hiába próbálják egyes küldöttek elfer­díteni, félremagyarázni a genfi egyezményt. Az 1949. évi genfi egyezmény éppúgy, mint a korábbi érvényben lévő 1929. évi egyezmény, vala­mennyi hadifogoly feltétlen lniza- teiepítését követeli. Ez a követelés annyira határo­zott, hogy a hazatelepítést a 118. cikkely érteiméiben akkor is végre kell hajtani, ha nincs határozat a hazatelerítésről a felek között kö­tött külön egyezményekben, sőt még akkor is, ha egyáltalában nincs egyezmény. A hadifoglyot őrizetben tartó hatalomnak a 118. cikkely értelmében megának kell elkészítenie és késedelem nélkül végrehajtania a hazatelepítési ter­vet a fent kifejtett elvnek megfe­lelően. A genfi egyezményben nincs se milyen megállapítás, amely meg­engedné a hadifoglyokat őrizetben tartó hatalomnak bárme.y hadifo­goly hazatelepltésénelí megtagadó, sát azzal az ürüggyel, hogy a ha­difogoly nem kíván hazatérni és azzal fenyegetőzik, hogy ellenáll. A koreai amerikai parancsnok­ság álláspontja éppúgy, mint az ezt támogató kormányok állás pontja durván* ellentétben áll az 1949. évi genfi egyezménnyel és a nemzetközi jognak hadifoglyok h;:.-- zatelepítésére vonatkozó, általáno san elismert elveivel. Visinszkij elvtárs végű! a követ­kezőket mondta: * A Szovjetunió küldöttsége ra­gaszkodni fog hozzá és reméli, hogy más küldöttségek is'támogat­ni fogják — hogy a bizottság fo­gadja el sí Szovjetunió által ok­tóber 29-én előterjesztett határoza­ti javaslatot. Tekintetbe veszi azonban az i. számú bizottságban a koreai kérdésben lezajlott véle­ménycserét, több küldöttség kí­vánságait és megjegyzéseit, így szükségesnek tartja a korábban előterjesztett határozati javas at etfyes indítványainak pontosabb megfogalmazását, a: többi között azt,, hogy pontosabban körülírja a békés rendezést szolgáló bizottság összetételét, valamint az említett bizottság feladatait. A Szovjetunió határozati javas­lata a megfelelő módosításokkal a következőképpen hangzik: ,,A közgyűlés miután megvizs­gálta a, Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó bizottság jelentését, szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére a közvetlenül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai hábo­rúban részt nem vett államok — részvételéve’. A bizottság összeté­tele a következő: Egyesült Álla­mok, Angliai, Franciaország, Szov­jetunió, Kínai Népköztársaság, In­dia, Burma, Svájc, Csehszlovákia,, Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és Dél-Korea. Az említett bizottságnak tegyék feladatává, hogy haladéktalanul te­gyen intézkedéseket a koreai kér­dés rendezésére, Korea egyesíté­sének szegemében. Az egyesítést maguk a koreaiak hajtják végre az említett bizottság felügyeleté­vel. A többi között tegyen intéz­kedéseket a bizottság annak ér­dekében, hogy minden eszközzel elősegítse, hogy mindkét fél min­den hadifoglyot hazaszállítson", íme a koreai kérdés igazi ren- deztés^nelc útja. Mélységes meg­győződésünk, hogy ez az egyetlen út, amely végetvet a koreai nép e’len folyó igazságtalan, agresszív háborúnak. Ez az egyetlen út, amely elvezethet a koreai fegy­verszünet megkötéséhez és ai bé­kéhez, amit valamenyi békeszerető nép oly forrón kíván és követel. A német kérdés békés megoldásával foglalkozó nemzetközi értekezlet határozatának első sajtóvisszhangja Berlin (MTI). A német demo­kratikus sajtó vezető helyen közli a német kérdés békés megoldásá­val foglalkozó nemzetközi értekez­let határozatát, va’amint az össz- német küldöttség nyilatkozatát. A lapok első kommentárjaikban az értekezlet történelmi jelentőségé­re mutatnak rá. A ,,Nachtexpress" megállapítja: „A berlini értekezleten ismét fél­reérthetetlenül kitűnt, hogy mind Nyugat.Németország, mind a Né­met Demokratikus Köztársaság la­kosságának túlnyomó többsége a bonni és párizsi háborús szerződé­sek elvetését követeli. Most a bonni parlament minden egyes kéDvjselőjének meg kell vizsgálnia lelkiismeretét és felelnie ke l a kérdésre: hajlandó-e végrehajtani a nép akaratát". Títo-ellenes mozgalmak a paratyini munkásak között Csütörtök, 1952. november 13. A jugoszláv politikai emigrán­sok rádiója jelentette november 11-én: Paratyin jugoszláv ipari város munkássága egyre határozottabban és tömegesebben lép fel jogai vé­delmében, tiltakozik az a’ae-ony munkabérek, a munkanélküliség és az elviselhetetlen rendőrterror mi att. Jugoszláviából érkező hírek sze­rint, miután Titpék csökkentették a béreket, a paratyini Teokárevi-es- posztógyárba« a munkások abba­hagyták a munkát és a gyár udva­rán tüntettek Titóék kizsákmányo­ló rendszere ellen. A munkások fellépése nagy ria­dalmat keltett a titóisták köpött nemcsak Paratyinban, hanem Bel- grádba.ni is. A Teokárevies-gyár titóista vezetősége a felháborodás lecsillapítására gyűlésre hívta ösz- sze a munkásokat. A gyűlésen so- kan felszólaltak a gyár munkásai közül a belgrádi fasiszta kormárv cinikus é? szemérmetlen rendeleté ellen, amely szerint nekik visaza kellene fizetniük a már megkapott' bérek egy részét is. A titóista vezetők igyekeztek el­terelni a figyelmet a bérekről és soviniszta uszításba kezdtek a szomszédos népi demokratikus or­szágok ellen. Ez látható megbot­ránkozást váltott ki a munkások­ból. Huszonnégy ismert nyugatnemetországi személyiség felhívási a lako sáéhoz Ber’jn (MTI). 24 ismert nyugat­németországi személyiség, köztük Josef W.irth, volt birodalmi kancel­lár és Wilhelm Elfes, Münche.n- Gladb.ach nyugalmazott főpp'gár- rrertere felhívást intézett Nyugs.t- Németország lakosságához. A fel­hívás a többi között hangsúlyozza: — A szövetségi gyűlés egyre több képviselőjének vannak ko­moly meggondolásai a bonni kü­lönszerződés és az úgynevezett európai -védelmi egyezmény ratifi­kálásával szemben. Mind széle­sebb körben ismerik el, hogy csak a négyhatalmi értekezlet és a né­metek egymásközötti megegyezése vezethet a német kérdés békés megoldására. A szövetségi gyűlés képviselőit megtévesztéssel és kényszerrel akarják rávenni, hogy szembehelyezkedjenek lelkiisme­retűkkel és a német nép létérde­keivel. — A nemzet sorsáért érzett fe­lelősségünknél fogva felszólítjuk Nyugat Németország lakosságát, cselekedjék egységesen, hogy megakadályozza a szövetségi köz­társaságnak a nyugati szövetség­be való bekapcsolását. Terrcrífélef egy nyugatnémet békeharcos ellen Lübeck (ADN). Schleswig—Hol­stein tartomány politikai pereikkel foglalkozó büntetőbírósága három­havi börtönre ítélte Wilhelm Rein­n.suer háborús politikája © len. Hamann professzor, a íübecki kórház vezetője és Sehuman fő­hard íübecki kórházi alkalmazót-íorvos' a kól*áz fizemi tanácsának tat, mert röpcédulákat osztogatott, ítaáa tiltakozott a szégyenteljes melyek harcra szólítottak fal Ade- < ítélet ellen, NAGY TÖMEGSZTRÄJK VOIT FRANOA-NYUGATAFRIKiBAN Párizs. (MTI.) Az „Humanité” jelentése szerint Franeia-Nyugat- Afrika és Togo dolgozói múlt hé­ten általános sztrájkot tartottak. A színesbőrü vasutasok, valamint az ültetvények és üzemek dolgozói a CGt és CFTC felhívására be- szünt tték a munkát és határozat­ban követelték, hogy léptessenek életbe haladószellemű munkatör- ványt. A sztrájk Szenegálban minden j közigazgatási szervet megbénított. IA dokkmunkások, olajipari és köz- " építkezési dolgozók, valamint a vas­utasok is abbahagyták a munkát. Az ..Humanité” kommen tárjába a megállapítja: ..Francia-Nyugat Afrika dolgozóinak sztrájkja mé­lyen megdöbbentette a gyarmato­sítókat, mert megmutatta, hogy a lakosság egységesen áll ki a jobb életviszonyaiért és munkakörülmé­nyekért vívott harcban”. Az amerikai megszálló csapatok hadgyakorlata súlyos károkat okozott Felső-Ausztri (ban ■ I Becs. (TASZSZ.) A demokratikus sajtó jelentése szerint Salzburg és Felső-Ausztria lakossága súlyos károkat szenvedett ■ az amerikai megszálló csapatok hadgyakorlatá­tól. Az amerikai tankcszlopok az utak jelentős részét teljesen hasz­nálhatatlanná tették, a parasztok erdőiben és szántóföldjein nagy kár esett. Az amerikai katonák a gyakor­latok alatt rémületben tartották a polgári lakosságot, csapatostul tör­tek be a falvakba és pálinkát kö­veteltek. Sok esetben meglopták a lakosságot. Illetékes ausztriai hatóságokhoz igen sok panasz érkezett az ame­rikaiak garázdálkodása miatt. A károk megtérítésére vonatkozó ké­réseket azonban egyetlen esetbe« sem tel jesítették. ß finisei elless a vójáriparl tanulóknak ielfclí uMiM A 15—16 éves fiatalok lelkese­déssel fogadták az MTH felhívá­sát, hogy jelentkezzenek vájáripa­ri tanulónak. Ezrével kérték fel" vételüket a vájártanuló intézetek felvételi bizottságaitól és öröm­mel állnak be legmegbecsültebb dolgozóink, a bányászok sorába. A felvételi bizottságok most sor­ra meghívják a jelentkezőket szer­ződtetésre. Aki megkapja a meg­hívót, saját érdekében pontosan jelentkezzen, különben az intézet nem tud helyet biztosítani számá­ra. Megjutalmazzák a legjobb csemetekertek dolgozóit Ez év őszén az ország fásításá­hoz mintegy 50 millió facsemetét és 2,280.00 suhángot és sorfát használnak fel. Ennek a nagy- mennyiségű fásító anyagnak elő­állításáról az erdőgazdaságok cse­metekertjei gondoskodnak. A földművelésügyi minisiztérium három legjobb csemetekertjének dolgozóit tízezer, a második cso­portéit 6 ezer, míg a harmadik cso­port három legjobb csemetekertjé­nek dolgozóit négyezer forinttá? jutalmazzák. A jutalmak odaítélé­sénél a legjobb minőség, a kifogás­talan csomagolás és a gyors szál­a legjobb csemetekertek dolgozói :jt^s dönt. között 20.OOP forint jutalmat oszt j A jutalmakat a fásítási idény vé­ld. A csemetekerteket, a szállított \ ... . , , .. . . mennyiségtől függően, három cső- gén, kb. december középén oszt portra osztották. Az első csoport i ják -ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom