Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-11 / 264. szám
Kedd, 1952. november 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 Eredmények, hiányosságok megyénk állami gazdaságaiban A KÉTNAPOS AKTÍVAÉRTEKEZLETRŐL Fordítsanak gondot a gépállomás! tanács munkájára Nagybajomban A nagybajomi gépállomáson hosszú időn keresztül rossz volt a munkafegyelem, gyenge volt a tervteLjesítés. Az őszi tervet eddig 52.7 százalékra teljesítették, a gépállomások közti versenyben a hetedik helyen vannak. A gépállomásnak 15 szántó traktora van, ebből hármat nem üzemeltettek, mert nem biztosítottak elegendő munkát. A hibáknak legfőbb oka az, hogy nem 'működik a gépá'lo- mási tanács. Hónapok óta nem volt tanácsülíéjs. A,' gépállomás igazgatóhelyettese, Kovács László élvtárs nem hívta össze a tanácsülést, előfordulí, hogy meghatározták a tanácsülés időpontját, de a tszcs-elnököket már nem hívták meg. A legutóbbi ülést dl előtt 9 órára tűzték ki, a rinyakovácsi1 tsz-elnököt pedig 10 órakor értesítették. Nem véletlen tehát, hogy éppen a rinyakovácsi Igazság- tszcs többször nem adott munkát a. traktorosoknak. Előfordult az is, hogy négy napiig állt a traktor. Ezzel a traktorosok hanyagsága miatt több napig késleltették a vetést. A gépállomási tanács rossz muiikájábó adódik az is, hogy a nyáron.a termelőcsoportokkal és az egyénileg dolgozó parasztokkal nem kötöttek taia; nunkáiási szerződés: Rossz a gépállomás és a termelőcsoportok közti kapcsolat. A tanácsüléseken ezeket a hibákat fel kelrett volna vetni, hogy időben kijavíthaissláik. A tanácsúi);sí feladata, hogy áz elmúlt tanácsüléstől eltelt időben elvégzett munkákról beszámoljanak és megszabják a feladatokat a következő tanácsülésig. Most, az őszi mélyszántások megkezdése előtt szintén tanácsülést kellett volna összehívni, ez sem történt meg. A járási tanács mezőgazdasági osztálya is felelős ezekért a hibákért, miért a kitűzött tanácsülésen nem vett részt, habár ígéretet tett arra. A gépállomás pártszervezete nem segítette a gépállomási tanács munkáját. Me>i kel ett volna követelni a vezetőségtől, hogy a tanácsülést minden esetben hívják össze. A gépállomás vezetősége sürgősen javítsa ki mulasztását. A legsürgősebben hívjanak össze tanácsülést, biztosítsák hogy az a kitűzött időben meg legyen tartva. Hívják meg a tszcs-elnököket, párttitkárokat, legjobb dolgozókat, a jó traktorosokat, .biztosítsák az ülésen, hogy az eddigi hibák felszínre kerü jenek. Határozzák meg az elkövetkezendő időre a feladatokat. Meg kell hívni egy pár jól dolgozó parasztot ;is, kérjék ki azok véleményét is. . A nárfszervezet nyújtson több segítséget a 'Gépállomási tanácsnak, segítsen a tszcs-k pártszervezeteinek a murika fegy elem megszilárdításában. A mulasztásért vonják felelősségre a gépállomás igazgatóját. A községi tartalékföldek hasznosításáról Kormányzatunk a földművesszövetkezeteket bízta meg azzal a feladattal. hogy a községekben lévő tartalékterületeket előnyös ki haszonbérleti szerződéskötések útján hasznosítsák. Földművesszövetkeze- teink nagyrésze azonban elhanyagolja ezt a feladatot. Sok községben nagy földterület vár hasznosításra. Az őazi vetési határidő lejárt, ezeken a földeken is el kellett volna már vetni. Némely helyen a tanácsok , is elhanyagolják a tartalékföldek összeírását, azokat nem adják át a szövetkezeteknek hasznosítás végett. Marcaliban, a községi tanács azt sem tudja, mennyi ilyen fold van a /községben. Inhoff elvtárs, a tanácselnökhelyettes pedig a gépállomás ismételt kérését, hegy engedjék felszántani a parlagon heverő földeket, azzal utasította el, hogy őt nem érdekli a gépállomás. Marcaliban több mint 200 hold terület van ami nincs hasznosítva. A gépállomás dolgozóit egyik szerv a másikhoz küldözgeti. A járási tanács mezőgazdasági osztálya tegyen sürgősen intézkedéseket. Ellenőrizze a tanácsokat, hogyan hajtják végre kormányzatunk határozatát a tartalékterületek megműveléséről. Egy állami és szövetkezeti vezető sem lehet közömbös eziránt a feladat iránit. A községi tanácsok készítsenek kimutatást a tartalékföldekről, adják át azt a szövetkezetnek. A tanácsoknak bizto'-útaniok kell, hogy ezek a földek még ezévben fel legyenek szántva, ezért személyileg minden községben a tanácselnök a felelős. A "szövetkezetek'a tanácsoktól kérjék el a kimutatást és gondoskodjanak a hasznosításról. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai kiszállásaik alkalmával fordítsanak nagyobb gendot erre a munkára. Vonják felelősségre azokat a tanácselnököket, akik elmulasztják a tartalékföldek hasznosítását. A jövő évben másfélszer akkora területen javítják meg a talajt, mint 1952-ben A Somogymegyei Állami Gazdaságók Trösztje és a Megyei Pártbizottság rendezésében kétnapos aktivaértekezletet tartottak, melyen resztvettek az állami gazdaságok igazgatói, párttitkárai, •agronómusai, valamint az állami gazdaságok legfőbb dolgozói. Az értekezletet Bognár Ilona iglvtársnő, a Tröszt személyzeti osztályvezetője nyitotta meg. Az aktivaértekez- iet első napján Pankász elvtárs, a Megyei Tröszt igazgatója tartott beszámolót az állami gazdaságok eddigi fejlődéséről, a munkájukban meglévő fogyatékosságokról, valamint az előttük álló feladatokról. Pankász elvtárs bevezetőben foglalkozott az állami gazdaságok szerepével, rámutatva, hogy állami gazdaságainknak legjobb, árutermc- lő ‘ gazdasággá kell válni,ok, minta- gazdaságokká kell szervezni őket. .hogy fejlődő .népgazdaságunkat V.üá-sák nemesített vetőmaggal, faj- állatokkal. Élen kell jármok az új kultúrnövények termesztésében, a helyes termelési eljárások széleskörű alkalmazásában. A somogymegyei állami gazdaságok jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, különösen ebben az évben mutatkozik minőségi javulás állami gazdaságainkban. A pártszervezetek számszerűleg, és szervezetileg sokkal erősebbek. Pórtéllé«, őrző tevékenységük fokozódott. Egyre több azoknak a párttagok- j nak a száma, akik élenjárnak a termelésben. Megszilárdult az állami fegyelem, jelentős javulás van a munkafegyelem terén, ami lényegesen növelte a termelékenységet a növénytermelésben, valamint az állattenyésztésben. Pl. a lengődi állami gazdaság állattenyésztésében foglalkoztatott dolgozók munkatermelékenysége 92; százalékos volt 1951-ben az egy főre eső havi kereseti átlag 467 forint volt. Ugyanebben a gazdaságban 1952-ben a munka termelékenysége 96 százalék, átlagkereset 544 forint havonta. Hasonló példa bizonyítja ezt a növénytermelésnél is, pl. a so- mogytarnóca i gazdaságban a növénytermelésben résztvett dolgozók munkatermelékenysége 82 százalék volt. 1951-ben az egy főre eső havi kereset 437 forint. 1952-bsn a munka termelékenysége llO százalékra emelkedett, a havi kereset pedig 616 forint. \z állami gazdaságok dolgozóinak jövedelme a munkatermelékenységétől függ. Pl. a somogytarnócai gazdaságban Ember,sics József tehenész januárban 6 literes fejési átlagot ért el, keresete 530 forint volt. A tejtermelést jó munkával, a munka jobb megszervezésével, az új módszerek alkalmazásával, a háromszori fejéssel, jobb etetéssel, tőgy- massziázzsal, egyedi takarmányozással, 16 literre növelte, havi keresete 530 forintról 1050 forintra emelkedett. Pankász elvtárs egy sor példával támasztotta alá az állattenyésztés és a növényterrnelés termelékenységének hatalmas arányú növekedését. Mindezt— mondotta a továbbiakban — a hazánkban járt szovjet parasztküldöttség útmutatásai. valamint a rendelkezésünkre álló szovjet zootechnikai módszerek fe használásával értük el. Ezután rámutatott állami gazdaságaink néhány fogyatékosságára. Állami gazdaságainkban annak ellenére, hogy lényeges javulás mutatkozik, mégis el kell mondani, hogy egyes gazdaságok elmaradtak az általános fejlődés mögött, főleg ott, ahol a vezetés, a munkafegyelem körül hibák vannak. Ezekbon a gazdaságokban nem végzik el határidőre a mezőgazdjasági munkákat, amiből következik, hogy nem teljesítik termelési terveiket, elmulasztják az állam iránti kötelezettségeiket és nem utolsó sorban drágán termelnek. Ilyenek az alsóbogáti. a balatonboglári, gazdaságok, amelyek a Tröszt gazdaságai közül minden, munkában, az utolsó helyen kullognak. Pl, az alsóbogáti gazdaság cukorrépatermelési terve 140 mázsa volt. ezzel szemben 70 mázsát terme.t, de hasonló lemara- das van az állattenyésztési és a hizlalási terv teljesítésénél is Állami gazdaságaink további fejlődésének és az eddig elért eredmények rögzítésének alapja az állami fegyelem megszilárdítása. Ezen, a területen még bőven van tennivaló. (Súlyos lemaradás van jónéhán.y gazdaságban a hízottser- tésbeadási terv teljesítésében. A vései gazdaság pl. háromnegyedévi tervét mindössze 30, a íábodi gazdaság pedig 35 százalékra teljesítette. Néhány igazgató, és vezető még mindig közömbösen viszonyul az állami tervek teljesítéséhez. Nem harcolnak a lazaság, a tunyaság ellen, nem keresnek megoldást a hibák felszámolásához, ezzel a lazasággal az ellenség malmára hajtják a vizet. Különösen nagy lazaság mutatkozik egyes gazdaságokban az állami vagyon megbecsülése térin, ami megmutatkozik a gépek elhanyagolásában, a takarmánypazarlásban és sok más formában,. De gyakori a béralaptúllépés, a jogtalan pénzösszeg kifizetése olyan célokra.amik mögött nincs termelés. Hiányost ság van a szociális normák betartásánál. Egyes gazdaságok túllépik. mások a rendelkezésükre álló szociális keretet sem használják fel. Pankász elvtárs befejezésül az állami gazdaságok feladataival foglalkozott. Nemes elvtárs. a Megyei Párt-! bizottság mezőgazdasági osztályvezetője a pártszervezetek feladatairól beszélt. — Állami gazdaságainkban ,c.tt tudtak és tudnak a továbbiakban is kimagasló eredményt elérni és a tervéket teljesíteni, illetve túlteljesíteni, ahol a pártszervezetekben rendszeres pártéletet élnek. Kiépítik a pártcsoportokat, ázik össze jöveteleket tartanak, a vezetőség rendszeresen ülésezik, határozatokat hoznak, ellenőrzik a határozatok végrehajtását, taggyűléseken megvitatják a legfontosabb kérdéseket, a tagoknak pártmegbi- zatást adnak .és azok végrehajtását ellenőrzik; ahol megvan a kommunisták példamutatása, ett erő3 a pártszervezet, ahol bátran alkalmazzák a kommunisták legjobb fegyverét, a bírálatot, önbírálatot, ahol felvetik a hibákat és harcolnak ellene. Még számos állami gazdaságban a pártszervezetek éppen ezt a legfőbb fegyvert nem használják, különösen az alulról jövő bírálat még nem teljes, még mindig félnek a dolgozók bírálni a vezetőket, mert több esetben előfordult, hogy a vezetők elbocsátással fenyegetőztek, ha valaki bírálta őket. A másik hiányosság az önelégültség. ami oda vezet, hogy még a nyílt ellenséget sem veszik éazre. Nem harcolnak következetesen a 'lazaság, az opportunizmus káros megnyilvánulása ellen. Ezért . a párt funkcionáriusainak és a gazdaságvezeíőknek élen kell járni a munkákban, példát mutatni a bírálat, önbírálat alkalmazásában, hogy a dolgozó is félelem nélkül bírálhassa a gazdaság munkájában észlelt hiányosságokat. Az állami gazdaságok pártszervezeteinek az a feladata, hogy minél szélesebb körbeül fejlessze a bírálatot és az önbírálatot, minél szélesebb körben vonják be a tömegeket a hibák felszámolásába. Minél szélesebben érvényesül ál lami gazdaságainkban az alulról jövő ellenőrzés, annál sikeresebben tudják megoldani az előttük álló feladatokat. A somogytarnó- cai állami gazdaság pártjitkára, Kovács István eivtárs, r.i politikai munkával jelentősen hozzájárul a gazdaságban elért eredményekhez Állandóan tájékozódik a gazdaság menetéről, különböző problémáiról ©s segítséget nyújt a gazdí'Ság vezetőinek. Nagy gondot fordít a szakszervezeti munkára a gazdaságon belül. Munkájának és útmutatásának eredménye, hogy a gaz~ de is,ágban valamennyi vetést ke- resztsorosan végeztek. A pártszer. vezeték feladata, hogy következetesen harcoljanak az új bevezetéséért, egyenek a termelés élharcosai — fejezte be előadását Nemes elvtárs. A beszámolót hozzászólások követték. Cirbusz Endre, a tengődi gazdaság főagronómusa az áltállá kísérletezett újfajta rostnövény termesztésével foglalkozott. Megemlítette, hogy ennek eb terjesztése nemzetgazdasági szempontból nagy je entőséggel bír. Majd rámuatott, hogy gazdaságukban mintegy 800 hold kukorica,s.zá rat kell betakarítani. Ezt úgy oldják meg, hogy munkába állítják a (zetor) arató,gépet. Hiányosságként említette meg, hogy hat pár ló áll az istállóban, mert nincs lószerszám, s így a munkáknál lófogat- híány van. Gibicsár Pál, a háromfai állami gazdaság sertéstenyésztő,jé a helyes takarmányelőkészítésről és etetési módszerről beszélt. Zámbó eivtárs, a Tröszt munkaügyi előadója a munkaszervezés kérdéseiről beszélt. Elmondottá, hogy a bala- torsh'Oglári á llami gazdaságban 42 százalékban dolgoztak teljesítménybérben, Tengődön 56, Alsóbogé ton 36 százalékban. Nem használták ki a gépeket, amelyeknek teljesítménye a rossz munkaszervezés miatt 18 százalékkal csökkent. Nagy ,az üzemanyagpazar, iás s emiatt 3—4' napig áll a gép. Majd a muíikaversennyel foglalkozva rámutatott, hogy a legtöbb helyen csak papíron szervezik a versenyt, nem tudatosítják azt a dolgozókkal, nem vonják be őket a versenybe. Gondos József, a somogytarnócai állami gazdaság igazgatója arról beszélt, hogy még mindig van olyan terület, ahol a munkaerő nincs kihasználva', például a kovács- és a bognárműhelyekben. Súlyos hiányosság van a két ag- ronómus egymáshoz való viszonyában, az állattenyésztési és a növénytermelési agronómus nem értik meg egymást, nem segítik egy más munkáját. Kostyák elvtárs, a Tröszt állattenyésztési agronómu- sn élesen felvetette, hogy a gaz- daságvezetők nem használják fel a rendé kezesükre álló eszközöket, az állatállomány eltartásához szükséges takarmányt a Tröszttől várják. Például a marcali .gazdaságban 8 5 kilogrammos áflagsúly- lyal választották le a malacokat, ami egyáltalán nem indokolt, mert rendelkeznek annyi takarmánnyal, hogy jó eredményt érhettek volna el. A hiba ;« rossz gondozás, a felelőtlen vezetés, s a rossz takarmány ellátásból fakad. Nem gom doskodnak megfelelő helyről, ösz. szezsúfolják az állatokat, ,a kisebbeket ,a nagyobbakka.il, így természetesen nem tudnak eléggé fejlődni, nevelődni. Fekete elvíárs a MíEDOSZ-tó! a szociális normák betartásáról beszélt, bírálta azokat ,a gazdaságokat, amelyek mulasztást követtek' el. Kesztler elvtárs, a Tröszt sertéstenyésztési előadója rámutatott, hogy a januári értekezlet óta; lényeges javulás tapaszta ható a sertéstenyésztésben. Egyes gazdaságok teljesítették akkor tett vállalásukat. Kustos István elvtárs, a nagybaráti gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a takarmányhiány pótlására már eddig is több köbméter csalánt, nádat és egyéb növényt siióztak le, sósvízzel megáztatva, rcpaszeíetteí keverve. De igen hasznos és jó takarmányt lebet készíteni a falombok, levelek lesiló- zásával is. Kustos elvtárs rámutatott, hogy az értekezleten felszólalók elmondották ugyan a hjbá- kgt, de kevés olyan javaslattal, módszerbeni útmutatással éltek, melyek a hiányosságok felszámolását segítették volna megoldani. Bírálta a Tröszt részéről történő egyes előadók hozzászólását, akik csak bíráltak, de nem adtak útmutatást a hibák feltárásához. Ezzel az e sőnapi értekezlet végétért, a részvevők közösen megtekintették az „Acélkatonák“ című kínai filmet. Az értekezlet második napjáról a legközelebbi szá- ! munkban adunk tudósítástA természet romboló erői által tönkretett talajokat a termelőszövetkezetekben és tszcs-kben, kísérleti és tangazdaságokban 1953- ban több mint másfélszer akkora területen javítják meig, mint 1952- ben. Gyengén termő, mésztelen, szi kés területek főleg a Tiszántúlon vannak. Az ilyen talajokat mész-' iszappal, gipsszel, vagy megfelelő minőségű meszes, sárga a talajjal javítják. Ezek hatására megváltozik a talaj vízgazdálkodása, jobban beveszi a csapadékot. A talajjavításhoz nagy segítséget nyújtanak az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgá ó Intézet talajvizsgáló laboratóriumai. A területet talajtani szempontból feltérképezik. Talajmintákat vesznek és laboratóriumi vizsgá attal állapítják meg a talaj összetételét, tápanyagtartalmát. A térképeket megküldik az érdekelt gazdaságoknak, s egyben részletes szaktanácsokat adnak a talajművelésre, talajjavításra, öntözésre, trágyázásra és a vetésforgó beállítására. mm- ! A feFvfegyyeleiii megszegőit átadták a bíróságnak Az állami begyűjtési tervfegyelmet megyénk terű étén több községi tanács megszegte, felelőtlenül, a párt- és a kormányhatározatokat megsértve hízottisertésvlágási engedélyeket adtak ki olyan parasztoknak, akik az állam iránti kötelezettségüknek nem tettek eleget- A járási tanácsok nem mindenütt figyeltek fel vegyes községi tanácsok törvényellenes munkájára, melynek a következménye az lett, hogy Balatonújlak községben például tíz olyan parasztnak ado*t ki vágási engedélyt a tanács, akik sem kukoricából, sem pedig hízottsertésből nem tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. Súlyos mulasztást követett el: a ionyódi járási tanács ás, amikor a hala tónk eresztúri tanács munkájára nem figyelt fel és hagyta, hogy tíznél, is több vágási engedélyt jogtalanul kiadjon a tanács. Mulasztás történt a barcsi és a kaposvári járási tanácsok részéről is, amikor hagyták, hogy Bolhó, illetve Bőszénfa községekben ai tanácsok a törvényt megszegve vágási engedélyeket adjanak ki olyan gazdáknak, akik nem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. A Megyei Tanács Begyűjtési Osztálya a bíróság felé a jelentést megtette BalatonújLak, Ba- latonkeresztúr, Bolhó és Bőszénfa községi tanácsok elnökei ellen az ál ami begyűjtési és tervfegyelem megkerüléséért, szabotálásáért, a begyűjtés munkáinak elhanyagolásáért. Az illetékes járási tanácsok ellenőrző szerveit pedig felelősségre vonja mulasztásaikért, mivel a megyénk begyűjtési tervének sikeres végrehajtásáért vívott hereof akadályozták. Legyen intő pé - da ez mind a községi, mind járási tanácsaink felé. A törvények megszegőit megyénk becsületes dolgozó parasztsága elítéli és követeli példás megbüntetésüket.
