Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

cÁ szov jet eg,ésjziéq,ü^ a jlép szaLq^dLatAkan 3 Úsűiöriok, 1952. november 6. SOMOGY)! NÉPLAP Batik a József mozdonyvezető, kétszeres sztahanovista hogy at ka­li •ietbe. te*t­1AJ ehóz volt a magyar munkás- osztály sorsa, a fefozabadu- -rf^dőtt. A gyárosok és a bankárok mi^'^laiselhetetlenebbül zsákmá­nyolták Fi Jl^jMjjo^bat. — A ma- •yyar vasutasoknak ik-neh/~ volt < ,isorsa a felszabadulás előtt — mondja Batika József • sztahanovista mcedonyv Valahogy nehéz visszaérni hrrjn a múltra, mert a nvtigyar munkás,, k megvan az a jótulajdonság •a régit, a múltat és a re mar elfelejti és könnyen magát az új és szebb .Elmondja, hogy többen volt 1 vérek és szeretett volna az eknni úskola elvégzése vMn tovább tamd- ni, de erre nem volt módja, mert- az urak Magyarországában a mun kasnak nem adtak módot s lehető őségét a tanulásra. Wíatika elvtárs moz< ** szeretett volna le ■szú heteken keresztül esőbe' ban járta az országot, míg Bátaszéken felvették az cgyh donyra segcdfűtönek. Évekig ( dol­gozott mint segédfütö, majd azután fűtő lett. Mindig az volt a vá'giya. hogy mozdonyvezető lehessen, dc\’ - .-urak Magyarországában ez nekn valósidt, meg. A hős szovjet hadséx reg felszabadította hazánkat, elsö­pörte a kizsákmányoló nagyurahi t és a, magyar dolgozó nép kezébe -vette a párt és Rákosi Mátyás elv- társ vezetésével a hatalmat, az or­szág irányítását. Erről az időről, ■mint egy új, a szebb és boldogabb élet kezdetéről örömmel és boldo­gan beszél, Wfatika elvtárs mozdonyvezető lett a Kaposvári Fűtőház- -nál, azóta jó munkájával erősíti hazánkat, harcol a kocsifordvlók megrövidítéséért, a széntakarékos­ságért. Jó munkájáért legutóbb ■agyszerre 800 forint pénzjutalmat kapott. Batika elvtárs harcol a terv teljesítéséért és jó munkájának nem maradt el a jutalma sem: kitünte­téseket és dicséreteket kapott: két­"ezetö Hosz- n, sár­i gre inaz­szeres sztahanovista lett. Az ország legszebb üdülőjében, Galyatetőn üdült két hétig. A múlt­ban, az átkos úri rendszerben a munkás még csak nem is gondol­hatott arm, hogy üdülni menjen. Most Batika. elvtársnak az a legna­gyobb vágya, hogy kimehessen a Szovjetunióba és a hős szovjet vasutasodtól tanulva, tapasztalatait a magyar'vasútnál felhasználva, még jobb és limagaslóbb eredmé­nyeket értu en el. vömmel beszel a családjáról. Elmondja, hogy ö nem ta­nulhatott, de a f ia, ma a néphad­seregünk politikai tisztje, már ta­nulhatott. mert pártunk és kormá­nyunk minden dolgozó részére biz- toyéfyga tanulás lehetőségét. 0 magamÓV van a negyven éven, o de tanul: fejleszti tudását mind po­litikailag, mind szakmailag, hogy másokat is taníthasson. Minden tudásával segíti, tanítja a fiatal, kevesebb szaktudással rendelkező dolgozókat. Munkamódszereit és ta­pasztalatait átadja munkatársainak, hogy ők is jó harcosai lehessenek pártunknak. lefagy örömmel mondja végül Batika elvtárs: — Büszke vagyak orra, hogy a feleségemmel együtt meghívót kaptam a béke- kongresszusra, ahol a békeharc leg- öntudatosabb dolgozói számolnak be munkájukról, elért eredményeikről és az ott nyert tapasztalataimat is felhasználva, segítem munkatársai­mat a tervük teljesítésében, segí­tem és erősítem hazámat, a pártot és a béketábort. Boldog vagyok, k O ify/»/* 1/* 4-r* o 1 Tj ry é f yya y u(U'i/f Its* l^iLsZlsl s jó munkámért felvettek a pártba 1933 július 16-án születtem Marcaliban Azokról az évekről, amelyben gyermekkor,,mat éltem, semmi jót nem tudok mondani. Is­koláim 7 elemi, azért mert dolgozni kellett, ha azt akartam, hogy szü­leimmel együtt meglegyen a napi betevő falatunk. Az apám 1913 őszén meghalt, nagyon szomorú napok köszöntöttek reánk, ha ruhát nirírtam venni, akkor nem lett volna mit ennünk, A ókhoz jártam dolgozni. Édesanyám beteg volt, testvéreim ],nyn- v)ltak, egyedül voltam kenyér kereső. %^5-beu nagy változás történt életemben. A dicsőséges Szovjet Haaseyeg^fgszabadította hazánkat. Nem kellett a leulákhoz mennem robotol A^fgda'! űrhöz jártdm dolgozni, rövid idő alatt házat épí­tettünk 19í9-beu^Jt ‘ ’ nz n vav- amelyre most is boldogan gondo­lok- traktoros lehetmbj0 munkámért felvettek'a pártba■ tagjelölt lettem. Voltam isk februárban brigádvezetö lettem. Á. brigádom a h v«szimt6t&t 11% százalékra teljesítette: elsők voltunk. A nyári tervet 100 s^fcalébra teljesítettük: másodikak let­tünk. Most azért harcolunk, hogüAj " tervteljesítésnél elérjük a 130 százalékot. November 7-re väUctfä^- 3V munkánkat a legna­gyobb fegyelemmel, öntudattal végezzük^ megszerezzük újra az első helyet. Nagyon boldog vagyok, tudom, ho%V ezt a boldogságot, az új életet, a dicsőséges Szovjetuniónak s a pártig köszönhetem. ígérem, hogy ezentúl még jobban és önfad<itosabban dolgozom, hogy ezzel segítsem az elnyomott népeket az ifffyerialistáJc elleni harc . ban. \ ■ Mikiby Teréz iá marcali gépállomás bmgádvezetöje. Az állami gazdaságok női dolgozóinak értekezlete Megyénk állami gazdaságainak a növénytermelésben és állatte­nyésztésben élenjáró női dolgozói értekezletre jöttek össze az állami gazdaságok megyei trösztjénél, me­lyen beszámoltak arról, hogy mi­lyen a dolgozó nők helyzete me­gyénk állami gazdaságaiban. Számos olyan eredményt értek «1, mellyel felülmúlják sokéves ta­pasztalattal rendelkező férfi dolgo­zóinkat. Ez az egészséges fejlődés tapasztalható ott, ahol a női dolgo­zóink példamutató eredményekkel dicsekedhetnek. A kutasi állami gazdáságiban Palovícs József né a mesterséges borjúnevelésinél ért el kiváló eredményt. Nagy Jolán, a vései állami gazdaság állattenyész­tői brigádvezetője példamutatóan szervezi meg a munkát és közvet­len ad segítséget az állattenyész­tésben dolgozóknak. Számos női dolgozónk vám álla­mi gazdaságainkban, akik élve áz alkotmányadta joggal, sikeresen sajátították el az állattenyésztés számukra eddig ismeretlen módsze­reit. Mindez azt bizonyítja, hogy helyes pártunknak és kormányza­tunknak az a határozata, melyben a népgazdaság rtiinden ágába a nők fokozott bevonását tűzi ki célul. De ezt a célt szolgálja az állami mezők ás erdők minisztériumának határo­zata is, mely feladatul tűzi ki álla­mi gazdaságaink elé, hogy az elkö­vetkezendő időben az állattenyész­tési dolgozóknak mintegy fele nő legyen. Megyénkben ez még csak kezdeti állapotban van. Állat- tenyésztésünkben mindössze 60 nő dolgozik, ami azt jelenti, hogy ko­moly feladat vár ezen a területen állami gazdaságainkra. Bognár elvtársnő az értekezleten rámutatott arra, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnap­ja tiszteletére' el keli érni, hogy az * állattenyésztési dolgozóknak mintegy 40 százaléka nő legyen, legyen. Komoly feladatok előtt állanak állami gazdaságaink igazgatói, de nagy szerep vár itt az állattenyész­tésben dolgozó nőkre, akiknek első­sorban kell harcolniok a nők bevonásáért, saját példájukon keresztül kell bebizonyítanak, hogy milyen fontos a nők bevonása az állattenyésztés munkájába. Az állat- tenyésztés, a bopjúnevelés, a fejes, a baromfitenyésztés, malacnevelés sajátos női munka, ahol a mők már eddig is kiváló képességekről tet­tek tanúbizonyságot. Bognár elvtársnő beszámolóját élénk vita követte, melyben a női dolgozókkal való törődést illetően elsőnek Nagy Jolán, a vései állami gazdaság állattenyésztési brigádve­zetője kért szót. Felszólalásában igen helyesen mondotta el, hogy náluk az állattenyésztésben azért kevés a nő, mert az állattenyésztési agronómus, Popovics Zoltán, való­sággal üldözi a nőket, olyan mun­kával bízza meg őket, ami nem rá­juk tartozik. Mindig a legnehezebb munkába állítja őket. „Engem is a legnagyobb esőben küldött el a is kilométerre lévő telepre, gyalog, de ő a legjobb időben is fogattal jár. Többször kapott méír bírálatöt az igazgatótól, amiért rossz a viszo­nya a női dolgozókhoz, de még a mai napig sem változtatott maga­tartásán, segítséget nem ad a dol­gozóknak, de még a brigádvezető­nek sem. Mi női dolgozók, nem adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy a női dolgozók bevonása az állattenyésztésbe, most az egyik legfontosabb feladat. Mi nők bebi­zonyítottuk munkánkon keresztül, hogy méltók vagyunk erre a biza­lomra; igaz. nem bővelkedünk a ta­karmánnyal. de helyes és szakszerű etetéssel, így is jó eredményt ér­tünk el”. Laklia Vincéné, a somogytarnó- cai állami gazdaság mesterséges borjúnevelője elmondotta, hogy amikor az állattenyésztéshez került, gyakori volt az elhullás felfúvó­dás és" hasmenés következtében, az­óta ez egyre csökkent. PoloviSs Józsefné, a kutasi állami gazdaság mesterséges borjúneve- lője elmondotta, hogy náluk a gaz­daság vezetői nagy segítséget ad­nak a női dolgozóknak. ..Én .most is 110 százalékra teljesítettem ter­vemet. Fizetésem állandóan 750— 800 forint, de az (állattenyésztés­ben dolgozó többi nők is hasonló keresethez jutnak. Mi női dolgozók, igen sokat tanulunk a szovjet szak­könyvekből, javaslom, hogy minden állattenyésztő bátran nyúljon a szovjet szakkönyvekhez, mert ez igen' sok segítséget ad « helyes állattartáshoz. Én vállalom, hogy még két női dolgozót szervezek be november 7-re, annál is inkább, mert gazdaságunkban a női dolgo­zók nagy érdeklődéssel vannak az állattenyésztés iránt.” Ábrahám Ferenicné, a tengődi ál­lami gazdaság tehenésze, élesen bírálta a vezetőséget, amiért nem törődik a nőkkel. Gyakran nem biztosítja a takarmányt a gazda­ság igazgatója; még mindig meg­tűri, hogy a baromfiaknál két élet­erős, más munkára is alkalmas fér­fi dolgozzon holott a baromfite­nyésztés kizárólag a nők feladata. Raizer Teréz, a kutasi nagytoldi- pusztai üzemegység baromiig <ndo- zója arról beszélt, hogy milyen sok függ attól, ha az állattenyésztés terén dóin ózó nők erélyesen fellép­nek és kiharcolják a maguk számá­ra a megbecsülést. Ezt természete­sen úgy lehet elérni, ha becsülete­sen végzik a rájuk bízott feladatot. Moizer Teréz, a lábodi állami gaz­daság csikónevelője elmondotta, hogy az állattenyésztési ágban nemigen találnak nőt, sokan leki­csinylőén beszélnek erről, de ő ügy érzi. hogy nagy szolgálatot tesz ezzel a hazának, mert ehhez is kü­lönös szakértelem, bátorság kell. Rons Lászlóné, a nagybajomi álla­mi gazdaság fejőnője elmondta, hogy az elmúlt hónapban is 106 százalékra teljesítette tervét, na­ponta 140—160 liter tejet fej ki, egyedül. Megfogadta, hogy novem­ber 15-re még két női dolgozót szervez be az állattenyésztés mun­kájába. Bizvurm Margit Alsóbogéiról a gépi fejés előnyéről beszélt; amíg a kézi fejesnél több aíbraktakarmány- nyal 8.5 liter volt a fejési állag, addig ma kevesebb abraktakannány mellett 9.5 literre emelkedett. Gépi fejésnél különösen fontos a meleg­vizes tőgymasszázs, majd fejés után a csepegtetés. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 35 év alatt felismerhetetlenül megváltozott a cári Oroszország. Az egykor elma­radt agrárországból a világ legfej­lettebb mezőgazdaságával rendelke­ző ipari hatalom lett. A szocialista Szovjetunióban gyökeresen megvál­tozott a lakosság egészségügyi el­látása is. Lenin elvtárs még a forradalom előtt meghatározta a szocialista egészségügy programmját. Ennek a programmnak alapelve a beteg­ségek megelőzése volt. A Szovfet- un’óhan a nagy Lénián?k ezt. a célkitűzését is sikerrel valósították meg. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a legfőbb érték az ember. Ezeken a bölcs, szavakon nyugszik a szov­jet állam egész rendszere és politi­kája. Az ember jólétéről és egész­ségéről való gondoskodás a párt és a kormány figyelmének középpont­jában áll. Az állam óriási, cvről- évre emelkedő összegeket fordít az egészségügyre. Az e célra fordított állami kiadások összege például 1951-ben az 19UO évi 11.2 milliárd rubelről 26.J midiidrdra emelkedett. ^ forradalom után az orvosi intézmények hálózata külö­nösen rohamos ütemben fejlődött a cári Oroszország egykor elmaradott nemzetiségi Jv» tárterületein. így például a Kirgiz SZSZK-ban a kór­házi ágyak száma 1913-hoz képest a városokban több mint 50-szeresé- re, faluin pedig több mint 120-szo- rosára emelkedett. Hasonló a hely­zet Turkméniában, üzbekisztánban és Kazahsztánban. 1913-hoz képest az egész ország területén több mint 20-szorosára emelkedett a kórházi ágyak száma. A Szovjetunióban állandóan új gyógyintézeteket épí­tenek. Ebben az évben csupán Ukrajnában több mint 2150 új épü­let készül kórházak, klinikák, szü­lőotthonok. orvosi rendelők céljára. A párt és a kormány a legkor­szerűbb gyógyászati eszközöket bo­csátja a szovjet egészségügyi dol­gozók rendelkezésére'. 1949-től 1950-ig csupán a falusi kórházak­ban háiojmz'uiüsáia nőtt a röntgen- -készülékek száma. A nép jólétének fokozódása és a szovjet egészségügy sikeres mun­kája eredményeként a Szovjetunió­ban már régen nem fordulnak e'ő olyan betegségek, mint a himlő, kolera és pestis, amelyek pedig a fr.rradalomelőtti Oroszországban igen elterjedtek voltak. Állandóan csökken a halandóság és jelentősen emelkedik a születések száma. A gyermekihalandóság például 1940- hez képest több mint a felére csök­kent. A lakosság szaporulata az utóbbi három évben: 9 millió 500 ezer ember. A Szovjetunióban minden egyes dolgozó számára biz­tosították a díjtalan orvosi keze­lést. Az egészségügy rendszerében jelentős szerepet tölt be a munká­sok közvetlen orvosi ellátása a gyá­rakban és üzemekben. A szovjet A tahi járásbíróság büntetőtaná­csa most tárgyalta Szalai Péter 28 holdas bálványost kulák ügyét, aki hét hold búzát, két hold rozsot, két hold árpát és egy hold takar­mánykeveréket nem vetett el. A dolgozó nép a szabotáló kulák aljas tettét leleplezte, bíróság elé állí­totta, hogy ott feleljen' szabotáz­sáért. Két év és hathónapi börtön­re. 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Nemes József büntetett előéletű 29 holdas somogyaracsi kulákot felelősségre vonta a barcsi járásbí­róság. mert nem vetett el négy hold búzát. A beszolgáltatási elől elvont 4685* darab tojást, 11 kilo­gramm baromfit és 260 kilogramm hízott sertést. A megátalkodott ku­lákot a bíróság három évi börtön- büntetésre, 3000 forint pénzbünte­tésre és 4000 forint vagyonelkob­zásra ítélte. A kulákok rávették Szabados Sándor gazdálkodót, tengődi lakost arra, hogy a kukoricáját rejtse el, országban szerető gondoskodással veszik körül az anyákat és gyerme­keket. Az üzemekben dolgozó nő­ket ' terhességük idején könnyebb munkára osztják be és emellett megkapják korábbi munkabérüket. A szülés előtt és után az anyák fizetett szabadságot élveznek. A Szovjetunióban körülbelül 2 ezer városi szülőotthon működik, a szü­lész-nőgyógyász orvosok száma pe­dig majdnem elérte a forradalom- e’őtti Oroszország összes orvosai­nak számát. Hatalmas méretekben folyik az crvcA .káderek képzése. A Szovjet- unió/74 orvostudományi főiskolája év^fite 20 ezer belgyógyászt, se- bészt és más szakorvost ad az or­szágnak. Az orvosok száma 1951- ben, 1910-hez viszo7iyítva 80 száza­lékkal emelkedett. Ä felsőfokú ké­pesítéssel rendelkező orvosok szá­mának ilyen méretű gyarapodása a világ egyetlen más államában sem lehetséges. szovjet hatalom évei alatt számos olyan egészségügyi intézmény létesült, amely a cári Oroszországban ismeretlen volt. Ilyenek például a mentőállomások, egészségügyi repülőállomások, stb. Az egészségügyi repüliőállomások segítségével a szakorvosok a távol­fekvő kerületekbe is eljutnak. A repülő írépek. ha szükséges, elszál­lítják azokat a betegeket, akiknek a helyszínen nem nyújtható orvosi beavatkozásra van szükségük. A Szovjetunióban az orvostudo­mány, ugyanúgy, mint minden más tudomány, a népet szolgálja. A dolgozók egészségvédelme azonban memesupán az orrosi intéz­kedésekre szorítkozik. Hatalmas összegeket fordítanak például a szociális biztosítás céljaira. Sztálin elvtárs 1927-'oen az első amerikai munkásküldöttséggej foly­tatott beszélgetés során a többi között ezt mondta: ......Nálunk a munkáso k minden iparágban a szo­kásos pénzben fizetett munkabéren kh'iil. pótlólag még körülbelül a munkabér egy harmadának megfe­lelő összeget kapnak biztosítás, mindennapi éleLkoi ülnienycik javí­tása, kulturális szükségleteik ki* elegítése, stb formájában". (Sztálin Művei 10. kötet. 152. old. Szikra kiadás.) Az állami szociális biztosítási alap jelentős részét az üdü­lők és szanatóriumok ellátására fordítják. Csuprán 1951-ben mint­egy 4 és fél millió dolgozó üdült és gvógykezeltette magát az ország legszebb helyein. A kongresszus által elfogadott új ötéves terv nagy figyelmet fordít az egészségügy további fejleszté­sére, — a kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok, üdülők, napközi ott­honok, óvodák hálózatának kiszéle­sítésére. Az ötéves terv során 25 százalékkal emelkedik majd az or­vosok, száma. 1955-re, 1959-hez képest, 2.5-szeresére emelkedik a gyógyszerek, az orvosi műszerek és berendezések gyártása. beadását ne teljesítse. Szabados Sándor hallgatott a kulákok szavá­ra, 346 kilogramm csövestengerit a padlásán elrejtett, a beadását nem teljesítette. A nép bírósága a kulákok sza­vára hallgató, beadást nem telje­sítő, terményrejtegető Szabadost hathónapi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és Í000 forint va­gyonelkobzásra ítélte. A kaposvári járásbíróság bün­tető tanácsa 2 évi és 4 hónapi börtönre, 3000 forint pénzbünte­tésre, valamint 5000 forint vagyon­elkobzásra ítélte Hetényi József 28 holdas somogyszili kulákot, mart nyolc hold búzát, egy hold rozsot és egy hold ősziárpát nem Vetett el. Nyolöhónapi börtönbüntetésre, 800 forint pénzbüntetésre ítélte Takács Ferenc balatonszemesi la­kost, mert nem teljesítette beadá­si kötelezettségét, ugyanakkor 5 mázsa csövestengerit és 120 kilo­gramm napraforgót adott el. Vetést és a beadási kötelezettséget szabotáló kulákokat, spekulánsokat ítélt el a bíróság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom