Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-05 / 260. szám
Szerda, 1952, november 5, SOMOGYI NÉPLAP 3 A torvaji Táncsics tszcs tagjai harcolnak a jövő évi bőséges termésért A torvaji. Táncsics termelőcso- •port tagjai a gépek segítségével mindig időben és jó minőségben végeztéi a munkálatokat, A párt- és a kormányhatározatokat állandóan betartják, mert tudják, hogy a párt útmutatását követve érhetnek el magasabb eredménveket. A csoport példája egyre inkább vonzotta a kívülállókat a szövetkezeti gazdálkodás felé. Az ősz elején már a falu dolgozóinak többsége választotta az új utat, Nemrégen íejetzték be a községben az általános tagosítást. így most már nagyobb táblán vetnek őszieket is. A szántást, vetést kissé hátrál' tatta az, hogy sok olyan parcella került a táblába, amelv nem volt még letakarítva. A nehézségekkel bátran szembeszál'ltak. Az alkalmas időjárás minden percét kihasználva búzát 170 holdon, rozsot 70 holdon, ősziárpát 50 bob dón, őszi takarmánykeveréket 22 holdon vetettek el- A csoport tagjai rfvűlésen, november 7 tiszteletére megfogadták: az összes betakarítási és vetési munkát november 5-re befejezik. A betakarítással efiyidőben eleget tesznek az állam iránti beadási kötelezettségüknek js. Kukoricáiból, napraforgóból és burgonyából már 100 százalékra beadták a kötelezjő mennyiséget. A hízottsertést is a beütemezés szerint teljesítik. A vezetőség javaslatára elhatározta a csoport tagsága, hogy a baromfi- é-s tojásbeadást a ház- táp gazdaságukból teljesítik, mivel még nem rendelkeznek baromfiállománnyal. Ifj. Vínkovics János elvtárs, a csoport elnöke a legutóbbi csoport értekezleten megmagyarázta a tagoknak, hogy a legfontosabb feladat az állam iránti tartozás rendezése és csak azután osszák el a jövedelmet munkaegységekre. Jut a tagoknak szépen, mert megtermelték. Búzából 227 deka jut munkaegységenként. Pintér János, aki mindig lelkiismeretesen kiveszi részét a munkából, búzából több mint 10 mázsát vitt haza, rozsból 3 mázsát, árpából 4 mázsát, kukoricából 10 mázsát, burgonyából 15 mázsát, lencséből 30 kilót, borból 70 litert. Jut a családnak ruha, cipő. no meg a konyhára is. Ezért igyekeznek a csoport tagjai most is időben befejezni a vetési munkát, hogy a jövő évben még több teremjen, erősebb legyen a csoport, jobbmódúak a csoport tagjai. Az ipari növények szerződéskötésének §ikeréért Az ipari növényék termelése :«£gy jelentőséggel bír egész népgazdaságunk életében. Minden dolgozó parasztnak érdéke, hogy minél több iparcikket, minél több élelmiszert gyártson termelvényei- ből az ipar. Az ipari növények termelésével több iparcikk és élelmiszer (konzerv, egyéb készétel) jut az ország lakosságának, egyben a falu dolgozóinak is. Az ipari növényék termelését kormányzatunk szerződéskötéssel biztosítja. Szerződést csak dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek köthetnek az illetékes növénytermeltető vállalattal a köz- .-ségi tanácsokon keresztül. Milyen kedvezménvéket biztosít .a szerződéses növények termelése a gazda számára? A termelésre szerződött terület a szerződés tartama alatt mentes a beadási kötelezettség alól. A gyár vagy vállalat a termelőnek vetőmagot, műtrágyát, talajmunkáló gépet és termelési előleget ad az év végéig kamatmentes hitelre. Megyénkben az utóbbi hetekben lassan halad a szerződéskötés, mert községi tanácsaink nem segítik elő, nem ismertetik a termeléssel járó előnyöket dolgozó parasztságunkkal. Rosszul halad a Szerződések kötése Háromfa, Kutas, Segesd, Mike, Babócsa, He- resznye községekbei|, Községi tanácsaink feladata, hogy a szerződéskötések meggyorsítását segítsék elő. Biztosítsák, hogy a községre előírt tervterületre a dolgozó parasztok leszerződjenek. Becsülettel teljesítettük november 7-re tett fogadalm unkát A somogytarnócaí Szorgalom termelccsoport tagsága nevében büszkén és örömmel jelentjük, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forrad&Icm 35. évfordulójának tiszteletére tett fogadalmunkat becsülettel teljesítettük, Fogadalmunk az volt, hogy eleget teszünk az állam iránti kötelezettségünknek. Kenyérgabonából 100, takarmánygabonából 100, szénából 100, burgonyából 250, kukoricából 117 százalékra teljesítettük beadási kötelezettségünket. Ezzel ’s bebizonyította a Szorgalom tszcs tagsága, hogy hű a párthoz, népi demokráciánkhoz, a Szovjetunióhoz és megálljuk helyünket a békéért vívott harcban. Úgy érezzük, hogy adott szavunk valóraváltásával méltón ünnepelhetjük november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját. Tóth István tszcs-elnök. Tapasztalatcsere-látogatás az alsóbogát’; állami gazdaság sertéstenyésztő és hizlaló telepén Megyénk állalmi gazdaságainak '.kiváló sertéstenyésztő szakemberei és sertésgondozói látogatták meg .az ..alsóbogáti állami gazdaság sertéstenyésztő és hizlaló telepét. A tapasztalatcserén részt vett Mocsi -János, az állatorvosi főiskola professzora, Kurucz Károly, az állami gazdaságok minisztériuma dunántúli igazgatóságnak főáilatte- nyésztője, Szécsi doktor, a kapos- -véri állategészségügyi intézet vezetője és dr. Kostyák József, a megyei tröszt főállatorvosa. Több •olyan részvevője volt ,a tapasztalatcserének, mint Szántó János, a somogytarnócaí állami gazdaság munkaérdemrenddel' kitüntetett elletőkanásza. A látogatók először megtekintették a süldőnevelő és a hizlaló telepiét, ahol a példás rend és tisztaság igazolta a sertésgondozók lelkiismeretes munkáját. Papp József brigádvezető megmagyarázta az érdeklődőknek az élesztő,sítés alkalmazásának jelentőségét és bemutatta gyakorlatban az élesztősítés menetét. A napi takarmánymennyiség 25 százalékát meleg vízben feloldott élesztővel összekeverik és azt hat órán keresztül hagyják állni zárt edényben, majd utána a napi takarmánymennyiság többi részével összekeverik. Az élesztősített takarmány ízíetesebb és táplálóbb. Az állatok jó étvággyal eszik, de ugyanakkor elősegíti az emésztést is. Innét a látogatók átmentek a Belecska-pusztai üzemegységbe, ahol a sértéstenyésztésbe bevezetett új módszert tanulmányozták. A tapasztalatcsere főcélja volt, hogy az itt bevezetett szabad fiaz- tatás és süMőnevelés jelentőségét megismerjék sertéstenyésztőink. A puszta délkeleti oldalán egy lucernás területén 40 szalmakunyhó áll, ezek a szabadszállások. A látogatókat nagy érdeklődés töltötte el. Egyesek részéről ellenszenves vélemény hangzott el a szalmatetős szabadszállásokról. Csattanó válasz volt ezeknek a látogatóknak a gyönyörű sertésállomány. A köralakú szalmából készült süldőnevelő szabadszállásokban egészséges, erős csontozató süldők láttán egyre nagyobb lett az érdeklődés az új módszer iránt. Az újítás gazdája. Hulinnai Gyula üzemegységvezető elmondotta a látogatóknak, hogy hosszú időn keresztül 30'—35 százalékos malacelhullás volt a sertéstelepen.- — Valóságos malaiöhulla- ,gyár volt a fiaztató istálló — mondja Hulinnei elvtárs. — Sokat töprengtem, mitévő legyek, hogy megakadályozzam azt a rossz állapotot, amely a fiaztatóknál volt. Egyszer aztán elhatároztam, hogy megpróbálom természetszerűen, kint a szabadban fialtatni a kocákat és ott felnevelni a malacokat, hisz az állatoknak is egészségesebb a természetszerű élet —• gondoltam magamban. Sokan még gúnyosan nevettek kezdetben, mikor a szalmakunyhókat elkészítettük, de íme. itt az eredménye. Olcsó épület, mert 35—40 forintból* elő- lehet állítani egy ilyet, de annál nagyobb értéket jelent számunkra. Azok a malacok, amelyek itt jöttek a világra, mindig a saját ösztönük szerint élnek, akkor mennek a napra, amikor akarnak, a napfénytől és az állandó szabad mozgástól erősebb szervezetitek és egészségesebbek. Mióta ezt az új módszert bevezettük, teljesen megszűnt a malacelhullás. Szerintem, de a szakemberek véleménye is az, hogy ezzel az új módszerrel forradalmi lépést tettünk sertéstenyésztésünk megjavítása érdekében — fejezi be Hulinnai elvtárs a beszédét. Innét a látogatók visszamentek az alsóbogát! állami gazdaság központjába és értékelték az egész nap tapasztalatait. Mócsi professzor röviden vázolta a sertéstenyésztés problémáit és értékes útmutatást adott a részvevőknek a sertéstenyésztés fellendítésére. Nagy megelégedéssel beszélt a sertések természetszerű nevelésének bevezetéséről és azokról az eredményekről, amelyet a belecs- kapusztai üzemegységben láttak. A malacok kint a szabadban olyan anyagokat tudnak magukba szedni, amely szükséges erőteljes fejlődésükhöz és amit zsákból nem lehet nekik m'egadni. — mondotta Mócsi professzor elvtárs. — Nem' az a cél, hogy injekciókkal és gyógyszerekkel neveljük a malacokat, hanem ennek kiküszöbölésével a természetes neveléssel olyan sertéseket kitenyészteni, amelyek erős ellenállóképességűek minden külső betegséggel szemben. Ezt szolgálja az itt bevezetett módszer, amelyhez én is nagy reményeket fűzök és az a feladat, hogy ezt tegyék magukévá és hasznosítsák az itt résztvevők, mert ezzel elősegítjük kétéves állattenyésztési tervünk megvalósítását és egész népgazdaságunk erősödését. — Mócsi professzor elvtárs értékes beszéde után sok hozzászólás hangzott el a látogatók részéről Szántó János, a somogytarnócai állami gazdaság munkaérdemrendes' ellető kanásza, elmondja többek között: — JUnkern nagyon tetszik . ez az új módszer, már én is kísérleteztem vele, de most innét hazamenve, azonnal hozzálátok bevezetéséhez. Bognár János, a vései állami gazdaság igazgatója elmondja; nálunk a nyári szabad elletőben ellett kocák is mind szépen felnevelték malacaikat, amelyből arra következtetek, hogy az itt bevezetett természetszerű elletési és nevelési módszer döntő eredményt jelent sertéstenyésztésünkben. Sok értékes hozzászólás hangzott el, amelyre Mócsi János professzor elvtárs adott választ. A látogatók gazdag tapasztalatokkal indultak haza, hogy munkájukban hasznosítsák mindazt a1 helyes kezdeményezést, amivel a látogatás alkalmával ismerkedtek meg. Fordítsanak nagyobb gondot az anyag- takarékosságra, a munkafegyelem megjavítására a Fonoda-építkezésen A „Somogyi Néplap“ bírálata után sem tapasztalható semmi j&'.- vulás az anyagtakarékosságban a Kaposvári Fonoda építkezésén. Az építés vezetősége, a pártszervezet és az ÜB vezetősége kevés gondot fordít az anyagtakarékosságra. Nem fejlesztik a Gazda- moztómat és nem ismertetik az anyagtakairékosság fontosságát a dolgozókkal, Nem vonák felelősségre azokat a dolgozókat, akik hanyagul kezelik a nép vagyonát és csak egész téglával szeretnek dolgozni, a fél, vagy annál kisebb téglákat félredobják, nem dolgozzák be az épületibe. Felelősség terheli ezért az építés vezetőségét, de kiváltképpen a munkavezetőket, akik elnézik azt, hogy a kőműveseik a darab téglákat nem használják fel, de felelősség terheli itt a téglaszállító brigádokat is, melyek csillével szállítják a téglát a helyszínre és nem úgy rakják ki a téglát a csilléből, hanem a gyorsabb megoldást választják: kiöntik, így a téglának 10 százaléka darabokra' törik, vagy telje, sen használhatatlan lesz. Hasznosítsák a darabtéglát, faanyagot, nádpallót. Az építkezés különböző pontjain nagy halom darabtégla vár felhasználásra, de senki sem gondol arra, hogy a törött darabtéglákat is fel kell használni. Az építkezés minden területén felelőtlenséggel és hanyagsággal találkozunk. Használható deszkadarabok hevernek mindenfelé. Közeledik a téíí időszak és építkezéseinknél nélkülözhetetlen télen a nádpailó. A Fonoda-építkezésnél a nádpallók egyrészét sok helyen a sárba tapossák. A munkafegyelem körül is lazaságok mutatkoznak. Hétfő délelőtt az építkezésen a. dolgozók 45—50 százaléka hiányzik a munkahelyről és így azok a dolgozók, akik megjelennek a munkahelyen, nem tudnak dolgozni, mert az egyiknek a brigádtatglja hiányzik, a másik anyaghiánnyal küzd. Eltelik félnap és alig dolgoznak valamit, ezzel megnehezítik az építkezés tervének teljesítését, kárt okoznak népgazdaságunknak. Ezekután nem véletlen az, hogy az építkezés a harmadik negyedévi tervét 101 százalékra teljesítette, tehát csak eg.y százalékkal teljesítette túl és október havi tervét 102.8 százalékra teljesítette, holott jóval nagyobb eredményeket érhettek volna el. Nagyobb gondot a dolgozók étkeztetésére. A párt- és a szakszervezet vezetőcége fordítson több gondot az építkezés üzemi konyhájára is. Számtalan esetben előfordul, Hogy a konyhaszemélyzet az étkezésre kijelölt egy óra: alatt nem tudja kiosztani a dolgozóknak az ételt és így a dolgozók egyrésze ebéd nélkül megy el dolgozni vagy újabb félóra kiesik a termelésből. Előfordult már olyan eset is, hogy teljesen ehetetlen, nyers volt az étel, el kellett dobniok a dolgozóknak, mert nem bírták megenni és ezen a szakácsnők nevettek. A konyhaszemélyzet a legrövidebb időn belül változtasson magatartásán, igyekezzék úgy kiszolgálni a dolgozókat, hogy egy perc kiesésük se legyen a termelésből. A párt- és a iszakszervezet vezetősége ellenőrizze rendszeresen az üzemi konyhát és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a dolgozók ehető és ízletes ételt kapjanak. A párt- és a szak- szervezet vezetősége ellenőrizze a dolgozókat munkájukban és ne engedje meg azt, hogy az építkezés területén szétszórva heverjenek az építkezésnél oly fontos, nélkülözhetetlen anyagok, mint a tégla és a deszka. Követelje meg, hogy a használható anyagot dolgozzák be az épületekbe, mert ezzel hazánkat, a béketábort erősítjük. A TERVTELJESÍTÉS KÜSZÖBÉN ,j A Somogymegyeí Téglagyári Egyesülés dolgozói rohamosan közelednek az évi nyersgyártási tervük teljesítéséhez. Október 31-én elérték a kilen,cvenkilencedik százalékot és november első napjának reggelén már a századik százalékért indultak harcba. Az Egyesülés dolgozói szívós harc árán jutottak el ehhez az eredményhez. Ennek a harcnak legjobb lendítője volt az a munkaverseny, amely egész évben nem csökkenő hevességgel folvt az Egyesülés üzemei között azért, hogy minél több téglát adhassanak a nagy, országos építkezésekhez. Ebben a versenyben a kaposvári téglagyárak — megelőzve az Egvesülés többi üzemeit — már napokkal ezelőtt teljesítették egész évi nyersgyártási tervüket. De a vidéki üzemek dolgozói is jól megálltak helyüket ebben a versenyben. Például a tabi téglagyár bányászbrigádjai —• hogy beváltsák a XlX. pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmukat —- október 31 én szakadó esőben bányászták ki az évi terv teljesítéséhez még szükséges utolsó 16.400 nyerstégla anyagát. Ennek a hősies munkának eredményeképpen az Egyesülés üzemei közül a tabi téglagyár ötödiknek zárkózott fél azok közé az üzemek közé, amelyek már teljesítették egész évi nyersgyártási tervüket. A verseny tovább folyik, s hacsak rendkívüli időjárás közbe nem jön, néhány nap alatt az egész Egyesülés teljesíti e:zévi nyersgyártási tervét. De nemcsak a nyersgyártásban, az égetésben is jó munkát végeztek a Somogymegyeí Téglagyári Egyesülés dolgozói: október 31-én elérték a kilenevennyolcadik százalékot, tehát már itt sincs sok hátra az éves terv teljesítéséből. Orvosokat ítéltek el magzatelhajtásért Hivatásukat megcsúfoló, magzatelhajtó orvosok felett ítélkezett á Budapesti, Központi Járásbíróság. Dr. Kispál Gáspár, a tétényi-úti kórház segédorvosa, dr. Stark Elek orvos közreműködésével magzatelhajtást végzett Lakatos Gyuláné tisztviselőnőn. Kispál Gáspár a kórházban ismerkedett meg Lakatos Gyulánéval, aki ,,anyagi nehézségekre” hivatkozva — bár férjével együtt, közel 3000 forint havi keresettel rendelkeztek — példálózga- tott az orvos előtt, hogy nem szívesen tartaná, meg a magzatot.” A hivatásáról megfeledkezett orvos, ahelyett, hogy a születendő gyermek életének megtartásával törődött volna, felajánlotta Lakatos Gyulánénak, hogy 800 forintért magzatelhajtást végez rajta. Barátja; dr. Stark Elek rendelőt szerzett számára, hogy végrehajthassák a műtétet és maga is segédkezett abban. Műtét közben azonban haj történt — Kispál orvosi' műszerével megsértette a méhet. A két orvos nem gondoskodott Lakatos Gyuláné azonnali kórházba szállításáról, mivel leplezni akarták törvénysértő cselekedetüket, sőt engedték, hogy gyalog távozzon a rendelőből, s ezzel rendkívül súlyos életveszélynek tették ki. A Központi Járásbíróság kemény büntetést szabott ki az orvosi, hivatás ellen súlyosan vétő gyermek- gyilkos orvosokra: dr. Kispál Gáspárt hétévi, dr. Stark Eleket hatévi börtönre ítélte és mindkettőjüket eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától. Lakatos Gyulánét hat- hónapi börtönbüntetésre ítélték.
