Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-04 / 259. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952 november 4. A. J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ-közgyalés politikai bizottságának október 29-i ülésén New-York. (TASZSZ.) Visinszkij elvtárs beszéde további során rá­mutatott, hogy az amerikai pa­rancsnokság több hónapon át az intézkedések egész rendszerét al­kalmazta a koreai hadifogolytábo­rokban, hogy terrorizálja a hadifog­lyokat és arra kényszerítse őket. hogy hazatérésükről lemondjanak. Ezzel egyidejűleg az amerikaiak a tárgyalások során továbbra is ra­gaszkodtak a hadifoglyok ismételt ,megkérdezéséhez” és „rostálásá­hoz”. A Szovjetunió képviselője idézte a Nemzetközi Vöröskereszt Bizott­ság jelentését azokkal a véres ese­ményekkel kapcsolatban, amelyek 1952 februárjában és májusában a Kocsedo-szigeti hadifogolytábor­ban lezajlottak. A beszámoló el­marasztaló ítélet az amerikai pa­rancsnokság fölött, mely fegyveres erővel akarja kicsikarni a hadifog­lyoktól a beleegyezést, az amerikai hatóságok jogtalan követeléseihez. Ilyen terrorkisérlet történt többek között ez év február 18-án is, ami­kor felfegyverzett amerikaiak azért támadták meg a kocsedoszigeti ha­difogolytábort, hogy megakadályoz­zák a hadifoglyok átadását a ko­reai-kínai feleknek. Visinszkij elvtárs a továbbiakban ismertette azt a megrendítő felhívást, melvet a néphad­sereg fogságbáesett harcosai Kocsedo-szigetéröl intéztek a vi­lághoz. A felhívás vitathatatlan té­nyeket sorakoztat fel, melyek bizo­nyítják, hogy az amerikai fogság­ban lévő koreai és kínai katonák­kal állati módon és rendszeresen kcgyetlenkednek. — Acheson urat mindezek az ese mények nem hozzák zavarba — folytatta Visinszkij elvtárs. A ha­difoglyok kényszerű fogságban tar­tását, a tiltakozó hadifoglyokkal szemben alkalmazott szörnyű bánás­módot Acheson természetesnek, törvényesnek, sőt emberiesnek pró­bálja feltüntetni. — Mindezek az események még egy kétségtelen tényről, a koreai- kínai hadifoglyok körében uralkodó mélységes egységről, a hadifoglyok bátorságáról és hősiességéről ta­núskodnak. Ezt nem törhetik meg azokkal a drákói intézkedésekkel sem, amelyekkel 'hazájuk elárulásá­ra próbálják kényszeríteni a koreai és kínai hazafiakat. — Senki, így Acheson úr sem tud egyetlen bizonyítékot sem fel­hozni arra. — mondotta a továb­biakban Visinszkij elvtárs —, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi gyakorlat megengedné-e a kénysze­rű „rostálást”, amely arra irányul, hogy megakadályozza a hadifoglyo­kat hazatérési joguk és lehetősé­gük megvalósításában és érvényesí­tésében. Visinszkij elvtárs ezután a té­nyek egész sorával bizonyította, hogy az amerikaiak állásfoglalása nemcsak a nemzetközi jog és gya­korlat alapelveit tiporja lábbal, de tarthatatlan erkölcsi, politikai és ■jogi szempontból is.-— A hadifoglyok kicserélésének kérdése — folytatta1 — az egyetlen akadály a koreai kérdés békés ren­dezésének útján, az egyetlen aka­dály annak útjában, hogy megszűn­jék az immár több mint két esz­tendeje tartó koreai háború, amely annyi nyomorúságot és szenvedést hozott. — Á hadifoglyok kicserélése kér­désének nyugodt és tárgyilagos megvitatása meggyőz a koreai és kínai fél álláspontjának teljesen igazságos voltáról. Minden békés és jóakarata embernek támogatnia kell ezt az álláspontot, mert meg­nyitja az utat. a koreai háború mielőbbi megszüntetése, a koreai kérdés békés megoldása terén. — Az Egyesült Államok által előkészített határozati javaslat, amelyhez a koreai háborúban részt­vevő több ország küldöttje csatlako­zott, nem felel meg ennek a köve­telménynek. fizt a határozati javas­latot, mint egyáltalán nem kielé­gítőt, el kell utasítani. — A koreai helyzettel kapcsolatos sok fontos kérdés közül, nem kis jelentőségű Korea egyesítésének és újjáépítésének kérdése. Az e prob­léma megoldásának elősegítésére létesített bizottság nem birkózott meg feladatával, megmutatta, hogy teljesen alkalmatlan és képtelen olyan fontos feladat megoldására, mint Korea egyesítésének és újjá­építésének elősegítése. — Világos, hogy a koreai kérdés­ben a főfeladat a háború befeje­zése, az, hogy elérjük a koreai kér­dés békás rendezését. A lengyel küldöttség által előterjesztett ja­vasltatok teljesen megfelelnek en­nek a követelménynek: akcióprog­ramra ct jelentenek a legfontosabb, legfőbb kérdésnek, a koreai háború és béke kérdésének hatékony megoldása érdekében. A Szovjetunió javaslata a koreai kérdés békés rendezésére Négyórás beszéde végén Visin­szkij elvtárs ismertette a Szovjet­unió határozati javaslatát, mely a következőképpen hangzik: „A közgyűlés, miután megvizs­gálta a Korea egyesítésével és új­jáépítésével foglalkozó bizottság je­lentését. szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére, a közvet­lenül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvételével. Az említett bizottságnak tegyék feladatává, hogy haladéktalanul te­gyen intézkedéseket a koreai kér­dés rendezésére, Korea egyesítésé­nek szellemében. Az egyesítést ma­guk a koreaiak hajtják végre, az említett bizottság felügyeletével.” A siófoki járás békeharcosainak küldöttválasztó értekezlete Dr Andrea Andreen az amerikaiak baklériumháborújóró! HELSINKI. (TASZSZ.) Dr. And­rea Andreen, a stockholmi kór- házigazigatóság központi klinikai laboratóriumának igazgatója, aki tagja volt az amerikaiak koreai és kínai baktériumháborúját kivizsgá­ló nemzetközi tudományos bizott­ságnak, Finnországba érkezett és november i én előadást tartott a helsinki egyetemen a nemzetközi fudományos bizottság munkájának eredményeiről. Adreen asszony a nemzetközi tudományos bizottság által kiderí­tett számos tényen keresztül mu­tatta be, hogyan alkalmazzák az amerikai intervenciósok a bakté- riumifegyvert Korea és Kína né­pe ellen. Az, ami ma Ázsiai népeivel történik — mondotta —, holnap megtörténhet Európában is, ha nem mozgósítjuk harcra az embereket a baktéríumháború és általában a háború ellen. A beszámoló után koreai doku- me.ntumlfilmet mutattak be az amerikaiak koreai baktériumhábo- rűjáról. Az Uruguayi Kommunista Párt R \r MONTEVIDEO. (TASZSZ.) Az Uruguayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulójának közeledésével kapcso­latban külön-nyilátkozatot ’ tett közzé, amelyben hangsúlyozza: Az uruguayi munkásosztály és az egész uruguayi nép azzal fo­gadja- a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulóját, hogy még fokozottabban harcol a bé­kéért és a nemzeti felszabadu­lásért. A szocializmus hatalmas országának dicső születésnapján minden népnek, köztük népünknek is, az a kötelessége, hogy fokoz­za a harcot a háború ellen, a nem­zeti felszabadulásért, békeszerető kormány megalakulásért. A francia dolgozók küzdenek a demokratikus szabadságjogokért PÁRIZS. (TjASZSZ.) Fökozódík a francia dolgozók harca Le Léap és a Köztársasági Ifjúsági Szövet­ség négy vezetőjének kiszabadí­tásáért, valamint a reakciónak a kommunista képviselők mentelmi joga elleni mesterkedései, ellen. Saint-Nazaite, Lj.lle, Suresnes, Pontoise, Roün és más városok sok vállalatánál tiltakozó sztráj­kokkal tüntettek a dolgozók a de­mokratikus szervezetek vezetőinek jogtalan üldözése ellen. A „T Humanité" közölte kivá­ló művészek és tudósok egy cso­portjának az ország polgáraihoz intézett felhívását, amely a harc fokozását követeli a kormánynak a köztársasági szabadságjogok el­leni merényletei, valamint a szo­ciális és politikai jogaikat védő i dolgozók elbocsátása éllen. A fel- J hívást többek között aláírta El mond Vermeil, Jean Maiion pro fesszor, Jean Paul Sartre ismer burzsoá író, Claude Bourdet újság író és mások. Alain Le Léap védelmére kel sok Force Ouvrierehez és CFTC ibez /Keresztény Szakszervezet tartozó szákszervezeti szerkezet valamint több város szociálist: polgármestere és más burzsos pártok képviselői. Nyugatnémet dolgozók küldöttségei követelik az össznémet megbeszélések folytatását BONN. (ADN.) A vesztfáliai Rünthe, Ahlen, Kamen, Werl. Hamm és Werde dolgozóinak húsz küldötte a napokban határozato­kat adott át Ehlers szövetségi gyű­lési elnöknek, amelyben megegye­zést követelnek a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­val és követelik a német egység helyreállítását. A werderi bányamunkástelep "lakosai határozatban követelték, hogy alakítsanak szövetségi gyű­lési küldöttséget és az folytassa az össznémet megbeszéléseket a népi kamara képviselőivel. Ahleni nők és anyák felhívták a szövet­ségi gyűlési képviselőket, hogy teljesítsék a nép akaratát és ne ratifikálják a háborús különszer­ződést. Kamen lakosai ugyancsak Bonn­ban átnyújtott határozatukban kö­vetelték, hogy ne fegyverkezésre fordítsák a dolgozok adófilléreit, hanem inkább a legnyomasztöbb ínség elhárítására. Az amerikaiak ismét barbárul bombázták Észak-Korea lakóterületeit Phenjan. (TASZSZ.) Október 31- én reggel négy órakor hét ameri­kai repülőerőd támadást intézett Dél-Phenjan tartomány Tedon já­rásának lakott helységei ellen és nagymennyiségű különböző nagysá­gú bombát dobott le. A támadás következtében több mint nyolcvan ember meghalt vagy megsebesült, sok parasztház elpusztult. November elsejéről másodikára virradó éjjel az amerikai légierő ismét barbárul bombázta Phenjant és környékét. A támadás során 310 különböző nagyságú bombát dobtak le. A békés lakosság körében sok az áldozat. 1 Lelkes esemény színhelye volt vasárnap a siófoki Fogas-vendéglő étterme. Itt tartották meg küldött választó értekezletüket a siófoki járás békeharcosai. Az emelvényen sok virág, s nagyjaink arcképei voltak elhelyezve, mögötte 'Sztálin elvtárs bölcs szavai hirdették: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke meg. őrzésének ügyét és végig kitarta­nak mellette.” Az elnökségben a járás legjobb békeharcosai, sztaha­novistái, kiváló dolgozói foglaltak helyet. A békeküldött-váiasztó érte­kezletet Vértes Imre elvtárs nyi­totta meg, az ünnepi beszámolót Petrus László elvtárs tartotta. — A bécsi kongresszus jelentősen különbözik a békehareosok eddigi nemzetközi találkozóitól — mondot­ta.— Becsbe hivatalos minden olyan szervezet, amely többre becsüli a békét a háborúnál. Bécsben vár­nak minden olyan férfit és nőt, aki szereti gyermekeit, félti otthonát, legyen bármilyen nyelvű, vallású, bármilyen színű, valljon bármilyen világnézetet. — Majd a kapitalista országok dolgozóinak békeharcairól beszélt és a hős koreai népről, akik fegyverrel a kézben harcolnak a békéért. Ezután a hazánkban egyre szé­lesedő békemozgalmat ismertette Petrus elvtárs. azt, hogy a becsü­letes dolgozók milyen nagy lelkese, déssel készülnek a Hl. Magyar Békekongresszusra. — A kisgyűlé- sek .előadói, felszólalói egyember- ként nyilvánították ki mindany- nyiunk közös akaratát; küzdünk azért,' hogy ne válhassak valóra a háborús uszítok gonosz terve. Sok tízezer dolgozó mondta el, hogy mennyire gyűlöli Titót és bandáját, akiket Washington' urai azzal bíz­tak meg, hegy hátbatámadják a népi demokráciák országait — mon­dotta. — A küldöttválasztó kisgyűléseken azt is számbavettük, hogy ország- építő munkánk milyen erőforrást jelent a békéért küzdő népek har­cához. A siófoki járás dolgozói pél­dás munkájukkal felsorakoztak a békéért küzdő népek közé. A Ha­józási Vállalat tervét globálisan 120 százalékra, a siófoki MÁV for­galmi és szertári dolgozók 110 szá­zalékra teljesítették tervüket. De az ipari munkások mögött nem marad­iakéi a mezőgazdasági dolgozók sem. A járás gabonabeadási tervét 106, kukoricabeadását 92, naprafor­góbeadását 92. burgonyabeadását pedig 96.5 százalékra teljesítette. a lemaradást november 5-ig még teljesítjük. — A küldöttválasztó kisgyűlések után ma újabb állomáshoz értünk. Dolgozzunk úgy, hogy kongresszu­si küldötteink a III. Magyar Bé­kekongresszuson még jobb munká­ról adhassanak számot — fejezte be beszédét. A beszámolóhoz elsőnek Stire Károly, a balatonkiliti gépállomás traktoristája szólott Hozzá, elmond­ta: november 7-i felajánlását, hogy őszi tervét 120 százalékra teljesíti, a békeküldöttválasztó értekezletre valóra váltotta. Az értekezleten is­mételten megfogadta, hogy novem­ber 7-ig 130 százalékot ér el. Kazó Ferenc elvtárs arra-hívta fel a fi­gyelmet, hogy gondosan fontolják meg, kit választanak küldöttnek, mert csak a legjobb béköharcosokat érheti ez a megtiszteltetés. Kocsis József né, a balato «újhelyi állami gazdaság tehenésze elmondta, hogy a békét még jelbb munkájával akarja megvédeni. Szauer Károly elvtárs. a Villamosművek dolgozója arra hívta fel a figyelmet, hogy ne becsüljük le az ellenség erejét, de a győzelem biztos tudatában indül. junk harcba a béke megvédéséért. Selmeczi Lászlóné Siófokról arról számolt be, hogy a szülői munkakö­zösség hogyan segíti a békeharcot. — Olyan ifjúságot segítünk nevel­ni, amely bátran kiveszi részét a szocializmus építéséiből. Márton Istvánná balatonszemesi MNDSZ-asszony elmondta. hogy községük békeharcosai azt üzenték: 102 százalékos burgonya, 125 szá­zalékos tengeribeadásukkal vették ki részüket a • békéért vívott harc­ból. Dr. Csongrádi Béla elvtárs el­mondta, hogy az orvosok legfőbb kötelessége, harcolni a betegségek megelőzéséért. Mi nem. háborúban elsatnyult, hanem békében feine, veit egészséges gyermekeket aka­runk — mondotta. Papp Józsefné, a siófoki MSZT- szervezettől arról számolt be, hogy azzal készülnek a ibékekongresszus- ra, hogy minél több dolgozót von­nak be a szervezetbe. Váss Imre elvtárs, a Délbalatoni Húsipari Vállalat dolgozója, büszkén mondot­ta el. hogy november 7-i felajánlá­sukat 110 százalékra teljesítettek. Horváth Ferencné háztartásbeli dolgozó Ságvárról. 'beszámolt; úgy készültek a járási küldöttválasztó értekezletre, hogy erre a napra a község kukoricabeadási tervét is 102 százalékra teljesítette. Lidit Miksa hadirokkant e'mondta, hogy legjobban ők tudják, hogy mit je­lent a háború. Elmondta, hogy négy fia van, akiket szívesen küld a néphadseregbe a békét megvédeni. Gombos Istvánná siófoki MNDSZ- asszony ezt mondta: négy apró gyermekem van, szabad• országban szültem őket, szabad országba;« is- akarom felnevelni, ezért mindenütt bátram kiállók a béke védelméért. Állandóan tanulok, hogy gyerme­keimet is a szocializmus 'bátor harcosaivá . neveljem. Sipos Béla elvtárs. az általános iskola igazgatója szintén arról szá­molt be, hogyan nevelik az ifjúsá­got a béke harcos katonáivá. Tö- rekes Ferenc elvtárs. a járási párt- bizottság nevében üdvözölte a já­rási békeküldöttválasztó értekezle­tet. rámutatott, hogy nagy megtisz­teltetés ezen az értekezleten részt venni, beszámolni az egész járás előtt, hogy a községek, üzemek, tszcs-k dolgozói hogyan állták meg a helyüket a békeharcban. A küldöttválasztó értekezletet sok község, üzem dolgozói távirat­ban köszöntötték, s a járás legjobb ■békeharcosainak az elkövetkezendő időben még sikeresebb munkát kí­vántak. A felszólalások közben egy- szercsak mindenki a bejáratra fi­gyelt. Néphadseregünk küldöttsége üdvözölte az értekezletet. A küldöt­tek szeme szeretettel pihent meg a; fegyelmezetten bevonuló fiaikon, békénk védelmezőin. Utánuk lelkes pirosnyakkendős úttörők hozták el az értekezletre üdvözletüket, s vi­rágcsokrokkal kedveskedtek a leg­jobb békeharcosoknak. A küldött- választó értekezlet részvevői felÁll- va, lelkes, ütemes tapssal viszonoz­ták az üdvözléseket. A hozzászólások után következett az értekezlet egyik legfontosabb eseménye: a küldöttek megválasz­tása a III. Békekongresszusra.. Mindenki érezte, hogy ilyen nagy megtiszteltetés csak a legjobb bé- keharcosokat illetheti. Három kül­döttet választottak: Molnár József­né ádándi tszcs-tagot, akinek 8 gyermeke van, becsületes munkát végez, 140 munkaegységet szer­zett. Szabó Margitot, az Ásványolaj Vállalat szakmunkását azért válasz­tották meg küldöttnek, mert állan­dó 120 százalékos teljesítményével bizonyította be, hogy 'harcol a béké­ért. Borsicki Lászlőnét, a siófoki békebizottságok titkárát pedig azért, mert jó munkát végzett an­nak érdekében, hogy a siófoki bé- kebizottságok valóban aktivan ki­vegyék részüket a békéért vívott harcból. A küldöttek nevében a oiza'mat Szabó Margit békeharcos köszönte meg és megfogadta, hogy a TIT. Magyar Békekongresszuson beszá­molásaik mindazokról az eredmé­nyekről, amelyeket a siófoki járás dolgozói elértek. Az értekezlet részvevői ezután lelkeshangú táviratot küldtek a ma­gyar dolgozó nép legelső békeharco­sának, szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak, miközben lelkesen fel­állva, ütemes tapssal éltették 'Sztá­lin és Rákosi elvtársakat. Végül az értekezlet valamennyi részvevője együttesen vonult ki a szovjet hősök tiszteletére állított emlékműhöz, hogy koszorújukkal fejezzék ki hálájukat, szereteteket a szovjet nép, s az elesett harcosok iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom