Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-01 / 257. szám

V 1 2 ÖV/iUUVJ * I Szombat, 1552 november 1­A. J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ-kozgyfilés politikai bizottságának október 29-i ülésén New-York. (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága ok­tóber 29-én újból tárgyalta a. ko­reai .kérdést. Az ülésen beszédet mondott A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője. Visinszkij elvtárs beszédében fog­lalkozott Achescnnak október 29- én az I-es számú bizottság előtt elhangzott beszédével, amelyben a koreai kérdés történetével foglal, kozott. Acheson — aki a tényeket hamisan tüntette fel, —- durva hi­bákat követett el, s a közvetlen ferdítésektől sem riadt vissza. A. J. Visinszkij rámutatott arra, hegy Acheson nem csekély igyeke­zettel törekedett elferdíteni az 1945-ös moszkvai tanácskozás mun­kájával kapcsolatos tényeket. Acheson például szóra sem mél­tatta a koreai nép politikai, gazda­sági és* társadalmi előrehaladásá­nak és a koreai demokratikus ön- kormányzat fejlesztésének fontos kérdését. Nem röstelte úgy feltün­tetni a dc'got, mintha az Egyesült Államok által kidolgozott és Ko­reában ?. közigazgatási és gazda­sági területen való együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedése­ket a Szovjetunió azzal az indoko­lással utasította volna el. bogy .ezek sértik a Szovjetunió hatás­körét az északi övezetben”. Felesleges ezt a koholmányt Cá­folni, mert a Szovjetunió ilyesmit soha nem jelentett ki. Visinszkij visszapillantást vetve a koreai háború történetére, meg­állapította. hogy az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett a demokratikus mozgalom si­keréért Dél-Koreában, «emmit nem tett az ország egyesítése, demo­kratizálása, s a kulturális építés érdekében. Észak-Kor oában en­nek éppen az ellenkezője történt. Az Egyesült Államok ugyanakkor- húzódozott a nolitikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának emelését biztosító demokratikus reformoktól is. Ebben az; időszakban, amikor Dél-Koreában dühöngött a reakció, s megsemmisítette a legelemibb szabadságot és emberi jogokat is, Korea északi részén törvénybe ik­tatták az általános választójogot és a nők egyenjogúságát, szabad, de- mokratikus választások útján meg­alakították az államihatalom helyi szerveit, végrehajtották a földre­formot. amelynek eredményeként hétsziázhuszjonötezer nineste’en és kevés földdel rendelkező paraszt több mint egymillió hektár földet kapott a japán gyarmatosítók és koreai szekértolóik egykori birto­kaiból. Ugyanekkor államosították azokat az üzemeket, amelyek azelőtt japán kézben voltak. Törvényt hoz­tak a, 8 órás munkanapról, a műm kavédelemről és a társadalombizto­sításról; az iskolákban ismét beve­zették a koreai nyelven folyó taní­tást és az iskolahálózatot kiszélesí­tették. Végrehajtották a közoktatás reformját. Ennek eredményeképpen a tanulók száma jelentékenyen nö­vekedett. A szovjet kormány már akkor — 1947-ben — javasolta, hogy első­sorban az alábbi rendszabályokat foganatosítsák: 1. Demokratikus koreai kormány megalakítása az összes demokratikus koreai pártok és társadalmi szervezetek bevonásá­val. hogy ez elősegítse Koreának, mint szuverén idegen, befolyástól mentes államnak politikai és gazda­sági egyesülését. Ez végetvetne az ország két részre szakításának. 2. A hatalom demokratikus szervei, nek megalakítása egész Koreában, általános és egyenlő választójog alapján tartott szabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek, hogy országa újjászülessen, mint független, demokratikus állam, s kifejlődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban az idő­ben, amikor az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy meg­szakítja a koreai kérdésben a mosz­kvai értekezlet határozatai alapján a Szovjetunióval folytatott együtt­működését. s még határozottabban fog működni Korea kettészakadá­sának elmélyítésén és a maga re­akciós agresszív terveinek megva­lósításán. Ez volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetközi egyezményeket — a közgyűlés elé terjesztette a koreai kérdést Acheson úr beszédének jelentős részében azzal próbálkozott, 'hogy vádolja az északkoreaiakat, s egy­úttal a Szovjetuniót azzal, hogy Li Szin Man kormányának megdön­tése céTjából aknamunkát végeznek Dél-Koreában. Visinszkij elvtárs ezzel kapcso­latban rámutatott arra, hegy Ache­son hosszasan elidőzött ennél a té­mánál. s igyekezett elterelni a köz­vélemény figyelmét azokról az an­tidemokratikus módszerekről, ame­lyeket az Egyesült Államok alkal- •mazott északkoreai működése, so­rán, amikor Korea reakciós osztá­lyainak képviselőire a nagybirtoko­sokra és félfeudális urakból tobor­zott ügynökeikre támaszkodott. Ezek az osztályok a japán gyar­mati uralom támaszai voltak és hosszú éveken át aktivan segítet­ték a japán gyarmatosítókat az or­szág rabságbantartásúban, japán szuronyok védelme alatt kifosztot. ták az országot és tönkretették a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek seeítségével erélyesen hozzáláttak Dél-Korea kincseinek kiszipolyozá­sához. Wolfram, mclibden és egyéb stratégiai jelentőségű ritka fémek kicsikarásával óriási összegeket váenak zsebre. Ugyanakkor katasztrofális mére­tekben romlott Dél-Koreában, a pa­rasztság és a dolgozó tömegek hely­zete. Állandóan emelkedett a mun­kanélküliek száma, ami időnként eh érte a 2—3 milliót. A parasztok nyomorogtak, roskadoztak a magas haszonbér, az adók. a mindenfajta dézsmák elviselhetetlen terhe alatt. 1944-től 1947-ig a vetésterület har­mincegy százalékkal csökkent és ugyancsak körülbelül ilyen mérték­ben a rizstermés is. Dél-Korea, az ország egykori éléstára, súlyos, krónikus élelmiszerhiánnyal küz­dött, lakosságát pedig éhezésre és nyomorra kárhoztatták, de a gyár. matcsítók profitja és a földbirto­kosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére .is miért hallgat Acheson űr Li Szin Man és más délkoreai vezető politikai személyiségek egy­másnak homlokegyenest ellentmon­dó és leplezetlenül harcias kijelen, téseiről — tette fel ezután a kér­dést Visinszkij elvtárs. — Nézzük csak mit mondtak ezek jiz urak nem sokkal Észak-Korea"általuk szerve­zett megtámadása előtt? A bizott­ságnak a közgyűlés ötödik üléssza­ka elé terjesztett 1949. évi jelen­tésében az alábbiakat olvashatjuk: ..A bizottság megállapította azon­ban, hogy az elnök, a külügymi­niszter és más ismert és befolyásos politikai tényezők időről-időre -olyan kijelentéseket tettek, miszerint nincs messze az az idő. amikor majd a kétségbeesés helyére végső megoldásként az erő egyesítése lép.” A külügyminiszter például első év­fordulóján annak, hogy a közgyű­lés elismerte a Koreai Köztársaság kormányát, kijelentette: ..Rémé- lem, a lakosság mind.en erejéből raj­ta lesz. hogy megszüntesse a 38-as szélességi fok mentén húzódó ha­tárt. hogy így a jövő év december 12-ig megvalósultán egész Korea egyesülése. A cél tudatában az egész népnek szilárdan akarnia kell ezt és késznek kell lennie arra. hogy vérét ontsa érte”. — Li Szin Man elnök 1949 december 30-i saj­tóértekezletén kijelentette: ,,Az új évben meg .kell valósítanunk az or­szág egyesítését, s hiszem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani... Türel­mesen olyan álláspontra helyezked­tünk. amelyet az Egyesült Nemze­tek Szervezetével való együttműkö­dés óhaja sugallt. Továbbra is erő­feszítéseket fogunk tenni annak ér­dekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyetértés útján megvaló­sítsuk az, ország újraegyesítését. Ha azonban elérkezik az elkerül- hetetlen pillanat, valószínűleg nem kerülhetjük ki a vérontást és a pol­gárháborút. Ha sajnálatos módon nem tudjuk ebben az évben elérni 'az egyesítést, akkor kénytelenek leszüln'k minden földünket saját pro,f'P,q'71 t°Sf]T]kkfí! QO-troS’itRTjil ” Szin Szén Mo hadügyminiszter 1950 februárjában nyíltan kijelen­tette: ..Ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem sikerül Korea testéből eltávolítani ezt a ..tőrt” — minthogy idáig nem sikerült — akkor a koreai nép kénytelen lesz maga latbavetni erőfeszítéseit és erőit alkalmazni ennek elérésére.” Otto Grotewohl elvtársnak. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének Berlin. A magyar kormánylcüldö11'■■' n és a magam nevében őszinte hálámat fejezem ki Önnek, valamint a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányának és egész népének azért a szívélyes és barátságos fogadta, tásért, amelyben a Német Demo­kratikus Köztársaságban részünk volt. Meg vagyok győződve arról, hogy látogatásunk még jobban el. mélyítette a német és a magyar nép barátságát és hozzájárult ah­hoz, hogy fokozott erővel folytas­suk közös harcunkat, a Szovjetunió által vezetett béketábor soraiban a béke, a demokrácia és a szocializmus zászlaja alatt. Most, -amikor elhagyom a Német Demokratikus Köztársaság terüle­tét, szívből kívánom önnek, vala­mint a Német Demokratikus Köz. társaság kormányának és népének, hogy békés építő munkájukban új, nagy siketeket érjeyiek el és hogy minél előbb teljes győzelemre vi­gyék az egységes. független és de­mokratikus Németország ügyét. A magyar kormánydelegáció ne­vében: Rákosi Mátyás a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Tito Jugoszláviába az amerikai imperialisták eszköze MjOSZKVA. A. Piradov írja az „Izvesztyijában”: — Az amerikai imperialisták az új világháború kirobbantására irá­nyuló bűnös terveik valóraváltá- sában fontos szerepet szánnak a fasiszta Tíio-Rankovios klikknek. Malenkov elvtárs a XIX. pártkon­gresszuson tartott beszámolójában rámutatott arra, hogy Jugoszlávia vezetői — a Titok, Kardeljek, Ran- kovicsok, Gyilaszok, Pijadék és mások — már régen amerikai ügy­nököknek szegődtek el, s ameri­kai főnökeik megbízásából kém- tevékenységet és aknamunkát foly­tatnak a Szovjetunió és a népi de mokratikus országok ellen. A „New-York Herald Tribune" című amerikai lap megírta, hogy „Jugoszlávia olyan jó üzlet, hogy a beléie fektetett minden dollár két dollár profitot (hoz.” A Jugo­szláviába irányuló fokozódó ame­rikai tökebehatolással kapcsolat­ban az utóbbi időben egyre jobban kiéleződnek az ellentétek az Egye­sült Államok é>s Anglia monopóliu­mai között. Az utóbbi időben az amerikai háborús gyújtogatok közvetlen ve­zetésével fokozott ütemben tákol- ják össze a földközitengeri és a közelkeleti övezetben az agresszív Atlanti Tömb fiókját- Tito fasisz­ta klikkjének e tervekben fontos szerepet szánhak. A jugoszláv fasiszták rendszere­sen provokációkat hajtanak végre Bulgária, Albánia, Románia és Ma­gyarország határain, hogy háborús pszilhózist keltsenek és feszült lég­kört teremtsenek a Balkán-félszi­geten. Azonban a növekvő fasiszta ter­ror ellenére is napról-mapra széle­sedik a jugoszláv nép harca a fa­siszta Tito-Rankovics klikk ellen. A szóládi pártszervezet vezetői fordítsanak nagyobb gondot a DISZ-szervezetre Szólád községben a pártszerve­zet vezetősége elhanyagolta az if­júság nevelését, magukra hagyta a fiatalokat, megfeledkezve pár­tunk Központi Vezetőségének ha tározatáról, amely leszögezi, hogy pártszervezeteinknek szívós, neve­lő, segítő munkát kell végezni, hogy a magyar ifjúság a Komszomol pél­dájához alhsonlóan a szocializmus építésében betöltse hivatását. Az ifjúsági szervezetben nincs szerve­zett élet, a fiataloknak njnics ve' zetőjiik, mert a DlSZ-tiikár alig, hogy megismerte .munkáját, máris másik területre ment doiozni. Hó­napok óta nem volt, taggyűlés, a szervezetnék nincs székháza, ahol esténként összejöhetnének, tanul­hatnának és szórakozhatnának a fiatalok. Bízzák meg feladatokkal a DlSZ-t. Városi Imre eivtárs, a pártszer­vezet titkára még egv eset­ben sem hívta meg a DlSZ-titkárt, nem számoltatta! be .munkája,'ról, nem bízta meg feladatokkal. a népnevelcimunkába egyetlen DISZ- fiatalt sem vont be. A szervezetnek 42 tagja van, nagyrészt 18 éven aluli fiatalok, akiknek szükségük volna az idő­sebb elvtársak, a pártszervezet segítségére, de a pártszervezet vaj­mi keveset törődik ezzel a kérdés­sel. A Központi Vezetőség határo­zata leszögezi, hogy a pártszer­vezet a fiatalabb párttagok közül adjon át kádereket a DlSZ-nek, ele Városi eivtárs erről megfeled­kezett- így a fiatalok nem látják azt a feladatot, amely falusi DISZ- szervezeteínkre vár a szocializmus építésében. így a fiatalok csupán szórakozá­si lehetőséget látnak a szervezeti életben, r.em látják azt, hogy a termelő munkában nekik kellene példát mutatni. A 'pártszervezet elhanyagolta a fiatalok oktatását is. Nem indítottak be DISZ po­litikai iskolát, 42 tagból mjndösz- szs négyet vontak be az oktatás­ba. Segítsék munkájukban a fiatalokat. Súlyos hibát követ el a járá­si DlSZ-bizotfság is, mert hosszú időn keresztül nem ellenőrzi a szervezet munkáját, kiküldi a kör­leveleket, de nem ad segítséget a feladatok megvalósításához. A já­rási DISZ-bizottság és a pártszer­vezet biztosítson a DISZ-szervezet élére olyan vezetőket, akik képe­sek lesznek a feladat megvalósí­tására. Segítsek a DISZtitkárt, bízzák meg feladatokkal, számol­tassák be a végzett munkáról, ad­janak 'fiatal párttagokat a DISZ- szervezetnek. Biztosítsanak a fia­talok számára székiházat, szervez­zék meg a fiatalok oktatását, von- ’ák be őket a népnevelőm unkába. Neveljék a fiatalokat helytállásra, hazaifiságra, a nehézségek leküz­désére, Bánjanak úgy a DISZ-szel, mint pártunk aranytartalékával, ez a feltétele annak, hogy a DlSZ- szervezet Szóládon is a szocializ­mus építésének rdhaimcsapatává váljon. Az iqali gépállomás pártszervezete nagy segítséget nyújt a termelőcsoportoknak Az igali gépállomás számos 'fel­adatot oldott már meg sikeresen. A tavaszi munkákban, az aratás, cséplési munkákban és az őszi műn- kukban is jelentős eredményeket ért eb Jelenleg első ;a megyében az őszi mélyszántásban a gépállomá­sok versenyében. Az eredmények elérésében komoly szerepe van a gépállomás pártszervezetének és a rendszeresen megtartott gépállomá­si tanácsüléseknek. A gépállomás vezetői felismer­ték a gépá'lcmá'i tanácsülések fon­tosságát és nagy gondot fordítot­tak arra. hogy minden nagyobb munka előtt ezeket az üléseket megtartsák. Ebben az évben négy gépállomási tanácsülést tartottak, ahol részt vettek a gépállomás ve­zetői, a tszcs-eínökök és párttit­károk. Ezeken az üléseken részlete­sen megvitatták a tavaszi, nyári, az őszi munkákat és határozatokat hoztak arra, hogy melyek a gépál­lomásnak és melyek a tszcs.knek a teendői a munkák határidőre való elvégzésében. Nagyrészt ennek ered­ménye, hogy a gépállomás és a tszcs-k közti kapcsolat jó, a gépállomás pártszervezete állan­dóan ellenőrzi, hogy a gépállomási tanácsülésen hozott határozatokat, mind a gépállomás vezetősége, mind pedig a tszcs-k mennyiben tartják be. A gépállomás pártszervezetének munkájában az utóbbi három hó­nap alatt lényeges javulás tapasz­talható. A pártvezetőség felismerte, hogy nem elégséges csak a gépál­lomás területén févő problémák megoldásával foglalkozni, hanem elő kell segíteni, hogy a tszcs-k és gépállomás közti, jó viszony kiala­kuljon, hogy ezen keresztül a tszcs-k fejlődését elősegítsék. Elsősorban a gépállomás agronó. musait számoltatták be a pártveze­tőségi ülésen munkájukról. Itt de­rült ki, hogy az agronómusoknak nem kielégítő a kapcsolatuk a tszcs-kkel, például a somogyacsai Lenin tszcs-vel ezelőtt két héttel még mindig nem kötötték meg a szerződést az őszi mezőgazdasági munkákra. Az agronómusok nem tanították, nevelték a tszcs-k ve­zetőit az agrotechnikai eljárások bevezetésére, nem magyarázták meg azoknak a jelentőségét. A pártvezetőség erre a hiányosságra felhívta az agronómus elvtársak figyelmét. Határozatot hozott, hogy az agronómus elvtársaknak rendsze­res időközönként előadásokat kell tartaniok a termelőszövetkezeti cso­portokban a fejlett agrotechnika alkalmazásának a jelentőségéről. Ezek az előadások. már egy-két csoportban megtörténtek, a párt- vezetőség állandóan ellenőrzi, hogy ez a határozat hogyan van végre­hajtva. Az előadások eredménye: amíg tavaly a csoportok 15—20 száza­lékban alkalmazták pl. a kereszt­soros vetést, addig az idén 75—80 százalékban vetettek keresztsorosan. Van több olyan tszcs, mint az igaü Alkotmány, vagy a ráksi Uj Élet, ahol 100 százalékban alkalmazták a kereszt.'erős vetést. A gépállomás pártszervezete segítséget nyújt a tszcs-k pártszervezetének olyanformán is, hogy egy-egy kép­zettebb elvtársat elküld a tszcs tag­gyűléseire és ott 'hozzászólásával emeli a tszcs taggyűlések színvo­nalát. Pl. a törökkoppányi tszcs traktorosait a községben induló politikai iskolákra akarták küldeni. A gépállomástól kintlévő elvtárs rámutatott, hogy a traktoros elv­társaknak helyesebb a gépállomáson induló . p-. Etikai iskolán tanulni. Király eivtárs, a gépállomás politi­kai vezetője a somogyszili Kossuth tszcs-nél volt éppen a tagüsszeirás­kor. A tszcs vezetősége az összeírás­ból az egyik tszcs traktoros elvtársat kihagyta. azért, mert távol volt. Király eb-társ hívta fel a tszcs párt vezetőségének figyelmét, hogy ez helytelen, mert az illető elv- társnak az új tagsági könyvét, — tehát a párttagságát veszélyez­tetik. A gépál’omás pártvezetőségének a feladata, hogy továbbra is se­gítse a gépállomás és a csoportok közötti jó kapcsolat elmélyítését, ugyanakkor fordítson gondot arra is, hogy ne történjen meg olyan, mint a somogyszili Petőfi tszcs- nél, ahol az aprómagvak cséplését és a silózást még el sem kezd', A — bár a szerződést megkötötték. A pártszervezet nyújtson az ed­diginél nagyobb segítséget a gép­állomás vezetőségének, hogy az őszi vetésben a lemaradást behozzák, ebben a munkában is elérjék az első helyet, mint a mélyszántásban. Rákosi Mátyás elvtárs távirata a Kémei Demokratikus Köztársaság határáról Ho Grotewohl eivtárshoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom