Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-23 / 249. szám

Csütörtök, 1952 október 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az osztályellenség elleni kíméletlen harccal biztosítsák a begyűjtés sikerét Babócsán A jugoszláv határtól nem mesz- sze fekszik Babócsa község, mely­nek lakói nap mint nap szemtanúi annak, milyen nyomorban élnek a jugoszláv dolgozó parasztok. Földbeásott bunkerlakásokban lak­nak, rongyosan művelik a földet, mindenükből kiforgatják őket a Tito-janicsárok. Valamikor így él­tek Babócsa község dolgozó paraszt­jai- is, amikor a gróf birtokán dol­gozva, napi 60—80 filléres nap­számbér mellett robotoltak kora hajnaltól késő éjszakáig. Különbséget tudnak tenni a köz­ség dolgozói a maguk élete és a jugoszláv dolgozók élete között; a múlt és a jelen között. Nem egy esetben mutatta meg a község la­kossága a munkák időbeni, gyors «elvégzésével, hogy tudja, mit jelent a megváltozott élet, mit jelent sza­mbád hazában élni. A tavaszi mun­kákban, de az aratás, cséplésben is jól megállta a község a. helyét. A éDISZ-fiatalok, az MNDSZ-asszo- nyok példamutató, népnevelő mun­kát végeztek a község dolgozói kö­zött. Az utóbbi időben azonban törés állott be a község fejlődésében, nem halad kielégítően az ősziek be­gyűjtése és a szántás-vetés munká­ja. Burgonyából 93, kukoricából 50, napraforgóból 40. sertésből 80 .százaléknál tart a község. A búza vetése 47 százalékos, de a rozs ve­tésénél is van még bőven lemara­dás. Ha a lemaradás okát keres­sük, a legfőbb ok az, hogy gyengén dolgozik a községi pártszervezet, nincsen kiépített népnevelő gárdá­ja, a pártvezetőség kevés gondot fordít a munkák időbeni elvégzé­sére, a tanács nem szerez érvényt a törvénynek, lélektelen, bürokrati­kus munka folyik a községben, s a népnevelő munkát helytelenül, el­számoltatásokkal akarják pótolni, s .az elszámoltató bizottsági tagoknak olyan elemeket vonnak be, mint Jó­nás József, akiről igen sok. rosszat heszélnek a községben és olyan ki­jelentéseket tesz-. ,,a paraszt ha -már két ara-z, ravasz.” A községben nem működik a be­gyűjtési állandóbizottság, a mező­gazdasági állandóbizottság, s a ta­nácselnök véleménye szerint nem tudja a dolgozó parasztokat mun­kába állítani, még a tanácstagok sem hajlandók dolgozni. Pedig bőven vannak a községben élenjáró dolgozó parasztok, mint Vukmann Adolf, Tóth Vendel- és még sokan mások. De sem'-a párt­szervezet sem a tanács nem ke­reste fel őket és nem kérte, hogy közös erővel győzzék meg a dolgo­zó parasztokat az időbeni vetés fontosságáról, az állam iránti kö­telezettség teljesítéséről. Panasz van bőven a tanácselnök részéről: sok a munka, egyedül van. stb. Ar­ra azonban -mégis ráért, hogy Kál- secz, volt csendőrnél borozgasson. Véleménye szerint nem tudta, hogy az illető csendőr volt, s hát az egy ,,jó haver”. „Minden zsák megtalálja a maga foltját,“ mondja a közmondás és a volt hi­vatásos továbbszolgáló szakaszveze­tő, jelenleg még tanácselnök, ha­mar megtalálta a maga baráti kö­rét. Ez az oka annak, hogy -a- köz­ségben rosszul mennek a munkák, s hogy az ellenséges elemek úgy él­nek a községben, mint hal a víz­ben valóságos gyűjtőhelye van itt á .letűnt társadalomnak s ezek ma szemforgató ájtatos- sággal tolják Horváth Árpád plé­bános szekerét, aki a fő irányító szerepét tölti be, eközött a díszes társaság között. Szabados György, Böröcz József. Kálsecz József, Ősz. topán János és Raczkó József ha­lálfejes csendőr, nyilasküíönítmé- ■nyes, Kaposi József, volt horthysta rendőr törzsőrmester, kulák, járják naponta a községet a plébános megbízásából, s pontosan a békekölr csőn jegyzés idején mentek ki pár- bért szedni. Itt is érvényes az előbbi közmondás: „megtalálja a zsák a maga foltját”. Horváth Árpád plébános .fol­tocskái a volt csendőrök és a Hortíhy-rezsiim elemei. Közösen szövögetik hálójukat, kihasználva a pártszervezet ébertelenségét és Horváth plébános a lakására fel­hivatva kényszerítette a szülőkéi arra, hogy gyermekeiket írassák he hittanra. Áz sem véletlen, hogy a 'községben például a litániák és egyéb temploími ájtatoskodások ideje pontosan a tanácsüléssel esik egybe. Vájjon, hogy illik a rózsafüzér a vérpecséteskezű csendőrkülönítményesek kezébe, úgy, mint Horváth Árpád plé­bános vállára a reverenda, amelynek leplébe bújva uszít a né­pi demokrácia ellen. Ezek mellett a foltos emberek mellett persze ki­sebb folttal tarkított emberei is vanak a plébánosnak. Kuminecz Ferenc egyházközségi elnök, Job­bágy József, volt községi bíró és Szt'árai József, a község borbé­lya egészíti ki ezt a díszes társa­ságot. S vájjon a felettes szervek, a járási pártbizottság és a járási tanács íelfigyelt-'e arra, hogy mi az oka annak, hogy a község­ben az utóbbi időben nem megy kielégítően a munka. Mi az oka annak, hogy a községből, mint rák­fene terjednek a rémihírek és fer­tőzik a szomszédos községeket is? Hiszen úgy a járási pártbizottság, minit a járási tanács részéről na­ponta kintjárnak a községben, be­szélnek is arról, hogy le kell leplezni az ellenséges elemeket, de eddig még közvetlen segítséget nem nyújtottak a községnek, hogy megszűnjön ez az állapot, ami je­lenleg Babócsán van. Ideje, hogy a járási pártbizottság és a járási tanács intézkedjen. Ideje, hogy megerősítsék a pártszervezetet és a február óta húzódó függetlení­tett párttitkár beállítása a legrö­videbb időn belül megtörténjen. Segítsen a járási pártbizottság a községi alapszervezetnek abbaií is, hogy kiépített népnevelő háló­zata legyen, a járási tanács segít­se a községi tanácsot, hogy jól működő állandó bizottságok le­gyenek létrehozva, hogy Babócsa is a tervek teljesítésével és túltel­jesítésével tudja ünnepelni novem­ber 7-én j Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulóját. Szép eredményeket értek el Sávolyon a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával A sávoly! Szabadság termelő- csoportnál: óbbért az évben első- ízlben alkalmazták a fejlett agro­technikát. A búza vetése előtt ta­valy a földet jó mélyen szántották, tavasszal a gabonát megboronál- ták, majd pétisó-fejtrágyázást vé­geztek. Elvégezték a pótibeporzást, Viaszérés'ben arattak, a betakarí­tást gondosan, gyorsan fejezték ibe. Termésük a szárazság és a fagykár ellenére is 10 mázsa volt , holdanként. Könnyen teljesítették * a beadást, a gépállomással fennál­ló tartozást, megmaradt a vető­mag és a tagságnak is jutott bő­ven a munkaegységek arányában. A rozsnál hasonló eljárások mel­lett holdankint 11.85 mázsát ta­karítottak be, míg az egyénileg gazdálkodók csak 6—7 mázsát. A zabot hosszirányban vetették, ke­resztiben boronálták. A termés kétszeresen felülmúlta az egyéni gazdák terméseredményét. 12'mázsa átlagtermést értek el. A kukorica talaját ősszel jó mé­lyen felszántották, 13 és fél holdon négyzetesen vetettek, .hájromszor kézzel és négyszer lókapával mű­velték, az eredmény holdanként 25.50 mázsa volt. A 13 és fél hol­don 94.50 mázsa többtermést ta­karítottak be, ami pénzértékben kifejezve — ha szabadpiacon ér­tékesítik — közel 30 ezer forin­tot jelent. Burgonyájukat három­szor töltögették, 2 és fél holdon 154 mázsa termett. Még szebb termést értek el ta­karmányrépából, A répa alá őszi mélyszántást végeztek, holdankint 250 mázsa istállótrágyát használ­tak, szuperfoszfát műtrágyát szór­tak, kálisóval és pétisóval fejtrá­gyáztak, 300 mázsás átlagra szá­mítanak, míg az egyénieké 160 má­zsa körül lesz. A 800 négyszögöl nyári ültetésű burgonyájukról mintegy 80 mázsát takarítanak be. Másodvetésű növényeik is szép termést hoztak. A tszcs állományának téli ta­karmányozása nem lesz gond. Az állatok takarmányozásánál beve­zették a zöldfutószalag-rendszert, ami teheneként 2—3 liter fejési át- iagtöbbletet jelent. Még a zárszámadás nem tör­tént meg, de a tagok máris szép juttatásban részesültek. Egy mun­kaegységre eddig 1.20 kilogramm kenyérgabonát, 1.14 kilogramm kukoricát és más terményt, 9 fo­rint készpénzt kaptak előlegként. A csoportnak szép állatállomá­nya van. Hízókból ebben az év­ben 114.000 forintot kaptak. Az ál­lam iránti kötelezettséget minden­ből teljesítették. Orbán Károly tszcs-elnök elvtárs a következő­ket mondja el: —• ,,A mi eredmé­nyeink bizonyítják, hogy érdemes az agrotechnikai eljárásokat al­kalmazni, mert amellett, hogy sa­ját jövedelmünket növeljük, cso­portunkat gazdagítjuk, a többter- meléssel államunkat, népünket tesszük még erősebbé. A jövőben ezeket az eljárásokat tovább fo­kozzuk." A tszcs az ősziek vetését ke- resztsorosan végezte, műtrágyát használtak. A jövő évben a tavasziakat is keresztsofosan, a kukoricát négy­zetesen vetik, alkalmazzák a pót- ■bep-orzást, valamennyi téren hasz­nosítják a szovjet útmutatást. A marcali állami gazdaság sávolyi üzemegysége a vetést már ezelőtt kb. két hét­tel befejezte. A vetésnél a kereszt­soros eljárást alkalmazták. Szu­perfoszfátból egy mázsát, pétisó­ból 50—80 kilót szórtak holdan­ként. A gabonát vetés előtt 3 héttel szántott ülepedett talajba vetették. Vetés előtt boronálták és tárcsáztak. A gazdaságban tavaly még kis­mértékben alkalmazták a fejlett agrotechnikát, ez -megmutatkozik termésátlagaiknál is. Búzából 7.50 mázsa, árpából 11 mázsa volt az átlag. A múlt évben a vetés álá a földmunkát nem végezték el kel­lő minőségben, olyan időben szán­tottak, amikor sáros volt a föld. A 'kukoricánál is csak részben ve­tettek négyzetesen, a pótbepor­zást is 20 holdon alkalmazták, a termésátlag 11 -mázsa volt. A négy­zetesen vetett kukorica 150 kiló­val termett többet. A hibákból okulva' ebben az évben már • az állami gazdaság is nagyobb gondot fordított az agro­technika alkalmazására. A másod- növényvetésnél jobb munkát vég­zett. Vetettek 11 hold nyári ül­tetésű burgonyát, amiről szép ter­mést várnak. A 10 hold takar­mánykáposzta holdankint 100 má­zsa zöldtermést ad, a 40 hold nio- har holdankint 30 mázsát. Ezeket a takarmányokat szecskázva ete­tik és késő őszig biztosítják vele az állatok zöldtakarmányozását. 400 köbméter silóteret töltenek meg. / A község dolgozói a rozs vetését 100 százalékra, a búza vetését 90 százalékra fejez­ték be. Keresztsorosan nem vetett -senki. A kapásoknál már ebben az év­ben is több gazda alkalmazta a kukorica négyzetes vetését és a pótbeporzást. Kocza Jenő 14 hol­das, Bartók Pál 7 holdas, Gál- Jó­zsef 7 holdas dolgozó parasztok ezekkel a módszerekkel 2.3 má­zsával több termést értek el hol­danként. A község egyénileg dolgozó pa­rasztjai vegyenek példát a Sza­badság tszcs-rőí, amely ezekben a munkákban is -példát mutatott. A községi pártszervezet és a tanács harcoljon e módszerek be­vezetéséért, vigyék győzelemre az (újat. MNDSZ-asssonyok a III. Békekongresssusralkéssülnek A III. Magyar Békekongresszus előkészítése az MNDSZ szervezetek számára is szép és felelősségteljes feladatot jelent. Megyénk területén eddig már 150 békekisgyűlést tar­tottak szervezeteink, ahol a leg­jobb békeharcos,okát, a termelésben élenjárókat választották meg a já­rási küldöttválasztó békeértekezle­tekre. olyant mint, pl., Tabon Váci Józsefné 9 gyermekes MNDSZ asz- szonyt, aki családjával- együtt 3200 forint békekölcsönt jegyzett. Vagy Farkas Istvánná balaten. leilei MNDSZ titkárt, akinek nagy érdeme van abban, hogy a községé­ben állandóan 20 nőnevelő végez lel­kes, felvilágosító munkát, akik minden becsületes családdal ismer­tetik a III. Békekongresszus jelen­tőségét. Ezek a nőnevelők vala­mennyien elsők között teljesítették a beadásukat. Példamutatásuk nyo­mán, az egész Hunyadi utca lakói teljesítették beadási kötelezettségü­ket, jó munkájukért megérdemel­ték, hogy ezt az utcát Béke-utcává avatták. A Béke-oitca asszonyai kisgyűléseken vitatták meg a békekongresszus jelentőségét. A kisgyűlések előadói ismertet­ték a dolgozó parasztokkal, hogy milyen felajánlásokat tettek’ a Bé­ke-utca lakói, a kongresszus tiszté­letére. A legjobb békeharcosok el­mennek minden házhoz, minden be­csületes családnál megmagyarázzák, hogy a saját maguk területén., ho­gyan tehetnek legtöbbet a békéért. Még több békekisgyűlést szervez­nek, eddig jó felvilágosító munká­juk eredményekép hat utcában tar­tották meg a békekisgyűléseket. November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulójára vállalták; jó munkájukkal elérik, hogy beadásukat erre a nagy ünnepre mindenből teljesít­sék. Ugyanakkor felvilágosító mun­kával harcolnak az őszi munkák gyors befejezéséért. Vállalták, hogy rövid időn belül négy új olvasó­kört szerveznek s ezekbe bevonják a még MNDSZ szérvezeten kívül álló becsületes asszonyokat is. Zbis- kó Károlyné MNDSZ -asszony pl. elmondja, hogy ő azért harcol min­den erejével a békéért, mert azt akarja, hogy 'két kis gyermeke jobb körülmények között nőjön fel, mint ahogy ő a múltban. Elmondta azt is, milyen büszke arra, hogy a Béke-utcának lakója, de azt isi tudja, hogy ez kötelezett­ségekkel jár. „A legfontosabb az — mondotta — hogy mindenben, jó példával járjak elő a községben, mert csak úgy tudok másokat is meggyőzni a kötelezettségek telje­sítéséről. Én a beadásomat minden­ből 100 százalékra, burgonyából 160 százalékra teljesítettem.” Az őszi munkával sincs- lemarad­va, a trágyázást, vetést már befe­jezte, s felvilágosító munkájával elérte, hogy a községben még so- kan követték a példáját. Elmondja, hogy a jó trágyázás, a korai vetés bő termést biztosít. Saját maga és az ország kárát okozza- az. aki késlekedik az őszi munkával. Zbis- kóné arról is beszél, hogy a köz­ség milyen sokat kapott már az ötéves tervtől, az ő gyermekei is új egészséges, világos tantermekben tanulnak, vasárnap pedig az új kul- túrházban kedvükre szórakozhat­nak. A balatonlell-ei MNDSZ asszo­nyok- jó békeharcosok. A népek bé- kekongresszusára küldendő levele­ikben a világbékét akaró asszonyok számára: bőven lesz miről beszámol­ni; Az állam iránti kötelezettsé­gük példás teljesítésével, az őszi munkák jó és gyors elvégzésével készültek a népek békekdngresszu­Pé tér Jánosné MNDSZ megyei titkárság. A lábodi állami gazdaságban befejeződött a vetés A lábodi állami gazdaságban az őszi mezőgazdasági munkák meg­kezdése óta állandóan versenyez­nek a terv határidőre való teljesí­téséért. A versenyvállalások alap­ja a gazdaság terve, amit a kam­pány megkezdésekor minden dol­gozóval ismertettek. Ugyanakkor ismertették az egyes -dolgozók ter­vét és keresetét is. A dolgozók lelkesen tettek vállalást az őszi munkák határidő előtti elvégzésé­re. A gazdaság 5 traktorral kezdte meg az őszi mezőgazdasági mun­kákat. A gépek üzemeltetését ügy szervezték meg, hogy azok éj­jel-nappal dolgoztak, 4 szántott, 1 traktorral pedig vetettek. A fogatokat is két műszakban foglalkoztatták, így szállították a vetőmagot és a műtrágyát a vetéshez. Az állami gazdaság dolgozóinak nagy felada­tokat kellett végrehajtani. 160 hold árpát szeptember 18-ra, 650 hold rozsot, 326 hold őszi takarmány- keveréket szeptember 30-ra és 15 hold búzát október 20-ra, á minisz­tertanács által előírt határidőre kellett elvetni. A gazdaság vezetősége minden erőt az őszi mezőgazdasági mun­kákra összpontosított. Azt, a célt tűztek ki, hogy a megye állami gazdaságai között elsők lesznek a versenyben. Nagy lendületet adott a munkákhoz a békekölcsönjegy­zés, majd azt követően a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa. A dolgozók újabb és újabb fogadalmakat tettek a_ter^ teljesítésére. Szabó János traktor- vezető nem ismert fáradságot, tel­jesítménye állandóan meghaladta a 150 százalékot, a brigádja is ál­landóan 130 százalékra teljesítette napi tervét. Fu.tócs József brigádja 115—120 százalékra teljesítette tervét, napi keresetük meghaladta a 250 forin­tot. A két műszak alatt 1012 hol­dat szántottak fel, ezzel biztosí­tották a vetőbrigád számára az ál­landó munkát. Csokonyai István és Füle Dénes vetők 180 százalékra teljesítették állandóan a napi normájukat. A lelkes munka eredménye, hogy a gazdaság az őszj árpát szeptember 6-ra, a rozsot szeptember 30-ra, a búzát október 18-ra elvetette. A gazdaság dolgozói állandóan értékelték a napi teljesítményt. A brígádvezetők naponta jelentet­ték a területről a gazdaság veze­tőségének, hogy melyik dolgozó, hogyan teljesíti tervét. Gyors in­tézkedést tettek, ha valahol lei maradás volt. A gazdaság vezetősége állandóan ellenőrizte a munkát A traktorokhoz állandóan biz­tosították az üzemanyagot és az alkatrészeket. A vetést kereszt- sorosán végezték. A traktorosok közt azonban voltak olyanok is, akik akadályozták a munkákat. Madarász Ferenc lelkiismeretlenül bánt a géppel, úgy állította be, hogy kiolvadt a csapágy és ez egy napi kiesést jelentett'. Babjcs Lajos, dekli József szin­tén mulasztást követtek el, nagy­mértékben akadályozták a vetési munkákat. A vetés befejezése után most újabb feladatok várnak a traktorosokra. Mintegy 2200 hold mélyszántást kell elvégezni — egy traktorosnak 380 holdat. A trakto­rosok vállalták, hogy 8 hold he­lyett 10 holdat szántanak fel egy nap alatt. A dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jának tiszteletére tett vállalásaik teljesítéséért az eddiginél még lel­kesebben indulnak harcba és már a mai napon a mélyszántási tervü­kön dolgoznak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom