Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

1 If HÁG PROLETÁRJA! EG VE SÜLJ E Miííüsn év'Sjsn eríísafeií a nágocsi milliomos tsz, vsa miből jegyezni Javítsák meg a mmikát, harcoljanak következetesen a feladatok végrehajtásáért a vései állami gazdaságban az SzKÍ&íP módosított szervezeti szabályzata torvsisterö! ÁRA 50 FILLÉR Pán lek, 1952 október 3. Á negyedik negyedéves terv sikeréért Megyénk dolgozói lelkesen jegyeznek békekölcsönt Ötéves tervünk döntő esztende­jének egyik jelentős szakasza zá­rait a 'harmadik negyedév befejez- tével. Üzemeink vezetői, dolgozói, amikor értékelik az elért eredmé­nyeket és visszatekintenek az el­múlt időre, arra a hősi küzdelem­re, amit a fizikai dolgozók, mű­szakiak vívtak a terv maradékta­lan megvalósításáért, megállapít­hatják, hogy munkájuk meghozta gyümölcsét. Az eredmények, me­lyeket üzemeink a termelés eme­lésében elértek, azt bizonyítják, hogy a dolgozók mélyen átérezték ötéves tervünk döntő esztendejé­nek nagy jelentőségét, azt, hogy a terv harmadik eszendeje mara­déktalan megvalósításának hatal­mas jelentősége van. Ha ebben az esztendőben nem marad adóssága üzemeinknek, a következő évet tehermentesen kezdhetjük meg csatát nyertünk. Az ötéves terv sikere, üze­meinkben a tervteljesítés, túltel­jesítés egyben azt is jelenti, hogy a magyar nép még nagyobb lép­tekkel halad a szocializmus felé, hogy több gépet tudunk adni fej­lődő szocialista mezőgazdaságunk­nak, hogy a dolgozóknak több bú­tor, ruha és élelmiszer jut. Megyénk üzemei és az egyes dolgozók is világosan látták eze­ket a nagyhorderejű kérdéseket és erejük megfeszítésével biztosítot­ták a harmadik negyedévi terv si­kerét. Üzemeinkben soha eddig nem látott mértékben szélesedett ki a versenymozgalom, melynek során új, eddig feltáratlan tartalé­kok kerültek napvilágra és vitték előbbre egy-egy lépéssel a szocia­lizmus építését. Sokat fejlődött megyénkben a Gazda-mozgalom és ezrekre menő összegeket taka­rítottak meg, mint például a Ka­posvári Textilmű javítóműhelyének dolgozói, akik majdnem kizárólag pusztulásra ítélt anyagokból érté­kes gépalkatrészeket állítanak elő. Az üzemek harmadik negyedévi eredményei arról adnak képet, hogy felszámolták az első félév­ben megmutatkozó hibáikat és most, a negyedik negyedévet nem adóssággal kezdik, mint ahogy ed­dig. A Déldunántúli Kavicsterme­lő Vállalat dolgozói táviratukban arról adtak hírt, hogy szeptember 26-án 1952. évi tervükét mennyi­ségben és értékben 100 százalék­ra teljesítették. Az üzem erednie nyét nagymértékben elősegítették az olyan dolgozók, mint Pál Mi­hály brigádjában, akik 196 száza­lékos átlagot értek el. Ugyancsak jó munkát végzett Bokor János brigádja is, amely 192 százalékos példamutató eredményével példát mutat a többi dolgozónak. A ter­vüket jól teljesítő vállalatok kö­zé tartozik a 73/4 Építőipari Vál lalat is, amely harmadik negyed­évi tervé^ 101 százalékra teljesí­tette. Kisebb üzemeink is derekas munkát végeztek a terv maradék­talan teljesítéséért vívott harcban. A Barnevál dolgozói szeptember 20-ig harmadik negyedévi tervü­ket 121 százalékra teljesítették. Olyan kiváló eredmények szület­tek ebben a negyedben, mint Or­bán Vendelné 179 és Balázs Já- nosné 142 százalékos teljesítmé­nye. így lehetne még sorolni azokat az üzemeket, amelyeknek dolgo­zói eleget tettek hazafias köteles­ségüknek és helytálltak a terme­lés frontján, Ebben a harcban még jobban eggyékovácsolódott, meg­edződött a munkásosztály, eleve­nebbé vált a munkaverseny. A küzdelemben új hősök születtek. Fiatal munkások százai, ezrei bi­zonyították be hazaszeretetüket, helytállásukat. Bebizonyítottak, hogy szeretik ezt a hazát és min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy öntudatos munkájukkal előbbre vigyék a szocializmus meg­valósításának ügyét országunkban. Nemes versenyre keltek a dolgo­zók a terv sikeréért. Üzemek üze­mekkel, brigádok brigádokkal, egyének egyénekkel versenyeztek fokozódó lendülettel, hogy melyi­kük ad többet, jobbat a hazának, a pártnak. Most, amikor egy negyedév eredményeit értékeljük, meg keli állapítani, hogy ötéves tervünk döntő esztendejét csak akkor tud­juk sikerre vinni, ha a még hátra­lévő negyedben is kemény küz­delmet vívunk, sokkal keményeb­bet, mint eddig. A feladat nagy és a megoldásra jói fel keli készül­nünk. A negyedik negyedben újabb hatalmas alkotásokat kell létrehoznunk, feladataink mindig nagyobbak lesznek. Munkásosztá­lyunk azonban nem hátrál meg a nehézségek elől és tovább szélesí­ti azt a nagyszerű versenylendü- íetet, amely győzelemre vitte a harmadik negyedév feladatait. Vannak üzemeink, amelyeknek különösen nagyok a feladatai. A. Somogymegyei Tanácsi Építőválla- lat különböző objektív okokra hi­vatkozva nem teljesítette harma­dik negyedéves tervét. Ide tarto­zik a Kaposvári Nagymaiom is, ahol komoly megtakarítást értek el, azonban tervüket mindössze csak 89.4 százalékra teljesítették. Hasonló a helyzet a Malomipari Egyesülésnél is, amely 98 száza­lékra teljesítette tervét. Ezeknek > a vállalatoknak úgy kell hozzá- ' látni a negyedik negyedévi terv beindításához, hogy lemaradásu­kat ebben a negyedben behozhas­sák, hogy ne kezdjék adóssággal az új tervévet. Üzemeink dolgozói a negyedik negyedév tervfeladatait is harcos lendülettel győzelemre viszik. Hő­si harcot indítanak a maradiság ellen a születő újért. Uralmuk alá hajtják a gépeket és észszerűsíté- seken, újításokon keresztül egyre többre kényszerítik. A pártszerve­zetek feladata, hogy felkarolják a kezdeményezéseket és elindítsák a megvalósulás felé vezető úton. Adjanak meg minden támogatást az új lendületet kapó versenymoz galomnak, hogy a munkaverseny, amely a szocialista termelésben a termelés motorja, nálunk is egyre jobban betölthesse feladatát és hozzásegítse imunkásosztályunkat a döntő tervév sikeres megvalósí­tásához. Dolgozó parasztságunk, egész népünk a munka nagyszerű lázá­ban ég. A parasztság a földeken, az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzésével, a tér- ménybeszolgáltatási maradéktalan teljesítésével segíti ötéves ter­vünket. Munkásosztályunk ped:g az üzemeikben a műszaki értelmi­séggel vállvetve a mind nagyobb termelési eredmények, a kiváló minőségű munka eléréséért harcol szocialista hazánk mielőbbi fel­építéséért. Megyénkben a III. Békekölcsön- j jegyzésben továbbra is Kaposvár város dolgozói haladnak az élen, i eddig több mint tízmillió forint bé­kekölcsönnel járultak hozzá 5 éves tervünk meggyorsításá­hoz. Megyénk büszkeségében, a Kapos­vári Fonodában, a dolgozók lelke­sen jelentették: befejezték a Ili. Békekölcsön-jegyzést, 867,650 fo­rinttal segítik, hogy a Kaposvári Fonoda minél gyorsabban felépül­jön, hogy hazánkban minél több lakás, kultúrház, napköziotthon stb. létesüljön. Özvegy Piti József- né gyűrűsfonó 1000 forintot jegy­zett, jó munkáján kívül így járult hozzá a Fonoaa-épitkezés meg­gyorsításához. A kaposvári vasúi dolgozói csütörtök délig 252.250 íorin tot jegyeztek, ezzel bebizonyították, hogy az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolí­tása mellett a III. Békekölcsön- jegyzésben is megállják helyükéi. A népnevelők munkája, lendülete a sikerek ellenére sem hagyott alább, továbbra is kitartó, szívós felvilágosító munkát végeznek an­nak érdekében, hogy Kaposvár városban minden dolgozó jegyez­zen békekölcsönt. A járások között is nemes ver­sengés alakult ki. Eddig a nagyatádi járás dolgo­zói vezetnek a jegyzésben. A nagyatádi járásban a’ pártszer­vezetek vezetőségei megértették a békekölcsönjegyzés jelentőségét és már időben felkészítették a nép­nevelőket a nagy munkára. Görge­teg község dolgozói a jó népneve­lő munka eredményeként lelkesen jegyeztek békekölcsönt, a dolgozó parasztok szívesen adták megta­karított pénzük egyrészét kölcsön az államnak. Ebben a községben a dolgozó parasztok átlagjegy­zése meghaladta a 200 forin­tot. Nem maradtak el mögöttük Csö- köiy község dolgozói sem, ahol a dolgozó parasztságnak már szin­tén nagyobb része becsülettel le­jegyzett. A járások közt a második helye­zést a barcsi járás dolgozói érték el. A barcsi járásban Komlósd és Vízvár községek dolgozó paraszt­jai járnak éler. a III. Békekölcsön­jegyzésben. Komlósd versenyre hívta Drávaszentes községet azért, hogy minden dolgozó paraszt je gyezzen békekölcsönt. A barcsi járásban azonban el­maradtak a békekölcsönjegyzés­ben Babócsa, Bolhó, Drávatamási és Szülök községek. A feladat most az, hogy ezeknek a községek­nek dolgozói kövessék az élenjá­rókat, jegyezzenek minél többen békekölcsönt. A barcsi járás után szorosan a siófoki és a marcali járás zárkó­zik fel. Siófokon a községi tanács elnöke levelet küldött a legjobban jegyző munkásoknak, dolgozó pa­rasztoknak és értelmiségieknek. A levélben felhívta a dolgozók fi­gyelmét: példamutató jegyzésűk mellett vegyenek részt a népnevelő munkában is. A dolgozók örömmel fogadták a tanács felhívását és mindnyájan bekapcsolódtak a népnevelő mun­kába. így érték el, hogy három nap alatt 101 dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt. A marcali járásban Varászló és Somogysimonyi vezetnek a köz­ségek közötti versenyben. Sávoly a harmadik helyre került. Az ál­lami gazdaságok között a marcali járásban a marcali állami gazda­ság ért el legjobb eredményt a bé- kekőlcsönjegyzésben. A csurgói és a fonyódi járások­ban, melyek a versenyben az ötö­dik és hatodik helyet foglalják cl, a népnevelőknek még jobban kel! fokozni a felvilágosító munkát, hogy győztesen kerüljenek ki a III. Békekölcsön-jegyzésből. A fo- nyódi járásiban egyes községek, mint Ordacsehi, szép eredmények­kel büszkélkedhetnek, alig van dolgezó a községben, aki ne jegyzett volna, békeköl­csönt. A népnevelők megfogadták, hogy ismételten felkeresik azokat, akik addig nem jegyeztek és meggyőzik őjret arról, hogy nem adhatják jobb helyre megtakarított forint­jaikat, mintha békekölcsönt jegyez* nek. A járás többi községe köves­se az ordacsehiek példáját. A versenyben utolsó a tabi és a kaposvári járás. Mindkét járásban a még hátralévő napokban javítsák meg a népnevelő munkát. Vonják be a legjobban jegyző dol­gozókat is a felvilágosító munká­ba, hogy ők a saját jegyzésükkel bizonyítsák be a dolgozó parasz­tok előtt: van pénz, van miből je­gyezni. A tahi és a kaposvári járás dol­gozói sem kaptak többet az ötéves tervtől, mint megyénk bármely másik járásának dolgozói, az ő szá­mukra is épül a Kaposvári Fonoda. E két járásban is sok község kap villanyt, kultúrházat, napközit, bölcsedét, könyvtárat, mozit az 5 éves tervben. Mondják el a népne­velők, hogy a békekölcsön vissza­térül százszorosán, ezerszeresen egész dolgozó népünknek. Keres­senek fel minden becsületes dol­gozót s győzzék meg őket a III- Békekölcsön-jegyzés nagy jelentő­ségéről. Á Bőripari KTSZ dolgozói 120.600 Ft békekölcsönt jegyeztek A Kaposvári Bőripari KTSZ .-ártszervezete a kiváló dolgozó­dat és a népnevelőket jelölte ki tépnevelő munkára a békeköi- isönijegyzés sikerének biztosításá­éi. Több értekezleten beszélték neg az agitácíós érveket, ahol szó :sett a szövetkezetbe tömörült lolgozók életének megváltozásá­éi. 25-én, amikor a dolgozók ünne- lélyes röpgyűlésre jöttek össze, ogy megvitassák a III. Békeköl- sönjegyzés jelentőségét, a dolgo- ók egyszerre láttak a jövőbe és éztek vissza a múltba. Lelkes angulatban ért véget a gyűlés, utána az adminisztratív dolgozók versenyre hívták ki az összes dol- dolgozót a minél magasabb jegyzé­si átlag eléréséért. Felhívásukat tett követte és az adminisztratív dolgozók fi zetésük 105 százalékát jegyez­ték le már az első napon. Példájukat követték a fizikai dolgozók is és 26-ra befejeződött a kölcsönijegyzés a Bőripari KTSZ- nél. A dolgozók 1026 forintos át­laggal 120.600 forintot jegyeztek. Balogh József cipész 800 forintos fizetései mellett 1500 forintot jegyzett. Horváth József a hatodik szüle­tendő gyermekének boldog jövő­jére gondolt, amikor 1200 forintot jegyzett. Gyócsi Jánosnak 8 gyer­meke van. A legidősebb 17 éves, iskolába jár. Arra gondolt, amikor a 600 forintos jegyzése után írta a nevét, hogy mikor ő 17 éves volt, már be­lefáradt a munkába. Most is­kolás nagyi iáért és a többi ap­róért jegyzett. A Bőripari KTSZ dolgozói be­bizonyították, hogy szeretik pár­tunkat, hazánkat és munkájuk mel­lett kölcsönadott forintjaikkal is segítik azt. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói hazafias kötelességüknek tekintették a kölcsön jegyzést Üzemeink dolgozói közül a So­mogymegyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat dolgozói is erejük­höz mérten kivették a részüket a kölcsönjegyzésből. A kölcsönjegy- zést szeptember 30-ra befejezték és az üzem dolgozói 732 forintos átlaggal 55.450 forintot jegyeztek. A szép eredmény, melyet elér­tek, szembetűnőbb akkor, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az üzem­ben 12 ipari tanuló van, akik 130— 300 forintos átlagkeresetük mel­lett 1600 forintot jegyeztek. Az ipari tanulók közül kiemelkedik Oláh Elemér elsőéves tanuló, aki Í30 forintos fizetése mellett 400 fo­rintot jegyzett és Törzsök Sándor harmadik éves tanuló, aki 700 fo­rintot jegyzett. Hasonló eredményeket értek el a népnevelők a fizikai és admi­nisztratív dolgozóknál is a jegy- zésgyüjtésnél. Id, Fülcp Ernő esztergályos 900 forintos átlagkeresete mel­lett 1100 forintot; jegyzett. Fü’öp Ernő ezután felkereste Ba­kai Tibor köszörűst, aki először 700 forintot akart jegyezni. El­mondta neki, hogy milyen élete volt, amikor olyan fiatal volt, mint Bakai Tibor. Azután beszélt az ötéves tervről, hogy menyivel tar­tozunk mi hatalmas alkotásainkért pártunknak, államunknak. Bakai Tibor megértette és jegyzéséi 1000 forintra, emelte fel. Ilyen és hasonló jó módszerek­kel dolgoztak a népnevelők a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat­nál, melynek nyomán olyan ki­emelkedő jegyzések voltak, mint Fekete József szerelőé, aki 9C0 forintos áilagkeresete mel lett 1200 forintot, Szederké­nyi Vendel szintén 1200 fo­rintot jegyzett. A műszaki dolgozók is erejük­höz mérten jegyeztek. Petracsek. Ferenc műszaki adminisztrátornak 715 forint a havi fizetése, 1000 forintot jegyzett. Pápai Gyuláné bérelszámoló 815 forintos fizetésé­re szintén 1000 forintot jegyzett. Az eredmények azt mutatják, hogy a pártszervezet megértette a III, Békekölcsön jelentőségét. Időben és jól felkészítette a nép­nevelőket, akik az állandó ellen­őrzés és újabb agitációs szempon­tokkal való ellátás következtében megérttették a dolgozókkal, hogy a tervtelijesítés mellett minden ha­záját szerető dolgozónak hazafias kötelessége a kölcsönjegyzés. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom