Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

Csütörtök, 1952 október 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) beriség (hosszantartó taps). Mind. ■ezekkel az erőkkel együtt megvé­delmezzük a békének és a népek barátságának ügyét. Virágzanak hatalmas hazánk erői, hazánk új sikerek felé tart. Megvan minden előfeltételünk a teljes kommunista társadalom fel­építéséhez. A szovjet ország termé­szeti kincsei kimeríthetetlenek. Ál­lamunk megmutatta, hogy ezeket a hatalmas kincseket fel tudja hasz­nálni a dolgozók javára. A szovjet, nép megmutatta, hogy tud új tár­sadalmat építeni és magabiztosan tekint a jövőbe. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió népeinek élén ki­próbált és harcokban edzett párt áll, amely rendületlenül folytatja a lenini-sztálini politikát. A kom­munista párt vezetésével vívtuk ki a Szovjetunióban a szocializmus világtörténelmi győzelmét és örökre megsemmisítettük az embernek ember által való kizsákmányolását. A szovjetunió népei a párt vezeté­sével sikeresen harcolnak a kommu­nizmus felépítése hatalmas céljá­nak megvalósításáért országunkban. (Hosszantartó taps.) Nincs a világon olyan erő, amely meg tudná állítani a szovjet társa­dalom előrehaladását. Ügyünk le­győzhetetlen. Szilárdan kell tartani a kormánykereket és haladni útun. kon, mit sem törődve a provoká­ciókkal, a megfélemlítéssel. (Viha­ros, hosszantartó taps.) A halhatatlan Lenin lobogója alatt, a nagy Sztálin bölcs vezeté­sével előre a kommunizmus diadala felé! A beszámoló befejezése után va­lamennyi küldött feláll és hangos, hosszantartó ünnepléssel köszönti Sztálin elvtársat. A terem minden részéből hangzanak a kiáltások: ..Hurrá! Éljen a nagy Sztálin! „Hurrá! A szeretett Sztálinnak! ..Éljen szeretett vezérünk és tani tónk. Sztálin elvtárs!” PART ES PARTÉPITÉS A párttagsági könyvcsere A* SZK(b)P XIX. kosi grcsszusáiiak októben* O-i ülése Moszkva, október 7. (TASZSZ.) A XIX. pártkongresszus október ■'6-án a Kreml nagytermében foly­tatta munkáját. Az elnöklő N. Sz. Hruscsev elvtáns megnyitotta az ülést, melynek napirendjén az SZK(b) P központi revíziós bízott ságának beszámolója szerepelt. A beszámolót P. G. Moszkatov elv társ terjesztette elő. As SZK(b)P központi revíziós bizottságának beszámoló jelentése P. G. Moszkatov elvtárs beszámolója A párt központi bizottsága #■— "mondotta többek között Moszka- áov elvtárs — a beszámolási idő­szak alatt intézkedéseket tett, hogy a pártszervezetekben to­vább javuljon a pénzügyi fegye­lem és a számvitel: végrehajtot­ták a párt-költségvetés teljes köz- pontosítását, ami felöleli a párt­szervek valamennyi anyagi eszkö­zét, egészen az alapszervezetekig jelentékenyen megjavult az ellen­őrző és revíziós munka. A párt taglétszámának növeke­désével, valamint a pártszervek hálózatának megnövekedésével és azok kiadói tevékenységének bö viilésével jelentékenyen megnőt­tek a pénzügyi és költségvetési munka méretei is. A párt költség­vetésének bevételi oldala 1951- ben 2.6-szeresére nőtt, 1939-hez viszonyítva. A költségvetés bevé­teli oldala — mint azelőtt is — fő­ként tagdíjakból és a pártszervek kiadványainak értékesítéséből, származik, a tagdíjakból származó pénzbevételek jóval felülmúlják a költségvetés egyéb bevételi téte­leit. A tagdíjakból származó pénzösz. szeg megnövekedése anak az ■eredménye, hogy jelentékenyen megnövekedett a párt taglétszáma és emelkedett a munkabér az or­szágban. Mint ismeretes, az ideje- korá történő tagdíjfizetés a párt szervezeti szabályzatának egyik? követelménye, egyik kifejezése a párt'fegyelemnek, annak, hogy a kommunistákat szervezeti kapcso. lat fűzi a párthoz. Az SZK(b)P Központi Bzottsá- ga többízben felhívta a helyi pártszervek, valamint a kerületi, városi és területi pártbizottságok revíziós bizottságainak figyelmét arra, hogy meg kell javítani a tag­díjbevételi és nyilvántartási mun­kát. A központi bizottság ,,a költ­ségvetési fegyelem és a pénzügyi ellenőrzés megerősítése a párt szervezetekben” című határozatá­ban kötelezte a pártbizottságokat, vizsgálják meg minden negyedév­ben a tagdíjbevétel és a tagdíjel­számolás kérdéseit. Szüntessék meg e téren azokat a hibákat, amelyeket a revíziós bizottságok feltártak. A párt költségvetése bevételi ré­szének másik fontos forrása a pártszervek kiadóvállalataitól származó bevétel. Ezek a bevé­telek 1952-ben csaknem hatszoro­sára növekedtek, 1940-hez viszo­nyítva és mostanában a költségve­tés egész bevételi részének 12 szá. zalékát alkotják, A pártszervezet feladata, hogy a jövőben is minden eszközzel fej­lesszék a kiadói tevékenységet és javítsák a kiadók munkáját. II. A központi revíziós bizottság je­lentésének második része a költ­ségvetés kiadási oldalával, a költ­ségvetési fegyelem biztosításával és a pártszervek pénzgazdálkodá­sának további javítását szolgáló intézkedésekkel foglalkozik. Moszkatov elvtárs ismerteti a párt kiadásait, többek között a tanintézetekre fordított kiadáso­kat. A felsorolt tanintézetekben ösz- szesen több mint 35.000-en tanul­nak. Az utóbbi 5 évben tartott kü lönböző tanfolyamokon pártunk­nak több mint 400.000 propagan­distája részesült továbbképzésben. A párt pénzügyi költségvetésé­ből évente jelentékeny összegeket fordítanak a városi és kerületi pártbizottságok könyvtárainak ki­egészítésére. A központi bizottság a beszámo­lóban tárgyalt időszak alatt ko­moly intézkedéseket tett a párt­szervek kiadóvállalatai anyagi és technikai alapjainak kibővítésére, a nyomdák átépítése és a szüksé­ges nyomdai berendezések beszer­zése lehetőséget adott párt kiadó- vállalatainknak, hogy kiszélesít­sék munkájukat, nagymértékben emeljék a lapok és folyóiratok példányszámát. Jellemzésül el­mondta, hogy a „Pravda” és a „Komszomolszkaja Pravda” pél­dányszáma csaknem kétszeresére emelkedett 1939-hez képest. Ez alatt az idő alatt a „Pravda" ki­adóvállalatai által kibocsátott 18 folyóirat 1—1 száma másfélszer annyi példányban jeleni meg, mint azelőtt. A központi revíziós bizottság végülis arra a következtetésre ju­tott — mondotta Moszkatov elv­társ —, hogy a központi bizottság, a párt helyi és központi szerveze­tei legégetőbb szükségleteinek ki­elégítésére fordította a párt költ­ségvetési eszközeit. Ismeretes, hogy a párt-pénz- iigyek helyes vezetésének alapve- I tő feltétele mindig a költségvetési fegyelem szigorú megtartása volt. A beszámolóban tárgyalt időszak alatt megjavították a pártszervc zet pénzgazdálkodásának helyze tét. A párt pénzgazdálkodásának további megerősítését elősegítet­ték azok az irányelvek, amelyeket ez alatt az idő alatt a központi bi­zottság a költségvetési • eszközök helyes felhasználása feletti szigo rú ellenőrzés létesítésére elfoga dotí. A központi reviziós bizottság a helyi pártszervek pénzügyi beszá­molóinak elemzése a területi, ha­tárterületi és köztársasági reviziós bizottságok iratai és a vizsgálatok anyagainak elemzése alapján jelent­heti a XIX. kongresszusnak, hogy a vezető pártszervek többsége he­lyesen vezeti a párt-pénzütfveket, szigorúan megtartja a költségveté­si fegyelmet. A pártszervek pénzgazdálkodá­si tevékenységének további javí­tása érdekében folytatni kell a költségvetés megerősítésére irá­nyuló munkát, határozottan csök­kenteni kell az inproduktiv kiadá­sokat és gazdaságosan kell fel­használni az eszközöket. III. A pártszervek fontos feladata a párt számbeli állományának nyil­vántartása, a pártgazdaság veze­tése és szervezése. Pártunk köz­ponti bizottsága a XVlII. kongresz szus után tovább tökéletesítette és javította ezt a munkát. Uj utasítá sokat dolgoztak ki „a SZK(b)P tag jajnak és tagjelöltjeinek nyilván tartásáról” és „az 1936-os mintájú párttagsági könyvek és tagjelölt igazolványok nyilvántartásának és kiadásának rendjéről”. Ezek az utasítások a kerületi és városi pártszervezetek állománya nyit vántartásának helyes állapotáért a pártokmányok őrzéséért és párt tagsági könyvek és tagjelöltigazol ványok kiadásáért személyesen kerületi pártbizottságok és városi pártbizottságok első titkárát tét ték felelőssé. A központi' bizottság rendsze­resen ellenőrizte a helyi pártszer vizeteket és segítséget nyújtott ne kik a pártgazdaság szervezésének javítása, a párttagok és tagjelöl­tek nyilvántartása, a pártokmá nyok nyilvántartása é-s kiadása te rén. A központi bizottság hatvan­bárom területi bizottságot, határ- területi bizottságot és szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságát ellenőrizte helyszínen ezekben a kérdések­ben. Az ellenőrzés anyagait meg­vitatták az SZK(b)P Központi Bi zottságában és megfelelő határo zafokat hoztak róluk. Egyes pártszervezetek nem foly tatnak megfelelő harcot a kommu rostáknak az okmányokkal szem­ben tanúsított gondatlan viselke­dése ellen, aminek következtében előfordultak olyan esetek, hogy el vesztették a tagkönyvet, vagy i tagjelöltigazolványt. Az ilyenfajta mulasztások tűrhetetlenek a párt- szervezetek munkájában. Nem sza­bad elfelejteni, hogy a jól megszer­vezett nyilvántartás, a pártokmá nyok kiadására és őrzésére meg­állapított rend legszigorúbb meg­tartása, a pártszervezetek veze­tőinek fokozott felelőssége és ébersége meg kell, hogy óvja pártot attól, hogy véletlen ellenséges elemek hatoljanak b soraiba. A központi revíziós bizottság je­lenti a kongresszusnak, hogy az apparátus vezető funkcionáriusai gondosan megvizsgálnak az SZK(b)P Központi Bizottságához érkező minden levelet- Igen sok levél és bejelentés ellenőrzése vé­gett a központi bizottság felelős munkatársai mennek ki a helyszín­re. Egyes jelentéseket és leveleket a központi bizottság vitatott meg. Ezenkívü 1 az SZK(b)P Központi Bizottságának apparátusában olyan intézkedéseket foganatosí­tottak, amelyek fokozott ellenőr­zést tettek lehetővé a levelek to­vábbításának és elbírálásának el­lenőrzése felett, valamint lehető­séget nyújtottak arra, hogy a párt központi bizottságába érkező ok­mányokra vonatkozóan gyorsan bármilyen felvilágosítást megad­hassanak. Moszkatov elvtárs beszámolója után a kongresszus áttért az SZKfb)P Központi Bizottsága és köznonti revíziós bizottsága be­számolójának megvitatására. A vi­tában felszólaltak többek között I.. G. Melnyikov, N. A, MJhajlov, Fagvejev és Jefimov elvtársak. Va- amennyi felszólaló belveselte a központi bizottság sztálini politi­káját. A teremben újból és újból za.ios taps hangzott fel, midőn a kül­döttek a kongresszus szónoki emelvényéről hangsúlyozták, hogy a párt, a nagy Sztálin vezetésé­vel minden viharon és fergetegen Pártunk Központi Vezetősége ha­tározatot hozott a párttagsági könyvek kicseréléséről. A tag- könyvcsere azért vált szükségessé, mert 1952 december 31-én a jelen­leg érvényben lévő tagsági könyvek lejárnak. A Központi Vezetőség határozata világosan kimondja; ..A tagkönyvcsere nem azonos a fe­lülvizsgálással; minden párttagnak aki érvényes tagsági könyvvel ren­delkezik s az alapdtervezeténél nyil­ván van tartva, meg kell kapnia új tagsági könyvét.” Érvényes tagsági könyv alatt azt értelmezzük, hogy a párttag a Ma­gyar Dolgozók Pártja tagsági köny­vével rendelkezik, __ tehát nem ré gi MKP könyvvel — amelyben a tagdíj rendszeresen fizetve van, három hónapnál hosszabb idő óta nincs elmaradva a tagjárulék fize­téssel. Másrészt a tagkönyvben ren­dezve van az átjelentkezés az egyii alapszervezetből a másikoa. * A párttagsági könyvcsere a párt­életnek rendkívül fontos eseménye, éppen ezért igen komoly feladatot követel meg minden pártbizottság­tól, alapszervezettől, minden egyes párttagtól. A párttagsági könyvese, rét sikeresen végrehajtani csak gondos politikai és szervezési elő­készítő munkával lehet. A legfon­tosabb feladat, hogy minden alap­szervezetben megértsék ennek a munkának nagy politikai jelentősé- gét és felszámolják azt a helytelen nézetet, amely egyes alapszerveze­teknél elterjedt, hogy a| tagsági könyvesére csupán adminisztrációs munkát jelent. Egyes tapasztalatok arra enged­nek következtetni, hogy párttitká­raink nem látják világosan a tag- künyvesere jelentőségét. A vasár­nap megtartott titkári értekezlete, ken például párttitkáraink nem vi­tatták meg elég alaposan ezt a fon­tos kérdést, — bár alig van alap­szervezet, ahol valamilyen problé­ma a tagsági könyvcserével ne vol­na, ahogy az a barcsi járásban az alapszervezeti titkárok értekezletén is kiderült, amikor hosszabb unszo­lásra egymás után szólaltak fel a párttitkárok és mondták el prob­lémáikat. Előfordult egyes alapszervezetek­nél, mint a kaposvári gépállomás alapszervezeténél is, a pártvezető­ség hibájából, hogy egyes elvtársak nem jutottak tagsági bélyeghez. Világos, ha ezeket az elvtársakat kihagynánk az összeírásból, igazság­talanul cselekednénk. Párttitkára­ink, pártcsoport bizalmiaink lelkiis­meretes munkájától függ tehát, hogy megyénkben minden párttag kézhez kapja az új tagsági könyvét. Az októberi taggyűléseken foko­zottabban tudatosítsuk a tagjára lék fizetés jelentőségét. A párttit­kár elvtársak hívják fel a figyel 7net arra, hogy a tagdíjfizetés a párthoz való tartozásnak egyik ki­fejezője. A pártcsoport bizalmiakon keresztül keressenek fel minden hátralékost, beszélgessenek vele és ha ezekután sem lesz hajlandó tag­járulékát rendezni, ügyét -'igyék a taggyűlés elé. Hasonlóképpen alap- szervezeteink. a pártcscportbizal- miaink értessék meg a párttag­gokkal az átjelentkezés fontosságát, egyik alapszervezetből a másikba. A másik fontos feladat; alapszer­vezeteink hozzák rendbe a nyilván­tartást, a még visszalévö pár nap­ban a nyilvántartás terén minden lazaságot számoljanak fel. Néhány nap és megkezdődik a párttagság összeírása. A Központi Vezetőség határozata szerint min­den párttagot, aki érvényes tagsági könyvvel rendelkezik, össze kell ír­ni. A párttagok összeírása igen lelkiismeretes munkát követel a pártcsoport bizalmiaktól, akik az összeírást végzik. Éberen őrködje­nek. nehogy felelőtlenség folytán az ellenségnek sikerüljön bármilyen módon tagsági könyvhöz jutni. Blinden pártcsoport bizalmi a még visszalévö időben fokozottabban el. lenőrízze a hozzátartozó kommunis­táknak párttagsági könyvét. A párttagsági könyv a párthoz való tartozásnak legfontosabb írá­sos bizonyítéka, amelynek megbe­csülése minden párttagnak elsőren­dű kötelessége. Megyénk párttagjai is úgy juttatják még jobban kifeje­zésre, hogy tagsági könyvük mit jelent számukra, ha a tankönyvesé­re, végrehajtása alatt méginkább fokozzák helytállásukat a termelés­ben, ha méginkább bebizonyítják, hogy élenjárnak az üzemekben a IV. negyedévi terv teljesítéséért folytatott harcban, vagy a falun elsők a vetés munkálatainak elvég­zésében, a beadás gyors teljesítésé­ben. Úgy bizonyítják be, hogy mél­tók a párttagsági könyvre, ha min­den tekintetben következetes har­cosai ötéves tervünk sikeres végre­hajtásának. Az új párttagsági könyvvel párt­tagjaink olyan okmányt kapnak, amely ismételten megpecsételi dol­gozó népünk élcsapatóhoz való tar­tozásukat. A Magyar Dolgozók Pártja tagjának lenni igen nagy megtiszteltetést jelent, amelynek olyan mártírjai vannak, mint Sal- lai, Fürst, Rózsa, Schönh'erz és Ságvári elvtársak, akik életüket áldozták a pártért. Nagy megtisz­teltetés annak a pártnak tagjának lenni, amelynek élén Rákosi elv. társ vezeti népünket a szocializmus megvalósítása felé. Készüljön minden párttag úgy erre a nagy eseményre, hogy még lelkesebb, harcosabb éA odaadóbb munkát végezzen pártunkért, nagy ügyünkért. Legyen elkövetkezendő harcaink sikeres megoldásának újabb kiinduló pontja a tagsági könyvesére. Ny. M. Svernyik elvtárs távirata Wilhelm Pieckhez Moszkva. Ny. M. Svernyik elv. társ a következő táviratot küldte Wilhelm Pieoknek: ,A német nép nemzeti ünnepé­nek napján kérem Önt, Elnök Elv­társ, fogadja a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének baráti jó­kívánságait és az én. ugyancsak szívbőljövö őszinte jókivánséigaimat német nép további sikereihez az ország egységéért és nemzeti füg­getlenségéért vívott harcban, a de mokratikus és békeszerető német állam építésében. Ny. M. Svernyik.” A.J. Visinszkij elvtárs távirata Dertingerhez Moszkva. A. J. Visinszkij a kö­vetkező táviratot intézte Georg Dertingerhez, a Német Demokrati­kus Köztársaság külügyminiszte­réhez : Nemzeti ünnepük, a Német Demokratikus Köztársaság megala­kulásának harmadik évfordulója al­kalmából kérem Önt Miniszter Elv- fárs, fogadja szívélyes üdvözlete­met és jókívánságaimat a német nép újabb sikereihez az egységes, független, demokratikus és békesze­rető német állam építésében, vala. mint a Szovjetunió és Németország népei közti barátság megszilárdítá­sában, amely Európa tartós béké­jének záloga. A. J. Visinszkij.” át új világtörténelmi jelentőségű diadalokra vezette a szovjet né­pet, hogy a párt bölcs politikájá­nak eredményeképpen megszilár­dult a béke, a demokrácia és a szo­cializmus Szovjetunió vezette frontja. A küldöttek felszólalásai felejt­hetetlenül mutatták meg a párt törhetetlen egységét, tömörülését a központi bizottság, s a nagy Sztálin, a halhatatlan Lenin ügyé­nek folytatója körül. A küldöttek mély hálával be­széltek a marxi-lenini elmélet új gazdagításáról, J. V, Sztálin: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című müvének megjelenéséről. Ez a mű a tudo­mány éles fényével világítja meg a kommunizmus felé vezető utun­kat — mondották a küldöttek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom