Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, Í952 október 30, A dialektikus és a történelmi materializmus kérdései Jo V. Sztálin nyelvtudományi munkáiban A Szikra• kiadásiban megje­lent cikkgyűjtemény a dia. léktikus és a történelmi materializ. mus azon kérdéseivel foglalkozik, melyeket Sztálin elvtárs nyelvtudo. mányi munkájában felvetett és megoldott. Az egyes cikkek a sztálini tani. tás fényében elemzik az alap- és felépítmény kérdéseit. a nyelv sze­repének és fejlődési törvényszerű- ségeinek, a társadalmi tudatformák szerepének. az alaphoz és a felépít, ményhez való viszonyuknak kérdé­seit. Az egyes cikkek szerzői kimagas­ló szovjet szaktudósok, akik a marx­ista filozófia prablé'tnáinaSk kifejté, sével egyidejűleg vázolják azokat az eredmény éket is, melyeket a szovjet tudomány a sztálini mű ha. tására, a f ilozófia, a nyelvtudomány és a természettudomány terén elért. A dialektikus materializmus ^ igen fontos tételét, az ellen­tétek egységének és harcának tör­vényét fejtegeti V. P. Cserfkov. Tanulmúnyának célja, hogy megmu. tassa, milyen sajátos vonások jel. lemzik ezt a harcöt a szocializmus­ban. A szocialista társadalomban az ellentétek új módon megnyilvá­nuló egységéről tanúskodik a szov. jet társadalom egyre errösbödő ér. kölcsi és politikai egysé’ge, az el­lentétek harcának pedig legáltalá nosabb megnyilvánulása a szocia­lista társadalomban az új és régi között folyó harc. Kimerítően foglalkozik a kötet a történelmi materializmus egyik alapvető kérdésével: az alap- és fel­építmény megmagyarázásával. Ju. gyin, Csesznokov és Glezerman cik­kei tárgyalják ezt a témát; Jugyin elsősorban a társadalmi tudomá­nyok, Csesznokcw az irodalom és a művészet szempontjából fejti ki az alap- és a felépítmény sajátos voná­sait. kölcsönös viszonyukat, úgyszin­tén a termeléshez, a termelőerők­höz és egyéb társadalmi jelenségek­hez való kapcsolatukat, fílezerman cikke behatóan foglalkozik az alap- és a felépítmény sajátosságaival a szocialista társadalomban. J/ ammari és Vinogradov elem. zik a sztálini mű hatását a nyelvtudomány fejlődése, a nyelvtu­domány feladatait és az egy­séges világnyelv kialakulásának távlatait a szocializmus világmére­tű győzelme után. Maximov a természettudomány története, Trosin a természettudo­mányok szempontjából világítja meg Sztálin nyelvtudományi mun­kájának jelentőségét. Egyúttal tisz­tázzák a tudományok. nesvezetesen a természettudományok helyét és szerepét és azt a kölcsönhatást, amely a természettudományok és a termelés, illetve az o.lap. és felépít­mény között fennáll. TValamennyi cikk Sztálin elv- társ útmutatásai alapján harcol a marxizmus vulgarizálása, leegyszerűsítése, « dogmatizmus és betűrágás ellen és a marxizmus- leninizmus klasszikusainak nagy példaképein az elmélet dialektikus alkalmazására és alkotó továbbfej. lesztésére tanít. Hosszú időn keresztül bomlasztották a kulákok a somogyszentpáli termelőcsoportot A somogyszentpáli III, típusú Bé­ke termeiőcso'port nem mutatott példát a beadási kötelezettség tel­jesítésében. A marcali járásiban, az uto.só helyen van a termelő- csoportok versenyében. Burgonya- és kukorícatbeadásának még a mai napig sem tett eleget. Nap- raforgóbeadási kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta. Pasztusics János, a csoport el­nöke még mindig nem változtatott magatartásán, pedig erre a felsőbb szervek is figyelmeztették. Még ma is gyakran keresi fel a kocs­mát és közben elhanyagolja a cso­port munkáját, nem törődik a ve­zetéssel, Az elnök magatartása azt eredményezte, hogy a csoport tag sá'ga bizalmatlan lett vele szem­ben. Nem. véletlen tehát, hogy a legnagyobb munkaidőiben a tagok egyrésze a kívülállókhoz, nem egy­eseiben a kulák,hoz ment el nap­szám-munkát végezni. A helytelen vezetés következté­ben meglazult a munkafegyelem, eluralkodott az egyenlősdi és ez nagy teret engedett az ellenség­nek, amely minden hiányosságot arra használt fel, hogy elidegenít­se a kívülálló dolgozó parasztságot a szövetkezeti gazdálkodástól és bomlassza magát a csoportot is. Kulák és kulák bérenc csoportlagok A pártszervezet és a vezetők helytelen munkáját felhasználta az ellenség: befurakodott a ter­melőcsoportba és ezenkívül meg­bízottait .is beépítette. Berta Aladár 40 holdas kulák egy éven keresztül végezte romboló munká­ját. Javaslatára nem növelték az állatállományt — amely mindössze két ló volt —, még állami segítsé­get sem fogadtak el. Akadályozta az új módszerek bevezetését, la­zította a munkafegyelmet, ellenez­te a munkacsapatok és aj brigádok megalakítását. Ebben a munkájá­ban segítette Hodorics Jenő kti- lákfcérerac, aki a 40 holdas kulák nagybátyja megbízásából lépett a csoportba. Kulák nagybátyja 4 hold földet is adott, hogy legyen mivel belépnie a csoportba. Hodorics hosszú ideig mint párt­titkár működött. Nem dolgozott, de a jövedelemből az egyenlősoi alapján mindenkor részesült. Az ellenség romboló tevékeny­sége a két kulák kizárása után is hosszú ideig éreztette hatását, Laza volt a munkafegyelem. Kátai Ferencné, Csendes Károly- né csoporttagok a csoportból ki­zárt Berta Aladárhoz jártak nap­számba. Nem véletlen, hogy a be­csületes csoporttagok, akik egész évben résztvettek a munkában, megvetéssel fordultak feléjük és az olyan vezető felé, aki maga­tartásával hozzájárult a fegyelme­zetlenséghez, nem tett eleget az alapszabályban előírt kötelezettsé­gének. A hanyag, felelőtlen munka következeménye, hogy a tavasz- szai vetett 40 hold négyzetes ku­*J»J? _ koricát csak egyszer kapálták meg, ez holdanként 15—17 mázsás terméscsökkenést jelentett, ami 40 holdon 600—700 mázsa kukoricát tesz ki. A csoportnak 30 tagja van, a tagok egyénenkint mintgy 7—8 mázsa kukoricával kaphattak vol­na töhhet, mint így, ami szabad­piaci értékesítés esetén közel 2000 i or int jövedelmet jelentett volna. Vagy ezzel a mennyiségű kukori­cával egy hízót lehetett volna meg- hízíalni. A rossz vezetés, a szövetkezeti vagyon hűtlen ke­zelése megmutatkozott az őszi szántás-vetésnél is. Az ellenség befolyása itt is érvényesült. Ki­használta a maradiságot, a régihez való ragaszkodást. A csoport an­nak e'lenére, hogy kötelezően, volt előírva a gabona négyzetes vetése, a 30 hold' rozsot nem négy­zetesen vetette. Arra hivatkoz­tak, hogy későn takarították le a kaipásnövényeket és az idő sür­getett. A valóságban azonban a kapások nagyrésze még nincs is letakarítva, a burgonyából, a ku­koricából még egyetlen holdat sem takarították be, A keresztsoros vetés elmulasztása a, 115 hold ve fősnél — holdankint 2 mázsái számítva — újabb 230 mázsa tér més kiesését jelenti; Ebből a tagok nak szintén hatalmas vesztesége lesz. A felelősség mindezekért a hibákért elsősorban a tszcs pártszervezetét terheli, amely eltűrte, hogy az elnök önké- nyeskedjen, basáskód'ion, ártson a tenmelőesoportnak. Eltűrte, hogy az ellenség befolyására az új mód­szerek helyett régi, elavult mód­szereket alkalmazzanak. Megfeled­keztek arról, hogy a pártszerve­zetnek, a kommunistáknak első rendű feladata az újért harcolni minden területen. Felelősség ter­heli a marcali gépállomás agrouó ■’-'Uoá* r A 1 k M , ik 1 T T j. o1r!nn.|r OTHI­tén legfőbb feladata lett volna harcolni az új módszerek beveze­téséért. iMinderről tud a' járási tanács mezőgazdasági osztálya is, de a megállapításon túl még ott sem jutottak. Sürgősen fel kell számol­ni a somogyszentpáli Béke terme- lócsoportban meglévő hiányossá­got. Rendet kell teremteni a vezetés körül, ez lesz egyik legfőbb biztosí­téka a csoDort egészséges fejlődé­sének. Szigorúan vonták felelős ségre a csoport vezetőségét. ssé Fordítsanak nagyobb gondot íöldművesszövetkezeteink a begyűjtésre A begyűjtésben fontos szerepe van földművesszövetkezeteinknek. A begyűjtött termény átvételén túl: segíteni a dolgozó parasztokat, nevelni őket az állami fegyelem betartására. Ebben a munkában földművesszövetkezeteink jelentős része nagy segítséget nyújt párt- szervezeteinknek, tanácsainknak. A főnyedi földművesszövetkezet pl. nemcsak egyszerűen átveszi a gabonát a dolgozó parasztoktól, hanem a szövetkezet tagjai aktív felvilágosító1 munkát fejtenek ki a dolgozó parasztok között. Elsők között teljesítették az idén az ál­lam iránti kötelezettségeiket. Jó munkájuk nagymértékben járult hozzá, hogy a főnyediek szabadon értékesítik terményeiket. Jól dolgozik a kiskorpádi föld­művesszövetkezet is. Itt különö­sen tojás- és baromfibegyüjtésben értek el kimagasló eredményt. Több földművesszövetkezet azon­ban nem tölti be feladatát. A fel­vásárlók bürokratjkus módszerrel kezelik az átvételt, visszaküldik a dolgozó parasztok terményeit még akkor is, ha alkalmas az áttételre, másutt vjszont olyan terményt vesznek át a dolgozó parasztoktól, mely nem alkalmas az átvételre. Gyakran előfordul az is, hogy az átvett terményt hanya­gul, felelőtlenül kezelik, ezzel je­lentős kárt okoznak államunknak és magának a födművesszövetke- zetnek. A kazsoki földművesszö­vetkezetnél pl. Csapó Pál ter­ményfelvásárló bűnös mulasztása« miatt jelentős mennyiségű napra­forgó rothadt meg. A vizsgálat al­kalmával derült ki, hogy Csapó« Pál tudatos szabotálással károsí­totta meg államunkat. A helyi szervek éberteienségét kihasznál­va, mint közé-nparaszt fura'kodott be a szövetkezetbe. Csapó Pál ku- lákot eltávolították a szövetkezet­ből. Vonják be az élenjárókat a szövetkezet vezetésébe. Csávus Gyula somogyvári ügy* vezető csak az általa meghatáro­zott napokon vette át a terményt,, ez nagyban akadályozta a begyűj­tést. A dolgozó parasztok sokszor senkit sem találtak az átvevőhe­lyen és a teli szekerekkel újból hazamentek. Az ilyen vezetők nem méltók a dolgozó nép bizal­mára. A földművesszövetkezeíek veze­tői az eddiginél sokkal nagyobb« gondot forítsanak a 'begyűjtésre. Lápjenek fel azokkal szemben, akik kényelmességből, tunyaságból akadályozzák a begyűjtési terv végrehajtását. A járási MESZÖV- íitkárok fordítsanak nagyobb gon­dot a helyi földlművesszövetkeze- tek ellenőrzésére, adjanak segítsé­get munkájukhoz. Egyik legdöntőbb feladat a föld- művesszövetkezeteinken belüli meghúzódó ellenség eltávolítása és a jól teljesítő, a törvényt tisz­telő dolgozó parasztok bevonása a szövetkezet vezetésébe. Az őszi vetést, a beadást szabotáló ésüzérkedő kulákokat ítélt börtönre ai bíróság CD A háborús sérülésekből újjáépí­tett budapesti Mezőgazdasági Mú­zeum az agrárvonatkozású anyag bemutatásán kívül a modem agro- és zoó-technika eredményeit is ál­landó kiállítások keretében ismer­teti. Népszerűsíti az új módszere­ket, segíti mezőgazdaságunk ter­melési eredményeit fokozni. A múzeum dolgozói most az ország élenjáró tsz-einék alakulását és fejlődésének történetét bemutató dokumentációs gyűjteményeket A gyomai járásbíróság Tímár János 52 holdas gyomai kulákot 4 évi börtönre, 3000 forint pénz- büntetésre és 5000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte, mert lí holdon nem végezte el a veíőszán- “’cív-’^l 15 hold búza, 2 hold ősziárpa és 2 hold takarmányke­verék vetési kötelezettségét nem teljesítette. Úhrin Vendel endrődí kulákot, aki a vetőszántást nem végezte el és a búzavetést nem teljesítette, 3 évi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre és 5000 forint vagyon­elkobzásra ítélte. készítenek. A baracskai Vörös Csilláig tsz albuma már elkészült. Rövidesen befejezik többek kö- | zött az acsárdi Petőfi, a mezőtúri j Béke és a turkevei Vörös Csillag tsz-ek történetét bemutató anyag összeállítását is. November 30-án lesz a múzeu­mok napja. Ez alkalomból a láto­gatókat részletesen tájékoztatják a kiállítás anyaga felől, majd vé; gígvezetik a termeken a múzeum dolgozói. Megkezdődött a szerződéskötés a liba* és kacsahízlalásra Országosan megkezdődött a szerződéskötés a liba és kacsa hiz­lalására. Szerződést a beadáson felüli szabadlibára és kacsára lő­het kötni. A lekötött liba után 20 kilogramm, a kacsa után 10 kilo­gramm szemeskukoricát ad hatósá­gi áron a ’földművesszövetkezet. A leszerződött libái és kacsa kilo­grammjáért 12 forintot fizet a föld- mii ves.s zövetkezet. Egy-lkét köz­ségben már megkezdődött mé­nfőkben is a szerződéskötés. A földművesszövetkezetek dolgozói, DISZ- és MNDSZ-tagok brigádokat alakítottak, felvilágosító munkát végeznek a dolgozó parasztok kö­zött, termelőcsoportoknál, hogy biztosítsák a szerződéskötés sike rét. A darányi Győzelem termelő­szövetkezeti csoport 40 darab libá­ra kötött szerződést, amelynek át­adása után S mázsa «szemestengeri- í juttatásban részesül. A földművess zővetkezetek és a tömegszervezetek szélesítsék ki a versenymozgalmE't, indítsanak har cof a ,,'legjobb szerződéskötő’’ címért. APRÓHIRDETÉS Eladó egy 100-r.s Mátra motor- kerékpár. Cím a kiadóban. {Zongorát bérbevenníék. Április 4-utca 15. jobbra 1. ajtó, íróasztalt, szekrényt, r akarni ét vennék. Ajánlatokat, Mártírok- tere 2. szám alá. Ruhaszeikrény, ebédlőasztal, 2 nagy szőnyeg eladó. Dimitrov-u. 32. Bútorozott szoba kiadó 2 férfi részére. Djmitrov utca 67. j#sff ff- tr&fátórfafWMáP/ A szarvasi járásbíróság Kon- dacs Pál szarvasi kulákot az őszi vetés szabotáiásáért 2 évi és 9 hónapi börtönre, 2000 forint pénz­büntetésre és vagyonának elkob­zására, az orosházi járásbíróság »• a n-qL;,q F,>rciT'' pHdV*!L 1*i. kulákot 2 évi és 6 hónapi börtön­re, 5000 forint pénzbüntetésre, va­lamint vagyonának elkobzására ítélte. A nagykátai járásbíróság vonta; felelősségre Török Illés tápióbics- kei volt hentesmester-kulákot, aki kukoricáját bejelentés nélkül le­törte és elrejtette, a beadási kö­telezettségének nem tett eleget. Török Illést 2 évi börtönnel, 2000« forint pénzbüntetéssel és 2000 fo­rint összegű vagyonelkobzással sújtották. A marcali járásbíróság hasonló bűncselekményért Leaner József libickozmai kulákot két évi börtönre, 2000 forint pénzbünte­tésre és 3000 forint értékű^vagyon­elkobzásra ítélte. A szentgotthárdi járásibíróság Gemeindl Gyula apátiisívánfalvaí kulákot napraforgóbeadás nem tel­jesítéséért 1 évi és 8 hónapi bör­tönre, 2000 forint pénzbüntetésre,, valamint 4000 forint értékű va­gyonelkobzásra ítélte. A kiskőrösi járásbíróság előtt állt vádlottként Sz. Tóth János soltvadkerti kulák, akit 1 évi és 6 hónapi börtönre, 1500 forint pénz­büntetésre, valamint 3500 forint értékű vagyonelkobzásra ítéltek, mert kukorica- és napraforgóbe- adásí kötelezettségét nem teljesí­tette. SOMOGV1 NÉPLAP Fe'eiős szerkesztő: Zsurakovszld Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. Telefon: 901. KiadólÉvatal: Kaposvár, Május 1-u. 10. V Telefon: 989. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. R- Telefon 828. Nyomdáért felei; Hidas János ffyullenyésztők figyelem! a Prémesállattenyésztő Vállalat október 15-től december 31--ig éíőnyulbegyüjtést tart. A belga óriás kivételével mindenfajta 2 kilodrammon felüli nyulat, élősúly kilogrammonkint 10 forintos áron, ugyanezt szerződésileg 12 forintos áron átvesz. A belga óriás ára kilogrammonkint 8 forint, szerződéssel 10 forint. Ajánlja ff®! átadó nyulaif! Szállításról a vállalat gondoskodik. Nagyobb tételt helyszínen készpénzfizetés ellenében vesz át. Kisebb tétel ellenérteket 48 órán belül kle^enhtl’pRÉMESÁLLAXTENYÉsZTÖ VÁLLALAT Budapest. V., Sütő-utca 1, sz. NOVEMBER 30-AN LESZ A MÚZEUMOK NAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom