Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

“V Csütörtök, 1952 október 30, .................. r" *nr nir,—irH—t*— SOMOGY I NÉPLAP 3 Hogyan hajtották végre a somogymegyei szakszervezetek a III. Mékekongresszussal kapcsolatos SZOT-határozatot „A III. Magyar Békekongresz- szusnak olyan nagyszabású népi megmozdulásnak kell lennie, mely •■egyszerre nyilvánítja ki népi, nem­zeti egységünket, a népek széles tömegeit átfogó nemzetközi szoli­daritást, a magyar békeharcosok­nak az imperialista háborús uszítok elleni gyűlöletét“ — szögezi le a 'SZOT határozata. A Szakszervezetek Somogyme- gyei Tanácsa a SZOT határozatá­nak megjelenése után a területi bi­zottságokkal megbeszélte, hogy mik a tennivalók az üzemekben a; határozat végrehajtása érdekében. A megyénk területén lévő szak- szervezetek részben igyekeztek megvalósítani a maguk területén a határozatokat. Jó munkát vég­zett az Orvosegészségügyi Szak- szervezet Területi Bizottsága és ■annak helyettes elnöke, Windné elvtársnő. Ennek a jó munkának eredménye, hogy a megve egész­ségügyi dolgozóival mindenhol tu­datosították a III. Békekongresz- szus jelentőségét. A dolgozók hangulata a gyűléseken lelkes volt. Például Lengyeltótiban a dol­gozók a gyűlésen elhatározták, hogy egy díszes albumot készíte­nek, melybe a dolgozók az üzene­tüket beírják és ezt a küldött ma­gával viszi majd a küldöttválasztó értekezletre. A Helyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Területi Bizottsága és annak vezetője Negyedesné elvtársnő is nagymértékben előse­gítette, hogy a hozzájuk tartozó területen a békegyűléseket meg­tartották. A dolgozók lelkesen választották meg küldötteiket akik üzemüket, vállalatukat kép­viselik majd a békeértékezleten. így lett küldött Üst József a, Köz­ponti Kertészettől, vagy Papp Já­nosáé háztartási dolgozó. Komoly segítséget nyújtott az •üzemi békebizottságnak a Nagy­atádi Kézimunkáfonalgyár üzemi bizottsága és annak elnöke, Gölön- csémé elvié nő is. Gölöncsér elv- lársnő tartotta a gyűlésen a beszé­det, előtte az üzem Jkultúrcsoport- ja adott műsort. Beszédében az •elvársnő értékelte az 1945 óta el­ért eredményeinket és rámutatott arra, bogy ezek az eredmények a békés építőmunka eredményei. Ez­után megválasztották az üzem dol­gozói közül a hat küldöttet. Köz­tük Bódís Ilona ifjúmunkást, és Cseh Magda elvtársnőt. Nem minden területi bizottság foglalkozott azonban ilyen lelkiis­meretesen a III. Békekongresszus előkészítésével. Ilyen volt az Épí­tő, ÉDOSZ, MEDOSZ, Közalkalma­zottak, KPDSZ Területi Bizottsá­ga. Ezek a területi bizottságok csupán megadták a szempontokat a hozzájuk tartozó üzemi bizottsá­goknak, de végrehajtásukat már nem ellenőrizték. Komoly felelősség terheli a MEDOSZ területi bizottságát és Fekécs elvtársat, aki annak el­lenére, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsától már 10-én meg­kapta a szempontokat, csak 20-'án össztitkári ülésen továbbította az üzemek félé, akkor, amikor már az üzemeidben meg kellett volna békegyűléseken választani a kül­dötteket, azóta sem tudja a terü­leti bizottság, hogy mi a helyzét ezen ai téren. A Közalkalmazottak Területi Bizottságának elnöke, Móricz elv­társ pedjg nem volt hajlandó be­számolni erről ai kérdésről, hanem azt ajánlotta: „Menjetek fel az ad- minísztártorhoz és olvassátok el azt a jelentést, amelyet Budapest­re a központnak küldök.“ Hasonlóan az ÉDOSZ Területi Bizottsága is mulasztást követett el akkor, amikor nem ellenőriz­te, hogy a területén az üzemi bizottságok hogyan segítik ennek a feladatnak megoldását. Nem tud­ja a területi bizottság, hogyan zaj­lottak le a béke-kisgyűlések, mi­lyen volt a hangulat. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a területi bi­zottságok nem elég gonddal kezel­ték ezt a fontos munkát. Ezeknek a területi bizottságok­nak változtatni kell munkájukon, végre kell hajtaniok a SZOT hatá­rozatát, mely leszögezi, hogy min­den szakszervezetnek a maga te­rületén segítséget kell nyújtani a kongresszus politikai és szervezeti előkészítéséhez, úgy, hogy az len­dületet adjon a magyar békemoz­galom további fejlődésének. Decsi György SZM.T bérfelelős. A Mélyfúró Vállalat dolgozói szocialista fogadalmat teltek A Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozói október 18-án röpgyűlést tartottak. A Nagy Októberi Szó. cialista Forradalom tiszteletére a vállalat központi dolgozói brigádot alakítottak, amelynek taglói ün­nepnapokon kimennek a fúrógar- niturákhoz és egy műszakot ledől- goznak. Több értékes egyéni fel­ajánlás is történt. ■Szemenyei -György hegesztő vál- lalta, hogy a kompresszor-motor és a fúrók javítását a kiadott határ­időnél három nappaj előbb elvég­zi. Rotkai esztergályos megfo­gadta. hogy selejtmentessn dolgo­zik és újításainak 50 százalékát szabadidejében készíti el. Pusztai József sztahanovista ko- vács. briiffádvezetö, brigádja nevé­ben vállalta, 'hogy' az eddigi átlag­teljesítményt 10 százalékkal nőve- lik. selejtmentes munkát végeznek és a Gazda-mozgalom keretén be. lül munkájuk .nagyrászét ócska­vasból készítik el. Magyaratád szövetkezeti község Rossi iiiÉszervezés, a dolgozókkal való miüinség gátolja a tervteljesítést a Marcali Téglagyárkii Téglagyáraink a múlt kapitalista gazdálkodása következtében idény­üzemek. télen nem működnek. Né­pi demokráciánk az ipar hatalmas ütemű fejlesztése következtében mindinkább korszerű gépekkel látja el a téglagyárakat és már csak rö. vid idő kérdése, hogy a téglagyá­rakban is az építőiparhoz hasonló­an megszűnjön az idényjellegű ter­melés és helyette az egész év fo­lyamán ontsák a jóminőségű tég­lát. cserepet épülő alkotásainkhoz. Téglagyáraink dolgozói tudják, milyen nagy jelentőségű jó munká­juk és ezért tudásuk legjavával harcolnak tervük maradéktalan tel­jesítéséért. Ezt látjuk a Marcali Téglagyárban is, ahol számos dol­gozó túlteljesíti napi normáját. A jó egyéni eredmények mellett mégsem teljesíti az üzem a tervét. Az idénymunka következtében a téglagyár éves terve 7 hónapra, márciustól -október közepéig volt előirányozva. 4 tervüket már lemaradással kezdték. mivel a megindulás előtt nem tör­tént gondoskodás megfelelő erőgép beállításáról, így március helyett május végén tudtak megindulai. Ennek következtében második ne­gyedévi tervet 84, a harmadik ne­gyedéves tervet pedig 51 százalékra teljesítették. Különösen szembetűnő a tervteljesítés csökkenése a har­madik negyedben a másodikkal szemben. A magyarázat az, hogy a Tanácsi Téglagyárak Központja, annak ellenére, ihogy ismerte az üzem erőgépét, a maximális kapa­citáson túl felemelte tervelőirány­zatukat, amit részben megifelelő nyersanyag hiányában, részben az erőgép rossz állapotának következ­tében nem tudtak megvalósítani. Majdnem hasonló mértékű a le­maradás október első két dekád- jában- is, amikor az első aekádter- vet 82, a más-odikat pedig 78 szá­zalékban- teljesítették. Ez idő alatt több napon keresztül gépjavítás miatt szünetelt a munka. A rossz munkaszervezés egyenes folytatása az a nemtörő­dömség, amellyel a dolgozók szociá­lis védelmét semmibe veszi a Taná­csi Téglagyárak Központja, A „Munka Törvénykönyve” elő­írja: az üzem dolgozóinak számá­hoz mérten bizonyos összeget szo­ciális alapra kell fordítani. Ebben az évben a Marcali Téglagyár dol­gozói részére elkészült a költségve­tés, amellyel fürdőt építenek. A pénzt azonban n-em kapták meg és még a mai napig is két lavórból mosakodnak munka után a dolgo­zók. Ebédlő és öltözőhelyiség sincs. Munka közben a dolgozók ki vannak téve ezernyi balesetnek, erre azon­ban nem gondoltak a vezetők és egy kézi mentőszekrényen kívül semmiféle gyógyszer vagy elsőse­gélynyújtó kötszer .nincs. Rendelet biztosítja a dolgozók részére a születési, házassági, ha­lálozási segélyt is. Ezt a rendeletet •azonban a központ bűnös' mulasz­tása következtében nem kapják meg a Marcali Téglagyárban. Tom- bor Károly dolgozónak nemrégiben született a kilencedik gyermeke. Az üzem vezetősége nem tudott se­gélyt adni Tombor elvtársmak egy­szerűen azért, mert a központ ..el­felejtette” átutalni a szociális ala­pot. Javítsák meg a munkát Ilyen állapotok uralkodnak a Marcali Téglagyárban, Nem bizto. sítják a technikai feltételeket, sem­mibeveszik a dolgozók védelmére hozott kormányintézkedéseket. Mu­lasztás terheli elsősorban az üzem vezetőjét, aki könnyen belenyugo­dott az elutasításokba és nem ke­reste meg a bajok orvoslásának le­hetőségét. De még nagyobb felelős­ség terheli a Tanácsi Téglagyárak Központját és rajta keresztül a Megyei Tanács Ipari Osztályát, mert nem biztosították . az egészsé­ges munkalehetőséget a dolgozók­nak. A legsürgősebben számolja fel a Tanácsi Téglagyárak Központja- a nemtörődömséget és a törvényben előírt munkafeltételek biztosításá­val nyújtson segítséget az üzem ve­zetőségének a munka megjavításá­ra. A Gépjavító Vállalat forgácsoló btigádja teljesíti fogadalmát J^yomar, szenvedés, nélkülö­zés tette mind elviselheted Zen ebbé az úri Magyarországon a falvak dolgozóinak életét, A nagy­birtok , a bank- és a' kulákuzsora, a magas adó és egyéb terhek alatt nyögött az ország dolgozó népe. .SoJean emlékeznek erre az időre Magyaratádon is. A község lakos, ságának 50 százaiéiba gazdasági cse­léd, részesamtó és napszámos volt. Mint komor sziklafalak vették kő- rül a községet a földesúri birtokok. Nyugatról a 2600 holdas somodon gazdaság, keleten a patalomi úri birtok, északon az 1000 holdas tá- tami földesúri birtok, délen pedig a rácegresi és a magyaratádi föld- birtokosok hatalmas birtokai kötöt­ték béklyóba a kis község dolgos népét. Elárverezett kisparaszti bir­tokok, házak, tönkrement családok vádolták a kapitalista társadalom wait. Állandóan rettegésben élt a fal­vak népe, a kakastollas csendőrök, kulákok, földesúrak és a klerikális reakció tartotta rettegésbenfalut. A nyomor, a nélkülözés alól sza­badította fel a Szovjetunió Ma- gyaratád dolgozóit is. Mintegy 200 család Icapott földet, házhelyet, igavonó állatot a felszabadulás után és ahogy népi államunkban egyik év múlott a másik után, mind gaz. dagabb lett a község népe. A párt segítségével, a. párt szavára hall­gatva 19-íO-ben megalakították a termelőcsoportot. Forrt, fejlődött az új, s mind jobban bontogatta szár­nyait a termelőszövetkezeti mozga­lom Magyaratád községben is. ]y ehéz volt az első lépés, de a kezdeti nehézséget a kommu­nisták vezetésével legyőzték a dol­gozó parasztok, 23 család válasz, tóttá az újat, indult el a boldogabb jövő felé, A kívülállók figyelték a csoport munkáját. Kezdetben amit jónak láttak, abban is hibát keres­tek és ami hibát találtak, azt igye­keztek felnagyítva hireszteíni, a falu ellenségei, a kulákok. De azok, akik józan ésszél gondolkodtak, ér- tékelni tudták a múlt és a jelen közti különbségét, megtalálták a csoporthoz vezető utat. Molnár Sán­dor, Juhász Sándor középparásztok új csoportot szerveztek. 58 család lépett be rövid pát nap alatt az új csoportba. Egy héten belül gyűlést hívtak össze és elhatározták, hogy egyesí­tik a két csoportot. A Kossuth tszcs így beolvadt a Béke tszcs-be. Ké­sőbb újra tanakodtak, gondolkodtak az emberek és rájöttek arra, hogy sokkal jobb volna, ha a faluban egy termelőszövetkezet lenne, mert a ré. gi szövetkezednek már megvannak az épületei, sőt szép áUatállomány- nyal is rendelkeznek. Beszélgetett a két tszcs vezetősége és tagsága. Október 15-én újra gyűlést hívtak össze, ahol a Petőfi és a Béke tszcs tagsága egyhangúlag elfogadta az egyesülést. /& z új tszcs a Búzakalász nevet viseli. Ma már 2225 hold föld. 132 ló, 12 csikó, 17 szarvas- marha, 210 darab sertés, 10 birka, 250 darab tyúk, 65 hízóliba képezi a csoport vagyonát. Lelkesen dolgoznak a tszcs tag- jai, hogy a megszaporodott munkát elvégezzék. Kriskér István elvtárs, a tszcs elnöke szívén viseli a cső. port ügyét. Tudja, hogy egy egész község, egy nagy család bízik az ő munkájában. Mint mondja, min­tagazdaságot akarnak a községben csinálni. A földművelésügyi minisz. tériumba a kérelmet már felküld­ték. A tavasszal bevezetik a füves vetésforgót, erdősavakat telepíte­nek. Az őszi szántás.vetésben nagy segítséget nyújt a kaposvári gépál­lomás, hat traktor szánt a tszcs földjein. A csoport őszi vetéstervét eddigi 70 százalékra végezte el, akadályozta eddig á vetést a tagok egyéni gazdasága, Keresztsorosan így csak 100 holdat vetettek, Bur­gonyabeadási kötelezettségét a köz­ség 139 százalékra teljesítette, a kukoricabeadást 62 százalékra, amely a szedéssel együtt halad. jövő héten megkezdik az építkezést is. Egy 50 méter hosszú istállót alakítanak át, hogy az állatokat egy helyen tudják el­helyezni. Építenek sertésólat is. Az állatállomány kevés a földhöz viszo­nyítva, ezért most az államtól köl­csönt kérnek, anyakoca és tehén­vásárlásra. A takarmányozást biz­tosítják az állatok részére, 750 köbméter silót készítenek, tavalyról is van még 300 köbméter, A vezetőség feladatának teltinti a munlcafegyelem megszilárdítását, ezért már most felelősségre vonják a lazítókat. Kizárták a csoportból vitéz Róka Józsefet, aki a tagság között lázított. A termelőcsoport- ban azonban még mindig van ellen­ség. Vitéz Sipos Ferenc, akinek je. lenleg 21 holdja van — 19í9-beh 12 holdat az .államnak leadott — a múltban cselédeket tartott. Baksa Ernő, volt cséplőgéptulajdonos, fü- résztelepes, sertéskereskedő. Bata Kálmán volt kupacot, Garai László horthysta főjegyzőt is felvették a csoportba. Látszólag ,,jó” munkát végeznek, azonban a könnyen befo­lyásolható dolgozó parasztokat Iá. zítják a munkafegyelem ellen. pártszervezet és a csoport feladata, hogy az ellenséget sürgősen távolítsa el a csoportból. Biztosítsák, hogy a vetést a legrö­videbb időn belül befejezzék, mert ez az alapja a jövő évi bő termés, nek és a csoport további jó m.vjn- kájának. A negyedik, negyedéves terv si­keres teljesítéséért és túlteljesíté­séért harcolnak dolgozóink üzemben, falun egyaránt. E feladat végre­hajtásában még fokozott helytál­lást, példamutatást követel a kom­munistáktól, még több áldozatvál­lalást a dolgozóktól. Az üzemek dolgozói, köztük a Somogymegyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat dolgozói is. napról- napra harcolnak a negyedik ne­gyedéves terv teljesítéséért. Az üzem brigádjai közösen megbeszé- lik a feladatokat és annak alap­ján végzik munkájukat. Nagy gon­dot fordít minden brigád arra, hogy munkáját pontosan elvégezze, nehogy hátráltassa a másik brigád termelését. Az üzem forgácsoló brigádjáról úgy beszélnek az üzem dolgozói, mint a legjobb brigádról. Jogosan, A brigád már több hónapon ke­resztül állandóan 100, százalékon felül teljesíti normáját, legutóbb is 120 százalékot ért el. A brigá­don belül eleven munkaverseny ak­kuit ki. A forgácsoló brigád tag­jai november 7 tiszteletére foga­dalmat tettek. A vállalásaiknál fi­gyelembe vették a szerelőbrigád vállalását. A szerelőbrigád novem­ber 7 tiszteletére vállalta, hogy ne­gyedik negyedéves tervét december 4-re befejezi. A forgácsoló-brigád arra tett fogadalmat, hogy a sze­relőbrigád részére elkészíti a trak­torszereléshez szükséges alkatrésze­ket. A forgácsolóbrigád igyekszik mindent elkövetni, hogy adott sza­vát becsülettel valóraváltsa. A brigád eddigi munkája arról tanúskodik, hogy vállalását követ­kezetesen teljesíti is. Eddig még mindig időben elkészítette az alkat­részeket a szerelőbrigád részére. A forgácsolóbrigád eredményeihez nagymértékben hozzájárult Vajda János művezető, áld minden eset­ben biztosította a műszaki feltéte­leket. Hozzájárult Fülöp eivtárs- nak, a forgácsolóbrigád vezetőjének becsületes munkája is. Rendszere­sen foglalkozik a brigád tagjaival, segíti, tanítja őket. Fodor József elvtársat, az egyik fiatal szakmun­kást például az elmúlt hetekben egy vezértengely perselyének elkészíté­sével bíztak meg. Fülöp elvtárs lát­ta, hogy bizonytalanul kezd nozzá a munkához, odament és megmutatta, hogyan kell elkészíteni a vezérten- gely-perselyt. A forgácsolób'rigád még jobb munkát tudna végezni, ha a brigád tagjai tovább fejlesztenék szakmai tudásukat. De eddig az üzemben erre nem volt lehetőség. A múlt évben a vállalat vezetősége meg­hozatta a szakkönyveket, hogy be­indít majd egy szakmai továbbkép­ző tanfolyamot, de ez még a mai napig sem történt meg. A vállalat vezetősége a legrövidebb időn belül javítsa ki ezt a hibát, indítson meg egy szakmai tanfolyamot, hogy a dolgozók tovább fejleszthessek szak­tudásukat, ez nagymértékben e'ő- segíti a vállalt kötelezettség telje­sítését. Rák, jelentkezzetek vájártanulónak Jelentkezhetnek a 15—16 éves fiúk írásban az alábbi bizott­ságnál: 307. sz. vájáripari ta- Hulóiskola, Zirc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom