Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-26 / 252. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952 október 26. A mernyei gépállomás dolgozóinak karca a fogadalom vahrint váltásáért, a terv sikeréért ' A mernyei gépállomás a megyében az ötödik helyet foglalja el az őszi és az évi terv teljesítésében. őszi tervét eddig 63 százalékra, éves tervét pedig 81 százalékra teljesítette. Párosversenyben van az igali és a fonói gépállomással, eddig még a mernyei gépállomás dolgozói az elsők. A gépállomáson belül állandó munkaverseny várni. A brigádok a brigádokkal, dolgozók a dolgozókkal versenyeznek; ki ér el nagyobb eredményt, ki teljesíti előbb a tervet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére a gépállomás dolgozói lelkes fogadalmat tettek. 24 dolgozó szocialista kötelezettséget vállalt. Megfogadták, hogy őszi tervüket november 7-re befejezik. Közülük már 9 dolgozó teljesítette fogadalmát. Ifj. Visnyei János traktoros vállalását túlteljesítve 147 százalékra, Hám Sándor traktoros 140 százalékra, Kiss László 126 százalékra, Visnyei János 130 százalékra teljesítette őszi tervét. A többi dolgozó is becsülettel harcol, hogy a pártnak adott szavuknak eleget tegyenek. Csonka László brigádja példát mutat A brigádversenyben Csonka László elvtárs, somogyaszalói DISZ brigádja halad az élen, őszi tervét 100 százalékon felül teljesítette. A brigád egész évben jó munkát végzett. A terv teljesítését az tette lehetővé, hogy a brigádnak állandóan megvan a területe. Négy traktorral nyolc traktoros dolgozik. So- mogyaszalóban a Latinka tszcs-ben tavasz óta minden munkát ez a brigád végez. Az év elején nem tudtak elegendő munkát adni a traktoros brigádnak, azonban amióta termelőszövetkezet lett az egész község, a brigádnak bőven van munkája. A traktorosok valamennyien a termelőcsoport tagjai közül kerültek ki, részben már munkaegységre dolgoznak, így maguk is érdekelve vannak abban, hogy jó munkát végezzenek. A brigád tagjai váltott műszakban, 10—10 órát dolgoznak és egymással versenyben vannak. A brigádvezető állandóan segíti és neveli a traktorosokat, ha valami hiba van, azt közös erővel segíti kijavítani. Naponta elbeszélget velük, megkérdezni, mi a problémájuk. "A versenyen lelkesülnek a dolgozók és ez még jobb munkára serkenti őket. A brigád számára a brigádszálláson a tisztálkodási eszköz, •kályha, szórakozásukhoz a rádió és egyéb szórakozási eszköz biztosítva van. Ezenkívül a téli időre megkapják a meleg ruhákat is. A traktorosok között nagymennyiségű gabonát osztottak ki hatósági áron. A brigádvezető mindig gondoskodik arról, hogy a traktorosok számára a munkát biztosítsa, nehogy lemaradás álljon be. Az üresjáratokat a minimumra csökkentik. amit most lehetővé tett a tagosítás is. A brigád tagjai segítik a termelőcsoportot, nevelik, tanítják a tszcs tagságát. Megmagyarázzák a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásának jelenteb ságiét, ennek eredménye, hogy a csoportban a vetést 65 százalékra k - resztsorosan végezték. A gépállomás és tszcs együttműködése , A gépállomás körzeti mezőgazdásza is sűrűé*) látogatja a brigádot. Segít a munkaszervezésben, a dolgozókkal ismerteti a versenyértékelés eredményét.- A termelőcso- porttal is szoros kapcsolatot tart fenn, így a traktorosbrifld számára kijelölik előre azt a területet, ahol dolgoznak és onnét az őszi terményeket sürgősen letakarítják, hogy a gépek akadály nélkül dolgozhassanak. Gábor István körzeti mezőgazdász tanácsokat ad a traktorosoknak', segíti munkájukat. Ar- r" is ügyel, hogy a ternjelŐRSopor- tok a munkákkal ne maradjanak le. A somogyaszalói tszcs-ben már 140 hold mélyszántást végeztek el eddig. Segíti a gépállomás a többi brigádot és a termelőcsoportot is. Ötnaponként a dekádértékelés alkalmával megállapítják, hogy ki az, aki lemaradt a versenyben. A mezőgazdászok a termelőcso- portoknál állandóan segítik az új elterjesztését. A pártszervezet a motorja a gépállomás jó munkájának. A kommunisták élenjárnak, taggyűléseken mindig napirendre tűzik a munkaverseny kérdését. Megszervezték a párt oktatást is. Az összdolgozók 70 százaléka vesz részt különböző oktatási formákban. Adjanak több segítséget a lemaradóknak Vannak azonban még olyan dolgozók is a gépállomáson, akik nem teljesítik a tervet. Ezek közé tartozik Glaucz Károly DISZ titkár is, aki őszi tervét 66 százalékra tel- jesítette. az utolsók között van. Eddig többször fett Ígéretet arra, hogy megjavítja munkáját, de ez csak Ígéret maradt. Sürgősen változtasson munkáján, tegye jóvá a hibát, teljesítse a tervet, hogy a fiatalok példát vehessenek róla. A végállomás pártszervezeté fokozza a versenyt, népszerűsítse az élenjárókat, pellengérezze ki a .lemaradókat, hogy azok érezzék; a tervet nem teljesíteni szégyen és gyalázat. Sürgősem fejezzük be a vetést Hosszú időn keresztül végezték aljas, ramhaíé munkájukat a íszes-be hejúrakadott kalákák Csököly községben Az idén sok száz és ezer parasztcsalád kérte felvételét a ter' meiőcsoportokba, vagy alakított új termelőcsoportokat. Ezt a fejlődést népünk ádáz ellensége, a kulákság nem nézi tétlenül. A ku- lákok felhasználják a tömeges belépést arra, hogy a törvényt kijátszva befurakodjanak a szövetkezetbe, megnyerjék a szövetkezeti taÍ ok bizalmát és utána belülről CliiíáSijZák, iöiiíkí étegy ék a szövetkeze [.tű* Csököly község dolgozó parasztjai felismerték a szövetkezeti gazdálkodás jelentő,ségét és tömegesen léptek be a meglévő termelőcsoportba és alakítottak új tcmie- lőcsoportot, elindulva az új úton a felemelkedés felé. A tavasszal 4 első típusú és 1 hármas típusú csoport kezdte meg működését, A kulákok, a dolgozó nép ellenségei itt sem nézték tétlenül a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Akadtak, akik ellenséges agitáció- val igyekeztek elfordítani a dolgozó parasztokat a szövetkezettől. A szomszédos termelőcsoportok hibáit igyekeztek felnagyítani és ezzel elriasztani a csökölyí dolgozó parasztokat is a szövetkezettől. Amikor látták, hogy taktikájuk csődöt mond, más módszerhez folyamodtak, felhasználták a tömeges belépést arra, hogy mint „dolgozó parasztok“ befurakodjanak a t e r m e;l ő c s opo r tb a. Kulák—taktika A falu kulákjai bosszú előkészítő munkát végeztek, amíg a csoportig jutottak. Volt, akj felajánlotta földjét az államnak és mint „becsületes dolgozó" helyezkedett el valamelyik távoli üzemben, volt, aki gyermekei és más rokonai közt íratta szét földjét és most, mint 15—18 holdas „középparaszí" él a faluban. Kiss Ferenc kulák a múltban 46 holdon gazdálkodott, cséplőgépfulajdonos volt. Cséplő- gépjéhez csak azok mehettek dolgozni, akik ingyen vállalták egy- egy hold kukorica megkapálását. Csendőr-besúgó volt, azt a dolgozót verette meg Horthy pribékjeivel, akit éppen akart. Fia, Kiss Imre, egy családban él} vele, de amikor a belépésről volt szó, „összeveszett" apjával és elvitte a háztól a 46 hold földet. A tanácsnál Kiss nem szerepelt a kuláklistán. Mindketten a Béke tszcs tagjai lettek. Kasza Márton 29 holddal rendelkezett a felszabadulás előtt. A tanács jóvoltából 3 holdat leadott, két hertdat a lányára íratott és sikerült kibújnia a kulákofcat korlátozó rendeletek alól. Mint középparaszt, kulák barátaival együtt befurakodott a cső portba. Fia, Kasza Márton volt a szervezője a kulákcsoportnak. A becsületes dolgozókat befolyásolva tszcs-elnöknek választatta meg magát és igyekezett bizalmat szerezni. Ez sikerült is, mert Fagyo-s János 25 holdas kulák —- ,aki hasonló módon férkőzött be a csoportba — elősegítette Kasza Márton aljas munkáját. Fagyos János kulák fondorlatos módon 1951-ben tagjelöltnek, majd tagnak vetette fel magát a pártba. Rövidesen a Béke tszcs párttítkára lett. Fagyos és Kasza kulákok háta mögött ott voltak a falu kulákjai, akik rokoni kapcsolatok és egyebek révén kerültek be a csoportba: Kiss Kovács József 27 holdas, Garzó Imre 26 holdas, Márkus Imre 16 holdas, volt szikvízüzem- és olajütő-tulajdonos, a helyi és a járási szervek ébertelenségét kihasználva furakodtak be a csoportba. Kulák vezetők a csoportban így lett a csökölyí Béke tszcs a kulákok gyűjtőhelyé, ahová kis- és középparaszfokat csak azért vettek fel, hogy legyen, aki dolgozzon helyettük, mert ezt így szokták meg a múltban. Tito szövetkezetéhez hasonló szövetkezetét akartak, ahol újból korlátlanul zsákmányolhatják ki a dolgozó parasztokat. A becsületes dcl- zó parasztokat. Baranyák Ferenc, Horváth Sándor volt agrárproletá- rok látták, hogy nincs valami rendben, mert ugyanazoknak dolgoznak, akiknek a felszabadulás előtt. Nekik most is csak a munka jutott, a kulákoknak pedig a jövedelem. A kulák-vezetőség kezdettől fogva alattomos módon akadályozta a csoport fejlődését. Tavasszal lebeszélte a tagságot a gépi szántásról, lejáratták a gépállomást, mondván: „többet ér a mi lófogatunk.’’ Csakhamar kárát látta a tagság ennek is, mert a községbein javában kapáltak, a •tszcs pedig akkor hordta ki a trágyát, szántott és vetett. A kapálást már nem íudiák elvégezni, mert beköszöntött az aratás. 30 hold kukorica maradt kapálatlan. A. széna első kaszálását együtt végezték a második kaszálássá!, így jelentős takarmánymennyiség veszett kárba. Jelenleg takarmány nélkül van a csoport. Mindezekről tud a pártszervezet, a helyi tanács s maguk a tszcs kj.s- és középpa- rasztiai is, mégis hosszú időn keresztül eltűrték, hogy a kulákok bent legyenek a szövetkezetben. Következetesen harcoljanak a kulákok ellen Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánulási formája, ami Csökölyben a pártszervezet és a tanács részéről tapasztalható. A pártszervezet vezetői arra hivatkoztak, hogy a nyilvántartásból nem tűnt ki, hogy kik a kulákok. Megfeledkeztek arról, amit Rákosi elvtárs mondott, hogy a kulákot nemcsak a föld mennyisége, az aranykorona értéke alapján lehet feliismerni, hanem arról is. hogy kihez adta férjhez a lányát, kit hívott1 meg a keresztelőre, az esküvőre. Rákosi elvtárs figvelmeztetését szem elől tévesztettek a csökölyi kommunisták, bár a község becsületes dolgozó parasztjai számtalanszor felhívták erre a figyelmüket. Nem vették figyelembe, hogv Hegedűs, volt tanácstitkár, Kasza Márton kulák apósa is készségesen segített vejének és kulák baráti ainak ahban, hogy „középpa- raszttá“ vedledienek át. Súlyos felelősség terheli a járási pártbizottságot és a járási tanácsot, mert alhelveft, hogy segítettek volna az ellenség eltávolításában, majdnem 1 éven keresztül,, vizsgáltatták" a dolgot. Ez a példa legyen a jövőben intő tanulság és ne feledkezzenek meg arról, amit Horváth Márton elvtársi a Központi Vezetőségi ülésen mondott: — „a kulák passzivitása, ha ugvan ezt az elbújást passzivitásnak lehet nevezni, csapda, mellyel a dolgozó parasztságot akarja megtéveszteni. A törvény teljes szigorával kell lesújtani a feketevágókra, az adócsalókra, a beadást szabotálókra, rémhírtejesztőkre, a szövetkezetbe csalárd módon befurakodott kulákra.“ rJ'anácsaink előtt álló feladataink legdöntőbb részét képezik napjainkban a kenyérgabona vetéstervek teljesítése. A vetésterv teljesítése éppen úgy, mint egyéb feladatok sikeres megoldása, járási és községi tanácsaink elnökeitől és dolgozóitól fokozott helytállást követel. Helytállást pártunk politikájának betartásában, a törvények helyes alkalmazásában. 'A szocializmus építéséből csak úgy tudja minden tanácsvezető méltóan kivenni a részét, ha a feladatok végrehajtását harci feladatnak tekintve szervezi és biztosítja annak teljes sikerét. A szocializmust építő munkás- osztályunk és dolgozó parasztságnak a történelmi jelentőségű XlX. kongresszus szellemében növelik eredményeiket. Munkásosztályunk új hőstettekkel bizonyítja be, hogy szilárdan harcol a békéért és követi párfuník útmutatását. I ’ Dolgozó parasztságunk többsége — a mi megyénk területén is — az őszi vetések maradéktalan teljesítésével áll helyt a termelésben. I Járási ’ és községi tanácsainknak . az a feladatuk, hogy a dolgozó pa- Irasztság köréhen még fokozzák ezt a helytállást, irányítsák és segítsék a dolgozó parasztokat a vetésterveik sikeres végrehajtásában. Járási tanácsaink többsége, ** mint a barcsi, .csurgói vagy tahi járásban, következetesen harcol a vetéstervek teljesítéséért. A csurgói járásban Sántosi József és Z^irai Lajosné elvtársak versenyben vannak egymással, hogy melyikük tud több segítséget adni a községi tanácsainknak, ezen keresztül a dolgozó parasztságnak. Közös erővel a községi tanácselnökökkel, Berzencén Salekovics János elvtárssal, Somogyudvarhe- lyan Vas Ferenc tanácselnök elvtárssal, elérték, hogy ezek a községek — néhány hold kivételével — 100 százalékra eleget tettek vetési kötelezettségüknek s felzárkóztak Szegerdő, Főnyed, Ordacsehi, Lengyeltóti, Szentborbás és a többi élenjáró községeik mellé. Amíg egyes járások és községek megfelelően harcolnak az őszi munkák sikeréért és lesújtanak a szabotáló kulákokra, vannak járási és községi tanácsok, ahol csak formálisan és nagyon keveset foglalkoznak a vetéstervek teljesítésével. A nagyatádi járás mezőgazdasá gi osztálya a községi tanácsoknál csak 5—10 perces látogatásokat végez, ez alatt az idő alatt nem ellenőrzi a községi tanácsok munkáját, azt, hogy milyen intézkedéseket tettek a vetéstervek teljesítése érdekében. Isaszegi József, a járási mezőgazdasági osztály vezetője Taranyban például csak 10 percre ment be a községi tanácshoz és a futó látogatás után a községi tanácsot magáráhagyta. Nem véletlen, hogy Tarany az őszi vetéstervét búzából csak 20, rozsból 24 százalékra teljesítette. Ugyanez a kifutó munka jellemző a nagyatádi járás mezőgazdasági osztályának többi dolgozójára is. lVagyatádon Gelencsér István tanácselnök elvtárs, Kutason Nagy Ferenc, Kisbajomban Helyes József, Ötvöskónyiban Rrénusz Ferenc, Belegen Bognár József, Segesden Vittmann István, Rinyaszentkirályon Máté Vendel községi tanácselnökök elfelejtették, hogy őket a párt, a dolgozó nép azért állította a községi tanács élére, hogy következetesen harcoljanak a falu kulákjai, a dolgozó nép ellenségei ellen és a dolgozó parasztok között végzett széleskörű felvilágosító munkával biztosítsák a feladatok végrehajtását, jelenleg a vetéstervek teljesítését. Ezek a községek a minisztertanács határozatában előírt határidőre vetéstervükníik csak jelentéktelen részét teljesitették. Ezzel súlyosan megsértették az állami fegyelmet és komoly károkat, okoztak a községnek, de a népgazdaságnak is. A nagyatádi járás végrehajtóbizottsága hosszú időn keresztül ölhetett kezekkel nézte a községi tanácsok felelőtlen munkáját és nem alkalmazta a községi tanácsok. felé a megfelelő segítség után a felelősségrevonást. Görgetegen, Szabó Ferenc, Mikén Ódor Ká- rolyné elmulasztották a kulákok szabotálásának leleplezését, de- nem alkalmazták a törvényt, az ellenség uszályába került dolgozó parasztok felé sem, nem hívták fel a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy a vetésterv teljesítése- a jövő évi bő termés, a jövő évi. kenyér biztosítéka. Bat,é községben Bernát Sándor tanácselnök elvtárs elnézte, hogy özv. Fonai Gáborné, vagy G’yili K. Lőrinc és Gyurkó L. József kulákok a minisztertanács határozatát semmibe véve, nem vetettek. Engedte, hogy Borjus Já- nos ötholdas dolgozó paraszt, akinek a vetőmagja megvolt a padláson, a kulákokra hallgatva szintén ne teljesítse vetési tervét. Inke községben Futó Lajosné tanácselnök elvtársnő még ma is- „vetóimaghiányra" hivatkozik és engedi, hogy a községben a vetéstervet csak néhány százalékra teljesítsék. Nem állította példaképül a község dolgozói elé a becsületes dolgozó parasztokat: Balogh József 8 holdas, özv. Beke Józsefné 7 holdas, Nagy József 10 holdas,. Melles József 6 holdas, Czíppán János 12 holdas, Molnár János darvasi dolgozó parasztokat, akik nem hallgattak az ellenségre, hanem határidőre teljesítették vetés, tervüket. Az őszi vetések határideje lejárt. Minden perc további késlekedés igen komoly kiesést jelent a jövő évi termésből. Éppen ezért tanácsainknak járási és községi viszonylatban a legfontosabb feladatuk az, hogy a kedvező időjárást kihasználva, néhány nap alatt teljesítsék maradéktalanul kenyérgabona vetéstervüket. A vetésterv törvény minden járásra, minden községre, azon belül minden termelőre egyaránt. Aki a törvényt nem tartja be, azzal szemben a törvényes intézkedéseket, rendeleteket a legszigorúbban alkalmazni kell. Tárási tanácsaink nyújtsanak " fokozott segítséget a feladatok végrehajtásához községi tanácsainknak, községi tanácsaink pedig a tervek teljesítésére mozgósítsák a dolgozó parasztság széles tömegeit, az állandó-bizottságokat, élenjáró dolgozó parasztokat. A törvény szigorával járjanak el a terveket szabotáló kulákok ellen, alkalmazzák a törvényt a terveket nem teljesítő dolgozó pa^ rasztokkal szemben is. Dolgozó parasztságunk tudatában van annak, hogy a vetésterv teljesítése a szocializmus építésének további elősegítése. Ennek a tudatában végezte munkáját megyénk sok tízezer dolgozó parasztja, aki maradéktalanul teljesítette vetéstervét. Az élenjáró becsületes dolgozó parasztok kapcsolódjanak be a vetéstervek teljesítéséért vívott harcba és segítsék községi tanácsainkat munkájúkban. Végezzenelk felvilágosító munkát a község dolgozó parasztsága között, hogy minden járás, minden község és minden dolgozó paraszt egy két nap alatt maradéktalanul teljesítse vetéstervét.
