Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

I Épülő kommunizmus épülő szocializmus A KÖZLEKEDÉS ÚJDONSÁGAI ,,Ebben az ötéves tervben lé­nyegében be kell fejezni a hasz­nálatban lévő kocsiállomány automatikus kapcsolására való átalakítását (M, Z. Szaburov élvtárs kon­gresszusi beszámolójából.) ,,Tovább kell fejleszteni és tökéletesíteni a közlekedés és a hírközlés minden fajtájának munkáját, óvnunk kell a közle­kedési eszközöket..." (Malenkov elvtárs kongresz- szusi beszámolójából.) A gép, a villamosság, az auto­matizálás egyre jobban segíti a szovjet embert a nagyszabású fel­adatok végrehajtásában. Elmosó­dik a határvonal, amely elválasz­totta a fizikai munkát a szellemi munkától. Az a dolgozó, aki ma már egy automata munkapad-sor működését irányítja, messze el­hagyta a satupad fölött görnyedő lakatost. Az exkavátorkezelő munkáját már össze sem lehet ha­sonlítani a kubikos nehéz munká­jával. A komtájnkezelő sem em­lékeztet semmiben a tegnapi ara­tómunkásra. A „ballasztéi-“ és a „traktor- lapát“ A szovjet embereket az jel­lemzi, hogy fáradhatatlanul dol­goznak hazájuk felvirágoztatása érdekében. Ebből a munkából a közlekedési dolgozók is becsület­tel kiveszik részüket. F. D. Bari kin több mérnöktársával Sztálin- díjat kapott a nagyteljesítményű gépek megszerkesztéséért, melyek gépesítik a pályafenntartási mun­kafolyamatokat. A „ballaszter“ például zúzottkő-, kavics- vagy homokrétegen épít pályát, még­pedig éránként 15 kilométeres szakaszon. A gépek jelentősen csökkentik a pályafenntartási munkák önköltségét és 40 száza lékig terjedő munkaerőmegtaka- rítást tesznek lehetővé. Az eddigieknél tökéletesebb ut­caseprőgépeket terveztek s a leg újabb típusú hóeltakarító-gép egy- barmadával kevesebb költséggel végzi e munkát, mint a hasonló régí'típusú gép. A „traktorlapát“­nak nevezett gép a cukorrépa, a burgonya, a szén, a tőzeg és a só be-, illetve kirakodását végzi az állomásokon. Teljesítőképessége 30 tonna óránként. Újrendszerű fékberendezés: az éber „autó-stop“ Hosszú évtizedeken át álmo­doztak a vasutasok világszerte egy olyan készülékről, amely ve­szély e-etén automatikusan meg­állítja a vonatot- A mérnökök so­kat kísérleteztek egy ilyen készü­lék megszerkesztése érdekében, de automata rendszereik megbíz­hatatlanok, drágák és bonyolultak voltak. Egyszerű, olcsó és meg­bízható önműködő készülék meg­szerkesztése csak A. A. Tancjura feltalálónak és munkatársainak si­került, Tancjura mérnök újrendszerű automatikus fékberendezése, az éber ,,autó-stop" sokkal megbíz­hatóbb és biztonságosabb, mint az eddigi fékberendezések. Kiválóan alkalmazható mind a tehervona- toknáí, mind pedig a gyorsvona­toknál. / Épületelemeket gyártó gyáróriások „Biztosítani keid a nagyipari építési módszerek széleskörű alkalmazását, az építőelemek, szerkezetek, beton, habarcs és más félgyártmányok üzemi úton történő termelésének minden eszközzel való kibővítését.'' (M, Z. Szaburov elvtárs kon­gresszusi beszámolójából.) Selepihi közelében, a Moszkva folyó partján épületelemeket elő­gyártó új gyáróriás épületei emel­kednek. Ugyanilyen gyár épül Moszkva vidékén, Ljuberciben is. A két gyárat teljesen azonos terv szerint építik s az építési munká­kat is egyszerre kezdték meg, nem egészen egy évvel ezelőtt. Ezekben a gyárakban évenként 240.000 köbméter térfogatú külön­böző vasbeton épületelemet^ osz­lopokat, gerendákat, fallapokat, lépcsőkarokat, lépcsőpihenőket, 23 négyzetméterig terjedő méretű födémlapokat gyártanak majd. Mindkét gyáróriás már idén megkezdj működését. Ezek a nagy teljesítőképességű gyárak annyi épületet gyártanak majd egy nap alatt, amennyi egy 80 la­kásos lakóház építéséhez szüksé­ges. A Selepihiben épülő gyáróriás igen nagy területen fekszik. Kü­lön vasútállomása, a Moszkva fo­lyón pedig saját kikötője van. A vasútállomástól és a kikötőből földalatti folyosó vezet a gyár be ton keverő üzemrészébe. A két óriási gyár építői ver­senyben vannak egymással. A je­lenleg vezető Ijuberci építők még októberben meg akarják kezdeni a kísérleti gyártást az első gyár- résziben. A két gyáróriáson kívül még 38 gyár és üzemrész épül a főváros­ban épületanyagok és épületele­mek előállítására. Az építőipar óriási fejlesztése telhetővé teszi, hogy Moszkvában már a legköze­lebbi években 1 millió négyzet­méter alapterületű lakást építse­nek évenként. Mentis megtakarítások a szovjet módszerek segítségéve! a csehszlovák vasutak A csehszlovák vasutak trnavai főmühe'lyének dolgozói jelentős megtakarításokat érnek el a szov­jet módszerek segítségével. Vologyín és Szmimov hegeszté­si eljárásának bevezetésével a ru­gógyártásnál darabonként 480 ko­ronát takarítanak meg. Ez egy hó­nap alatt körülbelül 12.000 koronát jelent s ezenkívül megtakarítanak 120 kilogramm acélt is. Kovács Mihály újító brigádja Szmirnov és Motaka újítók mód­szerét használja. Ennek a munka- módszernek az a lényege, hogy a hegesztésnél karbid helyett föld­gázt használnak. Ezzel havonta kb. 30 COO koronás megtakarítást érnek el. A főműhelyben bevezették a propán butángázzal váló hegesz­tés és melegítés takarékos mód­szerét. A Lidia Korabelnyikova példája nyomán végzett anyagta­karékosság terén is szép eredmé­nyeket érnek el a főműhelyben. Az év kezdetétől július végéig 1 millió 263 ezer 773 korona értékű anyagot takarítottak meg. IJ leug-yel bányászati grép: a I$or©wiec»fféle széngyaJlM A lengyel szénbányászat gépe­sítése jelentős lépéseikkel halad előre. A bányák számos új, töké­letesített gépet és felszerelést kap­tak. A bányászat gépesítését jelen­tősen segítették a bányászok újí­tásai. Ilyen nagyjelentőségű újítás a Borowiec-féle „vájóeke“, az új széngyalu. A közönséges fejtőgép ugyanis csak a széntömb alját vágja be, a vájárok kénytelenek a hátramaradt réteget csákánnyal fejteni és lapáttal a szállítóberen­dezésre hányni. Borowiee bányász tökéletesített szerkezete azonban mindezeket a munkákat elvégzi. A ..vájóeke“ vágórudak segítségével 3 oldalról fejti a szenet, amely azután saját súlyától hullik a fer­dén eléje állított „köténybe", ahonnan a (Szállítóberendezésre kerül. Az újítás alkalmazható a meredek dőlésű szénrétegeknél is, ahol eddig gépi berendezések al­kalmazása csaknem lehetetlen volt. Egyetlen „vájóekével" évente 12.600 munkanapot lehet megta­karítani. A tabannányalap biztosítása a kollektív gazdaságokban A jövő évi bő termésért Irta: P. Zaibaznij Ezekben a napokban a kolhozparasztság óriási lelkesedéssel tanulmányozza a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX, kongresszusának határozatait. A szocialista földművelés dolgozói minden erejüket latbavetik annak érdekében, hogy példásan fejez­zék be a gazdasági, évet s már most lerakják a jövő évi bő termés alapjait. A kolhozföldeken most a répa, a burgonya és a gyapot betakarításával egyidejűén teljen erővel fo­lyik az ősziek vetése, a fekete ugar szántása és az őszi mélyszántás. A vetéshez minden kolhozban kitűnő minőségű, fajtatiszta vetőmagot használnak. Több mint öt millió hektárt sűrűsoros és keresztsoros módszer­rel vetettek be. A vetés alkalmával nagy területen visznek a talajba szemcsézett szuperfoszfátot. Idén az őszibúza vetésterületét közel 2 millió hektárral növeljük. Az ősziek (betakarításával és a vetéssel egyide­jűén a gépállomások és a kolhozok elvégzik a tarló­hántást. Ez az eljárás, amelyet V. R. Viljamsz aka­démikus dolgozott ki, lehetővé teszi, hogy meg­őrizzük a talajnedvességet, eredményesen harcol­junk a gyomnövények ellen s ugyanakkor megköny- nyíti a szántást. Idén az ősziszántás és a feketeugar szántási elő- hántós ekével legalább 22 centiméter mélységben történik. Az előirányzat szerint 74 millió hektáron végzik a szántást a tavaszi növények alá. Annak érdekében, hogy egyenletesen soroljon majd a vetés, a déli vidékek kolhozaiban megkez­dik az ősziek öntözését. Az aszályos vidékeken, a többi között a Volga mentén, a kolhozparasztok gondosan készülődnek a hó és a hóié visszatartá­sára a földeken. Ebből a célból a lejtőkön vízfel­tartó töltéseket emelnek. 1953-ben még nagyobb méretekben vezetjük be a kolhcztermelésbe a haladó agrotechnikai mód­szereket. A kolhozokban a mezőgazdasági szakem­berek és tudományos dolgozók segítségével már most kidolgozzák azoknak az agrotechnikai rend­szabályoknak a terveit, amelyek biztosítják min­denfajta időjárás mellett a mezőgazdasági növények nagy termését. Október 1-én megkezdődött a tanítás a három­éves agro- és zootechnikai tanfolyamokon, amelye­kém több mint hárommillió kolhozparaszt gyara­pítja agro- és zootechnikai ismereteit, tanulmányoz­za a nagy termések mestereinek munkamódszereit és a tudományos kutató, valamint kísérleti intéz­mények újabb eredményeit. Délszaki növényeket honosítanak meg Kárpátukrajna szubtrópikus vidékein Alig néhány év múlt csak el azóta, hogy a Szov­jet Hadsereg felszabadította Kárpátukrajnát, a vi­dék máris a felismerhetetlenségig megváltozott. El­tűnt a nadrágszíjparcellák tarkasága, most minden­felé kolihozföldek hatalmas táblái láthatók. Megje­lentek a traktorok, a magánjáró kombájnok, ame­lyek megkönnyítik a kárpátukrajni parasztok mun­káját is. A verhovinai paraszti gazdaságok azelőtt még sajátm'aguk számára sem tudtak elegendő gabonát termelni. A fejlett szovjet módszerek és a gépek segítségével már ez a kérdés is megoldódott. Ver- hovina kolhozaiban bevezették az őszivetést. • Kárpátukrajna földjét azonban nemcsak a gabona- termesztésre tették alkalmassá. A szovjet tudósok tanulmány ózták % terület éghajlati viszonyait és megállapították, hogy a hegy alján, 150—300 mé­terrel a tenger színe fölött, délszaki növényeket is lehet termeszteni. Az időjárás ott általában olyan, mint az Alföldön, viszont sokkal több a csapadék, télen gyengébb a fagy, vastagabb és maradandóbb a hótakaró. A tudósok kísérleteihez csatlakoztak a kárpát- ukrajnai kolhozparasztok is. Szorgos munkájuk nyo­mán ma már nemcsak a dohány és a japán köles (csumiz) terem meg. Széltől védett területeken gyö­nyörű citrom- és narancsligetek zöldéinek. A vá­rosi parkokban babérfákat és platánokat ültetnek. A hegyaljai kertekben már eukaliptuszokat és füge­fákat is lelhet látni. A kárpátukrajnai parasztok megkísérelték a tea­cserje meghonosítását is kolhozaikban. A teacserje igen kényes növény, a kísérletek során azonban kiderült, hogy a hegyaljai rövid tél és a meleg, csa­padékdús nyár lehetővé teszi a teatermesztést is. Egyes helyeken már hároméves teacserjék is van­nak. A növényeket télen szalmával és száraz fa­levelekkel takarják be, hogy megvédjék a fagytól. Erre azonban nem lesz mindig szükség. A Kárpát- ukrajnában termett teamagvakból nevelt új növé­nyek már jobban ellenállnak a fagynak. Kárpátukrajna földje az egész világon a legésza­kibb terület, ahol a teacserje megterem. Az érté­kes növény meghonosításáért már több éve kísér­leteznek. Az eredmények azt mutatják, hogy a Kárpátukrajnában termett tea még a grúziainál is jobb minőségű. A jelek szerint a kárpátukrajnai tea egyike lesz a legjobb minőségű teafajtáknak. A Román Népköztársaság Bu zau kerületi népi tanácsának me zőgazdasági osztálya nagy súlyt helyez arra, hogy a kerület hét kollektív (gazdaságában mennél szélesebb körben használják fel a szovjet kofíhozparasztok tapaszta­latainak kimeríthetetlen kincses­házát. A kerületi népi tanács me­zőgazdasági osztályának útmuta­tásai nyomán a hét kollektív gaz­daságban egyre nagyobb mérték­ben fejlesztették az állatállományt, így például Costesti faluban a „Vörös lárig“ kollektív gazdaság­nak megalakulásakor mindössze néhány lova és négy igavonó ök­re volt, jelenleg viszont 39 szarvasmarhája, 63 cigája juha, 26 disznaja és számos más aprójószá­ga van. Gavanesti községben a „November 7“ kollektív gazdaság megalakulásakor három lóval és hat igavonó ökörrel rendelkezett, ma viszont 31 szarvasmarhája, 26 disznaja, 360 juha, 285 baromfija, és 49 családból álló méhese van. Az állattenyésztés fejlődése a kollektív gazdaságok vezetősé­gét számos probléma elé állítot­ta, amelyeket sürgősen meg kel­lett oldaniok. Ilyen probléma pél­dául megfelelő istállók és ólak építése és nem utolsó sorban az áriatok takarmányozásához szük­séges takarmányalap biztosítása. Ami az építkezéseket illeti, a nép állama hosszúlejáratú hitelekkel sietett a kollektív gazdaságok se­gítségére és így a szükséges ál­lattenyésztési épületek igen rövid idő alatt elkészülhették. Nehezebb probléma volt azonban a takar- mányalap biztosítása. Előfordul­tak olyan esetek, hogy a kollektív gazdaságoknak nem sikerült a takarmányalapot biztosítaniok és a candesti állami gazdaságtól vagy egyénileg gazdálkodó d-olgozó pa­rasztoktól kellett szénát és más szálastakarmányt vásárolniok. Ez azt jelentette, hogy a kollektív gazdaság jelentős összegeket köl­tött takarmányfélékre és ugyan­akkor nem tudta biztosítani az ál latok egyenletes, megfelelő takar- piányozását, ami károsan vissza­hatott ,a tehenek tejhozamára, az állatállomány fejlődésére és mun­kabírására. Buzau kerület népi tanácsa a kerületi pártbizottság kezdemé­nyezésére mind a hét kollektív gazdaságba agronómusokat és zoo- technikusokat küldött, akik a kol­lektív gazdaságok vezetőségénék megmagyarázták, hogy helyes vetésforgók beállításával bőséges takarmányalapot biztosít­hatnak. A focsanei és a costesti kollektív gazdaságokban még elég nagy számmal akadtak olyan ta­gok, akik nem látták be, hogy az állattenyésztés fejlesztése gazda­sági szempontból erősíti a kollek­tív gazdaságot és ezért ellenezték a takarmánynövények beállítását a vetésforgóba. Azzal érvelted, hogy ezzel elveszik a földet a ga­bonanövényektől és így csökken­nek a kollektív gazdaság bevéte­lei. Az agronómusok a párt népne­velőinek segítségével széleskörű felvilágosító munkát végeztek, megmagyarázták a maráHi gondol­kodásúnknak, hogy a vetésforgó­ban igen fontos szerepet játszanak a takarmánynövények, különösen a lucerna, a inhere, a csillagfürt, mert ezek értékes tápanyagokat juttatnak a földbe és a 'következő évben bő gabonatermést bizto­sítanák. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy az állattenyésztés a kollektív gazdaság számára jelen­tős bevételeket biztosít és így a kollektív gazdaság tagjai évente komoly pénzösszeget is kaphat­nak majd teljesített munkaegysé­geik szerint a jövedelem elosztá­sakor. Idén már mind a hét kollektív gazdaságban alapos körültekintés­sel összeállított vetésforgót vezettek be A vetésforgó biztosítja az állatte­nyésztésihez szükséges takarmány- alapot és így igen fontos tényező­vé vált a kollektív gazdaságok be­vételeinek emelésében. A costesti kollektív gazdaság például idén már közel 60 ezer lej bevételre tett szert tejtermékek és bárá­nyok eladásából. A focsanei „Vö­rös zászló“ kolléktív gazdaság az év első felében tejtermékek és te­jás eladásából 12 ezer lej bevétel­re tett szert. Ugyanakkor a vetés­forgó alkalmazása lehetővé teszi a kollektív gazdaság állatállomá­nyának további gyarapítását. így például lehetővé teszi, hogy a costesti kollektív gazdaság juhál­lománya az idei 631-ről jövőre már 1500-ra emelkedjék. Buzau kerület hét kollektív gaz. j daságában idén télen már nem okoz gondot az állatok takarmá­nyozása, mert a vetésforgó alkal­mazása bőségesen biztosította a szükséges takarmányafapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom