Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

HH Péntek, 1952 szeptember 26. SOMOGYI NÉPLAP 3 A KÖLCSÖN JEGYZÉSI AGITÁCIÓ HÍREI Gcsítz Mihály elvtárs, a Kapos, vári Fonoda dolgozója, népnevelő 2700 forintot jegyzett. Ezzel az összeggel agitált elsősorban, majd elmondotta: mennyivel nehezebb a munkájuk azoknak a íonónők- nek, akik g volt tőkések által be- állítclbt fonógépeken, dolgoznak. Elmondta, hogy mit jelent az áj, korszerű szovjet gépen dolgozni, A jó agitációnak nem maradt e] az eredménye, 25-én reggel 6 órától délután 1 óráig 29.5C0 forintos jegyzést gyűjtött. sje -jc Bloch Dezsőmé szintén a Kapos­vári Fonoda népnevelője. Varga Rózsa gyűrűs fonóval agitált együtt. Elmondták dolgozó társaiknak, hogy a Fonoda felépítésével jutot­tak ők is biztos kenyérkeresethez. Józsa\ Jolán először csak 300 forin­tot, akart jegyezni, de a két agitá­tor elmondta neki, hogy ő is épp oly sokat kapott a tervtől, mint a többi dolgozó és a partiban 600 fo­rinton alul nem jegyzett senki. Jó­vsa eivtársnö elgondolkodott.- 600 Jorintot jegyzett. * * + Gyertyás János elvtárs, a cso- konyavisontai gépállomás trakto- riisfafa, egyik legiolblb népnevelő. 1200 forintos jegyzésével muta. tott példát. A dolgozóknak a saját megváltozott életén keresztül bizo­nyította be, hogyan változott meg minden gépéllomási dolgozónak az élete a felszábadulás óta. El­mondta, hogy ő szegényparaszt -családból származott és a múlt rendszer a gazdaság' cseléd-sors- náil egyebet nem adott volna szá­mára. Most pedig trabtorísta lett, élenjáró, mert munkájáért minden­ki megbecsüli. Ezenkívül beszélt a dolgozóknak, <a gépállomás tfejlődé- -séről. Két.lhárom évvel ezelőtt agy-két traktora volt a gépállo­másnak, azóta sok gépet kaptak. Elmondja, hogy a szociális juttatá­sa során alkalma nyílt a gépállo­más dolgozóinak a pihenésre, szó­rakozásra, a röplabda, iutbtall-fel- szerelés, ping-pong, sakk, könyvek, mind a dolgozók kényelmét, tnűve- í ledérét szolgálják. Kevés olyan ! szép ’kultúrtház van a megyében, j mint a csokonyavisontaiaknak, A | traktorisiták többsége az agitáció nyomán becsülettel jegyzett le. * * * Bödő István elvtárs, a bárdi- bükki állami gazdaság növényter­mesztésénél dolgozik már egy éve. A Ili. Békekölcsön jegyzésnél 1000 forntot jegyzett, hogy így is vi­szonozza államunknak, amit eddig kapott- De úgy is vísszahálálja, bogi’ felvilágosító munkán keresz­tül elmondja dolgozótársainak, mi­lyen n?jfy jelentősége van a béke­kölcsönjegyzésnek az ötéves terv sikeres befejezésében, a béke vé­delmében, Elmondja, hogy már éj­idéig milyen hatalmasat fejlődött állami gazdaságuk is. Egy pár ló vei kezdtek, ma már 60 darab lo­vuk van, ezenkívül 5 traktoruk. Ez a hafíslmas fejlődés sok dolgo zónák biztosít kenyeret ez állami gazdaságban, Bödő elvtárs agitá- clójií eredménnyel járt, ezt bizo­nyítja, hogy tegnap délután 2 óráig 32 500 forintos jegyzési ösz- szeget éri el népnevelő munkája során, * X * Ráksi községben Németh József (karazsia) termelőszövetkezeti cso­porttag. mielőtt kiment népnevelő munkát végezni. példamutatóan 500 forintot jegyzett le, utána el­mondta a, dolgozó parasztoknak, j hogy ö miért jegyzett ekkora ősz- I szeget. Azért. hogy az 5 éms terv ■ során Ráksi község mindinkább a 1felemelkedés útjám lépjen. Eddig is sokat kapott községük a tervtől, három utcában másfél kilométeres szakaszon bevezették a villanyt, az elmúlt két évben 20 új ház épült a községben. Most kapnak kisvas- utat, amely Igáiból Ráksiba vezet, ■ kibővítették az autóbuszjáratot is, i most már a dolgozó parasztoknak naponta négyszer van alkalmuk Ka­posvárra és vissza utazni. Németh elvtárs eredményesen agitált ezek­kel az érvekkel. * * * Juhász József elvtárs, a nágocsi termelőszövetkezet tagja azon tűi, hogy agitációs útja során elmond­ja,' hogy Nágocs község eddig is mit kapott az ötéves tervtől1, — például állami segítséggel a tszcs- tagok számára 50 lakást építettek, már több dolgozó be is költözkö­dött az új lakásba, mint pl- Ej. Ától György, Kakonyi Sándor, Bécsi Ferenc, Kovács Lajos és még sokan mások. — Azt js el­mondja, hogy Nágocs község mit kap még az ötéves tervtől. Rövidesen megnyílik a bölcsőde, a tsz-asszonyo’k nyugodtan mehet­nek majd dolgozni, lesz, ahol! gon­dosan vigyáznak kicsinyeikre. A jövő évben új iskola épül majd Nágocson a tanulók számára, de még ebben az évben bevezetik az egész községbe a vezetékes rádiót, a művelődésnek ez az ága is el­jut a nágccsi dolgozókhoz. 43 új házba máris szerelik a villanyt, re kelljen petróleum-lámpa mel­lett .este olvasgatni. Elmondja Juhász elvtárs, hogy százszorosán, sokféle juttatásban kapják vissza lejegyzett összegü­ket a dolgozóik, de úgy is vissza­kapják. hogy évente többször ki­húzhatják kötvényük számát, leg­utóbb pl. Nagy Dénes agronómus elvtárs két kötvénnyel nyert, az egyikkel 300, a másikkal 500 fo­rintot. Jlet%elez'óink ívják Jegyzésemmel hazámat, a bekét védem“ A „FÜSZÉRT" dolgozói is kive­szik részűiket a kölcsön jegyzésből. "25-én reggel röpgyűtést tartottak, ahol a dolgozók közül többen már lejegyeztek. ?-íihályfai.vi Sátidorné raktári munkás, 2 gyermekes csa­ládanya aimikor 400 forintot jegy- zeit a következeiket mondotta: „Meg vagyok győződve arról, hogy jegyzésemmel hazánkat, a "békét védem. Tudom, hogy min­den fiillé-r, amit jegyzék, százszoro. sen visszakerül hozzám. A nyáron most nyilt alkalmam először arra. hogy üdüljek, ott nyaraltam, ahol a múltban csak az uraik dőzsöl­tek. Gyermekeim közül egyik is kólába jár, a népi demokrácia pe­dagógusai szeretettel foglalkoznak vele, éltanuló. A másik a múlt­ban járt iskolába, hiába tudott, nem tanulhatott tovább, élnyom- . ták a munkások gyermekeit.” Szikits Ferencnek három gyer­meke van, 1200 forintot jegyzett, minthogy mondotta, gyermekei jö­vőjéért kölcsönzött a nép orszá­gának. „2C0 forintos rooa forintul nyertem" „Tavaly, amikor a II. Békeköl­csönt jegyeztem, tudtam, hogy bölcső nemem a haza javára és a magam hasznára adom. Arra azon­ban gondolni sem mertem, hogy nagy összeget nyerek vele a nye­reménysorsolás alkalmával. Most, a legutóbbi sorsolásnál kihúzták 200 forintos kötvényemet 5000 fo­rintos nyereménnyel, a másik, 50 forintos kötvényem pedig 300 fo­rintot nyert. így a tervléiesítmé- nyeken túl, 5300 forintot kaptam a tavaly jegyzett 250 forintom he­lyett. Major Károly, Kisgyalán.” Egerszegi Józsefnek 5 tagú csa. hídja van. Gyermekei kicsik, mé£ 8 évnél idősebb egy sincs, Ö ma ga tanácstitkár, felesége tanítónő. — „Boldog vagyok, hogy békeköl­csönömmel] részese lehetek aá or­szágunkban folyó hatalmas épít­kezésnek, a Kaposvári Textilmű­nek, a sok-sok iskolának, napkö­Háborús kölcsön a múltban — BÉKEKÖLCSÖN MA . .. zű kapitalista rablóháborúk ** ideje alatt az uralkodó osz­tályoknak nem volt elég az, hogy vágóhídra hajtották idegen érdé. kékért a munkások, parasztok és ■más kisemberek millióit, de még hadikölcsönt is zsaroltak ki belő­lük. A nagyhangú „hazafias” hazú- dozásoknak igen solcan hittek és egy élet alatt keservesen ősszeku- porgatott garasaikat odaadták az uraknak, hadikőlcsönbe, hogy rab- lóhábdrújúknt tovább folytathas­sák. Számtalan dolgozó paraszt, munkás és iparos, kiskereskedő, sza. kácsné jutott koldusbotra, mert a kölcsönbe adott pénzüket soha nem kapták vissza. itt van pl. Kaposváron Varga Péter ácssegéd, ki annak­idején 1500 korona hadikölcsönt adott Tisza István gróf kormányá­nak, melyet verejtékes munkával kuporgatott össze. Kis házát akarta tatarozni a pénzért, de odaveszett, soha egy fillért nem kapott vissza. ■Ugyan így járt Rózsa Ignác laka­tosmester, Vörös Ferenc Arany - utcai 10 holdas dolgozó paraszt, Nagy Anna szakácsnő, aki Bin Dá­vid intézőnél szolgált. Korán öz­vegységre jutott, volt egy 1 f éves lánya. annak spórolta a pénzt, hogy legyen kelengyéje, meg bútora majd ha férjhez megy. Bin úr rá­beszélésére 1300 koronát, egész kis pénzecskéjét hadikőlcsönbe jegyez­te. Soha életben nem kapta vissza,. Amint látjuk a hadikölcsön sok millió halottat, nyomorékot, özve. gyet, árvát, könnyet és vért ered­ményezett az országnak, az egyén­nek pedig élete végére menedék, házat vagy koldusbotot ]7zzel szemben ma a békeköl­csön békés, nyugodt életet, munkát, biztos megélhetést, soha nem látott fellendülést, építkezést eredményez. Itt van a Budapesten épülő új Földalatti, az Inotai Erő­mű, Sztálinváros, a diósgyőri új kohó. Kaposváron a kültelkeken vil­lany, új utak, több mint száz új lakóház, 9 új híd, új iskolák. A falvaikban villany, bekötő utak, könyvtárak, kultúr házak. De nem­csak közvetve, közvetlenül is min­denki visszakapja a pénzét, sőt ko- moly nyereségekre van lehetősége. Legutóbbi sorsolásnál is tízezrek nyerték Icisebb-nagyobb összeget. A gigei tanácstitkár, szegényparaszt, 100 ezer forintot nyert, vagy a kaposvári Somodiné szakácsnő, ez- vegyasszony 10 ezer forintot, vagy Pallós János a kaposfői tanács ad- minisztrátora 100 forintos kötvé­nyével 25 ezer forintot nyert és még solcan mások nyertek Icisebb- nagyobb összeget. /Jmint lá-tjufc, gyümölcsöző, jó befektetés a mi békekölcsö­nünk, úgy az állam, mint az egyén részére. Amíg a múltban az urak kínná, nya által kibocsátott hadikölcsön háborút, vérontást, nyomort jelen­tett, addig ma népi kormányunk által kibocsátott békekölcsön be­két, fejlődést, örömteljes szép jelent és napsugaras boldog jövőt jelent. Nagy József a balatc-nniagybereki állami gaz­daság fejlődéséről ír: „Gazdasá­gunk korszerű gépekkel vad felsze­relve, a szovjet agrotechnikai mód­szereket alkalmazzuk. 622 holdon már elvégeztük a keresztsoros ve- j test. A napraforgót szovjet kom- j bájánál aratjuk, burgonyánkat ve­dig szovjet burgonyaszedögépgel szedjük fel” Takács Gyuláné MNDSZ járási titkár avró! ír le- veiében, hegy a kaposvári járás ban hogyan karcolnak az MNDSZ asszonyok a bogyüjtés sikeréért. Közli, hogy Magyaratádon az egy­séges népnevelő csoportban komoly munkát végeznek az MNDR7 <-3z- szonyok, személyes példa .mutatásuk­kal agitálnak, Somogyszil munká­járól is beszámol levőimet.. Ebben r községben nagy az ér bkfődés az MNDSZ körében a -rms iránt. Sülő Ferencmé lií hold's pavmzt- assi-ony MNDSZ taggyiJcseii tett iel./ólúlá-át idézi, aki elmondta: ,e*c; t léptem be a tszzs-l-s. mert látom, hogy itt jobban boldogulok.” Matulíj Józseíiié a fonói November 7 trzes bői szá­mol be a fejlődésről. „Csoportunk j 1950-ben alakult, négy családdal. A szép eredmények meggyőzték egyre több gazdát és 2,9 család csatlakozott hozzánk. Nem voltunk elég éberék, úgy kulak is becsúszott a csoportba vejével együtt. Meg is kezdték hamaro-an a rombolást. A párt felfigyelt rájuk, dzárcuí őket, s azóta jobb lett a munka csopor­tunkban. Elfogadtuk a kisberki Győző versenyfelhívását az őszi be., gyüjté'i terv túlteljesítése érdeké, ben. — Az őszieket keresztsorosán vetjük.” Békéi Károly sztahanovista kőműves írja a Fo­noda építkezéséről; „Ma már szta­hanovista vagyok, brigádommal együtt átlagteljesítményünk a 1.80 százalékot is meghaladja. Jó mun­kámért a sztahanovista oklevélen túl pénz és könyv jutalma c i.- kap­tam; amellett a szakszervizét üdül­ni küldött. Nem éltem műidig Így, a terv segített ehhez az élethez. A felszabadulás előtt H’M mérnök­nél dolgoztam. ha. volt munka. De bizony én sem voltam kivétel a lobbi építőmunkás közül, egy év­ben csak 3—-U hónapol dolgoztam, Mmct annál jobbam meg tudom, be- Csalni hogy folyamatos munkaiehe. tőségem vau ” ü BhzMiiács rendeletét hozott az áliamkölcsdnökröl, az állam Mtelezsttségeiröí és a kötvénytülsjifanosole kodvezménveirEl A Magyar Népköztársaság Mi- iiisz jer fanácsa rendeletéi közöst az ái'aiKiköícsönökről, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytu­lajdonosok kedvezményeiről. A rendelet kimondja, hogy az állam­kölcsön kibocsátásának és vissza­fizetésének feltételeit a pénzügy- miniszter előterjesztése alapján a minisztertanács állapítja meg. A kölcsön nyereménykötvények és kamatozó kötvények alakjában ke­rülhet kibocsátásra. Az államköl- csönt jegyzék a jegyzett összegei készpénzben köteleseik megfizet­ni. Azok a, kölcsöftjegyzők, akik részére a kölcsön kibocsátási felté­telek erre lehetőséget nyújtanak, a feltételek szerint részletekben is törleszthetik a jegyzett összeget, A rendelet megállapítja, hogy az ál.ilBimkölosönők sorsolása nyilvá­nos és a kölcsön,jegyzők ellenőriz­hetik a sorsolás lebonyolítását. Az ellenőrzési jog biztosítására a pénzügyminiszter ,j> dolgozók leg- jobbjeúból sorsolási bizottságot ne­vez ki, A rendelet értelmiében bía- t ősi tani kell, hogy a kölcsönjegy- zők a kötvények sorsolásáról és annak eredményeiről tájékoztatást kapjanak, A helyi tanácsoknál, il­letve azokkal együttműködő min­den üzemnél, vá Belátnál, hivatal­nál, intézménynél sorsolási tanács adó-szolgálatot kell szervezni. Az állam kötelezettségeivel kap­csolatban megállapítja a rendelet, hogy az állam köteles a kifizetett kötvényeket Országos Takarék- pénztár útján kiszolgáltatni a köl- csönjegyzcknek, köteles biztosíta­ni, hogy a kölcsönjítgyzck vala mennyi kötvénye résztvegyen a sorsolásokban, A kötvények név­értekét a kölcsön feltételei sze­rint. kell visszafizetni. Az állam a kötvény bemutatójának köteles kifizetni a sorsolás eredménye alapján neki járó nyeremény-össze­get, hasonlóképpen köteles kifi­zetni a kamatozó kötvényeik ka­matszelvényei ellenében esedékes­sé vált kamatokat. A kölcsönjegyzők kedvezmé­nyeiről szólva a rendelet kimond­ja, hogy az államkölcsön kötvé­nyek, azok nyereményei és kamatai mentesek minden adó és minden illeték alól, kivéve a nyeremény- iHeteket. A kötvényeik névérté­kűk erejéig a fennálló szabályok szerint ügyleti biztosítékként elfo­gadhatók. Az eredeti jegyzésű ál lamkölcsön-kötvényekej sem köz­tartozás, sem polgár jogi tartozás kiegyenlítésére vagy biztosítására lefoglalni, azokra zálog, vagy meg­tartási jogot szerezni nem lehet. Ez a mentesség az ügyleti biztosi tők céljára szolgáló, valamint az Q szagos Takarékpénztárnak köl­csön fedezetére átadott kötvények­re nem [erjed ki. Az Országos Ta­karékpénztár meghatározott felté­telei: mellett, a köicsönjs'gyző ré­szére folyósíthat a fedezetű! át­adott kötvények névértékének 39 J százalékúig. Az áilamkölcsönökkel kapcso­latos munkálatok lebonyolítása az Országos Takarékpénztár feladata, a nyílvánta tás, kezelés és vissza­fizetés rendjét a pénzügyminiszter szabályozza. A jegyzéseknek a la­kó területen való megszervezése és k bonyolítása a helyi tanácsok fel adata. A munkav'szonyfcan álló dolgozók kölcsönjegvzésének meg­szervezéséről és lebonyolításáról, a jegyzett összeg nyilvántartásáról és egt'éb ezzel kapcsolatos felada­tok. végre hajtása ;ó! a munkáltató gondoskodik. A kölcsönjegyző.a kifizetett köt­vényt a kölcsön kibocsátását kö vető harmadik naptári év végéig igényelheti. Az 1945. évi január hó 1. napja után kibocsátott állam­kölcsön kötvényeken alapuló jo­gok a kölcsön lejáratának időpont­ját követő három éy ajalt elévül­nek. A kötvények bírói megsemmi­sítése iránt indított eljárásban a hirdetményi határidő egy év. ]uta községben először az élenjárókat keresik fel a kölcsönjegyzés alkalmával a népneve'ők Népnevelő értekezlet veit kedden és szerdán, ahol a népnevelőiét részletesen tájékoztatták arról, hogy milyen jelentősége van a Hl. Békekölcsönnek a béke megvédése, a további építkezés szempontjá­ból. Csütörtökön reggel, a jegyzés első napján a község minden rá­diója a dolgozó parasztok házainak ablakában volt. Az úttörők zenés ébresztőt rendeztek. A faluban 22 népnevelő dolgozik a békekölcsön­jegyzés érdekében. Mielőtt kimentek népnevelő munkára, valamennyi­en jegyeztek békekölcsönt. Az első népnevelőpár Csima László 8 hol­das gazdát kereste fel, aki minden munkában élenjár beadását a,z ősziekkel együtt eddig 120 százalékra teljesítette, a ’vetéssel is az elsők közt halad. Elmondotta, hogy felesége jelenleg beteg, kórházban van és egy gyermeke van neki, de. ö szívesen jegyez HOo' forintot, a béke érdekében, és péntektől kezdve szeretne ö is csatlakozni a népne­velőkhöz. Gyula Antalné 6 holdas dolgozó parasztasszonynak a férje 7 évig volt katona, tudja ő is mi a háború, nem akar. innét rettegésben élni. 100 forintot jegyzett. férje pedig, aki termény felvásárló. 600 fo. rintot kölcsönzött államunknak Egsrszsgi Jázssl wgyjédi tanácstitkár 1000, felesége periig 51 Mit jegeit zirte’k, kulit úri: áznak, az Inotai Erő­műnek, a Sztál in-Vasműnek, azok­nak, melyek .mind a mi jobhl'étün- j két szolgálják. Én ezért 1000 fq- , r’.ntot jegyzek, feleségem pedig i 500 forintot. Mindketten jegyzőnk, i mert értékelni tudjuk, hogy né- ; pünik államában élni, munlkálkod- ( ni boldogság.” | Gálosi József szintén 1200 forin­tot jegyzett. —• „Most, amikor a Bálcsköíicsönt jegyzem, eszembe. jut, hogy a második világháború­ban, mint'katona, mi-mindent lát­tam. Budapesten, abban a háziban, ahol a szállásom volt, lakott egy fiatal házaspár, alig oár hónapra rá, hogy megesiküdtek, egy reggel akn.a esett az udvarra és a fiatal- asszony megsebesült úgy, hogy mindkét szemére vak maradt. A béke megvédése érdekében jegy­zek kölcsönt.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom