Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-24 / 224. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1952 szeptember 24. Cili SZÍ Íí rí A „Gudo'k", a szovjet vasutasok lapja megemlékezett a Magyar Népköztársaság kormányának a budapesti földalatti gyorsvasát építéséről szóló határozat meg jelenésének második évfordulójáról. A lap rámutat arra, hogy a határozat óta már nagymértékben előrehaladtaik a budapesti Metróépítés munkálatai. „A magyar Metró-építőknek sokoldalú segítséget nyújtott a Szovjetunió" — írja a lap. — „Ellátta őket a szükséges felszerelésMajesli földalatti gpiasiil sei és rendelkezésükre bocsátotta a Moszkvai Metro építési terveit." A magyar ipar — mutat rá a lap — elsajátította a különféle bonyolult gépek gyártását és a gyorsvasút éptci ma már hazai gyártmányú gépekkel is dolgoznak. A budapesti földalatti építése — hangsúlyozza befejezésül a moszfkívai lap — bizonyítéka annak, hogy a szocializmust építő Magyar Népköztársaság gazdasági ereje gyorsan növekszik." Tettekké válnak a szovjet dolgozók felajánlásai a kongresszusi munkaversenyben A moszkvai Sztáün-autógyár sokezres kollektívája, amely a kongresszusi munikaversenyt kezdeményezte, új jelentős sikereket ér el. A gyár dolgozói az idén már annyi viilamosenergiát takarítottak meg, amennyi ezerlhatszáz gépkocsi gyártásához elegendő. A krasznoholmi „Trjchgornaja Manufaktúra“ kombinát szeptember hónapban naponta átlag 2500 méterrel több szövetet gyárit, mint augusztusban. A Lenin csatornán élénk xi forgalom. A cimljanszki vízimű hajózási berendezéseit kezelő munkások a csatorna megnyitásának napja óta núr több, mint háromezer hajót bocsátottak át a 15. sz. zsilipen. A hajók zsi- lipelésénelk idejét az első hónaphoz viszonyítva felére csökkentették. A lettországi ,,Rigasz Manufaktúra" kombinát textitmunkásái már befejezték 9 havi tervüket. A mezőgazdaság dolgozói is igyekeznek méltóan megünnepelni a párt XlX. kongresszusát- A köziápázsia'í köztársaságokban, a Kaukázuson túl, Észak-Kaukázusiban, Moldvában és a Krím félszigeten folyik a gyapot betakarítása. A Tadzsík SZSZK Oktyabrj kerületében tölblb mint 3000 kol- hozpairaszt másfél- kétszeres normát teljesít. Újabb gépek és berendezések érkeztek a szovjetunióból Bulgáriába A sztálini kikötőbe a napokban megérkezett a „Kari Marx" szovjet hájó, amely igen sóik gépet és berendezést hozott az épülő „Lenin" kohómű és más gyárak részére. A kikötő dolgozói a bolgárszovjet barátság hónapja tiszteletére határidő előtt rakták ki a hajórakományi. IVixon korrupciós botránya Nixon szená*or, a Köztársasági l’árt köztársasági alelnökjeiöiltje 16.COO dollárt fogadott el választóitól „szenátori költségeinek fedezésére". A Nixon támogatására szánt összeget a California! Pasadena városban működő „First Trust and Savings Bank".iban helyezték el. Az összeg bizonyos Smitlhnek kezében van, aki jogtanácsosa az Eisenhower t California államban támogató csoport vezetője bank- vállalatának. Mitchell, a Demokrata Párt országos bizottságának elnöke szeptember 18 án kijelentette, hogy Nixoncak le kell mondania alel- n ö k j elolts égéről, mert a szenátori illetményein kívül gazdag califor- niai vállalkozóktól is kap pénzt. Az a hír, hogy Mixon pénzt kapott calíforniai milliomosoktól, Eisenhower táborát igen nehéz helyzetbe juttatta, Sajtó jelentések szerint Eisenhower tanácsadóinak körében felmerült, hogy Nixon lépjen vissza az alelnökjelöltségé- tő‘l. A pekingi magyar kiállítás látogatóinak nyilatkozata A Magyar Népköztársaság Pekingiben rendezett kiállításának megtekintése után a kínai dolgozók nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Liu Te-csen, a Si Csin-san erőmű dolgozója a tö'bbi között ezeket mondta: A magyar kiállítás termeiben nagy örömmel győződtem meg a kárra i és a magyar nép őszinte 'barátságáról. Salát szememmel láthattam a kiállításon a magyar ipar remek termékeit, a csodálatosan szép gépeiket. A legjobban az a hatalmas lengőfúró ragadta meg íigyelmeI met, amely könnyedén és gyorsan fúrt át egy 10—12 centiméter vastag vaslemezt. Láttam a kiállításon sok magyar sztahanovista fényképét, így Pio- ker Ignácét, a kiváló Kossufh-díjas gyalusét. Vang Vei Kínai népi önkéntes így nyilatkozott: A magyar nép sikerei lelkesítik a tölblbi baráti népet is. A magyar nép győzelmei a mi győzelmeink is. Csang Csing-hsiamd, a népi önkéntes alakulatok egyik harcosa ezt mondta: Elviszem magammal Koreába a Rákosi elvtárs vezetésével dolgozó szocialista Magyarország hatalmas alkotásainak emlékét. Ezek lelkesítenek minket az amerikai agresszió elleni harcban, amellyel a koreai népet támogatjuk és a világ népeinek 'békéjét védjük. Huang Jui-lin acélgyári munkás ezt mondta: A szerszámgépgyártás Magyar- országon nagyon magas fokon áll. Mi tanulunk ebiből, hogy mielőbb olyan nagyszerű gépeket gyárthassunk, amilyeneket a magyar kiállításon láttunk. Egy amerikai újságíró keserű beismerései David Lawrence, az „United States News and World Report" című amerikai folyóirat szerkesztője nemrég körutat tett a nyugateurópai országokban. Az Egyesült Államokba visszatérve Lawrence beszélgetés formájában ismertette tapasztalatait. A „Pravda" hétfői számában D. Zaszlav- szkij „Keserű beismerések" címmel foglalkozik Lawrence cikkével. Lawrence utazásai során, — írja Zaszlavszkij, — nemcsak újságírói értesüléseket akart szerezni hanem több igen kényes, hivatalos megbízatást is teljesített- Figyelemre méltó, hogy Lawrence kijelentései arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Európában növekszik a felháborodás az Egyesült Államok imperialista politikája miatt. Lawrance kijelenti, hogy Európa elcsüggedt, a félelem és aggodalom kínozza. Véleménye szerint Európában nincs biztonság és stabilitás. Lawrence nem a nyugateurópai országok dolgozóival beszélgetett, hanem politikusokkal, -akik közül sóik az amerikai monopolisták hűséges szolgája. Azonban még ezekből a beszélgetésekből sem vonhatott le optimista következtetéseket a maga számára. Különösen Anglia keltett csalódást Lawren- cehan. Nagy ingerültséggel ír Angliáról és az angolokról. Az angolok azzal szomorították el és sértették meg Lawrencet, hogy nem leplezték: szeretnének kereskedni a Szovjetunióval. Lawrencet körútja során természetesen mindenekelőtt az a kérdés érdekelte, hogyan készülnek, mennyire készültek már fel az .agresszióra a nyugateurópaif országok. Ezen a téren a jelek szerint semmi vigasztalót nem tapasztalt. Nem talált Nyugat-Európában olyan embereket, akik komolyan hinnének az amerikai mesében, abban, hogy állítólag szovjet agresszió fenyegeti Nyugat-Európát- Mindenütt olyan emberekkel találkozott, akik azt mondták neki, hogy tárgyalásra és megegyezésre van szükség a négy hatalom között, Lawrence véleménye szerint Nyugat-Európában az egyetlen megbízható erő a militarizált és hitleri tábornokok parancsnoksága alá rendelt Nyugat-Német- ország. Azonban ezt a benyomását is az Adenauerral és hasonszőrűekkel folytatott beszélgetésekből szerezte. A német nép — írja Zaszlavszkij — ugyanúgy nem akar háborút, mint az angol. Lawrence meggyőződhetett volna erről, ha a német munkásoknak adta volna fel ugyanazokat a kérdéseket, mint Adenauermák. Lawrence seholl és semmiről nem kérdezte meg a munkásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem feleltek neki. Olvashatta a választ a házaik falán és a kerítéseken: „Jenkik, takarodjatok haza!" Az amerikai imperialisták érdé. keinek e hűséges őre — írja befejezésül Zaszlavszkij — hosszú orral volt kénytelen hazatérni Nyu- I gat-Európából. Méltó fogadtatás A KÖZELMÚLTBAN tUójsta küldöttség kereste fel a görög fővárost, élén Mose Pijadeval, az elaggott banditával, hogy „megerősítse a kapcsolatokat“ a görög móri aircho-fasiszt ák'kal. A titóistáknak útközben a hivatalos szervek mindenütt pompás fogadtatással., virágerdövel kedveskedtek. Athénben is az előírásos és mesterkélt mosollyall várakozott a fogadóbizottság. Itt azonban már feltűnő volt kétfc különösen rosszarcú alak savanyú ábrázata: — Kokinoszé, Athén rendőrfőnökéé és Szamglisizé, az „Aszfa- iia“ (görög gestapo) főnökéé. A HÁZIGAZDÁK gépkocsiba ültették a vendégeket és végigvezették a városon. A Pra'kszítelu és Szkuleinu-utca sarkán hatalmas plakát hívta magára a titóisták figyelmét. Már messziről! el lehetett olvasni a „Tito" szét. „Végre, egy üdvözlő felirat!" — állapította meg Pijade. De amikor a gépkocsi közelebb ment, a tj- tóista lakáj dühlbegurulít. A felirat így hangzott: „Tito hátbatámadta a görög népet!" A központi utcákon és tereken a belgrádi satrapa küldötteit valóságos eső fogadta, de nem virágeső, hanem röplap- I eső. Rajtuk röviden és velősen .ernnyi^ állt: „Judás Tito", „Tito, a demokrácia árulója". Kolonata kerületben egy taxi tűnt elő az egyik fordulóból, a rajta levő felírás közvetlenül az étkezői kihoz szóit: „Takarodjátok Görögországból, ti- tóista árulók!" AMIKOR A TITÓISTÁK megérkeztek kijelölt szálláshelyükre, kiszuszogták magukat, majd belenéztek az újságokba. Onnan tudták meg, hogy Kokinosz rendőrfőnök és Szanglisz, az „Aszfalia" vezetőije tűvé tesznek mindent azok után, alkilk ilyen „pompás" fogadtatásban részesítették a Títo- banditák küldöttségét. Most már rájöttek, miért volt olyan borús Szanglisz és Kolkin'osz ábrázata. Érthető is! Lliszen az összes egyszerű, becsületes görögöket nem lehet elfogatni és lezáratni, ahhoz viszont, hogy a plakátók és röplapok az egész görög nép véleményét fejezték ki, semmi kétség nem férhet. A faliújság csak akkor lehet jó, ha kollektív munkával készül A faliújság az. az újság, amelynél jellegzetesen elmosódik a határ író és olvasó között, hiszen, az, aki ma először áll meg az üzem sarkában elolvasni a faliújságot, —- holnap ugyan úgy írhat bele terveiről, észrevételeiről, tapasztalatairól, mint az akinek a cikkét most éppen olvassa. Nincs szomorúbb az olyan faliújságnál, amelyet valaki mindenáron egyedül akar csinálni, Az ilyen faliújság csupa uj- ságkivágásból áll, vagy csupa dekorációból. vagy pedig egynatigú, érdektelen), vagy érdektelenné váló cikkekből. Hiába írja alá Kovács faüujságfelelős egy helyen „Ko. vács”-nak, egy helyem „Ács”.nak, egy harmadik helyen -cs-nek vagy K. P.-nek, vagy k.p.-nek, mindenki tudja, hogy Kovács Péter bújik mögötte és hiába teszi ki a lelkét, annyi félét, annyi módon nem láthat meg, mintha minden dolgozó segítene neki a faliújság írásában. Az olyan faliújság felelő i, aki ..agyondolgozza’’ magát, azzal hogy minden cikket mago írjon — nem jó faliújság szer. kesztő. A dolgozók cikkei, levelei mellett jól felhasználhatjuk a fal'ujság-n az ujságkivágásokat, cikkeket is, csak csínján kell azokkal bánni. A rövid cikket, különösem ha a helyi problémákká] kapcsolatos hozzáfűz- mi valónk vaigy rajzunk van, ki lehet tenni a faliújságra így pl. megjelent a Szabad Népben egy riport arról, hogy az új munkásokkal sok helyen nem bánnak elég figyelemmel. Egyik pícsvidéki bányánk faliújságjára kiakasztották a cikket és nagy betűkkel aláírták: ,.és nálunk?” Ki lehet vágni és a faliuj<n%- ra tenni az olyan cikket, amely közvetlenül, névszerint bh álja őzt az üzemet, vagy üzemrészt, vagy népszerűit foglalkozik valamely jó eredménnyel, kiváló dolgozóval. Az ilyen cikkkivágásnak narg ha tása van. De a jó helyi vonatkozású cikkek helyett közölt ujság- kivágások nem érnek semmit. A jó faliújságot bizottság szerkeszti. A szerkesztőbizottság vezetőjének az a dolga, hogy összefogja, irányítsa a bizottság munkáját és ellenőrizze azt. A bizottság tagjai számára szintén nem az Kötelező, hogy minden rajzot, cikket ők készítsenek hanem, hogy a., egye3 rovatokat vezessék. Nagyon jól beváltak az állandó rovatok. Például: Termelési rovat. Béke harc. Világszemle. Újítás, Sport, MHK, Asszonyoknak (pl. a bölcsőde hírei; lakóterületi faliújságon az MND.SZ munka hírei) és így tovább. A szerkesztőbizottság egy- egy tagja egy-két rovatért feleljen. Nagyon helyes kezdeményezés volt például az egyik üzemi faliújságot a „Láttunk” rovat. Ebben a rovatban ilyesféle hírek voltak: „Láttunk Kis István ifjúmunkás, védőszemüveg: nélkül köszörültél. Nagyon jó! tudod, hogy szemed világát veszélyezteted. írjuk talán meg Békéscsabára a szüleidnek is? „Láttunk Apor József szaktárs hét óia után tíz perccel a portásfülkénél könyörögni. Miért nem saját- magadnak könyörögtél reggel félhatkor?” „Láttunk Nagy Gábor barátunk, kilenctől háromnegyed tízig ültél és lógattad a lábadat. Bezzeg nem ülsz, hanem szaladgálsz majd, amikor péntekem kevés lesz a borítékban.” Persze ír a ,Láttunk” rovat kellemes és kedves dolgokról is. „Láttunk Kocsis elvtársnő tegnap a moziból kijönni. Valakinek nagyban mesélted, milyen jó volt a film. 'Nem írnád meg a faliújságnak is?” Ennek a rovatnak fő jeHegzete-s- sége, hogy .mindig konkrét személyről, vagy személyekről, egészen friss eseményről szól. Az állandó rovatok megkönnyítik a szerkesztést, megszerettetnek egy-egy rovatot, problémakört az olvasókkal. Persze az állandó rovatokat nem szpbad) merevnek, lezártnak tekinteni. Ha jó új ötlete támad valaki■ nek, vagy új feladatot kap a munkahely — a faliújságnak azonnal írni kell róla. Helyes módszer az is, hegy fúl a rovatvezetésen, minden faliujság- szxím „operativ” előállításáért (szervezés, dekorálás stb.) más-más szerkesztőbizottsági tag a felelős. (Részlet; „A faliújság az agitáció fontos fegyvere” című brossurából.) AZ ÉLET MINDIG SZEBB LESZ . írta: J. Truínyeva /& sztálini ötéves tervek évei- ben hozzászokhattunk a me- sébeillő teljesítményekhez, az ábrándok valóraváltásához. Ma már meglepetés nélkül vesszük tudomásul a repülőgépeket, amelyek átsze. lik az Északi Sarkot és soha vem álmodott ismeretien magasságokba szállnak fel, természetesnek találjuk a tundrán virágzó almafákat, a sztyeppel tengert, s a hatalmas épületeket, amelyek csúcsa szinte a felhőkbe nyúlik. Annak ellenére, hogy a szovjet emberek számára megszokottá váltak a hősi és rend- kívüli dolgok, ismét forró és büszke érzés töltötte el szívünket, amikor olvastuk a Szovjetunió Kom. munista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának összehívását és az ötödik ötéves terv irányelveinek is. mertetését. Micsoda hatalmas, nagyszerű lépés ez a jövőbe! jyincs hazánknak olyan szöglete, amelyet ne érintene az új ötéves terv, amely ne érezte volna eddig is gyönyörű életünk termékenyítő, teremtő lüktetését. Emlékezetemben megjelenik most szülővárosom, a forradalom előtti Perm. Elhanyagolt utcák, a dud. vával benőtt folyóparti „kert”, amelyet találóan ,.l:ecska-karám”- nak neveztek él, — betegséget terjesztő szemétlerakodóhelyek közvetlenül a város határában. Ez volt a régi Perm... ‘ A sztálini ötéves tervek alatt az Ural is hallatlanul felvirágzott, A városok szinte felismerhetetleni'd megváltoztak, megváltozott a mi városunk is, amelyet 19UO-ben V. M. Molotovról neveztek el. A Molotovba érkező vendégek ámultak u megszépült, megváltozott város láttán. Korszerű munkástelepülések ölelik( körül a város központját, építészetileg remekül megalkotott, sokemeletes, gyönyörű épületek százai emelkednek; a régi, piszkos, üres telkeken parkok, kér. tek zöldéinek, virágok illatoznak. A márvány-kultúrpalota valóságos látványosság és mennyi-mennyi látni- való akad még: napközi otthonok, iskolák, főiskolák, technikumok, könyvtárak, poliklinikák, sportpályák-. Er rőlcvre szépül a Kóma folyó partja. Az ötödik ötéves tervben elkészül a nagyszerű kámai vizierőmű is, üzembehelyezik s a folyó mentén több tízkilométer tá. válságban gránit rakpart húzódik a városin, a peremvároson keresztül s elkígyózik a kertek messzi zöldjébe. Nagy boldogság írónak lenni a mi nagyszerű időnkben és különösen nagy boldogság a gyermekek számára írni. De nemcsak boldogság —- felelősség is! Mi az ifjúsági író feladatat Versekben, elbeszélésekben, mesékben, színdarabokban érzékeltetni a gyermekekkel a világon még soha nem látott építkezé. sek nagyszerű lendületét, beszélni, a megelevenítés erejével életre kelteni azokat a nagyszerű szovjet embereket, akiknek munkája a bé. keművek sorozatos' győzelmeit je. lenti. z új ötéves terv a szovjet haza további virágzását, hatalmas fellendülését, erősödését jelenti.
