Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1952 szeptember 24. Cili SZÍ Íí rí A „Gudo'k", a szovjet vasuta­sok lapja megemlékezett a Magyar Népköztársaság kormányának a budapesti földalatti gyorsvasát építéséről szóló határozat meg je­lenésének második évfordulójáról. A lap rámutat arra, hogy a ha­tározat óta már nagymértékben előrehaladtaik a budapesti Metró­építés munkálatai. „A magyar Metró-építőknek sokoldalú segítséget nyújtott a Szovjetunió" — írja a lap. — „El­látta őket a szükséges felszerelés­Majesli földalatti gpiasiil sei és rendelkezésükre bocsátot­ta a Moszkvai Metro építési ter­veit." A magyar ipar — mutat rá a lap — elsajátította a különféle bonyo­lult gépek gyártását és a gyors­vasút éptci ma már hazai gyárt­mányú gépekkel is dolgoznak. A budapesti földalatti építése — hangsúlyozza befejezésül a moszfkívai lap — bizonyítéka an­nak, hogy a szocializmust építő Magyar Népköztársaság gazdasá­gi ereje gyorsan növekszik." Tettekké válnak a szovjet dolgozók felajánlásai a kongresszusi munkaversenyben A moszkvai Sztáün-autógyár sokezres kollektívája, amely a kongresszusi munikaversenyt kez­deményezte, új jelentős sikereket ér el. A gyár dolgozói az idén már annyi viilamosenergiát takarítot­tak meg, amennyi ezerlhatszáz gép­kocsi gyártásához elegendő. A krasznoholmi „Trjchgornaja Manufaktúra“ kombinát szeptember hónapban naponta átlag 2500 méterrel több szövetet gyárit, mint augusztusban. A Lenin csatornán élénk xi forgalom. A cimljanszki vízimű hajózási berendezéseit ke­zelő munkások a csatorna meg­nyitásának napja óta núr több, mint háromezer hajót bocsátottak át a 15. sz. zsilipen. A hajók zsi- lipelésénelk idejét az első hónap­hoz viszonyítva felére csökkentet­ték. A lettországi ,,Rigasz Manufaktúra" kombinát textitmunkásái már befejezték 9 havi tervüket. A mezőgazdaság dolgozói is igyekeznek méltóan megünne­pelni a párt XlX. kongresszusát- A köziápázsia'í köztársaságokban, a Kaukázuson túl, Észak-Kauká­zusiban, Moldvában és a Krím fél­szigeten folyik a gyapot betakarí­tása. A Tadzsík SZSZK Oktyabrj kerületében tölblb mint 3000 kol- hozpairaszt másfél- kétszeres nor­mát teljesít. Újabb gépek és berendezések érkeztek a szovjetunióból Bulgáriába A sztálini kikötőbe a napokban megérkezett a „Kari Marx" szov­jet hájó, amely igen sóik gépet és berendezést hozott az épülő „Le­nin" kohómű és más gyárak ré­szére. A kikötő dolgozói a bolgár­szovjet barátság hónapja tisztele­tére határidő előtt rakták ki a hajórakományi. IVixon korrupciós botránya Nixon szená*or, a Köztársasági l’árt köztársasági alelnökjeiöiltje 16.COO dollárt fogadott el válasz­tóitól „szenátori költségeinek fe­dezésére". A Nixon támogatására szánt összeget a California! Pasadena vá­rosban működő „First Trust and Savings Bank".iban helyezték el. Az összeg bizonyos Smitlhnek ke­zében van, aki jogtanácsosa az Eisenhower t California államban támogató csoport vezetője bank- vállalatának. Mitchell, a Demokrata Párt or­szágos bizottságának elnöke szep­tember 18 án kijelentette, hogy Nixoncak le kell mondania alel- n ö k j elolts égéről, mert a szenátori illetményein kívül gazdag califor- niai vállalkozóktól is kap pénzt. Az a hír, hogy Mixon pénzt ka­pott calíforniai milliomosoktól, Eisenhower táborát igen nehéz helyzetbe juttatta, Sajtó jelentések szerint Eisenhower tanácsadóinak körében felmerült, hogy Nixon lépjen vissza az alelnökjelöltségé- tő‘l. A pekingi magyar kiállítás látogatóinak nyilatkozata A Magyar Népköztársaság Pe­kingiben rendezett kiállításának megtekintése után a kínai dolgo­zók nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Liu Te-csen, a Si Csin-san erő­mű dolgozója a tö'bbi között eze­ket mondta: A magyar kiállítás termeiben nagy örömmel győződtem meg a kárra i és a magyar nép őszinte 'ba­rátságáról. Salát szememmel láthattam a kiállításon a magyar ipar remek termékeit, a csodálatosan szép gé­peiket. A legjobban az a hatalmas lengőfúró ragadta meg íigyelme­I met, amely könnyedén és gyorsan fúrt át egy 10—12 centiméter vas­tag vaslemezt. Láttam a kiállításon sok magyar sztahanovista fényképét, így Pio- ker Ignácét, a kiváló Kossufh-díjas gyalusét. Vang Vei Kínai népi önkéntes így nyilatkozott: A magyar nép sikerei lelkesítik a tölblbi baráti népet is. A magyar nép győzelmei a mi győzelmeink is. Csang Csing-hsiamd, a népi ön­kéntes alakulatok egyik harcosa ezt mondta: Elviszem magammal Koreába a Rákosi elvtárs vezetésével dolgo­zó szocialista Magyarország ha­talmas alkotásainak emlékét. Ezek lelkesítenek minket az ame­rikai agresszió elleni harcban, amellyel a koreai népet támogat­juk és a világ népeinek 'békéjét védjük. Huang Jui-lin acélgyári munkás ezt mondta: A szerszámgépgyártás Magyar- országon nagyon magas fokon áll. Mi tanulunk ebiből, hogy mielőbb olyan nagyszerű gépeket gyárthas­sunk, amilyeneket a magyar kiál­lításon láttunk. Egy amerikai újságíró keserű beismerései David Lawrence, az „United States News and World Report" című amerikai folyóirat szerkesz­tője nemrég körutat tett a nyu­gateurópai országokban. Az Egye­sült Államokba visszatérve Law­rence beszélgetés formájában is­mertette tapasztalatait. A „Prav­da" hétfői számában D. Zaszlav- szkij „Keserű beismerések" cím­mel foglalkozik Lawrence cikké­vel. Lawrence utazásai során, — ír­ja Zaszlavszkij, — nemcsak újság­írói értesüléseket akart szerezni hanem több igen kényes, hivata­los megbízatást is teljesített- Fi­gyelemre méltó, hogy Lawrence kijelentései arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Európában növekszik a felháborodás az Egyesült Álla­mok imperialista politikája miatt. Lawrance kijelenti, hogy Európa elcsüggedt, a félelem és aggoda­lom kínozza. Véleménye szerint Európában nincs biztonság és sta­bilitás. Lawrence nem a nyugateurópai országok dolgozóival beszélgetett, hanem politikusokkal, -akik közül sóik az amerikai monopolisták hű­séges szolgája. Azonban még ezek­ből a beszélgetésekből sem von­hatott le optimista következteté­seket a maga számára. Különösen Anglia keltett csalódást Lawren- cehan. Nagy ingerültséggel ír Angliáról és az angolokról. Az an­golok azzal szomorították el és sértették meg Lawrencet, hogy nem leplezték: szeretnének keres­kedni a Szovjetunióval. Lawrencet körútja során termé­szetesen mindenekelőtt az a kér­dés érdekelte, hogyan készülnek, mennyire készültek már fel az .agresszióra a nyugateurópaif or­szágok. Ezen a téren a jelek sze­rint semmi vigasztalót nem tapasz­talt. Nem talált Nyugat-Európában olyan embereket, akik komolyan hinnének az amerikai mesében, abban, hogy állítólag szovjet ag­resszió fenyegeti Nyugat-Európát- Mindenütt olyan emberekkel talál­kozott, akik azt mondták neki, hogy tárgyalásra és megegyezésre van szükség a négy hatalom kö­zött, Lawrence véleménye sze­rint Nyugat-Európában az egyet­len megbízható erő a militarizált és hitleri tábornokok parancsnok­sága alá rendelt Nyugat-Német- ország. Azonban ezt a benyomá­sát is az Adenauerral és hason­szőrűekkel folytatott beszélgeté­sekből szerezte. A német nép — írja Zaszlavszkij — ugyanúgy nem akar háborút, mint az angol. Law­rence meggyőződhetett volna er­ről, ha a német munkásoknak ad­ta volna fel ugyanazokat a kérdé­seket, mint Adenauermák. Law­rence seholl és semmiről nem kér­dezte meg a munkásokat. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nem fe­leltek neki. Olvashatta a választ a házaik falán és a kerítéseken: „Jenkik, takarodjatok haza!" Az amerikai imperialisták érdé. keinek e hűséges őre — írja befe­jezésül Zaszlavszkij — hosszú or­ral volt kénytelen hazatérni Nyu- I gat-Európából. Méltó fogadtatás A KÖZELMÚLTBAN tUójsta küldöttség kereste fel a görög fő­várost, élén Mose Pijadeval, az elaggott banditával, hogy „megerő­sítse a kapcsolatokat“ a görög mó­ri aircho-fasiszt ák'kal. A titóistáknak útközben a hiva­talos szervek mindenütt pompás fogadtatással., virágerdövel kedves­kedtek. Athénben is az előírásos és mesterkélt mosollyall várako­zott a fogadóbizottság. Itt azon­ban már feltűnő volt kétfc különö­sen rosszarcú alak savanyú ábrá­zata: — Kokinoszé, Athén rendőr­főnökéé és Szamglisizé, az „Aszfa- iia“ (görög gestapo) főnökéé. A HÁZIGAZDÁK gépkocsiba ültették a vendégeket és végigve­zették a városon. A Pra'kszítelu és Szkuleinu-utca sarkán hatalmas plakát hívta magára a titóisták figyelmét. Már messziről! el lehe­tett olvasni a „Tito" szét. „Végre, egy üdvözlő felirat!" — állapította meg Pijade. De amikor a gépkocsi közelebb ment, a tj- tóista lakáj dühlbegurulít. A felirat így hangzott: „Tito hátbatámadta a görög népet!" A központi utcá­kon és tereken a belgrádi satrapa küldötteit valóságos eső fogadta, de nem virágeső, hanem röplap- I eső. Rajtuk röviden és velősen .ernnyi^ állt: „Judás Tito", „Tito, a demokrácia árulója". Kolonata ke­rületben egy taxi tűnt elő az egyik fordulóból, a rajta levő felírás közvetlenül az étkezői kihoz szóit: „Takarodjátok Görögországból, ti- tóista árulók!" AMIKOR A TITÓISTÁK meg­érkeztek kijelölt szálláshelyükre, kiszuszogták magukat, majd bele­néztek az újságokba. Onnan tud­ták meg, hogy Kokinosz rendőrfő­nök és Szanglisz, az „Aszfalia" vezetőije tűvé tesznek mindent azok után, alkilk ilyen „pompás" fogadtatásban részesítették a Títo- banditák küldöttségét. Most már rájöttek, miért volt olyan borús Szanglisz és Kolkin'osz ábrázata. Érthető is! Lliszen az összes egy­szerű, becsületes görögöket nem lehet elfogatni és lezáratni, ahhoz viszont, hogy a plakátók és röp­lapok az egész görög nép vélemé­nyét fejezték ki, semmi kétség nem férhet. A faliújság csak akkor lehet jó, ha kollektív munkával készül A faliújság az. az újság, amely­nél jellegzetesen elmosódik a ha­tár író és olvasó között, hiszen, az, aki ma először áll meg az üzem sarkában elolvasni a faliújságot, —- holnap ugyan úgy írhat bele terveiről, észrevételeiről, tapaszta­latairól, mint az akinek a cikkét most éppen olvassa. Nincs szomorúbb az olyan fali­újságnál, amelyet valaki min­denáron egyedül akar csinálni, Az ilyen faliújság csupa uj- ságkivágásból áll, vagy csupa de­korációból. vagy pedig egynatigú, érdektelen), vagy érdektelenné váló cikkekből. Hiába írja alá Kovács faüujságfelelős egy helyen „Ko. vács”-nak, egy helyem „Ács”.nak, egy harmadik helyen -cs-nek vagy K. P.-nek, vagy k.p.-nek, mindenki tudja, hogy Kovács Péter bújik mögötte és hiába teszi ki a lelkét, annyi félét, annyi módon nem lát­hat meg, mintha minden dolgozó segítene neki a faliújság írásában. Az olyan faliújság felelő i, aki ..agyondolgozza’’ magát, azzal hogy minden cikket mago ír­jon — nem jó faliújság szer. kesztő. A dolgozók cikkei, levelei mellett jól felhasználhatjuk a fal'ujság-n az ujságkivágásokat, cikkeket is, csak csínján kell azokkal bánni. A rövid cikket, különösem ha a helyi problémákká] kapcsolatos hozzáfűz- mi valónk vaigy rajzunk van, ki le­het tenni a faliújságra így pl. megjelent a Szabad Népben egy ri­port arról, hogy az új munkásokkal sok helyen nem bánnak elég figye­lemmel. Egyik pícsvidéki bányánk faliújságjára kiakasztották a cik­ket és nagy betűkkel aláírták: ,.és nálunk?” Ki lehet vágni és a faliuj<n%- ra tenni az olyan cikket, amely közvetlenül, névszerint bh álja őzt az üzemet, vagy üzemrészt, vagy népszerűit foglalkozik valamely jó eredménnyel, kivá­ló dolgozóval. Az ilyen cikkkivágásnak narg ha tása van. De a jó helyi vonatko­zású cikkek helyett közölt ujság- kivágások nem érnek semmit. A jó faliújságot bizottság szer­keszti. A szerkesztőbizottság ve­zetőjének az a dolga, hogy össze­fogja, irányítsa a bizottság mun­káját és ellenőrizze azt. A bizott­ság tagjai számára szintén nem az Kötelező, hogy minden rajzot, cik­ket ők készítsenek hanem, hogy a., egye3 rovatokat vezessék. Nagyon jól beváltak az állandó rovatok. Például: Termelési rovat. Béke harc. Világszemle. Újítás, Sport, MHK, Asszonyoknak (pl. a bölcső­de hírei; lakóterületi faliújságon az MND.SZ munka hírei) és így tovább. A szerkesztőbizottság egy- egy tagja egy-két rovatért feleljen. Nagyon helyes kezdeményezés volt például az egyik üzemi fali­újságot a „Láttunk” rovat. Ebben a rovatban ilyesféle hírek voltak: „Láttunk Kis István ifjúmunkás, védőszemüveg: nélkül köszörültél. Nagyon jó! tudod, hogy szemed vi­lágát veszélyezteted. írjuk talán meg Békéscsabára a szüleidnek is? „Láttunk Apor József szaktárs hét óia után tíz perccel a portásfül­kénél könyörögni. Miért nem saját- magadnak könyörögtél reggel fél­hatkor?” „Láttunk Nagy Gábor barátunk, kilenctől háromnegyed tízig ültél és lógattad a lábadat. Bezzeg nem ülsz, hanem szaladgálsz majd, amikor péntekem kevés lesz a borítékban.” Persze ír a ,Láttunk” rovat kellemes és kedves dolgokról is. „Láttunk Kocsis elvtársnő tegnap a moziból kijönni. Valakinek nagy­ban mesélted, milyen jó volt a film. 'Nem írnád meg a faliújság­nak is?” Ennek a rovatnak fő jeHegzete-s- sége, hogy .mindig konkrét személy­ről, vagy személyekről, egészen friss eseményről szól. Az állandó rovatok megkönnyí­tik a szerkesztést, megszerettetnek egy-egy rovatot, problémakört az olvasókkal. Persze az állandó rova­tokat nem szpbad) merevnek, le­zártnak tekinteni. Ha jó új ötlete támad valaki■ nek, vagy új feladatot kap a munkahely — a faliújságnak azonnal írni kell róla. Helyes módszer az is, hegy fúl a rovatvezetésen, minden faliujság- szxím „operativ” előállításáért (szervezés, dekorálás stb.) más-más szerkesztőbizottsági tag a felelős. (Részlet; „A faliújság az agitá­ció fontos fegyvere” című brossu­rából.) AZ ÉLET MINDIG SZEBB LESZ . írta: J. Truínyeva /& sztálini ötéves tervek évei- ben hozzászokhattunk a me- sébeillő teljesítményekhez, az áb­rándok valóraváltásához. Ma már meglepetés nélkül vesszük tudomá­sul a repülőgépeket, amelyek átsze. lik az Északi Sarkot és soha vem álmodott ismeretien magasságokba szállnak fel, természetesnek talál­juk a tundrán virágzó almafákat, a sztyeppel tengert, s a hatalmas épületeket, amelyek csúcsa szinte a felhőkbe nyúlik. Annak ellenére, hogy a szovjet emberek számára megszokottá váltak a hősi és rend- kívüli dolgok, ismét forró és büsz­ke érzés töltötte el szívünket, ami­kor olvastuk a Szovjetunió Kom. munista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának összehívását és az ötödik ötéves terv irányelveinek is. mertetését. Micsoda hatalmas, nagyszerű lé­pés ez a jövőbe! jyincs hazánknak olyan szögle­te, amelyet ne érintene az új ötéves terv, amely ne érezte volna eddig is gyönyörű életünk termékenyítő, teremtő lüktetését. Emlékezetemben megjelenik most szülővárosom, a forradalom előtti Perm. Elhanyagolt utcák, a dud. vával benőtt folyóparti „kert”, amelyet találóan ,.l:ecska-karám”- nak neveztek él, — betegséget ter­jesztő szemétlerakodóhelyek közvet­lenül a város határában. Ez volt a régi Perm... ‘ A sztálini ötéves tervek alatt az Ural is hallatlanul felvirágzott, A városok szinte felismerhetetleni'd megváltoztak, megváltozott a mi városunk is, amelyet 19UO-ben V. M. Molotovról neveztek el. A Molotovba érkező vendégek ámultak u megszépült, megváltozott város láttán. Korszerű munkáste­lepülések ölelik( körül a város köz­pontját, építészetileg remekül meg­alkotott, sokemeletes, gyönyörű épületek százai emelkednek; a régi, piszkos, üres telkeken parkok, kér. tek zöldéinek, virágok illatoznak. A márvány-kultúrpalota valóságos lát­ványosság és mennyi-mennyi látni- való akad még: napközi otthonok, iskolák, főiskolák, technikumok, könyvtárak, poliklinikák, sportpá­lyák-. Er rőlcvre szépül a Kóma fo­lyó partja. Az ötödik ötéves tervben elkészül a nagyszerű kámai vizierőmű is, üzembehelyezik s a folyó mentén több tízkilométer tá. válságban gránit rakpart húzódik a városin, a peremvároson keresz­tül s elkígyózik a kertek messzi zöldjébe. Nagy boldogság írónak lenni a mi nagyszerű időnkben és különö­sen nagy boldogság a gyermekek számára írni. De nemcsak boldog­ság —- felelősség is! Mi az ifjúsági író feladatat Versekben, elbeszélé­sekben, mesékben, színdarabokban érzékeltetni a gyermekekkel a vilá­gon még soha nem látott építkezé. sek nagyszerű lendületét, beszélni, a megelevenítés erejével életre kel­teni azokat a nagyszerű szovjet embereket, akiknek munkája a bé. keművek sorozatos' győzelmeit je. lenti. z új ötéves terv a szovjet haza további virágzását, hatalmas fellendülését, erősödését jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom