Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-23 / 223. szám
Kedd, 1952 szeptember 23. SOMOGYI NÉPLAP 3 Ünnepélyes keretek között adta át rendeltetésének elvtárs a barcsi földművesszövetkezet új áruházát latta a megnyitó ünnepség közönDö^ei Imre Uj színnel gazdagodott határszéli község Fő-utcája múlt napokban. A hónapok óta épülő új szövetkezeti áruház hatalmas kirakatai szebfonél-szébb arukat kínálnak a község és a környező falvak dolgozóinak. A megye legszebb szövetkeze i áruházának megnyitó ünnepsége vasárnap délelőtt volt mintegy kétezer főnyi dolgozó jelenlétében. A községi pártszervezet nagytermében megtartott ünnepségen Dögéi Imre elvtárs, a Szövet kezetek Országos Szövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet. Dögéi Imre elvtárs hangoztatta, hogy a múltban csak selejtes, rosszminőségű, úgynevezett paraszti áru került a falusi boltokba. A dolgozó parasztok néha öt-hat üzletet jártak be, amíg megkapták azt az árut, amit vásárolni akartak. Ha jelentősebb vásárlást akar tak eszközölni, akkor fáradságos és költséges utazással Kaposvárra, vagy Pécsre kellett menniök. Ma pártunk cs kormányzatunk azzal is igyekszik hozzájárulni a falu és a város közötti különbség megszüntetéséhez, hogy a szacialista ipaíunlk termékeit korszerű szövetkezeti áruházak útiján bocsátja a dolgozó parasztok rendelkezésére. Az ország területén a barcsival együtt már 540 szövetkezeti áruház áll á falusi dolgozók megnövekedett igényeinek kielégítésére. Ezután az; ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén elért eredményeinkkel foglalkozott, majd így folytatta: Nem szabad szemelő! tévesztenünk, hogy míg nálunk a békés alkotó munka folyik, addig a^ amerikai imperialisták és csatlósaik, köztük közvetlenül határunkon innen alig néhány kilométerre — a fasiszta Tito és bandája lázasan fegyverkezik. A fasiszta Tito és bandája az amerikai imperialisták leghűségesebb talpnyalója. Jugoszlávia gazdaságát, ásványi kincseit, iparát, erdőit eladta, kiszolgáltatta az amerikai imperialistáknak. Ennqk következtében a jugoszláv nép, közte a dolgozó parasztság még soha* nem volt olyan nyomorúságos helyzetben, mint most. Csupán a mur&zka-szobolai járásban 210 parasztgazdaságot árverezték el a közelmúltban. Ramkóvicsék börtöneiben több mint 250 000 munkás-paraszt és forradalmi értelmiségi sorból kikerülő jugoszláv hazafi sínylődik, a koncentrációs táborok drótsövényei mögött pedig többi mint 20 ezer hazafias érzelmű katonát és tisztet tartanak fogva.- Egyáltalán nem lehetetlen — folytatta, — hogy ugyanakkor, amikor mi itt Barcson megnyitjuk az új áruházat, tőlünk neun messze Tito és Rankovics egy újabb koncentrációs tábort ad át rendeltetésének. Egyre nagyobb mértékben fokozódik azonban a jugoszláv népnek igazságos harca és semmi kétség nem fér hozzá, hegy ez a harc elsöpri Tito és Rankovics fasiszta klikkjét. Nemes János elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője hozzászólása után az úttörők és a Barcsi Fűrészüzem tánccsoportja szórakoésegét, majd ötletes ruhabemutatót tartottak. Ezután került sor az áruház ünnepélyes megnyitására. A megnyitó ünnepség után a dolgozók százas tömegekben lepték meg az áruházát. Az első vevő Füzesi Jó- zsefné függetlenített párttitkár volt, négy méter ruhának való fianellt vásárolt, majd Szabó Erzsébet, a Kaposvári Fonoda gyű- rasíonóncje lépett a pulthoz. Csakhamar nagymennyiségű cipő, fehérnemű, készriiha, vas, edény, mezőgazdasági szeráru, papír, fűszer, élelmiszeráru, rádió talált gazdára az első vásárlók között, már az első nap mintegy 65 ezer forint forgalmat bonyolítottak le az új áruházban. Textilből 24 ezer, cipőből 11 ezer, konfekció áruból 13 ezer, élelmiszerből 11 ezer, műszaki cikkekből 6 ezer forintot forgalmazott a bolt. Már az első órák eredménye is megmutatta, milyen áldás az új áruház a dolgozók számára. A régi földművesszövetkezeci bolt 70—80 ezer forintos forgalmával szemben az új áruház körülbelül félmillió forintos forgalmat bonyolít le majd havonta. Barcs dolgozóin kívül Tótújfalu, Laikócsa, Potony délszláv község dolgozó parasztjai, Csokonyavisonta, So- mogyaracs, Babócsa, Darány, Ist- vándi, Bolhó határmenti községek, Vízvár, Bélavár szövetkezeti falvak dolgozó parasztjainak nem keli hosszú utat megtenni Kaposvárra, hanem Barcson, a járási székhelyen beszerezhetik a szükséges árukat. Barcs, az eicA kuLtímg,ltáeíÁ Iiurei kuitúragitáeiós. csoportok az őszi begyűjtésnél az Megyénkben a munkában nagyfokú visszaesés tapasztalható. A nyár folyamán több községben brigádok működtek, je- leneteikkeii, rigmusokkal! dicsérték az élenjáró, dolgozó parasztokat, bírálták az állampolgári kötelezettségüket elmulasztó dolgozókat. Műsoraik komoly nevelő hatásúak voltak és számtalan esetben ennek nyomán javult meg a begyűjtés is. Ma már azonban nem fordítanak olyán gondot a. járási népművelési előadók a kultúragitációs!. csoportok további mozgatására az őszi betakarítás és begyűjtés elősegítésére. mint ahogy erre szükség lenne A kultúrmunlcának mindenkor szerves része kell. hogy legyen a gazdasági, politikai mániának. Ezt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha a kultúragitációs A fonyódi járás kultúr munkásai a kultúrbrigád feiköszöntötte Szűcs megértették ezt a feladatot és mind tevékenyebben- vesznek részt az agitációs munkában. Műsoraikkal nem az eseményeket követik, hanem bírálnak é3 dicsérnek annak érdekében, hogy a dolgozó parasztok jól teljesítsék az állami kötelezettségüket. Balatonszentgyörgyön A siófoki járásban Megyénk az őszi begyűjtésben ű kultúragitáció mellett a brigádok | ünnepélyessé tették a könyvhetet is. Mind a megnyitón, mind pedig az ünnepi könyvsátraknál adtak .színvonalas kultúrműsort. Műsoraikkal még inkább felhívták a dolgozók figyelmét a könyvre és nagymértékben ennek tudható be, hogy a járásban növekedett a könyvvásárlás. Ezt megelőzően a Bányásznap megrendezésében vették ki a részüket. kötelezettségüket elmulasztó dolgozók felé a bírálattal sem. A csutrg-oi Tan^azdaságf gyéliényesi üzemegységének dolgozói betartják a minisztertanács határozatát „fl felszabadulás után vástozott meg életünk .. Férjemmel együtt., mindketten •szegény munkáscsaládból származunk. Már kisgyermek korunk óta csők a munka, a nélkülözés jutott •számunkra. Iskola helyett dolgozni jártunk, hogy szüléinknek segíteni tudjunk pár fillérrel a mindennapi kenyér meg őrzésében. Férjem kőműves segéd volt. Semmi nélkül kerültünk össze, csak a rajtunk lévő ruhánk volt. se bútorunk, se rendes lakásunk. Férjem keresetéből nagyon nehezen tudtunk megélni. Gyermekünk még nem volt pár éven keresztül, így én is kénytelen voltam elmenni dolgozni férjem mellé, téglát, maltert hordani, pár fillérért. Amikor megszületett első kislányunk, már nem tudtam dolgozni menni, a férjem 35 pengős keresetéből tengettük életünket. Pásztor Pál magán, vállalkozónál dolgozott a férjem, csak pár hónapig volt munkája éven keresztül. Legtöbbször aratni és cséplőgép mellé járt dolgozni, így kereste meg a mindennapi kenyerünket. 1945-ig négy gyermekünk született, így nőtt évről-évre a gond is. A felszabadulással a mi életünk is, mint a többi mujnkáscsaládé, lényegesen megváltozott. Férjein a Tatarozó Vállalathoz került szakmunkásnak. Havi keresete 800 forint. 7 gyermekem után 500 forint családi pótlékot kapunk minden hónapban. Most már nem kell nyomorognunk, éheznünk, minit azelőtt. Megvan a becsületes megélhetésünk, kenyerünk. Ruliázkodni is tudunk rendesen, •egyik hónapban egyikünknek veszünk ruhát, a másik hónapban a másiknak. Férjemnek most vettünk 600 forintért egy öltöny ruhát, cipőt. Legkisebb fiam négy hónapos, a legnagyobb kislányom 14 éves. 3 gyermekem iskolába jár, tanulnak szorgalmasan, őnekik már megvan a lehetőségük, hogy tanul, hassanak, nem kell nékik iskola helyett téglát, maltert hordani, mint szüleiknek. Az ő számukra már pártunk és államunk gondoskodott, hogy .amihez kedvük van, ott folytathassák tanulmányaikat. Államunk és pártunk gondoskodását nap, mint nap érezzük. Amikor megszületett legkisebb fiam, akkor is segélyt kaptam, amiből a kis ruhákat számára meg tudtam venni. De számtalan más formában is érezzük pártunk gondoskodását. Hálás vagyok Államunknak és pártunknak. Makár Ferencné Somhegy. Mi, a gyékényesi üzemegység dolgozói magunkévá tettük a minisztertanács1 határozatát, amely az őszi betakarításról, trágyázásról és vetésről szól. A maghere csépiérét szeptember 30 helyett augusztus 28-án, a napraforgó törését szeptember 20 helyett szeptember 10-ig befejeztük. A napraforgó kóróját október 5 helyett szeptember 11- ig betakarítottuk. Kukorica póibe- porzást végeztünk a .másodvetésű kukoricán. Befejeztük a silókukorica zsombolyázását. 250 köbmétert eddigieknél még aktívabban működnek. A jó kultúragitációs munka egyben hatalmas segítője a kul- túrcsoportck ' művészi színvonalának fejlesztésében is. Rövij egy hónap múlva megkezdődik a II. országos kultúrvprseny. ahol a művészeti csoportok számot adnak fejlődésükről, arról, hogy az első országos kultúrverseny ős a •járási kultárversenyek óta hogyan és mennyit fejlődtek csoportjaink. Az viszont vajmi kevés lehetőségét ad a továbbfejlődésre, ha a csoportok csak egy-egy önálló műsoros rendezvény alkalmával szerepelnek. Feltétlenül szükséges, hogy több változatos műsorral szerepeljenek a csoportok és erre a legmegfelelőbb allcalom a rendszeres kvltúragi- táció. József dolgozó parasztot, aki a búr- gonya,beadási kötelezettségét 122 százalékra teljesítette. Ugyanakkor megbírálták Nagy József, Keszeg Pálné, Simon György gazdákat akik elmulasztották beadási kötelezettségeik teljesítését. többi megyékhez viszonyítva lemaradt. Ezt a szégyenteljes állapotot meg kell szüntetni és ehhez .méltó segítséget kell nyújtania a kultúr- csoportcknak is. A feladat az, hogy eleven kultúragitációval, aktuális műsorszámokkal jutalmazzuk a j ólteljesítőket és ne fukarkodjunk a zs.ombolyáztunk le, ezt a munkát a földeléssel együtt öt nap alatt végeztük el. Az 55 hold őszi árpát szeptember 20 helyett 13-ig elvetettük. A vetést kereszt-hossz irányban végeztük, a szovjet agrotechnika alapján. Szeptember 15-én [befejeztük az őszi takarmánykeverék vetését is. Ezt is. mint minden őszi kalászos és takarmánynövényünket kereszt-hossz irányban vetettük. Pongrácz Sándor technikus Gyékényes. AZ ÖTÉVES TERV ALKOTÁSAIBÓL--- -■ Au .i».wutai!»i<MBm—»'■■■ ' ----Me gyénk gépesítésének fejlődése oz ötéves tervben 1949-ben megyénkben 95 erő- és munkagép dolgozott. Megművelt 28.500 hold területet. A gének és a munkaterületek száma 1949-től jóval növekedett. Jelenleg megyénk területén 21 gépállomás. 365 traktorral és 141 egyéb géppel segíti mezőgazdasági termelőszövetkezetünk és egyénileg dolgozó paraszt. Ságunk munkáját. Az említett trőés munkagépek mintegy 1480 pár igaorőt szabadítanak fel. Az 1949- ben elvégzett terület ötszörösét művelik ma. Államunk a mezőgazdasági gépüzemek további fejlesztését megyénkben 227 millió forint beruházással segíti elő ötéves .tervünkben. Megyénk egy-egy gépállomásán lOCi-ig 36—39 traktor lesz. Megyénk villamosítása A múlt rendszerben nem gondoskodtak a dolgozókról, sok esetben a tökmagolaj lámpa bűzénél beszélgetett esténként a család, mert petróleumra már nem igen jutott a keresetből. Tanulásról szó sem lehetett. Egyrészt mert nem adták ,meg a módot, könyveket, stb, másrészt a rossz világítás miatt. Népi demokratikus kormányzatunk, pártunk útmutatása nyomán ’ tervet dolgozott ki az ország villa- i mosatásával kapcsolatban. Megyénk] falvaiban mind több helyen lágyul-] lad a villany. Péterhidán, Komlós. dcn. Drávaszentes-en, Somogyszo- bon. Megyénkben 1949-ig már 93 községben bevezették a villanyt. Azóta ez a szám jóval emelkedett. Jelenleg 157 községben van villany — a felszabadulás óta 90 községbe vezettük be. 1954-re megyénk minden községét villamosítjuk. Államunk a szocialista mezőgazdasági szektorok villamosítására 4 millió forintot fordít. A November 7 Erőmű A November 7 Erőmű ötéves tervünk nagy alkotásai, népünk büszkeségei közé tartozik. Felépítésével országunk nagy energia központját valósítottuk meg. Gerő elvtárs, pártunk II. kongresszusán beszámoló.) ában hangsúlyozta: „Ami a villamosenergia termelést illeti, ötéve3 tervünk azt a feladatot tűzi ki, hogy 1954-re 4.2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Mi pedig most azt javasoljuk. hogy az ötéves tervidőszak utolsó évére villamosenergia termelésünket 6—6.5 milliárd kilowattórában állapítjuk meg, ami azt jelenti, hogy villamosenergia termelésünket 1949-hez képest csaknem megháromszorozzuk.” A November 7 Erőmű dolgozói megértették ezt a fontos felhívást és lelkes munkával dolgoznak azon, hogy minél előbb átadhassák rendeltetésének az erőművet. Nagy jelentőséggel bír ennek a nagy energia központnak a felépítése egész népgazdaságunk, egész dolgozó népünk felemelkedése .szempontjából.
