Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

L VUÁ9 PROLETÁRJAI EG VE SÜLJETEK/ Ma tíz éve halt meg Móricz Zsigmond, a magyar irodalomtörténet egyik kimagasló alakja Javítsuk meg a ssoliiikai iskolák hallgatóinak fciváíogatási munkáját Megyénk parasztkiildöttei a tolnamözsi gépállomáson „Harminc ezüstpénz“ A MAGYAR IX. évfolyam, 207. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1952 szeptember 4. Gépállomásaink az őszi kampányterv teljesítéséért Pártszervezeteink, tanácsaink biztosítsák a burgonyabegynjtés sikerét Megyeszerte megkezdődött a A fonyódi járási tanács párosversenyre hívta ki a marcali járási tanácsot Csatlakozás a fonói gépállomás dolgozóinak felhívásához zött nyerjük meg. Adva van ennek lehetősége. Burgonyatermésünk a száraz időjárás ellenére jónak mondható. Pártszervezeteinken, tanácsainkon múlik a munlka sike­rének biztosítása. Pártszervezeteink mozgósítsák a népnevelőket a begyűjtési agi- tációra, vonják be a jólteljesítö dolgozó parasztokat, a tömegszer- vezeteket, elsősorban a DISZ tag­jait. Mozgósítsa a tanács az állan­dó bizottságok, a tanács tagjait. Alkalmazzák a törvényt a késle­kedőkkel szemben. Mutassanak példát a község vezetői a beadási kötelezettség teljesítésében, Har­coljanak következetesen az ellen­ség ellen, ne tűrjenek meg lazasá­got, megalkuvást a munkájukban. Csak így tudják biztosítani a bur- gonyabegyüjtés és az egyéb fel­adatok végrehajtását. a dolgozó parasztok között a ver­senyt. .4z eredményeket 10 napon­kint értékelik, erről a iermelöcso- par tokai és a községeket minden esetben értesítik. A versenybizott­ság tagjainak a két járás elnökhe­lyettesét, mezőgazdasági osztályve­zetőjét, főagronómusát és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának kiküldöttjét javasolták. A fonyódi járás dolgozó paraszt­jai lelkes harcot indítóiak, bogy az őszi mezőgazdasági mimikáidból — hasonlóan a begyűjtéshez — győz­tesként kerüljenek ki. A nyári munkák komoly erőpró­bát jelentettek megyénk, gépállomá­sainak életében. Gépállomásaink dolgozói egészében jól oldották meg ezt ai feladaíot. Eredményeik mellett azonban még bőven akad tennivaló ai gélpál «másokon., Az őszi terv teljesítése még komolyabb fel­adatok e,é állítja gépállomásaink dolgozóit. A minisztertanács hatá­rozata feladatként tűzi ki gépállo­másaink elé, hogy a nyári munkák befejezése után azonnal kezdjenek hozzá az őszi szántás-(vetés és a betakarítási munkákhoz. Gépállomá­saink eddigi munkáikat a tervek mennyiségi teljesítéséi*® alapozták és annál kevesebb gondot fordítot­tak a minőségre. Ennek következ­tében történtek a sorozatos géptö­rések. Az őszi kampánytervek beindítása máris szép eredményeket mutat. A ni®riiyei gépállomáson jól kezdtek hozzá a munkákhoz, ami máris megjátszik a tervie 1 jesítésben. őszi tervükből eddig 13 százalékot tel­jesítettek. Kiemelkedő eredményt értek el a kaposvári gépállomás dolgozói közül Gelencsér Lajos 30.3 százalékos vagy Horváth István 25.4 százalékos egyéni tßrvte jesn'té- riükkel. Nagy lendületet adott, az őszi kampányterv teljesítésében a fonói gépállomás nagyszerű kezde­ményezésé amely harcot indított a minőségi munkán keresztül a ,er- méseredmiény növeléséért. Ezek mellett komoly hibák is ta paszfcalhatók egyes gépállomásaink­nál. Több helyén a cséplési munkák befejezése után nem hajtották vég­re a iminisztertanálcs határozatának azt a pontját, amely a fejlett agro­technikai módszerek bevezetéséről szól. Nem végezték el mindenütt a nyári mélyszántást azokon a terü­leteken, ahova a1 jövő évben i,pari növények kerülnek. vagy ha elvé­gezték is, az a minőséig rovására ment. Ez a hiányosság megmutat­kozott a darányi gépállomás mun­kájában már a kezdet kezdetén, amikor a barcsi Vörös Csillag területén elvégezték ugyan a munkát, de a minőség teljesen el­fogadhatatlan volt,. A segesdi és a nagyhajóim gépállomások munkája is kifogás alá esik. Nem, véletlen a rossz munka ezeken, a gépállo­másokon. Segesden, Nagybajomban maguk a gépállomás vezetői sem ismerik a minisztertanács 49-es szá­mú utasítását, mely az őszi mun­kák elvégzésében a szükségszerű feladatokkal foglalkozik. Másrészt ezeken a gépállomásokon dolgozó vezető affronómusok elmulasztották 0 fejlett módszerek ajkalmlazását annak dacára, hogy a mi szakem­bereinknek a Szovjetunió élenjáró tapasztalataiból kell meríteni a ter- eredknényeinik fokozása érdeké­ben. Az elmúlt évek tapasztalatai ar­ra figyelmeztetnek bennünket, hogy ahol a fejlett agrotechnikai mód­szereket alkalmazták, ott ahol a gépállomások dolgozói szívügyük­nek tekintették a jó minőségi mun­kál, az eredmény sem, maradt el. Például az igali Alkotmány ter- imolőcsoportbain elöhántós ekével készítették elő a talajt a kukorica «Iá: a szárazság, jég és fagykárok ellenére is olyan a növény, hogy 0. környékbeli dolgozói paliasztok csodájára járnak. Ugyan ilyen ered­mények vannak a ráksi és a ré- páspusztai termelőszövetkezeteknél, ahol maga » tsz tagság is a követel­ményeknek megfelelő munkát vég­zőit. Éppen ezek az eredmények köve­telik m®g gépállomásaink igazgatói tói, vezető agronómusaítől, brigád- vezetőitől, hogy az őszi talajinunká- ival az eddiginél sokkal következe­tesebben harcoljanak az új agro­technikai eljárások széleskörű alkalmazásáért- El kell érni, hogy az összes ipari növények alá elöhántós ekével végezzék el a ti­lalmunkat, úgy a term,elő!csopo rí ok ­nál, mint ,az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál, akik szerződést kötöttek a gépállomással. Harcolni keH 11 határidők pontos betartásáért, az őszi kalászosok mi­előbbi elvetéseit. A munkákat min­den esetben a termelőszövetkeze­tekkel együtt elkészített menet­irány-terv alapján végezzék, nehogy az egyik vagy a másik fél részéről a munkaerő hiánya miatt a tervei félre kelljen dobni. Az eddigieknél sokkal több segítséget nyújtsanak a gépállomá­sok igazgatói, agronótausai, párt- szervezetíi, a gépállomások dolgo­zóinak. El kell érni miniden gépál­lomáson, hogy elsősorban maguk a kommunisták mutassanak példát a többi dolgozónak. Népnevelő mun kával, mozgósítsák a dolgozókat a temek teljesítésére. Gépállomásaink igazgatói kövessenek el mindent, hogy a lebontott brigádtenveket 5—10 naponkint értékeljék, az élen­járó dolgozókat népszerűsítsék fali­újságon és v®rsenyihiradón kérész­iül. De nem úsy, mint a tapsonyi gépállomáson, ahol a verseny táblán nincs egyéb, mint egy-két idejét- anulta papirrongy és por. Töreked­jenek arra, hogy minél több élen­járó dolgozó jutalomban részesül­jön. A sorozatosan mulasztókat ugyanakkor a legszigorúbban von­ják felelősségre. Gépállomásaink tervszerű munká­júkat csak akkor tudják sikeresen végrehajtani, ha a területet idejé­ben biztosították. Éppen ezért felül kell vizsgálni termelőesoportjaimk- nál a szerződéskötéseket, és sürgő­sen pótolni kell a hiányzó területet. Ugyanakkor a szerződéskötésnél (figyelembe kell venni az új mód­szerek bevezetésére irányuló terve­zést. Gépállomásaink ezt a vállalt kötelezettségüket maradéktalanul teljesítsék. Gépállomásaink vezetőinek fel­adata az üzemanyag zavartalan biztosítása a terv maradéktalan vég­rehajtása érdekében. Számolják fel gépállomásaink vezetői munkájuk­ban még mindig megmutatkozó lervszer üt U n séget. Biztosítsák az állandó ellenőrzést a kint dolgozó traktoristák felé. hogy ott, ahol kell, megjfellelő időiben segítséget tudjanak nyújtani. Sokkal na­gyobb gondossággal kell segíteni női traktorosainkat a munkájukban. Idősebb, tapasztaltabb traktorosok mellé osszák be a női dolgozókat- Nagy gonddal ügyeljenek a trakto­rosok pihenőhelyeire, a Ibrigádszál- lásokra. harc az őszi termények begyűjté­séért. A járások, községek dolgo­zó parasztjai egymással versenyez­ve végzik a munkát, A burgonya- begyűjtési versenyben — hason­lóan a kenyérgabona begyűjtéshez — a fonyódi járás dolgozó pa­rasztjai törtek az élre. Második helyen a siófoki, harmadik helyen a kaposvári járás dolgozó paraszt­jai vetélkednek az elsőség meg­szerzéséért. A taibi járás negyedik, a marcali ötödik, a csurgói járás pedig a hatodik helyre került. Le­maradt a versenyben a nagyatádi és a barcsi járás dolgozó paraszt­sága. Ezeknek a járásoknak a ve­zetői nem tanultak a gábonabe- gyüjtés hiányosságaiból, így for­dult elő, hogy az ellenséges hírve­rések termékeny talajra találtak. Sokkal harcosabban, lelkiismerete­sebben kell hozzálátni ehhez a A fonyódi járási tanács párosversenyre hívta ki a marcali járási tanácsot. Válla! ták, hogy az őszi mezőgazdasági munká­kat határidő előtt befejezik. A gép­állomási tanácsüléseken m termelő­szövetkezeti csoportoknak az őszi gépi munkákra olyan terveket1 dol­goznak ki, amellyel biztosítani tud­ják a vslő és a mélyszántás határidő előtti befejezését. A járás által el­készített inunkatervet az állandóbi­zottság tagijai megbeszélik és tevé­kenyen résztvesznek a feladatok el­lenőrzésében, végrehajtásában. Megfogadták, hogy a betakarítási munkákat szepterribcr 25-re mint végső határidőre befejezik. A ten­ge ri szár t a szedéstől számított 3 napon belül levágják. A termelőszö­vetkezeti csoportoknál és az egyé­nileg dogozó parasztoknál szeptem­ber 15-ig biztosítják a trágya ki­hordását és aláSzántását. Az elő- szántásl 18—<20 centiméter mélyen végzik. A vetést tisztított, csávázott munkához, hogy a begyűjtésnél mutatkozó csorbát kiköszörülhes­sék. i Lulla község 104.5 százalékra teljesítette burgonyabeadási köte­lezettségét. Lelkesítse példája a megye valamennyi községének dol­gozó parasztságát. Kövessék Kál­mán István kőröshegyi 5 holdas dolgozó parasztot, aki burgonya­beadási kötelezettségét 124 száza­lékra, vagy Magyar János öregla­ki 9 holdas középparasztot, aki 156 százalékra teljesítette burgo­nyabeadási kötelezettségét. Megyénk elsőnek indult a gnibo- naíbeadási versenyben, a 12. helyre kerültünk. A burgonyabe­adásban szintén az elsők között haladunk. A párt, az állam iránti kötelezettség azt követeli tőlünk, hogy ezt a versenyt — megvédve a megye becsületét — az elsők kő­magból vetőgéppel, ahol mód w n rá kersztsorosan végzik. Vállalták, hogy az őszi mé’yszán- táist a tavaszi növények alá 20—26 centiméteres mény&églben végzik eb A termelőszövetkezeti csoportoknál az egész területet traktorral szánt­ják fel. Ezt november 5-rc befe­jezik. A silózási tervet 100 százalékon teljesítik, minden si’ózásra alkal­mas terményféleséset felhasználnak. Ezeknek <a munkáknak érdekében megszervezik a községek, valamint a termelőszövetkezeti csoportok és A fonói gépállomás az őszi me­zőgazdasági munkák határidőelőtíi elvégzése érdekében versenymozg’L mat indított. A termelőszövetkezete­ket bekapcsolva, valamennyi gépál­lomást kihívta versenyre. Az utol­só két nap folyamán a memyei, /lengyeltóti, kereki, nagyba jomi és a lad i gépállomások csatlakoztak a felhíváshoz. Ezzel a versennyel elő­segítik, hogy valamennyi gépállo­más időben befejezze az őszi mező­gazdasági munkákat és kellőképpen felkészülhessen a téli gépjavtlásob­ra. A háromfai állami gazdaság befejezte az ősziárpa vetését A háromfai állami gazdaság szeptember 5-re, a határidő előtt 17 nappal befejezte az ősziárpavetést és megkezdte a rozsvetést is. A 153 hold ösziárpát szöszösbiikköny, őszi takarmánykeverék és bíbor helyére vetették. Idejében végezték a tarlóhántásí, kfcvcrőszántást, 2 és fél héttel a vetés előtt fejez­ték be a vetőszántást. Trágyázáshoz szuperfosz­fátot használtak. Alkalmazták a fejlett szovjet agro­technikát, keresztsorosan vetettek, ezzel biztosítják, hogy a következő évben magasabb termésered­ményt érjenek el. A gazdaság dolgozói párosver­senyre hívták ki egymást, versenyben végzik a munkát. A traktorosok versenyében Jankovics István és Kovács Pál 10 órai munkaidő alatt 13 holdat szántottak fel. 30 soros traktorvonta tárni veíögéppel naponta 25 holdat vetették. Ötven hold rozsot már elvetettek. Nagy lendü­lettel lógtak munkához, hogy ezt a feladatot is 10 nappal a határidő előtt befejezzék. A gazdaság dolgozói a nyári aratási, cséplési munkáknál, a tarlóhántásnál, a keverő- és a vető­szántásná! az elsők között voltak. Elsőnek fejez­ték be az ősziárpavetést is. Nem maradtak lie az őszi betakarítási munkával sem. A napraforgó aratását. 50, cséplését 60 százalékra végezték ed. Meg­kezdték a burgonya betakarítását is, amelyet há­zilag készülj burgo-nya-kiszántó ekével végeznek. A gazdaság vezetősége minden munka megkezdé­se élőit a brigádvezetőkkel, traktorosokkal meg­beszéli a feladatokat, kiosztja a földterületet, fi­gyelemmel kíséri a munkát, értékeli a versenyt, segíti a dolgozókat a munkákban. Horváth Rozália a ladi állami gazdaság legjobb állutgondozója Horváth Rozália 10 éves korában kezdte meg a munkát az urasági birtokon, félnapi bérért, ne­héz körülmények között, mint a többi cselédgyerek a múltban Az iskolát korán abba keülett hagyni. Hajnaltól estig ’ robotolt, hogy kevés keresetével pótolhassa a szülök szűkös keresetét. A felszabadu­lás után még jóidéig dolgozott kulákoknál napszám- munkában, majd a ladi állami gazdaság megalaku­lása után testvéreivel együtt jelentkezett az állami gazdaságba. A növénytermesztési brigádhoz osz­tották be. Mint brigádtag, szorgalmas, becsületes- munkát végzett. A téli időszakban átkerült az ál­lattenyésztéshez. Azóta a sertéstenyésztésen dolgo­zik, a reá bízott állatállományt gondosan, lelkiis­meretesen ápolja, a legnagyobb szeretettel bánik az állatokkal. Alkalmazza a szovjet tapsztalaíokat a inalátásátást és az élesztősítést. A napi négyszeri etetéssel, itatással és a jó gondozással szép ered­ményeket cr el. A megye legjobb állattenyésztői közé tartozik. Mangalica-sertésnél az előírt 4.75.ös választási átlag helyett 5.6-os választási átlagot ért el. A ma­lacok átlagsúlya 2 és félkilóval magasabb az elő- irányzatnál. 800 forintos fizetésén túl, jó munká­jáért egy 38 kilós süldőt kaipott p. ‘•imként. A gazdaság többi női dolgozója fetlfigye. Horváth Rozália munkájára és egyre többen követik pél­dáját. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom