Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-21 / 222. szám

L

Vtt/ÍG PROLETÁRJA/EGYESÜLJETEK/

Két nagy nép barátsága

Á BÉKE

árny és lény, régi és új Kaposvár'

Egy boldog nyerő

flz Gsztáiyeílenségoel való cirüborálás akadályozza a teg* Bitest Hfikuten

Gyorslista a nyereménysorsolás harmadik napjáról

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGYE I PÁRT BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA

mm

IX. évfolyam, 222- szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Vasárnap, 1952 szeptember 21AZ ÖTÉVES TÉR'

Ötéves tervünk a haladás, a béke, a felemelkedés terve, amelynek megvalósulása hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtatja. Három-négy év egy ország életében nem hosszú idő, de a legutóbbi 3—4 esztendőre nyugodtan elmondhatjuk, hogy döntő változásokat hozott egész népgazdaságunk, népünk életébe. A magyar nép a fejlődés útjára lépett. Főleg azok számára szembetűnő a fejlődés, a változás, akik 10—lő éve jártak Magyarországon, számúikra! szinte elképzelhetetlen, hogy e néhány valóban történelmi év alatt pártunk és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével milyen ha. talmas sikereket értünk el.

A Szovjetunió példája nyomán a szocializmus1, megvalósításának útjára léptünk. A Szovjetunió gazdag tapasztalatainak felhasználásával egyre sikeresebben valósítjuk meg 5 éves tervünk célkitűzéseit.

Nincs az országnak egyetlen olyan községe, városa és üzeme, amelyik ne kapott volna a tervtől és még igen sokat kap. Minden egyes dolgozónak megdobban a szíve* ha hazánk büszkeségéről, a Sztálinvárosról beszél, arról a hőstettekről, amelyeket népünk az ötéves terv folyamán véghezvitt. Az [nótái Erőmű, a Tiszalöki Vizierő- mű, a Földalatti Vasút, a komlói, a tatabányai, az ózdi. a diósgyőri, a miskolci építkezések, a Népstadion építése, megyénkben a Kaposvári Fonoda építése, mind mind beszédes bizonyítékai, ötéves tervünk győzelmének. Szinte napról- napra fejlődik minden országunk, ban, s erről a fejlődésről tanúskodik megyénk terve is. Ha csak a Kaposvári Fonodát megnézzük, az egyre bővülő üzemben csak 1951. két ás fél hónapja alatt termelt fonalmennyiségből 1900 km hosszú textilanyag készült. S amikor az üzem teljes egészében elkészül, naponta 40.700 női ruhára, vagy 89.100 férfiingre való fonalmennyiség kerül ki a gyárból.

A kaposvári Cukorgyár korszerűsítésére 4.8 millió forintot, 2 vagon befogadóképességű hűtőház építésére 10 millió forintot, automata telefoniközpont építésére 1.9 millió forintot, lakásépítésre 50 millió forintot irányoz elő a terv. S lehetne sorolni mindazokat a hatalmas beruházásokat, amelyek mind-mind dolgozó népünk jólétét vannak hivatva felemelni. Beszédes számok ezek, s mi sem bizonyítja jobban : népi államunk gondoskodik a mezőgazdaságról. — mint az, hogy a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésére megyénkben több mint 227 millió forintot, a szocialista mezőgazdasági szektor villamosítására b millió forintot, fásításra 20 millió forintot fordítunk az ötéves terv keretén belül.

Hatalmas változást hozott a terv. az ország, a megye életében. Eltüntette a gondot az emberek arcáról, nem kell félni a munkanélküliségtől, mint a felszabadulás előtt, amikor ezrek és ezrek rótták az útat, munkaalkalmat keresve. Ma már munikásbiány van, új ipari munkások ezreivel gyarapodott munkás- osztályunk. A terv, az építés minél több és több munkaerőt igényel.

A terv megváltoztatta a dolgozók életét. Hatalmas mértékben emel- kedett a dolgozók életszínvonala, beszédes bizonyítéka ennek az. hogy megyénkben csupán az ötéves terv időszakában 3437 új parasztház épült, s addig, míg Somogy megyében 1938-ban 150.082 pár bakkan- csot adtak el, 1952-ben augusztusig ennek kétszeresét, több mint 300 ezer párt. 1938-hoz viszonyítva 3.40 kg-mal nőtt személyenként a cukorfogyasztás, 4.40 kg.al a zsírfogyasztás. A múltban csali a tőkés és a kulák elemeknek volt a

jfc;

f: A BÉKE TERVE

falukban rádiójuk. 1952 első felében több mint 2500 darab rádiót vásároltak dolgozóink.

Hatalmas összegeket fordítunk az ötéves teryben az egészségvédelemre is. Mig 1938-ban 4 egészségház működött a megyében, ma 7 van. A felszabadulás előtt egy szülőotthon sem volt a megye területén, ma 3 van. De ugyanígy egyetlen falusi rendelőintézet sem volt, ma 7 van. Tehát nemcsak gazda, sági életünkben, hanem az élet minden területén döntő változást hozott a pártunk által alkotta terv. Élő valósággá lett hazánkban, hogy: legfőbb érték az ember. De nemcsak ezen a területen van hatalmas változás, a kulturális élet és egyéb területen is döntő változások történtek.

A felszabadulás előtt a dolgozóik gyermekei nem tanulhattak középiskolákban, csak igém kis százalékban, 1952-ben már 2855 gyerek tanul a középiskolán, több mint 120 fiatal egyetemen. Sokezer azoknak a fiataloknak a száma, akik ipari technikumba és egyéb iskolákba járnak. Tanul az ország, tanul a nép, s fejlődésüket biztosítja pártunk, népi államunk.

Csak az ötéves tervben 15 normálmozit, 161 keskenyfilmes mozit. 142 kultúrotthomt, 140 falusi népkönyvtárat, 65 üzemi könyvtárat kapott megyénk. A népé lett a kultúra is, s az irodalmi és természettudományos előadások látogatottsága bizonyítja, hogy dolgozó népünk tanulni akar. S amerre csak nézünk, mindenütt tervünk gazdag eredményeivel találkozunk. Erről beszél az is. hogy még 1945- ig Somogy megyében 55 község volt bekapcsolva a villanyhálózatba, a felszabadulástól napjainkig 90 falut villamosítottunk.

Megváltozott a mezőgazdaság képe is. Utat tört magának az új, s napról-napra szaporodnak terme- lőcsoportjaimk, újabb ezrek és tízezrek választják a jólét és a fel- emelkedés útját. Míg 1949-ben 17 termelőszövetkezetünk volt 520 taggal, 3979 hold földdel, addig 1952- ben már 310 termelőszövetkezeti csoportunk van 12.882 családdal. 21.082 taggal. 114.387 hold földdel. A szovjet módszerek alkalmazásával termelőszövetkezeteink termés, eredményei napról-napra növelted- nek.

Ismertek ma már megyeszerte a nágocsi Szabadság tsz eredményei. amelynek 1961. évi jövedelme 849.914 forint volt. De nem rosz- szabb a barcsi Vörös Csillag eredménye sem, 747.571 forint. Az egykor kizsákmányolt zsellér emberek megmutatják, hogy tudnak gazdálkodni. s hogy a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül meg tudják duplázni az eddigi termésátlagokat. De nemcsak ezen a területen van változás mezőgazdaságunknál, hanem ott is, hogy a nehéz fizikai munkát gépek segítségével végzik a mezőgazdaságban is. Ma már 21 gépállomás, 365 traktorral segíti termelőszövetkezeteink munkáját. Több mint 109.005 kát. holdat munkál meg és 1460 pár igaerőt szabadit fel. Büszkeséggel tölt el ez az eredmény minden egyes dolgozót, de egyben buzdítást is ad arra. hogy még nagyobb eredmények eléréséért küzdjünk. Nem egy dolgozó tesz napjainkban összehasonlítást a multbani és jelenlegi élete között és ragyogó tervalkotásainkban meglátja a kibontakozó jövőt, a fel- emelkedés hatalmas perspektíváit.

Hatalmasak ezek az eredmények, amelyeket ezidáig elértünk, de pártunk vezetésével még hatalmasabb eredményekre törekszünk. S mig mi az ország építésén dolgozunk, addig közvetlen tőszomszédságunk, ban Tito és janicsár bandája, amerikai gazdáik parancsára nap mint

rDab}&zÁLrik az etéaes teiarSL

A KAPOSVÁRI FONODÁBAN

minden az ötéves tervre emlékeztet, a hatalmas daruk, az egyre nő. vekvő épületek, az új szakmunkások, minden, minden. Király Jenő- né fíyűrűsfonó is a tervről beszél: a kaposfüredi DlSZ-szervezetben hívták fel a figyelmemet ötéves tervünk egyik nagyszerű alkotására, az épülő fonodára, arra, hogy az új gyárban új szakmunkásokra van szükség. Elhatároztam, hogy én is idejövök dolgozni, — nem ment könnyen, a férjem először ellenezte, három hónap kellett, míg meggyőztem, — nevet —, már ő is itt dolgozik, ketten 1600 forintot keresünk.

Nem is tudná egyikünk sem elképzelni az életét a Kaposvári Fonoda nélkül. De én is megteszem a kötelességem — így folytatja —, a legutóbb 110 százalékot teljesítettem, hogy hozzájárulhassak az 5 éves terv túlteljesítéséhez, hogy minél több fonalat adjunk a hazának, a dolgozóknak. Aztán tovább beszél. — Életem legboldogabb napja volt csütörtökön, tagjelölt lettem, most még jobban akarok dolgozni, még többet termelni, megmutatni, hogy megérdemeltem a bizalmat.

BALÁZS IRMA az előfonóban dolgozik. Mielőtt jelenlegi boldog életéről beszélne, elmondja, hogy nem volt mindig ilyen vidám, gondtalan az élete, hiszen már 8 éves korában a kulákok földjein kellett dolgoznia. A felszabadulás megváltoztatta az ő életét is, elvégezte a fonótanfolyamot. — A múltban hiába szeretett volna tanulni, nem volt rá mód, most az 5 éves terv során ez is lehetséges, ingyen tanulhatott, szakmunkás lehetett, amire mindig úgy vágyott. Boldogan hozzáteszi, legutóbb elérte a 114 százalékot, de ezzel nem elégszik meg, sokkal jobban akarja segíteni az 5 éves tervet, azt akarja, hogy hozzátartozói, ismerősei is kivegyék részüket a terv megvalósításából. Édesapja is becsülettel eleget tét) beadásának, egész családja tudja, mit köszönhet az 5 éves tervnek- mit kell visszahálálnia.

NYlKOS ISTVÁNÉKNÁL, a

bőszénfai Lenin tszcs.ben is a tervről beszélgetnek. — Az biztos — mondja Nyikos István —, egyénileg soha nem tudtam volna ilyen eredményt elérni, pedig sokat dolgoztam a 8 -hold földemen. Amikor 1951-ben tszcs-tag lettem, egyszerre minden megváltozott, kevesebb munkával t&bb lett az eredmény, mert a közösben van az erő. Aztán meg rájuk gondoltam — és szemeivel megsimogatja két kislányát —, a nagyobbik mérnöki tanfolvamra szeretne menni, a kisebbik pedig .minidig azt mondja, nogy kalauz lesz. Most lehetnék, hiszen az ötéves tervben számtalan női mérnökre és kalauzra lesz szükség.

Aztán a munkaegységre terelődik a szó, — neki 250 munkaegységet sikerült elérni. Mondogatják is a csoportban, hogy hiába, Nyikos István az egyik legjobb dolgozó, a munkában, fegyelemben példamutató. A feleségét is így emlegetik. Nyíkoséknál azért jut sokmindenre, mert Nyikosné is részt- vesz a munkában, nem sokkal maradt el a férje mögött, 210 munika- egvsége van. Mos* úgy számítanák, hogy a terményeken kívül még 9200 forintot kapnak. Már eltervezték; Nyikosné rádiót vesz, Nyikos István pedig kerékpárt. Boldog, megelégedett az életük, tudják, mindezt az 5 éves tervnek köszönhetik.

MINDÖSSZE 27 éves Kovács Józsefné a Kaposvári Szövőüzem dolgozója, mégis sok keserű emléke maradt a múltból. 12 éves kora óta másnak dolgozott, mosott, vasalt, — hogy szeretett volna fodrásztanulónak menni — nem lehetett, édesapja, aki mindig munka nélkül volt, nem bírta a szerződést fizetni. 1944-bem került a .szövőüzembe, 32 fillér órabérért dolgozott. Aztán jött a fel- szabadulás, államosították az üzemet és egycsapásra megváltozott mindén. Most már becsületes munkájáért becsületes bért kap. 750 forintot keres havonta, már negyedszer részesült prémiumban jó munkájáért.

Sokat kaptak az ötéves tervtől 1950-ben bútort is vettek férje és saját fizetéséből. Karácsonyra már rádióra is került, még akkor ősszel kihúzták a tervkölcsőnköt- vényét. Most asztaltűzhelyet szeretnének venni, már ki is szemelték a kirakatban. Kell az új lakásban, mert legutóbb olyan öröm érte őket, hogy szép lakást kaptak, a napokban költöznek be.

A kislányát hétfőn először viszi a napközibe, a Bajcsy-Zsilinszky- utcába, amelyik szintén az 5 éves terv keretén belül létesült. Kovács- né visszahálálja, amit a tervtől kapott. 5 gépen dolgozik, állandóan 110 százalékot teljesít. Több dolgozót ő tanított, Tenc Jánosáét például 3 hétig, most már ő is két gépen dolgozik, de a jövő héten még kettőt kap. Becsülettel kiveszi a részét 5 éves tervünk harmadik, döntő évének a sikeres m egval ásításából.

'£F

LUCZ LAJOS ELVTÁRS, a Tatarozó Vállalat főépítésvezetője, amikor a tervről beszél, azzal kezdi; — a tudásomat az ötéves terv beindítása óta megsokszoroztam — Hosszú utat tett meg Lucz elvtárs, amíg eddig eljutott. A felszabadulás előtt kőművessegéd volt, akkor nem tudott tervezni, a fel- szabadulás után lehetősége nyilt erre. 1950-ben került a vállalathoz, először írnok, majd munkavezető, később építésvezető, legutóbb pedig jó munkája eredményeképpen főépítésvezető lett. Mint írnok mlég csak 416 forintot keresett, most már 1570 forint a fizetése.

Hosszan beszél arról, hogy az ötéves terv beindítása óta a dolgozók közös, jó munkáján keresztül hogy valósulnak meg az ötéves terv célkitűzései a megyében is. A lakóházak, a kultúrtermek, a 11 gépállomás építkezései, mind az 5 éves terv keretén belül létesültek. Emellett az idén 30 üdülőt hoztak rendbe. Egyedül a Rákosi Mátyás Művök dolgozóinak üdülőjére 1 millió forint lett beruházva, hogy biztosítsák a dolgozók gondtalan pihenését. Lucz elvtárs is a vállalat balatonboglári üdülőjében töltötte szabadságát.

nap provokálnak. Szeretnék országunkat újra nyomorba taszítani, ugyan olyan nyomorba, mint ahogy Jugoszláviában élnek a dolgozók és mindenütt, ahol a kapitalizmus az imperialisták vannak még hatalmon

Népünk egybeforrott a tervvel, hatalmas békealkotásainkkal, s elért eredményeink nemcsak jobb munkára késztetik dolgozóinkat, de arra is, hogy készek elért eredményeinket megvédeni minden táma- d ás sál szemben. Mniden dolgozó

HÍREK

11 NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL

Nagyszabású bányászl&kás- építkezések Lengysíofszágban

A kapitalista kormányzat a második világháború előtt 20 év alatt semmit sem törődött a bányászlakások építésével. Az akkori Lengyelországban gyakran előfordult, hogy két-három bányászcs;dád lakott egy szobában. A bányászok házaiban nem volt víz, villany és gázvezeték, sőt legtöbbször hiányzott a csatornázás is.

A felszabadulás után, a háborús pusztulás körülményei között nem volt könnyű feladait a lakásépítkezések megkezdése. A népi kormány azután az 1947—48-as években nekilátott a bányászlakások tömeges építésének.

Az új lakásokban kényelmes, egészséges otthonra találnak a bányászok. A háború befejezése óta eltelt nyolc év alatt a legnagyobb bányaközpontokban — Sosnowiec- ben 709, Juliusz-Strzemíeszyceben 580, Niwiecben 296, Koszuíceben 832, Giszowiecben 394, Bykowinie- ben 703, Trynekben 583, Rudzis Slonskan 723, Stroszkiban 656 új lakást bocsátottak a bányászok rendelkezésére.

II szocializmus építésének legnagyoiüs müve ífemániéban

A Duna—Fekete-tenger csatorna a szocializmus építésének legnagyobb műve Romániában. A Szovjetunió anyagokat, korszerű gépeket szállít a csatorna építkezéséhez. Az építők nagymértékben felhasználják a szovjet ihidrotechni- kusok é*s geoitechnikusok tapaszba, iataít és munkamódszereit.

A Duna—Fekete-tenger csatorna építés közben több mint 120 millió köbméter földet — ebből több mint 15 millió köbméter sziklás kőzetet — mozgatnak meg és több mint egymillió köbméter betont építenek ‘be. A munkálatok során többszáz kilométer vasútvonalat is leraknák. Csernavodában már üzembehelyezték a folyami kikötő első rakodóhídját.

fl mezőgazdaság szocialista

átalakítása

a Bolgár Népköztersasáflbaii

Bulgária Kommunista Pártja sokoldalúan használja fel a szocializmus építésének szovjet tapasztalatait, s a Szovjetunió testvéri segítségével, a népi demokratikus országokkal való gyümölcsöző együttműködésre támaszkodva nagy sikereiket ért el a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakításában.

A falusi gazdaságoknak több mint 52 százaléka, a megművelt földeknek pedig 51.35 százaléka már termelőszövetkezetekbe tömörült. Ezeknek a szövetkezeteknek a száma megközelíti a 2800-at. A parasztgazdaságok 80 százaléka szövetkezetben egyesült a nikipoli járásban, a lomi járásban, a csir- pani járásban, a Generál Toisev járásban pedig már a 90 százalék körül mozog a szövetkezetekbe tömörült parasztgazdaságok száma.

A termelőszövetkezeti gazdaságok felhasználják munkájukban a szovjet agrotechnika módszereit és a Szovjetuniótól kapott korszerű mezőgazdasági gépek segítségével évről-évre növelik tenméshozamu- ' kát.

büszkén tekint fiatal néphadseregünkre, a béke katonáira, akik éberen őrködnek népünk békéje felett. S ahogy minden ebben az ország, ban a dolgozó népé, úgy néphadseregünk Í3 az, amely együtt nőtt fel a néppel, a párt, Rákosi elvtárs irányításával.

r