Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-17 / 218. szám

Szerda, 1952 szegtemjr zr 17. SOMOGYI NÉPLAP 3 MEGVÁLTOZOTT AZ ÉLET BÖHÖNYÉN... HATALMAS uradalmi birtolcok vettek körül a múltban Böhönye ..községet. Gróf Festetich, Hertelen- di Andor földesurak és a kidákok igája alatt nyögtek a falu szegény­parasztjai. Az éhség, a nyomor ker­gette ki düledezö sárkunyhó jakból ■a meggyötört embereket minden ta. vasszal. Ilyenkor sok szülő gondol, kozott, hogy merre menjenek, hol tudnak biztosabban kenyeret keres­ni az éhező, síró gyermekeknek. Bármerre indultak, mindenütt a summáz sors várta őket. — Cudar világ volt az — mond­ja gyűlölettel, a múltat idézve Ge. ■lencsér elvtárs, a község tanácsá­nak elnöke. — Hisz jól emlékszem rá, én is benne éltem. Kora tavasz, tói télig, míg a hó le nem esett, kint robotoltunk a •pusztákon, esőben, -sárban napi 80 filléres bérért. A késő őszi, deres napokon, majd le­fagyott a kezünk, lábunk, szedtük a cukorrépát. Az uraság még az orrát sem dugta ki a meleg szoba, ból. A gyér fizetésből, amit egész éven ■át keresltünk, még kenyérre sem ju. tott minden nap, Akkor a földcS- uralc hajcsárjai, gazdatisztjei és a kulákok goromba ordítozásáiol vol. tak hangosak Böhönye község utcái. A megaláztatcis és a megvetés volt ■a sorsuk a szegényparasztoknak, A szidás és átkozódás mellett nem volt ritka a felbőszült hajcsároktól ka­pott ütlegelés sem. PÉCSEK MÁRTON most 6S éves abban az időben is meglett ember volt, emlékszik jól a múltra. Ököl. be szorul a keze, amikor elmondja, hogy: ,,az 1930-as években Bakos István kulák használta bérbe 800 négyszögöl földemet, mert nekem máshol kellett robotolni. Mikor a bért kértem, a kapzsi kulák rám. .ordított: rongyosnak, meg kenyér- telennek nevezett, de még meg is ütött volna, ha én olyan lágyszívű vagyok. Igaz. hogy akkor rongyos- kodtam, meg kenyerem sem, volt mindig, mert akkor az uraknak, meg a kulákoknak dolgoztam. De ma van minden nap mit aprítani ■a tejbe, ruhám nem rongyos, pe­dig már rám]ár az idő és nem tu. dók úgy dolgozni, mint akkor”. A vályogviskók, a rongyos, éhező gye­rekek a görnyedthátú, kérgeskezű férfiak, a síró anyák, akiket aggo­dalommal töltött el a holnap bi­zonytalansága, valamennyien a nagy birtokok és a kulákok kiszolgálói rabjai voltak. 1945-BEN a dicső szovjet harco­sok elhozták a felszabadulást. A földesurak a felszabadult parasztok haragjától való félelmükben elme­nekültek, otthagyták a büszkén me­redő kastélyaikat. A párt segítsé­gére sietett a, böhönyei parasztok­nak is és 778-an kaptak földet. Azok lettek a föld jogos tulajdo­nosai, akik eddig is dolgoztak rajta. Most már nem szolgaként az urak hasznára dolgoznak, hanem amit elvetnek, azt maguknak aratják. A felszabadulás napjától eltelt idő minden napja mérföldés léptek­kel viszi előre Böhönye község dol­gozó parasztjait a virágzó élet felé. A régi, sötét, dohos sárviskókat egészséges új házak váltották fel. Az egykori zsellérek ma-, már saját jiűcban . laknak, azokban amelyet pártunk és államunk segítségével építettek. A 120 új családi ház a falu megváltozott életéről tanúsko­dik. Csőm János, Páka Ferenc. Poklc,is József és a többi dolgozó paraszt boldogan élnek családjaik, kai saját új házaikban.. 1947-BEN kigyulladt a villany a községben. Ragyogó villanyfény váltotta fel a régi füstös olajlámpa gyér világítását. A kultúra sokféle áldása árasztotta el a községet, amelynek a múltban nem lehettek részesei a böhönyei dolgozók sem. A sáros út helyett új bitamin utat kapott a község. Felmentette a sok kiló-méteres fáradságos gyalog­lástól a böhönyei dolgozókat az új autóbuszjárat. Ötéves tervünk során létesítet­tek Böhönyén hatalmas szabadtéri színpadot, amelyet 1951-ben épített a község az államtól kapott 50.000 forinton. A község fiataljai 1951 május 1-én a munkásosztály nagy ünnepén adtak először vidám mű­sort az új színpadról a boldogan ünneplő böhönyei dolgozóknak. Azt. a segítséget, melyet pártunk és ál la,műnk a színpad felépítéséhez biz- tosított a fiatalok használják is. Rendszeres kultúrműsorokkal szó. ralcoztatják vasárnaponlcént a falu dolgozóit. M már az ifjúság vidéim dalaitól és a házak ablakaiból áradó rádiózenétől hangos az utca. hisz alig van olyan ház Böhönyén, ahonnét hiányzik a rádió, amióta villanyt Icapott a község. UJ KULTURHÄZBAN tanulnak a fiatalok ott mutatják be művészi képességüket a falu kultúrára szom- jas dolgozóinak. A régi, ósdi. ko­pott szűk iskolát is kibővítették, új padok közt tanulnak a dolgozók gyermekei, ma már biztosítva van számukra a tanulás. Évröl.évre több azoknak a fiataloknak a , száma Böhönyén, akik külön­böző szakmába és felsőbb is­koláikba mennek tanulni, Idáig ti* zenketten mentek katonatisztnek és rendőrnek. Tóth József az egy­kori cselédgyerek, ma már a nép. hadsereg hadnagya. Varga János tszcs tag is büszke fiára. Varga Józsefre, aki ma. százados a nép­hadseregbe. Karamczi Irma rendőr lett. Özv. Ártner József né boldogan beszél Rózsi lányáról, aki Veszpré­mi Rózsával a tanítóképzőben ta­nul. Vágy 25-en mentiek ipari ta­nulónak a faluból és 8.an lettek traktorosak. A lányok közül is töb- ben mentek traktorosnak. A lányok a fiúkkal egysorban indulnak a munka minden ágéiba, hogy jó mun­kájukkal visszahálálják pártunk és kormányunk szerető gondoskodását, melynek nyomán olyan széppé vál­tozott az emberek élete. Az államunk segítségével napkö­ziotthon is létesült, ahol gondosan vigyáznak a kisgyerekekre, amíg szüleik kint a mezön végzik a napi munkát. Ezek a gyermekek már csak elbeszélésből hallanak szüleik siralmas gyermekéveiről. Egészség­ház is létesült már a községben, 1951-BEN ÉPÜLT Böhönyén egy 28 vagonos terményraktár, aho­va minden alkalommal becsülettel bevitték az állam iránti tartozásu­kat a község dolgozó parasztjai. Míg a múltban 300 kerékpár és 3 motor, kerékpár volt a községben, addig ma 1000 kerékpár és 16 metorkerék. pár van. A község dolgozóinak ma sokkal több jut ruhára, cipőre meg a könyvtárra is. Az idén a szövet, kezetek átlagos forgalma másfél millió forint volt, míg 1949-ben csak 60 ezer forint. E két szám is napról napra világosabban mutatja a hatalmas fejlődést. Böhönye köz. ség dolgozó parasztjai ma már tisztán látják a virágzó jövőt, amelyhez az az út vezet, amit pár­tunk mutatott nelcik: a szövetkezés. „Fiam élele ma más, mint az enyém volt a múltban“ Bolhó községben voltam kézbesítő ■a múltban, ma is az vagyok. A múltban keserű volt ctz életünk. Fi­zetésem: kevés volt, nehezen tudtam fenntartani családomat. A felszabadulás után új életet kezdtem, mint a többi dolgozó tár­sam. Tudom, hogy embernek szá­mítok, ezért boldogság a munka, Megbecsülnek, munkámért méltó Egyre több dolgozó paraszt ismeri fel a párosverseny jelentőségét Ipari munkásaink példáját kő- vetve dolgozó parasztságunk kö­zül is egyre többen [felismerik a verseny jelentőségét, .párosver­senyre lépnek egymással a maga­sabb terméseredmények eléréséért és a beadás batáridő előtti teljesí­téséért. A marcali járásban Szegerdő község dolgozó parasztjai hívták ki versenyre a járás összes közsé­gének dolgozó parasztjait az őszi kapásnövények begyűjtésére. Somogysámsonban Benedek Já­nos 7 holdas dolgozó paraszt az őszi termények minél előbbi be­gyűjtésére hívta ki versenyre a marcali járás összes dolgozó pa­rasztjait. Szabó János 8 holdas sávolyi dolgozó paraszt versenykihívását az őszi termények begyűjtése ér­dekében Kisis Pál csákányi 7 hol­das dolgozó paraszt, vb-elnökhe- lyettes elfogadta. Fonónők a terv sikeréért fizetést kapok. A népi demokrácia juttatásaiból nekem is megszépült •az életem. 1952 szeptember 1-én pedig a fia­mat felvették tanulónak az Állat­egészségügyi Technikumba. Ez a nap ünnep volt részemre. Elgondol­koztam. Mint egy film, lepergett előttem a múlt, az én sorsom és a többi parasztgyerek sorsa. íme, a mi államunkban mennyire más a gyermekek élete. Szabad előttük a Megyénk büszkeségének, a Ka­posvári Fonodának dolgozói be­csülettel kiveszik részüket az öt­éves terv megvalósításából, a szo­cializmus építéséből. Igyekeznek, hogy terven felül minél töblb fona­lat adjjanak népgazdaságunknak, minél több szövet, ruhanemű áll­jon dolgozó népünk rendelkezésé­re. Véber Anna előfonó, a B-mü­szak dolgozója tegnapelőtt 128 százalékot teljesített. Az A-mű- szakban Cséncsi Júlia 114 száza­lékos teljesítésével mutatott pél- l dát.- A gyűrűsfonó dolgozói közül j Angyal Ilona tűnt ki 120 százalé- I kos teljesítésével, majd a gyűrűs- fonó B-műszakjában Kovács Já- nosné 116 százalékos eredményé­vel. A balatonkiliíi Rákóczi tszcs-ben megkezdték a gyapotszedést MUNKAVERSENY A SZOVJETUNIÓBAN A XIX. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Akik tettekre váltják „Fejlesszék íováhh a szíálingrádi és a kahovkai vízierőmű építéséi s kezdjék meg új, nagy vizier?- müvek ép í főséi . . (A Szovjetunió fejlesztésére irá­nyuló 1951—1955. évi ötödik öt­éves terv irányelveinek terveze­téből ) ÓÍ GYŐZELEM a YöLG8-AHTÜEfl-GS.Íöm építkezésé* Elmondta: Lecnyid Vjalov, a földszivattyú-résdeg vezetője Aznap történt, amikor meghal­lottuk a XIX. pártkongresszus ö:Z- szehívásának hírét. Éppen váltás volt. Alaposan meghánytuk-vetet- tük, hogyan tegyük emlékezetessé ezt a nagy eseményt. Földszivattyúnk a Volga-Ahtuba csatorna medrének kiásásán dolgo­zik. A vo'ga-doni tapasztalatok fel- használásával teljesítményét azidü- szerint már 150 százalékra emelte. Elhatároztuk hát, hogy a kongresz. szus tiszteletére Iga'.áWb két noV. mát teljesítünk. Éjjel a kommunista Vlagyimir Marcsenko műszaka állt munkába. Az előző-műszakból is sokan hátra maradtak, hogy figyeljék a munkát. A földszivattyú rövid idő múlva leállt, hogy elvégezzék a tisztítást. Tíz perc múlva már megint zúgtak a motorok. A földszivattyú mozgását nappal is csak úgy tudja megfigyelni az ember, ha helyzetét a part-menti tárgyakhoz viszonyítja. Sötétben azonban erre nincsen mód. A bok­rok mind egyformák a fényszóró sugaraiban. A kimosott föld cso­bogva merült el a vízben. Éreztük, hogyan remeg alattunk a fedélzet, hogyan törekszik előre a földszi­vattyú. A norma szerint 12 órából 5 óra a tisztításra esett volna. Mar- csenkó azonban három tisztításra mindössze 20 percet fordított... A földszivattyú összesen több mint 11 órát dolgozott. Csak reggel tudtuk meg az eredményt. Több mint 20 méter volt a normában előírt 8 he­lyett. A másik két műszak sem adta alább. így azután sikerült augusz­tus 23-án teljesítenünk egész havi előirányzatunkat. a nagy sztálini tervet EXKSVMQitiíEZELÖK VERSEHYE 8 SZTflLiXSRftQi VÍZiERQMÜ- ÉPÍTKEZÉSEN Elmondta: Anatolij Travnyikov exkavátor-kezelő Május végén emeltük ki exkavá­torunkkal az első köbméter földet a Vclga-Ural főcsatorna vonalán. Kommunista brigádvezetőnk: Ivan Nyetajev, n(>ha másik műszakban dolgozott, időt, fáradságot nem kímélve napról-napra eljött, hogy segítsen munkámban. Amikor lát­tam, hogy milyen folyamatosan és könnyedén emeli ki és rakja le a földet, azt hittem, hogy erre én sohasem leszek képes. Nyetajev azonban bátorságot öntött belém, ott állt mellettem és tanított. Azu- tán sorra felkereste a többi fiatal ketrógépkezelőt is. Brigádvezetőnk bámulatos munkát végez: 3000 köbméternél alább nem adja. A norma 1400 köbméter. A XIX. pártkongresszus összehí­vásának hírére megbeszélésre hívta össze a kocsivezetőket. Elhatároz­ták, hegy újabb csúcsteljesítmény, nyel ünnepük meg ezt a nagy ese­ményt. Aznap az éjjeli műszakban 3574 köbméter földet emelt ki. Nagy öröm volt ez mindnyájunk­nak. Váltótársam: Viktor Greaszi- menko azonban, aki szintén Nyeta­jev tanítványa, felsóhajtott. — Mi baj? — kérdeztem tőle. — Sose érjük utói — vála-zolta lemondóan. S akoriban már megkö­zelítette teljesítményét. Most úgy érezte, hogy tanítómestere egy utolérhetetlen ugrással elhagyta őt. Három nap múlva azonban Viktor teljesítménye is felugrott 3400 köb­méterre. Nekem eddig nem sikerült .3000 köbméternél többet teljesítenem. Mostanában azonban Nyetajeven kívül már Viktor is segít nekem s teljesítményem napról-napra emel­kedik. Adott szavunkat megtartottuk: a sztálingrádi vizierőműépítkezés má­sodik ,.születésnapjáig” befejeztük évi tervünket. (Komszomolszkaja Pravda.) Keresztsorosan vetik az árpát a barcsi Vörös Csillag tsz-ben A barcsi Vörös Csillag tsz ben szorgalmasan folyik az őszi szántás-vetés. Igyekeznek a tsz tagjai, hogy időben, a miniszterta­nács határozata szerint tudják elvégezni a vetést, hogy a mag mi­nél előbb a földbe kerülhessen és biztosítani tudják a jövő évi bő­séges termést, A Szovjetunió élenáró mezőgazdaságának példája nyomán alkalmazták a keresztse rés vetést. Ezzel a módszerrel biz­tosítani tudják a jóval magasabb termésátlagot és betudják bizo­nyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Szombaton 24 hold őszi árpát vetettek el keresztsorosan, amelynek alkalmazásával kikény­szeríthetik a földből a dús termést és magasabb termésátlagot ér­nek el. Bélavár dolgosé para§zijd sí bai*^oiiyabes7«|iéübeni sem maradnak le Bélavár község dolgozó parasztsága becsülettel teljesíti az őszi ter­ménybeadási kötelezettségét. Nem akarnak adósai maradni államunk­nak. A gabona-begyűjtésben is becsülettel megálltak a helyüket, most sem akarnak lemaradni sem a burgonya, sem pedig a kukoricabeadás, sál. A község dolgozói eddig 98 százalékra tettek eleget burgonyabe- adásuknak. A községben lévő Béke termelöcsoport 91 százalékot ért el eddig. Nagy sikerrel mutatták be KercseligeU n a „Tűzkeresztség“ című színművet a pécsi Nemzeti Színház tagjai tanulás. Fiam élete ma más, mint az enyém volt a múltban. Az én fiamból új értelmiségi lesz, olyan értelmiségi, aki a mi országunkért dolgozik, Végtelen öröm töltött, el, akkor, amikor gyermekemet felvit­tem Budapestre és felvételt nyert az iskolába. Harasztia György Bolhó. 1952 február 7-én alakult hármas típusú termelőszövetkezetté a bala- tonldliti Rákóczi tszcs, melynek tag­jai a jó munkaszervezés következ­tében szép eredményeket értek el. A csoportnak 26 tagja van. 57 hold földön termeltek az idén búzát s ezen a területen 604.78 mázsa volt a terméseredményük. Beadási kö­telezettségüknek l'OO százalékon felül tettek eleget s a csoportta­goknak munkaegységenként 5.26 kiló búza jutott, s így is maradt 300 mázsa gabonájuk tartaléknak. Ebben az évben 10 holdon gya­potot is termeltek. Nagyszerűen al­kalmazták a szovjet agrotechnikai módszert, ami megmutatkozik a termésben: jó eredmény Ígérkezik. A hétszer kapált gyapot megfizeti a fáradságot. Szeptember 5-én már megkezdték a fehér arany szüre­telését. Teveli József. Dolgozó parasztságunk érdeklődése egyre jobban a termelőszö­vetkezeti mozgalom felé fordul. Látva a termelőcsoportok gazdag eredményeit, egyre több dolgozó paraszt szakít a régi életmódjával és választja az új, a boldogabb életet. Termelőszövetkezeti moz galmunk fejlődését segítették a Pécsi Nemzeti Színház tagjai is, amikor ellátogattak egy-egy községbe és a „Tűzkeresztség“ című színművet mutatták be a dolgozó parasztoknak. Kercselíget község­ben is nagy sikerrel szerepeltek, a dolgozók nagyrésze érdeklődés­sel, figyelemmel kísérte az előadást, amely bemutatta az új paraszt­ság, a termelőszövetkezeti dolgozók éleiét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom