Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-12 / 214. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1952 szeptember 12. A megye sportja a múltban és ma MA MÁR NEHÉZ VISSZAEMLÉ­KEZNI azokra az időkre, ami a régi világiban volt a sport terén me­gyénkben. Azonban mégis világosan áll előttünk, a kapitalista szellem­től átitatott megyéd sportélet. A Horthy időben a miegyében alig törődtek valamit azzal, hogy a spor­tot fejlesszék, különösen olyan irányiban, hogy a dolgozók is részt ,vethessenek a sportéletben. Ha vala­mit építettek is, az mindig az urak érdekeinek megfelelően történt. /I dolgozók sportolási l&het&sége telje­sen el volt zárva, sőt egyes sport­ágakban (tenisz, lovas sport, vívás slb.) iskolai és társadalmi helyze­tükhöz mérten vehettek részt. Természetes a dolgozók gyermfi- .kei ezeket a sportágakat csak tárói­ról, a kerítésen kívülről nézhették, hu onnét is el nem zavarták őket az. úri rend kiszolgálói. Ren&zere- ritet cS’uk mint labda szedők vehettek részt az eseményeken a dolgozók fiai. Az iskolai testnevelés és sport egyenlő volt <i semmivel. Sö', ha valamely diák véletlenül arra meri .,vetemedni“, hogy egy rongyhibdát vitt az oskolába és olt a szünetben ösztönösért elkezdtek játszani, ezért tenyeresek és körnvösök jártak biin- tetésül. A SPORTLÉTESÍTMÉNYEK te- rén is igen szomorúan festeti me­gyénk képe. Valamire valá sportte­lep Kaposváron volt, azonban ez is salakos, egészség leien volt. Adojgozók ha sportoltak is, kénytelenek voltak cgészR*égtelgn, poros területeken vé­gezni sporttevékenységüket és utána piszkosom, izzadton felöltözhettek miután sehol írem roll biztosítva mosdási, fürdési lehetőség. Ha vélet­lenül egy-egy munkásgyerek az ösztönös tehetségénél fogva kiemel­kedett a sok közül, ez! az urak „fel­karoltákde csak addig, amíg a spertiudásából hasznot húztak. Vi­lágosan áll előttünk Szép György, Horváth Lajos, Murátli József és több sportolónak esete, akik annak­idején a kimondottan reakcióst Tű­nd „szineiben‘‘ voltak kénytelenek sportolni, de a mérkőzések után már ním tehették be lábukat uz összejö- veteli helyre, .a katolikus körbe, vagy a Turulba, hanem egy pár pengőt adtak nekik, hogy ők is va­csorázzanak meg valahol. Falusi viszonylatban sem volt kü­lönb a helyzet. Itt a sportolókat egyenesen lenézték, azt mondták: „ez nem parasztnak való, nekik csak az ekesZawával kell törődnie, nem a sporttal“. így azután megyénkben a 30-as években, de egészen a felsza­badulásig kb. 10—12 helyen volt valami csekély sportélet, ez is csak a labdarúgásból tevődött össze, alig-alig ismertek más sportágat a falusi dofgozók. Rendes sporttelep vagy öltöző egyáltalán nem álB rendelkezésükre, hanem a legmosto­hább körülmények között a legelőn voltak kénytelenek űzni ezt a sport­ágat is, mert a falu urai, szolgákí- rále és jegyző urak erre már nem fordítottak gondot. Nekik csak « saját egyéni gazdagodásuk volt szemük előtt. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT jött el 1945, hazánk felszabadulása. ■Amikor a nép vette kezébe a hatal­mat és ledöntötte a burzsoá kor­látokat: a sporttelepek is megnyíl­tak a dolgozók széles tömegei előtt. A Kommunista Párt és kormány­zatunk nagy jelentőseget tulajdonít a kommunista nevelés terén a test­nevelésnek és a sportnak. Éppen ezért megszüntette azt, hogy egyes sportágakat csuk kiváltságosak űz­zenek. A meglévő sporttelepeket a nép rendelkezésiére boicsújtották. De az elnyomás ideje alatt alig épült valami sportlétesítmény és így azo­kat a hatalmasan megnöveikeidett igényeket ezek a sporttelepek még csak résziben sem voltak képestek kielégíteni, különösen falusi vi­szonylatban. Kormányzatunk látva ezeket a nehézségeket, állami pénz- i'ámogutást biztosított, felszerelése­ket, adott, hogy új, korszerű sport­pályán és jó felszeretéssel nyerje­nek felüdülést a dolgozók széles tömegei ési űzhessék kedvenc sport­ágaikat, különösen azokat, ame­lyekből ki voltak zárva. Ez rt támogatás különösen az el­múlt 1951-0$ évben mutatkozott meg, amikor a sportot állami feladattá tett-e pártunk javaslatára kormányzatunk, döntő fordulat ál­lok be. Egyedül ebben az évben a kaposvári pályát újjáépítették 15 ezer forintos állami segéllyel. Azon­ban a vidék sem maradt el sport- létesítmények terén. Barcson Ö6 ezer forintos állami berúházással tíj salakpálya, röplabdapálya, ko- sárlabda,pálya és ugró-dobópálya jött létre. Nagyatádon, ahol eddig a múlt hanyagsága miatt a vásár­téren voltak kénytelenek sportolni, ma 27 ezer- forintos költséggel szé­pen gyepesített sporttelep áll ren­delkezésre, Fonyódon 29 ezer forin­tos állami segéllyel épült sportpálya. Ehhez természetes a dolgozók egész sor társadalmi munkával is hozzá­járultak, meri tudják és érzik, hogy a sajátjuk ma a sport is\ mint min­den más hazánkban és ezért szíve­sen segítenek a sportpályák társa­dalmi úton való létrehozásában. ÖRVENDETES ÉS EGÉSZSÉGES A FEJLŐDÉS az áj egységes szak- szervCzeti, valamint hivatali sport­köröknél is. Az anyagi segítség, amelyben ma ezek a sportkörök ré­szesülnek, a múltban elképzelhető sCrn volt. A dolgozók illán biztosí­tott jóléti sportcélú kereten kívül még külön állami támogatásban is részesülnek a sportkörök. ■A sok kö­zül pl. a Kinizsi SK az elmúlt év­ben beépített 40 ezer forintod és felszerelést vásárait 50 ezer forint értékben. Vagy a Dózsa SK ugyan­csak a régi teniszpályán lévő csar­nokot és a pályát is 95.174- forintos állami támogatással varázsolta iíjjá és bővítette ki, ezenfelül majdnem SO ezer forint értékben vásárolt felszeretést és úgy -n pályák, mint a felszerelések a dolgozók széles töme­geinek sportigény eit Szolgálják. Egyre nő azo-k száma a dolgozók közt, mind a nők, mind a férfiak közt, akik a tenisz sportot űzik mamái• jó, korszerű pályán. A; iskoláknak is biztosítva van a sportolási leihe tőségük. Iskolai sportköröket alakítottak, ehhez egész komoly anyagi segítséget is kapnak. Ezenfelül minden iskolát valamely, sportkör patronál, ami annyit jelent, hogy a sportkör költségvetésében az iskola, részére adandó felszerelés is •bele van véve- Ezenfelül jó szakembereket, edző és egyéb sportszakembereket bizto­sít a sportkör az iskolai sport fej­lesztésének érdekében. NAGY LÉPTEKKEL HALAD ELŐRE és hódít tért a sport fal- vainkban is. Ezrével sportolnak gépállomásaink, állami gazdasága­ink. termelőszövetkezeti csoportja­ink női, férfi dolgozói, valamint a dolgozó parasztság, fiataljai is. Egész sor, előttük eddig még ismeretlen sportágakkal foglal­koznak. Többek között röplabda, diszkosz, súly, gerelyvetéssel. A nagyberki állami gazdaság­ban szép tért hódít a tenisz- sport is. Ezeknek a falusi sportkö­röknek qz anyagi segítségéről is messzemenően gondoskodik állam­rendszerünk. Államunk az elmúlt évben a megyei TSB-n keresztül 40 falusi sportkört részesített röplab­dafelszerelés, sakk, súlygolyó és ug­rómérce sportszerekben. Majd a- év végén azok a sportkörök, melyek az MHK és a fejlesztési tervben kiváló eredményt értek el, ezek között a falusi sportkörök közölt újabb 70 ezer forint értékű sportfelszerelést osztott szét a megyei TSB. Ezen felül a szocialista szektoroknál ugyancsak biztosítva van a sport­célú jóléti keret a falusi sportkö­rökre. E nagy építésben éis sportmozga­lom fejlődésében a megyében majd­nem 70 helyen épült társadalmi munkával sportpálya, amelyben igen szép számmal van. röplabdapálya, ko'sárlabdapá’ya, labdarugó pálya, tekepálya ési egyéb létesítményed:. amelyek azelőtt ismeretlenek vol­tak. Ebben a munkában főként a határmcn'í Rinymijlak, valamint ß knrúdi sportifjúság és dolgozó pa­rasztjaink végeztek odaadó, lelkes munkát. Ezzel is hálájukat akarják kifejezni pártunknakkormányza­tunknak. hogy szabadon fejlődhet­nek és űzhetik kedvenc sportágai­kat. Ma megyénkben mintegy 5500 —6000 azotknalc az ifjaknak a szá­ma, akik rendszeresen űznek vala­mely sportágat a régi Horthy idő­beli 1500—1800-al szemben. MA, IIA VALAKI MUNKA UTÁN elsétál a Sztálin-,úti sporttelep felé, vagy a Dózsa kombinált sporttelepe felé, mindenütt egészséges, életerős, vidám fiúkat és leányokat lát, kik röplabdáinak, súlyt dobnak, MHK gyakorlatokat végeznek, teniszeznek, vagy éppen labdát rúgnak. Nem is gondol a sétáló arra, hogy míg nem is olyan régen kihaltak voltak ezek a pályák, esetleg íhtott egy- egy nyegle dzsentri fiú, vagy leún’J teniszezett. Ma felszabadult, öröm­teljes zsivajtól hangos az egész Sztálin-úti sportkompiekszum. A megyében járna is azt látjuk, hogy vidéki ficvlaljóink közt mind- i jobban megtalálhatjuk a sok ifjú Sportkedvelőt, akik a napi mun­kájuk után, nagyon helyesen, nem a korcsmában, hanem a sport­telepeken keresnek felüdülést és ezt meg is találják. Ez bizonylt­ja, hogy. milyen erő, milyen lendü­let van abban az ifjúságban, mely érzi, hogy szabad hazában minden a dolgozó népé és főleg az ifjúságé. Ez az a mozgató erő, mely bizto­sítja államunk további támoga­tása mellett az állandó, fokozatos, egészségest fejlődést a sport terén is. EZEK A SZÁMOK ÉS TÉNYEK A kutast tanács mezőgazdasági állandó bizottsága javítsa meg munkáját méltán bizonyítják a szocialista ál- lamrendünk fölényét a kapitalista állaimrenddel szemben. Évről-évee erősödik, fejlődik a sport terén is szeretett hazánk, ezen belül Somogy megye is és így hamarosan elérjük, hogw hazánkban is mielőbb megva­lósulhat a Szovjetunió példája nyo­mán a szocialista sportélet. Horváth József MTSB elnöke. CIKKÜNK NYOMÁN... 8 hónapi börtönre, 600 forint pénz­büntetésre ítélte lopásért a kaposvári járásbíróság Ján Gézát Lapuník május 30-i számában cik­ket közöltünk Ján Géza, a Belsped volt dolgozója népellenes tevé­kenységéről. Ján Géza a Belspednél volt ko­csiirányító. Igen jó viszonyban volt egyes fogadósokkal és kísé­rőkkel, akik segítették Jánt a szállított árucikkek, termények „elirányításában", majd a lopásból szerzett hasznon osztoztak. Nem volt hiányuk Jánéknaik semmiből. Mindent szállított a Belsped, •— miért volt kocsiirányító Ján? Egy egy kocsival a saját lakására irá­nyított. Amit a becsületes dolgo­zók munkájukkal nehezen szerez­tek, azt Ján és társai könnyen el­kel dáliák. Méltó bűntársa volt Balogh Sándor fogatos, aki (nem egy esetben) „tévedt" fogatával Ján Géza lakása elé és a kenyér­gyár számára szállított pécsi bri kett-szénből egy ilyen „téves for­duló" alkalmával is 380 kiló bri­kettet letett. Természetesen ők sem űzhették sokáig aljas üzelmeiket, mert a dolgozók ébersége leleplezte kár­tevő munkájukat. Amikor kide­rült gazságuk, akkor Balogh, Ján biztatására igyekezett még ír TÜZÉP egyes dolgozóit is meg­vesztegetni olyanformában, hogy adjanak neki számlát, hogy a sze net ott vette. Természeteden • a TÜZÉP becsületes dolgozói nem támogatták aljas munkájában és ne.m hajlottak kérésére. A becsü­letes dolgozók leleplezték aljas ;nunká jukat, A cikk megjelenése’ után a Belsped vezetősége felfigyelt Ján és társa gazságára és kivizsgál­ták az ügyet. Ján Gézát elbocsá­tották munkahelyéről, de méltó büntetését sem kerülhette el. A kaposvári járásbíróság Ján Gézát sikkasztásért 8 hónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Balogh Sándort, aki segített Ján Gézának az elsikkasztott szén el­szállításában, 4 hónapi börtönre és 800 forint pénzbüntetésre ítél­te. Az őszi mezőgazdasági munkák gyors és jóminőségben való elvég­zése komoly feladatok elé állítja tanácsainkat és tanácsaink mellett működő állandó bizottságainkat. A minisztertanács határozata az őszi betakarítási és vetési munkák végrehajtásával megjelölte az egyes növények betakarítási és ve­tési határidejét, melynek pontos végrehajtása igen jelentős mérték­ben hozzájárul a jövő évi jó ter­méshez. Ahhoz, hogy ezt biztosítani tud­juk, tanácsainknak és állandó bi­zottságainknak nem elég csak tu­domásul venni a minisztertanács határozatát, hanem nap mint nap annak végrehajtásán kell dolgozni. Tudatosítani kell dolgozó pa­rasztságunkkal a korai vetés gya­korlati jelentőségét. Erre számta­lan példát tudunk felhozni az idei és az elmúlt év tapasztalataiból, de igen gaxdag tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, a szovjet mezőgazdasági tudomány évtizedes gyakorlatából. Taná­csaink mellett működő mezőgaz­dasági állandó bizottságokra igen jelentős szerep vár, a határozat tudatosítása, az új módszerek nép­szerűsítése és bevezetése terén. De emellett számos más feladatot is meg kell oldaniok; mint a vető- mag'bíztosítás, a munkák állandó és rendszeres ellenőrzése, a mu­lasztók felelösségrevonása, a ver­seny szervezése és a verseny-nyil­vánosság biztosítása. Az állandó bizottság legfőbb fel­adata tehát, minden eszközzel biz­tosítani a minisztertanács határo­zatának végrehajtását. Az állandó bizottságok jó mun­kájától függ egyrészt, hogy a jö­vő évben milyen termést takarí­tunk be, mennyivel tudjuk növelni a holdankénti termésátlagot. Kutas község tanácsa mellett működő mezőgazdasági állandó bi­zottság az őszi munkák megkez dé-se előtt megtárgyalta a minisz­tertanács határozatát és elkészítette a hösség vetéstervét, amit gazdagyűlésen részletesen is­mertetett a dolgozó parasztokkal. Kutas község dolgozó paraszt­jainak ezen az őszön nem keve­set b, mint 610 hold búzát, 320 hold rozsot és mintegy 200 hold csziárpát, 45 hold bíbort kell a terv szerint elvetni. Ennek a terü­letnek határidőre és jó minőség­ben való elvégzése igen komoly feladatok elé állítja Kutas község tanácsát és mezőgazdasági állandó bizottságát. Az eddig elvégzett munkák igen sok hiányosságot vetnek fel és azf igazolják, hogy a községi tanács e rendkívül fontos feladat végre­hajtása ellenére sem készült fel kellő alapossággal az őszi mező- gazdasági munkákra. Igaz, hogy a tanács elkészítette a vetéstervet, de elmulasztotta a vetés végre­hajtásának gyakorlati ellenőrzését és erre vonatkozólag semmiféle tervet sem dolgozott ki. Nem vé­letlen tehát, hogy a .község a 200 hold árpavetéséből mindössze 4 k. holdat vetett el. De súlyosabb a mulasztás a kulákok vetéstervének az ellenőrzésénél, mivel a község kulákjai még a mai napig sem je­lentették be az elvetett terüle­tet, holott a minisztertanács hatá­rozata szerint az ősziárpa elveté­sének határideje szeptember 10 volt. Rendsseresem ellenorissék a munkát A tanács egyszerűen azzal nyug­tatja magát, hogy „tudják a köteles­ségüket a kulákok, hisz mindig be szokták jelenteni a községi ta­nácsnál, mit végeztek el". Ez az opportunista álláspont nem egyéb, mint semmibevevése a miniszter- tanács határozatának és enged­mény az osztályellenséggél szem­ben. De az a ráérős szellem meg­mutatkozik az egész község mező­gazdasági munkájában. Például, a tervbevett 45 hold bíborból eddig mindössze 28 holdat vetettek el. A tanács itt arra hivatkozik, hogy nem Volt tötjb vetőmag és nem lelhet „kényszeríteni" a dolgozó parasztokat, ihogy többet vesse­nek. De ugyanezzel magyarázzák a községi tanácsnál az árpa, a rozs vetésének lemaradását is. Az állandó bizottság — mely­nek egyik döntő feladata lett vol­na a vetőmag időbeni biztosítása — nem foglalkozott ezzel a kér­déssel, sőt maga is olyan hango­kat vett fel, hogy majd az állam mindenki számára biztosít vető­magot. Ez a'helytelen álláspont nagymértékben akadályozza az egész mezőgazdasági munkák me­netét, de igen komoly mértékben kihat a jövő évi terméseredmény­re is. Fordítsanak gondot a versenyre Kutas község tanácsa és állan­dó bizottsága igen komoly mulasz­tást követett el a verseny szer­vezése terén is. A községben egyetlen egy dolgozó paraszt sincs,, aki párosversenyre lépett volna gazdatársával, de nem is tudato­sították megfelelően a 'község dol­gozóival a verseny igazi szerepét a mezőgazdasági munkákban. A verseny elhanyagolása azt eredményezte, hogy Kutas község; a nagyatádi járásban az utolsó köz­ségek között halad a mezőgazda- sági munkákban. De hiányosság van az lij agro­technikai módszerek bevezetésé­nél is. Alig ismerik a községben a kukorica négyzetes vetését, a. pótbeporzást, melynek alkalmazá­sa még a kisüzemi gazdálkodás körülményei között is nagy jelen­tőséggel bír. Ahhoz, hogy Kutas község me­zőgazdasági állandó bizottsága va­lóban a mezőgazdasági munkák irányítójává és szervezőjévé vál­jon, sürgősen fel kell számolni a munkájában megmutatkozó lazasá­got és többet kell, hogy törődjön a község dolgozó parasztjainak problémáival, hogy megfelelő idő­ben biztosítani tudja a szüksége» előfeltételeket a mezőgazdasági munkák gyors végrehajtásához. Kutas község állandó bizottsága legdöntőbb feladata, felfrissíteni az* állandó bizottságot az élenjáró dolgozókkal tovább kell fejleszte­ni azt a helyes kezdeményezést, mely szerint az állandó bizottság mellett aktívákat állítanak be az őszi munkák ellenőrzésére és se­gítik a dolgozó parasztságot ab­bén, hogy megismerkedjenek az új agrotechnikai módszerekkel. Meg kell bízni egy-egy állandó bizottsági tagot konkrét feladattal,, hogy felelősséget érezzen saját munkájáért és biztosítani kell, hogy azok rendszeresen beszámol­janak végzett munkájukról. Sok­kal több gondot fordítson a ver­seny megszervezésére. Biztosítsák, hogy a község dolgozó parasztjai párosversenyre lépjenek egymás­sal az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezéséért, hogy ne az utolsók közt, hanem az elsők kö­zött haladjanak a községek verse­nyében. APRÓHIRDETÉS SZÍNHÁZ: Ma este fél 8 órakor: Harmadévesek. Egy-, kettő-, háromszobás laká­sokat vásárolunk, ilyen lakásokért a SÍK útján kártérítést fize­tünk. Tárgyalni lehet vállalatunk központjánál. 3. sz. Mélyépítő Vál­lalat Kaposvár, Kossuth Lajos-u. 22. sz. Szerényebb 1 szoba-Ikonyhás la­kásomat elcserélném spejzos la­kásért, esetleg 2 szobásra is, 2500 forintig ráfizetek. Cím a kiadó- hivatalban. Segédmunkásokat, vasbetonsze­relőket és betonozó munkásokat azonnal felvesz, épületelemgyár­tásra átképez. Épületelemgyár Bu­dapest, XI., Budafoki-út 78. Je­lentkezni a helyszínen. Vidékiek­nek szállás biztosítva. SOMOGY I NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. I, Telefon: 901. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 16. Telefon : 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon 828. Nyomdáért felel: Hidas János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom