Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-12 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJA/EGYESÜLJETEK/ A pártoktatás előkészítése a Kaposvári Textilműveknél öreglak dolgozó parasztjai megelőzték versenytársaikat A megye sportja a múltban és ma PÁRTJA MEGYEI PÁRT BIZOTTSÄGÄNAK LAPJA IX. évfolyam, 214. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1952 szeptember 12. Népünk újabb seregszemléje Az Országos Béketanács,a magyar békemozgalom további kiszélesítése érdekében nagyjelentőségű határo­zatot hozott. Ez év november 22-én. 23-án megrendezik Budapesten a Hl. Magyar Békekongresszust, amely újabb hffircos seregszem léje lesz a magyar dolgozó népnek. Az Országos Béketanácsnak e határo- zatát szükségessé telte az, hogy a Béke Világtanács legutóbbi berlini ülése programmnt dolgozott ki, aimely szerint 1952 december 5-én Becsben megrendezik a világ népei­nek békék ongres s zu sát. Erre & nagy eseményre készülnek ma mindenütt a vi ág dolgozói, hogy egyre harcosabban, egyre elszán- tabban mulathassák meg egységes békeakairatnkat a háborúra uszító amerikai imperialisták, s az őket híven kiszolgáló csatlós államok lakáj kormányainak. A világ béke- szerető népeinek erre a hatalmas megmozdulására készül a magyar dolgozó nép is. A magyar dolgozók már számta­lan esetben tep'.tk tanúéizonyaí- i/of ejszánt bákeajcaratiikról, de most még hatalmasabb mozgalom­má akarják szélesíteni a békehar­cot, hogy mindere becsületes dolgo­zó, munkás, paraszt és értelmiségi, alkaíjmazott, háziasszony, diák, öreg és fiatal, párttag és párton- kíviili egyaránt vegye ki részét a béke megszilárdításáért folyó harc­ból. A béke megőrzése mindannyiunk- ivak egyformán szívügye, de ben­nünket Somogy megye dolgozóit még inkább keményebb, SzívósAbb béke­harcra kötelez az un tény, hogy köz­vetlen a fasiszta Tito határszélen vagyunk. Itt a határszélen még in­kább alkalmunk van meggyőződni arról, hogy miilyen sorsot szánnak nekünk i.s az amerikai imperialis­ták: olyan embertelen életmódot, amibe Tito és bandája a jugoszláv dolgozókat döntötte. A mi né­pünk azonban nem akar többet olyan elnyomásban élni, mint ami­lyenben a jugoszláv dolgozóik jelen­leg élnek és ezért dolgozóink har­colni is tudnak. Ma már nemcsak beszélnek a békéről, nemcsak sza­vakban kívánják a békét, hanem egyre többen megértik, hogy a bé­két csak úgy lehet tarlóssá tenni, ha tettekkel mutatják meg, hogy szeretik, akarják és megvédik «■ békét. Megyénk dolgozói már számta­lan esetben juttatták kifejezésre, hogy készek tettekkel harcolni a békéért. A begyűjtés sikeréért, a III. negyedévi terv teljesítéséért, az őszi szántás-Velés sikeréért való harc, egytől-egyig dolgozóink elszánt bé- keak arat áról tanúskodnak. Hatal­mas léptekkel haladt előre me­gyénkben is a béke-mozgalom az elmúlt 'hónapok során. Uj béke-bi­zottságok alakultak, amelyek mini­mind elősegítik a béke ránk­eső f róni szakaszának 'megszilárdítá­sát. A békebizottságok egyre széle­sebb tömegeket aktivizálnak, s mg mái mindig kevesebb azoknak a dolgozóknak a Száma a megyében akik valamilyen formáiban ne har­colnának a békéért. A magyar dolgozó népnek, de az egész világ békét akaró dolgozó né­pének szívében ott élnek Sztálin elv társ bölcs, történelmi jelentősé­gű szavai: „A béke {fennmarad és tartós tesz, ha a népek kezükbe i>e&zik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig ki’/iftanak mellette.‘‘ A népek egységes 'feékeharcánnk az eredménye, hogy ®z imperialisták eddig nem tudták kirobbantani a harmadik világháborút és a töme­gek elkövetkezendő békeharca aka­dályozza meg, hogy az imperialis­ták bálborús tervei megsetmm'sül­jenek. Ezért ke}l dolgozóinkat még- inkáibb helytál ásra, a nehézségek bátor leküzdésére, az ellenség elleni kíméletlen harcra nevelni. Üzemi munkásaink előtt, dolgozó parasztjaink előtt komo’y felada­tok várnak megoldásra. Üzemeinkben a. terv teljesítése, túlteljesítése iga­zolja, hogyan készülnek dolgozóink a III. békékomgresszűsra. Falun az őszi szántás-vetés gyors elvégzésé, a termelőszövetkezeti mozgalom eredményessége mutatja meg ho­gyan harcolnak a békééit. Az Országos Béketanács felhívá­sa többek között így szói: béke­kongresszusra való készülődés, a magyar békeharcosok nagy országos találkozója adjon újabb ■end.Vetet dönti) tervévünk utolsó ne(igedének túlteljesítésére. Legyen a párt és Rákosi elvtárs mögé felsorakozhatott egész dolgozó népünk megbontha­tatlan egységének világraszólói meg­nyilvánulása.“ Vannak meg. olyan dolgozók a mi 'megyénkben is, akik nem értik meg, hogy mi ös,szefüg- gés van a begyűjtés j6 t-ijasí ése és a béke megszilárdítása között. Vannak, akik nem értik meg. hogy hol a kapcsolat a terv túlteljesítése és a béke megvédése között. Ezek­nek a dolgozóknak meg kell magya­rázni azt. hogy: a begyűjtés jó telje­sítése a .párt és a kormány 1951 évi decemberi határozatának megszilár­dítását segíti elő. azt, hogy egyre messzebb, távolibb marad tőlünk a jegyre,ndszer, hogy mindenki sza­badon hozzájuthat a neki megfe­lelő mennyiségű élelmiszerhez. Neim így van ez a háborúra ké­szülődő kapitalista országokban, ahol még a jegyre járó mennyiséget sem kapják meg a dolgozók, mert elszál­lítják a hadianyagért az országból, a nép pedig éhezik, nyomorog. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a terv túlteljesítesz azt jelenti, hogy több gyár, több gép dolgozik az országban, hogg több ruha, cipő jut a dolgozók számára, egyszóval egész dolgozó népünk jobblétét se­gítik a •tevvt'djesítés'sel, de ugyan­akkor erősítik vele a világ béketá­borának magyarországi, frontszaka- szát. Békebizottságaiink akkor dolgoz­nak jól, ha mind szélesebb mére­tekben megértetik dolgozóinkkal a békeharc jelentőségét és nemes ik megértetik, de he is vonják ebbe a harcba őket. Akkor készülnek me­gyénk dolgozói jól a III. békekon- gresszuSra, amely előkészítője lesz hazánkban a népek bécsi hékekon- gresszusának, ha a még visszalévö időiben megmutatják, hogy becsii’et tel tudnak harcolni a termelés frontján a béke védelméért. Legyen ez az időszak további új sikereink kiindulópontja, hogy kül­dötteink mlajd a Magyar Béke- kongresszuson büszkén elmondhas­sák: Somogy megye dolgozói becsü­lettel megállták a helyüket a bé­kéért vívott harcban. Szélesítsük tovább megyénkben a békemozgal­mat, hogy ezzel elősegítsük az egész ,miagyar békefront további megszi­lárdítását. „A magyar békefront pe­dig azért szilárd — mondotta Ré­vai elvtáns — mert a nemzetközi békefrontra támaszkodik, amelynek vezetése a legjobb kézben van, a nagy Sztálin kezében.“ Az Országos Takarékpénztár közleménye a folyó évi kölcsönsorsolásokról Az Országos Takarékpénz tál közli, hogy a tervkölcsön és az 1950—5'1-ben jegyzett két 'béke­kölcsön sorsolása, illetve vissza­fizetése mindenkor a sorsolás ese­dékességének időpontjában törté­nik. 1952-ben eddig már lebonyo­lításra került a tervkölcsön negye­dik és ötödik, illetve második és harmadik törlesztési sorsolása. (1952 március 20—23, illetve augusztus 20—23.) Hasonlóképpen megtörtént már az első békeköl­csön második nyeremény és első törlesztési sorsolása is. (1952 má­jus 22- 23.) Az első békekölcsön további nyereménysorsolásának és visszafizetésének esedéikessége f. évi december 1. Addig az idő­pontig az első békekölcsön sorso­lása is sorrakerül. Az Országos Takarékpénztár a második békekölcsön első sorso­lását -— a kötvény sorsolásának esedékessége november 1 előtt — folyó hó 18—21-ig tűzte ki. A második békekölcsön első sorsolásán 116.700 nyereményt húznak ki A második békekölcsön első nye­reménysorsolása alkalmából a kö­vetkező nyereményeket húzzák ki: 1 dapab százezer forintos főnye­remény, 23 darab ötvenezer forintos nyeremény, A6 darab huszonötezer forintos nyeremény, 117 darab tíz­ezer forintos nyeremény, 347 darab ötezer forintos nyeremény, 58Ó0 da­rab ezer forintos nyeremény, 17.300 darab ötszázforintos nyeremény, 93.0iGi6 diairab háromszáz forintos nyeremény. összesen 116.700 diarab nyere­mény, 47,671.800 forint értékben. A sorsolás húzásainak techni­kai része a következői: Az ezer, ötszáz és háromszáz fo­rintos nyereményeket soroza'.bú­zással sorsolják ki: egyszeri húzás­sal száz nyereményt. Ezeknél a bú­zásoknál minden olyan kötvény nyer, amelynek sorozatszámfl' és sorszáma a, kihúzott, sor ozat Szám mellett feltüntetett százas csoport számíhal árain1 belül esik. A 25.000, 10.000 és 5000 forintos nyereményeket a 300 forintos soro- zathúzásokkal együtt sorsolják, úgy, bogy a 300 forintos nyere­ménnyel kisorsolt százas számcso­portból a második kerék igénybevé­teléve; egy kötvényszámot húznak ki. Ez a szálmú kötvény nyeri a harmadik kerékből kihúzott nyere- mény levélként feltüntetett nyere­ményt, tehát 25-000, 10.000, vagy 5000 forintot. Az 50.000 forintos nyereményeknél, valamint ai 100 ezer forintos főnyereménynél nem veszik igénybe a harmadik kereket, hanem előre, szóban bemondják a nyereményösszegeket. A begyűjtési minisztérium versenyj elentése A gabonahátralékok begyűjtése terén az elmúlt három nap alatt Békés, Baranya és Szolnak megye érte el a legjobb eredményt- Nem szorgalmazzák kellően a gabona­hátralékok behajtását Komárom, Tolna és Nógrád megyében. A tanácsok követeljék még és ellenőrizzék, hogy a termelők be­jelentsék a kukorica törésének, a burgonya szedésének és a napra­forgó aratásának 'megkezdését. Ha a termelők a kukorica és a napra­forgó törésének megkezdése után 5 napon belül nem tesznek eleget kukorica- és naprafogóbeadásuk- nak, 5— 10 százalékkal fel kell emelni kötelezettségüket, ki kell vetni rájuk a bírságot és a hely­színen el kell számoltatni őket. A kukorícabegyüjtésí verseny állása: 1. Szolnok, 2. Csongrád, 3. He vés, 4. Pest. 5. Békés, 6. Bács, 7. Nógrád, 8. Győr, 9. Komárom, 10. Hajdú. 11. Vas, 12. Tolna, 13. Bor sód, 14. Baranya, 15. Veszprém, 16, Fejér, 17. Somogy, 18. Szabolcs, 19. Zala megye. A burgonyabegyüjtésben Pest, Somogy és Szabolcs megye jár az élen. Nem kielégítőek az eredmé­nyek Csongrád, Békés és Baranya megyében. A hízoitsertésbegyiijtési verseny állása: 1. Zala, 2. Csongrád, 3. Pest, 4. Szolnok, 5. Komárom, 6. Heves, 7. Békés, 8. Borsod, 9. Fejér, 10. Veszprém, 11. Baranya, 12. Hajdú, 13. Somogy, 14. Bács, 15. Nógrád, 16. Szabolcs, 17. Tolna, 18. .Győr, 19. Vas megye. A beadási kötelezettség teljesítése törvény és minden becsületes ember hazafias kötelessége Kilenc holdas dolgozó parasztasszony vagyok. Férjemet a hábo­rúban vesztettem el. Két gyermekemmel éldegélünk és műveljük a 9 hold földünket. Tudom, hogy mit jelent az állammal szembeni köte­lezettség teljesítése, tudom, hogg minden becsületes dolgozó paraszt­nak hazafias kötelessége. Tudom, hogg a beadási kötelezettségem telje­sítésével hozzájárulok szocializmusunk építéséhez és a béke megvédé­séhez. lzn nem akarom, hogy háború legyen, én bőkében akarok továbbra is élni és dolgozni, békében akarom nevelni két gyermekemet. Kern akarom, hogy öle vs az apjuk sorsára, jussanak. Én eddig beadáso­mat mindenből 100 százalékon felüt teljesítettem, nem marattam még adósa népünk államának. Ebben az évben is kenyérgabonábaadásomat 135 százalékra, takarmőnygabo'mbcadásomat 116 százalékra teljesí­tettem. ~ • Már burgonyabeadásomat is túlteljesítettem 127 százalékra, napra- forgóbeadásoimat pedig 119 Százalékra. Nem hallgattam az ellenség suttogására, akik igyekeztek lebeszélni, hogy „ne teljesítsem beadáso­mat nyert nCm érdemes“. Én igenis tudom, hogy érdemes, mert ezzel <f békét védem, elősegítettem ötéves tervünk és a szocializmus építését. Sveiger József né dolgozó parasztasszony Öreglak. Szeptember 15-én indulnak a dolgozók ingyenes esti középiskolái A kaposvári általános fiúgimná­ziumiban és a közgazdasági közép­iskolában a dolgozók számára dol­gozók iskolája nyílik. Beiratkozhat­nak azok a 17 éve« és idősebb dol­gozók, akiknek meg van a régi pol­gári vagy gimnáziumi XV. oszt. vég­zettsége, 'úgy az általános (elemi iskola VIII, osztályát elvégezték. A beiratkozás 15-én (hétfőn) és I6ún (kedden) délután 4—6 óra között lesz a Táncsics fiúg'imnáziumiban, illetve a közgazdasági középiskolá­ban. Szükséges okmányok: a leg­utolsó iskolai bizonyítvány és a születési anyakönyvi kivonat. A dolgozók iskolái teljesen ingye­nesek 6 az ismert anyag ugyan az, mint a rendes korúak iskolájában. Az itt SzCrzelt érettségi bizonyít­vány egyenrangú az anyaiskola érettségi bizonyítványával. Erőteljesen folyik az őszi szántás-vetés a somogyi termelő­szövetkezetekben A somogymegyei termelőszövet­kezetek és csoportok számolva az­zal, hogy a száraz meleget az ősz beálltával hűvös, csapadékos, ne­velő időjárás váltja fel, kellő idő­ben hozzáfogtak a talajelőkészí­téshez. Eddig mintegy félezer hol­don végezték el az ősziek vetését. Ebből 260 hold- őszjárpát az idei tapasztalatok alapján, szovjet mód­szer szerint, keresztsorosan vetet­tek el. A kezdvező időjárás máris iga­zolta, hogy jól számoltak akik siettek a vetéssel. Például a so- mogyibabodi Virágzó béke tízes­ben már dúsan zöldéi az augusz­tusban elvetett 15 hold biborhere. De a többi csoportoknál is szépen sarjadnak a korai vetések. Az élenjáró csoportok példája nyomán egyre gyorsabb ütemben halad a szántás-vetés a megye töb­bi termelöcscfportjaiban is, mert tudják, hogy a kellő időiben vég­zett vetés egyik legjobb biztosíté­ka a jövő évi jó termésnek azál­tal, hogy a korán sarjadó veté­seknek bőségesen lesz idejük ah­hoz, hogy megerösödjemejk, meg­bokrosodjanak, s így könnyebben élik át a telet. „A nagyüzemi gazdálkodás a leghelyesebb út“ A felszabadulás előtt az urak földjén dolgoztam. Igén nehezen kerestem meg 6 gyermekemnek a napi kenyeret. A felszabadulás után a miagam gazdája lettem. 17 hold földe! kaptam, azon munkálkodom. Egyik fiam a székesfehérvári ipari tanuló iskola haliig''tója lett, négy pedig itthon jár iskolába. Ma ta­nú hatnak, nemi úgy, mint mi a múltban. Most a termelőcsoportnak lettem a tagja. Megértettem pártunk paraisztpodiitikájá'!, Iáikra», hogy a nagyüzemi gazdálkodással tudom biztosítani sokkal tökéletesebben a biztos jövőnket. Segítek a népneve­lőknek is, szeretném, ha a dolgozó pnraszttársaikn, is megértenék, liogy a nagyüzemi gazdálkodás a leghe­lyesebb út. ' őrös Sándor tsz. tag Kisgyalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom